327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet

a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról

Veszélyhelyzeti normák

A Kormány a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdés d)-e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

1. akkreditált munkáltató: az e rendelet szabályai szerint lefolytatott akkreditációs eljárás alapján kiadott rehabilitációs akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező szervezet vagy személy;

2. akkreditált telephely: az akkreditált munkáltatónak az e rendelet szabályai szerint lefolytatott akkreditációs eljárás alapján kiadott rehabilitációs akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező azon székhelye, telephelye, illetve fióktelepe, ahol a rehabilitációs foglalkoztatás történik;

3.[4] létszám: a munkáltatónál az 5. pont szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott személyek száma;

4. komplex minősítés: a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) szerinti komplex minősítés;

5.[5] munkaviszony: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti munkaviszonyban történő foglalkoztatás, azzal, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény XV. fejezetében foglalt egyes munkaviszony típusok közül kizárólag a határozott idejű munkaviszony, a távmunkavégzés, a bedolgozói munkaviszony és a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony;

6. megváltozott munkaképességű munkavállaló: az a munkavállaló, aki

6.1. rehabilitálható vagy

6.2.[6] az Mmtv. 3. § (2) bekezdés b) pontja szerinti megváltozott munkaképességű személy vagy

6.3.[7] az Mmtv. 38. §-a szerint az Mmtv. 25. §-a alkalmazásában megváltozott munkaképességű személynek minősül, és nem tartozik a 6.1. és 6.2. alpontban meghatározott személyi körbe, vagy

6.4.[8] fogyatékossági támogatásban részesül;

7. rehabilitálható: akiről az Mmtv. szerinti komplex minősítés során megállapításra kerül, hogy rehabilitálható;

8. rehabilitációs foglalkoztatás: a megváltozott munkaképességű munkavállaló tranzit vagy tartós foglalkoztatása;

9.[9] tartós foglalkoztatás: a 6. pont 6.2-6.4. alpontja, valamint az Mmtv. 5. § (2) bekezdése szerinti megváltozott munkaképességű munkavállaló munkakészségének, egészségi állapotának, testi és szellemi képességeinek termelő, szolgáltató tevékenység biztosítása mellett, védett körülmények között, munkaviszony keretében történő megőrzése, fejlesztése;

10.[10] tranzit foglalkoztatás: a rehabilitálható megváltozott munkaképességű munkavállaló védett körülmények között, termelő, szolgáltató tevékenység végzése keretében történő felkészítése a nyílt munkaerő-piacon történő foglalkoztatásra, amennyiben életkora alapján a kérelem benyújtásáig vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet meghaladja;

11.[11] vállalkozás: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott adóalany, valamint az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozás;

12.[12] védett foglalkoztatás: az akkreditált munkáltató általi, a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: általános csoportmentességi rendelet) 2. cikk 100. pontjában meghatározott foglalkoztatás, ha a munkáltató tranzit vagy tartós foglalkoztatást biztosít, és munkavállalóinak legalább 30%-a az Mmtv. 22. §-a szerinti megváltozott munkaképességű személynek minősül;

13.[13] munkahelyteremtés: megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációs foglalkoztatása céljából új munkahely létrehozása vagy meglévő munkahely átalakítása;

14.[14] újonnan alkalmazott megváltozott munkaképességű munkavállaló: az a megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki a munkáltatóval vagy annak jogelődjével az alkalmazás kezdetét megelőző 1 éven belül nem állt munkaviszonyban, illetve egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban.

15.[15] átlagos állományi létszám: a Központi Statisztikai Hivatal munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerint számított átlagos állományi létszám, az 5. pont szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott személyek létszámával számolva.

II. FEJEZET

A REHABILITÁCIÓS AKKREDITÁCIÓ SZABÁLYAI

2. A munkáltatók akkreditálása

1/A. §[16] (1) A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatók akkreditációjával, az akkreditált munkáltatók nyilvántartásával és az akkreditált munkáltatók ellenőrzésével összefüggő hatósági feladatokat rehabilitációs hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: Kormányhivatal) látja el.

(2)[17] Az (1) bekezdés szerinti ügyek tekintetében felügyeleti szervként a szociálpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) jár el.

2. § (1) A munkáltató részére rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány akkor adható, ha

a) cégjegyzékbe vagy - ha a működés feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel - az előírt nyilvántartásba történő bejegyzése megtörtént,

b)[18] a munkaviszonyban foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalóinak a Központi Statisztikai Hivatal létszámszámításra vonatkozó előírásai szerint számított havi átlagos statisztikai állományi létszáma a 30 főt eléri vagy aránya az összes munkavállalóhoz képest a 25%-ot meghaladja,

c) a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását olyan rehabilitációs foglalkoztatás keretében biztosítja, amelyet a létesítő okiratában rögzítettek, és amely a hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vett tevékenységének kifejtéséhez kapcsolódik,

d) az állami adó- és vámhatóságnál nincs esedékessé vált és még meg nem fizetett köztartozása,

e) a 6. alcím szerinti foglalkozási rehabilitációs szakmai programmal rendelkezik,

f) a 7. alcím szerinti személyes rehabilitációs tervek elkészítését vállalja,

g) a személyes rehabilitációs tervben meghatározott segítő szolgáltatások igénybevételének lehetőségét biztosítja,

h)[19] a 9. alcím szerinti rehabilitációs tanácsadót, a 10. alcím szerinti rehabilitációs mentort a 11/A. §-ban meghatározottak szerint, valamint - a 11. alcím szerinti feltételek fennállása esetén - a 11. alcím szerinti segítő személyt foglalkoztat,

i)[20]

j)[21] az eredményes rehabilitációhoz - valamint tranzitfoglalkoztatás esetén a nyílt munkaerőpiacra történő sikeres kihelyezéshez - szükséges képzési lehetőségeket biztosítja és

k)[22]

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén sem adható rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány, ha

a) a munkáltatót a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 82. §-a alapján munkavédelmi bírság megfizetésére kötelezték, és a vizsgált időszakban véglegessé vált határozatok szerint kiszabott bírságok együttes összege elérte a kérelem benyújtását megelőző hónap létszáma szerint[23]

aa) legfeljebb kétszáz munkavállalót foglalkoztató munkáltató esetén a kötelező legkisebb munkabér ötszörösét,

ab) kétszáz főt meghaladó munkavállalót foglalkoztató munkáltató esetén a kötelező legkisebb munkabér tízszeresét vagy

b) a munkáltató a külön jogszabályban megjelölt mértékű akkreditációs díjat nem fizette meg vagy

c) a munkáltató végelszámolás, csődeljárás, felszámolási eljárás, kényszer-végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll.

(3) Költségvetési szerv részére rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány nem adható.

(4)[24] Nem adható rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány olyan munkáltató részére, aki az akkreditációs eljárás során valótlan, megtévesztő vagy hamis nyilatkozatot tesz, illetve valótlan adattal támasztja alá kérelmét. A kérelem ebből az okból történő visszautasítása esetén a munkáltató, illetve jogutódja a visszautasítástól számított két év elteltével nyújthat be újabb rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány iránti kérelmet.

3. A telephelyek akkreditálása

3. § A rehabilitációs foglalkoztatás helyéül szolgáló székhely, fióktelep, telephely (a továbbiakban együtt: telephely) részére rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány akkor adható, ha

a) a munkáltató létesítő okiratában telephelyként feltüntették, bíróságon, illetve cégjegyzékbe vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartásba bejegyezték,

b) a működéséhez szükséges valamennyi engedély, illetve igazolás rendelkezésre áll,

c) területén az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételei biztosítottak,

d) a munkavégzés helyének környezete, építészeti megoldásai lehetővé teszik a foglalkoztatott, illetve foglalkoztatni kívánt munkavállalók akadálymentes közlekedését és

e) munkaeszközeit, berendezéseit, technológiáját, tárgyi környezetét a megváltozott munkaképességű munkavállalók egészségi állapotának és fogyatékosságának megfelelő foglalkoztatásához alakítja.

4. Az akkreditációs eljárás

4. § (1)[25]

(2) Az akkreditációs eljárásban, valamint az ellenőrzés alkalmával foglalkozási rehabilitációs szakértő vehető igénybe. Szakértőként a foglalkozási rehabilitációs szakértők névjegyzékébe felvett szakértő rendelhető ki.

(3) Ha a Kormányhivatal az akkreditációs eljárásban helyszíni szemlét rendel el, a szemle keretében meg kell vizsgálni[26]

a) a benyújtott dokumentumok, nyilatkozatok valóságtartalmát és

b) a rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány feltételeinek fennállását.

(4)[27] Ha a Kormányhivatal a helyszíni szemle elrendelése során szakértőt rendel ki, a szakértő a helyszíni szemléről jegyzőkönyvet készít, és a jegyzőkönyvet a szakvéleményével együtt megküldi a Kormányhivatal részére.

(5)[28]

5. § (1)[29] A Kormányhivatal által erre a célra biztosított elektronikus felületen (a továbbiakban: elektronikus felület) keresztül kell az eljárási cselekményeket elvégezni, a rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány iránti kérelmet és annak mellékleteit, valamint a kérelem elbírálásához, illetve az akkreditáció fenntartásával összefüggő ügyintézéshez kapcsolódó további dokumentumokat benyújtani, bejelentéseket megtenni.

(2) A kérelemben

a) meg kell jelölni a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók, illetve megváltozott munkaképességű munkavállalók kérelem benyújtását megelőző havi létszámát,

b) meg kell jelölni az egyes helyszíneken végzett tevékenységeket,

c) be kell mutatni a rehabilitációs célú munkavégzés körülményeit.

(3) A kérelemhez csatolni kell

a)[30] cégjegyzékben nyilvántartott cég esetén a cég nevét, cégjegyzékszámát és adószámát tartalmazó nyilatkozatot. A cégkivonatot a Kormányhivatal a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg;

b) egyéb kérelmező esetén

ba) a munkáltató egységes szerkezetbe foglalt, hatályos létesítő okirata (alapító okirata, alapszabálya) másolatát,

bb)[31] egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó nyilatkozatát arról, hogy az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szerepel;

c)[32] az akkreditálni kívánt telephely

ca) használatának jogcímét tanúsító okirat másolatát,

cb) működéséhez szükséges engedélyek másolatát;

d)[33]

e) a munkáltató tevékenységének, továbbá a rehabilitációs foglalkoztatás lehetőségeinek ismertetését, valamint az erre vonatkozó terveket;

f)[34]

g) a munkáltató képviselőjének nyilatkozatát arról, hogy

ga)[35]

gb)[36] hozzájárul ahhoz, hogy az állami adó- és vámhatóság, illetve a telephely szerinti illetékes önkormányzati adóhatóság a nála nyilvántartott, a kérelmezőt terhelő köztartozás tekintetében adatot szolgáltasson a Kormányhivatal részére,

gc)[37]

gd)[38]

ge)[39] hozzájárul az akkreditációs eljárás lefolytatásához szükséges, e rendeletben meghatározott adatainak a kijelölt szakértők, valamint a Kormányhivatal által történő kezeléséhez,

gf) a rehabilitációs tanácsadó, a rehabilitációs mentor és a rehabilitációs foglalkoztatásban részt vevő munkavállaló hozzájárult az e rendeletben meghatározott adatainak a ge) alpont szerinti kezeléséhez;

gg)[40]

h) a külön rendeletben meghatározott akkreditációs díj megfizetésének igazolását;

i) a foglalkozási rehabilitációs szakmai programot, továbbá az annak teljesítését értékelő módszer bemutatását;

j) a segítő szolgáltatások igénybevétele biztosításának módjáról szóló tájékoztatást, valamint - ha azokat a munkáltató nem maga nyújtja - az ellátásukról szóló megállapodásokat;

k)[41] a rehabilitációs tanácsadó és a rehabilitációs mentor tekintetében a foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapjául szolgáló okirat másolatát, a szakmai önéletrajzot, a végzettséget, a képzettséget és a gyakorlati időt igazoló dokumentumok másolatait, valamint munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén a munkaköri leírást, továbbá a rehabilitációs tanácsadói vagy a rehabilitációs mentori tevékenység ellátására az akkreditált szolgáltatóval kötött megbízási szerződés másolatát;

l)[42] ha a munkáltató valamely vállalkozás részére a munka természetéből eredően szokásosan telephelyen kívül végzendő termelő vagy - üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenységnek nem tekinthető - szolgáltató tevékenységet folytat (a továbbiakban: más vállalkozás érdekkörében végzett tevékenység),

la) a termelő vagy szolgáltató tevékenység tárgyában megkötött szerződés másolatát,

lb) a munkáltató nyilatkozatát arról, hogy hány fő megváltozott munkaképességű munkavállalót kíván más vállalkozás érdekkörében végzett tevékenység keretében foglalkoztatni,

lc) a vállalkozás nyilatkozatát arról, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatási körülményeinek ellenőrzéséhez hozzájárul,

ld) a munkáltató és a vállalkozás együttes nyilatkozatát arról, hogy a munkavégzés helye tekintetében a 3. §-ban foglalt feltételek teljesülnek;

m)[43]

n)[44] a ténylegesen végzett vagy végezni kívánt tevékenységhez előírt hatósági engedélyek, igazolások másolatát;

o)[45]

(4)[46] Ha a kérelmező a (3) bekezdés a) pontjában, b) pont bb) alpontjában foglalt adatokat nem igazolja, a Kormányhivatal a kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz, az adatokról nyilvántartást vezető bírósághoz, illetve a köztartozás tekintetében megvizsgálja a köztartozásmentes adózói adatbázist.

6. §[47] (1) A munkáltató - az 5. §-ban foglaltaktól eltérően - adatmódosítás iránti kérelmet nyújt be a Kormányhivatalhoz

a) a rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány olyan adataiban bekövetkezett változás esetén, amelyek az akkreditáció alapjául szolgáló feltételeket nem érintik,

b) a korábban nem akkreditált telephelynek a rehabilitációs akkreditációs tanúsítványban történő megjelölése céljából,

c) új tevékenység nyilvántartásba történő felvételének vagy tevékenység törlése miatt.

(2) Az adatmódosítás iránti kérelemhez csatolni kell:

a) az adatváltozást tanúsító okirat másolatát,

b) az akkreditációval érintett telephelyre vonatkozó akkreditációs feltételek fennállását igazoló iratok másolatát,

c) a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltató akkreditációs eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj szabályairól szóló 38/2012. (XI. 16.) EMMI rendelet 2. §-a szerinti akkreditációs díj megfizetésének igazolását.

(3) Az adatmódosítási eljárásban új rehabilitációs akkreditációs tanúsítványt kell kiállítani.

5. A rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány

7. § (1) A rehabilitációs akkreditációs tanúsítványban meg kell jelölni a munkáltatót, valamint azon telephelyét, ahol a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása megfelel az e rendeletben meghatározott szabályoknak.

(2) A rehabilitációs akkreditációs tanúsítványt határozatlan időre kell kiállítani.

(3)[48] A Kormányhivatal a rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány iránti kérelemnek részben vagy teljes egészében helyt adó döntés esetén a határozat véglegessé válásával egyidejűleg a munkáltató részére külön okiratban rehabilitációs akkreditációs tanúsítványt állít ki.

(4)[49]

8. § (1) Vissza kell vonni a rehabilitációs akkreditációs tanúsítványt, ha a munkáltató

a) kérelmezi,

b) tevékenységét, illetve a rehabilitációs foglalkoztatást megszünteti,

c) ellen a bíróság jogerősen elrendelte a felszámolási eljárást,

d) végelszámolás, kényszer-végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt áll,

e) a munkabért a tanúsítvány hatálya alatt 30 napot meghaladó késedelemmel nem fizette meg, és a késedelmet megállapító hatósági döntésben meghatározott határidőn belül bérfizetési kötelezettségének nem tesz eleget,

f) esetében az állásidő időtartama munkavállalónként egy éven belül a 30 munkanapot meghaladta, és az ilyen mértékű állásidő a megváltozott munkaképességű munkavállalók létszámának legalább 30%-át érintette, amennyiben a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének az állásidő időtartamát megállapító hatósági döntésben meghatározott határidőn belül nem tesz eleget,

g) az e rendelet szerinti ellenőrzések során 12 negatív értékelőpontot összegyűjtött,

h) az akkreditációs eljárás, illetve ellenőrzés során olyan lényeges tényt vagy körülményt hallgatott el, vagy olyan tényről nyilatkozott valótlan tartalommal, amely a rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány kiadását kizárja, illetve visszavonását megalapozza.

i)[50] a 2. és a 3. § szerinti, az akkreditációs tanúsítvány kiadásához kapcsolódó valamely feltételt nem teljesíti, amennyiben a hiánypótlásra vagy a jogsértő állapot vagy magatartás megszüntetésére felhívó végzésben biztosított határidő eredménytelenül telt el.

(1a)[51] A rehabilitációs akkreditációs tanúsítványt

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelemben megjelölt időponttól,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a tevékenység, illetve a rehabilitációs foglalkoztatás megszüntetését követő nappal,

c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a bírósági döntés jogerőre emelkedésének napjával,

d) az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a késedelmet megállapító hatósági döntésben meghatározott határidő eredménytelen leteltét követő nappal,

e) az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetben az állásidő időtartamát megállapító hatósági döntésben meghatározott határidő eredménytelen leteltét követő nappal,

f)[52] az a)-e) pontban nem említett esetben a visszavonásáról rendelkező határozat véglegessé válásának napjával

kell visszavonni.

(2)[53] Ha a rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány visszavonására az (1) bekezdés h) pontjában megjelölt okból kerül sor, az érintett munkáltató, illetve jogutódja az új rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány iránti kérelmet legkorábban a tanúsítvány visszavonásáról rendelkező határozat véglegessé válásától számított két év elteltével nyújthatja be. Az ezt megelőzően benyújtott rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány iránti kérelmet vissza kell utasítani.

6. A foglalkozási rehabilitációs szakmai program

9. § (1) A munkáltató a rehabilitációs foglalkoztatási feladatainak ellátására vonatkozó tervét foglalkozási rehabilitációs szakmai programban (a továbbiakban: szakmai program) rögzíti.

(2) A szakmai program tartalmazza:

a) a rehabilitációs foglalkoztatás célját, feladatait, formáit,

b) a rehabilitációs foglalkoztatás szakmai tartalmát, módját,

c) a segítő szolgáltatások igénybevételének módját és rendjét,

d) a munkahelyi körülmények javítására irányuló terveket,

e) a foglalkozási rehabilitáció eredményességének elősegítése érdekében kitűzött feladatokat,

f) a megváltozott munkaképességű munkavállalók jogai és érdekei védelmével összefüggő tervezett intézkedéseket,

g) az (5) bekezdés szerinti éves értékelés szempontjait,

h) a személyes rehabilitációs tervek készítésére vonatkozó eljárás bemutatását és

i) a segítő személy igénybevételének bemutatását, a segítő személy tekintetében a foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapjául szolgáló okirat másolatát, vagy ha a segítő személyt nem a munkáltató foglalkoztatja, a segítő személy biztosítását szolgáló megállapodás másolatát; ha a munkáltató nem biztosít segítő személyt, ennek indokolását.

(3) Tranzit foglalkoztatás esetén, annak hatékony megvalósítása és eredményességének elősegítése érdekében a munkáltató akciótervet készít a tranzitálás lépcsőinek, valamint a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatókkal és az államigazgatás illetékes szerveivel való együttműködés módjának bemutatásával. Az akcióterv a szakmai program függelékét képezi.

(4)[54] A szakmai programot az akkreditációt követően első alkalommal három évre szólóan, évenkénti bontásban kell elkészíteni. A hároméves időszak lejártát követően a munkáltató tevékenységétől, illetve az általa folytatott foglalkozási rehabilitációs gyakorlat jellemzőitől függően éves vagy többéves időszakra szóló szakmai programot kell készíteni.

(5) A szakmai program teljesítését évente értékelni kell. A szakmai programot és annak értékelését - a rehabilitációs tanácsadó aláírását követően - a munkáltató vezető tisztségviselője hagyja jóvá.

7. A személyes rehabilitációs terv

10. § (1) A rehabilitációs tanácsadó a rehabilitációs mentor bevonásával - a komplex minősítés alapján, a rehabilitációs foglalkoztatás irányának meghatározása érdekében - személyes rehabilitációs tervet készít a megváltozott munkaképességű munkavállaló munkába lépését, illetve próbaidő esetén a próbaidő leteltét követő 30 napon belül.

(2) A személyes rehabilitációs terv tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló

a) munkakörének megjelölését,

b) meglévő képzettségei, képesítései felsorolását,

c) munkavégző képességének jellemzőit,

d) által folytatható tevékenységeket, illetve betölthető munkaköröket,

e) számára érdeklődésének, képességének, személyiségének és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, szakmai előrehaladást biztosító pályatervet,

f) által elérendő rövid és hosszú távú célok meghatározását,

g) megfelelő foglalkoztatását gátló körülmények feltárása és megszüntetése érdekében tervezett intézkedéseket,

h) részére nyújtott segítő folyamat elemeinek meghatározását és a segítségnyújtás formáit és

i) tekintetében a segítő szolgáltatások igénybevételének részletes szabályait.

(3)[55]

(4) A személyes rehabilitációs tervet évente legalább egy alkalommal értékelni és szükség szerint módosítani kell.

8. Segítő szolgáltatások

11. § (1) A munkáltató lehetővé teszi a személyes rehabilitációs tervben meghatározott segítő szolgáltatások igénybevételét.

(2) Foglalkoztatást akadályozó körülmény feltárása esetén segítő szolgáltatás különösen

a) a munkaerő-piaci információ nyújtása,

b) a munkatanácsadás,

c) a pályatanácsadás,

d) a rehabilitációs tanácsadás és

e) a pszichológiai tanácsadás.

(3) A megváltozott munkaképességű munkavállaló és a rehabilitációs mentor által közösen meghatározott célok elérése érdekében egyéb, a munkához jutást és a munkahely megtartását, az egészséges életmódot, az önálló rendelkezést és önálló életvitelt segítő szolgáltatás különösen

a) az életvezetési tanácsadás,

b) a jogsegélyszolgálat,

c) a családgondozás és

d) a szociális ügyintézés.

8a. A rehabilitációs tanácsadóra és a rehabilitációs mentorra vonatkozó közös szabályok[56]

11/A. §[57] (1) Rehabilitációs tanácsadói, rehabilitációs mentori tevékenységet az 1. melléklet szerinti képesítéssel és gyakorlattal rendelkező személy végezhet.

(2) A rehabilitációs mentor és a rehabilitációs tanácsadó feladatait egyazon személy is elláthatja, ha rendelkezik az 1. mellékletben a rehabilitációs tanácsadóra meghatározott képesítéssel és gyakorlattal.

(3) A munkáltató vezető tisztségviselője nem tölthet be rehabilitációs tanácsadói, illetve rehabilitációs mentori tisztséget.

(4) A rehabilitációs foglalkoztatás keretében a munkáltató rehabilitációs tanácsadói és rehabilitációs mentori tevékenységre együttesen, megváltozott munkaképességű munkavállalónként legalább havi átlag 30 percet köteles biztosítani. A létszámszámítás tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal létszámszámításra vonatkozó előírásai szerint számított havi átlagos statisztikai állományi létszámot kell figyelembe venni.

(5) A munkáltató a rehabilitációs tanácsadói, rehabilitációs mentori szolgáltatást munkaszerződés, megbízási szerződés vagy az akkreditált szolgáltatóval kötött megbízási szerződés útján biztosítja.

(6) A rehabilitációs tanácsadói, rehabilitációs mentori tevékenységet ellátó személy évente köteles a Kormányhivatal által szervezett képzésen részt venni.

9. A rehabilitációs tanácsadó

12. § (1) A munkáltatónál a rehabilitációs foglalkoztatási feladatok szervezését, összehangolását a rehabilitációs tanácsadó látja el.

(2) A rehabilitációs tanácsadó

a) elkészíti a személyes rehabilitációs tervet, amelyet folyamatosan figyelemmel kísér és értékel, továbbá felel az abban foglaltak minőségéért, megvalósulásáért,

b) gondoskodik a szakmai program kidolgozásáról, évenkénti felülvizsgálatáról, értékeléséről,

c) gondoskodik a segítő szolgáltatásokat nyújtó szervezetekkel, illetve magánszemélyekkel való kapcsolattartásról, az általuk készített jelentésben foglalt észrevételek beépítéséről a személyes rehabilitációs tervbe, továbbá a szakmai programba,

d) rendszeres fogadóórát biztosít a megváltozott munkaképességű munkavállalók részére a munkavégzés helye szerinti telephelyen, több érintett telephely esetén negyedévente legalább egy alkalommal minden telephelyen,

e)[58]

f)[59] kapcsolatot tart a fővárosi és vármegyei kormányhivatallal (a továbbiakban: rehabilitációs hatóság).

(3)[60]

(4)[61]

10. A rehabilitációs mentor

13. § (1) A rehabilitációs mentor a rehabilitációs tanácsadóval együttműködve, a megváltozott munkaképességű munkavállalóval fennálló közvetlen kapcsolat révén, a munkavállaló érdekeinek és szükségleteinek figyelembevételével elősegíti a foglalkozási rehabilitáció hatékony megvalósulását.

(2) A rehabilitációs mentor

a) kapcsolatot tart a megváltozott munkaképességű munkavállalóval, szükség szerint annak családjával,

b) felméri, valamint elősegíti a megváltozott munkaképességű munkavállaló képességeinek fejlesztését,

c) tájékoztatást nyújt a megváltozott munkaképességgel összefüggő szociális, munkaügyi, egészségügyi, oktatási rendszerrel és jogszabályi előírásokkal kapcsolatban,

d)[62]

e) megválasztja a megfelelő oktatási módszereket,

f) részt vesz a személyes rehabilitációs tervek elkészítésében, felülvizsgálatában, módosításában,

g)[63]

h)[64] közvetítő szerepet tölt be a munkáltató és a rehabilitációs hatóság között a megváltozott munkaképességű munkavállaló minél sikeresebb és hatékonyabb rehabilitációja érdekében,

i) a tranzit foglalkoztatást követően legalább 6 hónapig szükség szerint segítséget nyújt a megváltozott munkaképességű munkavállaló nyílt munkaerő-piacon történő sikeres elhelyezkedése érdekében.

(3)[65]

(4)[66]

(5)[67]

(6)[68]

11. A segítő személy

14. § (1) Ha a megváltozott munkaképességű munkavállaló egészségi állapota indokolja, a munkáltató - munkaviszony vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony keretében - segítő személyt biztosíthat a munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez. A segítő személy biztosítása a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti támogató szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval kötött megállapodás útján is történhet.

(2) A segítő személy feladatainak ellátásáról a munkáltató nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

a) az általa segített megváltozott munkaképességű személyek nevét,

b) az elvégzett feladatok megnevezését.

(3)[69] 1000 fő feletti megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén a munkáltató által foglalkoztatott segítő személy - a Kormányhivatal által szervezett képzés elvégzését követően - a 11/A. § (4) bekezdése szerinti időkeret 30%-áig elláthatja a rehabilitációs tanácsadói és rehabilitációs mentori tevékenységet is. A létszámszámítás tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal létszámszámításra vonatkozó előírásai szerint számított havi átlagos statisztikai állományi létszámot kell figyelembe venni.

12. Az akkreditált munkáltató kötelezettségei

15. § (1) Az akkreditált munkáltató köteles

a) a rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány hatálya alatt az akkreditációs követelményeknek megfelelően működni,

b) lehetővé tenni az ellenőrzést, az ellenőrzés eredményes lefolytatásához szükséges iratok megtekintését, a munkavégzés és foglalkoztatás körülményeinek vizsgálatát,

c) 8 munkanapon belül bejelenteni

ca) a rehabilitációs akkreditációs tanúsítványban megjelölt adatainak változását,

cb) az akkreditációs feltételekben bekövetkezett változást,

cc) a rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány kiadását kizáró, illetve visszavonását megalapozó körülmény bekövetkezését,

cd) tevékenységének, illetve a rehabilitációs foglalkoztatásra irányuló tevékenységének megszűnését, illetve megszüntetését,

ce) ha végelszámolását határozta el, vagy vele szemben csődeljárás, felszámolási eljárás, kényszer-végelszámolás vagy kényszer-törlési eljárás indul,

cf)[70] ha más vállalkozás érdekkörében végzett tevékenységet kíván folytatni, valamint a más vállalkozás érdekkörében végzett tevékenység folytatására vonatkozó vállalkozási, megbízási szerződés megkötését, annak megszűnését, megszüntetését,

cg)[71] új tevékenység megkezdését az akkreditált telephelyen,

ch)[72] állásidő elrendelését, ha az tárgyhónapban a megváltozott munkaképességű munkavállalóinak legalább 30%-át érinti,

d)[73] az akkreditációs követelmények teljesítéséről, a támogatás felhasználásáról, illetve a foglalkozási rehabilitációs tevékenységéről minden év március 31-éig, a 2. mellékletben meghatározott szempontok szerint beszámolni a Kormányhivatalnak,

e)[74]

f) jogszabályi, illetve szerződéses nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeit teljesíteni.

(2) A más vállalkozás érdekkörében végzett tevékenység esetén a munkáltató köteles e tevékenységet megszakítani, ha tudomására jut, hogy a más vállalkozásnál nem teljesülnek a munkavállaló biztonságos munkavégzésének feltételei vagy az egyéni rehabilitációs tervben meghatározott egyéb feltételek.

(3)[75] A más vállalkozás érdekkörében végzett tevékenység bejelentésével egyidejűleg mellékelni kell az 5. § (3) bekezdés l) pontjában meghatározott dokumentumokat.

13. Ellenőrzés

16. § (1) Az ellenőrzés a rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány hatálya alatt az e rendeletben meghatározott munkáltatói kötelezettségek teljesítésének vizsgálatára, valamint a munkáltató által igénybe vett, e rendelet hatálya alá tartozó költségvetési támogatások felhasználásának vizsgálatára irányul.

(2)[76] A helyszíni ellenőrzés előre tervezetten, eseti ellenőrzés útján, illetve évente egyszer átfogó ellenőrzés keretében valósul meg.

(3)[77] Az ellenőrzés során a Kormányhivatal a 40. § alapján lefolytatott pénzügyi ellenőrzés jegyzőkönyveit is alapul véve jár el.

(4) A Kormányhivatal az ellenőrzés során negatív értékelőpontot állapít meg a következő esetekben és mértékben:[78]

a) az egyéni foglalkoztatási megállapodásban foglalt egyes rendelkezések be nem tartása esetén 1-3 pontig terjedő mértékben,

b) a keretszerződésben, illetve az éves támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek nem teljesítése esetén 1-3 pontig terjedő mértékben,

c) a rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány hatálya alatt történő késedelmes munkabér-fizetés esetén 1-3 pontig terjedő mértékben,

d) az illetékes hatóság által kiszabott munkaügyi, munkavédelmi, illetve a rendezett munkaügyi kapcsolatok megsértése vagy az egyenlő bánásmód megsértése miatt kiszabott bírság esetén 1-3 pontig terjedő mértékben,

e) ha a rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány hatálya alatt az állami adó- és vámhatóság, illetve a telephely tekintetében illetékes önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott, 60 napon túl folyamatosan fennálló, túlfizetéssel csökkentett adótartozással rendelkezik vagy rendelkezett, 1-3 pontig terjedő mértékben,

f)[79] ha a csődeljárással kapcsolatos bejelentési kötelezettségének határidőben nem tett eleget, 2 pont mértékben,

g) a 3. melléklet szerinti esetekben az ott meghatározott keretek között.

h)[80] a 2. és a 3. § szerinti, az akkreditációs tanúsítvány kiadásához kapcsolódó feltétel megsértése esetén 1-4 pontig terjedő mértékben.

(5) A negatív értékelőpont megállapításának feltétele, hogy

a) a szabályszegéssel érintett megváltozott munkaképességű munkavállalók száma a megváltozott munkaképességű munkavállalók - a szabályszegés megállapítását megelőző havi - létszámának 10%-át meghaladja,

b) az adott szabály megsértése egy éven belül több alkalommal történt,

c) az adott szabály megsértése egyszerre több telephelyen történt,

d) a szabályszegés megismétlődött azt követően, hogy a 3 éven belül lefolytatott ellenőrzés a szabályszegést megállapította vagy

e) a rehabilitációs tervben foglaltak megsértése a rehabilitációs foglalkoztatás céljainak megvalósítását akadályozza, illetve veszélyezteti.

(6) A negatív értékelőpont mértékét a (4) bekezdésben meghatározott keretek között a szabályszegés súlyára tekintettel kell megállapítani a következő szempontok szerint:

a) a szabályszegéssel érintett megváltozott munkaképességű munkavállalók száma,

b) a szabályszegés ismétlése,

c) az ismételt szabályszegés gyakorisága.

(7)[81]

(8)[82] A kiszabott negatív értékelőpontokat a Kormányhivatal a munkáltatóval végzésben közli.

(9)[83] A negatív értékelőpontot a kiszabásáról rendelkező döntés véglegessé válását követő 3 év elteltével az e rendelet szerinti valamennyi eljárásban figyelmen kívül kell hagyni.

III. FEJEZET

A KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI[84]

14. A támogatás általános szabályai

17. §[85] (1) Az e rendelet szerinti támogatás kizárólag

a)[86] a megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációs foglalkoztatásához (egyéni támogatás) és

b) munkahely rehabilitációs célú átalakításához (munkahely-teremtési támogatás)

nyújtható.

(2)[87] Az e rendelet szerinti támogatás kizárólag akkreditált munkáltató részére nyújtható.

(2a)[88] Ha az akkreditált munkáltató által foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, a támogatás további feltétele, hogy a munkáltató az Mmtv. 22. §-a szerinti megváltozott munkaképességű munkavállalókat az Mmtv. 23. § (1) bekezdésében meghatározott kötelező foglalkoztatási szint felett foglalkoztasson.

(2b)[89] Ha a (2a) bekezdés szerinti akkreditált munkáltató általi foglalkoztatás nem minősül védett foglalkoztatásnak, az (1) bekezdés szerinti támogatás kizárólag a kötelező foglalkoztatási szintnek megfelelő létszámot meghaladó létszám tekintetében nyújtható.

(3) Egy munkavállaló után egyszerre csak egy munkáltató részesülhet az e rendelet szerinti támogatásban.

(3a)[90] Az (1) bekezdés szerinti támogatás nem igényelhető olyan munkavállaló után, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti fejlesztő foglalkoztatásban vesz részt.

(4)[91] E rendelet alkalmazása során az általános csoportmentességi rendelet 34. cikk (2) bekezdés f) pontja szerinti védett foglalkoztatás alatt az 1. § 12. pontjában meghatározott védett foglalkoztatást kell érteni.

18. § (1) Az e rendelet alapján nyújtott támogatások forrása a központi költségvetésről szóló törvényben megjelölt, a rehabilitációs foglalkoztatás támogatására biztosított költségvetési előirányzat (a továbbiakban: fejezeti kezelésű előirányzat).

(2)[92] A fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve a Kormányhivatal. Az erről szóló szerződést a miniszter és a Kormányhivatalt vezető főispán köti meg.

19. § (1)[93] E rendelet alapján nem ítélhető meg támogatás az általános csoportmentességi rendelet 1. cikk (2) bekezdés c) és d) pontjában, (3) bekezdés c) és d) pontjában, (4) bekezdés a) és c) pontjában, valamint (5) bekezdésében foglalt esetben.

(2)[94] Ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában a támogatás halmozódása az általános csoportmentességi rendelet 8. cikk (6) bekezdésében foglaltak szerint lehetséges.

(3) A támogatás intenzitása tekintetében a támogatott tevékenységre vonatkozó állami támogatási intézkedések teljes összegét figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a támogatást helyi, regionális, nemzeti vagy közösségi forrásból finanszírozzák.

(4) Az e rendelet szerinti támogatás nem nyújtható azon szervezet részére, amely

a) az Európai Bizottság támogatás visszafizetésére kötelező határozatának nem tett eleget vagy

b)[95]

(5) Az e rendelet szerinti támogatásban részesülő munkáltató köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megőrizni.

19/A. §[96] A Kormányhivatal ellátja a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatások pályáztatásával, folyósításával, ellenőrzésével, a támogatások visszakövetelésével, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokkal érintett munkáltatókra és munkavállalókra vonatkozó központi nyilvántartással kapcsolatos feladatokat.

III/A. FEJEZET[97]

AZ EGYÉNI TÁMOGATÁS SZABÁLYAI

14/A. Az egyéni támogatás általános szabályai[98]

20. §[99] (1) Az egyéni támogatással a megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaviszonyban történő, a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel legfeljebb napi 8 órás foglalkoztatása támogatható.

(2) A megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaidő-keretben történő foglalkoztatása akkor támogatható, ha

a) a munkaidő-keretben történő foglalkoztatás

aa) a munkavállaló egészségi állapotát nem veszélyezteti és

ab) a munkavállaló rehabilitációs szükségleteivel összhangban áll, és

b) a munkavállaló munkaköre tekintetében a munkaidő-keret alkalmazásáról a 32. § szerinti éves támogatási szerződésben megállapodtak.

20/A. §[100] Az egyéni támogatás keretében a következő költségek támogathatóak:

a) a megváltozott munkaképességű munkavállaló után fizetendő bérköltség (a továbbiakban: bérköltség),

b) a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásának a megváltozott munkaképességből fakadó többletköltségei (a továbbiakban: többletköltség).

20/B. §[101] (1) Az egy munkavállaló után elszámolható bérköltséghez, valamint többletköltséghez nyújtható egyéni támogatást együttesen kell megállapítani.

(2)[102] Az egyéni támogatás éves keretösszegét a tranzit és a tartós foglalkoztatásra külön-külön kell meghatározni.

(3) Az egyéni támogatás éves keretösszegének a meghatározására a 31. § szerint kerül sor.

(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a tranzit foglalkoztatásban részt vevő munkavállaló esetében - a 21. § (6) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételt teljesítő nonprofit munkáltató által foglalkoztatott munkavállaló kivételével - az egyéni támogatás egy hónapra számított keretösszege az egyéni támogatás - a 33. § szerinti egyéni foglalkoztatási megállapodás megkötésekor érvényes - egy hónapra számított keretösszegének[103]

a) 100%-a a támogatás időtartamának első évében,

b) 90%-a a támogatás időtartamának második évében,

c) 80%-a a támogatás időtartamának második évét követően.

(5)[104] A (4) bekezdést az Mmtv. 7. § (6) bekezdése alapján ismételten megállapított rehabilitációs ellátás esetében is alkalmazni kell.

(6)[105] Az egyéni támogatás éves keretösszege a 21. § (5) és (6) bekezdése szerinti forprofit és nonprofit munkáltatók között differenciálható. A differenciálás mértékének megállapítására a 31. § (1) bekezdés c) pontja szerinti egyéni támogatás tervezett éves keretösszege a forprofit és nonprofit munkáltatók szerint, külön-külön kerül meghatározásra.

20/C. §[106] Adott munkavállaló esetében az egyéni támogatás időtartamát és a támogatás időtartamának kezdetét a rehabilitációs hatóság állapítja meg a munkavállaló komplex minősítésben meghatározott rehabilitációs szükségletei alapján.

20/D. §[107] (1) Az egyéni támogatás feltétele az e rendelet szerinti egyéni foglalkoztatási megállapodás megkötése.

(2) Az egyéni foglalkoztatási megállapodás feltétele az e rendelet szerinti éves támogatási szerződés megkötése.

(3) Éves támogatási szerződés azzal a munkáltatóval köthető, aki az e rendelet szerinti keretszerződéssel rendelkezik.

(4) Keretszerződés a rehabilitációs foglalkoztatásra kiírt pályázaton nyertes munkáltatóval köthető, illetve a pályázaton nyertes munkáltatónak hosszabbítható meg a hatályos keretszerződése.

15. A bérköltség támogatásának szabályai

21. § (1)[108] A bérköltség - a (2)-(7) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - az általános csoportmentességi rendelet 33. cikkében meghatározott feltételekkel támogatható.

(2) A bérköltség akkor támogatható, ha a munkáltató a megváltozott munkaképességű munkavállalót egészségi állapotának megfelelő munkahelyi környezetben és munkakörben, a 33. § szerinti egyéni foglalkoztatási megállapodás szerint foglalkoztatja.

(3) Nem támogatható a bérköltség,

a) ha a támogatással érintett munkavállaló

aa)[109] öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,

ab)[110] munkaszerződés szerinti munkaideje havi átlagban nem éri el a napi 4 órát,

ac) foglalkoztatása nem munkaviszony keretében történik,

ad)[111] foglalkoztatására munkaerő-kölcsönzés keretében vagy a munkaszerződéstől eltérő munkáltatónál kerül sor,

ae) munkaköre a meglévő képességekkel, illetve az egészségkárosodás veszélye nélkül nem látható el,

af) esetében a munka törvénykönyve szerinti teljesítménykövetelmény megállapításakor figyelmen kívül hagyták a munkaképesség megváltozásából adódó teljesítménycsökkenés mértékét, vagy

ag)[112]

b) ha a munkavégzés helye tekintetében nem teljesülnek a 3. §-ban foglalt feltételek;

c) ha nem biztosítottak a személyes rehabilitációs tervben meghatározott feltételek;

d) ha a munkavállalók foglalkoztatási körülményeinek ellenőrzését a munkáltató vagy más vállalkozás érdekkörében végzett tevékenység esetén a vállalkozás nem teszi lehetővé vagy

e) ha a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget.

(4)[113] Bérköltségként az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 31. pontjában meghatározott költségek vehetők figyelembe, azzal, hogy a bérköltség meghatározása során kötelező járuléknak kell tekinteni a munkáltató által a munkabér után fizetendő adót is.

(5) A munkáltató által ténylegesen megfizetett bérköltség legfeljebb 75%-a támogatható.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően a bérköltség legfeljebb 100%-a támogatható, ha a munkáltató közhasznú jogállású egyesület, alapítvány vagy nonprofit gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: nonprofit munkáltató), és

a) az általa végzett, a létesítő okiratában közhasznú tevékenységként megjelölt tevékenység nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek, továbbá

b) a támogatással érintett munkavállalók foglalkoztatására közhasznú tevékenységként megjelölt nem gazdasági-vállalkozási tevékenység keretében kerül sor.

(7) Új munkavállaló alkalmazása esetén a bérköltség az általános csoportmentességi rendelet 33. cikk (3) bekezdésében foglalt feltétellel támogatható, azzal, hogy az általános csoportmentességi rendelet 33. cikk (3) bekezdése szerinti[114]

a) önkéntes kilépésnek kell tekinteni, ha

aa) a munkaviszonyt a 33. § szerinti egyéni foglalkoztatási megállapodás időtartamára kötik meg, és az egyéni foglalkoztatási megállapodás a 33. § (3) bekezdés a)-b) pontja alapján hatályát veszti,

ab) a munkaviszonyt a 33. § szerinti egyéni foglalkoztatási megállapodás időtartamára kötik meg, és az egyéni foglalkoztatási megállapodást a 34. § szerinti kihelyezés céljából felbontják,

ac) a munkaviszonyt a felek közös megegyezéssel megszüntetik,

ad) a munkaviszonyt a munkavállaló felmondja vagy azonnali hatállyal felmondja vagy

ae) a munkaviszony a munkavállaló halála miatt szűnik meg;

b) kötelességszegés miatti jogszerű elbocsátásnak kell tekinteni, ha[115]

ba) a munkaviszonyt a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 78. §-a alapján azonnali hatállyal felmondja vagy

bb)[116] a munkaviszonyt határozott időre, a 33. § szerinti egyéni foglalkoztatási megállapodás időtartamára kötik meg, és az egyéni foglalkoztatási megállapodást a rehabilitációs hatóság a 33. § (5) bekezdése alapján felmondja.

(8)[117] A munkáltató az általa foglalkoztatott munkavállalót kizárólag azon időszak tekintetében vonhatja be a bérköltség-támogatásba, amely időszakban a munkavállaló hatályos komplex minősítéssel rendelkezett, vagy az 1. § 6. pontjában foglaltak szerint megváltozott munkaképességű személynek minősült.

16. A többletköltség támogatásának szabályai

22. § (1)[118] A többletköltség - a (2)-(5) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - az általános csoportmentességi rendelet 34. cikkében meghatározott feltételekkel támogatható.

(2) Adott munkavállaló esetében többletköltség csak akkor vehető figyelembe, ha a munkavállalóra a bérköltség támogatásának feltételei teljesülnek.

(3) A többletköltség legfeljebb 100%-a támogatható.

(4)[119] E rendelet alkalmazása során az általános csoportmentességi rendelet 34. cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti költségek alatt a 12. § szerinti rehabilitációs tanácsadó, a 13. § szerinti rehabilitációs mentor, valamint a 14. § szerinti segítő személy alkalmazásához kapcsolódó költségeket kell érteni.

(5)[120] A támogatással érintett megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásának költségei bérköltség helyett többletköltségként is elszámolhatóak, ha a munkáltató őt - a rehabilitációs tervvel összhangban - a 12. § szerinti rehabilitációs tanácsadóként, a 13. § szerinti rehabilitációs mentorként vagy a 14. § szerinti segítő személyként foglalkoztatja.

17.[121]

23. § (1)[122] [123]

(2)[124]

(3)[125]

(4)[126]

24. §[127]

25. §[128]

18. A tranzit és a tartós foglalkoztatásra kiírt pályázat szabályai

26. § (1)[129] A miniszter minden év szeptember 30-áig pályázatot hirdet a rehabilitációs foglalkoztatásra.

(2) A pályázat célja a rehabilitációs foglalkoztatás tekintetében a szükséges foglalkoztatási kapacitások biztosítása.

(3)[130] A pályázaton kizárólag akkreditált munkáltató vehet részt. A pályázaton történő részvétel feltétele, hogy a pályázati felhívás (5) bekezdés szerinti közzétételének napján a pályázónak rendelkeznie kell hatályos rehabilitációs akkreditációs tanúsítvánnyal.

(4) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell

a) a pályázati felhívás célját,

b) a pályázat formai, tartalmi követelményeit,

c) a pályázat benyújtásának feltételeit, módját és határidejét,

d) a pályázattal benyújtandó dokumentumokat,

e) a feladatellátásra vonatkozó szakmai ajánlásokat,

f) a pályázat elbírálásának rendjét, az elbírálás szakmai szempontrendszerét,

g) a keretszerződés megkötésének, illetve meghosszabbításának feltételeit, a szerződésszegés jogkövetkezményeit.

(5)[131] A pályázati felhívást legalább a benyújtási határidőt 30 nappal megelőzően közzé kell tenni a miniszter által vezetett minisztérium, valamint a Kormányhivatal honlapján.

(6) A pályázatot elektronikus formában, a pályázati felhívásban meghatározott módon kell benyújtani.

(7)[132] Hiányosan benyújtott pályázat esetén a Kormányhivatal a pályázót egy alkalommal 5 munkanapos határidővel hiánypótlásra hívja fel.

(8) A pályázatot el kell utasítani, ha a pályázó a pályázatot határidőn túl nyújtja be, vagy a hiánypótlási felhívásnak határidőben nem vagy nem megfelelően tesz eleget.

27. § (1)[133] A pályázati eljárást a Kormányhivatal bonyolítja le. A Kormányhivatal a pályázatokat a benyújtási határidőt követő 8 munkanapon belül javaslattételre előkészíti és megküldi a pályázati bíráló bizottság (a továbbiakban: bizottság) részére.

(2) A bizottság 5 tagból áll, elnöke a Kormányhivatalt vezető főispán,[134]

a) 1 tagját a miniszter,

b)[135] 1 tagját a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter,

c) 1 tagját a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter,

d)[136] 1 tagját a Kormányhivatalt vezető főispán

jelöli ki minden évben az általa vezetett szervezet kormánytisztviselői közül. A bizottsági tag akadályoztatása esetén helyettesítő tagot kell kijelölni. A bizottság a döntéseit az összes tag részvételével, ellenszavazat nélkül hozza. A bizottság a működési rendjét - e rendelet keretei között - maga határozza meg. A bizottság működésének feltételeit a Kormányhivatal biztosítja.[137]

(3)[138] A bizottság 2 munkanapon belül javaslatot tesz a miniszter részére a nyertes pályázatokra. A bizottság a javaslatát köteles indokolni.

(4) A bizottság a javaslatát a következő szempontok alapján alakítja ki:

a) a foglalkozási rehabilitáció jogszabályokban meghatározott céljainak érvényesülése,

b) a munkáltatónak az ellenőrzés alapján történő értékelése,

c) a munkáltatónak a foglalkozási rehabilitáció céljának megvalósulását szolgáló feltételrendszere,

d) a foglalkoztatni kívánt célcsoport helyzete, jelenléte az adott térségben,

e) a foglalkozási rehabilitáció megvalósulásához rendelkezésre álló munkahelyek és munkafeladatok,

f) a munkáltató egyéb bevételeiből a rehabilitációs foglalkoztatás fejlesztésébe és működtetésébe történő visszaforgatás mértéke,

g) az előállítandó termékek, illetve a megszervezett tevékenységek piacképessége, a munkáltatónak a piacok felkutatására irányuló tevékenysége,

h) a munkáltató tevékenység-profilja mennyire szolgálja a foglalkozási rehabilitációt,

i) a munkáltató kapcsolatrendszere az orvosi, szociális, képzési és foglalkozási rehabilitációban részt vevő szervezetekkel, személyekkel,

j) a felajánlott foglalkoztatási kapacitások térségi elhelyezkedése,

k) a miniszter által a pályázati kiírásban meghatározott egyéb szempontok.

(5) A bizottsági ülésről készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a bizottság tagjainak nevét, a bizottsági javaslat meghozatalának napját, a pályázatokról kialakított bizottsági javaslatot és annak indokolását. A jegyzőkönyv a pályázati eljárás lezárását követően nyilvános, abba bárki betekinthet.

(6)[139] A miniszter a bizottság javaslatának beérkezését követő 3 munkanapon belül dönt a nyertes pályázókról, és döntéséről tájékoztatja a Kormányhivatalt.

(7) A Kormányhivatal a döntésről értesíti a pályázókat. Az értesítés tartalmazza[140]

a) nyertes pályázat esetén

aa) a pályázat alapján befogadott foglalkoztatási kapacitásokat,

ab) a keretszerződés megkötésének időpontját, a benyújtandó dokumentumokat és a szerződéskötéssel kapcsolatos információkat;

b) elutasított pályázat esetén az elutasítás indokát.

28. § (1) Ha a rehabilitációs foglalkoztatásra kiírt pályázat elbírálását követően meghatározott területen a szükséges foglalkoztatási kapacitások nem biztosítottak, az adott területre meghívásos pályázatot lehet kiírni.

(2) A meghívásos pályázatra egyebekben a rehabilitációs foglalkoztatásra kiírt pályázatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

19. Keretszerződés

29. § (1)[141] A keretszerződést a Kormányhivatal köti meg a munkáltatóval 3 költségvetési év időtartamra.

(2) A hatályos keretszerződés időtartama - a 16. § szerinti ellenőrzés eredményét is figyelembe véve - évente, további 1 évvel hosszabbítható meg.

(3)[142] A keretszerződés megkötése, illetve meghosszabbítása minden évben december 31-ig - meghívásos pályázat esetén a pályázatokról való miniszteri döntést követő 8 munkanapon belül - történik.

(4) A keretszerződésben

a) a munkáltató vállalja, hogy a munkavállaló rehabilitációs foglalkoztatásának e rendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételeit biztosítja, amennyiben a munkavállaló után egyéni támogatásban részesül;

b)[143] a Kormányhivatal vállalja, hogy az éves támogatási szerződésben meghatározott számú munkavállaló rehabilitációs foglalkoztatásához az egyéni támogatást - a költségvetési források függvényében - biztosítja.

(5) A keretszerződésnek tartalmaznia kell különösen

a)[144] a tranzit foglalkoztatást, illetve tartós foglalkoztatást biztosító munkahelyek számát, a foglalkoztatás jellemzőit, személyi és tárgyi feltételeit,

b)[145]

c) a munkáltató bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségét,

d) a kötelezően vezetendő dokumentumok körét és a dokumentálás módját,

e) az ellenőrzés rendjét,

f) az éves támogatási szerződés megkötésének határidejét és módját,

g) a keretszerződés módosításának és felmondásának eseteit és módját,

h) a szerződésszegés következményeit.

30. § (1) A keretszerződés megszűnik

a) a szerződés időtartamának leteltével,

b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,

c) a rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány visszavonásával,

d) felmondással.

(2) A Kormányhivatal a keretszerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha[146]

a) az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a munkáltató a jogszabályi, illetve szerződéses kötelezettségét nem teljesíti,

b) a munkáltatóval szemben a keretszerződés megkötését követően csőd-, végrehajtási vagy adósságrendezési eljárás indul,

c) az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a munkáltató jogszabályi vagy szerződéses kötelezettségét súlyosan vagy ismételten megszegi.

(3) A Kormányhivatal a keretszerződést azonnali hatállyal felmondja, ha[147]

a) a munkáltatóval szemben a keretszerződés megkötését követően felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás indul,

b) a munkáltató a pályázatában vagy az ahhoz csatolt iratokban szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgatott, feltéve, hogy a valós adatok, tények, körülmények ismeretében a pályázat nem került volna támogatásra.

20. Éves támogatási szerződés

31. § (1) A miniszter minden évben - a Kormányhivatal december 5-ig megküldött javaslata alapján - december 10-ig meghatározza a következő költségvetési évre vonatkozóan[148]

a) a támogatási elveket,

b) az e rendelet szerinti támogatásokra tervezett éves keretösszeget,

c) az egyéni támogatás tervezett éves keretösszegét,

d) a szakmai teljesítmény-elvárásokat és azok mérőszámait,

e) a tartós foglalkoztatásban és a tranzit foglalkoztatásban részt vevő munkavállalók tervezett létszámát.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatási elveket, valamint az (1) bekezdés d) pontja szerinti szakmai teljesítmény-elvárásokat

a) a 26. § szerinti pályázati felhívásban közzétett szakmai ajánlásokkal és a hatályos keretszerződésekkel összhangban kell meghatározni,

b)[149] a miniszter által vezetett minisztérium és a Kormányhivatal honlapján minden évben december 31-ig közzé kell tenni.

(3) A Kormányhivatal a miniszter (1) bekezdés szerinti döntése alapján minden év december 20-ig előkészíti a miniszter részére a következő költségvetési évre szóló éves támogatási tervet (a továbbiakban: éves támogatási terv). A miniszter az éves támogatási tervben minden év december 24-ig munkáltatónként meghatározza[150]

a) a tranzit foglalkoztatásban, illetve a tartós foglalkoztatásban támogatott megváltozott munkaképességű munkavállalók tervezett számát,

b) az egyéni támogatás éves keretösszegét,

c) a munkáltató részére nyújtandó egyéni támogatások együttes tervezett éves keretösszegét.

(4)[151] Az egyes munkáltatók esetében a támogatott megváltozott munkaképességű munkavállalók számát az adott munkáltató hatályos egyéni foglalkoztatási megállapodásai és a rehabilitációs hatóság javaslata alapján a következő költségvetési évre tervezett új egyéni foglalkoztatási megállapodások alapján kell meghatározni.

(5) A miniszter az éves támogatási tervben meghatározza a (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározottak módosítására vonatkozó elveket arra az esetre, ha

a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti keretösszeg a következő évre szóló központi költségvetési törvényben meghatározott fejezeti kezelésű előirányzat összegétől eltér vagy

b) az éves támogatási tervben meghatározott munkáltatónak az e rendelet szerinti támogatásra való jogosultsága megszűnik.

c)[152] az éves támogatási tervben meghatározott munkáltató a támogatás első hat hónapjára vállalt létszámra vonatkozó foglalkoztatási kötelezettségénél 10%-kal kevesebb létszámot foglalkoztatott.

(5a)[153] A miniszter az éves támogatási tervben meghatározza az (5) bekezdés c) pontja szerinti esethez kapcsolódóan a felszabaduló létszámkapacitás visszaadására és újbóli elosztására vonatkozó eljárást.

(6)[154] Az (5) bekezdés szerinti elveket a miniszter által vezetett minisztérium és a Kormányhivatal honlapján minden évben december 31-ig közzé kell tenni.

(7)[155] Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti keretösszeg a következő évre szóló költségvetési törvényben meghatározott fejezeti kezelésű előirányzat összegétől eltér, a Kormányhivatal az éves támogatási tervet - munkáltatónként - az (5) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott elvek alapján módosítja.

32. § (1)[156] A Kormányhivatal az éves támogatási terv alapján a következő évi támogatás céljából minden évben a 18. § (2) bekezdése szerinti szerződéskötést követően hatósági szerződést köt a munkáltatóval (a továbbiakban: éves támogatási szerződés).

(2) Az éves támogatási szerződésnek tartalmaznia kell

a) a munkáltató részére nyújtandó egyéni támogatások együttes éves keretösszegét,

b) az egyéni támogatás éves keretösszegét,

c)[157] a tranzit foglalkoztatást és a tartós foglalkoztatást biztosító munkahelyek számát,

d) a támogatás folyósításának, felhasználásának, elszámolásának, a felhasználás ellenőrzésének szabályait,

e) a munkáltató kötelezettségvállalását a (4)-(7) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén az e rendelkezésekben előírt kötelezettségek teljesítésére.

f)[158] azokat a munkaköröket, amelyekre a munkáltató munkaidő-keretet kíván megállapítani.

g)[159] a következményeket arra az esetre, ha a munkáltató a c) pontban meghatározott számú munkahelyet nem tudja a szerződésben meghatározott mértékben betölteni.

(3) Az éves támogatási szerződés megszűnésére, felmondására - a (4)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a keretszerződésre megállapított szabályokat alkalmazni kell.

(4) Ha a munkáltató legalább 250 fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztató gazdasági társaság és a 16. § szerinti ellenőrzése során megállapítást nyer, hogy jogszabályi vagy szerződéses kötelezettségét nem teljesíti, a miniszter - az (5) és (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - legalább 30 napos határidő tűzése mellett kezdeményezheti a társaságnál olyan ügydöntő felügyelőbizottság létrehozását és az éves támogatási szerződés alapján kapott támogatásokkal való elszámolásig történő fenntartását, amelynek

a) előzetes jóváhagyása szükséges - a társasági szerződés (alapszabály) szerint - a társaság legfőbb szervének az e rendelet szerinti támogatás felhasználását érintő határozatához és

b) egy tagját a miniszter jelölése alapján választja meg a munkáltató legfőbb szerve.

(5) Ha a munkáltató

a) kevesebb, mint 250 fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztató gazdasági társaság vagy

b) olyan, legalább 250 fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztató gazdasági társaság, amelynek társasági formája ügydöntő felügyelőbizottság létrehozását nem teszi lehetővé,

és a 16. § szerinti ellenőrzése során megállapítást nyer, hogy jogszabályi vagy szerződéses kötelezettségét nem teljesíti, a miniszter - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - legalább 30 napos határidő tűzése mellett kezdeményezheti a társaságnál olyan felügyelőbizottság létrehozását és az éves támogatási szerződés alapján kapott támogatásokkal való elszámolásig történő fenntartását, amely véleményének előzetes kikérése szükséges - a társasági szerződés (alapszabály) szerint - a társaság legfőbb szervének az e rendelet szerinti támogatás felhasználását érintő határozatához, és amelynek egy tagját a miniszter jelölése alapján választja meg a munkáltató legfőbb szerve.

(6) Ha a munkáltatónál ügydöntő felügyelőbizottság, illetve felügyelőbizottság már működik, a miniszter a (4) és (5) bekezdés szerinti esetben - legalább 30 napos határidő tűzése mellett - e felügyelőbizottság olyan átalakítását kezdeményezheti a munkáltatónál, amelynek eredményeként a felügyelőbizottság hatásköre, összetétele és működése a (4), illetve (5) bekezdésben foglaltaknak megfelel.

(7)[160] Ha a munkáltató a miniszter által megállapított határidőben nem gondoskodik arról, hogy a (4)-(6) bekezdésnek megfelelő változásokat a cégbíróság bejegyezze a cégjegyzékbe, a Kormányhivatal a miniszter által meghatározott határidő lejártát követő hónap 1. napjával az éves támogatási szerződést felmondja.

21. Egyéni foglalkoztatási megállapodás

33. § (1)[161] A munkáltató munkavállalónként - rehabilitálható munkavállaló esetén a munkavállaló rehabilitációs terve alapján - megállapodást (a továbbiakban: egyéni foglalkoztatási megállapodás) köt a rehabilitációs hatósággal, amelyet valamennyi támogatási forma esetén a Kormányhivatal az elektronikus felületen is köteles rögzíteni és kezelni.

(2) Az egyéni foglalkoztatási megállapodás tartalmazza

a) az egyéni támogatással érintett munkavállaló természetes személyazonosító adatait,

b) az egyéni támogatás kezdetét és időtartamát,

c) az egyéni támogatás mértékének megállapítására vonatkozó szabályokat,

d) a munkáltatónak az egyéni támogatással érintett munkavállaló rehabilitációs tervével összhangban megállapított foglalkozási rehabilitációs kötelezettségeit,

e) az egyéni támogatással érintett munkavállaló munkakörét, munkarendjét,

f) munkaidő-keretben történő foglalkoztatás esetén havi bontásban

fa) a munkaidő-keretben meghatározott munkaórák számát,

fb) az átlagos napi munkavégzés időtartamát.

(2a)[162] A munkáltató jogosult a (2) bekezdés e) és f) pontja szerinti adatok tekintetében az egyéni foglalkoztatási megállapodást egyoldalúan módosítani az elektronikus felületen keresztül.

(3)[163] Az egyéni foglalkoztatási megállapodás hatályát veszti, ha

a) a rehabilitációs hatóság döntése alapján az egyéni foglalkoztatási megállapodással érintett munkavállaló nem minősül az 1. § 6. pontjában meghatározott megváltozott munkaképességű munkavállalónak,

b) az egyéni foglalkoztatási megállapodással érintett munkavállaló munkaviszonya megszűnik, vagy a munkaviszonyt megszüntették,

c) az egyéni támogatás időtartama letelik, vagy

d) a munkavállaló az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

(4)[164] A rehabilitációs hatóság a munkáltatót a (3) bekezdés a) pontja szerinti döntéséről a döntéssel egyidejűleg tájékoztatja.

(5)[165] A rehabilitációs hatóság az egyéni foglalkoztatási megállapodást azonnali hatállyal felmondja, ha az egyéni foglalkoztatási megállapodással érintett munkavállaló a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét ismételten, súlyosan megszegi, és ezzel a rehabilitációs terv megvalósítását akadályozza.

(6) Az egyéni foglalkoztatási megállapodás megszűnésére, felmondására a keretszerződésre megállapított szabályokat alkalmazni kell.

22. Az egyéni támogatás speciális szabályai tranzit foglalkoztatás esetén

34. § (1) A tranzit foglalkoztatás célja megvalósul, ha a megváltozott munkaképességű munkavállaló a tranzit foglalkoztatást követően legalább 6 hónap folyamatos foglalkoztatás keretében munkát végez a nyílt munkaerő-piacon (a továbbiakban: kihelyezés).

(2) A munkáltató a kihelyezés érdekében a megváltozott munkaképességű személy részére a tranzit foglalkoztatást követő legalább 6 hónapig biztosítja a rehabilitációs mentori szolgáltatás igénybevételét.

35. § (1) Tranzit foglalkoztatás esetén az egyéni támogatás időtartama egy adott személy esetében egy alkalommal, legfeljebb 3 évre állapítható meg.

(2) Tranzit foglalkoztatás esetén az egyéni foglalkoztatási megállapodásban havi bontásban meg kell határozni az egyéni támogatás keretösszegét.

(3)[166] Ha a munkavállaló tekintetében megállapított támogatási időszak lejárta előtt - a rehabilitációs hatóság egyetértése nélkül - a munkaviszonyt megszüntetik, a megürült álláshelyet betöltő munkavállaló esetében a 20/B. § (4) bekezdésének az alkalmazása során - az előző munkavállaló kihelyezéséig, de legfeljebb az előző munkavállaló esetében megállapított támogatási időszak végéig - úgy kell eljárni, mint ha az új munkavállaló az előző munkavállaló támogatási időtartamát folytatná; ezt követően a munkavállalóra az általános szabályokat kell alkalmazni.

23. Az egyéni támogatás speciális szabályai tartós foglalkoztatás esetén

36. § Tartós foglalkoztatás esetén az egyéni támogatás időtartama legfeljebb 3 évre állapítható meg, és korlátozás nélkül ismételten megállapítható.

24. Az egyéni támogatás felhasználása

37. § (1) A munkáltató - a 38. §-ban foglalt eltéréssel - adott hónapra, adott munkavállaló tekintetében

a)[167] tartós foglalkoztatás esetén legfeljebb az egyéni támogatás egy hónapra számított keretösszegét,

b) tranzit foglalkoztatás esetén az egyéni foglakoztatási megállapodásban adott hónapra meghatározott egyéni támogatás keretösszegét

[az a) és a b) pont a továbbiakban együtt: havi keretösszeg] használhatja fel, a (2) és (4) bekezdésben meghatározott feltételekkel.[168]

(2)[169] A teljes havi keretösszeg felhasználásának feltétele a rehabilitációs foglalkoztatásban részt vevő munkavállalók havi átlagban legalább napi 4 órás időtartamú foglalkoztatása. A havi átlagban napi 4 órát el nem érő foglalkoztatás esetén csak a havi keretösszeg időarányos része használható fel.

(3)[170]

(4)[171] Az (1) és (2) bekezdés alapján adott hónapra felhasználható támogatás fel nem használt része a tárgyév december 31-éig használható fel.

38. § (1) Munkaidő-keretben történő foglalkoztatás esetén

a) a munkaidő-keretben foglalkoztatott munkavállalók után felhasznált támogatással külön kell elszámolni,

b) a munkáltató adott hónapra legfeljebb az egyéni foglalkoztatási megállapodásban adott hónapra meghatározott egyéni támogatási keretösszeget használhatja fel (a továbbiakban: munkaidő-keretre megállapított havi keretösszeg),

c) a teljes - munkaidő-keretre megállapított - havi keretösszeg felhasználásának feltétele, hogy adott hónapban az átlagos napi munkavégzés időtartama elérje az egyéni foglalkoztatási megállapodásban adott hónapra meghatározott, átlagos napi munkavégzés időtartamát; az egyéni foglalkoztatási megállapodásban adott hónapra meghatározott, átlagos napi munkavégzés időtartamát el nem érő foglalkoztatás esetén adott hónapra csak a munkaidő-keretre megállapított havi keretösszeg időarányos része használható fel,

d)[172] a munkaidő-keret teljes időtartamát alapul véve - a munkaidő-keretben foglalkoztatott, rehabilitációs foglalkoztatásban részt vevő munkavállalók - az átlagos napi 4 órát el nem érő foglalkoztatása esetén csak az egyéni támogatás éves keretösszege - a munkaidő-keret időtartamára számított hányadának - időarányos része használható fel,

e)[173]

(2)[174] Az (1) bekezdés alapján adott hónapra felhasználható támogatás fel nem használt része tárgyév december 31-éig a munkaidő-keretben történő foglalkoztatáshoz használható fel.

25. Az egyéni támogatás folyósítása

39. § (1)[175] A Kormányhivatal az egyéni támogatásokat munkáltatónként egyesítve, a jogosultsági hónapot követő hónap 8-áig, folyósítja.

(2)[176] Az éves támogatási szerződés megkötését követő első alkalommal a 37. § (1) bekezdése szerinti havi keretösszeg kétszeresét - munkaidő-keretben történő foglalkoztatás esetén a 38. § szerinti, munkaidő-keretre megállapított havi keretösszeg kétszeresét - előlegként, ezt követően a havi keretösszegnek az előző hónapra benyújtott munkáltatói elszámolásra tekintettel módosított összegét kell folyósítani. Az előleg összegének levonására az utolsó havi, kifizetésre jóváhagyott támogatás összegéből kerül sor, az előleg mértékén túl tárgyév december 31-ét követően kifizetési igény nem nyújtható be. Amennyiben az utolsó havi támogatás elszámolás nem éri el a 37. § (1) bekezdése szerinti havi keretösszeget - munkaidő-keretben történő foglalkoztatás esetén a 38. § szerinti, munkaidő-keretre megállapított havi keretösszeget -, az el nem számolt előleget a munkáltató a Kormányhivatal részére az utolsó elszámolt hónapot követő harmadik hónap 1-jéig visszafizeti.

(3)[177] Munkaidő-keretben történő foglalkoztatás esetén az éves támogatási szerződés megkötését követő első alkalommal az adott hónapra meghatározott munkaidő-keretre megállapított, a 38. § (1) bekezdés b) pontja szerinti havi keretösszeg kétszeresét, ezt követően a munkaidő-keretre megállapított havi keretösszegnek az előző hónapra benyújtott munkáltatói elszámolásra tekintettel módosított összegét kell folyósítani.

(4)[178] A folyósítás feltétele, hogy a munkáltató a foglalkoztatással kapcsolatos költségeivel a jogosultsági hónapot követő hónap 20-áig elszámol, azzal, hogy a tárgyévet követő január 31. napját követően elszámolás nem nyújtható be.

(5) Nem folyósítható az (1) bekezdés szerinti támogatás, ha

a) a keretszerződést, az éves támogatási szerződést felmondják,

b) a munkáltató felszámolási eljárás, végelszámolás alatt áll.

(6) Nem folyósítható a (2)-(3) bekezdés szerinti támogatás, ha az egyéni foglakoztatási megállapodást felmondják.

(7) Meg kell szüntetni az érintett munkavállalóra tekintettel megállapított egyéni támogatás folyósítását, ha az ellenőrzés keretében megállapítást nyer, hogy

a) az egyéni támogatás megállapításának feltételei nem teljesülnek,

b) a munkáltató a munkavállaló részére a munkabért nem fizeti meg vagy

c) a munkáltató a munkabér után fizetendő adót, járulékot nem, illetve határidőben nem fizeti meg.

26. Pénzügyi ellenőrzés

40. §[179] Az egyéni támogatásban részesülő munkáltató pénzügyi ellenőrzését - a Kormányhivatallal kötött megállapodás szerint - a Magyar Államkincstár végzi.

27. A támogatás visszafizetése

41. § (1) Ha a támogatást vagy annak egy részét nem az e rendeletben vagy az éves támogatási szerződésben meghatározottak szerint használták fel, a jogellenesen felhasznált támogatást vissza kell fizetni.

(2)[180] A támogatás visszakövetelésére és a kamat követelésére a Kormányhivatal jogosult. A követelést a munkáltatóval írásban kell közölni, egyidejűleg a munkáltatót figyelmeztetni kell a jogkövetkezményekre.

(3)[181] A Kormányhivatal a visszafizetésre kötelezettnek a visszafizetési határidő lejárta előtt írásban benyújtott, részletes indokolást tartalmazó kérelmére részletfizetési kedvezményt vagy fizetési halasztást adhat.

28.[182]

42. §[183]

III/B. FEJEZET[184]

A MUNKAHELY-TEREMTÉSI TÁMOGATÁS SZABÁLYAI

28/A. A munkahely-teremtési támogatás általános szabályai[185]

42/A. §[186] (1)[187] A munkahely-teremtési támogatás keretében az általános csoportmentességi rendelet 34. cikk (2) bekezdés a) pontjában, valamint c)-f) pontjában meghatározott költségek támogathatóak, az általános csoportmentességi rendelet 34. cikkében meghatározott feltételekkel.

(2) A támogatási intenzitás - ideértve az egyéb költségvetési forrásból kapott támogatásokat - nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át.

(3) A munkahely-teremtési támogatás a munkahely-teremtési támogatásról szóló hatósági szerződés (a továbbiakban: munkahely-teremtési szerződés) alapján nyújtható.

(4) Munkahely-teremtési szerződés a munkahely-teremtési pályázaton nyertes munkáltatóval köthető.

(5) A munkahely-teremtési támogatás mértékéről a miniszter dönt azzal, hogy annak összege legfeljebb

a) az új vagy átalakított munkahelyen újonnan alkalmazandó megváltozott munkaképességű munkavállalók - a munkahely-teremtési szerződésben meghatározott - létszámának és

b)[188] az egyéni támogatás - a szerződéskötés évében érvényes - egy hónapra számított keretösszege 24-szeresének

a szorzata.

(6) Adott évben a munkahely-teremtési pályázatokon elnyerhető munkahely-teremtési támogatások összege nem haladhatja meg

a) az adott évet megelőző évben egyéni támogatásra kiírt pályázatok keretében befogadott valamennyi foglalkoztatási kapacitás legfeljebb 2%-ának és

b)[189] az egyéni támogatás - a szerződéskötés évében érvényes - egy hónapra számított keretösszege legfeljebb 24-szeresének

a szorzatát.

42/B. §[190] (1) A munkahely-teremtési támogatás feltétele, hogy a munkáltató

a) akkreditált munkáltató,

b) a munkahelyteremtést a munkahely-teremtési támogatásra kiírt pályázatban meghatározott határidőn belül, de legkésőbb a támogatásról szóló döntéstől számított 12 hónapon belül befejezi,

c) a támogatással érintett ingatlan használatára a munkahelyteremtés befejezését 90 nappal követő időponttól számítva legalább 2 év időtartamra (a továbbiakban: rendelkezésre állás időtartama) érvényes jogcímmel rendelkezik,

d) a rendelkezésre állás időtartama alatt

da) az új vagy átalakított munkahelyet fenntartja, és

db)[191] az új vagy átalakított munkahelyen a munkahely-teremtési szerződésben meghatározott létszámban újonnan alkalmazott megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat, a rehabilitációs hatósággal kötött megállapodásnak megfelelően (a továbbiakban: foglalkoztatási kötelezettség).

(2) Ha a munkáltató a rendelkezésre állás időtartama alatt az új vagy átalakított munkahelyen nem tud a munkahely-teremtési szerződésben meghatározott létszámban újonnan alkalmazott megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztatni, a foglalkoztatási kötelezettségét akkor is teljesíti, ha a munkahely-teremtési szerződésben meghatározott határidőt figyelembe véve az új vagy átalakított munkahelyen újonnan alkalmazott megváltozott munkaképességű munkavállalók létszámának és foglalkoztatásuk időtartamának a szorzata eléri a munkahely-teremtési szerződésben meghatározott létszám és a rendelkezésre állás időtartamának a szorzatát.

(3)[192] A (2) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a rehabilitációs hatóság a munkáltató részére a munkahelyteremtés befejezését követő 90 napon belül nem tudja kiközvetíteni a munkahely-teremtési szerződésben meghatározott létszámú megváltozott munkaképességű személyt.

(4) Ha a munkáltató az új vagy átalakított munkahelyen foglalkoztatott munkavállaló tekintetében rendelkezik egyéni foglalkoztatási megállapodással, az (1) bekezdés d) pont db) alpontja szerinti megállapodás alatt az egyéni foglalkoztatási megállapodást kell érteni, ellenkező esetben az (1) bekezdés d) pont db) alpontja szerinti megállapodásra az egyéni foglalkoztatási megállapodás 33. §-ban meghatározott szabályait kell alkalmazni, a következő eltérésekkel:

a) az egyéni támogatással érintett munkavállaló alatt az új vagy átalakított munkahelyen foglalkoztatott munkavállalót kell érteni,

b) az egyéni támogatás kezdetére és időtartamára, valamint mértékének megállapítására vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni,

c)[193] a megállapodást a rehabilitációs hatóság azonnali hatállyal felmondhatja, ha az új vagy átalakított munkahelyen foglalkoztatott munkavállaló tekintetében a 21. § (3) bekezdésében megállapított valamely kizáró feltétel teljesül.

(5) Nem nyújtható munkahely-teremtési támogatás,

a) ha a munkáltatót a munkahely-teremtési pályázat benyújtását megelőző hat hónapon belül a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 82. §-a alapján munkavédelmi bírság megfizetésére kötelezték, feltéve, ha a vizsgált időszakban véglegessé vált határozatok alapján kiszabott bírságok együttes összege elérte a kérelem benyújtását megelőző hónap létszáma szerint[194]

aa) legfeljebb kétszáz munkavállalót foglalkoztató munkáltató esetén a kötelező legkisebb munkabér ötszörösét,

ab) kétszáz főt meghaladó munkavállalót foglalkoztató munkáltató esetén a kötelező legkisebb munkabér tízszeresét,

b)[195] ha a munkáltató a munkahelyteremtéshez szükséges végleges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik,

c) ha a munkáltató a támogatási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott vagy ilyen nyilatkozatot tett,

d)[196] ha a munkáltató végleges vagy jogerős végzéssel elrendelt felszámolási, csőd-, végelszámolási vagy egyéb - a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott - eljárás alatt áll,

e) ha a munkáltatónak az állami adó- és vámhatóságnál esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása van,

f) ha a munkáltató a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6. §-a alapján nem részesíthető költségvetési támogatásban,

g) ha a munkáltató a munkahely-teremtési szerződés megkötésének feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, dokumentumokat nem nyújtja be, vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja,

h)[197]

i) ha a munkáltató megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásához a munkahely-teremtési pályázat benyújtása előtt költségvetési támogatásban részesült és ennek felhasználásáról - jogszabályi vagy szerződéses kötelezettségét megszegve - még nem számolt el,

j)[198] ha a munkáltató a munkahely-teremtési pályázat kiírását megelőző hat hónapban a munkahelyteremtés helye szerint illetékes rehabilitációs hatóság illetékességi területén csoportos létszámcsökkentést hajtott végre,

k) ha a munkáltató a munkahely-teremtési pályázat kiírását megelőzően a pályázatban meghatározott munkahely-teremtési tevékenységet már megkezdte.

28/B. A munkahely-teremtési pályázat szabályai[199]

42/C. §[200] (1) A pályázaton kizárólag egyéni támogatásban részesülő munkáltató vehet részt.

(2)[201] A pályázati felhívást legalább a benyújtási határidőt 30 nappal megelőzően közzé kell tenni a miniszter által vezetett minisztérium, valamint a Kormányhivatal honlapján.

(3) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a pályázat célját,

b) a pályázaton történő részvétel feltételeit,

c) a pályázat keretében nyújtható támogatás forrását, mértékét,

d) a megkövetelt biztosíték mértékét, formáját,

e) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott dokumentumokat,

f) a munkahelyteremtés megvalósulásának határidejét és feltételrendszerét,

g) a támogatott tevékenység megvalósításának időtartamát,

h) a munkahely-teremtési szerződés megkötésének feltételeit és határidejét,

i) a szerződésszegés eseteit és azok jogkövetkezményeit,

j) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét, a pályázat elbírálásának főbb szempontjait és határidejét, a döntéshozatal módját,

k) a munkahely-teremtési támogatás keretében elszámolható költségek körét.

42/D. § (1) A pályázatot a pályázati felhívásban meghatározott módon kell benyújtani.

(2)[202] Hiányosan benyújtott pályázat esetén a Kormányhivatal a pályázót egy alkalommal 8 munkanapos határidővel hiánypótlásra hívja fel.

(3) A pályázatot el kell utasítani, ha a pályázó a pályázatot határidőn túl nyújtja be, vagy a hiánypótlási felhívásnak határidőben nem vagy nem megfelelően tesz eleget.

(4) A pályázati eljárás - az (5) és a (6) bekezdésben meghatározottak kivételével - megegyezik a 27. § (1)-(6) bekezdése szerinti eljárással.

(5)[203] A Kormányhivatal a döntésről értesíti a pályázókat, elutasítás esetén az értesítés tartalmazza az elutasítás indokát.

(6)[204] Ha a munkáltató részére a pályázatában megjelölt összegnél kevesebb támogatás megállapítására kerül sor, a munkáltató a Kormányhivatal által adott határidőn belül a pályázattól elállhat, vagy a megállapított támogatás keretei között a pályázatot módosíthatja. A megállapított támogatás keretei között módosított pályázatról a bizottság javaslata alapján a miniszter dönt.

28/C. A munkahely-teremtési szerződés szabályai[205]

42/E. §[206] A munkahely-teremtési szerződést a Kormányhivatal köti meg. A szerződésben meg kell határozni[207]

a) a támogatás tárgyát,

b) az új vagy átalakított munkahelyen a rendelkezésre állás időtartama alatt újonnan alkalmazandó megváltozott munkaképességű munkavállalók létszámát,

c) a 42/B. § (2) bekezdésében meghatározott foglalkoztatási kötelezettség teljesítésének a határidejét,

d) a támogatás összegét,

e) a támogatás folyósításának feltételeit és módját,

f) a szerződés megszűnésének és megszüntetésének feltételeit, valamint

g) a támogatás visszafizetésének részletes szabályait.

28/D. A munkahely-teremtési támogatás folyósításának, valamint ellenőrzésének és visszafizetésének szabályai[208]

42/F. §[209] Az elnyert támogatást a munkahely-teremtési szerződésben meghatározott részletekben, előfinanszírozás formájában a Kormányhivatal folyósítja.

42/G. §[210] A munkahely-teremtési támogatás felhasználásának szakmai ellenőrzését a Kormányhivatal, pénzügyi ellenőrzését a Magyar Államkincstár végzi. A támogatás visszafizetésére a 41. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy az éves támogatási szerződés alatt a munkahely-teremtési szerződést kell érteni.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

43. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 55. § (2) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 44. § 2013. február 1-jén lép hatályba.

(4) A 37. § (2) bekezdése és a 38. § (1) bekezdés d) pontja 2014. január 1-jén lép hatályba.

(5)[211] A 35. § (3) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.

44. §[212]

45. §[213] E rendelet a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

46. § E rendelet alapján támogatás 2013. január 1-jétől nyújtható.

47. § A 18. § (2) bekezdésében foglaltakat első alkalommal a 2013. évi fejezeti kezelésű előirányzat tekintetében kell alkalmazni.

48. §[214] (1)[215]

(2) Az Mr1. hatálybalépéséig terjedő időszak tekintetében az Mr1. hatálybalépését megelőző napon hatályos

a) 17. § (3) bekezdés a) és c) pontját, valamint

b) 29. § (5) bekezdés b) pontját

nem kell alkalmazni.

(3) Az Mr1. által megállapított

a) 20. § (2) bekezdés b) pontját 2014. január 1-jétől,

b) 32. § (2) bekezdés f) pontját első alkalommal a 2014. évre vonatkozó éves támogatási szerződések megkötésekor

kell alkalmazni.

(4) Az Mr1. által megállapított 20/B. § (4) és (5) bekezdését 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

(5)[216] A 29. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a 2024. évre kiírt pályázaton nyertes munkáltatóval a Kormányhivatal 1 évre köt keretszerződést.

(6)[217]

49. §[218] (1) A 285/2014. (XI. 20.) Korm. rendelettel módosított 1. § 3. pontjában foglalt rendelkezést 2015. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) A 285/2014. (XI. 20.) Korm. rendelettel módosított 32. § (2) bekezdés c) és g) alpontját első alkalommal a 2015. évi támogatásra kötött éves támogatási szerződésre kell alkalmazni.

(3) A Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet alapján kiírt, 2014. évre vonatkozó pályázatokra e rendeletnek a 285/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos 1. § 12. pontját, 17. § (4) bekezdését, 19. § (1) és (2) bekezdését, 19. § (4) bekezdés b) pontját, 21. § (1), (4) és (7) bekezdését, 22. § (1) és (4) bekezdését, 42/A. § (1) bekezdését és 45. §-át kell alkalmazni.

50. §[219] E rendelet szabályait 2022. június 30-ig a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) megváltozott munkaképességű munkavállalónak kell tekinteni azt a személyt is, aki a veszélyhelyzet kihirdetésének napján vagy az akkreditált munkáltatók támogatására 2021. január 1-jétől jogosult munkáltató esetén a 2021. január 15-ig megkötött munkaszerződéssel rendelkező munkavállalóként az 1. § 6. pontja szerinti megváltozott munkaképességű személynek vagy fogyatékossági támogatásban részesülő személynek minősült,

b) a 8. § (1) bekezdés f) pontját, a 11/A. § (4) bekezdését, a 14. § (3) bekezdését, a 21. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontját, b), c) és e) pontját, valamint a 37. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni,

c) a 17. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bér- és többletköltség támogatás a munkavégzés időtartamától függetlenül érvényesíthető azon megváltozott munkaképességű munkavállalók után, akik a veszélyhelyzet kihirdetése napján vagy az akkreditált munkáltatók támogatására 2021. január 1-jétől jogosult munkáltató esetén a 2021. január 15-ig megkötött munkaszerződéssel rendelkező munkavállalóként az akkreditált munkáltatónál munkaviszonyban álltak és egyéni foglalkoztatási megállapodással rendelkeztek, valamint munkaviszonyuk a veszélyhelyzet ideje alatti elszámolási időszakban is fennállt,

d) az állásidő alkalmazása esetén a 38. § (1) bekezdés c) és d) pontját nem kell alkalmazni.

51. §[220]

52. §[221]

53. § (1)[222] Az 1. § 6. pont 6.3. alpontja alá tartozó megváltozott munkaképességű munkavállaló esetében az e rendelet szerinti támogatás kizárólag tartós foglalkoztatás keretében történő foglalkoztatáshoz nyújtható. Ebben az esetben a támogatás a komplex minősítés alapján hozott hatósági döntés véglegessé válásának napjáig, illetve a komplex minősítés eredményéről kiállított hatósági bizonyítvány kiállításának napjáig folytatott foglalkoztatáshoz használható fel.

(1a)[223] Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az 1. § 6. pont 6.3. alpontjában meghatározott megváltozott munkaképességű munkavállaló rehabilitációs járadékban részesül, a támogatás a rehabilitációs járadékra való jogosultság időtartama alatt végzett foglalkoztatáshoz használható fel.

(2)[224] Az (1) bekezdés szerinti támogatás céljából a rehabilitációs hatóság az egyéni foglalkoztatási megállapodást az (1) bekezdésben - rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló esetén az (1a) bekezdésben - meghatározott időtartamra köti meg a munkáltatóval.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott munkavállaló foglalkoztatásának támogatására egyebekben az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

54. § (1) 2012. december 31-ét követően - a 2013. január 1-je előtt folytatott foglalkoztatás tekintetében - a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkaadók ellenőrzésével, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokkal, azok visszakövetelésével kapcsolatban a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény végrehajtási rendeleteinek 2012. december 31-én hatályos szabályai szerint kell eljárni.

(2) A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ar.) alapján kiadott akkreditációs tanúsítvánnyal kapcsolatos eljárásban az Ar. e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

54/A. §[225] Az 54. § (1) bekezdésben meghatározott feladatok tekintetében - ideértve a 2017. január 1-jét követően induló ügyeket is - a Kormányhivatal jogosult eljárni, az azokból származó jogok és kötelezettségek a Kormányhivatalt illetik, illetve terhelik.

55. §[226] (1) A 2015. évi foglalkoztatáshoz nyújtott egyéni támogatások tekintetében a miniszter a 2015. év első félévére vonatkozóan 2014. december 31-éig meghatározza

a) a támogatási elveket,

b) az e rendelet szerinti támogatásokra tervezett fél éves keretösszeget,

c) az egyéni támogatás tervezett fél éves keretösszegét,

d) a szakmai teljesítmény-elvárásokat és azok mérőszámait,

e) a tartós foglalkoztatásban és tranzit foglalkoztatásban részt vevő munkavállalók tervezett létszámát.

(2) A miniszter a 2015. év második félévére vonatkozóan 2015. június 30-áig határozza meg az (1) bekezdés a)-e) pontjában foglaltakat.

(3)[227] Az (1) bekezdés a) és d) pontjában foglaltakról szóló tájékoztatást a miniszteri döntést követő 30 napon belül a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal és a minisztérium honlapján közzé kell tenni.

(4) A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal a miniszter (1) és (2) bekezdés szerinti döntése alapján előkészíti a miniszter részére a következő félévre szóló támogatási tervet. A miniszter a támogatási tervben munkáltatónként meghatározza[228]

a) a tranzit foglalkoztatásban, illetve a tartós foglalkoztatásban támogatott megváltozott munkaképességű munkavállalók tervezett számát,

b) az egyéni támogatás fél éves keretösszegét,

c) a munkáltató részére nyújtandó egyéni támogatások együttes tervezett fél éves keretösszegét.

(5) A 2015. évi foglalkoztatás tekintetében az egyes munkáltatók esetében a támogatott megváltozott munkaképességű munkavállalók számát

a) az első félév vonatkozásában a keretszerződés szerinti létszám alapján kell meghatározni,

b)[229] a második félév vonatkozásában az adott munkáltató hatályos egyéni foglalkoztatási megállapodásai és a rehabilitációs hatóság javaslata figyelembevételével a második félévre tervezett új egyéni foglalkoztatási megállapodások alapján kell meghatározni azzal, hogy a támogatott munkavállalók száma nem lehet több a keretszerződés szerinti létszámnál.

(6)[230] A miniszter a támogatási tervben meghatározza a (4) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak módosítására vonatkozó támogatási elveket arra az esetre, ha valamely munkáltatónak az e rendelet szerinti támogatásra való jogosultsága megszűnik. A támogatási elvekről szóló tájékoztatást a miniszteri döntést követő 30 napon belül a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal és a minisztérium honlapján közzé kell tenni.

(7) A 2015. évi foglalkoztatáshoz nyújtott egyéni támogatások tekintetében

a) a 20/B. § (2) bekezdésében,

b) a 32. § (2) bekezdés b) pontjában,

c) a 38. § (1) bekezdés d) pontjában

az egyéni támogatás éves keretösszege alatt a (4) bekezdés b) pontja szerint meghatározott fél éves keretösszeget kell érteni.

(8) A 2015. évi foglalkoztatáshoz nyújtott egyéni támogatások tekintetében a 32. § (2) bekezdés a) pontjában az egyéni támogatások együttes éves keretösszege alatt a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott keretösszeget kell érteni.

(9) A 2015. évi foglalkoztatáshoz nyújtott egyéni támogatások tekintetében a 20/B. § (3) bekezdés és a 31. § nem alkalmazható.

55/A. §[231] (1) 2015-ben a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal - a 32. § (1) bekezdésétől eltérően - az 55. § (1) és (2) bekezdése szerinti döntés alapján[232]

a) 2015. január 31-éig a 2015. január 1-jétől 2015. június 30-áig terjedő időszakra, valamint

b) 2015. július 31-éig a 2015. július 1-jétől 2015. december 31-éig terjedő időszakra

köt támogatási szerződést a munkáltatóval.

(2) A 2015. évi foglalkoztatáshoz nyújtott egyéni támogatások tekintetében

a) a 16. § (4) bekezdés b) pontjában,

b) a 20. § (2) bekezdés b) pontjában,

c) a 20/D. § (2) és (3) bekezdésében,

d) a 29. § (4) bekezdés b) pontjában,

e) a 29. § (5) bekezdés f) pontjában,

f) a 32. § (2), (3), (4) bekezdésében, (5) bekezdés b) pontjában, valamint (7) bekezdésében,

g) a 39. § (2) és (3) bekezdésében, valamint (5) bekezdés a) pontjában,

h) a 41. § (1) bekezdésében,

i) a 49. § (2) bekezdésében

az éves támogatási szerződés alatt az (1) bekezdés szerinti támogatási szerződést kell érteni.

55/B. §[233] (1)[234] Az az akkreditált munkáltató, amely a tárgyévre vonatkozó éves támogatási szerződéssel rendelkezik - pályázati eljárás lefolytatása, valamint a keretszerződés és az éves támogatási szerződés módosítása nélkül - a rendelkezésre álló szabad előirányzat mértékéig egyszeri támogatásban (a továbbiakban: egyszeri támogatás) részesíthető, kivéve, ha az akkreditált munkáltató[235]

a) felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt áll, vagy

b) az egyszeri támogatás folyósításának időpontjában az egyéni támogatás folyósítási feltételeinek nem felel meg.

(2)[236] Az egyszeri támogatás keretösszegét a rendelkezésre álló források figyelembevételével a miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével határozza meg. Az egyszeri támogatás összegét az akkreditált munkáltató a kifizetést megelőző tárgyhónap utolsó napján hatályos egyéni foglalkoztatási megállapodásainak és valamennyi hatályos keretszerződéssel és támogatási szerződéssel rendelkező akkreditált munkáltató kifizetést megelőző tárgyhónap utolsó napján hatályos egyéni foglalkoztatási megállapodásainak arányában kell meghatározni. Az egyéni foglalkoztatási megállapodások száma tekintetében legfeljebb az éves támogatási szerződésben meghatározott létszámot lehet figyelembe venni.

(3) Az egyszeri támogatás az általános csoportmentességi rendelet I. fejezetében és 34. cikkében meghatározott feltételekkel, az általános csoportmentességi rendelet 34. cikk (2) bekezdés a), c), d) és f) pontja szerinti és a bérköltségektől eltérő, a (4) bekezdésben meghatározott időszakban a rehabilitációs foglalkoztatás során felmerült költségekre számolható el.

(4) Az akkreditált munkáltató az egyszeri támogatást a tárgyévet követő év november 30-áig felmerült elszámolható költségeire használhatja fel. Az egyszeri támogatás keretében nem számolhatóak el az azon időszakban felmerült költségek, amelyben az akkreditált munkáltató az akkreditáció 2. §-ban és a 3. §-ban foglalt feltételeit nem teljesíti.

(5)[237] Az az akkreditált munkáltató, amely az egyszeri támogatásra való jogosultságának tárgyévi megállapítását követő évre nem rendelkezik keretszerződéssel és éves támogatási szerződéssel, a tárgyévet követő év február 20-áig az egyszeri támogatás összegét kamat felszámítása nélkül köteles a Kormányhivatal részére visszafizetni.

(6)[238] A Kormányhivatal az egyszeri támogatás folyósításáról, annak megállapítása évének december 31-éig gondoskodik.

(7)[239] Az akkreditált munkáltató az egyszeri támogatásról az egyszeri támogatásra való jogosultság tárgyévi megállapítását követő év február 15-éig kamatmentesen lemondhat, ebben az esetben köteles a támogatást az egyszeri támogatásra való jogosultság tárgyévi megállapítását követő év február 20-áig a Kormányhivatal részére visszafizetni.

(8) Az akkreditált munkáltató az egyszeri támogatás elfogadásával az egyszeri támogatás tekintetében is vállalja a tárgyévre, illetve az azt követő évre kötött keretszerződésben és éves támogatási szerződésben meghatározott, az akkreditált munkáltatót terhelő kötelezettségeket feltéve, hogy az (5) bekezdésben foglalt visszafizetési kötelezettség nem áll fenn, és az akkreditált munkáltató a (7) bekezdésben foglalt határidőig lemondási jogával nem él.

(9)[240] Az akkreditált munkáltató az egyszeri támogatással a tárgyévet követő év december 10-éig - a Kormányhivatal által meghatározott módon - számol el.

(10) Az egyszeri támogatás pénzügyi ellenőrzése a 40. § szerint történik.

(11) Az egyszeri támogatás visszafizetésére a 41. §-t alkalmazni kell.

(12) A 2014. évben folyósított egyszeri támogatásra e rendeletnek

a) a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 285/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos 1. § 12. pontját, 17. § (4) bekezdését, 19. § (1) és (2) bekezdését és (4) bekezdés b) pontját, 22. § (1) és (4) bekezdését és 45. §-át,

b) a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 288/2015. (X. 7.) Korm. rendelettel megállapított 55/B. § (10) bekezdését, valamint

c) a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 430/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos 55/B. § (3)-(5) bekezdését

kell alkalmazni.

55/C. §[241] (1) A szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 349/2023. (VII. 27.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: MódR.) megállapított 17. § (2)-(2b) bekezdését, 20/B. § (2) és (6) bekezdését, valamint 39. § (2) és (3) bekezdését első alkalommal a 2024. évre kiírt pályázati eljárás során kell alkalmazni.

(2) A 2023. évi támogatási időszakban a MódR. hatálybalépését megelőző napon hatályos 17. § (2) bekezdést, 20/B. § (2) bekezdést és 39. § (2) és (3) bekezdést kell alkalmazni.

30. A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet módosítása

56. §[242]

57. §[243]

58. §[244]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelethez

A rehabilitációs tanácsadó és a rehabilitációs mentor képesítési előírásai

1. Képesítési előírások:

a) Alap- és mesterképzésben szerzett végzettség

aa) humán szervező, humánerőforrás-menedzser, személyügyi, személyügyi szervezői, igazgatásszervezői, közigazgatás-szervezői, közigazgatási mesterképzési, szociális igazgatási, munka- és pályatanácsadói, munkavállalói tanácsadó, szociálpolitikai, szociális munkás, diakónus, szociálpedagógus, szociológia és pszichológia szakon szerzett végzettség,[245]

ab) pedagógus, gyógypedagógus, konduktor végzettség,

ac) foglalkozás-egészségügyi szakorvos végzettség vagy

ad) egyéb felsőfokú iskolai végzettség.

b) Középfokú iskolai végzettség és a következőkben felsorolt szakképzettség, illetve képzettség:

ba) munkaerő-piaci ügyintéző,

bb) munkaerő-piaci menedzser,

bc) munkaerő-piaci instruktor,

bd) személyügyi gazdálkodó,

be) közép-, illetve felsőfokú munkaügyi végzettség.

c) Szakirányú továbbképzésen szerzett képzettség:

ca) felnőttoktatási szervező,

cb) gyógypedagógiai asszisztens,

cc) gyógypedagógiai rehabilitációs konzultáns,

cd) munka- és szervezet pszichológia,

ce) munkaügyi kapcsolatok,

cf) munkavédelem,

cg) pályaorientációs tanár,

ch) rehabilitációs foglalkoztató terapeuta,

ci) rehabilitációs környezettervező,

cj) személyügy,

ck) személyügyi igazgatás,

cl) tanácsadás pszichológia,

cm) tanulási és pályatanácsadás.

cn) okleveles rehabilitációs szakember,[246]

co) rehabilitációs gazdasági menedzser.[247]

d) Az a)-c) pontban meg nem jelölt, de ugyanazon szakterületeken az e mellékletben felsorolt végzettséggel, képzettséggel egyenértékű végzettség, képzettség, illetve szakképesítés.

2. Gyakorlati idő:[248]

Az 1. pont a) alpont ad) alpontja szerinti képesítés esetén további feltétel megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatónál humánpolitikai vagy foglalkozási rehabilitációs területen eltöltött, rehabilitációs tanácsadó esetén három év, rehabilitációs mentor esetén egy év szakmai gyakorlat.

2. melléklet a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelethez[249]

Az akkreditációs követelmények teljesítéséről, a támogatás felhasználásáról, illetve a foglalkozási rehabilitációs tevékenységről szóló beszámoló szempontjai

A beszámoló

I. a munkáltató által a foglalkozási rehabilitáció személyi és tárgyi feltételeinek javítása érdekében tett főbb intézkedéseknek, továbbá az igénybe vett támogatások felhasználásának a bemutatásából, valamint

II. az e melléklet szerinti táblázat kitöltéséből

áll.

I. A foglalkozási rehabilitáció személyi és tárgyi feltételeinek javítására tett intézkedések ismertetésekor külön is ki kell térni

a) az alkalmazott technológiákban, illetve a munkakörülményekben történt változásokra,

b) az igénybevett (nyújtott) segítő szolgáltatásoknak a megváltozott munkaképességűek egészségi állapotára és mentális fejlődésére kifejtett hatására,

c) a munkavállalók szakmai felkészültségének javítását szolgáló intézkedésekre, alkalmazott képzések ismertetésére (belső, munkahelyeken megvalósított és külső, iskolarendszeren kívüli, esetleg iskolarendszerű képzés, továbbképzés, rehabilitációs fejlesztést szolgáló át- és továbbképzés),

d) a megváltozott munkaképességű munkavállalókat igényesebb, magasabb színvonalú munkavégzésre ösztönző belső érdekeltségi elemekre,

e) a kihelyezés tárgyévi eredményeire,

f) a rehabilitációs tanácsadó és a rehabilitációs mentor munkájának bemutatására arra vonatkozóan, hogy mennyiben és mivel járult hozzá a munkáltató rehabilitációs tevékenységének erősítéséhez, a megváltozott munkaképességű munkavállalók szakmai és egyéni fejlődéséhez, továbbá

g) a tárgyévben bértámogatás és költségkompenzáció címén megpályázott és odaítélt támogatások összegére, illetve azok felhasználására.

II. A munkavállalók létszámának változása*

* A létszámot a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 1. § 3. pontjában meghatározottak szerint kell számítani.

3. melléklet a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelethez

A negatív értékelőpontok keretei a munkáltatói kötelezettségek megszegésének egyes eseteiben

a) a munkaszerződés, a munkaköri leírás, illetve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 46. §-ában előírt írásbeli tájékoztatás hiánya vagy hiányosságai (1-4 pont),[250]

b) szabályszegések a jelenléti ív, munkaidő- és szabadság nyilvántartás, pihenőidő tekintetében (1-4 pont),

c) az egyéb nyilvántartások hiányosságai, bejelentési, tájékoztatási kötelezettség elmulasztása, határidőn túli benyújtása (1-3 pont),[251]

d) az irányítási, döntési folyamatok szabályozottságának hiányosságai (1-2 pont),

e) cégmegjelölés, cégtábla hiánya (1 pont),

f) a foglalkozási rehabilitációs szakmai program vagy a személyes rehabilitációs terv hiánya, illetve e dokumentumokban foglaltak gyakorlati megvalósításának hiányosságai (1-4 pont),[252]

g) a rehabilitációs tanácsadó, rehabilitációs mentor foglalkoztatásával, feladatainak ellátásával kapcsolatos hiányosságok (1-4 pont),

h) az előírt akadálymentesítés hiányosságai (1-4 pont),

i) a bejelentési és éves beszámolási kötelezettség elmulasztása, illetve határidőn túli megtétele (1-3 pont).

j) a munkaköri orvosi alkalmassági vélemény hiánya (1-2 pont),[253]

k) a megváltozott munkaképességet igazoló dokumentum hiánya (1-3 pont).[254]