ÍH 2010.103 A MÁSODFOKÚ HATÁROZAT ELLENI JOGORVOSLATI JOG ÉRTELMEZÉSE

A másodfokú bíróság ítélete ellen a fellebbezési jog megnyílik, ha az elsőfokú bíróság az egymással anyagi halmazatban álló bűncselekmények közül a vádlott bűnösségét valamelyik bűncselekményben nem állapította meg, és a másodfokú bíróság a vádlott bűnösségét olyan cselekmény miatt állapítja meg, amelyről az elsőfokú bíróság nem rendelkezett.

Amennyiben viszont az elsőfokú bíróság által elbírált cselekmény egymással alaki halmazatban álló bűncselekmények megállapítására alkalmas, és az elsőfokú bíróság a cselekményt ezek közül csak az egyik bűncselekmény szerint minősítette, a másodfokú bíróságnak az alaki halmazatnak megfelelő minősítést tartalmazó ítélete ellen a fellebbezésnek nincs helye [Btk. 12. § (1) bekezdés, Be. 386. § (1) bekezdés b) és c) pontja].

A városi bíróság a 2009. április 9. napján kihirdetett ítéletével Sz.-né dr. D. C. vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rb. sikkasztás bűntettében [Btk. 317. § (1) bekezdés, (5) bekezdés a) pontja] és 1 rb. magánokirat-hamisítás vétségében [Btk. 276. § (1) bekezdés] és ezért őt - halmazati büntetésül - 1 év 10 hónap börtönre és 10 év ügyvédi foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette, G. F. magánfél polgári jogi igényének érvényesítését egyéb törvényes útra utasította.

A városi bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott sz.-i székhelyű egyéni ügyvéd 2008 májusában G. F. m.-i lakossal vételi megbízási szerződést kötött, amelyben G. F. megbízta a vádlottat szántó művelési ágú külterületi ingatlan adásvétel útján történő tulajdonszerzésének lebonyolításával.

Megállapodásuk alapján G. F. 2008. május hónapban két tételben, összesen 24 900 000 Ft-ot átutalt a vádlott nevére szóló ügyvédi letéti számlára, a földvásárlási megbízás teljesítése céljából. A vádlott és megbízója között létrejött letéti szerződésben a vádlott kötelezettséget vállalt arra, hogy a letétként átvett összeget a T. község külterületén lévő szántó művelési ágú ingatlanok megvásárlására használja fel, és a vételárat a letéti számláról az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg közvetlenül az eladók részére fizeti ki.

A pénz átutalását követően azonban a tervezett földvásárlás nem jött létre, az ügyvédi letéti számlára a sértett által átutalt 24 900 000 Ft-ot viszont a vádlott - pontosan meg nem határozható időpontban, de legkésőbb 2008. július 8. napjáig - eltulajdonította.

G. F. sértett több alkalommal is követelte a vádlottól, hogy az ügyvédi letétbe helyezett összeget fizesse vissza. A vádlott ennek nem tett eleget, 2008. július 8-i telefonbeszélgetés alkalmával el is ismerte a sértettnek, hogy a letétbe helyezett 24 900 000 Ft-ot saját céljára befektette, és azt nem tudja visszaszolgáltatni.

A vádlott még aznap telefaxon kötelezettségvállaló nyilatkozatot juttatott el a sértettnek, melyben vállalta, hogy az átvett összeget - melyet egyébként helytelenül 29 400 000 Ft-ban jelölt meg - 2008. július 14. napjáig visszafizeti. Újabb felszólítás után a vádlott 2008. július 18-i keltezéssel hamis banki igazolást küldött a sértettnek a visszafizetés teljesítésének igazolásául.

Fenti magatartásával a vádlott a sértettnek 24 900 000 Ft kárt okozott, melyből az elsőfokú bírósági tárgyalásig 3 000 000 forintot térített meg.

Az elsőfokú ítélettel szemben az ügyész a vádlott terhére fellebbezést jelentett be a szabadságvesztés büntetés végrehajtása felfüggesztésének mellőzéséért és közügyektől eltiltás kiszabása végett.

A megyei főügyészség a vádlott terhére bejelentett fellebbezést fenntartva indítványozta a vádlott bűnösségének megállapítását a Btk. 247. § (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdése szerint minősülő ügyvédi visszaélés bűntettében is.

A másodfokú bíróság a 2009. november 5. napján kihirdetett ítéletével - a városi bíróság ítéletében megállapított tényállást a Be. 351. § (1) bekezdése alapján irányadónak tekintve - a városi bíróság ítéletét részben megváltoztatta, Sz.-né dr. D. C. vádlottat bűnösnek mondta ki ügyvédi visszaélés bűntettében [Btk. 247. § (1) és (2) bekezdés] is. A szabadságvesztés próbaidőre történő felfüggesztését mellőzte, mellékbüntetésül a vádlottat a közügyek gyakorlásától 3 évre eltiltotta. Kötelezte a vádlottat, hogy a magánfél javára az ítélet jogerőre emelkedését követő 30 napon belül fizessen meg 21 900 000 Ft-ot és ennek 2008. július 15. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes kamatát, valamint az államnak 131 400 Ft le nem rótt illetéket. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A másodfokú bíróság ítéletével szemben a vádlott és védője - a vádlott bűnösségének az ügyvédi visszaélés bűntettében való kimondásával szemben - fellebbezést terjesztettek elő, a megyei bíróság ítéletének megváltoztatását, a vádlottal szemben végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés-büntetés kiszabását, másodlagosan az első- és másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozták.

A fellebbviteli főügyészség a másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta.