BH+ 2013.2.55 I. Nem minősül rosszhiszemű birtokosnak az, aki a javára szóló végrendelet érvényességében bízva tartja birtokban a hagyaték tárgyait. Ha a törvényes örökös a végrendelet érvényességének a megállapítása iránt ellene pert indít, a keresetlevél részére történő kézbesítését követően a birtokában tartott vagyontárgyakat nem használhatja. Ellenkező esetben használati díj fizetésére köteles.

Kapcsolódó határozatok:

Kecskeméti Törvényszék P.21950/2007/84., Szegedi Ítélőtábla Pf.20376/2008/7., Szegedi Ítélőtábla Pf.20062/2011/7., Kúria Pfv.20553/2009/5. (BH+ 2010.11.487), Kúria Pfv.21958/2011/10. (*BH+ 2013.2.55*)

***********

II. Ingatlan állagmegőrzéséhez szükséges fűtési költség, vízdíj, kommunális hulladék elszállításával kapcsolatos költség és az őrzéshez szükséges villanyszolgáltatás díja olyan szükséges költségnek minősül, amelynek a megtérítésére a jogalap nélküli birtokos igényt tarthat [Ptk. 194. § (1) bek., 195. § (1) bek. és (2) bek.].

Az örökhagyó 2005. december 5. napján írásbeli magánvégrendeletet készített, amelyben a tulajdonát képező 280. helyrajzi számú ingatlana, a Suzuki Swift Sedan 1,3 GC típusú személygépkocsi, valamint kincstárjegyei, takarékbetétkönyve és a halálakor meglévő egyéb ingó és ingatlanvagyona örökösévé az I. r. alperest nevezte. Az örökhagyó 2006. november 30. napján bekövetkezett halálát követően hagyatékát a közjegyző a 2007. február 27. napján kelt 5113/Kjő/77/2007/6. számú végzésével teljes hatállyal átadta az I. r. alperesnek végrendeleti öröklés jogcímén.

Az örökhagyó törvényes örököse a felperes jogelődje, R. J. A felperes jogelődjének fellebbezése folytán eljárt Bács-Kiskun Megyei Bíróság az 1.Pkf.20.655/2007/2. számú, 2007. június 13-án kelt határozatával a közjegyző hagyatékátadó végzését részben megváltoztatta és az örökhagyó hagyatékát a hagyatékátadó végzésben foglalt tartalommal, de ideiglenes hatállyal tekintette átadottnak.

Az I. r. alperes az örökhagyó elhunyt házastársának az unokatestvére. Közte és az örökhagyó között 2000 novemberétől szorosabb kapcsolat alakult ki, az örökhagyó az I. r. alperesnek kulcsot is adott a lakóházához, a hétvégéket, ünnepnapokat, szabadidejüket együtt töltötték az örökhagyó ingatlanában. Az örökhagyót az I. r. alperes temettette el, a 187 037 forint összegű, utolsó havi nyugdíjának és egyéb járandóságának felhasználásával. A temetéssel kapcsolatban összesen 175 080 forint költsége merült fel. Az örökhagyó halálát követően az ingatlan felmerülő rezsiköltségeit az I. r. alperes fizette: 43 397 forint gázdíjat, 3781 forint áramdíjat, 9713 forint vízdíjat, 7087 forint hulladékszállítási díjat és 2000 forint kommunális adót egyenlített ki. A II. r. alperessel közösen használta 2008 májusáig a hagyaték tárgyát képező Suzuki gépjárművet, s ebben az időszakban fizette a gépkocsi kötelező felelősségbiztosítási díját, illetve a súlyadót. Ezt követően a biztosítási díjat nem fizette, így a szerződés a díjfizetés elmulasztása miatt megszűnt.

A felperes jogelődje a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt keresetet terjesztett elő az I. r. alperessel szemben a Kalocsai Városi Bíróságon 2007. augusztus 21. napján. A keresetlevél áttétele folytán az ügyben első fokon eljárt Bács-Kiskun Megyei Bíróság a 2008. május 14. napján kelt 2.P.21.950/2007/25. számú részítéletével néhai R. D. 2005. december 5. napján kelt írásbeli magánvégrendeletének érvénytelenségét megállapította. Az elsőfokú határozatot a Szegedi Ítélőtábla 2008. december 10. napján meghozott Pf.II.20.376/2008/7. számú részítéletével helybenhagyta azzal, hogy a végrendelet "a peres felek egymás közötti viszonylatában" érvénytelen.

Az I. r. alperes a hagyaték tárgyait 2008. december 18. napján adta át a felperesnek, kivéve az örökhagyó tulajdonát képező televíziókészüléket, illetve parabolaantennát és 12 darab baromfit.

A felperes többször módosított keresetében - a végrendelet érvénytelenségének a megállapítását meghaladóan - kérte, hogy a bíróság kötelezze az I. r. alperest 92 000 forint tőke és annak 2006. december 1. napjától járó törvényes mértékű késedelmi kamata, valamint az I. és a II. r. alperest egyetemlegesen 2 545 000 forint tőke és ezen összegből 1 494 000 forint után 2006. december 1. napjától, 51 000 forint után pedig 2009. február 3. napjától járó késedelmi kamat megfizetésére. Az I. r. alperessel szemben támasztott követelésből 30 000 forintra, mint az örökhagyó utolsó havi juttatásából az elismert temetési költség levonása után fennmaradó összegre, 50 000 forintra a hagyaték tárgyát képező televízió és antenna, 12 000 forintra pedig a 12 darab baromfi értéke címén tartott igényt. Az alperesektől mint egyetemleges kötelezettektől 150 000 forintot, a 2006 decemberétől 2007 júniusáig terjedő időszakra lakászhasználati díj; 2 344 000 forintot pedig gépkocsi használati díj címén követelt, ez utóbbit a 2006. december 1. és 2008. május 29. közötti időtartamra. A gépjármű használati díjának összegét napi 4447 forintban kérte megállapítani. Kártérítésként 51 000 forint összeget érvényesített azzal az indokkal, hogy miután az biztosítási szerződés a díjfizetés I. r. alperes általi elmulasztása miatt szűnt meg, az újonnan kötött szerződés kapcsán a biztosító a gépkocsit az "A00 bonus-malus" fokozatba sorolta, amely miatt az éves díj 49 104 forintra emelkedett, továbbá 2008. évben állítása szerint 24 747 forint ún. büntetődíjat kellett fizetnie. Álláspontja szerint az I. r. alperes a hagyaték megnyíltától az ideiglenes hagyatékátadó végzés kézhezvételéig, azaz 2006. december 1-jétől 2007. július 18-ig rosszhiszemű jogalap nélküli birtokosnak tekintendő, mivel a hagyaték tárgyait hagyatéki végzés hiányában tartotta magánál. Érvelése szerint az I. r. alperes a hagyatékátadó végzés birtokában sem engedhette volna át a használat jogát, a hagyaték tárgyait a saját és vele együtt élő családtagjai szükségleteit meghaladóan nem használhatta volna, ezért eljárása rosszhiszeműnek tekintendő, a II. r. alperesnek pedig a birtoklásra, használatra jogosultsága nem volt.

Az I. r. alperes a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy az örökhagyóval élettársi közösségben éltek, a végrendelet alapján mint örökös jogosult volt a hagyaték tárgyait birtokban tartani, ezért nem tekinthető jogalap nélküli birtokosnak. Arra hivatkozott, hogy a lakásingatlant saját céljára nem használta, az állagmegóvás érdekében merült fel a gáz-, víz-, és áramdíj költsége, a gépkocsit pedig az elsőfokú bíróság részítéletének meghozatalát követően nem használta.

A II. r. alperes ugyancsak a kereset elutasítását kérte.

Az I. r. alperes viszontkeresetet terjesztett elő, melynek módosított tartalma szerint összesen 135 978 forint és kamatai megfizetésére kérte kötelezni a felperest. Ebből az összegből 70 000 forint a temetésre fordított és az örökhagyó utolsó havi járandóságával nem fedezett összeg, míg 65 978 forint az ingatlanban felmerült gáz-, víz-, áram- és hulladékszállítás díja, valamint a kommunális adó összege. A temetési költség után 2007. január 1-jétől, az általa kiegyenlített rezsiköltség után 2009. január 1-jétől érvényesített késedelmi kamatot.