BH 2003.3.101 Megvalósítja a szerzői és szomszédos jogok megsértésének a vétségét, aki a számítógépi programot nem forgalomba hozatal vagy jövedelemszerzés céljából, hanem kizárólag saját felhasználásra akár egy példányban is másolja [Btk. 329/A. § (1) bek., 1969. évi III. tv 13. § (1) és (3) bek., 16. §, 18. § (1) és (2) bek., 9/1969. (XII. 29.) MM r. 1. § (1) bek., 10. § (1) bek.].

A városi bíróság az 1999. április 2-án meghozott ítéletével bűnösnek mondta ki a terheltet orgazdaság vétségében és 7 rb. a szerzői és szomszédos jogok megsértésének vétségében, ezért halmazati büntetésül 250 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egynapi tétel összegét 100 forintban állapította meg, és a bűnjelként lefoglalt 7 db CD lemezt elkobozta.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A terhelt 1997. novemberében 55 ezer forintért megvásárolt egy kb. 130 ezer forint értékű CD-meghajtót, bár tudta, hogy az bűncselekményből származik.

Ugyancsak 1997. őszén különböző jogvédett számítógépes programokat másolt le, illetőleg másolt jogvédett programokat szerzett meg, és azokat az otthonában birtokolva, saját céljaira használta. A terhelt hét különböző jogosult programjait szerezte meg, és használta fel a jogosultak engedélye nélkül, és ezzel nekik különböző mértékű - 4900 forinttól 542 500 forintig terjedő - vagyoni hátrányt okozott.

A CD-meghajtó orgazdaságként értékelt megvásárlásának jogi értékelése nem tárgya a jelen eljárásnak.

A többi cselekmény jogi értékelésének a lényege az ítéletben a következőként foglalható össze.

A szerzői jogról szóló törvény és a cselekmény időszakában hatályban volt módosított 1969. évi III. tv (Szjt.) végrehajtási rendelete - a 9/1969. (XII. 29.) MM rendelet (továbbiakban: Vhr.) - 1. §-ának (1) bekezdése szerint a számítógépi programalkotások és a hozzájuk tartozó dokumentációk szerzői jogi védelem alatt állnak, és a törvény 13. §-ának (1) és (3) bekezdése szerint - ha a törvény másként nem rendelkezik - bármilyen felhasználásukhoz a szerző hozzájárulása kell, és a felhasználás ellenében a szerzőt díjazás illeti meg.

A törvény 18. §-a ilyen kivételt határoz meg; eszerint a nyilvánosságra hozott műről bárki készíthet másolatot, ha ez nem szolgálja sem a forgalomba hozatal, sem a jövedelemszerzés célját, és a szerző jogos érdekeit egyébként sem sérti.

A számítógépi programok azonban nem tartoznak az itt meghatározott szabad felhasználás körébe, mivel azok felhasználását - az egyéb kép- és hangfelvételektől eltérően - az "üres kazetta"-jogdíjak nem kompenzálják.

Ezt az értelmezést támasztja alá a jogirodalom szerint az is, hogy mivel a Vhr. 10. §-ának (1) bekezdése szerint a felhasználáson a törvény alkalmazása során azt a folyamatot kell érteni, amely a művet a nyilvánossághoz közvetíti, ebbe a fogalomba a számítógépi programok nem tartoznak bele, ezért ezek esetében csak a törvény 13. §-a alkalmazható, vagyis ezek minden felhasználásához szükség van a szerző hozzájárulására. Mindez azt jelenti, hogy a számítógépi programok egy példányban való magáncélú másolása a forgalomba hozatal vagy jövedelemszerzés célzata nélkül is sérti a szerzői jogokat.

Ezt az értelmezést igényli végül az Európai Közösségek Tanácsának az az irányelve is, mely szerint a számítógépi programok hozzájárulás nélküli sokszorosítása feltétlenül sérti a szerzői jogokat.

Mindezeken kívül a programok azért sem tartoznak a szabad felhasználás körébe, mivel az ilyen felhasználás a jogdíj elmaradásán kívül a piac bővítésének az akadályozásával is érdeksérelmet okoz.

A megyei bíróság a 2001. január 22-én meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a terheltet a 7 rb., a szerzői és szomszédos jogok megsértésének vétsége miatt emelt vád alól felmentette, a fennmaradó bűncselekményért 200 napi pénzbüntetésre ítélte, a napi tétel összegét 100 forintban állapította meg, és elrendelte a lefoglalt bűnjeleknek a terhelt részére való kiadását.

A másodfokú ítélet indokolása szerint a jogirodalomban létező eltérő álláspontoktól függetlenül az elkövetéskor hatályos jogot kell alkalmazni.

Az Szjt. 18. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szabad felhasználás szabályai csak az építészeti és műszaki létesítményekre nem terjednek ki, és a (2) bekezdése is csak a számítógépi programok haszonkölcsönbe adását zárja ki a szabad felhasználás köréből.

A programok másolása esetében a 18. § (1) bekezdésében kizáró okként meghatározott érdeksérelem sem állt fenn, mivel az elkövetés idején érvényes szabályok szerint a forgalomba hozatal, illetve a külföldről behozatal esetén az írható CD-re szerzői jogdíjat kellett fizetni, s ebből a Szerzői Jogvédő Hivatal a szerzőket is részesítette.

A terhelt a számítógépi programokat kizárólag magáncélra, saját felhasználásra másolta, a cselekménye a szerzők jogos érdekét nem sértette, következésképpen a cselekménye nem bűncselekmény.

A megyei főügyészség a másodfokú bíróság ítélete ellen a felmentő rendelkezés miatt, a törvényes határidőben felülvizsgálati indítványt nyújtott be, és ebben a felmentés törvénysértő voltának megállapítását, az ítélet hatályon kívül helyezését, és a megyei bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.

Az indítvány indokolása szerint az elsőfokú bíróság ítélete, és az abban kifejtett jogi álláspont felel meg a törvénynek. Ennek helyességét kétségtelenné teszi a Legfelsőbb Bíróságnak a BH. 2000/7. számában 288. szám alatt közzétett határozata, mely szerint a szerzői és szomszédos jogok megsértését valósítja meg az, aki a saját számítógépének a lemezére más számítógépi programját és a hozzá tartozó dokumentációkat másolja a szerzői díj fizetése nélkül, és így e tevékenységével a szerzőnek vagyoni hátrányt okoz.

A legfőbb ügyész a megyei főügyészség felülvizsgálati indítványát a benne kifejtett indokok alapján fenntartotta.