A Fővárosi Törvényszék P.21143/2017/8. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, A Bizottság 800/2008/EK rendelete 41. cikk] Bíró: Bene Lajos

Fővárosi Törvényszék

.P. . /2017/8.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Szabó V. László ügyvéd (cim.) által képviselt

felperes neve (felperes cime.) felperesnek

a dr. Győrfy Attila András kormánytisztviselő által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

kártérítés iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 5.000.000,-Ft perköltséget.

A peres eljárás 1.500.000,-Ft illetékét a Magyar Állam viseli.

I n d o k o l á s :

A felperes megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató gazdasági társaság.

Az alperes jogelődje 2005-ben a hivatal volt, feladatkörébe tartozott a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató gazdasági társaságok támogatásának szabályozása, a támogatás intézése. A 176/2005. Kormányrendelet, a 177/2005. Kormányrendelet, a 14/2005 FMM rendelet, és a 15/2005 FMM rendelet útján bevezetett reform drasztikusan megváltoztatta a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó korábbi "dotációs" támogatási rendszert, és a korábbiak helyébe a következő támogatásokat vezette be:

- bértámogatás,

- költségkompenzációs támogatás,

- rehabilitációs költségtámogatás.

Rehabilitációs költségtámogatásban csak azok a nonprofit szervezetek részesülhettek, melyek ún. "védett szervezetnek" minősültek. Az alperesi jogelőd kijelölése, illetőleg pályázatok alapján 21 nonprofit szervezet érte el az "védett szervezet" minősítést.

A 327/2012. korm. rendelet 2013. január 1. napjától ismételten megváltoztatta a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatására vonatkozó szabályokat.

A felperes ügyvezető igazgatója 2009. szeptember 14. napján jelezte az Európai Unió Bizottsága felé, hogy álláspontja szerint nem egyeztethető össze a közös piaccal a rehabilitációs költségtámogatás finanszírozási rendszere. A Bizottság a bejelentés alapján SA. ügyszám számon vizsgálatot folytatott, melynek eredményeképpen 2011-ben arra a következtetésre jutott, hogy a kifogásolt állami támogatás megfelel a 800/2008/EK rendelet 41. és 42. cikkeinek, ezért összeegyeztethető a közös piaccal.

A felperes ügyvezető igazgatója 2016. márciusában ismételt panaszt terjesztett elő a Bizottsághoz, ehhez csatolta valamennyi, jelen perben előterjesztett beadványát. A Bizottság az ez alapján indult SA. 45498 sz. előzetes eljárást azzal zárta le, hogy korábban már megállapította az alperes által nyújtott támogatás összeegyeztethetőséget, a felperes pedig új tényeket nem közölt, így ismételt vizsgálatnak nincs helye.

A felperes egyik intézkedést sem támadta meg az Európai Unió Bíróságán.

A felperes keresetében kérte a bíróságtól, hogy kártérítés címén kötelezze az alperest 2.928.580.875,- forint és ezután 2012. december hó 31. napjától számított törvényes kamat, valamint perköltség megfizetésére.

Keresetét azzal indokolta, hogy az alperes versenyhátrányt okozott neki azzal a magatartásával, hogy 2006 és 2012 között jogellenes állami támogatásnak minősülő rehabilitációs költségtámogatást nyújtott a 21 védett szervezetnek, ezáltal a keresetben megjelölt összegű kárt szenvedte el. Azt állította, hogy az alperes által nyújtott támogatás az EUMSZ 107. cikkét (EKSZ korábbi 87. cikkét) sértette, mivel egyes esetekben meghaladta a csoportmentességi rendeletben meghatározott legmagasabb mértéket, minden esetben meghaladta a finanszírozható bérek és költségek mértékét, továbbá versenytársai olyan költség finanszírozására vettek fel támogatást, melyek a csoportmentességi rendelet alapján nem támogathatók.