BH 2021.9.259 A szerződésszegésért való (kontraktuális) kártérítési felelősség objektivizált, a szerződő felek közötti kockázatelosztáson alapuló felelősségi forma, amelynek körében a károkozó magatartás felróhatóságának - eltérően a deliktuális kárfelelősség szabályától - nincs jelentősége. A mentesülés körében az "ellenőrzési körén kívüli" fordulat a vis maior tartalmi elemeként értelmezendő, nem mérhető a "gondos ellenőrzés" vagy a felróhatóság mércéjével [2013. V. tv. (Ptk.) 6:142. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes az üzembentartója a L. Motorsport Egyesület tulajdonát képező BMW M3 típusú személygépkocsinak (a továbbiakban: gépkocsi), amelyen a felperes megrendelése alapján a németországi G.-P. cég 2014 augusztusában tuningolást végzett. A teljesítménynövelő rendszer beépítése után a felperes a motor meghibásodását észlelte, ezért a hibakódot megküldte a G.-P. cégnek, amelynek a tájékoztatása szerint a hiba nem állt összefüggésben a teljesítménynöveléssel. Ezt követően a felperes a motorhiba kijavítását az alperestől rendelte meg.

[2] A gépkocsi átvételekor az alperes azt az információt kapta a felperes munkatársától, K. Á.-tól, hogy a motor gyorsítás közben, terhelés alatt vészüzembe kapcsol, majd elveszi a teljesítményt, amely hibát a felperes leállítással és a gépkocsi újraindításával tudja - átmenetileg - megszüntetni.

[3] Az alperes által végzett diagnosztika elektromos ellátással kapcsolatos problémát jelzett. Az alperes törvényes képviselője, A. B. az M7-es autópályán próbaútra indult a gépkocsival. A z.-i visszafordulás előtt a gépkocsi vészüzembe kapcsolt, a műszerfalon több hibajelző lámpa kigyulladt, ezért A. B. a motort leállította, majd újraindította és visszatért az autópályára. A 4. sebességfokozatba váltást követően, gyorsítás közben egy nagy csattanást, kelepelő hangot hallott és füstfelhőt látott. Ekkor üresbe tette az autót, félrehúzódott és kihívta az autómentőt.

[4] A próbaút során a gépkocsi motorja tönkrement, az 5. számú dugattyú és henger, illetve hajtókar súlyosan roncsolódott. A hiba oka kenési elégtelenség miatti túlmelegedés volt, amely azért állt elő, mert a tuningolás során a motor teljesítményének 50%-os megemelését nem alapozták meg a csapágysor szükséges cseréjével és nem alkalmaztak nagyobb teljesítményű olajszivattyút.

[5] A felperes 2015. év végén, 2016. év elején a G.-P. céggel a motort kicseréltette, amellyel összefüggésben 13 000 euró összegű költsége merült fel.

[6] A L. Motorsport Egyesület a felperessel 2017. november 8. napján kötött engedményezési szerződéssel a perbeli követelését a felperesre engedményezte.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[7] A felperes keresetében 4 000 000 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresete jogalapjaként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:157. §-át és 6:158. §-át jelölte meg.

[8] Az alperes ellenkérelme elsődlegesen a per megszüntetésére, másodlagosan a kereset elutasítására irányult. A per megszüntetését a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 157. § a) pontja alapján, a Pp. 130. § (1) bekezdés g) és f) pontjaira utalással kérte, arra hivatkozva, hogy a gépjármű tulajdonosa nem a felperes, illetve, hogy a kellékszavatossági igény elévült.

[9] Az alperes érdemben arra hivatkozott, hogy nem követett el szerződésszegést, a kár bekövetkezte nem volt előre látható. Érvelése szerint egy már gyárilag tuningolt gépkocsi került tovább tuningolásra a G.-P. cég által, amelynek során a gyári beállításokhoz képest is jelentős, általa nem ismert változtatások történtek. A gépkocsi motorja néha menet közben váratlanul vészüzemmódba kapcsolt, egyéb tünete azonban nem volt. Saját diagnosztikai eszközeivel nem talált hibát, az menet közben jelentkezett, ezért volt szükség arra, hogy a hiba feltárása, illetve rekonstruálása érdekében próbaútra vigye a gépkocsit, amit a próbaút előtt elindított, melegítette a motort, majd ezt követően indult el vele és fokozatosan gyorsított. A próbaút szükségességéről a felperes is tudott, ő pedig kellő gondossággal járt el, kikérdezte a felperest.

[10] Vitatta a károkozás jogellenességét, mivel a próbaút egy csak menet közben jelentkező hiba feltárása érdekében szükségszerű és célszerű volt, beletartozott a szerződésszerű teljesítésbe. Vitatta azt is, hogy a kár az ellenőrzési körén belül következett be, mert amikor ez a hiba korábban jelentkezett, csak annyi tünete volt, hogy leállt a motor, ezért arra nem készülhetett fel, hogy a motor törése fog bekövetkezni. A hiba inkább szoftveresnek, mint hardveresnek tűnt. Állította, hogy nem láthatta előre a kárt, mert korábban a hibát egy újraindítással meg lehetett oldani és az diagnosztikai eszközökkel nem volt kimutatható, csak menet közben lehetett feltárni. Utalt arra is, hogy a kár azonnal bekövetkezett, azt semmilyen figyelmeztetés, hangjelzés nem előzte meg. A hiba azért következett be, mert a felperes az összekötő rúd csapágyának cseréjét nem végeztette el.

Az első- és másodfokú ítélet

[11] Az elsőfokú bíróság megismételt eljárásban hozott ítéletével a keresetet elutasította. Rámutatott: a per megszüntetésére nem volt szükség, mert a másodfokú bíróság végzésére tekintettel megállapítható, hogy a felperes engedményesként jogosult volt a kártérítési igény érvényesítésére és a követelése nem évült el.

[12] Az elsőfokú bíróság az ügy érdemében megállapította, hogy a felek között a Ptk. 6:238. §-a szerinti vállalkozási szerződés jött létre a perbeli gépkocsi megjavítására. Nem volt vitatott, hogy a gépkocsi addig működőképes motorja az alperes által a vállalkozási szerződés teljesítése keretében végzett próbaút során szenvedett töréskárt, amelynek kijavításával kapcsolatban a felperesnél számlával igazoltan 13 000 euró javítási költség mint kár merült fel. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság érvelése értelmében a Ptk. 6:146. § szerinti törvényi tényállási elemek - így a szerződés teljesítése során tanúsított károkozó magatartás, a kár és e kettő közötti okozati összefüggés - fennálltak.

[13] A Ptk. 6:146. §-a folytán alkalmazandó Ptk. 6:142. §-a szerinti kimentési feltételek fennállása körében az elsőfokú bíróság kiemelten értékelte a N. Sz. és K. K. M. Szakértői Intézetének szakértői véleményét, amelyet mint aggálytalant ítélkezése alapjául elfogadott. A szakvélemény alapján megállapította, hogy a gépkocsi motorjában az 5. számú dugattyú és henger, illetve hajtókar súlyos roncsolódását az a hiba okozta, hogy a motor kenési elégtelensége túlmelegedést váltott ki. A kenési elégtelenség több forgattyúcsapon is látható volt, azoknak is a hajtókar felőli oldalán, amely túlzott igénybevételre utalt, miközben a kenőanyag mennyisége, nyomása nem érte el a szükséges értéket, melynek következtében az túlmelegedett, a csapágy megszorult, a hajtókar csavarjai szétszakadtak és így az elszabadult hajtókar miatt keletkezett a roncsolódás a motor belsejében és magában a blokkban. Az elsőfokú bíróság hangsúlyozta: a teljesítménynövekedésnek nem voltak meg a fizikai feltételei, a gépkocsi nem kapott új forgattyúcsapágyakat és nem lett megnövelve az olajszivattyú szállítási teljesítménye sem.