32008R0800[1]

A Bizottság 800/2008/EK rendelete ( 2008. augusztus 6. ) a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet)

9.8.2008 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 214/3

A BIZOTTSÁG 800/2008/EK RENDELETE

(2008. augusztus 6.)

a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 1998. május 7-i 994/98/EK tanácsi rendeletre ( 1 ) , és különösen a rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjára,[2]

e rendelet tervezetének kihirdetését követően ( 2 ) ,[3]

az állami támogatásokkal foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1) A 994/98/EK rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a Szerződés 87. cikkével összhangban kinyilvánítsa, hogy bizonyos feltételekkel a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) nyújtott támogatás, a kutatás és fejlesztési támogatás, a környezetvédelmi támogatás, a foglalkoztatási és képzési támogatás, valamint a Bizottság által az egyes tagállamok esetében a regionális támogatás nyújtására vonatkozóan jóváhagyott térképnek megfelelő támogatás bizonyos feltételekkel összeegyeztethető a közös piaccal, és nem tartozik a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség hatálya alá.

(2) A Bizottság számos határozatban alkalmazta a Szerződés 87. és 88. cikkét, és elegendő tapasztalatot szerzett ahhoz, hogy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott - támogatásra jogosult területeken belüli, illetve kívüli - beruházási támogatások, kockázatitőke-befektetési programok keretében, valamint a kutatás és fejlesztés és innováció területén nyújtott támogatások tekintetében általános összeegyeztethetőségi kritériumokat határozzon meg, különösen a Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendeletnek (3), a 70/2001/EK rendelet alkalmazási körének a kutatási és fejlesztési támogatásokra történő kiterjesztése tekintetében való módosításáról szóló, 2004. február 25-i 364/2004/EK bizottsági rendeletnek (4), az állami támogatásról és kockázatitőke-befektetésről szóló bizottsági közleménynek (5), a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásnak (6), valamint a kutatáshoz és fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatásokra vonatkozó közösségi keretszabálynak (7) végrehajtásával összefüggésben.[4]

(3) A Bizottság a Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési, foglalkoztatási, környezetvédelmi, kutatási és fejlesztési és innovációs támogatások területén, valamint a regionális támogatás területén mind a kkv-k, mind a nagyvállalkozások tekintetében történő alkalmazása során is elegendő tapasztalatot szerzett, különösen az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 68/2001/EK bizottsági rendelet (8), az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló, 2002. december 12-i 2204/2002/EK bizottsági rendelet (9), a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. október 24-i 1628/2006/EK bizottsági rendelet (10), a kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott állami támogatások közösségi keretszabálya (11), a kutatáshoz és fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások közösségi keretszabálya, a 2001. évi, a környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatás (12), a 2008. évi, a környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatás (13) és a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás (14) végrehajtásával összefüggésben.[5]

(4) A tapasztalatokat figyelembe véve szükség van a 68/2001/EK rendeletben, a 70/2001/EK rendeletben, a 2204/2002/EK rendeletben és az 1628/2006/EK rendeletben megállapított feltételek kiigazítására. Az egyszerűsítés és a támogatások Bizottság általi hatékonyabb ellenőrzésének biztosítása érdekében a fenti rendeleteket egyetlen rendeletnek kell felváltania. Az egyszerűsítést többek között az e rendelet I. fejezetében rögzített közös harmonizált fogalommeghatározások és közös harmonizált rendelkezések biztosítják. Az állami támogatásokról szóló jogszabályok koherenciájának biztosítása érdekében a támogatás és a támogatási program definíciójának meg kell egyeznie az e fogalmakra az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendeletben (15) rögzített fogalommeghatározásokkal. Ezen egyszerűsítések elengedhetetlenek annak biztosításához, hogy a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégia eredményt hozzon, különösen a kkv-k számára.[6]

(5) E rendeletnek minden, az e rendelet valamennyi vonatkozó feltételének megfelelő támogatást mentesítenie kell, valamint minden támogatási programot, feltéve hogy az ilyen program alapján nyújtható egyedi támogatás megfelel e rendelet valamennyi vonatkozó feltételének. A támogatások átláthatóságának és hatékonyabb ellenőrzésének biztosítása érdekében az e rendelet alapján nyújtott egyedi támogatásoknak kifejezett hivatkozást kell tartalmazniuk a II. fejezet alkalmazandó rendelkezéseire, valamint az egyedi támogatás alapjául szolgáló nemzeti jogra.

(6) Annak érdekében, hogy e rendelet végrehajtását ellenőrizni tudja, a Bizottságnak meg kell kapnia a tagállamoktól az e rendelet alapján végrehajtott intézkedésekre vonatkozó valamennyi információt. Amennyiben a tagállam ésszerű határidőn belül nem nyújt megfelelő tájékoztatást az ilyen támogatási intézkedésekről, az arra utaló jelnek tekinthető, hogy e rendelet feltételeit nem teljesítik. Az ilyen mulasztás ily módon arra vezethet, hogy a Bizottság e rendelet egészét vagy vonatkozó részét az érintett tagállam tekintetében jövőbeli hatállyal visszavonja, és valamennyi azt követő támogatási intézkedést - beleértve a korábban az e rendelet hatálya alá tartozó támogatási programok alapján nyújtott új egyedi támogatási intézkedéseket is - a Szerződés 88. cikkével összhangban be kell jelenteni a Bizottságnak. Mihelyt a tagállam pontos és teljes körű tájékoztatást adott, a Bizottságnak újból lehetővé kell tennie a rendelet teljes körű alkalmazását.

(7) Az e rendelet hatálya alá nem tartozó, a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokra fenn kell tartani a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alkalmazását. Ez a rendelet nem érintheti a tagállamok arra vonatkozó lehetőségét, hogy bejelentsék azokat a támogatásokat, amelyek célja megegyezik az e rendeletben foglalt célokkal. Az ilyen támogatásokat a Bizottság főleg az e rendeletben meghatározott feltételek alapján, valamint a Bizottság által elfogadott különös iránymutatásokban és keretszabályokban előírt kritériumokkal összhangban fogja értékelni minden olyan esetben, amikor a szóban forgó támogatás egy ilyen külön iránymutatás vagy keretszabály alkalmazási körébe tartozik.

(8) E rendelet nem alkalmazható az exporttámogatásokra vagy a hazai termékeket az importtermékekkel szemben előnyben részesítő támogatásokra. Különösen nem alkalmazható olyan támogatásokra, amelyek más országokban lévő értékesítési hálózat kialakítását és működtetését finanszírozzák. A kereskedelmi vásárokon való részvétel, illetve egy új vagy már meglévő termék új piacra történő bevezetéséhez szükséges tanulmányok vagy tanácsadási szolgáltatások költségeire vonatkozó támogatások általában nem minősülhetnek exporttámogatásnak.

(9) E rendeletet gyakorlatilag valamennyi ágazatra alkalmazni kell. A halászati és az akvakultúra ágazatában e rendeletnek csak a kutatás és fejlesztés és innováció területén, a kockázati tőke formájában nyújtott, a képzési, valamint a hátrányos helyzetű és a fogyatékkal élő munkavállalóknak nyújtott támogatásokat kell mentesítenie.

(10) A mezőgazdasági ágazatban, tekintettel a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésére alkalmazandó külön szabályokra, e rendeletnek csak annyiban kell a kutatás és fejlesztés területén, a kockázati tőke formájában nyújtott, a képzési, a környezetvédelmi, valamint a hátrányos helyzetű és a fogyatékkal élő munkavállalóknak nyújtott támogatásokat mentesítenie, amennyiben e támogatásfajták nem esnek a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet (16) hatálya alá.[7]

(11) Tekintettel a mezőgazdasági termékek és a nem mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának hasonlóságaira, e rendeletet bizonyos feltételek teljesülése esetén alkalmazni kell a mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazására.

(12) E rendelet alkalmazásában sem egy termék első értékesítésének előkészítéséhez szükséges gazdálkodói tevékenységek, sem a viszonteladók vagy feldolgozók részére történő első értékesítés nem tekinthető feldolgozásnak vagy forgalmazásnak. Az Európai Közösségek Bírósága megállapította, hogy ha a Közösség jogszabályt alkotott valamely mezőgazdasági ágazat piaca közös szervezésének létrehozására, a tagállamok kötelesek tartózkodni olyan intézkedések meghozatalától, amelyek azt sérthetik, vagy amelyek az alól kivételeket teremthetnek. Ezért e rendelet nem alkalmazható olyan támogatásokra, amelynek összege a piacon beszerzett vagy forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, sem pedig olyan támogatásra, amely az elsődleges termelőkkel való megosztási kötelezettséghez kapcsolódik.

(13) Tekintettel a szénipar részére nyújtott állami támogatásról szóló, 2002. július 23-i 1407/2002/EK tanácsi rendeletre (17), e rendelet nem alkalmazható a szénbányászat terén folytatott tevékenységekhez nyújtott támogatásokra, a képzési, kutatási és fejlesztési és innovációs, valamint a környezetvédelmi támogatások kivételével.[8]

(14) Amennyiben a regionális támogatási program regionális célkitűzések megvalósítását foglalja magában, de a gazdaság bizonyos ágazataira irányul, a program célkitűzése és valószínű hatásai nem horizontálisak, hanem ágazatiak lehetnek. Ezért a gazdaság bizonyos ágazataira irányuló regionális támogatási programok, továbbá az acéliparban folytatott tevékenységekhez, a hajógyártáshoz nyújtott állami támogatás keretszabályának meghosszabbításáról szóló bizottsági közleményben (18) előírtaknak megfelelően a hajógyártás terén folytatott tevékenységekhez, valamint a szintetikusszál-iparban folytatott tevékenységekhez nyújtott támogatások nem mentesülhetnek a bejelentési kötelezettség alól. A turizmus azonban fontos szerepet játszik a nemzetgazdaságokban, és általában igen pozitív hatást gyakorol a regionális fejlődésre. Ezért a turisztikai tevékenységekre irányuló regionális támogatási programokat mentesíteni kell a bejelentési kötelezettség alól.[9]

(15) A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (19) szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozások részére nyújtott támogatást az említett iránymutatás szerint kell vizsgálni, az iránymutatás kijátszásának megakadályozása érdekében. Ezért az ilyen vállalkozásoknak nyújtott támogatást ki kell zárni e rendelet hatálya alól. A kis- és középvállalkozások részére e rendelet hatálya alá tartozó támogatás nyújtása során a tagállamokra háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében az említett iránymutatásban alkalmazott fogalommeghatározáshoz képest egyszerűsíteni kell annak meghatározását, hogy mi tekintendő nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak. Ezenfelül azon kis- és középvállalkozások, amelyek kevesebb mint három éve működnek bejegyzett vállalkozásként, e rendelet alkalmazásában ezen időszak tekintetében nem minősülhetnek nehéz helyzetben lévőknek, kivéve ha megfelelnek a vonatkozó nemzeti jog szerint a kollektív fizetésképtelenségi eljárás kritériumainak. Ez az egyszerűsítés azonban nem érintheti az e kis- és középvállalkozások fenti iránymutatás szerinti besorolását az e rendelet hatálya alá nem tartozó támogatások tekintetében, sem a nagyvállalkozások e rendelet keretében nehéz helyzetben lévő vállalkozásként történő besorolását, amelyekre továbbra is a fenti iránymutatásban rögzített teljes fogalommeghatározás vonatkozik.[10]

(16) A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az engedélyezett támogatás ne változtassa meg az általános érdekkel ellentétesen a kereskedelmi feltételeket. Ezért e rendelet hatálya alól ki kell zárni az olyan támogatást, amelynek kedvezményezettjével szemben valamely korábbi támogatás visszafizetésére kötelező bizottsági határozat van érvényben, amely a támogatást jogellenesnek és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította. Következésképpen továbbra is vonatkoznak a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettségek az ilyen kedvezményezettnek kifizetett ad hoc támogatásra és az olyan támogatási programra, amely nem tartalmaz rendelkezést az ilyen kedvezményezettek kifejezett kizárására. E rendelkezés nem érintheti a támogatási programok azon kedvezményezettjei jogos bizalmának védelmét, amelyekkel szemben nem hoztak támogatás visszafizetésére kötelező határozatot.

(17) A Közösség állami támogatásokra vonatkozó szabályai következetes alkalmazásának biztosítása érdekében, valamint az adminisztráció egyszerűsítésére tekintettel az e rendelet hatálya alá tartozó különböző támogatásfajták szempontjából releváns kifejezések meghatározását össze kell hangolni.

(18) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók vagy egyéb illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. A támogatási intenzitás kiszámítása során a több részletben kifizetett támogatást az odaítélés időpontjában fennálló értékre kell diszkontálni. A diszkontáláshoz és a vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott támogatás összegének kiszámításához használt kamatlábként a támogatás odaítélésekor érvényes referencia-kamatlábat kell rögzíteni a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleményben (20) foglaltak szerint.[11]

(19) Azokban az esetekben, amikor a támogatást jövőben esedékes adókra vonatkozó adómentesség vagy adócsökkentés formájában nyújtják, - a bruttó támogatástartalomban meghatározott bizonyos támogatási intenzitás figyelembe vétele mellett - a támogatás részleteit az adókedvezmények érvényesülésének időpontjában irányadó referencia-kamatlábbal kell diszkontálni. A jövőbeli adókra vonatkozó adómentességek és adókedvezmények esetében előfordulhat, hogy az alkalmazandó referencia-kamatláb és a támogatási részlet összege előre nem ismert. Ez esetben a tagállamnak az alkalmazandó támogatás intenzitást figyelembe vevő felső korlátot kell meghatároznia a támogatás diszkontált értékére. Ezt követően, amikor az adott év támogatási részletének támogatási összege ismertté válik, a leszámítolást az akkor alkalmazandó referencia-kamatláb alapján hajthatják végre. A támogatás egyes részleteinek diszkontált összegét le kell vonni a rögzített felső korlát összegéből.

(20) Az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a hatékony ellenőrzés érdekében e rendeletet csak az átlátható támogatásokra kell alkalmazni. Átlátható támogatás az a támogatás, amely esetében előre kiszámítható a bruttó támogatástartalom pontos összege anélkül, hogy szükség lenne kockázatértékelés elvégzésére. Különösen a kölcsönből álló támogatás akkor tekinthető átláthatónak, ha a bruttó támogatástartalmat a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleményben rögzítetteknek megfelelően, a referencia-kamatláb alapján számították ki. Az adópolitikai intézkedésekből álló támogatás akkor tekinthető átláthatónak, ha az intézkedés felső korlátot rögzít, ami biztosítja, hogy az alkalmazandó küszöbérték nem kerül túllépésre. A környezeti adó azon csökkentései esetén, amelyekre e rendelet alapján nem vonatkozik egyedi bejelentési küszöbérték, az intézkedésnek nem kell felső korlátot tartalmaznia ahhoz, hogy átláthatónak minősüljön.

(21) A kezességvállalási programokból álló támogatást akkor kell átláthatónak tekinteni, ha a bruttó támogatástartalomra vonatkozó számítási módszert a Bizottságnak történő bejelentését követően jóváhagyták, továbbá regionális beruházási támogatás esetén abban az esetben is, ha a Bizottság jóváhagyta e módszert az 1628/2006/EK rendelet elfogadását követően. A Bizottság a Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (21) alapján vizsgálja meg az ilyen bejelentéseket. A kezességvállalási programokból álló támogatást akkor is átláthatónak kell tekinteni, ha a kedvezményezett kis- vagy középvállalkozás és a bruttó támogatástartalom kiszámítása a közlemény 3.3. és 3.5. pontjában rögzített mentesülési díj alapján történt.[12]

(22) Tekintettel arra, hogy a visszatérítendő előleg formájában nyújtott támogatás esetében nehéz kiszámítani a bruttó támogatástartalmat, az ilyen támogatás csak abban az esetben tartozik a rendelet hatálya alá, ha a visszatérítendő előleg teljes összege kisebb az e rendelet szerint alkalmazandó egyedi bejelentésre vonatkozó határértéknél és az e rendeletben meghatározott maximális támogatási intenzitásnál.

(23) A Bizottságnak továbbra is egyénileg kell vizsgálnia a nagyobb összegű támogatásokat, mivel ezek esetében nagyobb a verseny torzulásának kockázata. Ezért a határértékeket az e rendelet hatálya alá tartozó támogatás minden egyes fajtája esetében olyan szinten kell meghatározni, amely tekintetbe veszi az érintett támogatásfajtát és annak a versenyre gyakorolt valószínű hatásait. Az említett határértékeket meghaladó összegű támogatásokra továbbra is vonatkozik a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség.

(24) Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás arányos legyen és a szükséges összegre korlátozódjon, a határértékeket lehetőség szerint a támogatható költségekhez viszonyított támogatási intenzitásban kifejezve kell megadni. Mivel olyan támogatási formán alapul, amelyre vonatkozóan nehéz meghatározni a támogatható költségeket, a kockázati tőke formájában történő támogatásra vonatkozó határértéket a támogatás maximális összegében kell kifejezni.

(25) A támogatási intenzitásban vagy támogatási összegben kifejezett határértékeket - a Bizottság tapasztalatait figyelembe véve - a támogatott ágazatban a verseny torzulásának a lehető legkisebbre csökkentése és a piaci hiányosság vagy az érintett kohéziós probléma megoldása közötti megfelelő egyensúlyt megtalálva kell meghatározni. A regionális beruházási támogatás tekintetében ezt a határértéket a regionális támogatási térképek alapján engedélyezett támogatási intenzitás figyelembevételével kell meghatározni.

(26) Annak megállapítása érdekében, hogy az e rendeletben megállapított egyedi bejelentési határértékeket és a maximális támogatási intenzitásokat betartják-e, a támogatott tevékenyéghez vagy projekthez nyújtott állami támogatás teljes összegét kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a támogatást helyi, regionális, nemzeti vagy közösségi forrásokból finanszírozzák.

(27) Ezen túlmenően e rendeletnek meg kell határoznia azokat a körülményeket, amelyek esetén a különböző támogatásfajták halmozódhatnak. Ami az e rendelet hatálya alá tartozó támogatás és az e rendelet hatálya alá nem tartozó állami támogatás halmozódását illeti, figyelembe kell venni a Bizottságnak az e rendelet hatálya alá nem tartozó támogatást jóváhagyó határozatát, valamint az e határozat alapjául szolgáló, állami támogatásra vonatkozó szabályokat. Külön rendelkezéseket kell megállapítani a fogyatékkal élő munkavállalóknak nyújtott támogatások és más, az érintett munkavállalók bérköltsége alapján kiszámítható támogatásfajták, így különösen a beruházási támogatás halmozódására. E rendeletnek az azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező támogatási intézkedések és a nem azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező támogatási intézkedések halmozódásáról is rendelkeznie kell.

(28) Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatásra szükség legyen és ösztönzőleg hasson további tevékenységek vagy projektek beindítására, e rendelet nem alkalmazható olyan tevékenységekhez nyújtott támogatásra, amelyeket a kedvezményezett a piaci feltételek szerint már támogatás nélkül is tudna végezni. Bármely, e rendelet alkalmazásában kkv-nak nyújtott támogatás tekintetében az ösztönzést meglévőnek kell tekinteni, ha a kkv a támogatott projekt vagy tevékenységek végrehajtásával kapcsolatos tevékenységek megkezdése előtt támogatás iránti kérelmet nyújt be a tagállamhoz. Ami a kkv-k részére kockázati tőke formájában nyújtott támogatást illeti, az e rendeletben rögzített feltételek - nevezetesen a célvállalkozásokra jutó beruházási részletek nagysága, a magánberuházók bevonásának mértéke, a vállalkozás mérete és a finanszírozott üzleti szakasz - biztosítják a kockázatitőke-intézkedés ösztönző hatását.

(29) Bármely, e rendelet alkalmazásában nagyvállalkozásnak minősülő kedvezményezettnek nyújtott támogatást illetően a tagállamnak a kkv-kra vonatkozó feltételek mellett azt is ellenőriznie kell, hogy a kedvezményezett belső dokumentumban elemezte a támogatott projekt vagy tevékenység támogatás melletti és támogatás nélküli életképességét. A tagállamnak ellenőriznie kell, hogy ez a belső dokumentum alátámasztja-e a projekt/tevékenység hatókörének vagy méretének lényeges kibővülését, a kedvezményezett által a támogatott projektre/tevékenységre fordított teljes összeg lényeges növekedését, vagy az érintett projekt/tevékenység megvalósítási ütemének lényeges növekedését. A regionális támogatás ösztönző hatása akkor is megállapítható, ha az érintett támogatott térségben a támogatás hiányában nem került volna sor a beruházási projekt végrehajtására.

(30) A hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő munkavállalók után nyújtott támogatás ösztönző hatását létezőnek kell tekinteni, ha a támogatás az érintett vállalkozás által foglalkoztatott hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő munkavállalók létszámának nettó növekedését eredményezi, illetve többletköltséget eredményez a fogyatékkal élő munkavállalókat segítő különleges létesítmények vagy berendezések formájában. Amennyiben a fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás kedvezményezettje már részesült olyan, a fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott támogatásban, amely vagy megfelelt a 2204/2002/EK rendelet feltételeinek, vagy azt a Bizottság egyedileg jóváhagyta, azt kell feltételezni, hogy a fogyatékkal élő munkavállalók létszámának nettó növekedésére vonatkozó kritérium, amelyet a korábban meglévő támogatási intézkedés teljesített, e rendelet alkalmazásában továbbra is teljesül.

(31) Az adópolitikai támogatási eszközöket külön, ösztönző hatású feltételektől kell függővé tenni, tekintettel arra, hogy azokat a többi támogatásfajtától eltérő eljárások alapján nyújtják. Az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelv (22) feltételeinek megfelelő és e rendelet hatálya alá tartozó, a környezeti adó csökkentéséről feltételezni kell az ösztönző hatás meglétét, tekintettel arra, hogy e csökkentett adókulcsok az érintett általános adórendszer elfogadásának vagy fenntartásának lehetővé tételével legalább közvetve hozzájárulnak a környezetvédelem javulásához, ezáltal környezetszennyezésük mértékének csökkentésére ösztönözve a környezeti adó fizetésére kötelezett vállalatokat.[13]

(32) Ezen túlmenően, mivel a nagyvállalkozásoknak nyújtott ad hoc támogatások ösztönző hatását nehéz megállapítani, az ilyen típusú támogatást ki kell zárni e rendelet alkalmazási köréből. A Bizottság az érintett támogatás bejelentésével összefüggésben az alkalmazandó iránymutatásokban, keretszabályokban vagy más közösségi eszközökben megállapított feltételek alapján vizsgálja az ilyen ösztönző hatás meglétét.

(33) Az átláthatóságnak és a hatékony ellenőrzésnek a 994/98/EK rendelet 3. cikkével összhangban történő biztosítása érdekében szükséges megállapítani egy olyan egységes formanyomtatványt, amelyben a tagállamok összefoglaló adatokról tájékoztatást nyújtanak a Bizottság részére minden olyan esetben, amikor e rendelettel összhangban lévő támogatási programot vagy ad hoc támogatást valósítanak meg. Az összefoglaló adatok elküldésére szolgáló formanyomtatványt kell használni az intézkedésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában és az interneten történő közzétételére. Az összefoglaló adatokat az intézkedés végrehajtását megelőzően az erre meghatározott informatikai alkalmazás útján elektronikus formában kell benyújtani a Bizottsághoz. Az érintett tagállamnak az ilyen támogatási intézkedések teljes szövegét közzé kell tenni az interneten. Az ad hoc támogatások esetében az üzleti titkok törölhetők. A kedvezményezett neve és a támogatás összege azonban nem tekinthető üzleti titoknak. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy e szövegek mindaddig hozzáférhetőek maradnak az interneten, amíg a támogatási intézkedés hatályban van. Az adópolitikai intézkedés formájában nyújtott támogatások kivételével a támogatásról rendelkező jogi aktusnak hivatkoznia kell e rendelet II. fejezetének azon megfelelő rendelkezéseire, amelyek érintik az ilyen aktusokat.

(34) A Bizottságnak az átláthatóság és a hatékony ellenőrzés biztosítása érdekében egyedi követelményeket kell meghatároznia a tagállamok által a Bizottsághoz benyújtandó éves jelentések formája és tartalma tekintetében. Ezen túlmenően indokolt megállapítani az e rendelettel mentesített támogatási programok és egyedi támogatások tagállami nyilvántartására vonatkozó szabályokat is, a 659/1999/EK rendelet 15. cikkének rendelkezéseire tekintettel.

(35) Az e rendelettel mentesített támogatási intézkedésekre nézve további feltételeket kell megállapítani. A Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontjára tekintettel az ilyen támogatásnak arányosnak kell lennie azon piaci hiányosságokkal, illetve hátrányokkal, amelyeket a Közösség érdekében fel kell számolni, illetve le kell küzdeni. Ezért e rendelet hatályát a beruházási támogatás tekintetében a bizonyos tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházásokhoz nyújtott támogatásokra indokolt korlátozni. Figyelembe véve a közúti szállítás és a légiközlekedés ágazataira jellemző közösségi kapacitásfelesleget és az ezen ágazatban folyó versenyt torzító egyedi problémákat, ami a fő tevékenységüket e szállítási ágazatokban végző vállalkozásokat illeti, a szállítási eszközök és felszerelések nem tekinthetők elszámolható beruházási költségeknek. Külön rendelkezések vonatkoznak a tárgyi eszközöknek a környezetvédelmi támogatások szempontjából történő meghatározására vonatkozóan.

(36) A Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó támogatásokra vonatkozó elvekkel összhangban a támogatást akkor kell odaítéltnek tekinteni, amikor az alkalmazandó nemzeti jog szerint a kedvezményezett jogosulttá válik arra, hogy megkapja a támogatást.

(37) Annak érdekében, hogy a beruházás tőketényezője ne részesüljön előnyben a munkaerő-tényezővel szemben, gondoskodni kell arról, hogy a kkv-k részére nyújtott beruházási támogatás és a regionális támogatás mértékének megállapítása a beruházás költségein vagy a közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott új munkahelyek költségein alapuljon.

(38) A környezeti adók csökkentése formájában nyújtott támogatási programok, a hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott támogatás, a regionális beruházási támogatás, az újonnan létrehozott kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás, a női vállalkozók által újonnan alapított vállalkozásoknak nyújtott támogatás vagy a kedvezményezettnek kockázati tőke formájában ad hoc alapon nyújtott támogatás jelentős hatást gyakorolhat az adott piacon tapasztalható versenyre, mivel a kedvezményezettet támogatja más, támogatásban nem részesülő vállalkozásokkal szemben. Mivel csak egy adott vállalkozásnak ítélik oda, az ad hoc támogatás valószínűleg csak korlátozott mértékű pozitív strukturális hatást gyakorol a környezetvédelemre, a hátrányos helyzetű és a fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatására, a regionális kohézióra vagy a kockázati tőke piacának hiányosságaira. Ezért a fenti támogatásfajtákat érintő támogatási programokat e rendelet alapján mentesíteni kell, míg az ad hoc támogatások odaítélését be kell jelenteni a Bizottságnak. Ugyanakkor e rendeletnek mentesítenie kell az ad hoc regionális támogatást, ha azt regionális beruházási támogatási program alapján odaítélt támogatás kiegészítésére használják fel, ahol az ad hoc összetevő a beruházáshoz nyújtandó támogatás teljes összegének legfeljebb 50 %-a lehet.

(39) A 70/2001/EK rendelethez hasonlóan, e rendeletnek a kkv-k részére nyújtott beruházási és foglalkoztatási támogatásra vonatkozó rendelkezései nem biztosíthatnak lehetőséget a maximális támogatási intenzitás regionális többlettámogatással történő növelésére. A regionális beruházási támogatásra vonatkozó rendelkezésben meghatározott maximális támogatási intenzitásoknak azonban a kkv-k részére is megítélhetőnek kell lenniük, amíg a regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás nyújtásának valamennyi feltétele teljesül. Ehhez hasonlóan a környezetvédelmi beruházási támogatásra vonatkozó rendelkezések nem biztosíthatnak lehetőséget a maximális támogatási intenzitás regionális többlettámogatással történő növelésére. A regionális beruházási támogatásról szóló rendelkezésekben meghatározott maximális támogatási intenzitásoknak azon projektekre is alkalmazhatónak kell lenniük, amelyek pozitív hatást gyakorolnak a környezetre, amennyiben teljesülnek a regionális beruházási támogatásra vonatkozó feltételek.

(40) A hátrányos helyzetű régiók problémáira összpontosítva a nemzeti regionális támogatás a tagállamok és a Közösség egészének gazdasági, társadalmi és területi kohézióját mozdítja elő. A nemzeti regionális támogatás célja, hogy a beruházások és a munkahelyteremtés támogatásán keresztül fenntartható módon segítse elő a leghátrányosabb helyzetű régiók fejlődését. Az ilyen támogatás előmozdítja új létesítmények felállítását, a meglévő létesítmény bővítését, valamely létesítmény termelésének további, új termékekkel történő diverzifikációját, vagy valamely meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatását.

(41) Annak megelőzése érdekében, hogy valamely nagyberuházási projektet mesterségesen alprojektekre osszanak fel, ezáltal kikerülve az e rendelet szerinti bejelentési határértékek alkalmazását, a nagyberuházási projektet egyetlen beruházási projektnek kell tekinteni, ha azt egy vagy több vállalat egy hároméves időszakon belül valósítja meg, és az gazdaságilag oszthatatlan módon összekapcsolódó tárgyi eszközökre vonatkozik. Annak megállapításakor, hogy a beruházás gazdaságilag oszthatatlan-e, a tagállamoknak figyelembe kell venniük a műszaki, funkcionális és stratégiai kapcsolatokat, valamint a közvetlen földrajzi közelséget. A gazdasági oszthatatlanságot a tulajdonviszonyoktól függetlenül kell értékelni. Ez azt jelenti, hogy annak meghatározásakor, hogy a nagyberuházási projekt egyetlen beruházási projektnek minősül-e, az értékelésnek azonosnak kell lennie, függetlenül attól, hogy a projektet egy vállalkozás, a beruházás költségeit megosztó több vállalkozás, illetve több, ugyanazon beruházási projekten belül különálló beruházások költségeit viselő vállalkozás valósítja-e meg (például egy közös vállalat esetében).

(42) A regionális támogatással ellentétben, amelyet támogatott területekre kell korlátozni, a kkv-k részére nyújtott beruházási és foglalkoztatási támogatásoknak a támogatott és nem támogatott területeken egyaránt odaítélhetőnek kell lenniük. Ily módon a tagállamok a támogatott területeken beruházási támogatást biztosíthatnak, amennyiben betartják vagy a regionális beruházási és foglalkoztatási támogatásra, vagy a kkv-k részére nyújtott beruházási és foglalkoztatási támogatásra vonatkozó valamennyi feltételt.

(43) A támogatott régiók fejlődését a vállalkozási tevékenység viszonylag alacsony szintje, különösen az induló vállalkozások átlagosnál alacsonyabb aránya akadályozza. Ezért szükséges e rendeletbe új támogatásfajtát belefoglalni, amelyet a regionális beruházási támogatások mellett lehet nyújtani azzal a céllal, hogy a támogatott területeken ösztönözzék az új vállalkozások indítását és támogassák a kisvállalkozások fejlődésének korai szakaszát. A támogatott területeken újonnan létrehozott vállalkozásokhoz nyújtott támogatás hatékony, célzott felhasználásának biztosítása érdekében szükségesnek tűnik az ilyen típusú támogatás mértékét azon nehézségek alapján meghatározni, amelyekkel az egyes régiók szembenéznek. Emellett annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a verseny torzulásának elfogadhatatlan mértékű kockázatát, beleértve a már meglévő vállalkozások kiszorítását, a támogatást kizárólag a kisvállalkozások részére kell fenntartani, összegét korlátozni, és idővel csökkenteni kell. A kizárólag újonnan létrehozott kisvállalkozások vagy női vállalkozók által létrehozott vállalkozások részére nyújtott támogatás visszás módon arra ösztönözheti a már létező kisvállalkozásokat, hogy megszűnjenek, és e támogatás elnyerése céljából újraalakuljanak. A tagállamoknak tisztában kell lenniük ezzel a kockázattal, és olyan támogatási programokat kell kialakítaniuk, amelyekkel elkerülhetők e problémák, például a nemrég megszűnt vállalkozások tulajdonosai által benyújtott kérelmek korlátozásával.

(44) A Közösség gazdasági fejlődését akadályozhatja azon népességcsoportok által gyakorolt vállalkozási tevékenység alacsony szintje, amelyeket bizonyos hátrányok érik, például a finanszírozáshoz való hozzáférés során. A Bizottság e tekintetben számos különböző népességcsoportra vonatkozóan megvizsgálta a piaci hiányosságok fennállásának lehetőségét, és a jelenlegi helyzetben arra a következtetésre jutott, hogy a nők által indított vállalkozások aránya az átlagosnál alacsonyabb a férfiakhoz viszonyítva, amit többek között az Eurostattól származó statisztikai adatok is bizonyítanak. Ezért e rendeletben új támogatásfajtáról kell rendelkezni, amely a női vállalkozók vállalkozásalapításának ösztönzéséhez nyújtható azon egyedi piaci hiányosságok orvoslása érdekében, amelyekkel a női vállalkozók találják szemben magukat, különösen a finanszírozáshoz való hozzáférés terén. A nőknek szintén különös nehézséget okoz a családtagok ellátási költségeinek viselése. E támogatásfajtának inkább a lényegi, semmint a formális egyenlőséget kell lehetővé tennie a férfiak és nők között, a vállalkozói tevékenység terén meglévő de facto egyenlőtlenségek csökkentése révén és az Európai Közösségek Bírósága ítélkezési gyakorlatával összhangban. Amikor e rendelet hatályát veszti, a Bizottságnak ismét meg kell vizsgálnia, hogy továbbra is igazolható-e a mentesítés alkalmazási köre és az érintett kedvezményezetti csoport fenntartása.

(45) A versenyképesség és az energiaellátás biztonsága mellett a fenntartható fejlődés a növekedést és munkahelyteremtést kitűző lisszaboni stratégia egyik fő pillére. A fenntartható fejlődés többek között a környezet magas szintű védelmén és a környezetminőség javításán alapul. A környezetvédelmi fenntarthatóság előmozdítása és az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyaránt hozzájárul az ellátás biztonságához, az európai gazdaságok versenyképességének biztosításához, valamint a megfizethető energia rendelkezésre állásához. A környezetvédelem gyakran negatív externáliák formájában megmutatkozó piaci hiányosságokkal kerül szembe. Szokásos piaci feltételek mellett a vállalkozások nem feltétlenül éreznek ösztönzést az általuk okozott szennyezés csökkentésére, mivel a csökkentés növelheti a költségeiket. Amikor a vállalkozások nem kötelesek a szennyezéssel kapcsolatos költségek internalizálására, a társadalom egésze viseli ezeket a költségeket. A környezetvédelmi költségek internalizálása környezetvédelmi szabályok előírásával vagy adók kivetésével biztosítható. A környezetvédelmi szabványok közösségi szinten történő, teljes összehangolásának hiánya egyenlőtlen feltételeket teremt. Ráadásul a környezetvédelem még magasabb szintjét lehetne elérni olyan kezdeményezésekkel, amelyek túlteljesítik a kötelező közösségi szabványokat, ami ronthatja az érintett vállalkozások versenyhelyzetét.

(46) Figyelembe véve a környezetvédelemhez nyújtott állami támogatásról szóló közösségi iránymutatás alkalmazása során szerzett megfelelő mértékű tapasztalatot, a következő támogatásfajtákat mentesíteni kell a bejelentési kötelezettség alól: a vállalkozások számára a közösségi környezetvédelmi szabványok túlteljesítéséhez nyújtott beruházási támogatás vagy közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emeléséhez nyújtott beruházási támogatás, a közösségi környezetvédelmi szabványokat túlteljesítő vagy közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjét növelő szállítójárművek beszerzésének támogatása, a kkv-k részére a jövőbeni közösségi szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott támogatás, az energiamegtakarítási intézkedésekhez nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatás, a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez nyújtott környezetvédelmi támogatás, a megújuló energiaforrások előmozdítására irányuló beruházáshoz nyújtott környezetvédelmi támogatás, ideértve a fenntartható bioüzemanyagokhoz kapcsolódó beruházási támogatást, a környezetvédelmi tanulmányokhoz nyújtott támogatások és a környezetvédelmi adók csökkentésének formájában nyújtott bizonyos környezetvédelmi támogatások.

(47) Az e rendelet hatálya alá tartozó, a környezetvédelmet elősegítő adócsökkentés formájában nyújtott támogatást a környezetvédelemhez nyújtott állami támogatásról szóló közösségi iránymutatással összhangban 10 éves időszakra szükséges korlátozni. Ezen időszakot követően a tagállamoknak újra kell értékelniük az érintett adóscsökkentések indokoltságát. Ez nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy az említett értékelés elvégzését követően újból elfogadják ezen intézkedéseket, vagy hogy e rendeletnek megfelelően hasonló rendelkezéseket fogadjanak el.

(48) A környezetvédelem megvalósításához szükséges beruházási vagy termelési többletköltségek pontos kiszámítása elengedhetetlen annak megállapításához, hogy az adott támogatás összeegyeztethető-e a Szerződés 87. cikkének (3) bekezdésével. A környezetvédelemhez nyújtott állami támogatásról szóló közösségi iránymutatásban foglaltak szerint a támogatható költségek a magasabb szintű környezetvédelem eléréséhez szükséges beruházási többletköltségek.

(49) Tekintettel azokra a nehézségekre, amelyek különösen a többletberuházásból származó haszon levonásával kapcsolatban adódhatnak, rendelkezést kell hozni a beruházási többletköltségek egyszerűsített számítási módszerére vonatkozóan. Ezért e költségeket a rendelet alkalmazásának szempontjából a működési előnyök, a költségmegtakarítások vagy a kiegészítő termelés, valamint a beruházás során keletkezett működési költségek figyelembevétele nélkül kell kiszámítani. A különböző érintett környezetvédelmi beruházási támogatásfajták e rendelet szerinti maximális támogatási intenzitását ezért a környezetvédelemhez nyújtott állami támogatásról szóló közösségi iránymutatásban előírt maximális támogatási intenzitási értékekhez képest következetesen csökkentették.

(50) Az energiamegtakarítási intézkedésekhez nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatás tekintetében helyénvaló lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy válasszanak az egyszerűsített számítási módszer és a környezetvédelemhez nyújtott állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatásban rögzítettel megegyező teljesköltség-kalkuláció között. Tekintettel azokra a - különösen gyakorlati - nehézségekre, amelyek a teljesköltség-kalkuláció módszerének alkalmazása során felmerülhetnek, e költségkalkulációkat külső könyvvizsgálónak kell hitelesítenie.

(51) Ami a kapcsolt energiatermelési beruházáshoz nyújtott környezetvédelmi támogatást és a megújuló energiaforrások előmozdítására irányuló beruházáshoz nyújtott környezetvédelmi támogatást illeti, a többletköltségeket a rendelet alkalmazásának szempontjából az egyéb, ugyanazon elszámolható költségekhez megítélt támogatási intézkedések - kivéve a környezetvédelmi beruházási támogatást - figyelembevétele nélkül kell kiszámítani.

(52) A vízi erőművekhez kapcsolódó beruházásokat illetően meg kell jegyezni, hogy a környezetre kettős hatást gyakorolhatnak. Az üvegházhatást okozó gázok alacsony szintű kibocsátása szempontjából kétségtelenül lehetőségeket rejtenek magukban. Másrészt viszont az ilyen erőműveknek negatív hatásuk is lehet, például a vízrendszerekre és a biodiverzitásra.

(53) Azon különbségek felszámolása érdekében, amelyek a verseny torzulásához vezethetnek, és a kkv-kkal kapcsolatos különböző közösségi és nemzeti kezdeményezések összehangolásának megkönnyítése céljából, valamint az átlátható adminisztráció és a jogbiztonság követelményére tekintettel az e rendelet alkalmazása szempontjából a kkv fogalommeghatározásának a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlásban (23) szereplő fogalommeghatározáson kell alapulnia.[14]

(54) A kis- és középvállalkozások döntő szerepet játszanak a munkahelyteremtésben, és általánosabb értelemben a társadalmi stabilitás tényezőjeként és gazdasági hajtóerőként működnek. Fejlődésüket azonban korlátozhatják a piac hiányosságai, aminek folytán a kkv-k tipikus hátrányokat szenvednek. Gyakran nehezen jutnak tőkéhez, kockázati tőkéhez vagy kölcsönhöz egyes pénzpiacok kockázatkerülő jellegéből és abból adódóan, hogy esetleg csak korlátozott biztosítékokat tudnak nyújtani. Szűkös forrásaik következtében korlátozott mértékben férnek hozzá információkhoz, különösen az új technológiákra és a lehetséges piacokra vonatkozó információhoz. Ezért a kkv-k gazdasági tevékenysége fejlesztésének elősegítése érdekében e rendeletnek bizonyos támogatásfajtákat mentesítenie kell abban az esetben, ha azokat kkv-k részére nyújtják. Következésképpen igazolható az ilyen támogatásoknak az előzetes bejelentési kötelezettség alóli mentesítése, és kizárólag e rendelet alkalmazása szempontjából úgy kell tekinteni, hogy abban az esetben, ha a kedvezményezett megfelel az e rendeletben rögzített, a kkv-k fogalommeghatározásának, az adott kkv-ról feltételezhető - amennyiben a támogatási összeg nem haladja meg az alkalmazandó bejelentési határértéket -, hogy fejlődését korlátozzák a piac hiányosságai által okozott, tipikusan a kkv-kat érintő hátrányok.

(55) A kisvállalkozások és a középvállalkozások közötti különbségekre való tekintettel eltérő alap támogatási intenzitást és eltérő többlettámogatást kell meghatározni a kisvállalkozások és a középvállalkozások esetében. Az általában a kkv-kat érintő piaci hiányosságok, így a finanszírozáshoz való hozzáférés nehézségeit, a kisvállalkozások fejlődését még jobban akadályozzák mint a középvállalkozásokét.

(56) A kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó közösségi iránymutatás alkalmazása során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a Közösségben számos egyedi kockázatitőke-piaci hiányosság tapasztalható a beruházás bizonyos fajtáinak tekintetében a vállalkozások fejlődésének egyes szakaszaiban. Ezek a piaci hiányosságok a kockázati tőke kínálatának és keresletének nem megfelelő összehangolásából származnak. Ennek következtében a piacon rendelkezésre álló kockázati tőke túlságosan korlátozottá válik, és a vállalkozások annak ellenére nem jutnak pénzeszközökhöz, hogy értékes üzleti modellel és növekedési kilátásokkal rendelkeznek. A kockázatitőke-piacok hiányosságának, amely különösen a kkv-k tőkéhez való hozzáférésére van kedvezőtlen hatással, és amely igazolhatja az állami beavatkozást, fő forrása a hiányos vagy aszimmetrikus tájékoztatás. Következésképpen bizonyos feltételek mellett mentesülniük kell a bejelentési kötelezettség alól azon, üzleti alapon irányított befektetési alapok formájában megvalósuló kockázatitőke-befektetési programoknak, amelyekben a tőke megfelelő hányadát olyan magánbefektetők biztosítják magán sajáttőke formájában, amelyek a célvállalkozásnak kedvező, nyereségorientált kockázatitőke-intézkedéseket ösztönöznek. A befektetési alapok kereskedelmi irányítására, valamint a bekövetkező kockázatitőke-intézkedések nyereségorientált jellegére vonatkozó feltétel nem akadályozhatja meg a befektetési alapokat abban, hogy tevékenységeikben bizonyos piaci szegmenseket célozzanak meg, így a női vállalkozók által létrehozott vállalkozásokat. Ez a rendelet nem érinti az Európai Beruházási Alapnak és az Európai Beruházási Banknak kockázatitőke-befektetésekről szóló közösségi iránymutatásban meghatározott jogállását.

(57) A kutatási és fejlesztési és innovációs támogatás elősegítheti a gazdasági növekedést, a versenyképesség fokozását és a foglalkoztatás növekedését. A 364/2004/EK rendeletnek, a kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott állami támogatásokra vonatkozó közösségi keretszabálynak és a kutatáshoz és fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatásokra vonatkozó közösségi keretszabálynak az alkalmazása terén szerzett tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a kkv-k és a nagyvállalkozások felhasználható kutatási és fejlesztési kapacitásaira tekintettel a piaci hiányosságok megakadályozhatják az optimális piaci teljesítmény elérését és nem hatékony működéshez vezethetnek. A nem hatékony működés általában összefügg a pozitív externáliák/tudás átszivárgásával, a közjavak/tudás átszivárgásával, a hiányos vagy aszimmetrikus tájékoztatással, valamint a koordinációs és hálózati hiányosságokkal.

(58) A kutatáshoz és fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott támogatás kiemelt fontosságú, különösen a kkv-k számára, mert a kkv-k egyik strukturális hátránya abból a nehézségből származik, amelyet az új technológiai fejlesztésekhez, technológiaátadásokhoz vagy a magasan képzett munkaerőhöz való hozzáférés során tapasztalhatnak. Ezért bizonyos feltételek mellett mentesíteni kell az előzetes bejelentési kötelezettség alól a kutatási és fejlesztési projekthez, a műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz, az ipari tulajdonjogokkal kapcsolatban felmerülő költségekhez a kkv-k részére nyújtott támogatásokat, valamint a fiatal innovatív kisvállalkozások részére nyújtott támogatásokat, az innovatív tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatásokat, az innovatív támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatásokat és a magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyújtott támogatásokat.

(59) Ami a kutatási és fejlesztési projektekhez nyújtott támogatást illeti, a kutatási projekt támogatott részének teljes mértékben az alapkutatás, az ipari kutatás vagy kísérleti fejlesztés típusba kell tartoznia. Amikor egy projekt több feladatot foglal magában, az egyes feladatokat aszerint kell minősíteni, hogy az alapkutatás, az ipari kutatás vagy a kísérleti fejlesztés típusba tartoznak-e, vagy nem tartoznak e típusok egyikébe sem. Ennek a minősítésnek nem kell feltétlenül időrendi megközelítést követnie, amely az időben szakaszosan halad az alapkutatástól a piachoz közelebb álló tevékenységek felé. Ennek megfelelően a projekt keretében egy későbbi időpontban elvégzett feladat is ipari kutatásnak minősíthető. Az sem kizárt, hogy a projekt egy korábbi időpontjában végzett tevékenység kísérleti kutatásnak minősüljön.

(60) A mezőgazdasági ágazatban a kutatásra és fejlesztésre nyújtott bizonyos támogatásokat mentesíteni kell, ha a kutatás és fejlesztés és innováció állami támogatásáról szóló közösségi keretszabálynak a mezőgazdasági ágazatra vonatkozó külön rendelkezéseihez hasonló feltételek teljesülnek. Amennyiben ezen, külön feltételek nem teljesülnek, indokolt a támogatás mentességét biztosítani, ha teljesíti az e rendelet kutatásra és fejlesztésre vonatkozó általános rendelkezéseiben meghatározott feltételeket.

(61) A hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő munkavállalók képzésének és elhelyezkedésének támogatása, valamint a fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos többletköltségek ellentételezése a Közösség és a tagállamok gazdasági és szociális politikájának központi célkitűzése.

(62) A képzés rendszerint pozitív externáliákkal jár a társadalom egészére nézve, mivel növeli a szakmunkások számát, akiket más vállalkozások is felvehetnek, javítja a közösségi ipar versenyképességét, és fontos szerepet játszik a Közösség foglalkoztatási stratégiájában. A képzés, beleértve az e-tanulást az ismeretek - mint elsődleges fontosságú közjó - kialakítása, megszerzése és elterjesztése szempontjából is elengedhetetlen. Tekintettel arra, hogy a közösségi vállalkozások általában nem fektetnek eleget a munkavállalók képzésébe, különösen, ha a képzés általános jellegű, és nem jár azonnali és konkrét előnnyel az érintett vállalkozás számára, az állami támogatás segíthet e piaci hiányosság mérséklésében. Ezért az ilyen támogatást bizonyos feltételek mellett mentesíteni kell az előzetes bejelentési kötelezettség alól. Tekintettel azokra a sajátos hátrányokra, amelyekkel a kkv-k szembesülnek, valamint arra, hogy a képzésbe történő befektetés esetén viszonylagosan magasabb költségekkel kell számolniuk, a kkv-k esetében az e rendelet által mentesített támogatási intenzitásokat növelni kell. A tengeri szállítási ágazatban a képzés jellemzői ennek az ágazatnak az egyedi megközelítését indokolják.

(63) Különbség tehető az általános és szakosított képzés között. A megengedett támogatási intenzitásokat a képzés típusa és a vállalkozás mérete szerint kell megkülönböztetni. Az általános képzés máshol is hasznosítható képesítést nyújt és fenntartható módon javítja a képzett munkavállaló foglalkoztathatóságát. Az e célra nyújtott támogatás kevésbé torzítja a versenyt, ami azt jelenti, hogy magasabb támogatási intenzitások nyújthatók előzetes bejelentési kötelezettség nélkül. A szakosított képzés esetén, amely főleg a vállalkozás számára jelent előnyt, nagyobb a verseny torzulásának kockázata, ezért a mentesíthető támogatási intenzitásnak sokkal alacsonyabbnak kell lennie. A képzést általános jellegűnek kell tekinteni akkor is, ha a környezetgazdálkodáshoz, az öko-innovációhoz vagy a vállalati szociális felelősséghez kapcsolódik, és ezáltal növeli a kedvezményezett azon kapacitását, hogy hozzájáruljon környezetvédelem általános célkitűzéseihez.

(64) A fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállalók egyes csoportjai még mindig rendkívüli nehézségekkel szembesülnek a munkaerőpiacra történő belépéskor. Ezért indokolt, hogy a hatóságok olyan intézkedéseket alkalmazzanak, amelyek ösztönzőleg hatnak a vállalkozások számára a foglalkoztatás szintjének emeléséhez, különösen a hátrányos helyzetű munkavállalók csoportjainak körében. A foglalkoztatási költségek a vállalkozás szokásos működési költségeinek részét képezik. Ezért különösen fontos, hogy a hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott támogatás pozitív hatást gyakoroljon az említett munkavállalók foglalkoztatási szintjére és ne csak azon költségek csökkentését tegye lehetővé a vállalkozások számára, amelyeket egyébként viselniük kellene. Következésképpen az ilyen támogatást mentesíteni kell az előzetes bejelentési kötelezettség alól, ha valószínűsíthető, hogy segíti e munkavállalói csoportok munkaerőpiacra történő újbóli bekerülését, illetve a fogyatékkal élő munkavállalók munkaerőpiacra történő újbóli bekerülését és beépülését.

(65) A fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás az érintett fogyatékkal élő munkavállaló fogyatékosságának mértéke alapján számítható, vagy átalányösszegben nyújtható, feltéve hogy e módszerek egyike sem vezet az egyes érintett munkavállalók esetében a maximális támogatási intenzitást meghaladó támogatáshoz.

(66) Átmeneti rendelkezéseket kell megállapítani azon egyedi támogatásokra, amelyeket e rendelet hatálybalépése előtt ítéltek oda, és amelyeket a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében rögzített kötelezettséget megsértve nem jelentettek be. Az 1628/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezésével a létező mentesített regionális beruházási programok végrehajthatóságát továbbra is engedélyezni kell az említett rendeletben előírt feltételek mellett, az említett rendelet 9. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban.

(67) Tekintettel a Bizottság e téren szerzett tapasztalataira, és különösen az állami támogatási politika felülvizsgálatának általában szükséges gyakoriságára, indokolt korlátozni e rendelet időbeli alkalmazását. Amennyiben ez a rendelet meghosszabbítás nélkül lejár, az e rendelet által mentesített támogatási programokat további hat hónapra mentesíteni kell annak érdekében, hogy a tagállamoknak legyen idejük alkalmazkodni.

(68) A 70/2001/EK rendelet, a 68/2001/EK rendelet, a 2204/2002/EK rendelet 2008. június 30-tól nem alkalmazható, az 1628/2006/EK rendeletet pedig hatályon kívül kell helyezni.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

TARTALOMJEGYZÉK

I. FEJEZET

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

(1) Ezt a rendeletet következő támogatásfajtákra kell alkalmazni:

a) regionális támogatás;

b) kkv-nak nyújtott beruházási és foglalkoztatási támogatás;

c) a női vállalkozók által létrehozott vállalkozásokhoz nyújtott támogatás;

d) környezetvédelmi támogatás;

e) kkv-k részére tanácsadáshoz és a kkv-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatás;

f) kockázati tőke formájában nyújtott támogatás;

g) kutatási és fejlesztési és innovációs támogatás;

h) képzési támogatás;

i) hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő munkavállalóknak nyújtott támogatás.

(2) E rendelet nem alkalmazható a következőkre:

a) az exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás;

b) az importáru helyett belföldi áru használatától függő támogatásra.

(3) E rendeletet a gazdaság valamennyi ágazatára alkalmazni kell, a következők kivételével:

a) a 104/2000/EK tanácsi rendelet (24) hatálya alá tartozó, halászathoz vagy akvakultúrához kapcsolódó tevékenységekhez nyújtott támogatás, a képzési támogatás, a kockázati tőke formájában nyújtott támogatás, a kutatási és fejlesztési és innovációs támogatás, a környezetvédelmi támogatás, valamint a hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő munkavállalóknak nyújtott támogatás kivételével;[15]

b) a mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez nyújtott támogatás, a képzési támogatás, a kockázati tőke formájában nyújtott támogatás, a kutatási, fejlesztési támogatás, a környezetvédelmi támogatás, valamint a hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő munkavállalóknak nyújtott támogatás kivételével, amennyiben az e támogatásfajták nem esnek az 1857/2006/EK bizottsági rendelet hatálya alá;

c) a mezőgazdasági termékek feldolgozásához és forgalmazásához nyújtott támogatás, a következő esetekben:

i. amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy

ii. amennyiben a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ;

d) a széniparban folytatott tevékenységhez nyújtott támogatás, a képzési támogatás, a kutatási és fejlesztési és innovációs támogatás, valamint a környezetvédelmi támogatás kivételével;

e) az acéliparban folytatott tevékenységhez nyújtott regionális támogatás;

f) a hajógyártásban folytatott tevékenységhez nyújtott regionális beruházási támogatás;

g) a szintetikusszál-iparban folytatott tevékenységhez nyújtott regionális beruházási támogatás.

(4) E rendelet nem alkalmazható a feldolgozóipar vagy a szolgáltatások egyes meghatározott ágazataira irányuló regionális beruházási támogatási programokra. A turisztikai tevékenységekre irányuló programok nem tekintendők valamely meghatározott ágazatra irányulónak.

(5) E rendelet nem alkalmazható a nagyvállalkozásoknak nyújtott ad hoc támogatásra, a 13. cikk (1) bekezdésében meghatározottak kivételével.

(6) E rendelet nem alkalmazható a következő támogatásokra:

a) olyan támogatási programok, amelyek nem zárják ki kifejezetten egyedi támogatás kifizetését olyan vállalkozás számára, amellyel szemben az adott támogatást jogellenesnek és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító bizottsági határozaton alapuló visszafizetésre kötelező határozatot hoztak;

b) ad hoc támogatás olyan vállalkozás javára, amely ellen az adott támogatást tiltottnak és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító bizottsági határozaton alapuló visszafizetésre kötelező határozatot hoztak;

c) nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatás.

(7) A (6) bekezdés c) pontjának alkalmazásában a kkv-t nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak kell tekinteni, ha teljesíti a következő feltételeket:

a) korlátolt felelősségi alapon működő társaság esetén törzstőkéjének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el;

b) olyan társaság esetén, ahol egyes tagok felelőssége a társaság tartozásáért legalább korlátlan, a társaság könyveiben kimutatott tőkének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el; vagy

c) bármely vállalkozás, ha a nemzeti jog szerint megfelel a vállalkozásnak a valamennyi hitelezőre kiterjedő (kollektív) fizetésképtelenségi eljárás alá vonására vonatkozó kritériumoknak.

Az a kkv, amely kevesebb mint három éve működik bejegyzett vállalkozásként, e rendelet alkalmazásában ezen időszak tekintetében nem minősül nehéz helyzetben lévőnek, kivéve ha teljesíti az első albekezdés c) pontjában rögzített feltételeket.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "támogatás": minden olyan intézkedés, amely megfelel a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételnek;

2. "támogatási program": olyan intézkedések, amelyek alapján - anélkül, hogy további végrehajtási intézkedésekre lenne szükség - az intézkedésben általában és absztrakt módon meghatározott vállalkozások számára egyedi támogatást lehet odaítélni, valamint olyan intézkedések, amelyek alapján egy konkrét projekthez nem kapcsolódó támogatás egy vagy több vállalkozás számára határozatlan időre és/vagy határozatlan összegre vonatkozóan odaítélhető;

3. "egyedi támogatás":

a) ad hoc támogatás, és

b) támogatási program keretében történő, bejelentési kötelezettség alá tartozó támogatás;

4. "ad hoc támogatás": nem támogatási program keretében nyújtott egyedi támogatás;

5. "támogatási intenzitás": a támogatás összege a támogatható költségek százalékában kifejezve;

6. "átlátható támogatás": olyan támogatás, amelynél a bruttó támogatástartalom kockázatelemzés nélkül előre, pontosan kiszámítható;

7. "kis- és középvállalkozások" vagy "kkv-k": az I. mellékletben megállapított feltételeket teljesítő vállalkozások;

8. "nagyvállalkozások": az I. mellékletben megállapított feltételeket nem teljesítő vállalkozások;

9. "támogatott területek": az érintett tagállam vonatkozásában a 2007 és 2013 közötti időszakra jóváhagyott regionális támogatási térkép alapján regionális támogatásra jogosult régiók;

10. "tárgyi eszközök": földterülethez, épületekhez, üzemekhez, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó eszközök, a 17. cikk 12. pontjának sérelme nélkül. A szállítási ágazatban - a közúti szállítás és a légiközlekedés kivételével - a szállítási eszközök és felszerelések elfogadható eszközöknek tekinthetők, kivéve regionális támogatás esetén, és kivéve a közúti árufuvarozást és légi szállítást;

11. "immateriális javak": szabadalmi jog, licensz know-how vagy nem szabadalmaztatott műszaki ismeretek megszerzése útján megvalósuló technológiatranszfer;

12. "nagyberuházási projekt": tárgyi eszközökbe történő beruházás, amelynek elszámolható költsége a támogatás odaítélésének időpontjában irányadó árak és árfolyamok alapján meghaladja az 50 millió eurót;

13. az "alkalmazottak száma": az éves munkaegység (ÉME), azaz az egy év során teljes munkaidőben alkalmazott személyek száma; a részmunkaidősök és az idénymunkások száma az éves munkaegység törtrészének felel meg;

14. "közvetlenül a beruházási projekt által teremtett munkahelyek": a beruházáshoz köthető tevékenységhez kapcsolódó munkahelyek, ideértve az olyan munkahelyeket, amelyek a beruházás által létrehozott kapacitás kihasználtsági arányának növelése következtében jöttek létre;

15. "bérköltség": az érintett munkahely vonatkozásában a támogatás kedvezményezettje által ténylegesen fizetendő teljes összeg, amely a következőket foglalja magában:

a) az adózás előtti bruttó bér,

b) a kötelező járulékok, mint például a társadalombiztosítási járulék, valamint

c) a gyermekgondozás és a szülőgondozás költsége;

16. "kkv-k részére nyújtott beruházási és foglalkoztatási támogatás": a 15. cikkben rögzített feltételeknek megfelelő támogatás;

17. "beruházási támogatás": a 13. cikk szerinti regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás, a 15. cikk szerinti, kkv-k részére nyújtott beruházási és foglalkoztatási támogatás és a 18-23. cikk szerinti környezetvédelmi támogatás;

18. "hátrányos helyzetű munkavállaló": az a személy, aki:

a) az előző 6 hónapban nem állt rendszeresen fizetett alkalmazásban; vagy

b) nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED 3); vagy

c) 50 éven felüli személy; vagy

d) egy vagy több eltartottal egyedül élő felnőtt; vagy

e) valamely tagállam olyan ágazatában vagy szakmájában dolgozik, amelyben 25 %-kal nagyobb a nemi egyensúlyhiány, mint e tagállam valamennyi gazdasági ágazatára jellemző átlagos egyensúlyhiány, és ezen alulreprezentált nemi csoportba tartozik; vagy

f) egy tagállam etnikai kisebbségéhez tartozik, és akinek szakmai, nyelvi képzésének vagy szakmai tapasztalatának megerősítésére van szüksége ahhoz, hogy javuljanak munkábaállási esélyei egy biztos munkahelyen;

19. "súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló": bármely olyan személy, aki legalább 24 hónapja munkanélküli;

20. "fogyatékkal élő munkavállaló": bármely olyan személy

a) aki a nemzeti jog szerint fogyatékosnak elismert; vagy

b) aki elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved;

21. "védett munkahely": olyan vállalkozásnál történő foglalkoztatás, ahol az alkalmazottak legalább 50 %-a fogyatékkal élő munkavállaló;

22. "mezőgazdasági termék":

a) a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek, kivéve a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó halászati és akvakultúra-termékeket;

b) a 4502, a 4503 és a 4504 KN-kód alá tartozó termékek (parafatermékek);

c) az 1234/2007/EK tanácsi rendeletben (25) említett, tejet és tejtermékeket utánzó vagy helyettesítő termékek;[16]

23. "mezőgazdasági termék feldolgozása": mezőgazdasági terméken végrehajtott bármely művelet, amelynek az eredményeként keletkező termék szintén mezőgazdasági terméknek minősül, kivéve a mezőgazdasági üzemben végzett az állati vagy növényi eredetű termék első értékesítését előkészítő tevékenységét;

24. "mezőgazdasági termék forgalomba hozatala": a mezőgazdasági termék értékesítési célú birtoklása vagy bemutatása, megvételre való felkínálása, leszállítása vagy egyéb módon történő piacra bocsátása, kivéve az elsődleges termelő részéről a viszonteladóknak vagy feldolgozóknak történő első értékesítést, valamint a termék első értékesítését előkészítő tevékenységeket; az elsődleges termelő részéről a végső felhasználóknak történő értékesítést csak akkor kell forgalomba hozatalnak tekinteni, amennyiben az e célra elkülönített helyiségben történik;

25. "turisztikai tevékenység": a NACE Rev. 2 szerinti alábbi üzleti tevékenységek:

a) NACE 55: Szálláshely-szolgáltatás;

b) NACE 56: Vendéglátás;

c) NACE 79: Utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás;

d) NACE 90: Alkotó-, művészeti-, szórakoztató tevékenység;

e) NACE 91: Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység;

f) NACE 93: Sport-, szórakoztató-, szabadidős tevékenység;

26. "visszafizetendő előleg": a projekthez nyújtott olyan kölcsön, amelyet egy vagy több részletben fizetnek ki, és amely kölcsön visszafizetésének feltételei a kutatási és fejlesztési és innovációs projekt eredményétől függnek;

27. "kockázati tőke": vállalkozások részére a korai növekedési szakaszokban (magvető, induló és növekedési szakasz) saját tőke vagy kvázi-sajáttőke útján nyújtott finanszírozás;

28. "női vállalkozó által újonnan létrehozott vállalkozás": a következő feltételeknek megfelelő kisvállalkozás:

a) az érintett kisvállalkozás tőkéjének legalább 51 %-a egy vagy több nő tulajdonában van, vagy ők az érintett kisvállalkozás bejegyzett tulajdonosai, és

b) a kisvállalkozás ügyvezetését nő látja el;

29. "acélipar": a következő termékek közül egy vagy több termeléséhez kapcsolódó tevékenységek:

a) öntöttvas és vasötvözet:

acélgyártáshoz és öntéshez használt nyersvas, más nyersvas, tükörvas és szénnel vegyített ferromangán, ide nem értve az egyéb vasötvözeteket;

b) vasból, közönséges acélból vagy különleges acélból készült nyers- és félkész termékek:

folyékony öntött vagy nem öntött acél tuskó, ideértve a kovácsolásra szánt tuskót, a félkész termékeket: blokkbugák, bugák és laposbugák; hengerhuzalok, széles melegen hengerelt termékek, kivéve a kis és közepes öntödékben előállított acélöntvényt;

c) vasból, közönséges acélból vagy különleges acélból melegen előállított késztermékek:

80 mm-es vagy nagyobb átmérőjű sínek, sínaljzatok, lemezek és csatlakozólemezek, gerendák, nehéz idomvasak és rudak, 80 mm-nél kisebb átmérőjű szádacélok, rudak és idomvasak és 150 mm alatti síkhengerelt termékek, csőhöz készült drótok, köracélok és négyzetacélok, melegen hengerelt abroncsok és szalagok (ideértve a csövekhez használt szalagokat) és melegen hengerelt (bevont vagy bevonat nélküli) lemezek, 3 mm-es vagy vastagabb hengerelési tuskók és lemezek, 150 mm-nél nagyobb szélesacél, kivéve huzalok és huzaltermékek, fényesre húzott rúdacélok és vasöntvények;

d) hidegen előállított termékek:

bádog, ólmozott acéllemezek, feketelemez, cinkelt lemezek, más bevonattal ellátott lemezek, hidegen hengerelt lemezek; mágneses lemezek, bádogszalag gyártására szolgáló abroncsok, hidegen hengerelt lemezek tekercsben és lapokban;

e) csövek:

valamennyi varrat nélküli acélcső, 406,4 mm-es vagy annál nagyobb átmérőjű hegesztett acélcsövek;

30. "szintetikusszál-ipar":

a) végső felhasználástól függetlenül a poliészter, poliamid, akril és polipropilén alapú szálak és fonalak valamennyi generikus fajtájának extrudálása és texturálása, vagy

b) polimerizáció (beleértve a polikondenzációt), amennyiben az alkalmazott berendezés szempontjából extrudálással együtt zajlik, vagy

c) a kedvezményezett, vagy ugyanannak a csoportnak más vállalata által egyidejűleg felállított extrudálási/texturálási kapacitáshoz kapcsolódó bármely kiegészítő ipari eljárás, amely az érintett üzleti tevékenységben az alkalmazott berendezés szempontjából rendszerint e kapacitás részét képezi.

3. cikk

A mentesség feltételei

(1) Azokat a támogatási programokat, amelyek megfelelnek az e rendelet I. fejezetében szereplő valamennyi feltételnek, valamint az e rendelet II. fejezete vonatkozó rendelkezéseinek, a Szerződés 87. cikkének (3) bekezdése szerinti, a közös piaccal összeegyeztethető támogatási programoknak kell tekinteni, és mentesülnek a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy az ilyen program alapján odaítélt bármely egyedi támogatás megfelel az e rendeletben foglalt valamennyi feltételnek, és a program kifejezett utalást tartalmaz e rendeletre, feltüntetve a rendelet címét és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének adatait.

(2) Az (1) bekezdésben említett programok keretében nyújtott egyedi támogatást a Szerződés 87. cikkének (3) bekezdése szerinti, a közös piaccal összeegyeztethető támogatásnak kell tekinteni, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy a támogatás megfelel az e rendelet I. fejezetében szereplő valamennyi feltételnek, valamint az e rendelet II. fejezete vonatkozó rendelkezéseinek, és az egyedi támogatásra vonatkozó intézkedés kifejezett utalást tartalmaz az e rendelet vonatkozó rendelkezéseire, feltüntetve a vonatkozó rendelkezéseket, az e rendelet címét és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének adatait.

(3) Azt az ad hoc támogatást, amely megfelel az e rendelet I. fejezetében szereplő valamennyi feltételnek, valamint az e rendelet II. fejezetében szereplő vonatkozó rendelkezéseknek, a Szerződés 87. cikkének (3) bekezdése szerinti, a közös piaccal összeegyeztethető támogatásnak kell tekinteni, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy a támogatás kifejezett utalást tartalmaz az e rendelet vonatkozó rendelkezéseire, feltüntetve a vonatkozó rendelkezéseket, a rendelet címét és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének adatait.

4. cikk

Támogatási intenzitás és elszámolható költségek

(1) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók vagy egyéb illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Abban az esetben, ha a támogatást a vissza nem térítendő támogatástól eltérő formában nyújtják, a támogatás összegének a támogatástartalmat kell tekinteni. A több részletben kifizetett támogatást az odaítélés időpontjában való értékre kell diszkontálni. A diszkontáláshoz alkalmazott kamatláb a támogatás odaítélésekor irányadó referencia-kamatláb.

(2) A jövőben esedékes adóra vonatkozó adómentesség vagy adócsökkentés formájában nyújtott támogatás esetében - a bruttó támogatástartalomban meghatározott bizonyos támogatási intenzitás figyelembe vétele mellett - a támogatás részleteit az adókedvezmények érvényesülésének különböző időpontjaiban irányadó referencia-kamatlábbal kell diszkontálni.

(3) A támogatható költségeket világos és tételes okmányokkal kell alátámasztani.

5. cikk

A támogatás átláthatósága

(1) E rendelet csak az átlátható támogatásokra alkalmazható.

Különösen a következő támogatásfajták tekintendők átláthatónak:

a) a vissza nem térítendő támogatásból és kamattámogatásból álló támogatás;

b) a kölcsönökből álló támogatás, amennyiben a bruttó támogatástartalmat a támogatás odaítélésekor irányadó referencia-kamatláb alapján számították ki;

c) a kezességvállalási programokból álló támogatás esetén:

i. ha a bruttó támogatástartalom kiszámításához használt módszertant az e rendelet vagy az 1628/2006/EK rendelet alapján történő bejelentését követően a Bizottság elfogadta, és a jóváhagyott módszertan kifejezetten vonatkozik a szóban forgó kezességvállalás-típusra és az alapul szolgáló ügylettípusra, vagy

ii. ha a kedvezményezett kkv és a bruttó támogatástartalom kiszámítása az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottsági közleményben rögzített mentesülési díj alapján történt;

d) adópolitikai intézkedésekből álló támogatás, amennyiben az intézkedés olyan összeghatárt határoz meg, amely biztosítja, hogy nem lépik túl az alkalmazandó határértékeket.

(2) A következő támogatásfajták nem tekintendők átláthatónak:

a) a tőkeinjekciókból álló támogatás, a kockázati tőkére vonatkozó különös rendelkezések sérelme nélkül;

b) kockázatitőke-befektetési intézkedésekből álló támogatás, a 29. cikkben foglalt feltételeknek megfelelő támogatás kivételével.

(3) A visszafizetendő előleg formájában nyújtott támogatást csak akkor lehet átlátható támogatásnak tekinteni, ha a visszafizetendő előleg teljes összege nem haladja meg az e rendelet alapján alkalmazandó határértéket. Ha ez a határérték támogatási intenzitás formájában van megadva, a támogatható költségek százalékában kifejezett visszafizetendő előleg teljes összege nem haladhatja meg az alkalmazandó támogatásintenzitást.

6. cikk

Egyedi bejelentési határértékek

(1) E rendelet nem alkalmazható azokra az egyedi támogatásokra, akár ad hoc támogatásként, akár program alapján nyújtották, amelyek bruttó támogatástartalma meghaladja a következő határértékeket:

a) kkv-k részére nyújtott beruházási és környezetvédelmi támogatás: vállalkozásonként és beruházási projektenként 7,5 millió euró;

b) környezetvédelmi beruházási támogatás: vállalkozásonként és beruházási projektenként 7,5 millió euró;

c) kkv-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás: vállalkozásonként és projektenként 2 millió euró;

d) kkv-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatás: vállalkozásonként és projektenként 2 millió euró;

e) kutatási és fejlesztési projekttámogatás és megvalósíthatósági tanulmányok:

i. ha a projekt túlnyomórészt alapkutatást foglal magában: 20 millió euró vállalkozásonként és projektenként/megvalósíthatósági tanulmányonként;

ii. ha a projekt túlnyomórészt ipari kutatást foglal magában: 10 millió euró vállalkozásonként és projektenként/megvalósíthatósági tanulmányonként;

iii. minden egyéb projekt esetében: 7,5 millió euró vállalkozásonként és projektenként/megvalósíthatósági tanulmányonként;

iv. ha a projekt EUREKA projekt, az i., ii., illetve iii. pontban megállapított összegek kétszerese.

f) a kkv-k részére ipari tulajdonjogokkal kapcsolatban felmerülő költségekhez nyújtott támogatás: 5 millió euró vállalkozásonként és projektenként;

g) képzési támogatás: 2 millió euró képzési projektenként;

h) a hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezkedéséhez nyújtott támogatás: évente 5 millió euró vállalkozásonként;

i) a fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához bérköltségek formájában nyújtott támogatás: évente 10 millió euró vállalkozásonként;

j) a fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatása többletköltségeinek ellentételezéséhez nyújtott támogatás: évente 10 millió euró vállalkozásonként.

Az e) pontban szereplő kutatási és fejlesztési projekttámogatásokra és megvalósíthatósági tanulmányokra alkalmazandó megfelelő határérték meghatározása szempontjából egy projektet akkor kell "túlnyomórészt" alapkutatást, illetve ipari kutatást magában foglaló projektnek tekinteni, ha a támogatható projektköltségeknek több mint 50 %-a olyan tevékenységből adódik, amely az alapkutatás, illetve az ipari kutatás típusba tartozik. Olyan esetekben, amikor a projekt uralkodó jellege nem állapítható meg, az alacsonyabb határértéket kell alkalmazni.

(2) A nagyberuházási projekteknek nyújtott regionális beruházási támogatásokat be kell jelenteni a Bizottság részére, ha az összes forrásból származó támogatás teljes összege meghaladja annak a maximális támogatási összegnek a 75 %-át, amelyet valamely, 100 millió euró elszámolható költséggel rendelkező beruházás igénybe vehet a jóváhagyott regionális támogatási térképben a nagyvállalkozásokra vonatkozó, a támogatás nyújtásának napján alkalmazandó rendes támogatási határérték alapján.

7. cikk

Támogatáshalmozódás

(1) Annak megállapítása során, hogy a 6. cikkben megállapított egyedi bejelentési határértékeket és a II. fejezetben megállapított maximális támogatási intenzitásokat betartják-e, a támogatott tevékenységre vagy projektre vonatkozó állami támogatási intézkedések teljes összegét kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a támogatást helyi, regionális, nemzeti vagy közösségi forrásból finanszírozzák-e.

(2) Az e rendelet értelmében mentesített támogatás halmozható az e rendelet értelmében mentesített bármely támogatással, amennyiben az adott támogatási intézkedések különböző azonosítható elszámolható költségekre vonatkoznak.

(3) Az e rendelet értelmében mentesített támogatás a részben vagy teljes mértékben ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában nem halmozható egyéb, az e rendelet értelmében mentesített támogatással vagy az 1998/2006/EK bizottsági rendeletben (26) megállapított feltételeknek megfelelő de minimis támogatással, vagy más közösségi finanszírozással, amennyiben a halmozódás az e rendelet alapján e támogatásra alkalmazandó legmagasabb támogatási intenzitás vagy támogatási összeg túllépéséhez vezetne.[17]

(4) A (3) bekezdéstől eltérően a fogyatékkal élő munkavállalóknak nyújtott támogatás - ahogyan azt a 41. és 42. cikk szabályozza - az ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában az e rendelet alapján alkalmazható legmagasabb határértéket meghaladóan is halmozható az e rendelet értelmében mentesített támogatással, feltéve hogy az ilyen halmozódás nem eredményez az érintett munkavállalók alkalmazási idejének bármely időszakában a vonatkozó költségek 100 %-át meghaladó támogatási intenzitást.

(5) Az e rendelet értelmében mentesített, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező támogatási intézkedések és az e rendelet értelmében mentesített, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatási intézkedések halmozódásának tekintetében az alábbi feltételeket kell alkalmazni:

a) amennyiben a célvállalkozás a 29. cikk szerinti kockázatitőke-befektetési intézkedés alapján kapott tőkét, és ezt követően az első kockázatitőke-befektetés első három éve alatt e rendelet szerinti támogatás iránti kérelmet nyújt be, az e rendelet szerinti, vonatkozó támogatási határértékeket vagy maximális elszámolható költségeket általános jelleggel 50 %-kal, a támogatott területeken található célvállalkozások esetében pedig 20 %-kal kell csökkenteni; e csökkenés nem haladhatja meg a kapott kockázati tőke teljes összegét; e csökkentés nem vonatkozik a 31-37. cikk alapján mentesített kutatási és fejlesztési és innovációs támogatásra;

b) a fiatal innovatív vállalkozások részére nyújtott támogatás az odaítélést követő első három évben nem halmozható az e rendelet által mentesített egyéb támogatásokkal, kivéve az e rendelet 29. cikke alapján mentesített támogatásokat és az e rendelet 31-37. cikke alapján mentesített támogatásokat.

8. cikk

Ösztönző hatás

(1) E rendelet csak az ösztönző hatással bíró támogatásokat mentesíti.

(2) A kkv-k részére e rendelet alapján nyújtott támogatást akkor kell ösztönző hatásúnak tekinteni, ha a projekttel kapcsolatos munkálatok vagy tevékenységek megkezdése előtt a kedvezményezett támogatás iránti kérelmet nyújtott be az érintett tagállamhoz.

(3) A nagyvállalkozásoknak e rendelet alapján nyújtott támogatást akkor kell ösztönző hatásúnak tekinteni, ha a (2) bekezdésben megállapított feltétel teljesítésén túlmenően a tagállam az adott egyedi támogatás odaítélését megelőzően ellenőrizte, hogy a kedvezményezett által összeállított dokumentáció alátámasztja, hogy a következők közül egy vagy több kritérium teljesül:

a) a támogatás következtében lényegesen megnövekedett a projekt/tevékenység mérete;

b) a támogatás következtében lényegesen kiszélesedett a projekt/tevékenység köre;

c) a támogatás következtében lényegesen nőtt a kedvezményezett által a projektre/tevékenységre fordított teljes összeg;

d) a támogatás következtében lényegesen nőtt az érintett projekt/tevékenység végrehajtási üteme;

e) a 13. cikkben említett regionális beruházási támogatás esetében, ha a támogatás hiányában nem került volna sor a beruházási projekt végrehajtására az érintett támogatott térségben.

(4) A (2) és (3) bekezdésben megállapított feltételek nem alkalmazandók az adópolitikai intézkedések tekintetében, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

a) az adópolitikai intézkedések objektív kritériumoknak megfelelően és további tagállami mérlegelési jogkör gyakorlása nélkül biztosítják a támogatás igénybevételének jogát, és

b) ezeket az adópolitikai intézkedéseket azelőtt fogadták el, hogy a támogatott projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munka megkezdődött; e feltétel nem alkalmazandó az adópolitikai utódprogramok esetében.

(5) Ami a 42. cikkben említett, a fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatása többletköltségeinek ellentételezéséhez nyújtott támogatást illeti, a (2) és (3) bekezdésben rögzített feltételek teljesítettnek minősülnek, ha a 42. cikk (3) bekezdésben rögzített feltételek teljesülnek.

Ami a 40. és 41. cikkben említett, a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásához bérköltségek formájában nyújtott támogatást és a fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához bérköltségek formájában nyújtott támogatást illeti, a e cikk (2) és (3) bekezdésében megállapított feltételek teljesítettnek minősülnek, ha a támogatás a foglalkoztatott hátrányos helyzetű/fogyatékkal élő munkavállalók létszámának nettó növekedéséhez vezet.

A 25. cikkben említett, a környezeti adók csökkentése formájában nyújtott támogatást illetően a (2), (3) és (4) bekezdésben megállapított feltételek teljesítettnek minősülnek.

A 29. cikkben említett, a kockázati tőke formájában nyújtott támogatást illetően a (2), (3) és (4) bekezdésben megállapított feltételek teljesítettnek minősülnek.

(6) Amennyiben a (2) és (3) bekezdésben rögzített feltételek nem teljesülnek, a teljes támogatási intézkedés nem mentesülhet e rendelet alapján.

9. cikk

Átláthatóság

(1) Valamely, e rendelet alapján mentesített támogatási program hatálybalépését vagy ad hoc támogatás odaítélését követő 20 munkanapon belül a tagállam összefoglalót küld a Bizottságnak a szóban forgó támogatási intézkedésre vonatkozó információkról. Ezen összefoglalót elektronikus formában, az erre meghatározott bizottsági informatikai alkalmazás útján és a III. mellékletben megállapított formanyomtatványon kell megküldeni a Bizottság részére.

A Bizottság haladéktalanul átvételi elismervényt küld az összefoglaló átvételéről.

A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a Bizottság honlapján közzéteszi az összefoglalókat.

(2) Amikor a támogatási program hatályba lép vagy e rendelet alapján mentesített ad hoc támogatást nyújtanak, az érintett tagállam az interneten közzéteszi a támogatási intézkedés teljes szövegét. Támogatási programok esetében e szövegnek tartalmaznia kell azon nemzeti jogszabályok által megállapított követelményeket, amelyek biztosítják e rendelet megfelelő rendelkezéseinek tiszteletben tartását. Az érintett tagállam biztosítja, hogy a támogatási intézkedés teljes szövege az interneten mindaddig hozzáférhető, amíg az érintett támogatás hatályos. Az érintett tagállam által az (1) bekezdés értelmében adott összefoglalóban szerepelnie kell azon internetes címnek, amely közvetlenül a támogatási intézkedés teljes szövegéhez vezet.

(3) Az e rendelet alapján mentesített egyedi támogatás nyújtásakor - az adópolitikai intézkedés formájában nyújtott támogatások kivételével - a támogatásról rendelkező jogszabálynak egyértelműen hivatkoznia kell a II. fejezet e jogszabályt érintő megfelelő rendelkezéseire, azon nemzeti jogszabályokra, amelyek biztosítják e rendelet megfelelő rendelkezéseinek tiszteletben tartását, valamint közvetlenül a támogatási intézkedés teljes szövegéhez vezető internetes címre.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben előírt kötelezettségek sérelme nélkül, abban az esetben, ha a 31. cikk szerinti kísérleti és fejlesztési projektekre vonatkozó létező támogatási program alapján nyújtanak egyedi támogatást, amely meghaladja a 3 millió eurót, vagy ha nagyberuházási projektekre vonatkozó létező támogatási program alapján nyújtanak egyedi regionális beruházási támogatást, amelyre nem vonatkozik a 6. cikk szerinti egyedi bejelentési kötelezettség, a tagállamok a támogatásnak az illetékes hatóság által történő odaítélése napjától számított 20 munkanapon belül az e célra meghatározott informatikai alkalmazás útján tájékoztatják a Bizottságot a II. mellékletében megállapított formanyomtatványban kért összefoglaló adatokról.

10. cikk

Ellenőrzés

(1) A Bizottság rendszeresen ellenőrzi a támogatási intézkedéseket, amelyekről a 9. cikk szerint tájékoztatják.

(2) A tagállamok részletes nyilvántartást vezetnek az e rendelet alapján mentesített egyedi támogatásokról vagy támogatási programokról. A nyilvántartás tartalmaz minden, annak megállapításához szükséges információt, hogy az e rendeletben meghatározott feltételek teljesülnek-e, beleértve a vállalkozás jogállására vonatkozó információkat, amennyiben a támogatásra vagy többlettámogatásra való jogosultsága kkv-i minőségétől függ, a támogatás ösztönző hatására vonatkozó információt és azon információkat, amelyek e rendelet alkalmazása szempontjából lehetővé teszik a támogatható költségek összegének pontos megállapítását.

Az egyedi támogatásra vonatkozó nyilvántartást a támogatás odaítélésének napjától számított 10 évig kell megőrizni. A támogatási programra vonatkozó nyilvántartást 10 évig kell megőrizni azt követően, hogy az adott program alapján az utolsó támogatást nyújtották.

(3) Írásbeli kérelemre az érintett tagállam 20 munkanapon belül vagy a kérelemben meghatározott ennél hosszabb időtartamon belül minden olyan információról tájékoztatást nyújt a Bizottság részére, amelyet a Bizottság szükségesnek tart e rendelet alkalmazásának ellenőrzéséhez.

Amennyiben az érintett tagállam a Bizottság által meghatározott vagy a közösen megállapított időtartamon belül nem nyújt tájékoztatást a kért információról, vagy ha a tagállam hiányos információkat szolgáltat, a Bizottság emlékeztetőt küld, amelyben póthatáridőt határoz meg az információ benyújtására. Ha az érintett tagállam az emlékeztető ellenére sem nyújt tájékoztatást a kért információról, a Bizottság - miután az érintett tagállamnak biztosította a lehetőséget, hogy ismertesse nézeteit - határozatot fogad el, amelyben megállapítja, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi jövőbeni támogatási intézkedést vagy ezen intézkedések egy részét a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésével összhangban be kell jelenteni a Bizottság részére.

11. cikk

Éves jelentés

A 794/2004/EK bizottsági rendelet ( 27 ) III. fejezetének megfelelően a tagállamok elektronikus formában jelentést állítanak össze e rendelet alkalmazásáról minden teljes év vagy annak azon része tekintetében, amelynek során e rendelet hatályban van. Az éves jelentésnek egyaránt tartalmaznia kell a támogatási intézkedéseknek a támogatási intézkedés teljes szövegéhez közvetlenül vezető internetes címét.[18]

12. cikk

A beruházási támogatásra alkalmazandó egyedi feltételek

(1) Ahhoz, hogy e rendelet alkalmazásában elszámolható költségnek minősüljenek, a beruházásoknak a következőből kell állniuk:

a) tárgyi eszközökbe és/vagy immateriális javakba történő beruházás, amely új létesítmény létrehozásához, meglévő létesítmény bővítéséhez, egy létesítmény kibocsátásának további, új termékekkel történő diverzifikációjához vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatásához kapcsolódik; vagy

b) egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó befektetett eszközök beszerzése, amennyiben a létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, ha nem vásárolták volna fel, és az eszközöket egy független beruházó veszi meg; ha a kisvállalkozás az eredeti tulajdonos(ok) családja vagy korábbi munkavállalók általi jogutódlással szűnik meg, az eszközök független beruházó általi megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie.

Egy vállalkozásban történő részesedésszerzés önmagában nem minősül beruházásnak.

(2) Ahhoz, hogy e rendelet alkalmazásában elszámolható költségnek minősüljenek, a tárgyi eszközöknek a következő valamennyi feltételt teljesíteniük kell:

a) kizárólag a támogatásban részesülő vállalkozásban használhatók fel; a regionális beruházási támogatás esetében kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használhatók fel;

b) értékcsökkenési leírás alá eső eszközöknek kell őket tekinteni;

c) piaci feltételek mellett, harmadik féltől kell őket megvásárolni, anélkül hogy a vevő a 139/2004/EK tanácsi rendelet (28) (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) 3. cikke szerinti értelemben irányítást gyakorolhatna az eladó fölött vagy fordítva;[19]

d) a kkv-k részére nyújtott beruházási támogatás esetén legalább három évig a vállalat eszközei között kell szerepelniük; regionális beruházási támogatás esetében a vállalat eszközei közé kell sorolni őket, és legalább öt évig, a kkv-k esetén pedig három évig a támogatásban részesülő létesítményben kell maradniuk.

(3) Ahhoz, hogy e rendelet alkalmazásában elszámolható költségnek minősüljenek, a beruházási projekt által közvetlenül létrehozott munkahelyeknek a következő feltételeket kell teljesíteniük:

a) a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül kell létrehozni;

b) a beruházási projekt az érintett létesítményben foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi az előző tizenkét hónap átlagához képest;

c) a létrehozott munkahelyet nagyvállalkozások esetén legalább öt évig, kkv-k esetén legalább három évig fenn kell tartani.

II. FEJEZET

A TÁMOGATÁS KÜLÖNBÖZŐ FAJTÁIRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

Regionális támogatás

13. cikk

Regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás

(1) A regionális beruházási és foglakoztatási támogatási programokat a Szerződés 87. cikkének (3) bekezdése szerinti, a közös piaccal összeegyeztethető támogatási programoknak kell tekinteni, és mentesülnek a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy teljesülnek az e cikkben rögzített feltételek.

Az olyan ad hoc támogatást, amelyet regionális beruházási és foglalkoztatási támogatási program alapján nyújtott támogatás kiegészítésére használnak fel, és amely a beruházáshoz nyújtandó teljes támogatásnak legfeljebb 50 %-át teszi ki, a Szerződés 87. cikkének (3) bekezdése szerinti, a közös piaccal összeegyeztethető támogatásnak kell tekinteni, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy az ad hoc támogatás megfelel e rendelet valamennyi feltételének.

(2) A támogatás az érintett tagállam vonatkozásában a 2007 és 2013 közötti időszakra jóváhagyott regionális támogatási térkép alapján regionális támogatásra jogosult régiókban nyújtható. A beruházást a teljes beruházás befejezése után legalább öt évig, kkv-k esetén pedig három évig fenn kell tartani az érintett régióban. E követelmény azonban nem akadályozza meg a gyors technológiai változások folytán korszerűtlenné vált üzem, illetve felszerelés cseréjét, feltéve hogy az érintett régióban a gazdasági tevékenység az előírt időtartamra fennmarad.

(3) A bruttó támogatástartalomban kifejezett támogatási intenzitás nem haladhatja meg az érintett támogatott térségben a támogatás odaítélése idején hatályos regionális támogatási határértéket.

(4) A nagyberuházási projektek javára, illetve a szállítási ágazatban nyújtott regionális támogatások kivételével a (3) bekezdésben rögzített határértékek 20 százalékponttal növelhetők a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén.

(5) A (3) bekezdésben rögzített határértékek a támogatási intenzitásra vonatkoznak, amelyet vagy a tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházás elszámolható költségeinek hányadaként, vagy - közvetlenül a beruházási projekttel létrehozott munkahelyek esetén - az új munkavállaló két éves becsült bérköltségének hányadaként, vagy e fenti két módszer együttes alkalmazásával kell kiszámítani, feltéve hogy a támogatás nem lépi túl a kétfajta számítás alkalmazásából eredő kedvezőbb értéket.

(6) Amennyiben a támogatást tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházás költségei, illetve felvásárlás esetén a beszerzési költségek alapján számítják, a kedvezményezettnek saját forrás vagy minden állami támogatástól mentes külső finanszírozás útján a támogatható költségek legalább 25 %-át elérő mértékben pénzügyi hozzájárulást kell biztosítania. Amennyiben azonban az érintett tagállam nemzeti regionális támogatási térképe keretében jóváhagyott maximális támogatási intenzitás a (4) bekezdésnek megfelelően megnövelve több mint 75 %, a kedvezményezett pénzügyi hozzájárulása ennek megfelelően csökken. Amennyiben a támogatást a tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházás költségei alapján számítják ki, a (7) bekezdésben meghatározott feltételek is alkalmazandók.

(7) Létesítmény megvásárlása esetén csak az eszközök harmadik féltől történő beszerzésének költségeit lehet figyelembe venni, feltéve hogy az ügylet piaci feltételek mellett jött létre. Amennyiben a megvásárlást más beruházás is kíséri, ez utóbbihoz kapcsolódó költségeket a megvásárlás költségeihez hozzá kell adni.

A földterülettől és épülettől eltérő eszközök bérletével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha a bérlet pénzügyi lízing formájában valósul meg, és kötelezettséget tartalmaz az eszköznek a bérletre vonatkozó futamidő lejárata utáni megvásárlására vonatkozóan. Földterület illetve épületek bérlete esetén a beruházási projekt befejezésének várható időpontját követően a bérletnek legalább öt, illetve kkv-k esetén három évig folytatódnia kell.

A kkv-k és a felvásárlások kivételével a megszerzett eszköznek újnak kell lennie. Felvásárlás esetén nem lehet figyelembe venni azokat az eszközöket, amelyek beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást. A kkv-k esetében figyelembe lehet venni az immateriális javakba történő beruházások teljes költségét is. Nagyvállalkozások esetén az ilyen költségek a projekt teljes elszámolható beruházási költségének legfeljebb 50 %-áig vehetők figyelembe.

(8) Amennyiben a támogatás kiszámítása a bérköltségek alapján történik, a munkahelyeket közvetlenül a beruházási projektnek kell létrehoznia.

(9) A (3) és (4) bekezdésétől eltérően a maximális támogatási intenzitás a mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazására vonatkozó beruházások esetén az alábbi mértékekben határozható meg:

a) amennyiben a kedvezményezett kkv, a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján jogosult régiókban a támogatható költségek 50 %-áig, az érintett tagállam vonatkozásában 2007-2013-ra jóváhagyott regionális támogatási térkép szerint regionális támogatásra jogosult más régiókban pedig a támogatható költségek 40 %-áig;

b) amennyiben a kedvezményezett által az e rendelet I. mellékletének megfelelően számított foglalkoztatottak száma kevesebb, mint 750 fő és árbevétele kevesebb, mint 200 millió euró, a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján jogosult régiókban a támogatható költségek 25 %-áig, az érintett tagállam vonatkozásában 2007-2013-ra jóváhagyott regionális támogatási térkép szerint regionális támogatásra jogosult más régiókban pedig a támogatható költségek 20 %-áig.

(10) A nagyberuházások alprojektekre történő mesterséges felosztásának megelőzése érdekében valamely nagyberuházás egyetlen beruházásnak minősül abban az esetben, ha a beruházást ugyanazon vállalkozás vagy vállalkozások valósítják meg három éves időszakon belül, és a beruházás gazdaságilag oszthatatlan módon összekapcsolódó tárgyi eszközökből áll.

14. cikk

Újonnan létrehozott kisvállalkozások részére nyújtott támogatás

(1) Az újonnan létrehozott kisvállalkozások részére nyújtott támogatási programokat a Szerződés 87. cikkének (3) bekezdése szerinti, a közös piaccal összeegyeztethető támogatási programoknak kell tekinteni, és mentesülnek a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy teljesülnek az e cikk (2), (3) és (4) bekezdésében rögzített feltételek.

(2) A kedvezményezett a kisvállalkozás.

(3) A támogatási összeg nem haladhatja meg:

a) a 2 millió eurót a gazdasági tevékenységüket a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti mentességre jogosult régióban végző kisvállalkozások esetében;

b) az 1 millió eurót a gazdasági tevékenységüket a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti mentességre jogosult régióban végző kisvállalkozások esetében.

A támogatás éves összege vállalkozásonként nem lépheti túl az a) és b) pontjában rögzített összegek 33 %-át.

(4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a következő mértéket:

a) a 87. cikk (3) bekezdése a) pontjának hatálya alá tartozó régiókban a támogatható költségek 35 %-át a vállalkozás megalakulását követő első három évben, illetve 25 %-át az ezt követő két évben;

b) a 87. cikk (3) bekezdése c) pontjának hatálya alá tartozó régiókban a támogatható költségek 25 %-át a vállalkozás megalakulását követő első három évben, illetve 15 %-át az ezt követő két évben.

A fenti támogatási intenzitások 5 %-kal növelhetők a 87. cikk (3) bekezdése a) pontjának hatálya alá eső azon régiókban, amelyben az egy főre jutó bruttó hazai össztermék (GDP) kevesebb, mint az EU-25 átlagának 60 %-a, valamint azon régiókban, ahol a népsűrűség alacsonyabb, mint 12,5 lakos négyzetkilométerenként, az 5 000 főnél kevesebb lakosú kis szigetek és más ilyen méretű, hasonlóan elszigetelt közösségek esetében.

(5) A támogatható költségek a kisvállalkozás létrehozásához közvetlenül kapcsolódó jogi, tanácsadói, konzultációs és adminisztratív költségek, valamint - amennyiben a vállalkozás létrehozását követő első öt évben merülnek fel - a következő költségek:

a) a külső finanszírozás kamata és a saját tőkére jutó osztalék, amennyiben a referencia-kamatlábbal számolt osztalékot nem haladja meg;

b) a termelési létesítmény/felszerelés bérleti díja;

c) energia-, víz- és fűtési díj, valamint (a hozzáadottérték-adótól és a gazdasági tevékenységből származó bevételekre kivetett társasági adótól eltérő) adók és adminisztratív díjak;

d) az értékcsökkenés, a termelési létesítmény/felszerelés lízingdíja, valamint a bérköltségek, amennyiben az alapul szolgáló beruházás vagy a munkahelyteremtési és a munkaerő-felvételi intézkedések nem részesültek egyéb támogatásban.

(6) Azon kisvállalkozások, amelyeket az elmúlt 12 hónapban bezárt vállalkozások résztulajdonosai irányítanak nem részesülhetnek az e cikk szerinti támogatásban, ha az érintett vállalkozások ugyanazon az érintett piacokon vagy szomszédos piacokon tevékenyek.

2. SZAKASZ

Kkv-k részére nyújtott beruházási és foglalkoztatási támogatás

15. cikk

Kkv-k részére nyújtott beruházási és foglalkoztatási támogatás

(1) A kkv-k részére nyújtott beruházási és foglalkoztatási támogatást a Szerződés 87. cikkének (3) bekezdése szerinti, a közös piaccal összeegyeztethető támogatásnak kell tekinteni, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy teljesülnek az e cikk (2), (3) és (4) bekezdésében rögzített feltételek.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a következő mértéket:

a) kisvállalkozások esetében a támogatható költségek 20 %-a;

b) középvállalkozások esetében a támogatható költségek 10 %-a.

(3) A támogatható költségek a következők:

a) a tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházás költségei; vagy

b) a beruházási projekttel közvetlenül létrehozott munkahelyek két évre számított, becsült bérköltsége.

(4) Amennyiben a beruházás mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazására vonatkozik, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a következő mértéket:

a) a legkülső régiókban a támogatható beruházások 75 %-a;

b) az 1405/2006/EK tanácsi rendelet (29) szerinti kisebb égei-tengeri szigeteken a támogatható költségek 65 %-a;[20]

c) a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján jogosult régiókban a támogatható költségek 50 %-a;

d) az összes többi régióban a támogatható költségek 40 %-a.

3. SZAKASZ

Női vállalkozóknak nyújtott támogatás

16. cikk

Női vállalkozók által újonnan létrehozott kisvállalkozások részére nyújtott támogatás

(1) A női vállalkozók által újonnan létrehozott kisvállalkozások részére nyújtott támogatási programokat a Szerződés 87. cikkének (3) bekezdése szerinti, a közös piaccal összeegyeztethető támogatási programoknak kell tekinteni, és mentesülnek a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy teljesülnek az e cikk (2)-(5) bekezdésében rögzített feltételek.

(2) A kedvezményezettek a női vállalkozó által újonnan létrehozott kisvállalkozások.

(3) A támogatási összeg nem haladhatja meg a vállalkozásonkénti 1 millió eurót.

A támogatás éves összege vállalkozásonként nem haladhatja meg az első albekezdésben rögzített összeg 33 %-át.

(4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a vállalkozás megalakulását követő első három évben felmerült, elszámolható költségek 15 %-át.

(5) A támogatható költségek a vállalkozás létrehozásához közvetlenül kapcsolódó jogi, tanácsadói, konzultációs és adminisztratív költségek, valamint - amennyiben a vállalkozás létrehozását követő első öt évben merülnek fel - a következő költségek:

a) a külső finanszírozás kamata és a saját tőkére jutó osztalék, amennyiben a referencia-kamatlábbal számolt osztalékot nem haladja meg;

b) a termelési létesítmény/felszerelés bérleti díja;

c) energia-, víz- és fűtési díj, valamint (a hozzáadottérték-adótól és a gazdasági tevékenységből származó bevételekre kivetett társasági adótól eltérő) adók és adminisztratív díjak;

d) az értékcsökkenés, a termelési létesítmény/felszerelés lízingdíja, valamint a bérköltségek, amennyiben az alapul szolgáló beruházás vagy a munkahelyteremtési és a munkaerő-felvételi intézkedések nem részesültek egyéb támogatásban;

e) a gyermekellátás és a szülői ellátás költségei, ideértve adott esetben a szülői szabadsággal kapcsolatban felmerült költségeket.

(6) Azon kisvállalkozások, amelyeket az elmúlt 12 hónapban bezárt vállalkozások résztulajdonosai irányítanak, nem részesülhetnek az e cikk szerinti támogatásban, ha az érintett vállalkozások ugyanazon érintett piacokon vagy szomszédos piacokon tevékenykednek.

4. SZAKASZ

Környezetvédelmi támogatások

17. cikk

Fogalommeghatározások

E szakasz alkalmazásában:

1. "környezetvédelem": minden olyan intézkedés, amely fizikai környezetünknek vagy természeti erőforrásainknak a kedvezményezett saját tevékenységei által történő károsodásának felszámolására vagy megakadályozására, e károsodás bekövetkezése kockázatának csökkentésére, illetve a természeti erőforrások hatékonyabb felhasználására irányul, beleértve az energiamegtakarítási intézkedéseket és a megújuló energiaforrások használatát is;

2. "energiamegtakarítási intézkedések": azok az intézkedések, amelyek révén a vállalkozások csökkenteni tudják a termelési folyamatban felmerülő energiafelhasználást;

3. "közösségi szabvány"

a) olyan kötelező közösségi szabvány, amely környezeti mutatókra ír elő a vállalkozások által elérendő szinteket, vagy

b) a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (30) rögzített, az elérhető legjobb technikák használatára vonatkozó kötelezettség, amelyet a Bizottság az irányelv 17. cikke (2) bekezdésének megfelelően a legújabb erre vonatkozó tájékoztatásában tett közzé;[21]

4. "megújuló energiaforrások": a megújuló, nem fosszilis energiaforrások, közelebbről: szélenergia, napenergia, geotermikus energia, hullámenergia, árapály-energia, vízi erőművek, biomassza, hulladéklerakó-gáz, a szennyvíztisztító telepekről származó gáz és biogázok;

5. "bioüzemanyagok": a biomasszából előállított folyékony vagy gáz halmazállapotú, a közlekedésben használt üzemanyagok;

6. "fenntartható bioüzemanyagok": olyan bioüzemanyagok, amelyek megfelelnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó javaslat (31) 15. cikkében rögzített fenntarthatósági kritériumoknak; a fenntarthatósági kritériumok az irányelv Európai Parlament és Tanács általi elfogadásától és az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetésétől alkalmazandók.[22]

7. "megújuló energiaforrásokból származó energia": a kizárólag megújuló energiaforrásokat felhasználó erőművek által végzett energiatermelés, valamint hagyományos energiaforrásokat is alkalmazó vegyes létesítményekben megújuló energiaforrásokból nyert, az energiaérték alapján számított energiarész, beleértve a tárolórendszerek feltöltésére használt megújuló villamos energiát, a tárolórendszerek eredményeként nyert villamos energia kivételével;

8. "kapcsolt energiatermelés": az egyetlen folyamat során egy időben termelt hőenergia és villamos és/vagy mozgási energia;

9. "nagy hatásfokú kapcsolt energia-termelés": a 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (32) III. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő, valamint a 2007/74/EK bizottsági határozatban (33) meghatározott összehangolt hatásfok-referenciaértékeket teljesítő kapcsolt energiatermelés;[23]

10. "környezeti adó": olyan adó, amelynek tárgya egyértelműen káros hatással van a környezetre, vagy amelynek célja bizonyos tevékenységek, áruk vagy szolgáltatások megadóztatása a környezetvédelmi költségeknek az árba történő beépítése és/vagy annak érdekében, hogy a termelőket és fogyasztókat olyan tevékenységek felé irányítsák, amelyek nagyobb mértékben tekintettel vannak a környezetre;

11. "közösségi minimum-adómérték": a közösségi jog által előírt minimum-adóérték; a közösségi minimum-adómérték az energiatermékek és a villamos energia esetében az a minimum-adómérték, amelyet a 2003/96/EK tanácsi irányelv I. melléklete rögzít;

12. "tárgyi eszközök": a környezetvédelmi célkitűzések megvalósításához feltétlenül szükséges földterület-beruházás, a szennyezés, illetve az ártalom csökkentésére vagy felszámolására szolgáló létesítményekbe, üzemekbe és berendezésekbe történő beruházás, valamint a termelési eljárások kiigazítását szolgáló környezetvédelmi beruházások.

18. cikk

A vállalatok számára a közösségi környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő beruházási támogatás

(1) A vállalatok számára a közösségi környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő beruházási támogatást a Szerződés 87. cikkének (3) bekezdése szerinti, a közös piaccal összeegyeztethető támogatásnak kell tekinteni, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy teljesülnek az e cikk (2)-(8) bekezdésében rögzített feltételek.

(2) A támogatott beruházásnak meg kell felelnie a következő feltételek egyikének:

a) a beruházás a közösségi szabványok túlteljesítése révén lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenységeiből eredő környezetvédelmi szint emelését, függetlenül az alkalmazandó közösségi szabványoknál szigorúbb kötelező nemzeti szabványok meglététől;

b) a beruházás lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenységeiből eredő környezetvédelmi szint emelését a közösségi szabványok hiányában.

(3) Nem nyújtható támogatás, ha a tervezett fejlesztések annak biztosítására irányulnak, hogy a társaság megfeleljen a már elfogadott, de még hatályban nem lévő közösségi szabványoknak.

(4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 35 %-át.

A támogatási intenzitás azonban 20 százalékponttal növelhető a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén.

(5) A támogatható költségek a vonatkozó közösségi szabványok által előírtnál magasabb szintű környezetvédelem eléréséhez szükséges többletköltségek, a működési előnyök és működési költségek figyelembe vétele nélkül.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazása szempontjából a beruházásnak a környezetvédelemhez közvetlenül kapcsolódó költségeit az alternatív helyzetből kiindulva kell meghatározni.

a) amennyiben beruházás összköltségén belül a környezetvédelmi beruházás költsége egyszerűen meghatározható, a környezetvédelemhez szorosan kapcsolódó e költség a támogatható költség;

b) minden más esetben úgy kell megállapítani a beruházás többletköltségeit, hogy a beruházást össze kell hasonlítani az állami támogatás nélküli alternatív helyzettel; az alternatív helyzet egy, műszaki szempontból hasonló, alacsonyabb környezetvédelmi szintet képviselő beruházás (amely megfelel a kötelező közösségi szabványoknak, ha vannak ilyenek), amely hitelt érdemlően megvalósítható lenne támogatás nélkül (a továbbiakban: referencia-beruházás); a műszaki szempontból hasonló beruházás olyan beruházást jelent, amelynek termelőkapacitása és minden egyéb műszaki jellemzője azonos a beruházáséval (kivéve azon jellemzőket, amelyek közvetlenül a környezetvédelmi többletberuházáshoz kapcsolódnak); az ilyen referencia-beruházásnak továbbá üzletileg hiteles alternatívát kell jelentenie az értékelés tárgyát képező beruházáshoz képest.

(7) A támogatható beruházást tárgyi eszközökbe és/vagy immateriális javakba történő beruházás formájában kell megvalósítani.

(8) A közösségi szabványok által előírt szintnél magasabb környezetvédelemi szint megvalósítását célzó beruházások esetében az alternatív helyzet az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) ha a vállalkozás a közösségi szabványok hiányában elfogadott nemzeti szabványokhoz igazodik, a támogatható költségek a nemzeti szabványok által előírt szintű környezetvédelem megvalósításához szükséges beruházási többletköltséget foglalják magukban;

b) ha a vállalkozás olyan nemzeti szabványokhoz igazodik vagy olyanokat teljesít túl, amelyek szigorúbbak a közösségi szabványoknál, vagy túlteljesítik a közösségi szabványokat, a támogatható költségek a közösségi szabványok által előírt szintnél magasabb környezetvédelemi szint megvalósításához szükséges beruházási többletköltséget foglalják magukban. A közösségi szabványok által előírt szintű környezetvédelem megvalósításához szükséges beruházások költségei nem számolhatók el;

c) szabványok hiányában a támogatható költségek azon beruházási költségek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy magasabb környezetvédelmi szintet valósítsanak meg annál, mint amelyet a környezetvédelmi támogatás hiányában az érintett vállalkozás vagy vállalkozások elérnének.

(9) Más vállalkozás hulladékának gazdálkodásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás nem mentesülhet e cikk alapján.

19. cikk

A közösségi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő, új szállítóeszközök beszerzéshez nyújtott támogatás

(1) A közlekedési ágazatban tevékenykedő vállalkozások részére új szállítóeszközök beszerzéshez nyújtott olyan beruházási támogatásokat, amelyek lehetővé teszik a közösségi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését, a Szerződés 87. cikkének (3) bekezdése szerinti, a közös piaccal összeegyeztethető támogatásoknak kell tekinteni, és mentesülnek a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy teljesülnek az e cikk (2), (3) és (4) bekezdésében rögzített feltételek.

(2) A támogatott beruházásnak eleget kell tennie a 18. cikk (2) bekezdésében rögzített feltételnek.

(3) Az elfogadott közösségi szabványoknak megfelelő közúti, vasúti, belvízi hajóutakon és tengeren történő szállítást szolgáló új járművek beszerzéséhez nyújtott támogatást mentesíteni kell, ha a beszerzés a közösségi szabványok hatálybalépése előtt történik, és kötelezővé válásukkor azok nem alkalmazhatók visszamenőleges hatállyal a már megvásárolt járművekre.

(4) A környezetvédelmi visszamenőleges műveletekhez nyújtott támogatást mentesíteni kell, amennyiben a meglévő szállítási eszközöket a szállítási eszköz forgalomba helyezésekor még nem hatályos környezetvédelmi szabványoknak megfelelően átalakították, vagy ha e szállítási eszközökre nem vonatkoznak környezetvédelmi szabványok.

(5) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 35 %-át.

A támogatási intenzitás azonban növelhető kisvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetében 20 százalékponttal, közepes vállalkozásoknak nyújtott támogatások esetében pedig 10 százalékponttal.

(6) A támogatható költségek a közösségi szabványok által előírt környezetvédelmi szint meghaladását lehetővé tevő beruházási többletköltségek.

A támogatható költségek kiszámításához a 18. cikk (6) és (7) bekezdésében rögzített módszert kell alkalmazni, a működési előnyöket és a működési költségeket pedig figyelmen kívül kell hagyni.

20. cikk

A kkv-k jövőbeni közösségi szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott támogatás

(1) Azt a támogatást, amely lehetővé teszi a kkv-k számára, hogy megfeleljenek a környezetvédelem szintjét emelő, de még nem hatályos új közösségi szabványoknak, a Szerződés 87. cikkének (3) bekezdése szerinti, a közös piaccal összeegyeztethető támogatásnak kell tekinteni, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy teljesülnek az e cikk (2), (3) és (4) bekezdésében rögzített feltételek.

(2) A közösségi szabványok hatálybalépése előtt legalább egy évvel kell a szabványokat elfogadni és a beruházást végrehajtani és befejezni.

(3) A támogatási intenzitás a kisvállalkozások esetében nem haladhatja meg a támogatható költségek 15 %-át, a középvállalkozások esetében pedig a támogatható költségek 10 %-át, ha a végrehajtás és a befejezés több mint három a szabvány hatálybalépése előtt történik, kisvállalkozások esetében pedig a támogatható költségek 10 %-át, ha a végrehajtás és a befejezés egy-három évvel a szabvány hatálybalépése előtt történik.

(4) A támogatható költségek a közösségi szabvány hatálybalépése előtti környezetvédelemi szinthez viszonyítva, a közösségi szabvány által előírt környezetvédelmi szint megvalósításához szükséges beruházási többletköltségek.

A támogatható költségek kiszámításához a 18. cikk (6) és (7) bekezdésében rögzített módszert kell alkalmazni, a működési előnyöket és működési költségeket pedig figyelmen kívül kell hagyni.

21. cikk

Az energiamegtakarítási intézkedésekhez nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatás

(1) Azt a környezetvédelmi beruházási támogatást, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy energiamegtakarítást érjenek el, a Szerződés 87. cikke (3) bekezdése szerinti, a közös piaccal összeegyeztethető támogatásnak kell tekinteni, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy teljesíti:

a) az e cikk (2) és (3) bekezdésében rögzített feltételeket, vagy

b) az e cikk (4) és (5) bekezdésében rögzített feltételeket.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 60 %-át.

A támogatási intenzitás azonban 20 százalékponttal növelhető a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén.

(3) A támogatható költségek a közösségi szabványok által előírtnál magasabb szintű energiamegtakarítás megvalósításához szükséges beruházási többletköltségek.

A támogatható költségek kiszámításához a 18. cikk (6) és (7) bekezdésében rögzített módszert kell alkalmazni.

A támogatható költségek kiszámítása során figyelmen kívül kell hagyni az energiamegtakarításhoz szükséges többletberuházáshoz kapcsolódó költségeket és működési előnyöket, amelyek kkv-k esetében e beruházás első három éve alatt, az EU széndioxidkibocsátás-kereskedelmi rendszerében részt nem vevő nagyvállalatok esetében a beruházás első négy éve alatt, az EU széndioxidkibocsátás-kereskedelmi rendszerében részt vevő nagyvállalatok esetében pedig a beruházás első öt éve alatt jelentkeztek. Nagyvállalkozások esetén ez az időszak csökkenthető e beruházás élettartamának első három évére, amennyiben bizonyítható, hogy a beruházás értékcsökkenés-leírási ideje nem haladja meg a három évet.

A támogatható költségek számítását független könyvvizsgálóval kell hitelesíttetni.

(4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 20 %-át.

A támogatási intenzitás azonban 20 százalékponttal növelhető a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén.

(5) A támogatható költségek kiszámításához a 18. cikk (6) és (7) bekezdésében rögzített módszert kell alkalmazni, a működési előnyöket és működési költségeket pedig figyelmen kívül kell hagyni.

22. cikk

A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésbe történő beruházáshoz nyújtott környezetvédelmi támogatás

(1) A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésbe történő beruházáshoz nyújtott környezetvédelmi támogatást a Szerződés 87. cikke (3) bekezdése szerinti, a közös piaccal összeegyeztethető támogatásnak kell tekinteni, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy teljesülnek az e cikk (2)-(4) bekezdésében rögzített feltételek.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 45 %-át.

A támogatási intenzitás azonban 20 százalékponttal növelhető a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén.

(3) A támogatható költségek a nagy hatásfokú kapcsoltenergia-termelő egység megvalósításához szükséges, a referencia-beruházáshoz viszonyított beruházási többletköltségek. A támogatható költségek kiszámításához a 18. cikk (6) és (7) bekezdésében rögzített módszert kell alkalmazni, a működési előnyöket és működési költségeket pedig figyelmen kívül kell hagyni.

(4) Az új kapcsoltenergia-termelő egységnek összességében primerenergia-megtakarítást kell elérnie a 2004/8/EK irányelv és a 2007/74/EK határozat által meghatározott külön energiatermeléshez viszonyítva. A meglévő kapcsoltenergia-termelő egység fejlesztésének vagy a meglévő kapcsoltenergia-termelő egységgé történő átalakításának az eredeti helyzethez viszonyítva primerenergia-megtakarítást kell eredményeznie.

23. cikk

A megújuló energiaforrásokból származó energia előmozdítására irányuló környezetvédelmi beruházási támogatás

(1) A megújuló energiaforrásokból származó energia előmozdítására irányuló környezetvédelmi beruházási támogatást a Szerződés 87. cikke (3) bekezdése szerinti, a közös piaccal összeegyeztethető támogatásnak kell tekinteni, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy teljesülnek az e cikk (2), (3) és (4) bekezdésben rögzített feltételek.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 45 %-át.

A támogatási intenzitás azonban 20 százalékponttal növelhető a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén.

(3) A támogatható költségek azok a többletköltségek, amelyek a kedvezményezettet terhelik egy hagyományos, a tényleges energiatermelés szempontjából ugyanolyan kapacitású erőműhöz vagy fűtőrendszerhez képest.

A támogatható költségek kiszámításához a 18. cikk (6) és (7) bekezdésében rögzített módszert kell alkalmazni, a működési előnyöket és működési költségeket pedig figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A bioüzemanyag előállításához nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatás csak annyiban mentesül, amennyiben a támogatott beruházásokat kizárólag fenntartható bioüzemanyagok előállítására használják fel.

24. cikk

Környezetvédelmi tanulmányokra nyújtott támogatás

(1) Az olyan tanulmányokra nyújtott támogatást, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a 18. cikkben meghatározott beruházásokhoz, a 21. cikkben meghatározott feltételek szerinti energiamegtakarítási intézkedésekbe történő beruházáshoz, illetve a 23. cikkben meghatározott feltételek szerinti megújuló energiaforrásból származó energia előmozdítására irányuló beruházásokhoz, a Szerződés 87. cikkének (3) bekezdése szerinti, a közös piaccal összeegyeztethető támogatásnak kell tekinteni, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy teljesülnek az e cikk (2) és a (3) bekezdésében rögzített feltételek.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 50 %-át.

A támogatási intenzitás azonban 20 százalékponttal növelhető a kisvállalkozásoknak készített, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak készített tanulmányok esetén.

(3) A támogatható költségek a tanulmány költségei.

25. cikk

Környezeti adók csökkentése formájában nyújtott támogatás

(1) A 2003/96/EK irányelv feltételeinek megfelelő, a környezeti adók csökkentése formájában nyújtott támogatási programokat a Szerződés 87. cikkének (3) bekezdése szerinti, a közös piaccal összeegyeztethető támogatási programoknak kell tekinteni, és mentesülnek a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy teljesülnek az e cikk (2) és (3) bekezdésében rögzített feltételek.

(2) Az adócsökkentés kedvezményezettjének meg kell fizetnie legalább a 2003/96/EK irányelvben meghatározott közösségi minimum-adómértéket.

(3) Az adócsökkentés legfeljebb tíz évre adható. A tagállamok e tízéves időszakot követően újraértékelik az érintett támogatási intézkedések indokoltságát.

5. SZAKASZ

Kkv-k részére tanácsadáshoz és a kkv-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatások

26. cikk

A kkv-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás

(1) A kkv-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatást a Szerződés 87. cikkének (3) bekezdése szerinti, a közös piaccal összeegyeztethető támogatásnak kell tekinteni, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy teljesülnek az e cikk (2) és (3) bekezdésében rögzített feltételek.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 50 %-át.

(3) A támogatható költségek a külső tanácsadók által nyújtott szolgáltatások tanácsadói költségei.

Az érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység, és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez, úgymint folyamatos adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz vagy hirdetéshez.

27. cikk

A kkv-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatás

(1) A kkv-k vásárokon való részvételhez nyújtott támogatást a Szerződés 87. cikkének (3) bekezdése szerinti, a közös piaccal összeegyeztethető támogatásnak kell tekinteni, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy teljesülnek az e cikk (2) és (3) bekezdésében rögzített feltételek.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 50 %-át.

(3) A támogatható költségek a vállalkozásnak valamely kiállításon vagy vásáron való első részvétele esetén a kiállítóhelyiség bérletével, felállításával és működtetésével kapcsolatos költségek.

6. SZAKASZ

Kockázati tőke formájában nyújtott támogatás

28. cikk

Fogalommeghatározások

E szakasz alkalmazásában:

1. "saját tőke": tulajdoni részesedés egy vállalkozásban, amelyet befektetőknek kibocsátott részvények testesítenek meg;

2. "kvázi-sajáttőke": olyan pénzügyi eszközök, amelyek hozama a tulajdonos számára elsősorban a célvállalkozás nyereségétől vagy veszteségétől függ, és amelyek nemfizetéssel szemben nincsenek biztosítva;

3. "magán sajáttőke": a nyilvánosan jegyzett saját tőkével szemben a tőzsdén nem jegyzett vállalkozásba történő magán sajáttőke-befektetés vagy magán kvázisajáttőke-befektetés, ideértve a vállalkozási tőkét (venture capital);

4. "magvető tőke": az indulási szakaszt megelőzően a kezdeti ötlet tanulmányozásához, értékeléséhez és kidolgozásához nyújtott finanszírozás;

5. "indulótőke": termékfejlesztéshez és piacbevezető marketinghez nyújtott finanszírozás olyan vállalkozásoknak, amelyek terméküket vagy szolgáltatásukat még nem értékesítették üzletszerűen, és nem termelnek nyereséget;

6. "növekedési tőke": a vállalkozásnak a növekedéshez vagy bővüléshez biztosított finanszírozás, amelynek célja a termelőkapacitás növelése, a piac- vagy termékfejlesztés, illetve a pótlólagos működőtőke biztosítása, függetlenül attól, hogy a vállalat már kifizetődően működik-e, illetve nyereséget termel-e vagy sem;

7. "kilépési stratégia": vállalkozásitőke-alap vagy kockázati magántőkealap részesedésének maximális nyereség elérésére irányuló terv szerint történő megszüntetése, amely lehet kereskedelmi értékesítés, leírás, elsőbbségi részvények/kölcsönök visszafizetése, átruházás más vállalkozásitőke-befektető részére, átruházás pénzügyi intézmény részére, értékesítés nyilvános forgalomba hozatallal, beleértve az első nyilvános kibocsátást;

8. "célvállalkozás": olyan vállalkozás, amelybe egy befektető vagy befektetési alap befektetni készül.

29. cikk

Kockázati tőke formájában nyújtott támogatás

(1) A kkv-k részére kockázati tőke formájában nyújtott támogatási programokat a Szerződés 87. cikkének (3) bekezdése szerinti, a közös piaccal összeegyeztethető támogatási programoknak kell tekinteni, és mentesülnek a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy teljesülnek az e cikk (2)-(8) bekezdésében rögzített feltételek.

(2) A kockázatitőke-támogatás üzleti alapon kezelt nyereségorientált magántőke-befektetési alapban történő részvétel formájában valósul meg.

(3) A befektetési alap által nyújtandó beruházási részösszegek bármely tizenkét hónap alatt célvállalkozásonként nem haladhatják meg a 1,5 millió eurót.

(4) A támogatott területeken található kkv-k, vagy a nem támogatott területeken található kisvállalkozások esetében a kockázatitőke-intézkedésnek a magvető tőke, az indulótőke és/vagy a növekedési tőke nyújtására kell korlátozódnia. A nem támogatott területeken található középvállalkozások esetében a kockázatitőke-intézkedésnek a magvető tőke és/vagy az indulótőke nyújtására kell korlátozódnia, a növekedési tőke finanszírozásának kizárásával.

(5) A befektetési alap a cél kkv-kba fektetett teljes költségvetésének legalább 70 %-át sajáttőke- és kvázi sajáttőke formájában nyújtja.

(6) A befektetési alapok finanszírozását legalább 50 %-ban magánbefektetők által kell biztosítani. A kizárólag a támogatott területeken található kkv-kat célzó befektetési alapok esetén a finanszírozás legalább 30 %-át kell magánbefektetők által biztosítani.

(7) A kockázatitőke-befektetés nyereségorientált jellegének biztosítása érdekében a következő feltételeknek kell teljesülniük:

a) valamennyi befektetésre vonatkozóan üzleti terv készül, amely részletes információkat tartalmaz a termékről, az értékesítésről, valamint a jövedelmezőség alakulásáról, és megállapítja a projekt előzetes életképességét; és

b) világos és reális kilépési stratégia létezik minden egyes befektetésre vonatkozóan.

(8) A befektetési alapok üzleti alapon történő irányításának biztosítása érdekében a következő feltételeknek kell teljesülniük:

a) a szakmai alapkezelő és az alapban résztvevők megállapodást kötnek, amely előírja, hogy a vezetők javadalmazása teljesítményhez kötött és meghatározza az alap célkitűzéseit és a befektetések javasolt időzítéseit; és

b) a magánbefektetők képviseltetik magukat a döntéshozatalban, például befektetői vagy tanácsadói bizottság révén; és

c) az alapkezelés a legjobb gyakorlatok alkalmazásával és prudenciális felügyelet mellett zajlik.

7. SZAKASZ

Kutatási és fejlesztési és innovációs támogatások

30. cikk

Fogalommeghatározások

E szakasz alkalmazásában:

1. "kutatási szervezet": olyan szervezet, például egyetem vagy kutatóintézet, amelynek - jogállásától (a köz- vagy a magánjog hatálya alá tartozik-e) és finanszírozási módjától függetlenül - elsődleges célja alapkutatás, ipari kutatás és kísérleti fejlesztés folytatása és azok eredményeinek terjesztése tanítás, közzététel vagy technológiaátadás útján; minden nyereséget ismét ilyen tevékenységekbe, eredményeik terjesztésébe vagy oktatásba fektetnek; azok a vállalkozások, amelyek befolyással lehetnek egy ilyen szervezetre, így például a részvényesek vagy tagok, nem élveznek preferenciális hozzáférést e szervezet kutatási kapacitásaihoz, vagy az általa elért kutatási eredményekhez;

2. "alapkutatás": kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban a jelenségek vagy megfigyelhető tények hátterével kapcsolatos új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak, anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok gyakorlati alkalmazását vagy felhasználását;

3. "ipari kutatás": tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez. Magában foglalja az ipari kutatáshoz - főként a generikus technológiák ellenőrzéséhez - szükséges komplex rendszerek összetevőinek létrehozását is, a prototípusok kivételével;

4. "kísérleti fejlesztés": a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, megosztása és felhasználása új, módosított vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások terveinek és szabályainak létrehozása vagy megtervezése céljából. Ide tartozhatnak például az új termékek, eljárások és szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó egyéb tevékenységek is. A tevékenységek magukban foglalhatják tervezetek, tervrajzok, tervek és egyéb dokumentációk előállítását is, feltéve hogy azokat nem kereskedelmi felhasználásra szánják.

A kereskedelmileg felhasználható prototípusok és kísérleti projektek kifejlesztése szintén ide tartozik abban az esetben, ha a prototípus szükségszerűen maga a kereskedelmi végtermék, és előállítása túlságosan költséges ahhoz, hogy az kizárólag demonstrációs és hitelesítési céllal történjen. A demonstrációs, illetve kísérleti projektek későbbi kereskedelmi felhasználása esetében az ilyen használatból származó bármely jövedelmet le kell vonni az elszámolható költségekből.

Termékek, eljárások és szolgáltatások kísérleti gyártása és tesztelése szintén támogatható, feltéve hogy azokat nem lehet felhasználni vagy átalakítani úgy, hogy azok ipari alkalmazásokban vagy kereskedelmileg hasznosíthatóak legyenek.

A kísérleti fejlesztésbe még akkor sem tartoznak bele azok a szokásos vagy időszakos változtatások, amelyeket termékeken, gyártósorokon, előállítási eljárásokon, létező szolgáltatásokon és egyéb folyamatban lévő műveleteken végeznek, ha e változtatások fejlesztésnek minősülnek.

5. "magasan képzett munkaerő": kutatók, mérnökök, tervezők és marketingvezetők legalább egyetemi oklevéllel és minimum 5 éves szakirányú tapasztalattal. A doktori képzés szakirányú tapasztalatnak minősülhet;

6. "kirendelés": valamely alkalmazottnak a kedvezményezett általi ideiglenes alkalmazása egy bizonyos időtartam alatt, amely után az alkalmazott jogosult visszatérni előző munkaadójához.

31. cikk

Kutatási és fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás

(1) A kutatási és fejlesztési projektekhez nyújtott támogatást a Szerződés 87. cikkének (3) bekezdése szerinti, a közös piaccal összeegyeztethető támogatásnak kell tekinteni, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy teljesülnek az e cikk (2)-(5) bekezdésében rögzített feltételek.

(2) A kutatási és fejlesztési projekt támogatott részének teljes egészében a következő kutatásfajták egyikébe kell tartoznia:

a) alapkutatás;

b) ipari kutatás;

c) kísérleti fejlesztés.

Abban az esetben, ha egy projekt több feladatot foglal magában, az egyes feladatokat minősíteni kell aszerint, hogy az első albekezdésben felsorolt kutatásfajták valamelyikébe tartoznak-e, vagy nem tartoznak azok egyikébe sem.

(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg:

a) alapkutatásnál a támogatható költségek 100 %-át;

b) ipari kutatásnál a támogatható költségek 50 %-át;

c) kísérleti fejlesztésnél a támogatható költségek 25 %-át.

A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ideértve a 4. cikk b) pontjának i. alpontja szerinti együttműködési projektben résztvevőket.

Amennyiben olyan kutatási és fejlesztési projekt részesül támogatásban, amely kutatási szervezetek és vállalkozások együttműködésében valósul meg, az adott projekthez nyújtott közvetlen kormányzati hozzájárulás és - amennyiben támogatásnak minősül - a kutatási szervezetek projekthez nyújtott hozzájárulása nem haladhatja meg az az egyes kedvezményezettre alkalmazandó támogatási intenzitást.

(4) Az ipari kutatásra és kísérleti fejlesztésre a (3) bekezdésben megállapított támogatási intenzitások a következők szerint növelhetők:

a) amennyiben a támogatást kkv-nak nyújtják, a maximális támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhető a középvállalkozások és 20 százalékponttal a kisvállalkozások esetében;

b) a támogatható költségek 80 %-ának megfelelő támogatási intenzitásig további 15 százalékpontos növelés adható, ha:

i. a projekt legalább két, egymástól független vállalkozás tényleges együttműködésével valósul meg, és a következő feltételek teljesülnek:

- egyik vállalkozás sem viseli az együttműködésen alapuló projekt elszámolható költségeinek több mint 70 %-át,

- a projekt legalább egy kkv-val folytatott együttműködésben valósul meg, vagy legalább két különböző tagállamban végzik, vagy

ii. a projekt egy vállalkozás és egy kutatási szervezet tényleges együttműködésével valósul meg, és a következő feltételek teljesülnek:

- a kutatási szervezet a támogatható projektköltségek legalább 10 %-át viseli; és

- a kutatási szervezet jogosult a kutatási projektek eredményeinek közzétételére, amennyiben azok a szervezet által végzett kutatásból származnak; vagy

iii. ipari kutatás esetében a projekt eredményeit széles körben technikai és tudományos konferenciák keretében vagy tudományos és műszaki folyóiratokban vagy szabadon hozzáférhető adattárakban (adatbankok, amelyekben bárki hozzáférhet a kutatási nyersadatokhoz) vagy nyílt és szabad forráskódú szoftvereken keresztül terjesztik.

Az első albekezdés b) pontja i. és ii. pontjának alkalmazása szempontjából az alvállalkozásba adás nem minősül tényleges együttműködésnek.

(5) A támogatható költségek a következők:

a) személyi jellegű költségek (kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet, amennyiben a kutatási projektben foglalkoztatják őket);

b) az eszközök és felszerelések költségei, a kutatási projektben való használatuk mértékéig és idejére. Ha ezeket az eszközöket és felszereléseket nem használják teljes élettartamuk alatt a kutatási projektben, csak a kutatási projekt időtartamának megfelelő - a helyes számviteli gyakorlatnak megfelelően számított - amortizációs költség minősül elszámolható költségnek;

c) az épület és a földterület használatának költségei a projektben való használatuk mértékének és idejének megfelelően. Az épületek tekintetében csak a kutatási projekt időtartamának megfelelő - a helyes számviteli gyakorlatnak megfelelően számított - amortizációs költség minősül elszámolható költségnek. A földterület esetében az adásvétel költségei, illetve a ténylegesen felmerülő tőkeköltségek is elszámolhatók;

d) a szerződéses kutatás, műszaki tudás és a külső forrásokból piaci áron megvásárolt vagy licensz alapján felhasználható szabadalmak, amennyiben az ügyletre a piaci feltételeknek megfelelően került sor, és nem történt összejátszás, valamint a tanácsadás és ezzel egyenértékű szolgáltatások költségei, ha azokat kizárólag a kutatási tevékenységhez veszik igénybe;

e) további általános költségek, amelyek közvetlenül a kutatási projekt eredményeként merülnek fel;

f) egyéb működési költségek, beleértve az anyagköltségeket, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a kutatási tevékenység eredményeként merülnek fel.

(6) Valamennyi elszámolható költségnek a kutatás és fejlesztés adott fajtájához kell kapcsolódnia.

32. cikk

A műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás

(1) Az ipari kutatási vagy kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatást a Szerződés 87. cikke (3) bekezdése szerinti, a közös piaccal összeegyeztethető támogatásnak kell tekinteni, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy teljesülnek az e cikk (2) és (3) bekezdésében rögzített feltételek.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg:

a) kkv-k esetében az ipari kutatási tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében a támogatható költségek 75 %-át és a kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében a támogatható költségek 50 %-át;

b) nagyvállalkozásoknál az ipari kutatási tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében a támogatható költségek 65 %-át, és a kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében a támogatható költségek 40 %-át.

(3) Elszámolható költségek a tanulmány költségei.

33. cikk

A kkv-k részére ipari tulajdonjogokkal kapcsolatban felmerülő költségekhez nyújtott támogatás

(1) A kkv-k részére a szabadalmak és egyéb ipari tulajdonjogok megszerzésével és érvényesítésével összefüggésben felmerülő költségekhez nyújtott támogatást a Szerződés 87. cikke (3) bekezdése szerinti a közös piaccal összeegyeztethető támogatásnak kell tekinteni, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy teljesülnek az e cikk (2) és (3) bekezdésében rögzített feltételek.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 31. cikk (3) és (4) bekezdése alá tartozó kutatási és fejlesztési támogatás azon intenzitását, amely az érintett ipari tulajdonjogokhoz elsőként vezető kutatási tevékenységekre vonatkozna.

(3) A támogatható költségek a következők:

a) az oltalomnak az első iparjogvédelmi hatóság által történő megítélését megelőzően felmerülő valamennyi költség, beleértve a bejelentés előkészítéséhez, benyújtásához és a vizsgálatához kapcsolódó költségeket, valamint az oltalom megadása előtti bejelentés megújítása során felmerülő díjakat;

b) fordítási és egyéb költségek, amelyek egy másik iparjogvédelmi hatóság előtt az oltalom megszerzésével vagy érvényesítésével kapcsolatban merülnek fel;

c) a bejelentéssel kapcsolatos hivatalos eljárásban az oltalom érvényességének védelme során és az esetleges felszólalási eljárás során felmerülő költségek, abban az esetben is, ha ezek a költségek az oltalom megadását követően merülnek fel.

34. cikk

A mezőgazdasági és halászati ágazatban nyújtott kutatási és fejlesztési támogatás

(1) A Szerződéshez csatolt I. mellékletben felsorolt termékekre vonatkozó kutatási és fejlesztési támogatást a Szerződés 87. cikkének (3) bekezdése szerinti, a közös piaccal összeegyeztethető támogatásnak kell tekinteni, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben teljesülnek az e cikk (2)-(7) bekezdésében rögzített feltételek.

(2) A támogatást valamely ágazat vagy alágazat valamennyi gazdálkodójának érdekeit figyelembe véve kell nyújtani.

(3) A kutatás megkezdése előtt az interneten közzé kell tenni a kutatás elvégzésére és annak céljára vonatkozó információt. A közzétételnek tartalmaznia kell a várható eredmények hozzávetőleges időpontját és az interneten való közzétételének helyét, valamint utalást arra, hogy az eredmények ingyenesen állnak majd rendelkezésre.

A kutatás eredményeit legalább 5 éves időszakon keresztül hozzáférhetővé kell tenni az interneten. Ezen eredményeket legkésőbb abban az időpontban kell közzétenni, amikor azokat közlik bármely szervezet tagjai részére.

(4) A támogatást közvetlenül a kutatási szervezet részére kell nyújtani, és az nem foglalhat magában mezőgazdasági termékek előállításával, feldolgozásával vagy forgalomba hozatalával foglalkozó vállalat részére nyújtott, a kutatással össze nem függő közvetlen támogatást, és nem jelenthet ártámogatást az ilyen termékek gyártói részére.

(5) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 100 %-át.

(6) A támogatható költségek a 31. cikk (5) bekezdésében említett költségek.

(7) A Szerződés I. mellékletében felsorolt termékekre vonatkozó olyan kutatási és fejlesztési támogatást, amely nem teljesíti az e cikkben előírt feltételeket, a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti, a közös piaccal összeegyeztethető támogatásnak kell tekinteni, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben teljesülnek e rendelet 30., 31. és 32. cikkében előírt feltételek.

35. cikk

Kezdő innovatív vállalkozások részére nyújtott támogatás

(1) A kezdő innovatív vállalkozások részére nyújtott támogatást a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének szerinti, a közös piaccal összeegyeztethető támogatásnak kell tekinteni, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben teljesülnek az e cikk (2)-(5) bekezdésében rögzített feltételek.

(2) A kedvezményezett olyan kisvállalkozás, amely a támogatás odaítélésének időpontjában hat évnél rövidebb ideje létezik.

(3) A kedvezményezett kutatási és fejlesztési költségeinek az összes működési költség legalább 15 %-át kell kitennie a támogatás odaítélését megelőző három év legalább egyikében, pénzügyi előzményekkel nem rendelkező induló vállalkozás esetében ugyanezen arányt a folyó pénzügyi időszak független könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi kimutatásban kell kimutatni.

(4) A támogatási összeg nem haladhatja meg az 1 millió eurót.

A támogatási összeg azonban nem haladhatja meg a 1,5 millió eurót a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti, eltérésre jogosult régiókban, illetve az 1,25 millió eurót a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti, eltérésre jogosult régiókban.

(5) A kedvezményezett csak egyszer részesülhet a támogatásban azon időszak alatt, amikor fiatal innovatív vállalkozásnak minősül.

36. cikk

Az innovációs tanácsadási szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás

(1) Az innovációs tanácsadási szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatást a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének szerinti, a közös piaccal összeegyeztethető támogatásnak kell tekinteni, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben teljesülnek az e cikk (2)-(6) bekezdésében rögzített feltételek.

(2) A kedvezményezett kkv.

(3) A támogatási összeg bármely hároméves időszakot tekintve kedvezményezettenként nem haladja meg a 200 000 eurót.

(4) A szolgáltató nemzeti vagy európai tanúsítvánnyal rendelkezik. Amennyiben a szolgáltató ilyen tanúsítvánnyal nem rendelkezik, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 75 %-át.

(5) A kedvezményezett az állami támogatást a szolgáltatások piaci áron történő igénybevételére kell felhasználnia, ha pedig a kedvezményezett nonprofit szervezet, akkor olyan áron, amely tartalmazza a teljes költséget plusz a méltányos árrést.

(6) A támogatható költségek a következők:

a) az innovációs tanácsadási szolgáltatások esetében a menedzsment tanácsadás, a technológiai segítségnyújtás, a technológiatranszfer-szolgáltatások, a képzés, a beszerzési tanácsadás, a szellemi tulajdonjogok megszerzéséhez, védelméhez és kereskedelméhez és licenciaszerződésekhez és a szabványhasználatra vonatkozó tanácsadás költségei.

b) az innovációs támogató szolgáltatások esetében az irodahelyiség, az adatbankok, a műszaki könyvtárak, a piackutatás, a laboratóriumhasználat, a minőségtanúsítás, a tesztelés és a tanúsítás költségei.

37. cikk

A magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyújtott támogatás

(1) A kutatási szervezetek vagy nagyvállalkozások által a kkv-khez kirendelt magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyújtott támogatást a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének szerinti, a közös piaccal összeegyeztethető támogatásnak kell tekinteni, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben teljesülnek az e cikk (2)-(5) bekezdésében rögzített feltételek.

(2) A kirendelt munkatárs nem helyettesíthet más munkaerőt, hanem új munkahelyet kell betöltenie a kedvezményezett vállalkozásnál, a kirendelő kutatási szervezetnél vagy nagyvállalatnál pedig azt megelőzően kétéves munkajogviszonnyal kell rendelkeznie.

A kirendelt munkavállalóknak kutatási, fejlesztési vagy innovációs tevékenységet kell folytatniuk a támogatásban részesülő kkv-nél.

(3) A maximális támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 50 %-át, legfeljebb 3 éves időszakra, vállalkozásonként és kölcsönzött személyként.

(4) A támogatható költségek a magasan képzett munkaerő kölcsönzésének és foglalkoztatásának költségei, beleértve a közvetítő ügynökség igénybevételének költségeit és a kirendelt munkatárs munkábajárási juttatásait.

(5) E cikk nem alkalmazható a 26. cikkben említett tanácsadási költségekre.

8. SZAKASZ

Képzési támogatások

38. cikk

Fogalommeghatározások

E szakasz alkalmazásában:

1. "szakképzés": olyan oktatást tartalmazó képzés, amely közvetlenül és elsődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy a jövőben betöltendő állásában alkalmazható, és olyan képesítést ad, amely nem vagy csak csekély mértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy más munkaterületeken;

2. "általános képzés": olyan oktatást tartalmazó képzés, amely nem kizárólag vagy nem elsődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy későbbiekben betöltendő állásában alkalmazható, hanem olyan képesítést ad, amely nagy mértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy munkaterületeken. A képzés akkor tekintendő "általánosnak", ha például:

a) különböző független vállalkozások együttesen szervezik, vagy ha különböző vállalkozások munkavállalói is jelentkezhetnek rá, vagy

b) valamely hatóság, közjogi testület, vagy egyéb olyan testület, illetve intézmény, amely számára egy tagállam vagy a Közösség biztosította a szükséges hatáskört, azt elismeri, hitelesíti vagy jóváhagyja.

39. cikk

Képzési támogatás

(1) A képzési támogatást a Szerződés 87. cikkének (3) bekezdése szerinti, a közös piaccal összeegyeztethető támogatásnak kell tekinteni, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy teljesülnek az e cikk (2), (3) és (4) bekezdésben rögzített feltételek.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg:

a) szakképzés esetén a támogatható költségek 25 %-át, és

b) általános képzés esetén a támogatható költségek 60 %-át.

A támogatási intenzitás azonban a támogatható költségek 80 %-ának megfelelő maximális támogatási intenzitásig növelhető a következők szerint:

a) 10 százalékponttal a fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott képzés esetén,

b) 10 százalékponttal, ha a támogatást középvállalkozásoknak, és 20 százalékponttal, ha a támogatást kisvállalkozásoknak nyújtják.

A tengeri szállítási ágazatban nyújtható támogatás esetén a támogatási intenzitás elérheti a támogatható költségek 100 %-át is, akár általános, akár szakosított képzésre vonatkozik a támogatási projekt, feltéve hogy a következő feltételek teljesülnek:

a) a képzésben résztvevő nem tagja a legénységnek, de létszám fölötti személyként a fedélzeten tartózkodik, és

b) a képzés a közösségi lajstromban szereplő hajók fedélzetén folyik.

(3) Ha valamely támogatási projektben mind általános mind szakosított képzési összetevők szerepelnek, amelyek a képzés támogatási intenzitásának a kiszámítása szempontjából nem választhatók el egymástól, vagy ha a támogatási projektben szereplő képzés általános, illetve szakosított képzési jellege nem állapítható meg, a szakosított képzésre vonatkozó támogatási intenzitásokat kell alkalmazni.

(4) A képzési támogatási projektek elszámolható költségei a következők:

a) az oktatók személyi jellegű költségei,

b) az oktatók és képzésben résztvevők utazási költségei, beleértve a szállásköltségeket is,

c) egyéb folyó költségek, úgymint a projekthez közvetlenül kapcsolódó anyagok, fogyóeszközök,

d) az eszközök és felszerelések értékcsökkenése, olyan mértékben, amennyiben azokat kizárólag a képzési projekt céljaira használják,

e) a képzési projekttel kapcsolatos eligazítás és tanácsadási szolgáltatások költségei,

f) a képzésben résztvevők személyi jellegű költségei és elszámolható általános közvetett költségek (adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek) az a)-e) pontban felsorolt egyéb elszámolható költségek összértékéig. Ami a képzésben részt vevők személyi jellegű költségeit illeti, csak a tényleges képzésben eltöltött idő - a termelésben töltött idő levonása után - vehető számításba.

9. SZAKASZ

A hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott támogatások

40. cikk

A hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás

(1) A hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatási programokat a Szerződés 87. cikkének (3) bekezdése szerinti, a közös piaccal összeegyeztethető támogatási programoknak kell tekinteni, és mentesülnek a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy teljesülnek az e cikk (2)-(5) bekezdésében rögzített feltételek.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 50 %-át.

(3) A támogatható költségek a felvételt követő legfeljebb 12 hónapos időszak bérköltsége.

Azonban ha az érintett munkavállaló súlyosan hátrányos helyzetű, a támogatható költségek a felvételt követő legfeljebb 24 hónapos időszak bérköltsége.

(4) Ha a felvétel nem eredményezi az érintett vállalkozás munkavállalói létszámának az előző tizenkét hónap átlagához viszonyított nettó növekedését, akkor egy vagy több munkahely megüresedése önkéntes kilépés, munkaképtelenné válás, öregségi nyugdíjazás, önkéntes munkaidő-csökkentés vagy kötelességszegés miatti jogszerű elbocsátás és nem létszámleépítés következtében történhet.

(5) A kötelességszegés miatti jogszerű elbocsátás kivételével a hátrányos helyzetű munkavállaló a munkaszerződésre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal vagy kollektív szerződéssel összhangban minimális időre folyamatos foglalkoztatásra jogosult.

Ha a foglalkoztatási időszak 12 hónapnál vagy adott esetben 24 hónapnál rövidebb, a támogatást ennek megfelelően arányosan csökkenteni kell.

41. cikk

A fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás

(1) A fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatást a Szerződés 87. cikkének (3) bekezdése szerinti, a közös piaccal összeegyeztethető támogatásnak kell tekinteni, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy teljesülnek az e cikk (2)-(5) bekezdésében rögzített feltételek.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 75 %-át.

(3) A támogatható költségek bármely adott időszak alatt felmerülő bérköltségek, amikor a fogyatékkal élő munkavállaló foglalkoztatásban van.

(4) Ha a felvétel nem eredményezi az érintett vállalkozás munkavállalói létszámának az előző tizenkét hónap átlagához viszonyított nettó növekedését, egy vagy több munkahely megüresedése önkéntes kilépés, munkaképtelenné válás, öregségi nyugdíjazás, önkéntes munkaidő-csökkentés vagy kötelességszegés miatti jogszerű elbocsátás és nem létszámleépítés következtében történhet.

(5) A kötelességszegés miatti jogszerű elbocsátás kivételével a fogyatékkal élő munkavállalók a munkaszerződésre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal vagy kollektív szerződéssel összhangban minimális időre folyamatos foglalkoztatásra jogosultak.

Ha a foglalkoztatási időszak 12 hónapnál rövidebb, a támogatást ennek megfelelően arányosan csökkenteni kell.

42. cikk

A fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatása többletköltségeinek ellentételezésére nyújtott támogatás

(1) A fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatása többletköltségeinek ellentételezésére nyújtott támogatást a Szerződés 87. cikkének (3) bekezdése szerinti, a közös piaccal összeegyeztethető támogatásnak kell tekinteni, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy teljesülnek az e cikk (2) és a (3) bekezdésében rögzített feltételek.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 100 %-át.

(3) A támogatható költségek a 41. cikk alá tartozó bérköltségektől eltérő költségek, amelyek azon költségeken felül jelentkeznek, amelyek a vállalkozásnál akkor merülnének fel, ha a kedvezményezett nem fogyatékkal élő munkavállalókat foglalkoztatna abban az időszakban, amelyben az érintett munkavállalót foglalkoztatta.

A támogatható költségek a következők:

a) a helyiségek átalakításának költségei,

b) a kizárólag a fogyatékkal élő munkavállalók segítésével foglalkozó személyek alkalmazáshoz kapcsolódó költségek,

c) a fogyatékkal élő munkavállalók által használt berendezések átalakításának vagy beszerzésének, vagy a szoftverek beszerzésének és érvényesítésének költségei - beleértve az átalakított vagy segítség nyújtására alkalmas technológiai felszerelések költségeit is - amelyek azokon a költségeken felül jelentkeznek, amelyek akkor merülnének fel, ha a kedvezményezett nem fogyatékkal élő munkavállalókat foglalkoztatna,

d) amennyiben a kedvezményezett védett munkahelyeket biztosít, az érintett létesítmény létrehozásának, üzembe helyezésének vagy kibővítésének költségei, továbbá minden, a fogyatékkal élő munkavállalók alkalmazásából közvetlenül eredő adminisztrációs és szállítási költség.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

43. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1628/2006/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre és a 68/2001/EK rendeletre, a 70/2001/EK rendeletre és a 2204/2002/EK rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

44. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Ez a rendelet vonatkozik a hatálybalépése előtt nyújtott egyedi támogatásokra, amennyiben a támogatás megfelel az e rendeletben megállapított valamennyi feltételnek, a 9. cikkben rögzített feltételek kivételével.

(2) A 2008. december 31. előtt nyújtott minden olyan támogatást, amely nem felel meg az e rendeletben megállapított feltételeknek, de megfelel a 70/2001/EK rendeletben, a 68/2001/EK rendeletben, a 2204/2002/EK rendeletben vagy a 1628/2006/EK rendeletben megállapított feltételeknek, a közös piaccal összeegyeztethetőnek kell tekinteni, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében említett bejelentési kötelezettség alól.

Az e rendelet hatálybalépése előtt nyújtott minden egyéb támogatást, amely nem felel meg sem az e rendeletben megállapított feltételeknek, sem az első albekezdésben említett rendeletek valamelyikében megállapított feltételeknek, a Bizottság a vonatkozó keretszabályokkal, iránymutatásokkal, közleményekkel és értesítésekkel összhangban értékeli.

(3) E rendelet alkalmazásának végén az e rendelet alapján mentesített valamennyi támogatási program, a regionális támogatási programok kivételével, további hat hónapos átmeneti időszakra továbbra is mentességben részesül. A regionális támogatási programok mentessége a jóváhagyott regionális támogatási térképek lejárati időpontjában jár le.

45. cikk[24]

Hatálybalépés és alkalmazhatóság

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. június 30-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. augusztus 6-án.

a Bizottság részéről

Neelie KROES

a Bizottság tagja

I. MELLÉKLET

A kkv meghatározása

1. cikk

Vállalkozás

Egy vállalkozás gazdasági tevékenységet folytató egységnek tekintendő jogi formájától függetlenül. Ez különösen magában foglalja a kézművesipari vagy egyéb tevékenységet folytató önálló vállalkozókat vagy családi vállalkozásokat, valamint a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesüléseket vagy szövetkezeteket.

2. cikk

A vállalkozástípust meghatározó alkalmazotti létszám és pénzügyi határértékek

(1) A mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) típusba a 250-nél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozások tartoznak, amelyek éves árbevétele nem haladja meg az 50 millió eurót, és/vagy az éves mérlegfőösszegük értéke nem haladja meg a 43 millió eurót.

(2) A kkv típuson belül a kisvállalkozás annak meghatározása szerint olyan vállalkozás, amely 50-nél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves árbevétele és/vagy éves mérlegfőösszegének értéke nem haladja meg a 10 millió eurót.

(3) A kkv típuson belül a mikrovállalkozás annak meghatározása szerint olyan vállalkozás, amely 10-nél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves árbevétele és/vagy éves mérlegfőösszegének értéke nem haladja meg a 2 millió eurót.

3. cikk

Az alkalmazottak számának és a pénzügyi határértékek kiszámításakor figyelembe vett vállalkozástípusok

(1) "Független vállalkozás" minden olyan vállalkozás, amely nem minősül a (2) bekezdés szerinti partnervállalkozásnak vagy a (3) bekezdés szerinti kapcsolt vállalkozásnak.

(2) "Partnervállalkozások" azok a vállalkozások, amelyek nem minősülnek a (3) bekezdés szerinti kapcsolt vállalkozásnak, és amelyek között a következő kapcsolat áll fenn: egy vállalkozás (fölérendelt vállalkozás) egyedül vagy a (3) bekezdés szerinti egy vagy több kapcsolt vállalkozással közösen valamely másik vállalkozás (alárendelt vállalkozás) tőkéjének vagy a szavazati jogának legalább 25 %-ával rendelkezik.

Mindazonáltal egy vállalkozás még abban az esetben is függetlennek tekinthető, tehát nem rendelkezik partnervállalkozásokkal, ha a következő beruházók ezt a 25 %-os határértéket elérik vagy meghaladjáka, feltéve, hogy azok - egyénileg vagy közösen - az érintett vállalkozásnak nem a (3) bekezdés szerinti kapcsolt vállalkozásai:

a) nyilvános befektetési vállalatok, vállalkozásitőke-társaságok, rendszeres vállalkozásitőke-befektetési tevékenységet végző egyének vagy egyének csoportja, akik tőzsdén nem jegyzett társaságokba fektetnek bele saját tőkét (üzleti angyalok), feltéve hogy ezen üzleti angyalok által eszközölt összes beruházás ugyanabban a vállalkozásban kevesebb mint 1 250 000 euró,

b) egyetemek vagy nonprofit kutatóközpontok,

c) intézményi befektetők, ideértve a regionális fejlesztési alapokat,

d) kevesebb, mint 10 millió euró költségvetéssel rendelkező és kevesebb, mint 5 000 lakost képviselő független helyi hatóságok.

(3) „Kapcsolt vállalkozások” azok a vállalkozások, amelyek között az alábbi kapcsolatok valamelyike fennáll:

a) a vállalkozás rendelkezik a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségével egy másik vállalkozásban,

b) a vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét,

c) a vállalkozás jogosult valamely másik vállalkozás felett meghatározó befolyás gyakorolására e vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően,

d) a vállalkozás, amely valamely másik vállalkozás részvényese vagy tagja, e vállalkozás többi részvényesével vagy tagjával kötött megállapodás alapján egyedül irányítja a másik vállalkozásban a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségét.

Feltételezni kell, hogy nem áll fenn meghatározó befolyás, ha a (2) bekezdés második albekezdésében felsorolt befektetők közvetlenül vagy közvetve nem vesznek részt az érintett vállalkozás irányításában, a részvényesként őket megillető jogok sérelme nélkül.

Azon vállalkozás vagy a (2) bekezdésben említett bármely befektető, amely egy vagy több másik vállalkozáson keresztül az első albekezdésben leírt kapcsolatok valamelyikével rendelkezik, szintén kapcsolt vállalkozásnak tekintendő.

Azon vállalkozás, amely természetes személyen vagy közösen eljáró természetes személyek csoportján keresztül e kapcsolatok valamelyikével rendelkezik, szintén kapcsolt vállalkozásnak tekintendő, amennyiben tevékenységét vagy annak egy részét ugyanazon érintett piacon vagy szomszédos piacon végzi.

„Szomszédos piac” egy termék vagy szolgáltatás piaca, amely az érintett piachoz képest közvetlenül az értékesítési lánc előző vagy következő szintjén helyezkedik el.

(4) A (2) bekezdés második albekezdésében megállapított esetek kivételével egy vállalkozás nem tekinthető kkv-nak, ha a tőke vagy a szavazati jogok legalább 25 %-át közvetlenül vagy közvetve, egyénileg vagy közösen, egy vagy több állami szerv irányítja.

(5) A vállalkozások független vállalkozási, partnervállalkozási vagy kapcsolt vállalkozási jogállásukról nyilatkozatot tehetnek, amely magában foglalja a 2. cikkben a határértékek tekintetében megállapított adatokat. A nyilatkozatot abban az esetben is megtehetik, ha a tőke megoszlása nem teszi lehetővé annak pontos meghatározását, hogy a tőke kinek a tulajdonát képezi, ebben az esetben a vállalkozás jóhiszeműen kijelentheti, hogy jogosan feltételezheti, hogy a tőke 25 %-át vagy nagyobb részét nem birtokolja egy másik vállalkozás vagy több, egymással kapcsolt viszonyban lévő vállalkozás. Az ilyen nyilatkozatok nem érintik a nemzeti vagy közösségi szabályok által előírt ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

4. cikk

Az alkalmazotti létszámhoz, valamint a pénzügyi határértékekhez és a referencia-időszakokhoz felhasznált adatok

(1) Az alkalmazotti létszám és a pénzügyi határértékek meghatározásához felhasználandó adatok a legutolsó jóváhagyott számviteli időszakhoz kapcsolódó, éves szinten kiszámított adatok. Ezeket a számlák zárásának napjától kezdődően kell figyelembe venni. Az árbevételadatot a hozzáadottérték-adó (HÉA) és egyéb közvetett adók levonásával kell számítani.

(2) Amennyiben, a számlák zárásának napján a vállalkozás megállapítja, hogy éves szinten meghaladta a 2. cikkben megállapított alkalmazotti létszámot vagy pénzügyi határértéket, illetve e létszám vagy határérték alá esik, nem veszíti el a mikro- kis- vagy középvállalkozási jogállását, illetve nem szerez ilyet, kivéve ha a vállalkozás ezeket a határértékeket két egymást követő számviteli időszakban átlépi.

(3) Újonnan alapított vállalkozások esetében, amelyek számláit még nem zárták le, a felhasználandó adatokat a pénzügyi év folyamán készített jóhiszemű becslésből kell származtatni.

5. cikk

Alkalmazotti létszám

Az alkalmazotti létszám az éves munkaerőegységek (ÉME) számával egyenlő, azaz azon személyek számával, akik teljes munkaidőben dolgoztak az érintett vállalkozásban vagy annak megbízásából az adott referenciaév egészében. Azon személyek munkája, akik nem dolgoztak egész évben, vagy részmunkaidőben dolgoztak, tekintet nélkül a munka időtartamára, valamint a szezonális munkavállalók munkája az ÉME törtrészének számít. Az alkalmazottak magukban foglalják:

a) munkavállalók,

b) a vállalkozásnál dolgozó, a vállalkozásnak alárendelt személyek, akik a nemzeti jog értelmében munkavállalónak minősülnek,

c) tulajdonos-vezetők,

d) a vállalkozásban rendszeres tevékenységet folytató tagok, akik részesülnek a vállalkozás pénzügyi hasznából.

Nem számítanak alkalmazottaknak az ipari tanulói foglalkoztatásra vonatkozó, illetve szakképzési szerződés alapján a vállalkozásnál szakképzésben részt vevő ipari tanulók, illetve tanulók. A szülési vagy szülői szabadságok időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.

6. cikk

A vállalkozás adatainak meghatározása

(1) Független vállalkozások esetében az adatokat – ideértve az alkalmazottak számát – kizárólag az adott vállalkozás beszámolója alapján kell megállapítani.

(2) A partnervállalkozással vagy kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező vállalkozások adatait, ezen belül az alkalmazottak számát, a vállalkozás beszámolója vagy egyéb adatai alapján kell megállapítani, vagy – ha van ilyen – a vállalkozás konszolidált beszámolója alapján, vagy azon konszolidált beszámoló alapján, amely a konszolidáció folytán tartalmazza a vállalkozás adatait.

Az első albekezdésben említett adatokhoz hozzá kell adni az érintett vállalkozás minden olyan partnervállalkozásának adatait, amely hozzá képest közvetlenül az értékesítési lánc előző vagy következő szintjén helyezkedik el. Az összesítés arányos a tőkében vagy a szavazati jogokban (amelyik nagyobb) meglévő részesedés százalékával. Keresztrészesedés esetén a nagyobb százalékarányt kell alkalmazni.

Az első és második albekezdésben említett adatokhoz hozzá kell adni minden olyan vállalkozás adatának 100 %-át, amelyek közvetlenül vagy közvetve az érintett vállalkozás kapcsolt vállalkozásai, amennyiben ezeket az adatokat bevonták a konszolidációba.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából, az érintett vállalkozás partnervállalkozásainak adatait az - adott esetben konszolidált - beszámolójukból és egyéb - adott esetben konszolidált - adataikból kell származtatni. Ehhez hozzá kell adni minden olyan vállalkozás adatának 100 %-át, amely e partnervállalkozás kapcsolt vállalkozása, kivéve ha ezeket az adatokat bevonták a konszolidációba.

Ugyanazon (2) bekezdés alkalmazása szempontjából, az érintett vállalkozás kapcsolt vállalkozásainak adatait az - adott esetben konszolidált - beszámolójából és egyéb - adott esetben konszolidált - adataikból kell származtatni. Ezekhez arányosan hozzá kell adni e kapcsolt vállalkozás minden lehetséges partnervállalkozásának adatait, amelyek hozzá képest közvetlenül az értékesítési lánc előző vagy következő szintjén helyezkednek el, kivéve ha ezeket az adatokat legalább a (2) bekezdés második albekezdése szerint megállapított százalékkal arányos mértékben már bevonták a konszolidált beszámolóba.

(4) Ha a konszolidált beszámoló egy adott vállalkozásra nem tartalmaz adatokat, ezeket a vállalkozás partnervállalkozásaitól származó adatok arányos összesítésével kell kiszámítani, hozzáadva azon vállalkozások adatait, amelyekkel az érintett vállalkozás kapcsolt viszonyban áll.

II. MELLÉKLET

A 9. cikk (4) bekezdésében megállapított, kiterjesztett jelentési kötelezettségnek megfelelő, a kutatási és fejlesztési támogatásra vonatkozó összefoglaló adatok formanyomtatványa

(1) A támogatás kedvezményezettje (a támogatásban részesülő vállalkozás/vállalkozások neve, kkv-e vagy sem):

(2) A támogatási program azonosító száma (a Bizottság által azon létező támogatási program/programok részére adott azonosítószám, amely/amelyek keretében a támogatást nyújtják):

(3) A támogatást nyújtó állami szerv/szervek (a támogatást nyújtó hatóság vagy hatóságok neve és elérhetősége):

(4) A tagállam, ahol a támogatott projektet vagy intézkedést megvalósítják:

(5) A projekt vagy intézkedés típusa:

(6) A projekt vagy intézkedés rövid leírása:

(7) Amennyiben alkalmazandó, a támogatható költségek (euróban):

(8) A támogatás diszkontált (bruttó) összege (euróban):

(9) Támogatási intenzitás (a bruttó támogatástartalom százalékában):

(10) Az előirányzott támogatás kifizetésének feltételei (ha van ilyen):

(11) A projekt vagy intézkedés megkezdésének és befejezésének tervezett időpontja:

(12) A támogatás odaítélésének időpontja:

A 9. cikk (4) bekezdésében megállapított, kiterjesztett jelentési kötelezettségnek megfelelő, a nagyberuházási projektekhez nyújtott támogatásra vonatkozó összefoglaló adatok formanyomtatványa

1. A támogatás kedvezményezettje (a támogatásban részesülő vállalkozás/vállalkozások neve).

2. A támogatási program azonosító száma (a Bizottság által azon létező támogatási programnak/programoknak részére adott azonosítószám, amely/amelyek keretében a támogatást nyújtják).

3. A támogatást nyújtó állami szerv/szervek (a támogatást nyújtó hatóság vagy hatóságok neve és elérhetősége).

4. A tagállam, ahol a beruházásra sor kerül.

5. A régió (NUTS 3 szint) ahol a beruházásra sor kerül.

6. Önkormányzat (korábban NUTS 5 szint, most LAU 2), ahol a beruházásra sor kerül.

7. A projekt típusa (új létesítmény létrehozása, meglévő létesítmény bővítése, egy létesítmény termelésének további, új termékekkel történő diverzifikációja vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatása).

8. A beruházási projekt alapján gyártott termékek vagy nyújtott szolgáltatások (a PRODCOM/NACE-nómenklatúra, illetve a szolgáltatási ágazatokban megvalósuló projektek esetében a CPA-nómenklatúra szerint).

9. A beruházási projekt rövid leírása.

10. A beruházási projekt diszkontált elszámolható költsége (euróban).

11. A támogatás diszkontált (bruttó) összege (euróban).

12. Támogatási intenzitás (a bruttó támogatástartalom százalékában).

13. Az előirányzott támogatás kifizetésének feltételei (ha vannak ilyenek).

14. A projekt megkezdésének és befejezésének tervezett időpontja.

15. A támogatás odaítélésének időpontja.

III. MELLÉKLET

A 9. cikk (1) bekezdése szerinti jelentési kötelezettségnek megfelelően benyújtandó összefoglaló adatok formanyomtatványa

Kérjük, adja meg az alábbi adatokat.

I. RÉSZ

II. RÉSZ

Kérjük adja meg, hogy a támogatási intézkedés az általános csoportmentességi rendelet amely rendelkezése alapján kerül végrehajtásra.