Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

17/1996. (V. 10.) AB határozat

a Balaton-parti földrészletekre vonatkozó rendelkezésekről szóló 21/1970. (IX. 13.) ÉVM-IM-PM együttes rendelet alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány alapján meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Balaton-parti földrészletekre vonatkozó rendelkezésekről szóló 21/1970. (IX. 13.) ÉVM-IM-PM együttes rendelet 1. §-a (3) bekezdésének c) pontja alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.

Egyebekben az eljárást megszünteti.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. A megsemmisített rendelkezés 1989. október 23-a napjától veszti hatályát.

INDOKOLÁS

I.

Indítványozó szerint a lakosság lakás- és üdülőépítésének telekellátási rendszeréről szóló 1031/1969. (VIII. 31.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. h.), valamint a Balaton-parti földrészletekre vonatkozó rendelkezésekről szóló 21/1970. (IX. 13.) ÉVM-IM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) ellentétben áll az Alkotmány 13. §-ának (2) bekezdésében foglaltakkal, mivel kártalanítás nélküli kisajátítást rendel el egyes vízparti telkekkel kapcsolatban.

II.

Az indítvány részben megalapozott.

1. Az R. 1. §-ának (3) bekezdése alapján:

"A térkép szerint a partvonal

a) állandó vagy ideiglenes jellegű partvédő műveknél a mű víz felőli felső éle;

b) szakadó partok mentén a part felső éle;

c) egyéb (enyhe lejtésű, zátonyos stb.) partszakaszon a siófoki vízmérce 0 pontja szerint + 1,0 méteres vízállásnak megfelelő szintvonal."

Az R. 4. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a partvonal megállapításával bekövetkezett tulajdonjogi és területi változásokért a földrészletek volt tulajdonosainak nem jár kártalanítás.

Az Alkotmány 13. §-ának (2) bekezdése alapján tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.

Az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy a partvonal az R. 1. §-ának (3) bekezdése szerinti megállapítása nem eredményez-e olyan tulajdonelvonást, ami kisajátításnak minősül, és figyelemmel az R. 4. §-ának (2) bekezdésére nem jár együtt teljes, feltétlen és azonnali kártalanítással.

Az Alkotmány 10. §-ának (2) bekezdése alapján az állam kizárólagos tulajdonának körét törvény határozza meg. A Ptk. 172. §-a, valamint a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény 17. §-a úgy rendelkezik, hogy - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag az állam tulajdonában vannak a folyóvizek, csatornák és természetes tavak, valamint ezek medre.

A vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény végrehajtására kiadott 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 38. §-ának (1) bekezdése szerint meder az a természetes vagy mesterséges terepalakulat, amelyben a folyónak vagy a vízfolyásnak a meder állapotára s annak biztonságára figyelemmel vízügyi műszaki szempontból megállapított mértékadó vízhozamai levonulnak, illetőleg amelyet a természetes tó vize rendszeresen elborít. A végrehajtási rendelet 38. §-ának (2) bekezdése az illetékes vízügyi szerv hatáskörébe utalja a meder és a partvonal megállapításának feladatát.

A fennálló vízügyre vonatkozó rendelkezések alapján természetes tó medrének az olyan területet lehet tekinteni, amelyet a természetes tó vize rendszeresen elborít. Az R. 1. §-a (3) bekezdésének c) pontja ehhez képest a Vhr.-ben megállapítottakkal csak részben egyező meder fogalmat használ. A c) pontban meghatározottak csak akkor lehetnek a partvonal megállapításának szabályai, ha ezzel egyidejűleg érvényesül a Vhr. 38. §-ának (1) bekezdésében megfogalmazott kitétel is, és az így meghatározott partvonalig terjedő területeket a Balaton természetes vize rendszeresen elborítja. Az R. nem tartalmazza ezt a megszorító rendelkezést és így lehetővé válik olyan területrész mederré nyilvánítása, ami egyébként a vízügyi törvényben, illetve a Vhr.-ben foglaltak alapján nem lenne meder. Ennyiben az R. 1. §-a (1) bekezdésének c) pontja ellentétben áll a Vhr. 38. §-ának (1) bekezdésével és így sérti az Alkotmány 37. §-ának (3) bekezdését, közvetlen alkotmányellenességet eredményezve. Kétségkívül az ilyen területrész tekintetében a tulajdonváltozás egyúttal kisajátításnak is minősül, mivel itt nem arról a természetes folyamatról van szó, hogy a kellő partvédelem nélküli természetes vizek, folyók változtatják medreiket és ezáltal megváltozik és állami tulajdonúvá válik az ilyen földterület. A c) pont alapján lehetséges olyan földrészlet tulajdonának megváltoztatása is, ami nem meder. Ennyiben az R. egyébként kártalanítást kizáró része alkotmányellenes eredményhez vezet. Azonban nem az R. 4. §-ának (2) bekezdése eredményezi az alkotmányellenességet, hiszen ha a partvonal megállapításának R.-beli szabályai egyúttal megfelelnek a vízzel való rendszeres fedettség követelményének is, nem lehet szó kisajátításról, így a tulajdonváltozás nem alapoz meg kártalanítási kötelezettséget. Ennek megfelelően határozott úgy az Alkotmánybíróság, hogy az R. 1. §-a (3) bekezdésének c) pontját minősíti alkotmányellenesnek és semmisíti meg.

2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Korm. h.-t a 88/1990. (IV. 30.) MT rendelet 2. számú melléklete hatályon kívül helyezte. Az Alkotmánybíróságnak az utólagos normakontrollra irányuló hatásköre csak azoknak a jogszabályoknak a vizsgálatára terjed ki, amelyek az elbírálás időpontjában hatályosak. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványban támadott jogszabály már nincs hatályban, s ezért az eljárást megszüntette.

Dr. Schmidt Péter s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Zlinszky János s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 1398/B/1990.

Tartalomjegyzék