20/2013. (V. 17.) ORFK utasítás

a rendőri korrupciós cselekmények megelőzésével és visszaszorításával kapcsolatos feladatokról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a rendőri feladatok ellátását veszélyeztető törvényellenes magatartások megelőzésével és visszaszorításával kapcsolatos feladatokról, a rendőri korrupciós cselekmények és jelenségek elleni eredményesebb fellépés, valamint a korrupció visszaszorítása érdekében kiadom a következő utasítást:

I. Általános rendelkezések

1. Az utasítás hatálya kiterjed:

a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) központi szervére (a továbbiakban: ORFK),

b) a Készenléti Rendőrségre, a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságra, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központra, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központra, a Nemzetközi Oktatási Központra (a továbbiakban: területi szervek),[1]

c) a rendőrkapitányságokra és a határrendészeti kirendeltségekre (a továbbiakban: helyi szervek).

2. Az utasításban meghatározott feladatok végrehajtásáért az állományilletékes parancsnokok, a munkáltatói jogkört gyakorló vezetők, valamint a külön nevesített szervezeti elemek vezetői felelősek.

3. Az utasítás alkalmazásában rendőri korrupciós cselekmény: a rendőrség állománya által elkövetett, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII. Fejezetében meghatározott valamennyi bűncselekmény, valamint az általuk tanúsított, a rendőrség társadalmi tekintélyének rombolására alkalmas, tevésben, nem tevésben vagy tűrésben megnyilvánuló magatartás, amely a rendőrség jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben és belső normákban meghatározott feladatainak teljesítését sérti vagy veszélyezteti.[2]

II. A rendőrség teljes állományát érintő folyamatos feladatok

4. Az ORFK, valamint a területi és a helyi szervek vezetői az állomány azon tagját, akivel szemben szolgálati időn kívüli, engedélyhez kötött munkavégzéssel járó, illetve bejelentési kötelezettséghez kötődő tevékenységével összefüggésben összeférhetetlenség gyanúja merült fel, a cégnyilvántartásban is ellenőrzik arra nézve, hogy

a) gazdasági társaságban rendelkezik-e vagyoni vagy személyes hozzájárulással is járó érdekeltséggel;

b) az a) pont fennállása esetén az befolyásolja-e az engedélyének fenntartását vagy bejelentési kötelezettségének teljesítését, illetve az eredményez-e összeférhetetlenséget.

5. Az ismert jövedelmi viszonyoktól eltérő indokolatlan vagyongyarapodás észlelése esetén a közvetlen elöljáró a szolgálati út betartásával köteles jelentést tenni az állományilletékes parancsnoknak annak érdekében, hogy az kezdeményezze:

a) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény szerinti jogkövetési vizsgálat elvégzését;[3]

b) szükség esetén a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál (a továbbiakban: NVSZ) a kifogástalan életvitel ellenőrzés vagy a megbízhatósági vizsgálat lefolytatását.

6. A vezetők kötelesek folyamatosan figyelemmel kísérni a beosztottak aktuális gondjait, esetleges anyagi vagy egyéb magánéleti problémáit, és a parancsnoki gondoskodás elvének megfelelően, a jogszabályi keretek között kötelesek megadni az elvárható és szükséges segítséget a beosztott részére.

III. Eljárásokkal és rendőri intézkedésekkel kapcsolatos feladatok

7. Ha a rendőri intézkedés vagy a szerződéses határvadász intézkedése (a továbbiakban együtt: rendőri intézkedés) alá vont személy rendvédelmi feladatokat ellátó szerv állományának tagja, vagy a fegyveres biztonsági őrség tagja a részére rendszeresített igazolvánnyal igazolja magát, a felmutatott igazolványt ellenőrizni kell a tárgykörözési nyilvántartásban. Ha az intézkedés alá vont személy a rendőrség állományába tartozik, az ellenőrzést - az elveszett vagy egyéb, nem tisztázott körülmények között eltűnt szolgálati igazolványokkal történő esetleges visszaélések megelőzése és kiszűrése miatt - el kell végezni az eltűnt szolgálati igazolványok adatait tartalmazó nyilvántartásban is.[4]

8.[5]

9. Amennyiben büntető, szabálysértési vagy egyéb, a rendőrség hatáskörébe tartozó hatósági eljárással kapcsolatban az eljárás befolyásolására irányuló beavatkozás történik, az érintett a feljelentés megtételével egyidejűleg köteles a közvetlen elöljárójának írásban jelentést tenni. Amennyiben a befolyásolás során nem történt bűncselekmény, de az eljárás során hasonló célú puhatolás, kapcsolatfelvétel vagy egyéb befolyásolással összefüggő körülmény merül fel, azt a közvetlen elöljárónak soron kívül írásban jelenteni kell.

10. A Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszer (a továbbiakban: Robotzsaru rendszer) betekintési jogosultsági szintjeit a felhasználók számára úgy kell meghatározni, hogy a kiemelt jelentőségűnek minősített ügyekben - a szakirányítói tevékenység kivételével - a Robotzsaru rendszer csak a találatot jelezze. Találat esetén további információ érdekében az ügy előadójával írásban kell felvenni a kapcsolatot.

11. Amennyiben az ügy előadója illetéktelen adatátadásra utaló jeleket tapasztal - így különösen az eljárás alá vont vagy jogi képviselője védekezése, beadványainak tartalma, irányultsága alapján -, amelyből arra lehet következtetni, hogy a Robotzsaru rendszerben szereplő adatok illetéktelen személyek birtokába jutottak, köteles szolgálati elöljárójának ezt azonnal írásban jelenteni.

12. Amennyiben az adatok tekintetében a jogosulatlan hozzáférés, adatátadás gyanúja fennáll, további vizsgálatot kell kezdeményezni arra vonatkozóan, hogy folytattak-e a Robotzsaru rendszerben olyan keresési, illetve szűrési tevékenységet, amelynek nem volt meg a szakmai indokoltsága.

13. Azon elektromos alkoholteszterek alkalmazásánál, amelyeknél az adatletöltés technikai feltételei biztosíthatóak, a közvetlen elöljáró legalább háromhavonta összeveti az elektromos alkoholteszter által rögzített adatokat a végrehajtott intézkedésekkel, annak ellenőrzése érdekében, hogy valamennyi pozitív eredményű méréshez kapcsolódik-e megfelelő intézkedés. Az elektromos alkoholteszter alkalmazása esetén a közvetlen elöljáró felel azért, hogy a 2. mellékletben meghatározott táblázatot kitöltsék.[6]

14. Ha a rendőri intézkedés alá vont személy - valamely eljárás, intézkedés elkerülése vagy szankció enyhítése érdekében, beazonosíthatóan - a rendőrség állományába tartozó személyhez fűződő kapcsolatára hivatkozik, az intézkedésről jelentést kell készíteni, amelyet - a szolgálati út betartásával - az intézkedést foganatosító rendőr beosztási helye szerint illetékes területi szerv ellenőrzési szolgálatának vezetője részére három munkanapon belül fel kell terjeszteni.[7]

15. A területi szerv ellenőrzési szolgálata köteles figyelemmel kísérni a rendőri intézkedés alapján megindított eljárásokat, és azt, hogy a rendőrség állományába tartozó személyhez fűződő kapcsolatra való hivatkozás okán történt-e korrupció gyanúját felvető befolyásolási kísérlet, valamint szükséges-e további intézkedés megtétele.

16. A Készenléti Rendőrség, a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság ellenőrzési szolgálata negyedévente a vélhetően intézkedés, eljárás elkerülése vagy esetleges szankció enyhítése érdekében történt hivatkozásokról eseti bontásban a kivizsgálások eredményét is tartalmazó összefoglaló jelentést készít, amelyet az 1. mellékletben meghatározott táblázat szerinti adatokkal a negyedév végét követő hónap 5-éig elektronikus formában az ORFK Ellenőrzési Szolgálata részére fel kell terjeszteni.[8]

17. Az ORFK Ellenőrzési Szolgálata összesíti a beérkezett összefoglaló jelentéseket, azok elemzéséről és értékeléséről éves jelentést készít, amelyet a tárgyévet követő január 31-ig felterjeszt az országos rendőrfőkapitány részére.

18. A rendőrség tagja ellen korrupciós bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt indult eljárás esetén a közvetlen elöljáró köteles megvizsgálni, hogy milyen okok és körülmények, esetleges munkaszervezési vagy ellenőrzési hiányosságok segítették elő a cselekmény elkövetését. A jelentés alapján az állományilletékes parancsnok megteszi a szükséges intézkedéseket. Ilyen cselekmény esetén vizsgálni kell az állomány azon - az adott ügyben nem gyanúsított - tagjának a felelősségét is, aki az elkövetéskor az eljárás alá vonttal együtt teljesített szolgálatot. A vizsgálatnak ki kell terjednie arra, hogy mulasztás, szakszerűtlen munkavégzés elősegítette-e a korrupciós cselekménynek a társa által történő elkövetését.

IV. A közterületi szolgálatot ellátó állománnyal kapcsolatos különös rendelkezések

19. A közterületi szolgálatot közvetlenül irányítónak - a Tevékenység-irányítási Központ (a továbbiakban: TIK) ügyeletvezetőjének, főügyeletesének, ügyeletesének, az ügyeleti szolgálatnak, a szolgálatparancsnoknak vagy az e feladat ellátására kijelölt más személynek - mindig pontos adatokkal kell rendelkeznie a beosztotti állomány aktuális feladatairól, ismernie kell az általa irányított állomány járőr körzetleírását vagy az alkalmazott járőr útiránytervét vagy a külön tervét, a körzeti megbízottak napi feladatait vagy az egyéb szolgálati feladat végrehajtására kapott külön utasítás szerinti tartózkodási helyüket. A szolgálattervezet megváltoztatására csak indokolt esetben és megfelelően dokumentált módon, osztályvezetői vagy alosztályvezetői, illetve őrsparancsnoki vagy őrsparancsnokhelyettesi, valamint körzeti megbízottak vonatkozásában körzeti megbízotti tevékenység összehangolásáért felelős parancsnoki engedéllyel kerülhet sor, a változtatásokat a Robotzsaru rendszerben rögzíteni kell.[9]

20. A közterületi szolgálatot ellátók helyzetét, az érintett állomány tagjának aktuális pozícióját a TIR térképen a 19. pontban nevesített személyeknek figyelemmel kell kísérni. A TIK irányítása alá tartozó állománynak a szolgálatteljesítés teljes időtartama alatt a szolgálati gépjárműbe szerelt beépített helymeghatározó és riasztó funkcióval rendelkező rádiókészüléket vagy a beépített helymeghatározó és riasztó funkcióval rendelkező kézi rádiókészüléket folyamatosan bekapcsolt állapotban kell tartani. A helymeghatározó működésének szándékos akadályozása vagy zavarása esetén meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a fegyelmi felelősség kivizsgálása érdekében. A feladatmeghatározástól történt nem engedélyezett eltérés esetén a közterületi szolgálatot ellátó jelentést készít.[10]

21. A bűnügyi, a közrendvédelmi, a közlekedésrendészeti és a határrendészeti szolgálatot ellátóknak igazoltatás során saját kezdeményezésre a rendelkezésre álló rádiókészülékek, mobil és egyéb informatikai eszközök alkalmazásával vagy a TIK-en vagy az egyéb rendőri szervek ügyeleti szolgálatán keresztül az intézkedés helyszínén minden esetben ellenőrizniük kell, hogy az intézkedés alá vont szerepel-e a körözési nyilvántartásban. Az intézkedés megkezdését, helyszínét, valamint befejezésének tényét haladéktalanul jelenteni kell a TIK-nek vagy az egyéb rendőri szervek ügyeleti szolgálatának. Amennyiben a jelentés az intézkedést veszélyezteti, vagy a késedelem veszéllyel jár, azok elhárulását követően kell a jelentést megtenni.[11]

22. A TIK-ben a közterületi szolgálatot ellátók által jelentett intézkedéseket a körözési nyilvántartásban ellenőrzött személyes adatokhoz kapcsolva dokumentálni kell, amennyiben a Robotzsaru rendszer elérhető, akkor abban, egyébként írásban a szolgálatteljesítés napján.[12]

23. A beszámoltatást végző szolgálatparancsnok a beszámoltatás során a beszámoltató lapot a Robotzsaru rendszer Beszámoltatás moduljában hitelesíti. A beszámoltatást végzőnek a beszámoltatás során számon kell kérnie az ügyeletnek vagy a TIK-nek jelentett intézkedéseket. Ha a szolgálati feladatok nem teszik lehetővé ugyanazon szolgálati napon a beszámoltató lap elkészítését, akkor azt a következő szolgálatba lépés napján kell végrehajtani.[13]

24. Az Integrált Portálalapú Lekérdező Rendszerről közvetlenül történő adatkérés esetében a 23. pontban megjelölt beszámoltató lapot a beszámoltatást végző szolgálatparancsnok a Robotzsaru rendszerben hitelesíti. A beszámoltatást végzőnek számon kell kérnie az ügyeletnek vagy a TIK-nek jelentett intézkedéseket. Ha a szolgálati feladatok nem teszik lehetővé ugyanazon szolgálati napon a beszámoltató lap elkészítését, akkor azt a következő szolgálatba lépés napján kell végrehajtani.[14]

V. Állományvédelmi ellenőrzés

25. Az ORFK, a Készenléti Rendőrség, a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok és a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság ellenőrzési szolgálatának vezetői, valamint a helyi szervek vezetői havi bontásban, állományvédelmi ellenőrzési kerettervet készítenek a korrupciós cselekmények megelőzése, felderítése érdekében.[15]

26. Állományvédelmi ellenőrzést negyedévente legalább 3 alkalommal kell tartani, amelyet a feladathoz igazodó létszámmal, de legalább két fővel szükséges végrehajtani.[16]

26/A. Az állományvédelmi ellenőrzésről minden esetben az Ellenőrzési Szabályzatról szóló 6/2012. (III. 9.) ORFK utasítás 99. pont e) alpontjában meghatározott külön jelentést kell készíteni.[17]

26/B. A rendőrkapitányságok és határrendészeti kirendeltségek vezetői az általuk jóváhagyott jelentéseket NOVA SZEÜSZ küldési móddal 5 munkanapon belül terjesztik fel a területi szerv ellenőrzési szolgálata részére.[18]

26/C. A területi szerv által végrehajtott és a szerv vezetője által jóváhagyott jelentéseket 5 munkanapon belül a területi szerv ellenőrzési szolgálatához kell megküldeni.[19]

26/D. Amennyiben a helyi vagy a területi szerv által végrehajtott állományvédelmi ellenőrzés korrupcióra utaló cselekményt tárt fel, a jóváhagyott jelentést a területi szerv ellenőrzési szolgálata az ORFK Ellenőrzési Szolgálat részére NOVA SZEÜSZ küldési móddal 5 munkanapon belül továbbítja.[20]

26/E. A 3. melléklet szerinti táblázatot az összes állományvédelmi ellenőrzésre kiterjedően kell kitölteni, és azt a területi szerv ellenőrzési szolgálata minden negyedévet követő hónap 5. napjáig NOVA SZEÜSZ küldési móddal az ORFK Ellenőrzési Szolgálat részére továbbítja.[21]

27. A csoportos, akciószerű, váratlan, visszatérő jellegű állományvédelmi ellenőrzést egy alkalommal, az érintett szervek vezetőinek az irányításával kell végrehajtani. Az ellenőrzésekbe a Mélységi Ellenőrzési Közterületi Támogató Alegység és az NVSZ területileg illetékes munkatársai is bevonhatóak.

28. Az állományvédelmi ellenőrzést - módszerei és eszközei tekintetében - a helyi sajátosságok figyelembevételével, korrupciós kockázatelemzés és információgyűjtés adatai alapján kell végrehajtani.

29. Az állományvédelmi ellenőrzés kiterjed:

a) ajándéktárgyak elfogadásának ellenőrzésére;

b) a magántulajdonú mobiltelefon birtoklása szabályszerűségének ellenőrzésére;

c) a közterületi, illetve az idegenrendészeti ügyintézői feladatok ellátásához szükséges felszerelések, okmányok ellenőrzésére;

d) az ellenőrzött szervezeti elem szolgálati helyiségeinek, az irodáknak, az állomány részére biztosított pihenőhelyiségnek, a feladat végrehajtásából beérkező gépjárműveknek az ellenőrzésére, valamint a más, rejtekhelyként alkalmazható helyek ellenőrzésére.

e) a készpénz és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz birtoklása szabályszerűségének ellenőrzésére.[22]

VI. Korlátozó rendelkezések

30. Az állomány szolgálati, hivatali tevékenységével kapcsolatos ajándékot, jutalmat, kedvezményt vagy más előnyt - jogszabályban foglalt kivétellel - nem fogadhat el.

30/A. A közterületen, a közúti, vasúti, légi, vízi határátkelőhelyen, a fogdában, az őrzött szálláson, az őrzött létesítményben és az előállító egységben ellátott határrendészeti, közlekedésrendészeti, közrendvédelmi, objektumvédelmi szolgálat hivatásos állományú tagja és a szerződéses határvadász szolgálatban tízezer forintot vagy ennek megfelelő összegű külföldi fizetőeszközt meghaladó készpénzt és - a bankkártya, valamint a Széchenyi Pihenőkártya kivételével - készpénz-helyettesítő fizetési eszközt nem tarthat magánál.[23]

30/B. A közterületen, a közúti, vasúti, légi, vízi határátkelőhelyen, a fogdában, az őrzött szálláson, az őrzött létesítményben, illetve az előállító egységben ellátott határrendészeti, közlekedésrendészeti, közrendvédelmi, illetve objektumvédelmi szolgálat hivatásos állományú tagja és a szerződéses határvadász a szolgálatban magántulajdonú mobiltelefont nem tarthat magánál, kivéve ha azt a szolgálati elöljáró - a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagjai által szolgálatban birtokban tartható vagyontárgyak, magáncélú telekommunikációs eszközök, készpénz, készpénzt helyettesítő eszközök korlátozásának szabályairól szóló 21/2015. (VI. 15.) BM rendelet 4. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltak alapján, írásban vagy az írásba foglalás akadályoztatása esetén szóban - engedélyezte.[24]

31. A magántulajdonú mobiltelefon szolgálatban történő magánál tartására és szolgálati célú használatára a közvetlen szolgálati elöljáró által adott eseti vagy tartós engedélyt visszaellenőrizhető módon dokumentálni kell.

32. A szolgálatteljesítés közben talált tárgyakat, értékeket a megtaláló haladéktalanul jelenti a szolgálati elöljárónak, aki a talált tárgyakkal, értékkel kapcsolatos tennivalókra a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló rendeletben foglaltak alapján intézkedik. A határátkelőhelyen talált tárgyat, értéket, a megtaláló a ruházatába, felszerelésébe, útlevélkezelői fülkébe nem helyezheti el, azt haladéktalanul jelenti a szolgálati elöljárónak.[25]

VII. Értékelés, elemzés, együttműködés

33. Az NVSZ-szel történő együttműködés keretében a területi és a helyi szervek vezetői félévente legalább egy alkalommal találkozót kezdeményeznek, illetve szükség szerint parancsnoki munkaértekezletre hívják meg az NVSZ területileg illetékes vezetőjét, helyi szinten az NVSZ kapcsolattartó védelmi tisztjét.

34. Az NVSZ által oktatási céllal átadott iratokat a személyi állománnyal ismertetni kell.

35. A rendőri korrupciós cselekmények megelőzése, felfedése szempontjából a területi rendészeti, bűnügyi, gazdasági és személyügyi szakirányító szervek, továbbá a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ és a Nemzetközi Oktatási Központ a szakmai irányítást ellátó országos rendőrfőkapitány-helyettesnek évente, a tárgyévet követő év február 10-éig megküldik:[26]

a) a szakirányításuk alá tartozó szervezeti elemeknél szolgálatot teljesítő rendőröket érintő folyamatban lévő, valamint jogerősen lezárt korrupciós ügyek;

b) a korrupcióellenes tevékenységének, intézkedéseinek, a beosztottak szakmai tevékenységének, az ügyfelekhez és a hatósági, illetve szolgálati tevékenység alanyaihoz való viszonyának;

c) a rendészeti technológiák megvalósulásának, a technikai eszközök meglétének, alkalmazásuk rendjének;

d) a szakterületeket érintő állományvédelmi ellenőrzések tapasztalatainak, eredményeinek - a 26/E. pontban meghatározott adatokra figyelemmel összeállított -

elemzését és értékelését tartalmazó jelentésüket.

36. A rendészeti, a bűnügyi, a gazdasági és a személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes a korrupciós helyzet értékeléséről, a korrupciós kockázatokról, a korrupcióellenes tevékenységről - a 35. pont alapján felterjesztett jelentések felhasználásával - összefoglaló jelentést készít, amelyet az országos rendőrfőkapitány jóváhagyását követően minden év március 5-ig továbbít a Rendőrségi Korrupció-ellenes Állandó Munkabizottság Elnökéhez.[27]

36/A. A műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes az irányítása alá tartozó szerv tevékenységével összefüggésben észlelt korrupciós ügyekről, kockázatokról, a mérséklésükre és a korrupció megelőzésére tett intézkedésekről - a 35. pontra figyelemmel - jelentést készít, amelyet az országos rendőrfőkapitány jóváhagyását követően minden év március 5-ig továbbít a Rendőrségi Korrupció-ellenes Állandó Munkabizottság Elnökéhez.[28]

37. Az ORFK-n a szakterületek képviselőinek bevonásával Rendőrségi Korrupció-ellenes Állandó Munkabizottságot (a továbbiakban: Munkabizottság) kell működtetni, amelynek elnöke az ORFK Ellenőrzési Szolgálat vezetője.

38. A Munkabizottság tagjai[29]

a) a rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes által a közrendvédelmi, a közlekedésrendészeti, az igazgatásrendészeti, valamint a határrendészeti szolgálati ág, továbbá az ügyeleti szolgálat képviseletére kijelölt vezetők;

b) a műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes által kijelölt vezető;

c) a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes által kijelölt vezető;

d) a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes által kijelölt vezető;

e) a személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes által kijelölt vezető;

f) az ORFK Hivatalának vezetője által kijelölt vezető;

g) az országos rendőrfőkapitány által kijelölt területi szerv(ek) vezetője;

h) a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ vezetője által kijelölt vezető.

39. A Munkabizottság üléseire meg kell hívni:

a) az NVSZ képviselőjét;

b) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorának képviselőjét;

c) a személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes által kijelölt rendvédelmi technikum igazgatóját.[30]

40. A Munkabizottság:

a) a 36. pontban meghatározott jelentések alapján minden év március 31-éig elkészíti a rendőrség korrupciós helyzetének éves értékelését;

b) javaslatot tesz az országos rendőrfőkapitánynak a korrupció megelőzése, visszaszorítása érdekében szükséges intézkedések megtételére;

c) közreműködik a korrupció elleni küzdelem érdekében a Kormány által elfogadott programokban meghatározott célok és feladatok végrehajtásában;[31]

d) az országos rendőrfőkapitány döntése szerint képviseli a rendőrséget a korrupció elleni fellépést szolgáló egyeztetéseken, értekezleteken, bizottságokban;

e) félévente ülésen tekinti át a korrupció elleni fellépéssel összefüggő feladatokat, a szükséges intézkedéseket.

VIII. Vegyes és záró rendelkezések

41. Ez az utasítás - a 42. pontban meghatározott kivétellel - a közzétételét követő harmadik napon lép hatályba.

42.[32]

43. A területi szervek vezetői - a vezetett szervek korrupciós kockázatainak és sajátosságainak figyelembevételével -intézkedésben szabályozzák a korrupció ellenes területi és helyi feladatokat.

44.[33]

45. Az utasítás 3. pontjában "a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VII. címében" szövegrész helyébe "a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII. Fejezetében" szöveg lép.

46. Hatályát veszti a rendőri korrupció megelőzésével, a személyi állomány fegyelmi helyzetének javításával kapcsolatos feladatokról szóló 22/2007. (OT 15.) ORFK utasítás.

Papp Károly r. vezérőrnagy s. k.,

országos rendőrfőkapitány

1. melléklet a 20/2013. (V. 17.) ORFK utasításhoz[34]

2. melléklet a 20/2013. (V. 17.) ORFK utasításhoz[35]

3. melléklet a 20/2013. (V. 17.) ORFK utasításhoz[37]

Az adatszolgáltatást teljesítő területi szerv megnevezése:

* A több szakterületet egyidőben érintő ellenőrzést egy állományvédelmi ellenőrzésként kell feltüntetni.

A területi és helyi szervek megnevezés alatt az ellenőrzés alá vont szervezeti elemek besorolását kell érteni, nem az ellenőrzést végrehajtó szervezeti egységét