A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20553/2009/5. számú határozata végrendelet érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 196. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 629. §] Bírók: Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes, Orosz Árpád, Szabó Julia

Kapcsolódó határozatok:

Kecskeméti Törvényszék P.21950/2007/84., Szegedi Ítélőtábla Pf.20376/2008/7., Szegedi Ítélőtábla Pf.20062/2011/7., *Kúria Pfv.20553/2009/5.* (BH+ 2010.11.487), Kúria Pfv.21958/2011/10. (BH+ 2013.2.55)

***********

Pfv.I.20.553/2009/5.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága R. É. hozzátartozó által képviselt felperesnek dr. Szűcs László ügyvéd által képviselt alperes ellen végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon 2.P.21.950/2007. számon megindított perében a Szegedi Ítélőtábla 2008. december 10-én meghozott Pf.II.20.376/2008/7. számú jogerős részítélete ellen az alperes részéről 48. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.376/2008/7. számú részítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy az államnak - felhívásra - fizessen meg 392.940 (Háromszámkilencvenkettőezer-kilencszáznegyven) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen a részítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A 2006. november 30-án elhunyt R. D. örökhagyónak a felperes a törvényes öröklésre jogosult testvére. Az örökhagyó a K-án 2005. december 5-én kelt írásbeli magánvégrendeletében általános örökösévé az alperest nevezte. Az egy lapból és egy oldalból álló végrendeletet tanúként az okiratot szerkesztő ügyvéd, valamint R. V. írták alá.

Az örökhagyó hagyatékát: az ö-i ... hrsz-ú ingatlant, a ... forgalmi rendszámú Suzuki Swift Sedan személygépjárművet, az ö-i postahivatalnál váltott ... számú ... takarékbetétkönyvben lévő 1.548.950 forint betéti összeget és időközi kamatait - a felperes mint törvényes örökös által előterjesztett fellebbezés folytán eljárt ... Megyei Bíróság - az eljárt közjegyző hagyatékátadó végzését részben megváltoztatva - az alperes részére ideiglenes hatállyal tekintette átadottnak.

A felperes keresetében a végrendelet érvénytelenségének megállapítását több okból kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a végrendeleten az okiratot szerkesztő és azt tanúként aláíró ügyvédnek nem az aláírása, hanem csak a kézjegye szerepel, ezért a végrendelet alaki hibás.

Az alperes az elsődleges kereseti kérelem elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság az elsődleges kérelem tárgyában a Pp. 213. § (2) bekezdése szerint részítélettel határozott. Megállapította, hogy néhai R. D. K-án 2005. december 5-én kelt végrendelete érvénytelen.

Ítéletének indokolásában elsődlegesen arra utalt, hogy a más által írt írásbeli magánvégrendelet érvényességét a törvény szigorú alaki feltételek meglétéhez köti - Ptk. 629. § -, a végrendeleti tanúk feladata az örökhagyó névaláírásának hitelesítése, mellyel azt is tanúsítják, hogy a név aláírója azonos az örökhagyóval. Aláírásnak általában a teljes név feltüntetése minősül.

Megítélése szerint dr. S. Zs. tanú aláírása nem felel meg a végrendelet alakiságára vonatkozó, a Ptk. 629. §-ában foglalt feltételeknek. A végrendelet nem tartalmazza a tanú teljes nevét, az előnyomott - "tanúk neve" - szöveg után feltüntetett írásjelek még betűhiányos, kusza vonalvezetésű aláírásnak sem felelnek meg. A tanúnak a kézjegye és címe feltüntetése mellett ügyvédi bélyegzője és a bélyegző-lenyomaton egy rövidített szignós aláírása is megtalálható az okiraton, de a tanú aláírását az ügyvédi bélyegző használata sem pótolja. A tanú olvashatatlan írásjelű kézjegyére tekintettel a végrendeletet alaki okból érvénytelennek minősítette.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság részítéletével az elsőfokú bíróság részítéletét azzal a helyesbítéssel hagyta helyben, hogy "néhai R. D. 2005. december 5. napján kelt írásbeli magánvégrendelete a peres felek egymás közötti viszonylatában érvénytelen". Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást ítélkezése alapjául elfogadta és az arra alapított jogi következtetésekkel is mindenben egyetértett. A jogerős ítélet indokolásában kiemeltek szerint az aláírás szokásos módja a családi és az utónév együttes, de egymástól elkülönülő lejegyzése, ami lehet kusza vonalvezetésű, tartalmazhat betűkihagyást, s nem feltétlenül kell olvashatónak lennie, viszont tartalmaznia kell az aláíró személy teljes nevét. A kézjegy ezzel szemben - írni tudó személy esetében - rendszerint egy tagból álló rövid, aláírást helyettesítő jelcsoport.

A másodfokú bíróság - hivatkozással a Legfelsőbb Bíróság által irányított egységes ítélkezési gyakorlatra (EBH 2006.1412. számú elvi határozat) - kifejtette, hogy az adott esetben a felismerhetetlen, a kezdőbetűk azonosítására is alkalmatlan egy tagból álló jelkombináció alapján a tanú személye nem azonosítható; továbbá a dr. S. Zs. ügyvéd nevét tartalmazó bélyegzőlenyomat sem alkalmas a végrendeleti tanú személyének beazonosítására, mert "az azon elhelyezett szignó" is eltér az aláírásnak szánt kézjegytől, a bélyegző az okiratot szerkesztő és azt ellenjegyző ügyvédre utal. Az a körülmény pedig, hogy a végrendeleten alkalmazott névmegjelölés a tanú szokásos aláírási formája, nem változtat azon a tényen, hogy ez a kézjegy nem felel meg a végrendeleti tanú aláírásával szemben támasztott szigorú követelményeknek. Ennek hiányában - az elsőfokú bírósággal egyetértve - úgy ítélte meg, hogy a végrendelet nem felel meg a Ptk. 629. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt - az alakiságára vonatkozó - szabályoknak.