A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20134/2022/5. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 1. § (1) bek., (2) bek., 2. § (1) bek., 11. § (1) bek., 13. § (1) bek., 15. § (1) bek., (2) bek., 16. § (1) bek., (2) bek., (3) bek., (4) bek., 17. § (1) bek., (2) bek., 19. § (1) bek., (2) bek., 20. § (1) bek., (2) bek., (3) bek., 29. § (1) bek., (2) bek., (3) bek., (4) bek., (5) bek., (6) bek., 47. §, 48. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (1) bek., (2) bek., 2:43. §, 2:45. § (1) bek., 2:51. § (1) bek., 2:52. § (1) bek., (2) bek., (3) bek., 6:48. § (1) bek., 6:532. §, 6:540. §, 6:548. §, 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet (RSzSz.) 38. § (1) bek., 39. § (1) bek., (2) bek., (3) bek., 40. §, (1) bek., 41. § (1) bek., (3) bek., (6) bek., (7) bek.] Bírók: Kovács Helga, Kovaliczky Ágota, Stecbauer Anita

A határozat elvi tartalma:

A rendőrségtől nem várható el, hogy helyesen döntse el, később milyen határozatot hoz majd a büntető hatóság. A bizonyítási eljárás alapján meghozott bírósági ítélet sem szolgálhat a bizonyítási eljárást jellegénél fogva nélkülöző rendőri intézkedés jogsértő voltának alapjául. Tehát a jogvita elbírálása során mindig azt kell megítélni, hogy az intézkedés idején felmerült konkrét tények ismeretében a rendőrség intézkedése egyrészt jogszerű, másrészt pedig szükséges és arányos volt-e.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.20124/2021/20., Fővárosi Törvényszék P.22585/2020/31., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20852/2021/9., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20134/2022/5.*, Kúria Pfv.21109/2022/4., Kúria Pfv.20089/2023/7., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20400/2023/3., 3015/2024. (I. 12.) AB végzés

***********

Fővárosi Ítélőtábla

Az ügy száma: 1.Pf.20.134/2022/5/II.

A felperes: felperes, felperes címe

A felperes képviselője: Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe

Az alperes: alperes, alperes címe

Az alperes képviselője: dr. Vattay Gergely kamarai jogtanácsos, alperes címe

A per tárgya: személyiségi jog megsértése

Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék

A fellebbezéssel támadott határozat száma: 65.P.22.585/2020/31.

í t é l e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatja és a keresetet teljesen elutasítja. Mellőzi az alperest perköltség megfizetésére kötelező és az eljárási illeték állam által viselésére vonatkozó rendelkezést.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget, valamint az állam javára - az állami adó- és vámhatóság felhívásában megjelölt módon, határidőben és számlára - 36.000 (harminchatezer) forint kereseti és 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

[1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 2017. szeptember 10-én a délelőtti órákban a Budapest település, tér neve téri vásárcsarnokban tartózkodott, ahol azt tapasztalta, hogy egy pulton Hitlert ábrázoló portrét állítottak ki közszemlére. A felperes ezt 10:54-kor a 107-es segélyhívó telefonszámon bejelentette, az alperes települési Rendőrkapitánysága azonban közölte, hogy az ügyben nem kívánnak intézkedni. A felperes 11:24-kor a 107-es segélyhívó telefonszámon bejelentette, hogy az önkényuralmi jelképek használata és az elmaradt rendőri intézkedés miatt tiltakozásul "spontán demonstrációba" kezd a vásárcsarnok bejáratánál oly módon, hogy ("STOP NAZISM" szövegű) tiltakozó feliratot fest a járdára.

[2] A felperes - élettársát, személy1t a helyszínen hagyva - hazament, festékszóró sprayt vett magához, majd visszatérve festeni kezdte a vásárcsarnok előtti járdára a tervezett szöveget. Az első három betű ("STO") felfestésekor érkeztek meg az alperes alkalmazottai (rendőr1 segédjárőr és rendőr2 rendőrjárőr), akik felszólították a felperest a tevékenység abbahagyására. A felperes a rendőrökhöz lépve bemutatkozott, kezet nyújtott, majd kérdésükre elmondta, hogy spontán demonstrációt jelentett be és ezért festi a szöveget a járdára. Az alperes alkalmazottai változatlanul a tevékenység befejezésére kérték a felperest, aki előadta, hogy az önkényuralmi jelkép közszemlére tétele miatt tiltakozik eljárásával. A rendőrnő azon közlését követően, hogy ők a bejelentése miatt érkeztek a helyszínre, a felperes kérte az alperes alkalmazottait a Hitler fotó megtekintésére, majd élettársát hátrahagyva elindult a vásárcsarnokba.

[3] rendőr2 a felperessel folytatott beszélgetés alatt a rendőrségi digitális rádiórendszeren keresztül folyamatosan beszámolt a helyszínen történtekről. Észlelve a felperes elindulását, kollégáját kérte a megállítására. rendőr1 a felperes után eredt, mintegy 5-6 méter megtétele után kezeit és vállát elkapta; időközben odaérkezett rendőr2 is (még mindig rádiózva). rendőr1 hátulról megrántotta a felperest, aki hanyatt esett, ruházata elszakadt. A rendőr ekkor ránehezült a felperes mellkasára, majd hasra fordította és a hátára térdelt. A felperes fájdalomra panaszkodva kérte, hogy engedjék el; a rendőrök megbilincselték. személy1 a rendőri intézkedést telefonján rögzítette. A felperest felállították, hátrabilincselt kézzel egy székre ültették. A felperes az eljárás ellen tiltakozott és mellkasi fájdalmai miatt kérte, hogy hívjanak mentőt. A mentő megérkezését követően levették bilincseit, ruházatát átvizsgálták, felvették személyi adatait. Rendőri kísérettel az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetbe szállították; ennek során közölték a felperessel, hogy nem telefonálhat, mert személyi szabadságában korlátozva van. Az alperes alkalmazottai az orvosi vizsgálatok során, illetve a váróteremben - a röntgenfelvételek elkészítésének kivételével - mindvégig a felperes mellett tartózkodtak. Amint a felperes elhagyta a rendelőt, a két rendőr gépkocsiba ült és távozott. A kórházban megállapították, hogy a felperesnek bordatörése nincs, a könyöke felett felületes hámsérülése keletkezett.

[4] Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a felperes nem kapott a rendőrségtől érdemi szóbeli vagy írásos tájékoztatást, jegyzőkönyvet, csak panasztételi jogát ismertették. A kényszerintézkedés alkalmazása miatt a helyszínre érkezett több rendőrtiszt; rendőr1 segédjárőr felettese parancsára az árusokat kérdezte ki az elhangzott felszólításokról, egy rendőr pedig megtekintette a Hitler képet.

[5] A Független Rendőri Panasztestület a felperes által kezdeményezett eljárásban hozott 2018. július 12-i határozatában (FRP/406/2/2017/Pan.) megállapította, hogy a rendőrök a panaszos bejelentése nyomán nem folytatták le a szükséges eljárást, ezért sérült a tisztességes eljáráshoz fűződő joga. A rendőrségnek intézkedési kötelezettsége keletkezett a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 1. § (2) bekezdése, 11. §-a, és 13. §-a alapján. Meg kellett volna állapítani a bejelentő személyazonosságát, a tényállást tisztázniuk kellett volna, majd a szükséges tájékoztatást megadni. A rendőrség elmulasztotta a bejelentő személyének azonosítására vonatkozó kötelezettségét, majd a minimálisan szükséges intézkedést, így az adatgyűjtést, a tényállás megállapítását. Az alperes alkalmazottai bejelentés miatt érkeztek, ezért nem a felfestés miatt kellett volna intézkedniük.