32021R0817[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/817 rendelete (2021. május 20.) az Erasmus+ elnevezésű uniós oktatási és képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/817 RENDELETE

(2021. május 20.)

az Erasmus+ elnevezésű uniós oktatási és képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza az Erasmus+ elnevezésű, az oktatás és képzés, az ifjúság és a sport területére vonatkozó uniós cselekvési programot (a továbbiakban: a program) a 2021-2027-es többéves pénzügyi keret időtartamára.

A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021-től 2027-ig tartó időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit és az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "egész életen át tartó tanulás": a tanulás valamennyi formája - akár formális, nemformális vagy informális -, amelyre valamennyi életszakaszban sor kerül, és amely egyéni, polgári, kulturális, társadalmi vagy foglalkoztatással összefüggő szempontból a tudás, a készségek, a kompetenciák és a magatartásformák vagy a társadalmi részvétel javítását vagy naprakésszé tételét eredményezi, beleértve a tanácsadási és orientációs szolgáltatások nyújtását is; beletartozik a kisgyermekkori nevelés és gondozás, az általános képzés, a szakképzés, a felsőoktatás, a felnőttoktatás, az ifjúsági munka, valamint a formális oktatáson és képzésen kívüli egyéb tanulási környezetek, és jellemzően előmozdítja az ágazatokon átnyúló együttműködést és a rugalmas tanulási pályákat;

2. "tanulási célú mobilitás": a lakóhely szerinti országtól eltérő országba történő tényleges átköltözés tanulmányok, képzés, illetve nemformális vagy informális tanulás folytatása érdekében;

3. "virtuális tanulás": tudás, készségek és kompetenciák megszerzése információs és kommunikációs technológiai eszközök használatával, amelyek lehetővé teszik a résztvevők számára, hogy érdemi transznacionális vagy nemzetközi tanulási tapasztalatokhoz jussanak;

4. "nemformális tanulás": a formális oktatáson és képzésen kívül, a tanulási célkitűzések és a tanulási idő tekintetében tervezett tevékenységeken keresztül sorra kerülő tanulás, és ahol a tanulástámogatás valamilyen formája jelen van;

5. "informális tanulás": a napi tevékenységekből és tapasztalatokból eredő tanulás, amely a célkitűzések, az idő vagy a tanulástámogatás tekintetében nem szervezett vagy strukturált; ez a tanuló szempontjából nem szándékos is lehet;

6. "fiatalok": 13 és 30 év közötti személyek;

7. "alulról szerveződő sport": valamennyi korosztályba tartozó ember által egészségügyi, oktatási vagy társadalmi célokból, rendszeresen, nem professzionális szinten gyakorolt alulról szerveződő fizikai tevékenységek;

8. "felsőoktatási hallgató": felsőoktatási intézménybe beiratkozott személy, beleértve a rövid ciklusú képzést, az alapképzést, a mesterképzést vagy a doktori képzést, illetve az ezekkel egyenértékű képzést, vagy egy ilyen intézményben a közelmúltban végzett személy;

9. "személyzet": az oktatásban, képzésben vagy nemformális tanulásban - annak bármely szintjén - szakmai vagy önkéntes alapon közreműködő személy, és ide tartoznak az egyetemi tanárok, a tanárok - beleértve az óvodapedagógusokat is -, az oktatók, az iskolai vezetők, az ifjúságsegítők, a sportért felelős személyzet, a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban közreműködő személyzet, a nem oktatással foglalkozó személyzet és más, a tanulás előmozdításában rendszeresen közreműködő szakemberek;

10. "sportért felelős személyzet": sportcsapat vagy egyéni sportoló oktatásában, edzésében és menedzselésében akár javadalmazás ellenében, akár önkéntes alapon közreműködő személy;

11. "szakképzésben részt vevő tanuló": szakmai alap- vagy továbbképzési programra beiratkozott személy, a középfokú oktatástól a posztszekunder képzésig bármely szinten, vagy olyan személy, aki egy ilyen program keretében a közelmúltban végzett vagy képesítést szerzett;

12. "iskolai tanuló": a kisgyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve a felső középfokú oktatási szintig általános képzést nyújtó intézménybe tanulói minőségben beiratkozott személy vagy az intézményes oktatáson kívül iskolázott, az illetékes hatóságok által a saját területükön a programban való részvételre jogosultnak tekintett személy;

13. "felnőttoktatás": felnőttek iskolarendszerű oktatás utáni nem szakmai oktatásának bármilyen formája, amely lehet formális, nemformális vagy informális jellegű;

14. "harmadik ország": olyan ország, amely nem uniós tagállam;

15. "partnerség": az intézmények vagy szervezetek egy csoportján belüli megállapodás közös tevékenységek és projektek végrehajtása céljából;

16. "Erasmus Mundus közös mesterképzés": legalább két felsőoktatási intézmény által nyújtott integrált tanulmányi program, amely valamennyi részt vevő intézmény által közösen kiállított és aláírt olyan egyetlen oklevelet vagy több oklevelet eredményez, amelye(ke)t hivatalosan elismernek azon országokban, ahol a részt vevő intézmények találhatók;

17. "nemzetközi": minden olyan intézkedésre vonatkozik, amelyben részt vesz legalább egy, a programhoz nem társult harmadik ország;

18. "virtuális együttműködés": bármely olyan együttműködési forma, amely információs és kommunikációs technológiai eszközöket használ bármely releváns programintézkedés megkönnyítésére és támogatására;

19. "felsőoktatási intézmény": olyan intézmény, amely - a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban - elismert oklevél vagy más elismert felsőfokú képesítés megszerzéséhez vezető képzést nyújt, függetlenül az ilyen intézmény megnevezésétől, vagy valamely hasonló felsőfokú intézmény, amelyet a nemzeti hatóságok a saját területükön a programban való részvételre jogosultnak tekintenek;

20. "transznacionális": bármely olyan intézkedésre vonatkozik, amelyben legalább két olyan ország részt vesz, amelyek vagy tagállamok, vagy a programhoz társult harmadik országok;

21. "ifjúsági részvételi tevékenység": fiatalok informális csoportjai vagy ifjúsági szervezetek által végzett, a formális oktatáson és képzésen kívüli tevékenység, amelyet nemformális vagy informális tanulási megközelítés jellemez;

22. "ifjúságsegítő": olyan személy, aki szakmai vagy önkéntes alapon nemformális tanulásban működik közre, és támogatja a fiatalokat személyes szociálpedagógiai és szakmai fejlődésükben, valamint a kompetenciáik fejlesztésében; ide tartoznak az ifjúsági területen tevékenységeket tervező, irányító, koordináló és végrehajtó személyek is;

23. "uniós ifjúsági párbeszéd": a fiatalok és az ifjúsági szervezetek, illetve a szakpolitikai és egyéb döntéshozók, valamint adott esetben szakértők, kutatók és a civil társadalom más szereplői közötti párbeszéd; fórumként szolgál a fiatalok prioritásairól és a fiatalok számára releváns valamennyi területről szóló, folyamatos közös gondolkodáshoz és konzultációhoz;

24. "jogalany": olyan természetes személy vagy a nemzeti jog, az uniós jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott és ilyenként elismert jogi személy, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és amely saját nevében jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat, vagy a költségvetési rendelet 197. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

25. "kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek": olyan személyek, akik gazdasági, társadalmi, kulturális, földrajzi vagy egészségügyi okokból, migráns háttérük miatt vagy olyan okokból, mint például fogyatékosság vagy tanulási nehézségek, vagy bármely egyéb okból, beleértve az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke szerinti megkülönböztetés alapjául szolgáló okot is, olyan akadályokkal szembesülnek, amelyek megakadályozzák őket abban, hogy ténylegesen hozzáférjenek a program keretében fennálló lehetőségekhez;

26. "nemzeti hatóság": valamely tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban a program irányításának nemzeti szintű nyomon követéséért és felügyeletéért felelős egy vagy több hatóság;

27. "nemzeti iroda": valamely tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban a program végrehajtásának nemzeti szintű irányításáért felelős egy vagy több szerv;

28. "újonnan pályázó szervezet": olyan szervezet vagy intézmény, amely a program vagy a 2014-2020-as program által támogatott bármely adott intézkedéstípusban sem koordinátorként, sem partnerként nem kapott korábban támogatást.

3. cikk

A program célkitűzései

(1) A program általános célkitűzése, hogy egész életen át tartó tanulás révén támogassa az emberek tanulmányi előmenetelét, szakmai és egyéni fejlődését az oktatás és képzés, az ifjúság és a sport területén Európában és Európán kívül, hozzájárulva ezáltal a fenntartható növekedéshez, a minőségi munkahelyekhez és a társadalmi kohézióhoz, az innováció serkentéséhez, valamint az európai identitás és az aktív polgári szerepvállalás erősítéséhez. A program kulcsfontosságú eszköz az európai oktatási térség létrehozása, az oktatás és képzés területén folytatott európai stratégiai együttműködés - beleértve az alapul szolgáló ágazati menetrendjeit is - végrehajtásának támogatása, a 2019-2027-es európai uniós ifjúsági stratégia keretében az ifjúságpolitikai együttműködés előmozdítása, továbbá a sport európai dimenziójának fejlesztése érdekében.

(2) A program egyedi célkitűzései a következők előmozdítására irányulnak:

a) az egyének és csoportok tanulási célú mobilitása, valamint az oktatás és képzés területén a szervezetek és szakpolitikák szintjén az együttműködés, a minőség, az inklúzió és a méltányosság, a kiválóság, a kreativitás és az innováció;

b) a nemformális és informális tanulási célú mobilitás és a fiatalok aktív részvétele, valamint az ifjúsági területen a szervezetek és szakpolitikák szintjén az együttműködés, a minőség, az inklúzió, a kreativitás és az innováció;

c) a sportért felelős személyzet tanulási célú mobilitása, valamint a sportszervezetek és a sporttal kapcsolatos szakpolitikák szintjén az együttműködés, a minőség, az inklúzió, a kreativitás és az innováció.

(3) A program célkitűzéseit a következő három - alapvetően vagy transznacionális vagy nemzetközi jellegű - fő intézkedés révén kell megvalósítani:

a) tanulási célú mobilitás ("1. fő intézkedés");

b) szervezetek és intézmények közötti együttműködés ("2. fő intézkedés"); és

c) a szakpolitikai fejlesztéshez és együttműködéshez nyújtott támogatás ("3. fő intézkedés").

A program célkitűzéseinek megvalósítására Jean Monnet tevékenységek révén is törekedni kell a 8. cikkben meghatározottak szerint.

A program keretében támogatott intézkedéseket a II. fejezet (oktatás és képzés), a III. fejezet (ifjúság) és a IV. fejezet (sport) határozza meg. Ezen intézkedések leírását az I. melléklet tartalmazza. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 33. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az említett melléklet módosítására oly módon, hogy szükség esetén kibővíti az intézkedések leírását a releváns területeken bekövetkező fejleményekhez való hozzáigazítás érdekében.

4. cikk

Európai hozzáadott érték

(1) A program csak azon intézkedéseket és tevékenységeket támogatja, amelyek potenciális európai hozzáadott értéket képviselnek, és amelyek hozzájárulnak a program 3. cikkben megállapított célkitűzéseinek megvalósításához.

(2) A program intézkedéseinek és tevékenységeinek európai hozzáadott értékét például a következők révén kell biztosítani:

a) transznacionális jelleg, különösen a tanulási célú mobilitás és a fenntartható rendszerszintű hatás elérését célzó együttműködés tekintetében;

b) más, nemzeti, uniós és nemzetközi szintű programokkal és szakpolitikákkal való kiegészítő jelleg és szinergiák;

c) hozzájárulás az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközök hatékony használatához.

II. FEJEZET

OKTATÁS ÉS KÉPZÉS

5. cikk

1. fő intézked és Tanulási célú mobilitás

(1) A program az oktatás és képzés területén az 1. fő intézkedés keretében a következő intézkedéseket támogatja:

a) a felsőoktatási hallgatók és a személyzet tanulási célú mobilitása;

b) a szakképzésben részt vevő tanulók és a személyzet tanulási célú mobilitása;

c) az iskolai tanulók és a személyzet tanulási célú mobilitása;

d) a felnőttoktatásban résztvevő tanulók és a személyzet tanulási célú mobilitása.

(2) Az e cikk szerinti tanulási célú mobilitást kísérhetik virtuális tanulás és olyan intézkedések, mint például nyelvi támogatás, előkészítő látogatások, képzés és virtuális együttműködés. A tanulási célú mobilitás helyébe virtuális tanulás léphet olyan személyek esetében, akik nem képesek tanulási célú mobilitásban részt venni.

6. cikk

2. fő intézkedés Szervezetek és intézmények közötti együttműködés

A program az oktatás és képzés területén a 2. fő intézkedés keretében a következő intézkedéseket támogatja:

a) együttműködésre és a bevált gyakorlatok cseréjére irányuló partnerségek, beleértve a programhoz való szélesebb körű és inkluzívabb hozzáférés előmozdítását célzó kisléptékű partnerségeket is;

b) kiválósági partnerségek, különösen az Európai Egyetemek, a szakképzési kiválósági központok platformjai és az Erasmus Mundus közös mesterképzések;

c) innovációs partnerségek Európa innovációs kapacitásának megerősítése érdekében;

d) a virtuális együttműködést szolgáló, felhasználóbarát online platformok és eszközök, beleértve az eTwinning és a felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja számára nyújtott támogatási szolgáltatásokat, valamint a tanulási célú mobilitást elősegítő eszközök, beleértve az európai diákigazolványra vonatkozó kezdeményezést.

7. cikk

3. fő intézkedés A szakpolitikai fejlesztéshez és együttműködéshez nyújtott támogatás

A program az oktatás és képzés területén a 3. fő intézkedés keretében a következő intézkedéseket támogatja:

a) az oktatás és képzés területén uniós általános és ágazati szakpolitikai menetrendek kidolgozása és végrehajtása, többek között az Eurydice hálózatnak vagy más releváns szervezetek tevékenységeinek támogatásával, valamint a bolognai folyamat támogatásával;

b) a kompetenciák, készségek és képesítések minőségét, átláthatóságát és elismerését elősegítő uniós eszközök és intézkedések ( 1 );

c) szakpolitikai párbeszéd és együttműködés a releváns érdekelt felekkel, többek között az oktatás és képzés területén működő, az Unió egészére kiterjedő hálózatokkal, európai szervezetekkel és nemzetközi szervezetekkel;

d) a program magas színvonalú és inkluzív végrehajtásához hozzájáruló intézkedések;

e) egyéb uniós eszközökkel való együttműködés és egyéb uniós szakpolitikák támogatása;

f) az európai szakpolitikai eredményekkel és prioritásokkal, valamint a programmal kapcsolatos ismeretterjesztő és figyelemfelkeltő tevékenységek.

8. cikk

Jean Monnet tevékenységek

A program támogatja az európai integrációs kérdésekre - többek között az Unió jövőbeli kihívásaira és lehetőségeire - vonatkozó oktatást, tanulást, kutatást és vitákat a következő tevékenységeken keresztül:

a) a felsőoktatás területére vonatkozó Jean Monnet tevékenység;

b) az oktatás és képzés más területeire vonatkozó Jean Monnet tevékenység;

c) a következő, európai érdekű célt szolgáló intézmények támogatása: az Európai Doktori Intézet, Firenze, beleértve annak Transznacionális Kormányzási Iskoláját is; az Európa Tanulmányok Szakkollégiuma (Bruges-i és natolini kampusz); az Európai Közigazgatási Intézet, Maastricht; az Európai Jogi Akadémia, Trier; az Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulókért és az Inkluzív Oktatásért, Odense; és az Európa-tanulmányok Nemzetközi Központja, Nizza.

III. FEJEZET

IFJÚSÁG

9. cikk

1. fő intézkedés Tanulási célú mobilitás

(1) A program az ifjúsági területen az 1. fő intézkedés keretében a következő intézkedéseket támogatja:

a) a fiatalok tanulási célú mobilitása;

b) ifjúsági részvételi tevékenységek;

c) DiscoverEU tevékenységek;

d) az ifjúságsegítők tanulási célú mobilitása.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedéseket kísérhetik virtuális tanulás és olyan intézkedések, mint például a nyelvi támogatás, előkészítő látogatások, képzés és virtuális együttműködés. A tanulási célú mobilitás helyébe virtuális tanulás léphet olyan személyek esetében, akik nem képesek tanulási célú mobilitásban részt venni.

10. cikk

2. fő intézkedés Szervezetek és intézmények közötti együttműködés

A program az ifjúsági területen a 2. fő intézkedés keretében a következő intézkedéseket támogatja:

a) együttműködésre és a bevált gyakorlatok cseréjére irányuló partnerségek, beleértve a programhoz való szélesebb körű és inkluzívabb hozzáférés előmozdítását célzó kisléptékű partnerségeket is;

b) innovációs partnerségek Európa innovációs kapacitásának megerősítése érdekében;

c) a virtuális együttműködést szolgáló, felhasználóbarát online platformok és eszközök.

11. cikk

3. fő intézkedés A szakpolitikai fejlesztéshez és együttműködéshez nyújtott támogatás

A program az ifjúsági területen a 3. fő intézkedés keretében a következő intézkedéseket támogatja:

a) az uniós ifjúsági szakpolitikai menetrend kidolgozása és végrehajtása, adott esetben a "Youth Wiki" hálózat támogatásával;

b) a kompetenciák és készségek minőségét, átláthatóságát és elismerését elősegítő uniós eszközök és intézkedések, különösen a Youthpass révén;

c) szakpolitikai párbeszéd és együttműködés a releváns érdekelt felekkel, többek között az ifjúság területén működő, az Unió egészére kiterjedő hálózatokkal, európai szervezetekkel és nemzetközi szervezetekkel, az uniós ifjúsági párbeszéddel, és az Európai Ifjúsági Fórum támogatása;

d) a program magas színvonalú és inkluzív végrehajtásához hozzájáruló intézkedések, beleértve a Eurodesk hálózat támogatását is;

e) egyéb uniós eszközökkel való együttműködés és egyéb uniós szakpolitikák támogatása;

f) az európai szakpolitikai eredményekkel és prioritásokkal, valamint a programmal kapcsolatos ismeretterjesztő és figyelemfelkeltő tevékenységek.

IV. FEJEZET

SPORT

12. cikk

1. fő intézkedés Tanulási célú mobilitás

(1) A program a sport területén az 1. fő intézkedés keretében a sportért felelős személyzet mobilitását támogatja.

(2) Az e cikk szerinti tanulási célú mobilitást kísérhetik virtuális tanulás és olyan intézkedések, mint például a nyelvi támogatás, előkészítő látogatások, képzés és virtuális együttműködés. A tanulási célú mobilitás helyébe virtuális tanulás léphet olyan személyek esetében, akik nem képesek tanulási célú mobilitásban részt venni.

13. cikk

2. fő intézkedés Szervezetek és intézmények közötti együttműködés

A program a sport területén a 2. fő intézkedés keretében a következő intézkedéseket támogatja:

a) együttműködésre és a bevált gyakorlatok cseréjére irányuló partnerségek, beleértve a programhoz való szélesebb körű és inkluzívabb hozzáférés előmozdítását célzó kisléptékű partnerségeket is;

b) a sport európai dimenziójának további fejlesztését és az alulról szerveződő sport szempontjából releváns kérdések előmozdítását célzó nonprofit sportesemények.

14. cikk

3. fő intézkedés A szakpolitikai fejlesztéshez és együttműködéshez nyújtott támogatás

A program a sport területén a 3. fő intézkedés keretében a következő intézkedéseket támogatja:

a) a sporttal és a testmozgással kapcsolatos uniós szakpolitikai menetrend kidolgozása és végrehajtása;

b) szakpolitikai párbeszéd és együttműködés a releváns érdekelt felekkel, többek között a sport területén működő európai szervezetekkel és nemzetközi szervezetekkel;

c) a program magas színvonalú és inkluzív végrehajtásához hozzájáruló intézkedések;

d) egyéb uniós eszközökkel való együttműködés és egyéb uniós szakpolitikák támogatása;

e) az európai szakpolitikai eredményekkel és prioritásokkal, valamint a programmal kapcsolatos ismeretterjesztő és figyelemfelkeltő tevékenységek.

V. FEJEZET

INKLÚZIÓ

15. cikk

Inklúziós stratégia

A Bizottság 2021. november 29-ig kidolgozza a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek részvételi arányának növelésére irányuló inklúziós intézkedések keretrendszerét, valamint az ilyen intézkedések végrehajtására vonatkozó iránymutatást. Az említett iránymutatást a program időtartama alatt szükség szerint aktualizálni kell. Az inklúziós intézkedések keretrendszere alapján, és különös figyelemmel a programhoz való hozzáféréssel kapcsolatos, tagállami kontextusban jelentkező sajátos kihívásokra, inklúziós cselekvési terveket kell kidolgozni, és azoknak a nemzeti irodák munkaprogramjának szerves részét kell képezniük. A Bizottság rendszeresen nyomon követi az említett inklúziós cselekvési tervek végrehajtását.

16. cikk

Az inklúzióra irányuló pénzügyi támogató intézkedések

(1) A Bizottság adott esetben biztosítja, hogy pénzügyi támogató intézkedések, beleértve az előfinanszírozást is, álljanak rendelkezésre a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek részvételének elősegítése érdekében, különösen azok esetében, akiknek a részvétele pénzügyi okokból ütközik akadályba. A támogatási szintnek objektív kritériumokon kell alapulnia.

(2) A kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek hozzáférésének javítása és a program zökkenőmentes végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottság, amennyiben szükséges, kiigazítja - vagy engedélyezi a nemzeti irodák számára, hogy kiigazítsák - a program szerinti tanulási célú mobilitás támogatására irányuló vissza nem térítendő támogatásokat.

(3) Az inklúzió elősegítésére vagy támogatására irányuló intézkedések költségei nem indokolhatják a program keretében benyújtott pályázat elutasítását.

VI. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

17. cikk

Költségvetés

(1) A program végrehajtását szolgáló, a 2021-2027-es időszakra vonatkozó pénzügyi keretösszeg folyó áron 24 574 000 000 EUR.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében meghatározott összeget az (EU, Euratom) 2020/2093 rendelet 5. cikkében előírt programspecifikus kiigazítás eredményeként meg kell növelni 2018-as állandó áron 1 700 000 000 EUR kiegészítő allokációval az említett rendelet II. mellékletében meghatározottak szerint.

(3) Az e cikk (1) bekezdésében meghatározott összeg indikatív felosztása a következő:

a) 20 396 420 000 EUR, ami az e cikk (1) bekezdésében meghatározott összeg 83 %-át teszi ki, az oktatás és képzés területén végrehajtandó, az 5-8. cikkben említett intézkedésekre, amely összeget a következőképpen kell allokálni:

i. legalább 7 057 161 320 EUR, ami az e bekezdés a) pontjában meghatározott teljes összeg 34,6 %-át teszi ki, a felsőoktatás területén végzett, az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett intézkedésekre és a 6. cikk a) pontjában említett intézkedésekre;

ii. legalább 4 385 230 300 EUR, ami az e bekezdés a) pontjában meghatározott teljes összeg 21,5 %-át teszi ki, a szakképzés területén végzett, az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett intézkedésekre és a 6. cikk a) pontjában említett intézkedésekre;

iii. legalább 3 100 255 840 EUR, ami az e bekezdés a) pontjában meghatározott teljes összeg 15,2 %-át teszi ki, az iskolai oktatás területén végzett, az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett intézkedésekre és a 6. cikk a) pontjában említett intézkedésekre;

iv. legalább 1 182 992 360 EUR, ami az e bekezdés a) pontjában meghatározott teljes összeg 5,8 %-át teszi ki, a felnőttoktatás területén végzett, az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett intézkedésekre és a 6. cikk a) pontjában említett intézkedésekre;

v. legalább 367 135 560 EUR, ami az e bekezdés a) pontjában meghatározott teljes összeg 1,8 %-át teszi ki, a 8. cikkben említett Jean Monnet tevékenységekre;

vi. legalább 3 467 391 400 EUR, ami az e bekezdés a) pontjában meghatározott teljes összeg 17 %-át teszi ki, elsődlegesen közvetlenül irányított intézkedésekre, valamint az 5. cikk (2) bekezdésében, a 6. cikk b), c) és d) pontjában és a 7. cikkben említett horizontális tevékenységekre;

vii. 836 253 220 EUR, ami az e bekezdés a) pontjában meghatározott teljes összeg 4,1 %-át teszi ki, a II. fejezetben említett intézkedések bármelyikének támogatására felhasználható rugalmassági mozgástér céljára;

b) 2 531 122 000 EUR, ami az e cikk (1) bekezdésében meghatározott összeg 10,3 %-át teszi ki, az ifjúság területén végrehajtandó, a 9., a 10. és a 11. cikkben említett intézkedésekre;

c) 466 906 000 EUR, ami az e cikk (1) bekezdésében meghatározott összeg 1,9 %-át teszi ki, a sport területén végrehajtandó, a 12., a 13. és a 14. cikkben említett intézkedésekre;

d) legalább 810 942 000 EUR, ami az e cikk (1) bekezdésében meghatározott összeg 3,3 %-át teszi ki, a nemzeti irodák működési költségeihez való hozzájárulásként; és

e) 368 610 000 EUR, ami az e cikk (1) bekezdésében meghatározott összeg 1,5 %-át teszi ki, programtámogatásra.

(4) A (2) bekezdésben foglalt kiegészítő allokációt arányosan, a (3) bekezdésben meghatározott indikatív felosztásnak megfelelően kell végrehajtani.

(5) Az e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott összegeken túl és a program nemzetközi dimenziójának előmozdítása érdekében a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz - Globális Európa létrehozásáról, a 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az (EU) 2017/1601 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet és az Előcsatlakozási Támogatási Eszközt (IPA III) létrehozó európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján további pénzügyi hozzájárulást kell rendelkezésre bocsátani az e rendelettel összhangban végrehajtott és irányított intézkedések támogatására. E hozzájárulást az említett eszközök létrehozásáról szóló rendeletekkel összhangban kell finanszírozni.

(6) A nemzeti irodák által kezelendő forrásokat az érintett tagállambeli népesség és megélhetési költségek, a tagállamok fővárosai közötti távolság és a teljesítmény alapján kell szétosztani. A Bizottság a 22. cikkben említett munkaprogramban részletesebben meghatározza e kritériumokat és az azok alapjául szolgáló képleteket. E képleteknek amennyire lehetséges el kell kerülniük jelentős csökkentések egyik évről a másikra történő bekövetkeztét a tagállamok számára elkülönített éves költségvetésben, és minimálisra kell csökkenteniük az elkülönített pénzeszközök szintjét illetően a túlzott egyensúlyhiányt. A források hatékony és eredményes felhasználásának előmozdítása érdekében a pénzeszközöket teljesítmény alapján kell elkülöníteni. A teljesítmény mérésére szolgáló kritériumoknak a rendelkezésre álló legújabb adatokon kell alapulniuk.

(7) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott összegek felhasználhatók a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és adminisztratív segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, audit- és értékelési tevékenységekre, beleértve a szervezeti információtechnológiai rendszereket is.

(8) A tagállamok számára megosztott irányítás keretében elkülönített források az érintett tagállam kérésére átcsoportosíthatók a programhoz az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az említettekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: a 2021-2027-es időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet) 26. cikkében meghatározott feltételek mellett. A Bizottság az említett forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül, vagy az említett albekezdés c) pontjával összhangban közvetve hajtja végre. Az említett forrásokat az érintett tagállam javára kell felhasználni.

18. cikk

Az uniós finanszírozás formái és végrehajtási módszerek

(1) A programot következetes módon, a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani, vagy közvetett irányítással, az említett rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett szerveken keresztül.

(2) A program a költségvetési rendeletben megállapított bármely formában - különösen vissza nem térítendő támogatások, pénzdíjak és közbeszerzés formájában - nyújthat finanszírozást.

(3) A kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulások fedezhetik a címzettek által visszafizetendő pénzeszközök behajtásával kapcsolatos kockázatot, és azokat a költségvetési rendelet értelmében vett elegendő garanciának kell tekinteni. Az (EU) 2021/695 rendelet 37. cikkének (7) bekezdése alkalmazandó.

VII. FEJEZET

A PROGRAMBAN VALÓ RÉSZVÉTEL

19. cikk

A programhoz társult harmadik országok

(1) A program nyitva áll a következő harmadik országok részvétele előtt:

a) az Európai Szabadkereskedelmi Társulás azon tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térségnek is tagjai, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban;

b) csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, az említett országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban megállapított egyedi feltételekkel összhangban;

c) az európai szomszédságpolitikában részt vevő országok, az említett országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban megállapított egyedi feltételekkel összhangban;

d) egyéb harmadik országok, a harmadik ország bármely uniós programban való részvételét szabályozó egyedi megállapodásban megállapított feltételekkel összhangban, feltéve, hogy a megállapodás:

i. méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a részvételből fakadó előnyei tekintetében;

ii. megállapítja a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyes programokhoz való pénzügyi hozzájárulások kiszámítását és a programok igazgatási költségeit;

iii. nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört a program tekintetében;

iv. garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogait.

Az első albekezdés d) pontjának ii. alpontjában említett hozzájárulások a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban címzett bevételeket képeznek.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt országok csak a program egészében vehetnek részt, és feltéve, hogy teljesítik az e rendelet által a tagállamok számára előírt valamennyi kötelezettséget.

20. cikk

A programhoz nem társult harmadik országok

Az Unió érdekeit szolgáló, kellően indokolt esetekben az 5-7. cikkben, a 8. cikk a) és b) pontjában és a 9-14. cikkben említett programintézkedések nyitva állnak a programhoz nem társult harmadik országok jogalanyainak részvétele előtt is.

21. cikk

A közvetlen és a közvetett irányításra vonatkozó szabályok

(1) A program nyitva áll az oktatás és képzés, az ifjúság és a sport területén aktív köz- és magánjogi jogalanyok részvétele előtt.

(2) Mind közvetlen, mind közvetett irányítás keretében történő kiválasztások esetében a költségvetési rendelet 150. cikkének (3) bekezdésében előírt értékelőbizottság tagjai lehetnek külső szakértők is.

(3) Azon közjogi jogalanyokat, valamint az oktatás és képzés, az ifjúság és a sport területén működő intézményeket és szervezeteket, amelyek a megelőző két évben az éves bevételük több mint 50%-át közforrásból kapták, úgy kell tekinteni, hogy rendelkeznek a szükséges pénzügyi, szakmai és adminisztratív kapacitással ahhoz, hogy a program keretében tevékenységeket végezzenek. Nem kell őket arra kötelezni, hogy további dokumentumokat nyújtsanak be e kapacitás igazolására.

(4) A Bizottság kiírhat közös pályázati felhívásokat a programhoz nem társult harmadik országokkal vagy azok szervezeteivel és ügynökségeivel a projektek arányos társfinanszírozáson alapuló finanszírozása érdekében. A projektek a részt vevő finanszírozó szervezetek vagy ügynökségek által elfogadandó közös értékelési és kiválasztási eljárások keretében értékelhetők és választhatók ki, a költségvetési rendeletben meghatározott elvek betartásával.

VIII. FEJEZET

PROGRAMOZÁS, NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

22. cikk

Munkaprogram

A programot a költségvetési rendelet 110. cikkében említett munkaprogramok útján kell végrehajtani. A munkaprogramoknak meg kell jelölniük az egyes intézkedésekre elkülönített összegeket, valamint a nemzeti iroda által irányítandó intézkedésekre szánt pénzeszközöknek a tagállamok és a programhoz társult harmadik országok közötti elosztását. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján fogad el munkaprogramokat. Ezen végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

23. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1) A 3. cikkben megállapított általános és egyedi célkitűzések megvalósítása terén elért haladásra vonatkozó jelentéstételhez alkalmazandó mutatókat a II. melléklet határozza meg.

(2) A program célkitűzéseinek megvalósítása terén a program által elért haladás hatékony értékelésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 33. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletnek a mutatók tekintetében a program célkitűzéseivel összhangban történő, szükség szerinti módosítása céljából, és e rendeletnek egy nyomonkövetési és értékelési keret létrehozására vonatkozó rendelkezésekkel történő kiegészítése céljából.

(3) A teljesítményjelentési rendszernek biztosítania kell, hogy a programvégrehajtás nyomon követésére és az értékelésre vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen, időben és megfelelő szintű részletességgel gyűjtsék össze.

E célból az uniós források kedvezményezettjei és adott esetben a tagállamok számára arányos jelentéstételi követelményeket kell előírni.

24. cikk

Értékelés

(1) Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy beépüljenek a döntéshozatali folyamatba.

(2) Mihelyt elegendő információ áll rendelkezésre a program végrehajtásáról, de legkésőbb 2024. december 31-ig a Bizottságnak el kell végeznie a program időközi értékelését. Ezen időközi értékeléshez csatolni kell a 2014-2020-as program végleges értékelését, amely beépül az időközi értékelésbe. A program időközi értékelése során értékelni kell a program átfogó eredményességét és teljesítményét, többek között az új kezdeményezések, valamint az inklúziós és egyszerűsítési intézkedések megvalósítása tekintetében.

(3) A X. fejezetben meghatározott követelmények és a nemzeti irodáknak a 27. cikkben meghatározott kötelezettségei sérelme nélkül a tagállamok 2024. május 31-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a program végrehajtásáról és hatásáról a saját területükön.

(4) A Bizottság adott esetben és az időközi értékelés alapján jogalkotási javaslatot terjeszt elő e rendelet módosítására vonatkozóan.

(5) A végrehajtási időszak végén, de legkésőbb 2031. december 31-ig a Bizottság elvégzi a program eredményeinek és hatásának végső értékelését.

(6) A Bizottság az e cikk alapján elvégzett értékeléseit, beleértve az időközi értékelést is, észrevételei kíséretében továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának.

IX. FEJEZET

TÁJÉKOZTATÁS, KOMMUNIKÁCIÓ ÉS TERJESZTÉS

25. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és terjesztés

(1) A nemzeti irodák a Bizottsággal együttműködésben egységes stratégiát dolgoznak ki a hatékony tájékoztatás, valamint a programon belül általuk irányított intézkedések keretében támogatott tevékenységek eredményeinek terjesztése és kiaknázása tekintetében. A nemzeti irodák segítik a Bizottságot a programra és az eredményeire vonatkozó információk - köztük a nemzeti és uniós szinten irányított intézkedésekre és tevékenységekre vonatkozó információk - terjesztésével kapcsolatos általános feladata terén. A nemzeti irodák tájékoztatják a releváns célcsoportokat a saját országukban végrehajtott intézkedésekről és tevékenységekről.

(2) Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az említett pénzeszközök eredetét, és különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítése során biztosítják az uniós finanszírozás láthatóságát azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos célzott tájékoztatást nyújtanak többféle célközönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(3) A program hatálya alá tartozó ágazatokon belül működő jogalanyoknak kommunikációs célra és a programmal kapcsolatos információk közlése és terjesztése céljából az "Erasmus+" elnevezést kell használniuk.

(4) A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, a Program alapján végzett intézkedésekhez és az elért eredményekhez kapcsolódóan. A Bizottság biztosítja, hogy adott esetben a program eredményeit nyilvánosan elérhetővé tegyék és széles körben terjesszék annak érdekében, hogy előmozdítsák a legjobb gyakorlatok cseréjét az érdekelt felek és a program kedvezményezettjei között.

(5) A program számára elkülönített pénzügyi források az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációhoz is hozzájárulnak, amennyiben e prioritások kapcsolódnak a 3. cikkben megállapított célkitűzésekhez.

X. FEJEZET

IRÁNYÍTÁSI ÉS AUDITRENDSZER

26. cikk

Nemzeti hatóság

(1) A tagállamok 2021. június 29-ig az állandó képviseletük által átadott hivatalos értesítés útján értesítik a Bizottságot azon személyről vagy személyekről, aki(ke)t jogilag felhatalmaztak arra, hogy nevükben mint nemzeti hatóság eljárjon(janak) e rendelet alkalmazásában. Amennyiben egy nemzeti hatóságot a program időtartama alatt felváltanak, az érintett tagállam erről ugyanezen eljárásnak megfelelően haladéktalanul értesíti a Bizottságot.

(2) A tagállamok minden szükséges és megfelelő intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy eltávolítsák a program megfelelő működésének jogi és igazgatási akadályait, így megteszik - amennyiben lehetséges - a vízumok és tartózkodási engedélyek megszerzése során nehézségeket okozó kérdések megoldását célzó intézkedéseket is.

(3) A nemzeti hatóság 2021. augusztus 29-ig a program időtartamára kijelöl egy nemzeti irodát. A nemzeti hatóság minisztériumot nem jelölhet ki nemzeti irodának. A nemzeti hatóságok egynél több nemzeti irodát is kijelölhetnek. Azon esetekben, amikor egynél több nemzeti iroda van, a tagállamok megfelelő mechanizmust hoznak létre a program nemzeti szintű végrehajtása irányításának koordinálására, különösen a program koherens és költséghatékony végrehajtása és a Bizottsággal e tekintetben való hatékony kapcsolattartás biztosítása céljából, valamint a pénzeszközök nemzeti irodák közötti esetleges átcsoportosításának megkönnyítése céljából, lehetővé téve ezáltal a rugalmasságot és a tagállamok részére elkülönített pénzeszközök jobb felhasználását. Minden egyes tagállam meghatározza, miként szervezi meg a nemzeti hatósága és a nemzeti irodája közötti kapcsolatot, beleértve az olyan feladatokat is, mint például a nemzeti iroda munkaprogramjának létrehozása. A nemzeti hatóság egy megfelelő előzetes megfelelőségi értékelést nyújt be a Bizottságnak arról, hogy a nemzeti iroda megfelel a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdése c) pontja v. vagy vi. alpontjának és 154. cikke (1)-(5) bekezdésének, valamint a nemzeti irodák belsőkontroll-előírásaira vonatkozó uniós követelményeknek és a program vissza nem térítendő támogatásra szánt pénzeszközeinek kezelésére vonatkozó szabályoknak.

(4) A nemzeti hatóság kijelöli a 29. cikkben említett független auditszervezetet.

(5) A nemzeti hatóságnak az előzetes megfelelőségi értékelését saját kontrolljaira és auditjaira, vagy a 29. cikkben említett független auditszervezet által végzett kontrollokra és auditokra kell alapoznia. Amennyiben a programhoz kijelölt nemzeti iroda ugyanaz, mint a 2014-2020-as programhoz kijelölt nemzeti iroda, az előzetes megfelelőségi értékelést - hacsak az ettől való eltérés nem indokolt - azon követelményekre kell korlátozni, amelyek újak, és a programra jellemzőek.

(6) Abban az esetben, ha a Bizottság az előzetes megfelelőségi értékelés elemzése alapján elutasítja a nemzeti iroda kijelölését, vagy ha a nemzeti iroda nem felel meg a Bizottság által meghatározott minimumkövetelményeknek, a nemzeti hatóságnak biztosítania kell a szükséges korrekciós lépések megtételét annak érdekében, hogy a nemzeti iroda megfeleljen a minimumkövetelményeknek, vagy egy másik nemzeti irodát kell kijelölnie.

(7) A nemzeti hatóság nemzeti szinten nyomon követi és felügyeli a program irányítását. Kellő időben tájékoztatja a Bizottságot és konzultál vele, mielőtt olyan döntést hoz, amely jelentős hatást gyakorolhat a program irányítására, különösen a nemzeti irodája tekintetében.

(8) A nemzeti hatóság megfelelő társfinanszírozást nyújt a nemzeti irodájának működéséhez annak biztosítására, hogy a programot az alkalmazandó uniós szabályoknak megfelelően irányítsák.

(9) A nemzeti iroda éves vezetői nyilatkozata, az erről adott független auditvélemény, valamint a nemzeti iroda megfelelésének és teljesítményének a Bizottság általi elemzése alapján a nemzeti hatóság minden évben tájékoztatást ad a Bizottságnak a programmal kapcsolatos nyomonkövetési és felügyeleti tevékenységeiről.

(10) A nemzeti hatóságnak felelősséget kell vállalnia a Bizottság által a program keretében a nemzeti irodának átcsoportosított uniós pénzeszközök megfelelő irányításáért.

(11) A nemzeti irodának tulajdonítható bármely szabálytalanság, gondatlanság vagy csalás, illetve a nemzeti iroda részéről elkövetett bármely súlyos hiba vagy nem megfelelő teljesítmény esetében, amennyiben ez a Bizottság részéről követelésekhez vezet a nemzeti irodával szemben, a nemzeti hatóságnak meg kell térítenie a Bizottságnak a vissza nem szerzett pénzeszközöket.

(12) A (11) bekezdésben említett körülmények között a nemzeti hatóság a saját kezdeményezésére vagy a Bizottság kérésére visszavonhatja a nemzeti iroda megbízatását. Amennyiben a nemzeti hatóság bármely egyéb alapos okból kívánja visszavonni a megbízatást, a visszavonásról a nemzeti iroda megbízatása megszüntetésének tervezett időpontja előtt legalább hat hónappal értesítenie kell a Bizottságot. Ilyen esetekben a nemzeti hatóság és a Bizottság hivatalosan megállapodik konkrét és ütemezett átmeneti intézkedésekről.

(13) A (12) bekezdésben említett megbízatás visszavonása esetén a nemzeti hatóságnak el kell végeznie a szükséges ellenőrzéseket azon nemzeti irodára bízott uniós pénzeszközök tekintetében, amelynek megbízatását visszavonták, és biztosítania kell, hogy e pénzeszközök, valamint a program irányításához szükséges valamennyi dokumentum és irányítási eszköz akadálymentes módon kerüljön átadásra az új nemzeti irodának. A nemzeti hatóságnak biztosítania kell azon nemzeti iroda számára, amelynek megbízatását visszavonták, a szükséges pénzügyi támogatást ahhoz, hogy folytathassa a program kedvezményezettjeivel és a Bizottsággal szemben fennálló szerződéses kötelezettségeinek teljesítését e kötelezettségeknek az új nemzeti irodának történő átadásáig.

(14) A nemzeti hatóság - a Bizottság kérésére - kijelöli azon intézményeket vagy szervezeteket, vagy az ilyen intézmények és szervezetek azon típusait, amelyek a területén jogosultaknak tekintendők egyedi programintézkedésekben való részvételre.

27. cikk

Nemzeti iroda

(1) A nemzeti iroda:

a) jogi személyiséggel rendelkezik, vagy egy jogi személyiséggel rendelkező jogalany részét képezi, és irányadó rá az érintett tagállam joga;

b) megfelelő irányítási kapacitással, személyzettel és infrastruktúrával rendelkezik feladatainak kielégítő ellátásához, biztosítva a program hatékony és eredményes irányítását, valamint az uniós pénzeszközökkel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást;

c) rendelkezik az uniós szinten megállapított igazgatási, szerződéses és pénzügyi irányítási szabályok alkalmazásához szükséges működési és jogi eszközökkel;

d) megfelelő, lehetőség szerint egy közjogi hatóság által kibocsátott pénzügyi garanciákat nyújt, amelyek megfelelnek az uniós pénzeszközök azon szintjének, amelynek kezelésére felkérik.

(2) A nemzeti iroda felelős az e rendelet 22. cikkében említett munkaprogramban meghatározott, általa irányított intézkedésekhez kapcsolódó projektek életciklusai valamennyi szakaszának irányításáért a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjával összhangban.

(3) A nemzeti irodának a program valamennyi ágazatára vonatkozóan rendelkeznie kell a szükséges szakértelemmel. Amennyiben egy tagállam vagy a programhoz társult valamely harmadik ország egynél több nemzeti irodával rendelkezik, ezen nemzeti irodáknak együttesen kell rendelkezniük a program valamennyi ágazatára vonatkozóan a szükséges szakértelemmel.

(4) A nemzeti iroda a Bizottság által az érintett programintézkedés tekintetében meghatározott támogatási megállapodás útján bocsát ki vissza nem térítendő támogatást a költségvetési rendelet 2. cikkének 5. pontja értelmében vett kedvezményezetteknek.

(5) A nemzeti iroda évente jelentést tesz a nemzeti hatóságának és a Bizottságnak a költségvetési rendelet 155. cikkével összhangban. A nemzeti iroda felelős a Bizottság által az éves vezetői nyilatkozat és az erről szóló független auditvélemény elemzését követően kibocsátott észrevételek végrehajtásáért.

(6) A nemzeti iroda a nemzeti hatóság és a Bizottság előzetes írásos engedélye nélkül nem ruházhat harmadik félre a programmal vagy a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos olyan feladatot, amelyet ráruháztak. A harmadik felekre ruházott feladatokért kizárólag a nemzeti iroda felel.

(7) Amennyiben egy nemzeti iroda megbízatását visszavonják, e nemzeti iroda jogilag felelős marad a program kedvezményezettjeivel és a Bizottsággal szemben fennálló szerződéses kötelezettségeinek teljesítéséért e kötelezettségeknek az új nemzeti irodának történő átadásáig.

(8) A nemzeti iroda feladata a 2014-2020-as programhoz kapcsolódó, a program kezdetekor még folyamatban lévő pénzügyi megállapodások kezelése és felszámolása.

28. cikk

Európai Bizottság

(1) A 26. cikk (3) bekezdésében említett, a nemzeti irodákra vonatkozó megfelelőségi követelmények alapján a Bizottság felülvizsgálja - különösen a nemzeti hatóság által a számára nyújtott előzetes megfelelőségi értékelés alapján - a nemzeti irányítási és kontrollrendszereket, a nemzeti iroda éves vezetői nyilatkozatát és a független auditszervezet arról szóló véleményét, kellő figyelmet fordítva a nemzeti hatóság által a program vonatkozásában végzett nyomonkövetési és felügyeleti tevékenységekről nyújtott éves tájékoztatásra.

(2) A 26. cikk (3) bekezdésében említett előzetes megfelelőségi értékelésnek a nemzeti hatóságtól való beérkezését követő két hónapon belül a Bizottság elfogadja, feltételesen elfogadja vagy elutasítja a nemzeti iroda kijelölését. A Bizottság nem lép szerződéses kapcsolatba a nemzeti irodával, amíg nem fogadja el az előzetes megfelelőségi értékelést. Feltételes elfogadás esetén a Bizottság arányos óvintézkedéseket alkalmazhat a nemzeti irodával fennálló szerződéses viszonyát illetően.

(3) A Bizottság minden évben a nemzeti iroda rendelkezésére bocsátja a program következő pénzeszközeit:

a) az érintett tagállamban azon programintézkedéseket szolgáló vissza nem térítendő támogatásra szánt pénzeszközök, amelyek irányításával a nemzeti irodát bízták meg;

b) pénzügyi hozzájárulás a nemzeti iroda programirányítási feladatainak támogatására, amely hozzájárulást a nemzeti irodára bízott, vissza nem térítendő támogatásra szánt uniós pénzeszközök összege alapján határozzák meg;

c) adott esetben kiegészítő pénzeszközök a 7. cikk d) pontja, a 11. cikk d) pontja és a 14. cikk c) pontja szerinti intézkedésekhez.

(4) A Bizottság meghatározza a nemzeti iroda munkaprogramjára vonatkozó követelményeket. A Bizottság addig nem bocsátja a nemzeti iroda rendelkezésére a program pénzeszközeit, amíg a Bizottság hivatalosan jóvá nem hagyta a nemzeti iroda munkaprogramját.

(5) Az éves vezetői nyilatkozat és a független auditszervezet erről szóló véleményének értékelése után a Bizottság megküldi az ezekre vonatkozó véleményét és észrevételeit a nemzeti irodának és a nemzeti hatóságnak.

(6) Abban az esetben, ha a Bizottság nem tudja elfogadni az éves vezetői nyilatkozatot vagy az erről szóló független auditvéleményt, vagy a Bizottság észrevételeinek a nemzeti iroda általi nem kielégítő végrehajtása esetében a Bizottság végrehajthat bármely, a költségvetési rendelet 131. cikkével összhangban az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges elővigyázatossági és korrekciós intézkedést.

(7) A Bizottság a nemzeti irodákkal együttműködésben biztosítja, hogy a program végrehajtására bevezetett eljárások következetesek és egyszerűek legyenek, és hogy a tájékoztatás magas színvonalú legyen. E tekintetben a nemzeti irodák hálózatának részvételével rendszeres üléseket kell szervezni a program valamennyi tagállamban és a programhoz társult valamennyi harmadik országban történő következetes végrehajtásának biztosítására.

(8) A Bizottság biztosítja, hogy a program 3. cikkben megállapított célkitűzéseinek - különösen közvetett irányítás révén történő - megvalósításához szükséges információtechnológiai rendszereket megfelelően és időben és oly módon fejlesszék ki, hogy könnyű hozzáférést nyújtsanak, és felhasználóbarátak legyenek. A programnak támogatnia kell az ilyen információtechnológiai rendszerek fejlesztését, működtetését és karbantartását.

29. cikk

Független auditszervezet

(1) A független auditszervezet auditvéleményt bocsát ki a költségvetési rendelet 155. cikkének (1) bekezdésében említett éves vezetői nyilatkozatról. Ez képezi a költségvetési rendelet 127. cikke értelmében vett általános megbízhatóság alapját.

(2) A független auditszervezet:

a) rendelkezik a közszektorbeli auditok elvégzéséhez szükséges szakmai kompetenciákkal;

b) biztosítja, hogy auditjai során figyelembe vegyék a nemzetközileg elfogadott audit-standardokat;

c) nem lehet összeférhetetlenségi helyzetben azzal a jogalannyal, amelynek a nemzeti iroda a részét képezi; így különösen a független auditszervezetnek a funkciói tekintetében függetlennek kell lennie azon jogalanytól, amelynek a nemzeti iroda a részét képezi.

(3) A független auditszervezetnek teljes hozzáférést kell adnia a Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék részére valamennyi olyan dokumentumhoz és jelentéshez, amely alátámasztja a nemzeti iroda éves vezetői nyilatkozatáról általa kibocsátott auditvéleményt.

30. cikk

Az ellenőrző rendszerre vonatkozó alapelvek

(1) A Bizottság - csalás, korrupció és más jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzésekkel, szabálytalanság észlelése esetén a jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókkal - megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet alapján finanszírozott intézkedések végrehajtása során az Unió pénzügyi érdekei védelemben részesüljenek.

(2) A Bizottság felel a felügyeleti ellenőrzésekért a nemzeti irodák által irányított programintézkedések és -tevékenységek tekintetében. A Bizottság meghatározza a nemzeti iroda és a független auditszervezet által végzett ellenőrzésekre vonatkozó minimumkövetelményeket.

(3) A nemzeti iroda felel a vissza nem térítendő támogatások kedvezményezettjeinek elsődleges ellenőrzéséért a 22. cikkben említett munkaprogramokban meghatározott, általa irányított intézkedések tekintetében. Ezen ellenőrzéseknek megalapozott bizonyosságot kell szolgáltatniuk arra vonatkozóan, hogy az odaítélt vissza nem térítendő támogatásokat rendeltetésszerűen és az alkalmazandó uniós szabályoknak megfelelően használják fel.

(4) A program nemzeti irodáknak átadott pénzeszközei tekintetében a Bizottság biztosítja - az egységes ellenőrzés elve alapján és kockázatalapú elemzést folytatva - ellenőrzéseinek megfelelő koordinációját a nemzeti hatóságokkal és a nemzeti irodákkal. Ez a bekezdés nem alkalmazandó az OLAF által végzett vizsgálatokra.

31. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás alapján elfogadott határozat vagy bármely más jogi eszköz útján részt vesz a programban, a harmadik országnak biztosítania kell az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF és a Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében e jogok közé tartozik a 883/2013/EU, Euratom rendeletben meghatározottak szerinti vizsgálatok - többek között helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok - lefolytatásához való jog is.

XI. FEJEZET

KIEGÉSZÍTŐ JELLEG

32. cikk

Kumulatív és alternatív finanszírozás

(1) A programot úgy kell végrehajtani, hogy biztosított legyen az egyéb releváns uniós szakpolitikákkal, programokkal és alapokkal való általános összhangja és kiegészítő jellege, így különösen az oktatással és képzéssel, a kultúrával és a médiával, az ifjúsággal és szolidaritással, a foglalkoztatással és társadalmi inklúzióval, a kutatással és innovációval, az iparral és vállalkozásokkal, a digitális szakpolitikával, a mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel, a környezetvédelemmel és éghajlat-politikával, a kohézióval, a regionális politikával, a migrációval, a biztonsággal, valamint a nemzetközi együttműködéssel és fejlesztéssel kapcsolatos szakpolitikákkal, programokkal és alapokkal.

(2) Valamely intézkedés, amely a program keretében hozzájárulásban részesült, más uniós programból is kaphat hozzájárulást, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazon költségeket fedezik. Az intézkedéshez nyújtott vonatkozó hozzájárulásra a releváns uniós program szabályai alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás nem haladhatja meg az intézkedés teljes elszámolható költségét. A különböző uniós programokból származó támogatást arányosan lehet kiszámítani a támogatási feltételeket meghatározó dokumentumokkal összhangban.

(3) A projektpályázatok - a 2021-2027-es időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet 73. cikkének (4) bekezdésével összhangban - támogatásban részesülhetnek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból vagy az Európai Szociális Alap Pluszból, amennyiben e program keretében kiválósági pecsétet ítéltek oda számukra annak köszönhetően, hogy megfelelnek a következő kumulatív feltételeknek:

a) értékelésükre a program keretében meghirdetett pályázati felhívás alapján került sor;

b) megfelelnek az említett pályázati felhívás minőségi minimumkövetelményeinek; és

c) költségvetési korlátok miatt nem finanszírozhatók az említett pályázati felhívás keretében.

XII. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

33. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 3. és a 23. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a program időtartamára szól.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. és a 23. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 3. és a 23. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az említett jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

34. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) A bizottság egyedi formációkban is ülésezhet, hogy ágazati kérdésekkel foglalkozzon. Adott esetben, a bizottság eljárási szabályaival összhangban és eseti alapon külső szakértőket - beleértve a szociális partnerek képviselőit - lehet meghívni, hogy az üléseken megfigyelőként részt vegyenek.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

35. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1288/2013/EU rendelet 2021. január 1-jével hatályát veszti.

36. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Ez a rendelet nem érinti az 1288/2013/EU rendelet alapján megkezdett intézkedések folytatását vagy módosítását, amely utóbbi rendelet továbbra is alkalmazandó az említett intézkedésekre azok lezárásáig.

(2) A program pénzügyi keretösszegéből a program és az 1288/2013/EU rendelet alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és adminisztratív segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

(3) A költségvetési rendelet 193. cikke (2) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban és az említett rendelet 193. cikkének (4) bekezdésétől eltérve, a finanszírozási határozatban meghatározott, kellően indokolt esetekben az e rendelet alapján támogatott tevékenységek, illetve a 2021-ben felmerült mögöttes költségek 2021. január 1-jétől támogathatónak tekinthetők még akkor is, ha a vissza nem térítendő támogatásra irányuló pályázat benyújtása előtt hajtották végre ezen tevékenységeket, illetve merültek fel ezen költségek. A 2021-es pénzügyi évre szóló vissza nem térítendő működési támogatásokra vonatkozó támogatási megállapodásokat kivételesen a kedvezményezett pénzügyi évének kezdetétől számított hat hónapon belül is alá lehet írni.

(4) Szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni uniós költségvetésbe a 17. cikk (7) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére a 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedések és tevékenységek irányításának lehetővé tétele érdekében.

(5) A tagállamok biztosítják - nemzeti szinten - a 2014-2020-as program keretében végrehajtott és a program keretében végrehajtandó intézkedések közötti zökkenőmentes átmenetet.

37. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A II., A III. ÉS A IV. FEJEZETBEN MEGHATÁROZOTT INTÉZKEDÉSEK LEÍRÁSA

1. 1. FŐ INTÉZKEDÉS - TANULÁSI CÉLÚ MOBILITÁS

1.1. Tanulási célú mobilitás: rövid vagy hosszú távú, csoportos vagy egyéni mobilitás különböző tematikus területeken vagy tanulmányi tárgyakat illetően, beleértve az olyan jövőorientált területeket, mint például a digitális terület, az éghajlatváltozás, a tiszta energia és a mesterséges intelligencia;

1.2. Ifjúsági részvételi tevékenységek: olyan tevékenységek, amelyek célja segíteni a fiatalokat abban, hogy szerepet vállaljanak a civil társadalomban, és megtanuljanak részt venni abban, felhívni a figyelmet a közös európai értékekre, valamint előmozdítani a fiatalok és a döntéshozók közötti párbeszédet helyi, regionális, nemzeti és európai szinten;

1.3. DiscoverEU: olyan erős tanulási komponenssel és inkluzív dimenzióval rendelkező, informális és nemformális oktatási tevékenység, amelynek lényege a tanulási tapasztalatszerzés és az Európa-szerte tett utazás az Unióhoz tartozás érzésének előmozdítása és a résztvevők számára annak lehetővé tétele érdekében, hogy felfedezzék Európa kulturális és nyelvi sokszínűségét.

2. 2. FŐ INTÉZKEDÉS - SZERVEZETEK ÉS INTÉZMÉNYEK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS

2.1. Együttműködésre irányuló partnerségek: különböző országok szervezetei és intézményei által közösen folytatott különféle együttműködési tevékenységek, különösen amelyek célja új elképzelések és gyakorlatok cseréje és fejlesztése, gyakorlatok és módszerek megosztása és ütköztetése, valamint hálózati partnerek kialakítása és megerősítése. Ezen intézkedés magában foglal olyan kisléptékű partnerségeket is, amelyek kifejezetten arra irányulnak, hogy elősegítsék a programhoz való szélesebb körű és inkluzívabb hozzáférést alacsonyabb támogatási összegeket igénylő, rövidebb időtartamú és egyszerűbb adminisztratív követelményekkel járó tevékenységek révén;

2.2. Kiválósági partnerségek: olyan különféle partnerségi projektek, valamint oktatási és képzési intézmények és szolgáltatók olyan hálózatai, amelyek célja a kiválóság és a megerősített nemzetközi dimenzió előmozdítása, valamint olyan hosszú távú stratégiák kialakítása, amelyek az oktatás és képzés valamennyi területén a minőség rendszerszintű javítására irányulnak, különösen közösen kidolgozott innovatív gyakorlatok és pedagógiai elképzelések, magas szintű integrált mobilitás és az interdiszciplinaritásra helyezett erős hangsúly révén, nevezetesen a következők:

2.2.1. felsőoktatási intézmények közötti szövetségek (Európai Egyetemek), amelyek közös, hosszú távú stratégiákat dolgoznak ki a magas színvonalú oktatásra, kutatásra és innovációra, valamint a társadalmi szolgáltatásokra vonatkozóan, közös vízió és közös értékek, magas szintű mobilitás, valamint az interdiszciplinaritásra helyezett erős hangsúly és a különböző országokban elérhető modulokat ötvöző nyitott tanulási programok alapján;

2.2.2. szakképzést nyújtó szolgáltatók közötti partnerségek (szakképzési kiválósági központok platformjai), amelyek a fenntartható növekedésre, az innovációra és versenyképességre irányuló, helyi és regionális szintű stratégiák szerves részét képezik, és amelyek közösen dolgoznak a jelenlegi és a jövőben felmerülő ágazati készségigényeknek való megfelelést középpontba helyező, magas színvonalú, transznacionális szakképzési programokon;

2.2.3. az Európában és a világ más országaiban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmények által kínált integrált tanulmányi programok (Erasmus Mundus közös mesterképzések), amelyek előmozdítják a felsőoktatás kiválóságát és világszerte történő nemzetköziesítését;

A 2.2-es pontban említett intézkedés partnerségi projekteket és szövetségeket is támogathat a kiválóság előmozdítása érdekében az iskolai oktatás és a felnőttoktatás területén.

2.3. Innovációs partnerségek: partnerségek az oktatás és képzés, valamint az ifjúság területén innovatív gyakorlatok kialakítása céljából, nevezetesen:

2.3.1. szövetségek: stratégiai együttműködés az oktatás és képzés területén, valamint az üzleti életben és a kutatásban aktív kulcsszereplők között, amely előmozdítja az oktatási és képzési rendszerek innovációját és modernizációját;

2.3.2. projektek, amelyek előmozdítják az innovációt, a kreativitást, az e-részvételt és a társadalmilag felelős vállalkozást az oktatás és képzés, valamint az ifjúság területén;

2.4. Nonprofit sportesemények: egyetlen vagy egyszerre több országban tartott események, amelyek célja, hogy felhívják a figyelmet a sport különböző területeken - így például a társadalmi inklúzió, az esélyegyenlőség és az egészségfejlesztő testmozgás területén - betöltött szerepére;

2.5. Az oktatás és képzés, valamint az ifjúság területén folytatott virtuális együttműködést szolgáló online platformok és eszközök.

3. 3. FŐ INTÉZKEDÉS - A SZAKPOLITIKAI FEJLESZTÉSHEZ ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSHEZ NYÚJTOTT TÁMOGATÁS

3.1. Általános és ágazati uniós szakpolitikai menetrendek kidolgozása és végrehajtása, ami különféle olyan tevékenységekből áll, amelyek inspirálni és támogatni törekednek szakpolitikákat és stratégiákat az oktatás és képzés, az ifjúság és a sport területén, beleértve a különböző oktatási ágazatokra, az ifjúságra és a sportra vonatkozó európai szakpolitikai menetrendeket és stratégiákat, köztük az európai szintű szakpolitikai együttműködést támogató tevékenységeket is. Ezen intézkedés magában foglalja az európai szintű szakpolitikai kísérletezés támogatását, a különböző tematikus területeken felmerülő kihívások kezelését célzó tevékenységek támogatását, valamint az ismeretgyűjtés - többek között felmérések és tanulmányok - támogatását is;

3.2. A kompetenciák, készségek és képesítések minőségét, átláthatóságát és elismerését előmozdító uniós eszközök és intézkedések támogatása, beleértve a következőket célzó tevékenységeket: a kreditátvitel megkönnyítése, a minőségbiztosítás előmozdítása, a nemformális és az informális tanulás eredményei érvényesítésének előmozdítása, beleértve a készségmenedzsmentet és tanácsadást is, valamint az átláthatóság és az elismerés területén a tapasztalatcseréket elősegítő releváns szervek, hálózatok és eszközök támogatása;

3.3. Az oktatás és képzés, az ifjúság és a sport területén szakpolitikai párbeszéd, valamint együttműködés a releváns érdekelt felekkel, beleértve a tevékenységek széles körét, így például a konferenciákat és más típusú eseményeket, a nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés támogatását, valamint az uniós ifjúsági párbeszéd, az uniós szintű hálózatok és az általános uniós érdeket szolgáló európai szervezetek működésének a támogatását;

3.4. A program magas színvonalú és inkluzív végrehajtásához hozzájáruló intézkedések, köztük olyan tevékenységek és szervek támogatása, mint például kutatóközpontok, információs hálózatok, valamint képzési és együttműködési tevékenységek, amelyek javítják a program végrehajtását, növelik a nemzeti irodák kapacitását, és fokozzák a stratégiai végrehajtást, továbbá kihasználják az Erasmus+ program korábbi résztvevőiben és más véleményformálókban mint pozitív példákban rejlő potenciált;

3.5. Egyéb uniós eszközökkel való együttműködés és egyéb uniós szakpolitikák támogatása, beleértve az egyéb uniós és nemzeti eszközökkel való szinergiák és komplementaritás előmozdítására és az ilyen eszközöket végrehajtó struktúrákkal való együttműködés előmozdítására irányuló tevékenységek támogatását;

3.6. Ismeretterjesztő és figyelemfelkeltő tevékenységek, amelyek célja a polgárok és szervezetek tájékoztatása a programról, valamint az oktatás és képzés, az ifjúság és a sport területére vonatkozó uniós szakpolitikákról.

4. JEAN MONNET TEVÉKENYSÉGEK

4.1. A felsőoktatás területére vonatkozó Jean Monnet tevékenység: a felsőoktatási intézmények támogatása az Unión belül és kívül a Jean Monnet modulokon, tanszékeken és kiválósági központokon keresztül, valamint a Jean Monnet projekteken és hálózatépítési tevékenységeken keresztül;

4.2. Az oktatás és képzés más területeire vonatkozó Jean Monnet tevékenység: olyan tevékenységek, amelyek célja előmozdítani az uniós kérdésekkel kapcsolatos tudást az oktatási és képzési intézményekben, így például az iskolákban és a szakképzési intézményekben;

4.3. A 8. cikk c) pontjában említett kijelölt intézményeknek nyújtott támogatás.

II. MELLÉKLET

MUTATÓK

A mért mennyiségi mutatókat adott esetben ország, nem, valamint intézkedés- és tevékenységtípus szerinti bontásban kell megadni.

1. A nyomon követés tárgyát képező területek

- Részvétel a tanulási célú mobilitásban;

- Megerősített európai és nemzetközi dimenzióval rendelkező szervezetek és intézmények;

2. A mérés tárgyát képező elemek

2.1. 1. fő intézkedés - Tanulási célú mobilitás:

2.1.1. Az 1. fő intézkedés keretében a tanulási célú mobilitáshoz kapcsolódó tevékenységekben résztvevők száma;

2.1.2. Az 1. fő intézkedés keretében a programban részt vevő szervezetek és intézmények száma;

2.1.3. Az 1. fő intézkedés keretében a virtuális tanuláshoz kapcsolódó tevékenységekben résztvevők száma;

2.1.4. Azon résztvevők aránya, akik úgy vélik, hasznukra vált az 1. fő intézkedés keretében a tanulási célú mobilitási tevékenységekben való részvétel;

2.1.5. Azon résztvevők aránya, akik úgy vélik, erősödött bennük az európai összetartozás érzése, miután részt vettek az 1. fő intézkedés keretében folytatott tevékenységekben;

2.2. 2. fő intézkedés - Szervezetek és intézmények közötti együttműködés:

2.2.1. A 2. fő intézkedés keretében a programban részt vevő szervezetek és intézmények száma;

2.2.2. Azon szervezetek és intézmények aránya, amelyek úgy vélik, a 2. fő intézkedésben való részvételük eredményeképpen magas színvonalú gyakorlatokat alakítottak ki;

2.2.3. A 2. fő intézkedés keretében támogatott virtuális együttműködési platformok felhasználóinak száma;

2.3. 3. fő intézkedés - A szakpolitikai fejlesztéshez és együttműködéshez nyújtott támogatás:

2.3.1. A 3. fő intézkedés keretében vissza nem térítendő támogatási intézkedésekben részt vevő szervezetek és intézmények száma;

2.4. Inklúzió:

2.4.1. Az 1. fő intézkedés keretében folytatott tevékenységekben részt vevő, kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek száma;

2.4.2. Az 1. és a 2. fő intézkedés keretében a programban részt vevő, újonnan pályázó szervezetek és intézmények száma;

2.5. Egyszerűsítés:

2.5.1. A 2. fő intézkedés keretében támogatott kisléptékű partnerségek száma;

2.5.2. Azon szervezetek és intézmények aránya, amelyek úgy vélik, a programban való részvételre vonatkozó eljárások arányosak és egyszerűek;

2.6. Az éghajlatpolitikához való hozzájárulás:

2.6.1. Az 1. fő intézkedés keretében az éghajlat-politikai célkitűzésekkel foglalkozó tevékenységek aránya;

2.6.2. A 2. fő intézkedés keretében az éghajlat-politikai célkitűzésekkel foglalkozó projektek aránya.

( 1 ) Különösen a készségekkel és képesítésekkel kapcsolatban nyújtott jobb szolgáltatások közös keretrendszere (Europass); az európai képesítési keretrendszer (EQF); a Szakképzés Európai Minőségbiztosítási Referenciakerete (EQAVET); az európai szakképzési kreditrendszer (ECVET); az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer (ECTS); az európai felsőoktatási minőségbiztosítási nyilvántartás (EQAR); az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség (ENQA); a Nemzeti Információs Központok Európai Hálózata és a Felsőfokú Tanulmányok és Oklevelek Elismerésével Foglalkozó Nemzeti Információs Központok az Európai Unióban, valamint a Euroguidance hálózat.