A Kúria Pfv.21958/2011/10. számú precedensképes határozata végrendelet érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 194. §, 195. §] Bírók: Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes, Kiss Gábor, Orosz Árpád

A határozat elvi tartalma:

I. Nem minősül rosszhiszemű birtokosnak az, aki a javára szóló végrendelet érvényességében bízva tartja birtokban a hagyaték tárgyait. Ha a törvényes örökös a végrendelet érvényességének a megállapítása iránt ellene pert indít, a keresetlevél részére történő kézbesítését követően a birtokában tartott vagyontárgyakat nem használhatja. Ellenkező esetben használati díj fizetésére köteles.

II. Ingatlan állagmegőrzéséhez szükséges fűtési költség, vízdíj, kommunális hulladék elszállításával kapcsolatos költség és az őrzéshez szükséges villanyszolgáltatás díja olyan szükséges költségnek minősül, amelynek a megtérítésére a jogalap nélküli birtokos igényt tarthat.

1959. IV. Tv. 194. § (1), 1959. IV. Tv. 195. § (1), 1959. IV. Tv. 195. § (2)

Kapcsolódó határozatok:

Kecskeméti Törvényszék P.21950/2007/84., Szegedi Ítélőtábla Pf.20376/2008/7., Szegedi Ítélőtábla Pf.20062/2011/7., Kúria Pfv.20553/2009/5. (BH+ 2010.11.487), *Kúria Pfv.21958/2011/10.* (BH+ 2013.2.55)

***********

Pfv.I.21.958/2011/10.szám

A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a dr. Kerényi Mihály pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szűcs László ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű alperes ellen végrendelet érvénytelenségének megállapítása és más igények iránt a Bács-Kiskun Megyei Bíróság előtt 10.a.P.21.950/2007. számon folyamatban volt, és a Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.062/2011/7. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről 98. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.062/2011/7. számú jogerős ítélete felülvizsgálattal támadott, az elsőfokú eljárási illeték viselésére vonatkozó részét hatályon kívül helyezi. Egyéb rendelkezését hatályában fenntartja.

Az állam terhén maradó elsőfokú eljárási illeték összegét 144.700 (Egyszáznegyvennégyezer-hétszáz) forint helyett 74.500 (Hetvennégyezer-ötszáz) forintban állapítja meg.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek mint együttes jogosultaknak 70.000 (Hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A kirendelt pártfogó ügyvéd díja a teljes egészében pervesztes felperes terhén marad.

A le nem rótt 139.200 (Egyszázharminckilencezer-kettőszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az örökhagyó 2005. december 5. napján írásbeli magánvégrendeletet készített, amelyben a tulajdonát képező ingatlana, a személygépkocsi, valamint kincstárjegyei, takarékbetétkönyve és a halálakor meglévő egyéb ingó és ingatlanvagyona örökösévé az I. rendű alperest nevezte. Az örökhagyó 2006. november 30. napján bekövetkezett halálát követően hagyatékát a közjegyző a 2007. február 27. napján kelt 5113/Kjő/77/2007/6. számú végzésével teljes hatállyal átadta az I. rendű alperesnek végrendeleti öröklés jogcímén.

Az örökhagyó törvényes örököse a felperes jogelődje, R. J.. A felperes jogelődjének fellebbezése folytán eljárt Bács-Kiskun Megyei Bíróság az 1.Pkf.20.655/2007/2. számú, 2007. június 13-án kelt határozatával a közjegyző hagyatékátadó végzését részben megváltoztatta és az örökhagyó hagyatékát a hagyatékátadó végzésben foglalt tartalommal, de ideiglenes hatállyal tekintette átadottnak.

Az I. rendű alperes az örökhagyó elhunyt házastársának az unokatestvére. Közte és az örökhagyó között 2000 novemberétől szorosabb kapcsolat alakult ki, az örökhagyó az I. rendű alperesnek kulcsot is adott a lakóházához, a hétvégéket, ünnepnapokat, szabadidejüket együtt töltötték az örökhagyó ingatlanában. Az örökhagyót az I. rendű alperes temettette el, a 187.037 forint összegű, utolsó havi nyugdíjának és egyéb járandóságának felhasználásával. A temetéssel kapcsolatban összesen 175.080 forint költsége merült fel. Az örökhagyó halálát követően az ingatlan felmerülő rezsiköltségeit az I. rendű alperes fizette: 43.397 forint gázdíjat, 3.781 forint áramdíjat, 9.713 forint vízdíjat, 7.087 forint hulladékszállítási díjat és 2.000 forint kommunális adót egyenlített ki. A II. rendű alperessel közösen használta 2008 májusáig a hagyaték tárgyát képező gépjárművet, s ebben az időszakban fizette a gépkocsi kötelező felelősségbiztosítási díját, illetve a súlyadót. Ezt követően a biztosítási díjat nem fizette, így a szerződés a díjfizetés elmulasztása miatt megszűnt.

A felperes jogelődje a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt keresetet terjesztett elő az I. rendű alperessel szemben a Kalocsai Városi Bíróságon 2007. augusztus 21. napján. A keresetlevél áttétele folytán az ügyben első fokon eljárt Bács-Kiskun Megyei Bíróság a 2008. május 14. napján kelt 2.P.21.950/2007/25. számú részítéletével az örökhagyó 2005. december 5. napján kelt írásbeli magánvégrendeletének érvénytelenségét megállapította. Az elsőfokú határozatot a Szegedi Ítélőtábla 2008. december 10. napján meghozott Pf.II.20.376/2008/7. számú részítéletével helybenhagyta azzal, hogy a végrendelet "a peres felek egymás közötti viszonylatában" érvénytelen.

Az I. rendű alperes a hagyaték tárgyait 2008. december 18. napján adta át a felperesnek, kivéve az örökhagyó tulajdonát képező televíziókészüléket, illetve parabolaantennát és 12 darab baromfit.

A felperes többször módosított keresetében - a végrendelet érvénytelenségének a megállapítását meghaladóan - kérte, hogy a bíróság kötelezze az I. rendű alperest 92.000 forint tőke és annak 2006. december 1. napjától járó törvényes mértékű késedelmi kamata, valamint az I. és a II. rendű alperest egyetemlegesen 2.545.000 forint tőke és ezen összegből 1.494.000 forint után 2006. december 1. napjától, 51.000 forint után pedig 2009. február 3. napjától járó késedelmi kamat megfizetésére. Az I. rendű alperessel szemben támasztott követelésből 30.000 forintra, mint az örökhagyó utolsó havi juttatásából az elismert temetési költség levonása után fennmaradó összegre, 50.000 forintra a hagyaték tárgyát képező televízió és antenna, 12.000 forintra pedig a 12 darab baromfi értéke címén tartott igényt. Az alperesektől mint egyetemleges kötelezettektől 150.000 forintot, a 2006 decemberétől 2007 júniusáig terjedő időszakra lakászhasználati díj; 2.344.000 forintot pedig gépkocsi használati díj címén követelt, ez utóbbit a 2006. december 1. és 2008. május 29. közötti időtartamra. A gépjármű használati díjának összegét napi 4.447 forintban kérte megállapítani. Kártérítésként 51.000 forint összeget érvényesített azzal az indokkal, hogy miután az biztosítási szerződés a díjfizetés I. rendű alperes általi elmulasztása miatt szűnt meg, az újonnan kötött szerződés kapcsán a biztosító a gépkocsit az "A00 bonus-malus" fokozatba sorolta, amely miatt az éves díj 49.104 forintra emelkedett, továbbá 2008. évben állítása szerint 24.747 forint ún. büntetődíjat kellett fizetnie. Álláspontja szerint az I. rendű alperes a hagyaték megnyíltától az ideiglenes hagyatékátadó végzés kézhezvételéig, azaz 2006. december 1-től 2007. július 18-ig rosszhiszemű jogalap nélküli birtokosnak tekintendő, mivel a hagyaték tárgyait hagyatéki végzés hiányában tartotta magánál. Érvelése szerint az I. rendű alperes a hagyatékátadó végzés birtokában sem engedhette volna át a használat jogát, a hagyaték tárgyait a saját és vele együtt élő családtagjai szükségleteit meghaladóan nem használhatta volna, ezért eljárása rosszhiszeműnek tekintendő, a II. rendű alperesnek pedig a birtoklásra, használatra jogosultsága nem volt.