BH 1991.12.481 I. A telefon és telefax vonalak kizárólag állami tulajdonban levő dolgok és mint ilyenek forgalomképtelenek, ezért azok gazdasági társaságba apportként nem vihetők be [Ptk. 172. § e) pont, 173. § (1)-(2) bek., 1964. évi II. tv., 15/1964. (VI. 30.) Korm. r. 5/1969. (VII. 12.) KPM r.].

II. Jogszabályba ütközik s ezért semmis a társasági szerződésnek az a rendelkezése, amely a cég vezető tisztségviselőinek megválasztását nem meghatározott időre engedi meg [1988. évi VI. tv. 29. § (1)-(3) bek., 30. §].

A budapesti székhelyű E-W. C. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (az elnevezés rövidítésére használt címszó: EW Kft) létesítése tárgyában az - 1989. augusztus 28-án módosított - 1989. július I4-én megkötött társasági szerződés szerint a gazdasági társaság S. T. deggendorfi 4 020 000 Ft, az Imports by L. V, Inc. (New York) 1 960 000 Ft, a G. Háziipari Szövetkezet 1 900 000 Ft pénzbeli és 3 270 000 Ft nem pénzbeli, dr. A-né K. I. 250 000 Ft, dr. M. T. 250 000 Ft, É. Z. 250 000 Ft és S. J. 100 000 Ft pénzbeli törzsbetétéből álló 12 000 000 Ft törzstőkével alakult.

A társasági szerződés 1. számú mellékletében felsoroltak szerint a G. Háziipari Szövetkezet nem pénzbeli betétje:

- egy budapesti épületben a III. emeleten lévő 60 m2 területű iroda berendezéssel együtt 3 000 000 Ft,

- a 173-554 és a 173-907 számú telefon, telefonvonalak használati joga 180 000 Ft,

- 1 db Canon típusú 72-994 számú telefax készülék és telefax vonal használati jogának eszmei 1/2-ed része 90 000 Ft értékben.

A megállapodás 9/c. pontja a jogutódlás kérdését a következők szerint szabályozta:

"A természetes személy tag halála esetén - amennyiben üzletrészére végrendeleti örököst jelölt - vagy a jogi személy megszűntével az üzletrész a taggyűlés 75 %-os szavazattöbbséggel hozott határozatával átszáll a örökösre és jogutódra. Ezt a beleegyező nyilatkozatot már a tag halála előtt is megadhatja a taggyűlés. Legkorábban 1 év után visszavonható. A taggyűlés öröklést vagy jogutódlást kizáró határozata esetén az üzletrészre a tagoknak, a társaságnak vagy a taggyűlés által kijelölt személynek elővásárlási joga van, ebben a sorrendben. Amennyiben a tagok nem élnek ezzel a lehetőséggel, illetve az átruházáshoz egyszerű szótöbbséggel nem járulnak hozzá, úgy a társaság az üzletrészt bevonja a jogutód kártalanítása mellett. Az elővásárlás vagy bevonás határideje a jogutódi minőség igazolását követő 90 naptári nap".

Az üzletrész bevonásával kérdését rendező 9/e. pont kimondja, hogy "A bevonás az érintett tag beleegyezése nélkül csak akkor történhet: I. ha a tag hitelezője az üzletrészt elzálogosítja, vagy más úton végrehajtást rendelnek el, és az eljárást nem szüntetik meg egy hónapon belül;

II. ha a tag ellen csődeljárást indítanak, illetve ha a vagyon hiányában elállnak ettől az eljárástól vagy a tag vagyonbevallásának helyességét eskü alatt kell vallania;

III. amennyiben a tag bejelenti kilépési szándékát".

A társasági szerződés 12. pontja szerint a társaság első üzletvezetője S. J. budapesti lakos. Megválasztásának időtartamát a megállapodás nem rögzíti.

A legfőbb ügyész törvénysértés és megalapozatlanság miatt emelt törvényességi óvást az elsőfokú bíróság cégbejegyzést elrendelő végzése ellen, és annak hatályon kívül helyezését indítványozta.

Az óvásban kifejtett álláspont szerint a bejegyzési kérelem mellékleteiként becsatolt okiratok alapján a cégbejegyzésnek a következőkre figyelemmel nem lett volna helye:

A G. Háziipari Szövetkezet által rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli betétként megjelölt telefon- és telefaxvonalak nem forgalomképesek, ezért elidegenítésük a Ptk. 173. §-ának (2) bekezdése értelmében semmis.

A társasági szerződés 1. számú melléklete szerint a G. Háziipari Szövetkezet nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti jogát vagyoni értékű jogként bocsátotta a társaság rendelkezésére. Az apportáló tag a bérleti jogviszonyának fennállását csak az 1980. május 29-én kelt helyiség-bérközlő lap másolatával igazolta, és nem csatolták be a használati jog átengedését engedélyező jogerős határozatot.

A társasági szerződés 12. pontja az első ügyvezető megbízatásának időtartamáról nem rendelkezett.

A Ptk. öröklési szabályaival ellentétes a társasági szerződés 9/c. pontja, és e semmis kikötés folytán az egész szerződés megdőlt (Ptk. 239. §-a).

Az óvás csupán "megjegyzésként" utalt a magyar jogban ismeretlen 9/e. pont szerint alkalmazandó jogintézményekre.

A cég az észrevételében az óvásban foglaltakat nem vitatta. Előadta, hogy