5/2021. Polgári jogegységi határozat
a felszámolás kezdő időpontjában az adós ellen folyamatban lévő végrehajtási eljárás megszüntetéséről
A Kúria összevont polgári-gazdasági-munkaügyi jogegységi tanácsa a Kúria G.VII. tanácsa indítványa alapján a felszámolás kezdő időpontjában az adós ellen folyamatban lévő végrehajtási eljárás megszüntetése tárgyában meghozta a következő
jogegységi határozatot:
Ha a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő végrehajtási eljárás időtartama alatt az adós az ingatlanát harmadik személyre átruházza, és a tulajdonosváltozás bejegyzésére a végrehajtási jognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését követően kerül sor, akkor a végrehajtási eljárást csak a végrehajtási árverés lefolytatását követően lehet megszüntetni.
Indokolás
I.
A Kúria előtt Gfv.VII.30.275/2020. számon indult felülvizsgálati eljárásban az eljáró tanács a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 32. § (1) bekezdés b) pontja alapján jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta, mert el kíván térni a Kúria másik tanácsa által hozott Pfv.I.20.839/2017/5. számú határozatban (BH 2018.255.) foglaltaktól. Az eljáró tanács a Bszi. 32. § (2) bekezdése alapján az eljárást felfüggesztette. A Pfv.I.20.839/2017. számú ügyben eljáró tanács az ítéletében kifejtette, hogy a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat abban a "fázisban" kell megszüntetni, ahol a végrehajtási eljárás a felszámolás kezdő időpontjában tart. A végrehajtási eljárás megszüntetését követően a felszámoló jogosult a végrehajtási joggal terhelt - de időközben az adós által harmadik személy részére átruházott - ingatlan értékesítésére, a végrehajtási jog a harmadik személy kérelmére az ingatlan-nyilvántartásból nem törölhető, részéről törlési igény sem érvényesíthető.
A jogegységi eljárást kezdeményező tanács álláspontja szerint a végrehajtási jog nem szűnik meg azáltal, hogy az adós a végrehajtási eljárás alatt az ingatlanát harmadik személyre ruházza át, ilyenkor a végrehajtási eljárás az új tulajdonossal mint dologi kötelezettel szemben folytatható. Az átruházást követően az ingatlan már nem tartozik a felszámolási vagyon körébe, ezért a felszámoló nem jogosult annak az értékesítésére.
Hangsúlyozta, hogy a felszámolónak nincs felhatalmazása arra, hogy az adós elleni végrehajtási eljárás során végrehajtási joggal terhelt, de az adós vagyonából a felszámolási eljárás kezdő időpontja előtt kikerült vagyontárgyakkal szemben "a bírósági végrehajtást folytassa", vagy a vagyontárgyakat egyébként a felszámolási eljárásban értékesítse.
Az indítványozó kérdésként fogalmazta meg, hogy a felszámolás kezdő időpontja után az adós ellen a korábban indult végrehajtási eljárás folytatható-e, vagy azt teljeskörűen meg kell szüntetni, továbbá, hogy a végrehajtási eljárás megszüntetése esetén a felszámoló jogosult-e a végrehajtási joggal terhelt ingatlan értékesítésére.
II.
A legfőbb ügyész a jogegységi indítványra adott nyilatkozatában kifejtette, hogy a végrehajtás alá vonható ingatlannal az adós még a végrehajtási jog bejegyzését követően is rendelkezhet, de az adóstól szerző új tulajdonos az ingatlant végrehajtási joggal terhelten szerzi meg. Tekintettel arra, hogy az adós a végrehajtási joggal terhelt, ám a felszámolás kezdő időpontját megelőzően már értékesített ingatlannak nem a tulajdonosa, az ingatlan nem tartozik a felszámolási vagyon körébe. Mindezekre figyelemmel a végrehajtási joggal terhelt, de harmadik személy tulajdonában álló ingatlanra a végrehajtási eljárás a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) 38. § (1) bekezdése alapján nem szüntethető meg. Kiemelte, hogy törvényi felhatalmazás hiányában a felszámoló nem értékesítheti az adós elleni végrehajtás eredményeként végrehajtási joggal terhelt, de nem az adós, hanem harmadik személy tulajdonában álló ingatlant, mert a fölött már nincs rendelkezési joga.
III.
A végrehajtási eljárásban a későbbi felszámolási eljárás adósa az ingatlana feletti rendelkezési jogát nem veszíti el, azt másra átruházhatja, és az új tulajdonos a tulajdonjogát a végrehajtási jognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését követően szintén bejegyeztetheti. A bírói gyakorlat szerint azonban, ha az ingatlan-nyilvántartásba végrehajtási jog van bejegyezve, a bejegyzés ranghelyét követő időpontban az átruházással szerzett tulajdonjog az árverési vevő tulajdonszerzéséhez képest csak feltételes lehet. A feltételes szerzésre tekintettel a szerző nemcsak az árverést, hanem az időközben feltétellel bejegyzett joga megszűnését is köteles tűrni (Kfv.III.37.481/2011/8. - EBH 2014.K.20.). Ha a végrehajtó az ingatlant árverésen értékesíti, akkor az árverési vevő tulajdonjogának a bejegyzésével egyidejűleg a végrehajtási jog bejegyzését követő jogszerzést hivatalból törölni kell. Ha a végrehajtási eljárás az ingatlan értékesítése nélkül szűnik meg, akkor a további jogszerző tulajdonjogának a bejegyzése végleges hatályúvá válik.
A Csődtv. 38. § (1) bekezdése kimondja, hogy az adós ellen a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő - a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos - végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróságnak (hatóságnak) haladéktalanul meg kell szüntetni, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, a végrehajtás költségeinek levonása után fennmaradó, de még ki nem fizetett pénzeszközöket a kijelölt felszámolónak kell átadni. Az adós ingatlanán, illetve bírósági, hatósági nyilvántartásba vett vagyontárgyán fennálló végrehajtási jog a felszámolás kezdő időpontjában megszűnik. A rendelkezés célja, hogy a felszámolás kezdő időpontjában az adóssal szemben fennálló követeléseket csak a felszámolási eljárás keretében lehessen érvényesíteni. Ezzel összhangban mondja ki a Csődtv. 38. § (3) bekezdése, hogy a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. Az egyes hitelezői igények külön, vagy külön eljárásban való kielégítésére már nincs törvényes lehetőség.
A Csődtv. 38. § (1) bekezdésében foglaltak mögött húzódó jogalkotói szándék nem irányult arra, hogy a végrehajtási eljárást akkor is haladéktalanul meg kelljen szüntetni, ha annak az a következménye, hogy a végrehajtási eljárás alatt az adós részéről elidegenített ingatlan e miatt végrehajtási árverés útján már nem értékesíthető, és így az időközben szerző tulajdonjogának a bejegyzése végleges hatályúvá válik.
Magyarország Alaptörvényének (a továbbiakban: Alaptörvény) 28. cikke - egyebek mellett - kimondja, hogy a jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. Ebből következően a Csődtv. 38. § (1) bekezdésének helyes - részben megszorító -és az Alaptörvény 28. cikkében foglaltakkal összhangban álló értelmezése szerint, ha a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő végrehajtási eljárás alatt az adós az ingatlanát harmadik személyre ruházza át, és a tulajdonosváltozás bejegyzésére csak a végrehajtási jog bejegyzését követően kerül sor, akkor az átruházott vagyonra folytatott végrehajtási eljárást csak a végrehajtási árverés lefolytatását követően lehet megszüntetni.
A végrehajtási joggal terhelt ingatlan árverési értékesítéséből befolyt vételár további sorsát illetően a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénynek az ilyen összeg felosztására vonatkozó rendelkezései és a Csődtv. 31. § (1) és (3) bekezdésében foglaltak nem adnak egyértelmű választ. Azok összevetéséből és együttes értelmezéséből azonban az tűnik levezethetőnek, hogy az értékesítésből befolyt vételárat - hasonlóan a felszámolás kezdő időpontjában a korábbi végrehajtási értékesítésből már befolyt összegekhez - a felszámolónak kell átadni. A kérdés megnyugtató rendezése és az értelmezési nehézségek feloldása azonban elsősorban jogalkotás útján oldható meg. Mindezekre figyelemmel a felszámolás kezdő időpontja után a felszámoló a végrehajtó által a még nem értékesített, de időközben az adós részéről a végrehajtási eljárás során átruházott ingatlan értékesítésére nem jogosult. A végrehajtási jog ugyanis a végrehajtó által gyakorolható, ezért a végrehajtási eljárás alatti további jogszerzés bejegyzésének a hatálya a végrehajtó eljárásának az eredményétől függ, így csak a végrehajtási árverési vevő tulajdonjoga bejegyzése esetén lehet törölni a korábbi feltételes tulajdonszerzésen alapuló bejegyzéseket.
A fentiekből következően a jövőben a Kúria Pfv.I.20.839/2017/5. számú határozata és az abban foglaltakkal egyező jogi álláspontot tartalmazó más határozatok kötelező erejűként már nem hivatkozhatók.
IV.
A kifejtett indokok alapján a jogegységi tanács a Bszi. 24. § (1) bekezdés c) pontja, 25. §-a, valamint 40. § (1)-(2) és (4) bekezdése alapján a bíróságok jogalkalmazása egységének biztosítása [Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdés] érdekében a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Határozatát a Bszi. 42. § (1) bekezdésében írtak szerint a Magyar Közlönyben, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, a bíróságok központi internetes honlapján és a Kúria honlapján közzéteszi.
Budapest, 2021. március 12.
Dr. Varga Zs. András s. k.,
a jogegységi tanács elnöke
Dr. Kiss Gábor s. k.,
előadó bíró
Dr. Cseh Attila s. k.,
bíró
Dr. Farkas Attila s. k.,
bíró
Dr. Harter Mária s. k.,
bíró
Dr. Orosz Árpád s. k.,
bíró
Dr. Vezekényi Ursula s. k.,
bíró