32021R0817[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/817 rendelete (2021. május 20.) az Erasmus+ elnevezésű uniós oktatási és képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/817 RENDELETE

(2021. május 20.)

az Erasmus+ elnevezésű uniós oktatási és képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza az Erasmus+ elnevezésű, az oktatás és képzés, az ifjúság és a sport területére vonatkozó uniós cselekvési programot (a továbbiakban: a program) a 2021-2027-es többéves pénzügyi keret időtartamára.

A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021-től 2027-ig tartó időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit és az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "egész életen át tartó tanulás": a tanulás valamennyi formája - akár formális, nemformális vagy informális -, amelyre valamennyi életszakaszban sor kerül, és amely egyéni, polgári, kulturális, társadalmi vagy foglalkoztatással összefüggő szempontból a tudás, a készségek, a kompetenciák és a magatartásformák vagy a társadalmi részvétel javítását vagy naprakésszé tételét eredményezi, beleértve a tanácsadási és orientációs szolgáltatások nyújtását is; beletartozik a kisgyermekkori nevelés és gondozás, az általános képzés, a szakképzés, a felsőoktatás, a felnőttoktatás, az ifjúsági munka, valamint a formális oktatáson és képzésen kívüli egyéb tanulási környezetek, és jellemzően előmozdítja az ágazatokon átnyúló együttműködést és a rugalmas tanulási pályákat;

2. "tanulási célú mobilitás": a lakóhely szerinti országtól eltérő országba történő tényleges átköltözés tanulmányok, képzés, illetve nemformális vagy informális tanulás folytatása érdekében;

3. "virtuális tanulás": tudás, készségek és kompetenciák megszerzése információs és kommunikációs technológiai eszközök használatával, amelyek lehetővé teszik a résztvevők számára, hogy érdemi transznacionális vagy nemzetközi tanulási tapasztalatokhoz jussanak;

4. "nemformális tanulás": a formális oktatáson és képzésen kívül, a tanulási célkitűzések és a tanulási idő tekintetében tervezett tevékenységeken keresztül sorra kerülő tanulás, és ahol a tanulástámogatás valamilyen formája jelen van;

5. "informális tanulás": a napi tevékenységekből és tapasztalatokból eredő tanulás, amely a célkitűzések, az idő vagy a tanulástámogatás tekintetében nem szervezett vagy strukturált; ez a tanuló szempontjából nem szándékos is lehet;

6. "fiatalok": 13 és 30 év közötti személyek;

7. "alulról szerveződő sport": valamennyi korosztályba tartozó ember által egészségügyi, oktatási vagy társadalmi célokból, rendszeresen, nem professzionális szinten gyakorolt alulról szerveződő fizikai tevékenységek;

8. "felsőoktatási hallgató": felsőoktatási intézménybe beiratkozott személy, beleértve a rövid ciklusú képzést, az alapképzést, a mesterképzést vagy a doktori képzést, illetve az ezekkel egyenértékű képzést, vagy egy ilyen intézményben a közelmúltban végzett személy;

9. "személyzet": az oktatásban, képzésben vagy nemformális tanulásban - annak bármely szintjén - szakmai vagy önkéntes alapon közreműködő személy, és ide tartoznak az egyetemi tanárok, a tanárok - beleértve az óvodapedagógusokat is -, az oktatók, az iskolai vezetők, az ifjúságsegítők, a sportért felelős személyzet, a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban közreműködő személyzet, a nem oktatással foglalkozó személyzet és más, a tanulás előmozdításában rendszeresen közreműködő szakemberek;

10. "sportért felelős személyzet": sportcsapat vagy egyéni sportoló oktatásában, edzésében és menedzselésében akár javadalmazás ellenében, akár önkéntes alapon közreműködő személy;

11. "szakképzésben részt vevő tanuló": szakmai alap- vagy továbbképzési programra beiratkozott személy, a középfokú oktatástól a posztszekunder képzésig bármely szinten, vagy olyan személy, aki egy ilyen program keretében a közelmúltban végzett vagy képesítést szerzett;

12. "iskolai tanuló": a kisgyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve a felső középfokú oktatási szintig általános képzést nyújtó intézménybe tanulói minőségben beiratkozott személy vagy az intézményes oktatáson kívül iskolázott, az illetékes hatóságok által a saját területükön a programban való részvételre jogosultnak tekintett személy;

13. "felnőttoktatás": felnőttek iskolarendszerű oktatás utáni nem szakmai oktatásának bármilyen formája, amely lehet formális, nemformális vagy informális jellegű;

14. "harmadik ország": olyan ország, amely nem uniós tagállam;

15. "partnerség": az intézmények vagy szervezetek egy csoportján belüli megállapodás közös tevékenységek és projektek végrehajtása céljából;

16. "Erasmus Mundus közös mesterképzés": legalább két felsőoktatási intézmény által nyújtott integrált tanulmányi program, amely valamennyi részt vevő intézmény által közösen kiállított és aláírt olyan egyetlen oklevelet vagy több oklevelet eredményez, amelye(ke)t hivatalosan elismernek azon országokban, ahol a részt vevő intézmények találhatók;

17. "nemzetközi": minden olyan intézkedésre vonatkozik, amelyben részt vesz legalább egy, a programhoz nem társult harmadik ország;

18. "virtuális együttműködés": bármely olyan együttműködési forma, amely információs és kommunikációs technológiai eszközöket használ bármely releváns programintézkedés megkönnyítésére és támogatására;

19. "felsőoktatási intézmény": olyan intézmény, amely - a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban - elismert oklevél vagy más elismert felsőfokú képesítés megszerzéséhez vezető képzést nyújt, függetlenül az ilyen intézmény megnevezésétől, vagy valamely hasonló felsőfokú intézmény, amelyet a nemzeti hatóságok a saját területükön a programban való részvételre jogosultnak tekintenek;

20. "transznacionális": bármely olyan intézkedésre vonatkozik, amelyben legalább két olyan ország részt vesz, amelyek vagy tagállamok, vagy a programhoz társult harmadik országok;

21. "ifjúsági részvételi tevékenység": fiatalok informális csoportjai vagy ifjúsági szervezetek által végzett, a formális oktatáson és képzésen kívüli tevékenység, amelyet nemformális vagy informális tanulási megközelítés jellemez;

22. "ifjúságsegítő": olyan személy, aki szakmai vagy önkéntes alapon nemformális tanulásban működik közre, és támogatja a fiatalokat személyes szociálpedagógiai és szakmai fejlődésükben, valamint a kompetenciáik fejlesztésében; ide tartoznak az ifjúsági területen tevékenységeket tervező, irányító, koordináló és végrehajtó személyek is;

23. "uniós ifjúsági párbeszéd": a fiatalok és az ifjúsági szervezetek, illetve a szakpolitikai és egyéb döntéshozók, valamint adott esetben szakértők, kutatók és a civil társadalom más szereplői közötti párbeszéd; fórumként szolgál a fiatalok prioritásairól és a fiatalok számára releváns valamennyi területről szóló, folyamatos közös gondolkodáshoz és konzultációhoz;

24. "jogalany": olyan természetes személy vagy a nemzeti jog, az uniós jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott és ilyenként elismert jogi személy, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és amely saját nevében jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat, vagy a költségvetési rendelet 197. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

25. "kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek": olyan személyek, akik gazdasági, társadalmi, kulturális, földrajzi vagy egészségügyi okokból, migráns háttérük miatt vagy olyan okokból, mint például fogyatékosság vagy tanulási nehézségek, vagy bármely egyéb okból, beleértve az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke szerinti megkülönböztetés alapjául szolgáló okot is, olyan akadályokkal szembesülnek, amelyek megakadályozzák őket abban, hogy ténylegesen hozzáférjenek a program keretében fennálló lehetőségekhez;

26. "nemzeti hatóság": valamely tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban a program irányításának nemzeti szintű nyomon követéséért és felügyeletéért felelős egy vagy több hatóság;

27. "nemzeti iroda": valamely tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban a program végrehajtásának nemzeti szintű irányításáért felelős egy vagy több szerv;

28. "újonnan pályázó szervezet": olyan szervezet vagy intézmény, amely a program vagy a 2014-2020-as program által támogatott bármely adott intézkedéstípusban sem koordinátorként, sem partnerként nem kapott korábban támogatást.

3. cikk

A program célkitűzései

A program egyedi célkitűzései a következők előmozdítására irányulnak:

a) az egyének és csoportok tanulási célú mobilitása, valamint az oktatás és képzés területén a szervezetek és szakpolitikák szintjén az együttműködés, a minőség, az inklúzió és a méltányosság, a kiválóság, a kreativitás és az innováció;

b) a nemformális és informális tanulási célú mobilitás és a fiatalok aktív részvétele, valamint az ifjúsági területen a szervezetek és szakpolitikák szintjén az együttműködés, a minőség, az inklúzió, a kreativitás és az innováció;

c) a sportért felelős személyzet tanulási célú mobilitása, valamint a sportszervezetek és a sporttal kapcsolatos szakpolitikák szintjén az együttműködés, a minőség, az inklúzió, a kreativitás és az innováció.

A program célkitűzéseit a következő három - alapvetően vagy transznacionális vagy nemzetközi jellegű - fő intézkedés révén kell megvalósítani:

a) tanulási célú mobilitás ("1. fő intézkedés");

b) szervezetek és intézmények közötti együttműködés ("2. fő intézkedés"); és

c) a szakpolitikai fejlesztéshez és együttműködéshez nyújtott támogatás ("3. fő intézkedés").

A program célkitűzéseinek megvalósítására Jean Monnet tevékenységek révén is törekedni kell a 8. cikkben meghatározottak szerint.

A program keretében támogatott intézkedéseket a II. fejezet (oktatás és képzés), a III. fejezet (ifjúság) és a IV. fejezet (sport) határozza meg. Ezen intézkedések leírását az I. melléklet tartalmazza. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 33. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az említett melléklet módosítására oly módon, hogy szükség esetén kibővíti az intézkedések leírását a releváns területeken bekövetkező fejleményekhez való hozzáigazítás érdekében.

4. cikk

Európai hozzáadott érték

A program intézkedéseinek és tevékenységeinek európai hozzáadott értékét például a következők révén kell biztosítani:

a) transznacionális jelleg, különösen a tanulási célú mobilitás és a fenntartható rendszerszintű hatás elérését célzó együttműködés tekintetében;

b) más, nemzeti, uniós és nemzetközi szintű programokkal és szakpolitikákkal való kiegészítő jelleg és szinergiák;

c) hozzájárulás az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközök hatékony használatához.

II. FEJEZET

OKTATÁS ÉS KÉPZÉS

5. cikk

1. fő intézked és Tanulási célú mobilitás

A program az oktatás és képzés területén az 1. fő intézkedés keretében a következő intézkedéseket támogatja:

a) a felsőoktatási hallgatók és a személyzet tanulási célú mobilitása;

b) a szakképzésben részt vevő tanulók és a személyzet tanulási célú mobilitása;

c) az iskolai tanulók és a személyzet tanulási célú mobilitása;

d) a felnőttoktatásban résztvevő tanulók és a személyzet tanulási célú mobilitása.

6. cikk

2. fő intézkedés Szervezetek és intézmények közötti együttműködés

A program az oktatás és képzés területén a 2. fő intézkedés keretében a következő intézkedéseket támogatja:

a) együttműködésre és a bevált gyakorlatok cseréjére irányuló partnerségek, beleértve a programhoz való szélesebb körű és inkluzívabb hozzáférés előmozdítását célzó kisléptékű partnerségeket is;

b) kiválósági partnerségek, különösen az Európai Egyetemek, a szakképzési kiválósági központok platformjai és az Erasmus Mundus közös mesterképzések;

c) innovációs partnerségek Európa innovációs kapacitásának megerősítése érdekében;

d) a virtuális együttműködést szolgáló, felhasználóbarát online platformok és eszközök, beleértve az eTwinning és a felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja számára nyújtott támogatási szolgáltatásokat, valamint a tanulási célú mobilitást elősegítő eszközök, beleértve az európai diákigazolványra vonatkozó kezdeményezést.

7. cikk

3. fő intézkedés A szakpolitikai fejlesztéshez és együttműködéshez nyújtott támogatás

A program az oktatás és képzés területén a 3. fő intézkedés keretében a következő intézkedéseket támogatja:

a) az oktatás és képzés területén uniós általános és ágazati szakpolitikai menetrendek kidolgozása és végrehajtása, többek között az Eurydice hálózatnak vagy más releváns szervezetek tevékenységeinek támogatásával, valamint a bolognai folyamat támogatásával;

b) a kompetenciák, készségek és képesítések minőségét, átláthatóságát és elismerését elősegítő uniós eszközök és intézkedések ( 1 );

c) szakpolitikai párbeszéd és együttműködés a releváns érdekelt felekkel, többek között az oktatás és képzés területén működő, az Unió egészére kiterjedő hálózatokkal, európai szervezetekkel és nemzetközi szervezetekkel;

d) a program magas színvonalú és inkluzív végrehajtásához hozzájáruló intézkedések;

e) egyéb uniós eszközökkel való együttműködés és egyéb uniós szakpolitikák támogatása;

f) az európai szakpolitikai eredményekkel és prioritásokkal, valamint a programmal kapcsolatos ismeretterjesztő és figyelemfelkeltő tevékenységek.

8. cikk

Jean Monnet tevékenységek

A program támogatja az európai integrációs kérdésekre - többek között az Unió jövőbeli kihívásaira és lehetőségeire - vonatkozó oktatást, tanulást, kutatást és vitákat a következő tevékenységeken keresztül:

a) a felsőoktatás területére vonatkozó Jean Monnet tevékenység;

b) az oktatás és képzés más területeire vonatkozó Jean Monnet tevékenység;

c) a következő, európai érdekű célt szolgáló intézmények támogatása: az Európai Doktori Intézet, Firenze, beleértve annak Transznacionális Kormányzási Iskoláját is; az Európa Tanulmányok Szakkollégiuma (Bruges-i és natolini kampusz); az Európai Közigazgatási Intézet, Maastricht; az Európai Jogi Akadémia, Trier; az Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulókért és az Inkluzív Oktatásért, Odense; és az Európa-tanulmányok Nemzetközi Központja, Nizza.

III. FEJEZET

IFJÚSÁG

9. cikk

1. fő intézkedés Tanulási célú mobilitás

A program az ifjúsági területen az 1. fő intézkedés keretében a következő intézkedéseket támogatja:

a) a fiatalok tanulási célú mobilitása;

b) ifjúsági részvételi tevékenységek;

c) DiscoverEU tevékenységek;

d) az ifjúságsegítők tanulási célú mobilitása.

10. cikk

2. fő intézkedés Szervezetek és intézmények közötti együttműködés

A program az ifjúsági területen a 2. fő intézkedés keretében a következő intézkedéseket támogatja:

a) együttműködésre és a bevált gyakorlatok cseréjére irányuló partnerségek, beleértve a programhoz való szélesebb körű és inkluzívabb hozzáférés előmozdítását célzó kisléptékű partnerségeket is;

b) innovációs partnerségek Európa innovációs kapacitásának megerősítése érdekében;

c) a virtuális együttműködést szolgáló, felhasználóbarát online platformok és eszközök.

11. cikk

3. fő intézkedés A szakpolitikai fejlesztéshez és együttműködéshez nyújtott támogatás

A program az ifjúsági területen a 3. fő intézkedés keretében a következő intézkedéseket támogatja:

a) az uniós ifjúsági szakpolitikai menetrend kidolgozása és végrehajtása, adott esetben a "Youth Wiki" hálózat támogatásával;

b) a kompetenciák és készségek minőségét, átláthatóságát és elismerését elősegítő uniós eszközök és intézkedések, különösen a Youthpass révén;

c) szakpolitikai párbeszéd és együttműködés a releváns érdekelt felekkel, többek között az ifjúság területén működő, az Unió egészére kiterjedő hálózatokkal, európai szervezetekkel és nemzetközi szervezetekkel, az uniós ifjúsági párbeszéddel, és az Európai Ifjúsági Fórum támogatása;

d) a program magas színvonalú és inkluzív végrehajtásához hozzájáruló intézkedések, beleértve a Eurodesk hálózat támogatását is;

e) egyéb uniós eszközökkel való együttműködés és egyéb uniós szakpolitikák támogatása;

f) az európai szakpolitikai eredményekkel és prioritásokkal, valamint a programmal kapcsolatos ismeretterjesztő és figyelemfelkeltő tevékenységek.

IV. FEJEZET

SPORT

12. cikk

1. fő intézkedés Tanulási célú mobilitás

13. cikk

2. fő intézkedés Szervezetek és intézmények közötti együttműködés

A program a sport területén a 2. fő intézkedés keretében a következő intézkedéseket támogatja:

a) együttműködésre és a bevált gyakorlatok cseréjére irányuló partnerségek, beleértve a programhoz való szélesebb körű és inkluzívabb hozzáférés előmozdítását célzó kisléptékű partnerségeket is;

b) a sport európai dimenziójának további fejlesztését és az alulról szerveződő sport szempontjából releváns kérdések előmozdítását célzó nonprofit sportesemények.

14. cikk

3. fő intézkedés A szakpolitikai fejlesztéshez és együttműködéshez nyújtott támogatás

A program a sport területén a 3. fő intézkedés keretében a következő intézkedéseket támogatja:

a) a sporttal és a testmozgással kapcsolatos uniós szakpolitikai menetrend kidolgozása és végrehajtása;

b) szakpolitikai párbeszéd és együttműködés a releváns érdekelt felekkel, többek között a sport területén működő európai szervezetekkel és nemzetközi szervezetekkel;

c) a program magas színvonalú és inkluzív végrehajtásához hozzájáruló intézkedések;

d) egyéb uniós eszközökkel való együttműködés és egyéb uniós szakpolitikák támogatása;

e) az európai szakpolitikai eredményekkel és prioritásokkal, valamint a programmal kapcsolatos ismeretterjesztő és figyelemfelkeltő tevékenységek.

V. FEJEZET

INKLÚZIÓ

15. cikk

Inklúziós stratégia

A Bizottság 2021. november 29-ig kidolgozza a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek részvételi arányának növelésére irányuló inklúziós intézkedések keretrendszerét, valamint az ilyen intézkedések végrehajtására vonatkozó iránymutatást. Az említett iránymutatást a program időtartama alatt szükség szerint aktualizálni kell. Az inklúziós intézkedések keretrendszere alapján, és különös figyelemmel a programhoz való hozzáféréssel kapcsolatos, tagállami kontextusban jelentkező sajátos kihívásokra, inklúziós cselekvési terveket kell kidolgozni, és azoknak a nemzeti irodák munkaprogramjának szerves részét kell képezniük. A Bizottság rendszeresen nyomon követi az említett inklúziós cselekvési tervek végrehajtását.

16. cikk

Az inklúzióra irányuló pénzügyi támogató intézkedések

VI. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

17. cikk

Költségvetés

Az e cikk (1) bekezdésében meghatározott összeg indikatív felosztása a következő:

a) 20 396 420 000 EUR, ami az e cikk (1) bekezdésében meghatározott összeg 83 %-át teszi ki, az oktatás és képzés területén végrehajtandó, az 5-8. cikkben említett intézkedésekre, amely összeget a következőképpen kell allokálni: i. legalább 7 057 161 320 EUR, ami az e bekezdés a) pontjában meghatározott teljes összeg 34,6 %-át teszi ki, a felsőoktatás területén végzett, az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett intézkedésekre és a 6. cikk a) pontjában említett intézkedésekre; ii. legalább 4 385 230 300 EUR, ami az e bekezdés a) pontjában meghatározott teljes összeg 21,5 %-át teszi ki, a szakképzés területén végzett, az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett intézkedésekre és a 6. cikk a) pontjában említett intézkedésekre; iii. legalább 3 100 255 840 EUR, ami az e bekezdés a) pontjában meghatározott teljes összeg 15,2 %-át teszi ki, az iskolai oktatás területén végzett, az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett intézkedésekre és a 6. cikk a) pontjában említett intézkedésekre; iv. legalább 1 182 992 360 EUR, ami az e bekezdés a) pontjában meghatározott teljes összeg 5,8 %-át teszi ki, a felnőttoktatás területén végzett, az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett intézkedésekre és a 6. cikk a) pontjában említett intézkedésekre; v. legalább 367 135 560 EUR, ami az e bekezdés a) pontjában meghatározott teljes összeg 1,8 %-át teszi ki, a 8. cikkben említett Jean Monnet tevékenységekre; vi. legalább 3 467 391 400 EUR, ami az e bekezdés a) pontjában meghatározott teljes összeg 17 %-át teszi ki, elsődlegesen közvetlenül irányított intézkedésekre, valamint az 5. cikk (2) bekezdésében, a 6. cikk b), c) és d) pontjában és a 7. cikkben említett horizontális tevékenységekre; vii. 836 253 220 EUR, ami az e bekezdés a) pontjában meghatározott teljes összeg 4,1 %-át teszi ki, a II. fejezetben említett intézkedések bármelyikének támogatására felhasználható rugalmassági mozgástér céljára;

b) 2 531 122 000 EUR, ami az e cikk (1) bekezdésében meghatározott összeg 10,3 %-át teszi ki, az ifjúság területén végrehajtandó, a 9., a 10. és a 11. cikkben említett intézkedésekre;

c) 466 906 000 EUR, ami az e cikk (1) bekezdésében meghatározott összeg 1,9 %-át teszi ki, a sport területén végrehajtandó, a 12., a 13. és a 14. cikkben említett intézkedésekre;

d) legalább 810 942 000 EUR, ami az e cikk (1) bekezdésében meghatározott összeg 3,3 %-át teszi ki, a nemzeti irodák működési költségeihez való hozzájárulásként; és

e) 368 610 000 EUR, ami az e cikk (1) bekezdésében meghatározott összeg 1,5 %-át teszi ki, programtámogatásra.

18. cikk

Az uniós finanszírozás formái és végrehajtási módszerek

VII. FEJEZET

A PROGRAMBAN VALÓ RÉSZVÉTEL

19. cikk

A programhoz társult harmadik országok

A program nyitva áll a következő harmadik országok részvétele előtt:

a) az Európai Szabadkereskedelmi Társulás azon tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térségnek is tagjai, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban;

b) csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, az említett országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban megállapított egyedi feltételekkel összhangban;

c) az európai szomszédságpolitikában részt vevő országok, az említett országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban megállapított egyedi feltételekkel összhangban;

d) egyéb harmadik országok, a harmadik ország bármely uniós programban való részvételét szabályozó egyedi megállapodásban megállapított feltételekkel összhangban, feltéve, hogy a megállapodás: i. méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a részvételből fakadó előnyei tekintetében; ii. megállapítja a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyes programokhoz való pénzügyi hozzájárulások kiszámítását és a programok igazgatási költségeit; iii. nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört a program tekintetében; iv. garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogait.

Az első albekezdés d) pontjának ii. alpontjában említett hozzájárulások a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban címzett bevételeket képeznek.

20. cikk

A programhoz nem társult harmadik országok

Az Unió érdekeit szolgáló, kellően indokolt esetekben az 5-7. cikkben, a 8. cikk a) és b) pontjában és a 9-14. cikkben említett programintézkedések nyitva állnak a programhoz nem társult harmadik országok jogalanyainak részvétele előtt is.

21. cikk

A közvetlen és a közvetett irányításra vonatkozó szabályok

VIII. FEJEZET

PROGRAMOZÁS, NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

22. cikk

Munkaprogram

A programot a költségvetési rendelet 110. cikkében említett munkaprogramok útján kell végrehajtani. A munkaprogramoknak meg kell jelölniük az egyes intézkedésekre elkülönített összegeket, valamint a nemzeti iroda által irányítandó intézkedésekre szánt pénzeszközöknek a tagállamok és a programhoz társult harmadik országok közötti elosztását. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján fogad el munkaprogramokat. Ezen végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

23. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

E célból az uniós források kedvezményezettjei és adott esetben a tagállamok számára arányos jelentéstételi követelményeket kell előírni.

24. cikk

Értékelés

IX. FEJEZET

TÁJÉKOZTATÁS, KOMMUNIKÁCIÓ ÉS TERJESZTÉS

25. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és terjesztés

X. FEJEZET

IRÁNYÍTÁSI ÉS AUDITRENDSZER

26. cikk

Nemzeti hatóság

27. cikk

Nemzeti iroda

A nemzeti iroda:

a) jogi személyiséggel rendelkezik, vagy egy jogi személyiséggel rendelkező jogalany részét képezi, és irányadó rá az érintett tagállam joga;

b) megfelelő irányítási kapacitással, személyzettel és infrastruktúrával rendelkezik feladatainak kielégítő ellátásához, biztosítva a program hatékony és eredményes irányítását, valamint az uniós pénzeszközökkel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást;

c) rendelkezik az uniós szinten megállapított igazgatási, szerződéses és pénzügyi irányítási szabályok alkalmazásához szükséges működési és jogi eszközökkel;

d) megfelelő, lehetőség szerint egy közjogi hatóság által kibocsátott pénzügyi garanciákat nyújt, amelyek megfelelnek az uniós pénzeszközök azon szintjének, amelynek kezelésére felkérik.

28. cikk

Európai Bizottság

A Bizottság minden évben a nemzeti iroda rendelkezésére bocsátja a program következő pénzeszközeit:

a) az érintett tagállamban azon programintézkedéseket szolgáló vissza nem térítendő támogatásra szánt pénzeszközök, amelyek irányításával a nemzeti irodát bízták meg;

b) pénzügyi hozzájárulás a nemzeti iroda programirányítási feladatainak támogatására, amely hozzájárulást a nemzeti irodára bízott, vissza nem térítendő támogatásra szánt uniós pénzeszközök összege alapján határozzák meg;

c) adott esetben kiegészítő pénzeszközök a 7. cikk d) pontja, a 11. cikk d) pontja és a 14. cikk c) pontja szerinti intézkedésekhez.

29. cikk

Független auditszervezet

A független auditszervezet:

a) rendelkezik a közszektorbeli auditok elvégzéséhez szükséges szakmai kompetenciákkal;

b) biztosítja, hogy auditjai során figyelembe vegyék a nemzetközileg elfogadott audit-standardokat;

c) nem lehet összeférhetetlenségi helyzetben azzal a jogalannyal, amelynek a nemzeti iroda a részét képezi; így különösen a független auditszervezetnek a funkciói tekintetében függetlennek kell lennie azon jogalanytól, amelynek a nemzeti iroda a részét képezi.

30. cikk

Az ellenőrző rendszerre vonatkozó alapelvek

31. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás alapján elfogadott határozat vagy bármely más jogi eszköz útján részt vesz a programban, a harmadik országnak biztosítania kell az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF és a Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében e jogok közé tartozik a 883/2013/EU, Euratom rendeletben meghatározottak szerinti vizsgálatok - többek között helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok - lefolytatásához való jog is.

XI. FEJEZET

KIEGÉSZÍTŐ JELLEG

32. cikk

Kumulatív és alternatív finanszírozás

A projektpályázatok - a 2021-2027-es időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet 73. cikkének (4) bekezdésével összhangban - támogatásban részesülhetnek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból vagy az Európai Szociális Alap Pluszból, amennyiben e program keretében kiválósági pecsétet ítéltek oda számukra annak köszönhetően, hogy megfelelnek a következő kumulatív feltételeknek:

a) értékelésükre a program keretében meghirdetett pályázati felhívás alapján került sor;

b) megfelelnek az említett pályázati felhívás minőségi minimumkövetelményeinek; és

c) költségvetési korlátok miatt nem finanszírozhatók az említett pályázati felhívás keretében.

XII. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

33. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

34. cikk

Bizottsági eljárás

35. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1288/2013/EU rendelet 2021. január 1-jével hatályát veszti.

36. cikk

Átmeneti rendelkezések

37. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A II., A III. ÉS A IV. FEJEZETBEN MEGHATÁROZOTT INTÉZKEDÉSEK LEÍRÁSA

1. 1. FŐ INTÉZKEDÉS - TANULÁSI CÉLÚ MOBILITÁS

1.1. Tanulási célú mobilitás: rövid vagy hosszú távú, csoportos vagy egyéni mobilitás különböző tematikus területeken vagy tanulmányi tárgyakat illetően, beleértve az olyan jövőorientált területeket, mint például a digitális terület, az éghajlatváltozás, a tiszta energia és a mesterséges intelligencia;

1.2. Ifjúsági részvételi tevékenységek: olyan tevékenységek, amelyek célja segíteni a fiatalokat abban, hogy szerepet vállaljanak a civil társadalomban, és megtanuljanak részt venni abban, felhívni a figyelmet a közös európai értékekre, valamint előmozdítani a fiatalok és a döntéshozók közötti párbeszédet helyi, regionális, nemzeti és európai szinten;

1.3. DiscoverEU: olyan erős tanulási komponenssel és inkluzív dimenzióval rendelkező, informális és nemformális oktatási tevékenység, amelynek lényege a tanulási tapasztalatszerzés és az Európa-szerte tett utazás az Unióhoz tartozás érzésének előmozdítása és a résztvevők számára annak lehetővé tétele érdekében, hogy felfedezzék Európa kulturális és nyelvi sokszínűségét.

2. 2. FŐ INTÉZKEDÉS - SZERVEZETEK ÉS INTÉZMÉNYEK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS

2.1. Együttműködésre irányuló partnerségek: különböző országok szervezetei és intézményei által közösen folytatott különféle együttműködési tevékenységek, különösen amelyek célja új elképzelések és gyakorlatok cseréje és fejlesztése, gyakorlatok és módszerek megosztása és ütköztetése, valamint hálózati partnerek kialakítása és megerősítése. Ezen intézkedés magában foglal olyan kisléptékű partnerségeket is, amelyek kifejezetten arra irányulnak, hogy elősegítsék a programhoz való szélesebb körű és inkluzívabb hozzáférést alacsonyabb támogatási összegeket igénylő, rövidebb időtartamú és egyszerűbb adminisztratív követelményekkel járó tevékenységek révén;

2.2. Kiválósági partnerségek: olyan különféle partnerségi projektek, valamint oktatási és képzési intézmények és szolgáltatók olyan hálózatai, amelyek célja a kiválóság és a megerősített nemzetközi dimenzió előmozdítása, valamint olyan hosszú távú stratégiák kialakítása, amelyek az oktatás és képzés valamennyi területén a minőség rendszerszintű javítására irányulnak, különösen közösen kidolgozott innovatív gyakorlatok és pedagógiai elképzelések, magas szintű integrált mobilitás és az interdiszciplinaritásra helyezett erős hangsúly révén, nevezetesen a következők: 2.2.1. felsőoktatási intézmények közötti szövetségek (Európai Egyetemek), amelyek közös, hosszú távú stratégiákat dolgoznak ki a magas színvonalú oktatásra, kutatásra és innovációra, valamint a társadalmi szolgáltatásokra vonatkozóan, közös vízió és közös értékek, magas szintű mobilitás, valamint az interdiszciplinaritásra helyezett erős hangsúly és a különböző országokban elérhető modulokat ötvöző nyitott tanulási programok alapján; 2.2.2. szakképzést nyújtó szolgáltatók közötti partnerségek (szakképzési kiválósági központok platformjai), amelyek a fenntartható növekedésre, az innovációra és versenyképességre irányuló, helyi és regionális szintű stratégiák szerves részét képezik, és amelyek közösen dolgoznak a jelenlegi és a jövőben felmerülő ágazati készségigényeknek való megfelelést középpontba helyező, magas színvonalú, transznacionális szakképzési programokon; 2.2.3. az Európában és a világ más országaiban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmények által kínált integrált tanulmányi programok (Erasmus Mundus közös mesterképzések), amelyek előmozdítják a felsőoktatás kiválóságát és világszerte történő nemzetköziesítését; A 2.2-es pontban említett intézkedés partnerségi projekteket és szövetségeket is támogathat a kiválóság előmozdítása érdekében az iskolai oktatás és a felnőttoktatás területén.

2.3. Innovációs partnerségek: partnerségek az oktatás és képzés, valamint az ifjúság területén innovatív gyakorlatok kialakítása céljából, nevezetesen: 2.3.1. szövetségek: stratégiai együttműködés az oktatás és képzés területén, valamint az üzleti életben és a kutatásban aktív kulcsszereplők között, amely előmozdítja az oktatási és képzési rendszerek innovációját és modernizációját; 2.3.2. projektek, amelyek előmozdítják az innovációt, a kreativitást, az e-részvételt és a társadalmilag felelős vállalkozást az oktatás és képzés, valamint az ifjúság területén;

2.4. Nonprofit sportesemények: egyetlen vagy egyszerre több országban tartott események, amelyek célja, hogy felhívják a figyelmet a sport különböző területeken - így például a társadalmi inklúzió, az esélyegyenlőség és az egészségfejlesztő testmozgás területén - betöltött szerepére;

2.5. Az oktatás és képzés, valamint az ifjúság területén folytatott virtuális együttműködést szolgáló online platformok és eszközök.

3. 3. FŐ INTÉZKEDÉS - A SZAKPOLITIKAI FEJLESZTÉSHEZ ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSHEZ NYÚJTOTT TÁMOGATÁS

3.1. Általános és ágazati uniós szakpolitikai menetrendek kidolgozása és végrehajtása, ami különféle olyan tevékenységekből áll, amelyek inspirálni és támogatni törekednek szakpolitikákat és stratégiákat az oktatás és képzés, az ifjúság és a sport területén, beleértve a különböző oktatási ágazatokra, az ifjúságra és a sportra vonatkozó európai szakpolitikai menetrendeket és stratégiákat, köztük az európai szintű szakpolitikai együttműködést támogató tevékenységeket is. Ezen intézkedés magában foglalja az európai szintű szakpolitikai kísérletezés támogatását, a különböző tematikus területeken felmerülő kihívások kezelését célzó tevékenységek támogatását, valamint az ismeretgyűjtés - többek között felmérések és tanulmányok - támogatását is;

3.2. A kompetenciák, készségek és képesítések minőségét, átláthatóságát és elismerését előmozdító uniós eszközök és intézkedések támogatása, beleértve a következőket célzó tevékenységeket: a kreditátvitel megkönnyítése, a minőségbiztosítás előmozdítása, a nemformális és az informális tanulás eredményei érvényesítésének előmozdítása, beleértve a készségmenedzsmentet és tanácsadást is, valamint az átláthatóság és az elismerés területén a tapasztalatcseréket elősegítő releváns szervek, hálózatok és eszközök támogatása;

3.3. Az oktatás és képzés, az ifjúság és a sport területén szakpolitikai párbeszéd, valamint együttműködés a releváns érdekelt felekkel, beleértve a tevékenységek széles körét, így például a konferenciákat és más típusú eseményeket, a nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés támogatását, valamint az uniós ifjúsági párbeszéd, az uniós szintű hálózatok és az általános uniós érdeket szolgáló európai szervezetek működésének a támogatását;

3.4. A program magas színvonalú és inkluzív végrehajtásához hozzájáruló intézkedések, köztük olyan tevékenységek és szervek támogatása, mint például kutatóközpontok, információs hálózatok, valamint képzési és együttműködési tevékenységek, amelyek javítják a program végrehajtását, növelik a nemzeti irodák kapacitását, és fokozzák a stratégiai végrehajtást, továbbá kihasználják az Erasmus+ program korábbi résztvevőiben és más véleményformálókban mint pozitív példákban rejlő potenciált;

3.5. Egyéb uniós eszközökkel való együttműködés és egyéb uniós szakpolitikák támogatása, beleértve az egyéb uniós és nemzeti eszközökkel való szinergiák és komplementaritás előmozdítására és az ilyen eszközöket végrehajtó struktúrákkal való együttműködés előmozdítására irányuló tevékenységek támogatását;

3.6. Ismeretterjesztő és figyelemfelkeltő tevékenységek, amelyek célja a polgárok és szervezetek tájékoztatása a programról, valamint az oktatás és képzés, az ifjúság és a sport területére vonatkozó uniós szakpolitikákról.

4. JEAN MONNET TEVÉKENYSÉGEK

4.1. A felsőoktatás területére vonatkozó Jean Monnet tevékenység: a felsőoktatási intézmények támogatása az Unión belül és kívül a Jean Monnet modulokon, tanszékeken és kiválósági központokon keresztül, valamint a Jean Monnet projekteken és hálózatépítési tevékenységeken keresztül;

4.2. Az oktatás és képzés más területeire vonatkozó Jean Monnet tevékenység: olyan tevékenységek, amelyek célja előmozdítani az uniós kérdésekkel kapcsolatos tudást az oktatási és képzési intézményekben, így például az iskolákban és a szakképzési intézményekben;

4.3. A 8. cikk c) pontjában említett kijelölt intézményeknek nyújtott támogatás.

II. MELLÉKLET

MUTATÓK

A mért mennyiségi mutatókat adott esetben ország, nem, valamint intézkedés- és tevékenységtípus szerinti bontásban kell megadni.

1. A nyomon követés tárgyát képező területek

- Részvétel a tanulási célú mobilitásban;

- Megerősített európai és nemzetközi dimenzióval rendelkező szervezetek és intézmények;

2. A mérés tárgyát képező elemek

2.1. 1. fő intézkedés - Tanulási célú mobilitás: 2.1.1. Az 1. fő intézkedés keretében a tanulási célú mobilitáshoz kapcsolódó tevékenységekben résztvevők száma; 2.1.2. Az 1. fő intézkedés keretében a programban részt vevő szervezetek és intézmények száma; 2.1.3. Az 1. fő intézkedés keretében a virtuális tanuláshoz kapcsolódó tevékenységekben résztvevők száma; 2.1.4. Azon résztvevők aránya, akik úgy vélik, hasznukra vált az 1. fő intézkedés keretében a tanulási célú mobilitási tevékenységekben való részvétel; 2.1.5. Azon résztvevők aránya, akik úgy vélik, erősödött bennük az európai összetartozás érzése, miután részt vettek az 1. fő intézkedés keretében folytatott tevékenységekben;

2.2. 2. fő intézkedés - Szervezetek és intézmények közötti együttműködés: 2.2.1. A 2. fő intézkedés keretében a programban részt vevő szervezetek és intézmények száma; 2.2.2. Azon szervezetek és intézmények aránya, amelyek úgy vélik, a 2. fő intézkedésben való részvételük eredményeképpen magas színvonalú gyakorlatokat alakítottak ki; 2.2.3. A 2. fő intézkedés keretében támogatott virtuális együttműködési platformok felhasználóinak száma;

2.3. 3. fő intézkedés - A szakpolitikai fejlesztéshez és együttműködéshez nyújtott támogatás: 2.3.1. A 3. fő intézkedés keretében vissza nem térítendő támogatási intézkedésekben részt vevő szervezetek és intézmények száma;

2.4. Inklúzió: 2.4.1. Az 1. fő intézkedés keretében folytatott tevékenységekben részt vevő, kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek száma; 2.4.2. Az 1. és a 2. fő intézkedés keretében a programban részt vevő, újonnan pályázó szervezetek és intézmények száma;

2.5. Egyszerűsítés: 2.5.1. A 2. fő intézkedés keretében támogatott kisléptékű partnerségek száma; 2.5.2. Azon szervezetek és intézmények aránya, amelyek úgy vélik, a programban való részvételre vonatkozó eljárások arányosak és egyszerűek;

2.6. Az éghajlatpolitikához való hozzájárulás: 2.6.1. Az 1. fő intézkedés keretében az éghajlat-politikai célkitűzésekkel foglalkozó tevékenységek aránya; 2.6.2. A 2. fő intézkedés keretében az éghajlat-politikai célkitűzésekkel foglalkozó projektek aránya.

( 1 ) Különösen a készségekkel és képesítésekkel kapcsolatban nyújtott jobb szolgáltatások közös keretrendszere (Europass); az európai képesítési keretrendszer (EQF); a Szakképzés Európai Minőségbiztosítási Referenciakerete (EQAVET); az európai szakképzési kreditrendszer (ECVET); az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer (ECTS); az európai felsőoktatási minőségbiztosítási nyilvántartás (EQAR); az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség (ENQA); a Nemzeti Információs Központok Európai Hálózata és a Felsőfokú Tanulmányok és Oklevelek Elismerésével Foglalkozó Nemzeti Információs Központok az Európai Unióban, valamint a Euroguidance hálózat.