177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet

a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról

A Kormány a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. §-a (5) bekezdése a) pontjának 2. alpontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A foglalkoztatáshoz nyújtható támogatás forrása, célja, alanya és felhasználása

1. §

(1)[1] A központi költségvetésről szóló törvényben megjelölt, a rehabilitációs foglalkoztatás támogatására biztosított költségvetési előirányzat, valamint a költség előirányzat (a továbbiakban együtt: előirányzat) e rendelet szabályai szerint használható fel.

(2) Az e rendelet szerinti támogatás célja a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának elősegítése, képzettségüknek és egészségi állapotuknak megfelelő munkavégzés feltételeinek biztosítása, a nyílt munkaerőpiacra való visszavezetésük érdekében adaptációs készségük fejlesztése, valamint az állapotukból adódó foglalkoztatási hátrányok kiegyenlítése.

(3) Az előirányzat terhére támogatásban részesülhetnek a megváltozott munkaképességű munkavállalókat munkaviszony keretében foglalkoztató munkáltatók.

(4) Nem nyújtható támogatás a közigazgatási szervek, illetőleg az állami és helyi önkormányzati költségvetési szervek által alkalmazott megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához.

(5)[2] Az e rendelet alapján megállapítható támogatások a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 19/B. §-ában megjelölt munkaerőpiaci programhoz kapcsolódóan is nyújthatók.

Értelmező rendelkezések

2. §[3]

(1) E rendelet alkalmazásában

a) akkreditált munkáltató: a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akk-reditációjának szabályairól szóló külön jogszabály szerint lefolytatott akkreditációs eljárás alapján kiadott akkreditációs tanúsítvánnyal (azaz alap vagy rehabilitációs, illetve kiemelt vagy feltételes tanúsítvánnyal) rendelkező munkáltató;

b)[4]

c)[5] átlagos statisztikai állományi létszám: a Központi Statisztikai Hivatal létszámszámítására vonatkozó előírásai szerint számított létszám;

d)[6]

e)[7] megváltozott munkaképességű munkavállaló: az a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló, akinek munkaszerződés szerinti napi munkaideje a napi négy órát eléri, ha

ea)[8] a munkaképesség-csökkenés - 2011. január 1-jét megelőzően az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása vagy 2001. január 1-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint - 50-66 százalékos mértékű, illetve az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása, vagy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: NRSZH) szakhatósági állásfoglalása szerint - 40-49 százalékos mértékű, vagy

eb)[9] a munkaképesség-csökkenés - az ORSZI vagy az OOSZI szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása vagy 2001. január 1-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint - 67-100 százalékos mértékű, vagy

ec)[10] az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása, vagy az NRSZH szakhatósági állásfoglalása szerint - 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy

ed)[11] az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása, vagy az NRSZH szakhatósági állásfoglalása szerint - 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban az NRSZH vagy az ORSZI szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása alapján rehabilitációja nem javasolt, vagy

ee) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy a vakok személyi járadékában részesül, vagy

ef) az Ftv. 23. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül,

eg) külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül és erre tekintettel a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló külön törvény szerint adóalapot csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosult, vagy

eh) siket vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri vagy meghaladja, vagy

ei) a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló külön jogszabály szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, vagy

ej)[12] az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása, vagy az NRSZH szakhatósági állásfoglalása szerint - 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható, vagy

ek)[13] az ea)-ej) alpontban meghatározott mértékű munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás, illetőleg fogyatékosság nem állapítható meg, azonban az NRSZH, az ORSZI vagy az OOSZI szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása szerint jelenlegi munkakörében vagy tanult foglalkozásában, illetőleg más munkakörben vagy foglalkozás keretében személyre szóló rehabilitáció megvalósításával foglalkoztatható tovább;

f)[14] megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatására tekintettel nyújtott támogatás:

fa) az adójogszabályok rendelkezései alapján az egyéni vállalkozót, valamint a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatót a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatására tekintettel megillető, adóalapot csökkentő kedvezmények,

fb)[15] a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény alapján járó kedvezmények, e törvény 16/B. §-ában meghatározott, a rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállaló foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény kivételével,

fc) az Flt. 16. §-a alapján nyújtható foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás,

fd) az ellátottak szociális intézményen belüli foglalkoztatásához nyújtható szociálisfoglalkoztatási támogatás;

g)[16] munkáltató: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 33. §-a hatálya alá tartozó munkáltató;

h) munkaviszony: az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszony, a biztosított bedolgozói és az - 1994. június l-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony;

i)[17] öregségi nyugdíjra jogosult: aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, továbbá az is, aki korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi járadékban vagy növelt összegű öregségi járadékban részesül;

j) rehabilitációs foglalkoztató: a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról szóló külön jogszabály alapján kiadott rehabilitációs tanúsítvánnyal rendelkező munkáltató;

k) szociális intézmény: a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) által szabályozott, állami, nem állami, egyházi fenntartó által működtetett, ápolást, gondozást, rehabilitációt, lakóotthoni szolgáltatást, valamint nappali ellátást nyújtó intézmény;

l)[18] távmunkavégzés: az Mt. 196-197. §-a szerinti tevékenység;

m)[19] telephely, fióktelep: a munkáltató tevékenysége gyakorlásának olyan, a székhelyétől különböző helye, amelyet a munkáltató létesítő okiratában telephelyként, fióktelepként feltüntetettek, bíróságon, illetőleg cégjegyzékbe vagy egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejegyeztek;

n)[20] vállalkozás: a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. § (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban meghatározott adóalany, valamint az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozások;

o) védett foglalkoztató: a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról szóló külön rendelet szabályai alapján kiadott kiemelt, illetőleg feltételes tanúsítvánnyal rendelkező munkáltató.

p)[21] gazdasági tevékenység: olyan tevékenység, amelynek folytatása ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi.

(2)[22] Az Flt. 41/A. §-ának alkalmazásában megváltozott munkaképességű munkavállalón az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott munkavállalót kell érteni.

A TÁMOGATÁSOK SZABÁLYAI

A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatások

3. §

(1)[23] A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához e rendelet szabályai szerint a következő vissza nem térítendő támogatások nyújthatók:

a) rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás (a továbbiakban: bértámogatás),

b) költségkompenzációs támogatások, illetőleg

c) rehabilitációs költségtámogatás.

(2)[24] Költségkompenzációs támogatások:

a) védett foglalkoztatók költségkompenzációs támogatása, valamint

b) munkahelyi segítő személy foglalkoztatásával kapcsolatos költségekhez nyújtott támogatás.

(3) Bértámogatás az akkreditált munkáltató részére, az akkreditációs tanúsítványban megjelölt székhelyen, telephelyen, fióktelepen munkát végző megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásához állapítható meg.

(4) Ha a megváltozott munkaképességű munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszáma a kérelem benyújtását megelőző három hónap átlagában eléri vagy meghaladja a húsz főt, és aránya eléri vagy meghaladja a munkáltatónál alkalmazásban állók statisztikai állományi létszámának 40%-át, a munkáltató részére bértámogatás csak akkor adható, ha rehabilitációs foglalkoztatónak nyilvánították, vagy védett foglalkoztatóvá minősítették.

(5)[25] Védett foglalkoztatók költségkompenzációs támogatásában védett foglalkoztató részesülhet.

(6)[26] A munkahelyi segítő személy foglalkoztatásával kapcsolatos költségekhez nyújtott támogatásban akkreditált munkáltató részesülhet.

(7)[27] Az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatás annak a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatónak nyújtható, amely megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-ában meghatározott - feltételeinek.

(8)[28] A munkáltató az e rendelet szerinti támogatások igénybevétele során nem számolhatja el költségként a szociális hozzájárulási adó összegének azt a részét, amelyet a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény szerinti rehabilitációs kártya alapján nem kell megfizetnie.

A bértámogatás szabályai

4. §[29]

(1) A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásának elősegítése érdekében - kérelemre -bértámogatás nyújtható, ha a munkáltató

a) a megváltozott munkaképességű munkavállalót egészségkárosodásának, illetőleg fogyatékosságának megfelelő munkahelyi környezetben, munkaviszonyban saját maga foglalkoztatja, vagy foglalkoztatni kívánja, és

b)[30] a foglalkoztatást a munkavállaló meglévő képességeinek megfelelő, olyan - külön jogszabályban meghatározott - rehabilitációs célú munkavégzés keretében biztosítja, amely a társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában, illetőleg az egyéni vállalkozók nyilvántartásában megelölt tevékenységének kifejtéséhez kapcsolódik, továbbá

c) az Flt. 41/A. § (1)-(2) bekezdésében foglalt kötelező foglalkoztatási szintet (továbbiakban: rehabilitációs foglalkoztatási kötelezettség) teljesíti.

A bértámogatás mérlegelési jogkörben állapítható meg. A bértámogatás az alaptanúsítvánnyal rendelkező, legalább 20 főt foglalkoztató munkáltató esetében az olyan megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható, akiket a munkáltató az Flt. 41/A. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott kötelező foglalkoztatási szinten felül foglalkoztat.

(2) A naptári negyedév első hónapjától kezdődően fel kell függeszteni a támogatás folyósítását, ha a munkáltatónak a rehabilitációs hozzájárulás előző negyedévi elszámolása során befizetési kötelezettsége keletkezett. A támogatás ismételten abban az esetben folyósítható, ha a munkáltató rehabilitációs foglalkoztatási kötelezettségét egy naptári negyedéven keresztül ismét teljesíti.

(3) Nem állapítható meg a bértámogatás, ha a támogatással érintett megváltozott munkaképességű munkavállaló

a) öregségi nyugdíjra jogosult,

b) munkaszerződés szerinti átlagos napi munkaideje a napi négy órát nem éri el,

c)[31] foglalkoztatására más munkáltatónál vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, illetőleg a munkavégzés - a bedolgozói jogviszony és a távmunkavégzés, a külföldön történő ideiglenes munkavégzés, valamint a munka természetéből eredően szokásosan telephelyen kívül végzett tevékenység kivételével - nem a munkáltató székhelyén, telephelyén, fióktelepén történik,

d)[32] alkalmazására tekintettel a munkáltató a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához nyújtható, a 2. § (1) bekezdés f) pontja szerinti egyéb támogatásban részesül.

(4)[33] Nem nyújtható támogatás a külföldön történő ideiglenes munkavégzéshez, illetőleg a munka természetéből eredően szokásos telephelyen kívül végzett foglalkoztatáshoz, ha a munkavégzésre a munkáltató által kötött, olyan szerződés teljesítése érdekében kerül sor, amelynek tárgya valamely vállalkozás részére termelő vagy - az üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenységnek nem tekinthető - szolgáltató tevékenység folytatása, és a munkavégzésre a vállalkozás székhelyén, telephelyén, fióktelepén, illetőleg érdekkörében kerül sor.

(5) A támogatás összege havonta nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második évre vonatkozó - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset egy tizenketted része - az 5. § (1) bekezdésében meghatározott támogatási mértékek szerinti arányos - összegének

a) 60 százalékát, szakképzettséget nem igénylő munkakör betöltése esetén,

b) 80 százalékát, alapfokú vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén,

c) 120 százalékát, felsőfokú szakképzettséget vagy felsőfokú iskolai végzettséget igénylő munkakör betöltése esetén.

(6) Ha a foglalkoztatás nem teljes munkaidőben történik, akkor a támogatás összegének felső határaként a (6) bekezdés rendelkezései alapján meghatározott összeg arányos részét kell figyelembe venni.

(7) Ha a (6) bekezdésben megelölt nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset összege a támogatás folyósításának időtartama alatt emelkedik, akkor - a munkáltató kérelmére - az azt követő időszakra a támogatás összege a nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset emelkedésének arányában megnövelhető, de a támogatás százalékos mértéke nem emelkedhet.

5. §[34]

(1)[35] A bértámogatás mértéke a munkabér és járulékai együttes összegének

a) a 2. § (1) bekezdés e) pontjának ea) és ek) alpontjaiban meghatározott munkavállaló esetén legfeljebb 40 százaléka;

b) a 2. § (1) bekezdés e) pontjának eb)-ed), valamint ej) alpontjaiban meghatározott munkavállaló esetén legfeljebb 60 százaléka;

c) a 2. § (1) bekezdés e) pontjának ee)-ei) alpontjaiban meghatározott munkavállaló esetén - a d) pontban meghatározott kivétellel - legfeljebb 75 százaléka;

d) a 2. § (1) bekezdés e) pontjának ee)-ei) alpontjaiban meghatározott munkavállaló esetén legfeljebb 100 százaléka, ha az akkreditált munkáltató közhasznú szervezetként bejegyzett egyesület, alapítvány, nonprofit gazdasági társaság, és az általa végzett, a létesítő okiratában közhasznú tevékenységként bejegyzett tevékenység nem minősül gazdasági tevékenységnek, továbbá a támogatással érintett munkavállalók foglalkoztatására közhasznú tevékenységként bejegyzett nem gazdasági tevékenység keretében kerül sor.

(2) A bértámogatás legfeljebb 36 hónapra állapítható meg, és folyósítása - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - legfeljebb 36 hónapra, több alkalommal is meghosszabbítható. A meghosszabbítás feltétele, hogy a munkaképesség-csökkenés, illetőleg az egészségkárosodás továbbra is fennáll.

(3)[36] A bértámogatás az NRSZH, az ORSZI vagy az OOSZI - a 2. § (1) bekezdés e) pont ej)-ek) alpontjában megjelölt körülményt első alkalommal megállapító -szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása kiállításának időpontját követően, a munkaképesség-csökkenés, illetőleg az egészségkárosodás időtartamát meg nem haladóan, legfeljebb 36 hónapra állapítható meg.

6. §[37]

(1) A megváltozott munkaképességű új munkavállaló alkalmazása esetén foglalkoztatásához akkor állapítható meg támogatás, ha a munkáltató

a)[38] a foglalkoztatást legalább 12 hónapi időtartamban, olyan munkakörben vállalja, amelynek ellátására a munkavállaló az NRSZH, az ORSZI vagy az OOSZI szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása szerinti egészségi állapota, továbbá gyakorlata, képzettsége és megmaradt képességei alapján alkalmas, és

b) kötelezettséget vállal arra, hogy a munkaviszonyt a támogatás folyósításának időtartama alatt a munkáltató működésével összefüggő okból nem szünteti meg, és

c) a megváltozott munkaképességű munkavállaló alkalmazásával a munkavállalók létszámát a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző 12 havi átlagos (statisztikai állományi) létszámhoz képest emeli, vagy

d) a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző 12 hónapban foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a működésével összefüggő okból, rendes felmondással nem szüntette meg.

(2) Meg kell szüntetni a támogatás folyósítását, ha a munkáltató az (1) bekezdés a) pontja szerinti foglalkoztatási kötelezettségét nem teljesíti. Ha a foglalkoztatási kötelezettség időtartama alatt a munkaviszonyt a munkáltató működésével összefüggő okból megszünteti, akkor a kifizetett támogatás 50 százalékát vissza kell fizetnie.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakkal ellentétben nem kell visszafizetni a támogatást, ha a munkáltató rehabilitációs, kiemelt, vagy feltételes akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező foglalkoztató, és a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatását alap akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező, vagy nem akkreditált munkáltató legalább a foglalkoztatási kötelezettség még hátralévő időtartamára munkaszerződésben vállalja.

(4) E § alkalmazásában új munkavállaló alkalmazásának kell tekinteni, ha a munkáltató a támogatási kérelemben megelölt megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásával összefüggésben korábban nem részesült támogatásban. Nem minősül új munkavállaló alkalmazásának, ha a munkáltató olyan megváltozott munkaképességű dolgozó után igényel támogatást, akit a támogatásra jogosító mértékű egészségkárosodásának megállapítását megelőzően legalább 12 hónapig folyamatosan foglalkoztatott.

A munkahelyi segítő személy foglalkoztatásával kapcsolatos költségekhez nyújtott támogatás

7. §[39]

(1) Ha a megváltozott munkaképességű munkavállalók egészségkárosodása vagy fogyatékossága miatt, a munkavégzésükhöz segítő személy közreműködése szükséges, a munkáltató részére támogatás nyújtható olyan, vele munkaviszonyban álló munkavállaló vagy megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásával összefüggésben felmerülő költségekhez, akinek tevékenysége legalább 67 százalékban megváltozott munkaképességű, vagy legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodással rendelkező munkavállaló munkaköri feladatainak ellátásához, az egyes munkafázisokhoz, munkafolyamatokhoz közvetlenül kapcsolódik.

(2)[40] Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás keretében a munkáltató részére megtéríthető a segítő tevékenység időtartamára járó munkabér és járulékainak együttes összege. A támogatás havi összege nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér másfélszeresének és az ahhoz kapcsolódó járulékok együttes összegét.

(3) Ha a segítésre fordított idő nem éri el a teljes munkaidőt, a támogatás összegének felső határaként a (2) bekezdésben meghatározott összeg arányos részét kell figyelembe venni.

(4) A segítő személy tevékenységéről olyan kimutatást kell vezetni, amely tartalmazza:

a) a segített megváltozott munkaképességű személy(ek) nevét,

b) az elvégzett feladatok megnevezését, a segítő tevékenységre fordított időtartamot.

Védett foglalkoztatók költségkompenzációs támogatása[41]

8. §

(1)[42] A védett foglalkoztató részére megtéríthetők a megváltozott munkaképességű munkavállalók

a) munkába járásával közvetlenül összefüggő személyszállítás többletköltségei,

b) foglalkoztatásához, illetőleg a munkavégzés feltételeinek biztosításához szükséges, az irányításhoz és adminisztrációhoz kapcsolódó, továbbá a logisztikai, munkaszervezési és szállítási költségek.

(2)[43] Foglalkoztatáshoz kapcsolódó költségként nem vehetők figyelembe az e rendelet 5-7 §-ai alapján támogatott, illetve megtérített költségek.

(3)[44] Nem folyósítható az (1) bekezdésben meghatározott támogatás, ha a védett foglalkoztató a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához nyújtható, a 2. § (1) bekezdés f) pontja szerinti egyéb támogatásban részesül. A támogatás megállapítására egyébként a 4. § (1)-(5) bekezdéseiben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

(4) A támogatás pályázati eljárás alapján nyújtható.

(5) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a pályázatot megalapozó jogszabály(ok) megnevezését,

b) a pályázat kiírásának célját,

c) a pályázaton történő részvétel feltételeit,

d) a pályázat keretében nyújtható támogatás forrását, formáját, mértékét, jellegét,

e) a támogatás folyósításának részletes feltételeit tartalmazó hatósági szerződés megkötésének feltételeit és határidejét,

f) a szerződésszegés jogkövetkezményeit, továbbá

g)[45] a pályázat benyújtásának helyét és határidejét, a pályázatot elbíráló szerv megnevezését, a pályázat elbírálásának főbb szempontjait - köztük a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben meghatározott feltételeinek való megfelelés vizsgálatát - és határidejét.

(6)[46] Az (1) bekezdésben meghatározott költségekhez nyújtott támogatás legfeljebb 36 hónapra folyósítható, és nem haladhatja meg a külön jogszabály szerint elszámolható költségek 100 százalékát. A támogatás elszámolásának módját a külön jogszabályban meghatározott keretek között a támogatási szerződésben kell meghatározni oly módon, hogy az nem korlátozhatja a külön jogszabályban meghatározott és igazoltan felmerülő költségek elszámolhatóságát.

(7)[47] A költségkompenzációs támogatás nyújtására kötött hatósági keretszerződés hatálya - pályázati eljárás lefolytatása nélkül - legfeljebb 2012. december 31-ig meghosszabbítható, illetve megújítható, ha a munkáltató a jogszabályban előírt kötelezettségeket a támogatás jogszabályi feltételeinek megváltozására tekintettel is vállalja.

A rehabilitációs költségtámogatás

9. §

(1) Támogatás nyújtható a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatónak, ha pályázati eljárás alapján kötött hatósági szerződésben (a továbbiakban: védett szervezeti szerződés) olyan személyek foglalkoztatását vállalja, akiknek - egészségi állapotuk, illetőleg fogyatékosságuk jellege miatt - nyílt munkaerőpiacon történő foglalkoztatására nincs lehetőség.

(2) Védett szervezeti szerződés a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2. §-a (1) bekezdésének g) pontjában megjelölt munkáltatóval köthető, ha[48]

a) közhasznú szervezetként nyilvántartásba vették, és

b) alapító okirata a rehabilitációs foglalkoztatás folytatását tartalmazza, és

c) kötelezettséget vállal arra, hogy a nyílt munkaerőpiacon nem foglalkoztatható személyeket a védett szervezeti szerződésben foglaltak szerint, az ott megjelölt létszámban foglalkoztatja,

d) a c) pontban megj elölt személyeken túlmenően megváltozott munkaképességű munkavállalókat - a pályázat benyújtását megelőző hónapban - az Flt. 41/A. § (1)-(2) bekezdésében megjelölt kötelező foglalkoztatási szintet meghaladó létszámban foglalkoztat.

e)[49] a munkáltató megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-ában meghatározott - feltételeinek.

(3)[50] A megváltozott munkaképességű személy nyílt munkaerőpiacon történő foglalkoztatásának lehetőségéről a munkaügyi központ véleménye az irányadó.

(4)[51] Ha a munkavállaló szociális intézményben ellátott személy, foglalkoztatásához a megyei szociális és gyámhivatal külön jogszabály szerinti engedélye is szükséges.

A szociális intézményben ellátott személy foglalkoztatására az Szt.

a) 99/B. §-ának (2) bekezdésében,

b) 99/B. §-ának (3)-(6) bekezdésében, valamint

c) 99/E. §-ában

foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(5)[52] Nem folyósítható támogatás annak a megváltozott munkaképességű munkavállalónak a foglalkoztatásához, akire tekintettel a munkáltató e rendelet 2. § (1) bekezdés f) pontja, illetőleg 5-8. §-a szerinti támogatásban részesül.

(6)[53] Támogatásként a foglalkoztatáshoz kapcsolódó költségek legfeljebb 80 százaléka téríthető meg. A támogatás elszámolásának módját a külön jogszabályban meghatározott keretek között a támogatási szerződésben kell meghatározni oly módon, hogy az nem korlátozhatja a külön jogszabályban meghatározott és igazoltan felmerülő költségek elszámolhatóságát.

(7)[54] A rehabilitációs költségtámogatásra kötött hatósági keretszerződés hatálya - pályázati eljárás lefolytatása nélkül - legfeljebb 2012. december 31-ig meghosszabbítható, illetve megújítható, ha a munkáltató a jogszabályban előírt kötelezettségeket a támogatás jogszabályi feltételeinek megváltozására tekintettel is vállalja.

A TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

A támogatásban részesülő munkáltató kötelezettségei

10. §

(1) Az e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén támogatás akkor állapítható meg, ha a munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy

a) a támogatás megállapítására vonatkozó, e rendeletben megjelölt feltételeket a támogatás folyósításának időtartama alatt biztosítja,

b)[55] hozzájárul ahhoz, hogy a 2. § (1) bekezdés f) pont fa) és fb) alpontjában megjelölt, valamint az e rendelet alapján nyújtható támogatásokra vonatkozó adatokat a munkaügyi központ kirendeltsége (a továbbiakban: kirendeltség), a munkaügyi központ, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kezelje,

c) nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

ca)[56] a munkavégzés helyét, a foglalkoztatás jellegét (távmunkavégzés, külföldön történő ideiglenes munkavégzés, a munka természetéből eredően szokásosan telephelyen kívül végzett tevékenység), valamint a munkavégzéssel töltött időtartamokat,

cb)[57] az Flt. 57/A. § (10) bekezdésében meghatározott adatokat,

cc) az e rendelet 5-8. §-ai alapján nyújtott támogatás, és más állami vagy európai uniós forrásból származó - a munkáltató által foglalkoztatott megváltozott mun-kaképességűekre vagy azok csoportjaira tekintettel nyújtott - támogatás együttes összegét,

d) lehetővé teszi az ellenőrzést, és annak lefolytatásában közreműködik, az ellenőrzéshez szükséges iratok megtekintését, a munkavégzés és foglalkoztatás körülményeinek vizsgálatát lehetővé teszi,

e) a támogatás folyósításának részletes szabályait tartalmazó hatósági szerződésben foglalt további kötelezettségeit teljesíti.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt nyilvántartásokat a munkáltató a támogatás megszűnését követő öt évig köteles megőrizni.

(3) Ha a munkáltató kötelezettségét nem, vagy nem határidőben teljesíti, a támogatást a külön jogszabályban foglaltak szerint meg kell szüntetni, illetőleg a kötelezettségszegés arányában vissza kell követelni.

Az összeszámítás szabályai

11. §

(1)[58] Az e rendelet 5-8. §-aiban meghatározott támogatás Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: általános csoportmentességi rendelet) alapján, fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatásként, illetve fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatása többletköltségeinek ellentételezése támogatásként 2013. december 31-ig nyújtható.

(2)[59] Az e rendelet 5-8. §-ai alapján nyújtható támogatás összegének meghatározásakor az általános csoportmentességi rendelet 6. cikke (1) bekezdésének i) és j) pontjában foglalt rendelkezéseket, a támogatás halmozódása tekintetében pedig az általános csoportmentességi rendelet 7. cikke (4) bekezdésében foglalt rendelkezést figyelembe kell venni.

(3)[60] A (2) bekezdésben meghatározott összeg kiszámításánál figyelembe kell venni a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a jogelőd munkáltató részére nyújtott támogatást is.

Eljárási szabályok

12. §

(1)[61] A bértámogatás, valamint a munkahelyi segítő személy foglalkoztatásával kapcsolatos költségekhez nyújtott támogatás megállapításáról - a külön jogszabályban megjelölt tartalommal benyújtott kérelem alapján - a munkáltató azon székhelye, telephelye szerint illetékes kirendeltség dönt, ahol a támogatással érintett munkavállaló, illetve a segítő személy munkát végez.

(2)[62] A védett foglalkoztatók költségkompenzációs támogatásáról, valamint a rehabilitációs költségtámogatásról a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter dönt.

(3)[63] A Hivatal látja el

a)[64] a költségkompenzációs támogatásra, valamint a rehabilitációs költségtámogatásra kiírt pályázatok, továbbá az e támogatásokra vonatkozó támogatási kérelmek elbírálásával összefüggő döntés- előkészítő feladatokat, valamint

b) az a) pontban meghatározott támogatások havi számfejtésével és folyósításával kapcsolatos feladatokat.

(4)[65] A költségkompenzációs támogatásban, valamint a rehabilitációs költségtámogatásban részesülő munkáltatókat külön jogszabályban meghatározott szerveken kívül - a Hivatallal kötött éves megállapodás szerint - a Magyar Államkincstár ellenőrzi.

(5)[66] Az e rendelet alapján nyújtható támogatások megállapítására, folyósítására, visszakövetelésére irányuló eljárásokban az Flt. 20. §-ának (4) bekezdését, 21. §-át, 39/C. §-ának (4)-(6) bekezdését, 54. §-ának (2) és (3) bekezdését, (5)-(7) bekezdését, (10) bekezdését, valamint 55-57. §-ait megfelelően alkalmazni kell.

A támogatások megállapításához, folyósításához kapcsolódó költségek

13. §

(1) Az e rendelet alapján nyújtható támogatások forrása az 1. § (1) bekezdésében megjelölt előirányzat, ezen belül

a) az 5-7. §-ban megjelölt támogatások esetén a rehabilitációs foglalkoztatás támogatására biztosított költségvetési előirányzat,

b) a 8-9. §-ban megjelölt támogatások esetén a költség előirányzat.

(2)[67]

13/A. §[68]

(1) Bértámogatás megállapítása iránti új kérelmet 2009. augusztus 31-ig lehet benyújtani. 2009. szeptember 1-jétől bértámogatás iránti új kérelmek befogadása szünetel. Bértámogatás iránti új kérelemnek kell tekinteni azt is, ha a munkáltató bértámogatásban részesül, és a támogatásra vonatkozó hatósági szerződésben meghatározott munkavállalói létszámon felüli létszámú munkavállaló foglalkoztatásához kér bértámogatást.

(2)[69] Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából nem minősül új kérelemnek, ha a munkáltató a bértámogatásra vonatkozó hatósági szerződésben meghatározott folyósítási idő lejártát követően, legfeljebb a hatósági szerződés lejártát közvetlenül megelőzően támogatással érintett munkavállalói létszám foglalkoztatásához, az azokra biztosított támogatási mértéket nem meghaladóan új bértámogatás iránti kérelmet nyújt be.

Záró rendelkezések

14. §

(1) E rendelet - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - 2006. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az e rendelet 8. §-ában, valamint 9. §-ának (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezések 2005. november 1-jén lépnek hatályba.

(3)[70] E rendelet az általános csoportmentességi rendelet (HL.L.214/32008.08.9.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz. Nem kell alkalmazni az általános csoportmentességi rendeletben foglaltakat, ha a támogatást kérő költségvetési szerv, egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület, kisebbségi önkormányzat vagy közhasznú társaság, amennyiben az általa végzett támogatott tevékenység nem minősül gazdasági tevékenységnek, illetve a támogatással érintett munkavállalók foglakoztatására nem gazdasági tevékenység keretében kerül sor.

(4) Az e rendelet 3. §-ának (3)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezések 2007. július 1-jén lépnek hatályba.

15. §[71]

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás megállapításának részletes szabályairól szóló 15/2005. (IX. 2.) FMM rendelet 3. § (4) bekezdésétől, illetve 4. § (6) bekezdésétől eltérően a védett foglalkoztatók költségkompenzációs támogatása összegének, illetve a rehabilitációs költségtámogatás összegének megállapítását a tárgyhónapra vonatkozóan a tárgyhónap 10. napjáig lehet kérelmezni. A kérelmet a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter bírálja el. A támogatást - a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszterrel megkötött hatósági keretszerződésben, valamint a folyósítás részletes feltételeit tartalmazó támogatási szerződésben foglaltak szerint - utólag kell folyósítani.

16. §[72]

17. §[73]

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök