32014D0466[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 466/2014/EU határozata ( 2014. április 16. ) az Unión kívüli beruházási projekteket támogató finanszírozási műveletek veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott uniós garanciáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 466/2014/EU HATÁROZATA

(2014. április 16.)

az Unión kívüli beruházási projekteket támogató finanszírozási műveletek veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott uniós garanciáról

1. cikk

Uniós garancia

(1) Az Unió költségvetési garanciát (a továbbiakban: az uniós garancia) nyújt az Európai Beruházási Banknak (EBB) az Unión kívül végrehajtott finanszírozási műveletekre vonatkozóan. Az uniós garancia az EBB-nek nyújtott globális garancia az olyan esedékes, de az EBB-hez be nem folyt összegekre vonatkozóan, amelyek a (2) bekezdésnek megfelelően ilyen garanciával biztosítható EBB-beruházási projektek javára nyújtott vagy kibocsátott hitelekhez, hitelgaranciákhoz és kötvénypiaci eszközökhöz kapcsolódnak.

(2) Az uniós garanciával a jogosult országokban végrehajtott beruházási projektek javára az EBB által nyújtott vagy kibocsátott olyan hitelek, hitelgaranciák és kötvénypiaci eszközök fedezhetők, amelyeket az EBB a saját szabályainak és eljárásainak - köztük az EBB környezetvédelmi és szociális alapelvekre és normákra vonatkozó nyilatkozatának - megfelelően és az Unió vonatkozó külső politikai célkitűzéseinek a támogatására nyújt, amennyiben az EBB-finanszírozásra még le nem járt vagy meg nem szüntetett, aláírt megállapodás alapján kerül sor (a továbbiakban: az EBB-finanszírozási műveletek).

(3) Az Unió külső politikáit támogató EBB-finanszírozási műveleteket továbbra is a rendezett banki működés elveivel összhangban kell irányítani.

(4) Az uniós garancia az EBB-finanszírozási műveletek keretében folyósított és garanciával biztosított teljes összeg 65 %-ára korlátozódik, az összes kapcsolódó összeg hozzáadásával és a visszafizetett összegek levonásával.

(5) Az uniós garancia a 2014. január 1-jétől2020. december 31-ig tartó időszak során aláírt EBB-finanszírozási műveletekre vonatkozik.

(6) Amennyiben az (5) bekezdésben említett időtartam lejártáig az Európai Parlament és a Tanács nem fogad el az EBB Unión kívüli finanszírozási műveleteihez kapcsolódó veszteségeket fedező új uniós garancia nyújtásáról szóló határozatot, az említett időtartam egy alkalommal automatikusan meghosszabbodik hat hónappal.

2. cikk

Az uniós garanciával fedezett EBB-finanszírozási műveletek felső összeghatárai

(1) A 2014 és 2020 közötti teljes időszakra vonatkozóan az uniós garanciával fedezett EBB-finanszírozási műveletek felső összeghatára 32 300 000 000 EUR. Az eredetileg finanszírozási műveletekre előirányzott, de később törölt összegeket a felső összeghatár szempontjából nem lehet figyelembe venni.

A felső összeghatár az alábbiak szerint oszlik meg:

a) az általános megbízatás maximális összege 30 000 000 000 EUR, ebből 1 400 000 000 EUR-t olyan közszektorbeli projektekre kell előirányozni, amelyek a menekültek, a migránsok, a fogadó- és tranzitközösségek és a származási országbeli közösségek hosszú távú gazdasági rezilienciájának biztosítására, mint a migráció kiváltó okainak kezelésére szolgáló stratégiai intézkedésre irányulnak;

b) a magánszektorbeli hitelezési megbízatás maximális összege 2 300 000 000 EUR, olyan projektekre, amelyek a menekültek, a migránsok, a fogadó- és tranzitközösségek és a származási országbeli közösségek hosszú távú gazdasági rezilienciájának biztosítására, mint a migráció kiváltó okainak kezelésére szolgáló stratégiai intézkedésre irányulnak.

(2) Az (1) bekezdésben említett maximális összegek az I. mellékletben meghatározottaknak megfelelően regionális felső összeghatárokra és részösszeghatárokra oszlanak. A regionális felső összeghatárokon belül és e határozat időbeli hatálya alatt az uniós garancia hatálya alá tartozó régiók tekintetében az EBB biztosítja az országok közötti olyan elosztást, amely kiegyensúlyozott és összhangban áll az Unió külső politikai prioritásaival, amelyeket az 5. cikkben említett regionális technikai operatív iránymutatásoknak is tükrözniük kell.

3. cikk

Általános célkitűzések és alapelvek

(1) Az uniós garancia csak olyan EBB-finanszírozási műveletekre vonatkozóan nyújtható, amelyek az EBB saját értékelése alapján hozzáadott értékkel rendelkeznek és az alábbi általános célkitűzések valamelyikét támogatják:

a) a helyi magánszektor fejlesztése, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) támogatása;

b) a társadalmi és gazdasági infrastruktúra - többek között a közlekedési, az energia- és a környezeti infrastruktúra, valamint az információs és kommunikációs technológia - fejlesztése;

c) az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás;

d) a menekültek, a migránsok, a fogadó- és tranzitközösségek és a származási országbeli közösségek hosszú távú gazdasági rezilienciája, mint a migráció kiváltó okainak kezelésére szolgáló stratégiai intézkedés.

(2) Az e határozat alapján végzett EBB-finanszírozási műveletek - amellett, hogy megőrzik az EBB beruházási bank jellegét - hozzájárulnak az általános uniós érdekekhez és különösen az EUSZ 21. cikkében meghatározott, az Unió külső tevékenységére vonatkozó alapelvekhez, valamint hozzájárulnak az olyan nemzetközi környezetvédelmi egyezmények végrehajtásához, amelyekben az Unió részes fél. Az EBB irányító szerveinek ajánlott megtennie a szükséges intézkedéseket az EBB tevékenységének olyan módon való kiigazítása érdekében, hogy az hatékony módon támogassa az Unió külső politikáit, és megfelelően teljesítse az e határozatban meghatározott követelményeket.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott általános célkitűzések körébe tartozó területeken az országok közötti regionális integráció - így különösen az előcsatlakozási támogatásban részesülő országok és kedvezményezettek, a szomszédságpolitikai partnerországok és partnerségi országok és az Unió közötti gazdasági integráció - az EBB-finanszírozási műveletek egyik alapvető célját képezi. Az EBB az általános célkitűzések körébe tartozó területeken az Unióval való gazdasági integrációt előmozdító közvetlen külföldi befektetések támogatása formájában hajtja végre a kedvezményezett országokat célzó finanszírozási műveleteit.

(4) A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek a hivatalos fejlesztési támogatás kedvezményezettjeit tartalmazó jegyzéke szerinti fejlődő országokban az EBB-finanszírozási műveletek az EUMSZ 208. és 209. cikkével összhangban hozzájárulnak az Unió fejlesztési együttműködési politikájának célkitűzéseihez, különösen a szegénységnek az inkluzív növekedés és a fenntartható gazdasági, környezeti és társadalmi fejlődés útján való csökkentéséhez.

(5) Annak biztosítása érdekében, hogy a magánszektor beruházásai a lehető legnagyobb mértékű fejlesztési hatással járjanak, az EBB törekszik arra, hogy hozzájáruljon a magánvállalkozások és a beruházások számára kedvező feltételek kialakításához, valamint prioritásként gondoskodik - az (1) bekezdés a) pontjának megfelelően a helyi beruházások támogatása révén - a kedvezményezett országok helyi magánszektorának, többek között a szövetkezeteknek és a szociális vállalkozásoknak az erősítéséről. Azon EBB-finanszírozási műveletek esetében, amelyek az (1) bekezdésben meghatározott általános célkitűzéseket támogatják, törekedni kell arra, hogy azok növeljék a fogadó országbeli és uniós kkv-k beruházási projektjeinek támogatását, lehetővé téve, hogy a kkv-k új beruházási projektjei forráshoz jussanak. Az EBB-finanszírozási műveleteknek lehetővé kell tenniük, hogy a jogosult országokban a kkv-k élni tudjanak többek között a piacra való belépés lehetőségével, valamint lehetővé kell tenniük a globális értékláncokba való integrálódásukat, továbbá hozzá kell járulniuk az uniós vállalatok versenyképességének fokozásához.

Annak érdekében, hogy tényleges monitoring alá vonja és ténylegesen értékelje a forrásoknak az érintett kkv-k támogatására való felhasználását, az EBB alapos átvilágítást végez, és olyan megfelelő szerződéses rendelkezéseket állapít meg és tart fenn, amelyekkel általános jelentéstételi kötelezettséget ír elő mind a pénzügyi közvetítőkre, mind a végső kedvezményezettekre nézve. Az EBB törekszik arra, hogy azonosítsa a kkv-k forráshoz jutásának akadályait, és hozzájáruljon azok leküzdéséhez.

Az EBB olyan pénzügyi közvetítőkkel működik együtt, amelyek képesek támogatni a művelet helyéül szolgáló országok kkv-inek egyedi szükségleteit, és amelyek teljesítik a 13. cikk követelményeit, ahogyan azokat az említett cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése alapján a megállapodásokba beillesztették.

(6) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott általános célkitűzéseket támogató EBB-finanszírozási műveletekkel túlnyomórészt a közlekedés, az energetika, a környezeti infrastruktúra, az információs és kommunikációs technológia, valamint az egészségügy és az oktatás területére irányuló beruházási projekteket kell támogatni. Ide tartozik a megújuló energia előállítása és integrálása, az energiahatékonysági intézkedések, az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású technológiákra és üzemanyagokra való átállást lehetővé tévő energiarendszer-átalakítás, a fenntartható energiabiztonság és energetikai infrastruktúra - beleértve a gáz kitermelését és az uniós energiapiacra szállítását, valamint a vidéki területek villamosítását szolgáló infrastruktúrát is -, továbbá a környezetvédelmi infrastruktúra, így például a vízellátás és a megfelelő higiénés körülmények biztosítása, valamint a környezetbarát infrastruktúra, továbbá a távközlési és a szélessávú hálózati infrastruktúra.

(7) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott általános célkitűzéseket támogató EBB-finanszírozási műveletekkel olyan, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését és az azokhoz való alkalmazkodást célzó beruházási projekteket kell támogatni, amelyek hozzájárulnak az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének és az annak alapján létrejött Párizsi Megállapodásnak az általános céljaihoz, mindenekelőtt a megújuló energia, az energiahatékonyság és a fenntartható közlekedés terén az üvegházhatású gázok kibocsátásának megszüntetésével vagy csökkentésével és a szénlábnyom csökkentésével, vagy az éghajlatváltozás által az érzékeny országokra, ágazatokra és közösségekre gyakorolt hátrányos hatásokkal szembeni ellenálló képesség növelésével.

Az éghajlat-politikai projektek támogathatósági kritériumait az EBB éghajlatváltozási stratégiája határozza meg. Annak megállapítása érdekében, hogy a projektjavaslatok optimalizálják-e az energiahatékonyság javítását, a környezeti vizsgálati eljárásban a projektek üvegházhatásúgáz-kibocsátásának és kibocsátásuk szórásának EBB által kidolgozott értékelési módszertana alapján szénlábnyom-elemzést kell végezni.

E határozat időbeli hatálya alatt az EBB törekszik arra, hogy tartósan magas szinten biztosítson forrásokat az éghajlatváltozás szempontjából releváns műveletekhez, amely műveletek volumenének az EBB Unión kívüli finanszírozási műveletei összvolumenének legalább 25 %-át kell kitennie. Az EBB által e határozat szerint nyújtott finanszírozásnak összhangban kell lennie azzal a céllal, hogy 2020-ig az EBB-finanszírozási műveletek összvolumenének legalább 35 %-a az Unión kívüli feltörekvő gazdaságokban és fejlődő országokban kerüljön végrehajtásra.

Az EBB-finanszírozási műveletek keretében egyebek mellett konkrét intézkedéseket kell hozni az Unió éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzéseinek elérése szempontjából káros projektek finanszírozásának fokozatos megszüntetésére, valamint a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság támogatására irányuló erőfeszítések fokozására.

Az EBB külső hitelezési megbízatásán belüli finanszírozási műveletei tekintetében erősíti a projektekhez nyújtott hozzájárulásainak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló elemeit.

(8) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott általános célkitűzéseket támogató EBB-finanszírozási műveletekkel a migráció kiváltó okait kezelő olyan beruházási projekteket kell támogatni, amelyek hozzájárulnak a kedvezményezett országokban a hosszú távú gazdasági rezilienciához, az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljaihoz és a fenntartható fejlődés biztosításához.

Miközben biztosítják az emberi, a munkavállalói és a szociális jogok teljeskörű tiszteletben tartását, az alapvető szabadságokat és a nemek közötti egyenlőséget egy olyan, jogokon alapuló megközelítés alkalmazásával, amely felöleli az összes emberi és szociális jogot az átláthatóság, a részvétel, a megkülönböztetésmentesség és az elszámoltathatóság elvével összhangban, az EBB-finanszírozási műveleteknek a következőkre kell irányulniuk:

a) a migránsok beáramlása nyomán megnövekedett infrastrukturális és kapcsolódó szolgáltatási igények közvetlen vagy közvetett kielégítése, úgy, hogy az egyúttal a helyi lakosság számára is előnyökkel járjon;

b) a befogadó és menekült közösségek munkalehetőségeinek ösztönzése;

c) a gazdasági integráció előmozdítása és a menekültek önellátóvá válásának lehetővé tétele; vagy

d) a humanitárius tevékenységek erősítése és a tisztességes munkahelyek létrehozásának támogatása.

Az EBB-finanszírozási műveleteknek a következőket kell támogatniuk:

a) a magánszektor, a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok, a vállalati finanszírozás és a mikrofinanszírozás területén;

b) a közszektor, ideértve az önkormányzatokat és a közszektorbeli intézményeket, a jelentősen megnövekedett igények kezelésére szolgáló infrastruktúra és szolgáltatások terén, ideértve az egészségügyi ellátást és a gyermekek részére szánt külön létesítményeket, a megfelelő higiénés körülményeket és az iskolai oktatást.

(9) Az (1) bekezdésben meghatározott általános célkitűzéseket támogató EBB-finanszírozási műveletekkel összefüggésben tekintetbe kell venni, hogy a nemek közötti egyenlőség egyrészt a fenntartható fejlődés megvalósításának alapvető, kulcsfontosságú kérdése, másrészt a projektek átvilágításának fontos eleme. A nemi dimenziót minden ilyen finanszírozási műveletre vonatkozóan figyelembe kell venni. Az EBB biztosítja, hogy valamennyi EBB-finanszírozási művelet összhangban legyen a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó stratégiájában és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervében meghatározott vállalásokkal.

(10) Az EBB törekszik annak biztosítására, hogy az általa társfinanszírozott projektekben részt vevő vállalatok betartsák a bérek átláthatóságának és a nemek közötti egyenlőségnek az elvét, valamint az egyenlő díjazás 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 1 ) foglalt elvét. A projektfinanszírozással kapcsolatos döntéseiben az EBB figyelembe veszi, hogy a lehetséges kedvezményezett vállalatok milyen intézkedéseket tesznek az egyenlő díjazással és a vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatban.

(11) Az uniós garancia kizárólag azon EBB-finanszírozási műveleteket fedezi, amelyeket olyan jogosult országokban hajtanak végre, amelyek keretmegállapodást kötöttek az EBB-vel az ilyen műveletek végrehajtására vonatkozó jogi feltételekről, amelyek összhangban vannak az EBB környezeti és társadalompolitikai elvekről és normákról szóló nyilatkozatával, valamint környezet- és társadalompolitikai kézikönyvével.

4. cikk

Jogosult országok

(1) Az uniós garanciával fedezett EBB-finanszírozásra potenciálisan jogosult országok listáját a II. melléklet tartalmazza. Az uniós garancia melletti EBB-finanszírozásra jogosult országok jegyzékét a III. melléklet tartalmazza; ez a lista kizárólag a II. mellékletben szereplő országokat foglalhatja magában. A II. mellékletben nem szereplő országok uniós garancia mellett nyújtott EBB-finanszírozásra való jogosultságáról eseti alapon, rendes jogalkotási eljárás keretében kell határozni.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. melléklet módosítására vonatkozóan. A Bizottság ilyen határozatai egy átfogó, többek között a gazdasági, a társadalmi, a környezeti és a politikai - különösen a demokráciával, az emberi jogokkal és az alapvető szabadságokkal kapcsolatos - szempontokra kiterjedő értékelésen, valamint a vonatkozó európai parlamenti állásfoglalásokon, tanácsi határozatokon és következtetéseken alapulnak.

(3) A (4) bekezdésre figyelemmel, a III. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusok nem érintik azon EBB-finanszírozási műveleteknek az uniós garancia általi fedezetét, amelyeket az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hatálybalépése előtt írtak alá.

(4) A 8. cikk (1) bekezdésében említett átfogó garanciát élvező EBB-finanszírozási műveletekhez tartozó kifizetésekre kizárólag a III. mellékletben szereplő országokban kerülhet sor.

(5) Az uniós garancia nem nyújt fedezetet az EBB-finanszírozási műveletekre abban az országban, ahol az ilyen műveletekről szóló megállapodást az adott országnak az Unióhoz történő csatlakozása után írták alá.

5. cikk

Az EBB-finanszírozási műveletek hozzájárulása az Unió szakpolitikáihoz

(1) A Bizottság az e határozat hatálybalépését követő egy éven belül az EBB-vel együtt aktualizálja az EBB-finanszírozási műveletekre vonatkozó hatályos regionális technikai operatív iránymutatásokat.

A regionális technikai operatív iránymutatásoknak összhangban kell lenniük a IV. mellékletben meghatározott tágabb uniós regionális politikai kerettel. A regionális technikai operatív iránymutatások biztosítják különösen, hogy az e határozat szerinti EBB-finanszírozás kiegészítse a különböző régiókra vonatkozó kapcsolódó uniós segítségnyújtási szakpolitikákat, programokat és eszközöket.

A regionális technikai operatív iránymutatások aktualizálása során a Bizottság és az EBB figyelembe veszi az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásait, a Tanács kapcsolódó határozatait és következtetéseit, valamint a vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó nemzetközileg elismert alapelveket és iránymutatásokat. A regionális technikai operatív iránymutatásoknak adott esetben összhangban kell lenniük azokkal a nemzeti vagy regionális programokban szereplő prioritásokkal, amelyeket a kedvezményezett országokban határoztak meg, megfelelően figyelembe véve e programok kidolgozása során a helyi civil társadalommal folytatott konzultációkat.

Az aktualizált regionális technikai operatív iránymutatások elkészülte után a Bizottság azonnal továbbítja azokat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Az EBB a regionális technikai operatív iránymutatásokban megállapított kereteken belül meghatározza a megfelelő finanszírozási stratégiákat, és biztosítja azok végrehajtását.

Az EBB-finanszírozási műveleteknek összhangban kell lenniük a regionális technikai operatív iránymutatásokkal, valamint a kedvezményezett ország stratégiáival.

A regionális technikai operatív iránymutatásokat a 19. cikkben említett félidős felülvizsgálatot követően felül kell vizsgálni.

(1a) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. melléklet módosítására vonatkozóan.

(2) A Bizottság az 5. sz. jegyzőkönyv 19. cikkében meghatározott eljárás keretei között véleményt nyilvánít az EBB-finanszírozási műveletekről. Amennyiben az e határozat hatálya alá tartozó EBB-finanszírozási műveletek esetében a Bizottság kedvezőtlen véleményt nyilvánít, a szóban forgó művelet nem fedezhető az uniós garancia által.

6. cikk

Együttműködés a Bizottsággal és az EKSZ-szel

(1) Az EBB-finanszírozási műveletek és az Unió költségvetési forrásai közötti szinergiák maximalizálása érdekében tovább kell erősíteni az EBB külső tevékenységének az Unió külső politikai célkitűzéseivel való összhangját, különösen az 5. cikkben említett regionális technikai operatív iránymutatások aktualizálásán - amely iránymutatásokkal kapcsolatban adott esetben konzultálni kell az EKSZ-szel a szakpolitikai kérdéseket illetően -, valamint az alábbiakra vonatkozó rendszeres és szisztematikus párbeszéden és korai információcserén keresztül:

a) adott esetben a Bizottság vagy az EKSZ által készített stratégiai dokumentumok, mint például országos és regionális stratégiai dokumentumok, indikatív programok, cselekvési tervek és előcsatlakozási dokumentumok;

b) az EBB stratégiai tervezési dokumentumai, beruházási projektjeinek csatornái, valamint az EBB-nek a Bizottság számára készített éves jelentései;

c) egyéb szakpolitikai és operatív szempontok.

(2) Az együttműködést régiónként differenciált módon kell megvalósítani, többek között az uniós küldöttségek szintjén, figyelembe véve az EBB szerepét és az Uniónak az egyes régiókban folytatott szakpolitikáit.

7. cikk

Együttműködés más európai és nemzetközi pénzügyi intézményekkel

(1) Az EBB-finanszírozási műveleteket adott esetben az EBB és más európai multilaterális, illetve tagállami pénzügyi intézmények (a továbbiakban: az európai pénzügyi intézmények), valamint nemzetközi pénzügyi intézmények, köztük például regionális fejlesztési bankok (a továbbiakban: a nemzetközi pénzügyi intézmények) közötti együttműködés keretében kell végrehajtani a szinergiák, az együttműködés és a hatékonyság maximalizálása, innovatív pénzügyi eszközök közös kidolgozása, a kockázatok elővigyázatos és ésszerű megosztása, valamint a beruházási projekt és ágazat szerinti koherens feltételrendszer biztosítása érdekében, valamint abból a célból, hogy minimálisra csökkenjen a költségek megkettőzésének és az indokolatlan átfedéseknek a lehetősége.

(2) Az (1) bekezdésben említett együttműködést elő kell segíteni a Bizottság, az EBB és a különböző régiókban működő érintett európai és nemzetközi pénzügyi intézmények közötti koordináció révén, amelyet adott esetben egyetértési megállapodások vagy más uniós regionális együttműködés keretében valósítanak meg.

8. cikk

Az uniós garancia fedezete és feltételei

(1) A valamely állammal megkötött vagy valamely állam által garantált EBB-finanszírozási műveletek - a kötvénypiaci eszközökből állók kivételével -, valamint egyéb, regionális vagy helyi hatósággal, állami tulajdonú vagy állami ellenőrzés alatt álló állami vállalattal vagy intézménnyel megkötött EBB-finanszírozási műveletek esetében, amennyiben az ezen egyéb EBB-finanszírozási műveletek megfelelő, az érintett ország hitelkockázati helyzetét figyelembe vevő EBB-hitelkockázati értékeléssel rendelkeznek, az uniós garancia fedez valamennyi esedékes, de az EBB-hez be nem folyt összeget (a továbbiakban: az átfogó garancia).

Az átfogó garancia olyan, a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett magánszektorbeli hitelezési megbízatás alapján végzett EBB-finanszírozási műveletekre is vonatkozik, amelyek átlagos kockázati profilja magasabb, mint az e cikk (3) bekezdésében említett politikai kockázati garancia által fedezett állományé az előcsatlakozási támogatásban részesülő országokban és kedvezményezettekben, valamint a szomszédságpolitikai partnerországokban és partnerségi országokban.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában Palesztinát a Palesztin Hatóság képviseli, Koszovót ( 2 ) pedig a koszovói hatóságok képviselik.

(3) Az (1) bekezdésben említetteken kívüli EBB-finanszírozási műveletek esetében az uniós garancia fedez valamennyi, a esedékes, de az EBB-hez be nem folyt összeget, amennyiben a fizetés elmaradásának oka valamely alábbi politikai kockázat bekövetkezése (a továbbiakban: a politikai kockázati garancia):

a) elmaradt devizaátutalás;

b) kisajátítás;

c) háború vagy civil zavargások;

d) szerződésszegés esetén az igazságszolgáltatás megtagadása.

(4) A kötvénypiaci eszközökből álló EBB-finanszírozási műveletekre kizárólag a politikai kockázati garancia vonatkozik.

(5) Az EBB-finanszírozási műveletekkel kapcsolatban egyes projektgazdákkal kötött finanszírozási megállapodásoknak megfelelő közbeszerzési, környezet- és éghajlatvédelmi, valamint szociális rendelkezéseket is tartalmazniuk kell az EBB saját szabályaival és eljárásaival összhangban, beleértve az arra vonatkozó követelményeket is, hogy a végső kedvezményezett számára láthatóvá kell tenni az uniós garanciát és az EBB részvételét.

(6) A Bizottság és az EBB a 14. cikkben említett garanciamegállapodásban olyan egyértelmű és átlátható forráselosztási politikát határoz meg, amelynek segítségével az EBB az uniós garancia leghatékonyabb felhasználásának biztosítása érdekében külső tevékenységének keretein belül kijelölheti az e határozat alapján finanszírozandó műveleteket. A forráselosztási politikát az EBB-finanszírozási műveletek által érintett kedvezményezetteknek az EBB értékelése szerinti hitelképessége, az I. mellékletben meghatározott felső összeghatárok, a partner jellege - legyen az egy szuverén állam, az e cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó alsóbb államszervezeti szintű szervezet vagy egy magánszervezet -, az EBB kockázattűrő képessége és más figyelembe veendő kritériumok, többek között az uniós garancia hozzáadott értéke alapján kell kialakítani. Az Európai Parlament és a Tanács a 14. cikkel összhangban megkapja a forráselosztási politikát.

(7) Az uniós garancia lehívása esetén a 14. cikkben említett garanciamegállapodásnak megfelelően az EBB a finanszírozási műveleteihez kapcsolódó kötelezettségek tekintetében minden vonatkozó jogát az Unióra engedményezi.

9. cikk

A beruházási projekteknek az EBB általi értékelése és monitoring alá vonása

(1) Az EBB alapos átvilágítást végez, és adott esetben a környezeti és társadalompolitikai elvekről és normákról szóló nyilatkozatának, valamint a környezet- és társadalompolitikai kézikönyvének megfelelően előírja a projektgazdák számára, hogy - az Unió szociális és környezetvédelmi elveivel összhangban - a projektek tervezési és végrehajtási szakaszában helyi nyilvános konzultációt folytassanak a nemzeti és helyi érdekeltekkel és a civil társadalommal az uniós garanciával fedezett beruházási projektek szociális, emberi jogi, a nemek közötti egyenlőséget érintő, környezeti, gazdasági és fejlesztési vonatkozásairól, és nyújtsanak olyan tájékoztatást, amelynek felhasználásával értékelhető az Unió külső politikai és stratégiai céljainak teljesítéséhez való hozzájárulás.

Az EBB gondoskodik arról, hogy az olyan finanszírozási műveleteket megelőzően, amelyek földterületeket, illetve természeti erőforrásokat érintenek, alkalmazzák az önkéntes és előzetes tájékoztatáson alapuló beleegyezés elvét.

Ezen átvilágítás keretében értékelni kell azt is, hogy a projektciklus során szükség van-e arra, hogy az EBB-finanszírozás kedvezményezettjeinek kapacitásait technikai segítség nyújtásával erősítsék, és amennyiben igen, akkor ezt hogyan célszerű tenni. Az EBB úgy alakítja ki saját szabályait és eljárásait, hogy a beruházási projektek környezeti és társadalmi hatása, továbbá az emberi jogokkal és a konfliktusmegelőzéssel összefüggő szempontok értékeléséhez szükséges rendelkezéseket tartalmazzanak annak biztosítására, hogy egyrészt az e határozat alapján támogatott beruházási projektek környezeti és társadalmi szempontból fenntarthatók legyenek, másrészt pedig hogy az EBB-rezilienciajavítási kezdeményezés és különösen a magánszektorra vonatkozó hitelezési megbízatás keretében végzett EBB-finanszírozási műveletek eredményeként javuljon a menekültek, a migránsok, a fogadót- és tranzitközösségek, valamint a származási országokbeli közösségek gazdasági rezilienciája.

Az EBB az átvilágítás alkalmazásával kapcsolatos belső iránymutatása részeként szükség szerint pontosítja az alapvető emberi jogokhoz kapcsolódó szempontok értékelésére vonatkozó gyakorlati útmutatást a környezet- és társadalompolitikai kézikönyve révén, melyet az egyes projektek előzetes értékelése és folyamatos monitoringja során kell alkalmazni - ideértve a pénzügyi közvetítők bevonásával végzett projekteket is -, a meglévő keretrendszerek, különösen az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós stratégiai keret és cselekvési terv alapján, figyelembe véve az Unió, a megfelelő ENSZ-testületek és az emberi jogi szervezetek által kidolgozott, meglévő emberi jogi referenciakritériumokat.

(2) A fejlesztési szempontok előzetes értékelése mellett az EBB monitoring alá vonja a finanszírozási műveleteinek a végrehajtását. Mindenekelőtt előírja a projektgazdák számára, hogy alapos monitoring alá vonják a projekt végrehajtását annak lezárásáig, többek között a beruházási projekt gazdasági, fejlesztési, szociális, környezeti és emberi jogi hatásai tekintetében. Az EBB rendszeresen ellenőrzi, és a projektgazda egyetértése esetén nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a projektgazdák által szolgáltatott információkat. Az EBB-finanszírozási műveletekhez kapcsolódó projektzáró jelentéseket lehetőség szerint - a bizalmas adatok kivételével - közzé kell tenni.

(3) Az EBB által végzett monitoring kiterjed a közvetített műveletek végrehajtására és a kkv-kat támogató pénzügyi közvetítők teljesítményére.

(4) Az EBB átfogó rendszert dolgoz ki az olyan EBB-finanszírozási műveletekhez köthető relatív és abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátás előzetes felmérésére, amelyek esetében ezek a kibocsátások elérik a vonatkozó, az EBB éghajlat-változási stratégiájának részét képező módszertanban meghatározott jelentős küszöbértékeket, és a kibocsátási adatok rendelkezésre állnak.

(5) A monitoring eredményeit - a titoktartási követelmények betartásával és az érintett felek egyetértésével - közzé kell tenni.

10. cikk

A garanciaalapot illető külső címzett bevételek

A 2007 előtt lekötött műveletekből eredő, 110 000 000 EUR összegű visszafizetések és bevételek - beleértve a tőke-visszafizetéseket, a felszabadított biztosítékokat és a kölcsönök tőkeösszegének visszafizetését, az osztalékokat, a tőkenyereséget, a garanciadíjakat, valamint a kölcsönök és a vagyonkezelői számlákon szereplő összegek kamatait, amelyeket az Euromediterrán Beruházási és Partnerségi Pénzügyi Eszköz számára nyitott vagyonkezelői számlára fizettek vissza, és amelyek az Unió általános költségvetéséből nyújtott támogatásnak tudhatók be - a 966/2012/EU, Euratom rendelet 21. cikkének (4) bekezdésével összhangban külső címzett bevételnek minősülnek, és a garanciaalap céljára használandók fel.

Az Euromediterrán Beruházási és Partnerségi Pénzügyi Eszköz számára nyitott vagyonkezelői számlára visszafizetett, 110 000 000 EUR összeget meghaladó összegeket az igazgatási költségek és díjak levonása után kell felvenni az Unió általános költségvetésébe.

Be kell árazni azoknak az EBB-finanszírozási műveleteknek az Unió költségvetését érintő kockázatát, amelyeket az EBB a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett magánszektorbeli hitelezési megbízatás alapján végez, és a kereskedelmi kockázat beárazásából keletkező bevételeket be kell fizetni a garanciaalapba.

11. cikk

Éves jelentéstétel és számvitel

(1) A Bizottság évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e határozat értelmében végrehajtott EBB-finanszírozási műveletekről. A jelentést közzé kell tenni, és annak a következőket kell tartalmaznia:

a) az EBB-finanszírozási műveletek projekt-, ágazat-, ország- és regionális szintű értékelése, valamint az e határozatnak való megfelelésük értékelése;

b) az EBB-finanszírozási műveletek hozzáadott értékének, várt teljesítményének, eredményének és fejlesztési hatásainak összevont értékelése, az eredményértékelési keretnek megfelelően készülő éves EBB-jelentés alapján. E célból az EBB a finanszírozott projektek fejlesztési, környezeti és szociális vonatkozásainak, köztük az emberi jogi és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szempontoknak az értékelésére szolgáló eredménymutatókat alkalmaz, figyelembe véve a támogatáshatékonyságról szóló, 2005. évi párizsi nyilatkozat szerinti vonatkozó mutatókat is.

A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó mutatókat az EBB a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó stratégiájával és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervével összhangban dolgozza ki. Ezeknek a mutatóknak a nők és a férfiak közötti egyenlőség előmozdítását kell tükrözniük, értékelésüket pedig lehetőség szerint utólag, nemek szerint bontott adatok alapján kell elvégezni. A projektek környezeti vonatkozásaira utaló mutatók közé fel kell venni a tiszta technológia kritériumait, amelyek alapvetően az energiahatékonysághoz és a kibocsátáscsökkentési technológiákhoz kapcsolódnak. Az EBB mutatókat dolgoz ki azoknak a projekteknek a tekintetében, amelyek a migráció kiváltó okainak kezelésére, valamint a fogadó- és tranzitközösségek hosszú távú gazdasági rezilienciájának megteremtésére irányuló stratégiai intézkedéseket biztosítanak, és ehhez figyelembe veszi az érdekelt felek, a civil társadalom, az érintett közösségek és a nem kormányzati szervezetek véleményét;

c) annak értékelése, hogy az EBB-finanszírozási műveletek mennyiben járultak hozzá az Unió külső politikai és stratégiai céljainak a megvalósításához, figyelembe véve azt is, hogy a műveletek megfeleltek-e az Unió külső tevékenységére vonatkozó, az EUSZ 21. cikkében említett elveknek, az e határozat 5. cikkében említett regionális technikai operatív iránymutatásoknak, valamint az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós stratégiai keretnek és cselekvési tervnek;

d) az EBB-finanszírozási műveletek kedvezményezettjeinek jutó pénzügyi előny értékelése, összevont alapon;

e) az EBB-finanszírozási műveletek minőségi értékelése, kitérve egyrészt arra, hogy az EBB a finanszírozott beruházási projektek átvilágítása és monitoringja során milyen mértékben vette figyelembe a környezeti és a társadalmi fenntarthatóságot, másrészt arra, hogy milyen intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy az érintett közösségek, civil társadalmi és nem kormányzati szervezetek fokozottabb bevonásával maximalizálja a helyi szerepvállalást;

f) az uniós garancia lehívására vonatkozó részletes adatok;

g) tájékoztatás az e határozat szerinti, éghajlatváltozással és biodiverzitással kapcsolatos finanszírozási volumenről, a 9. cikk (4) bekezdésében említett abszolút és relatív ÜHG-kibocsátásra gyakorolt, összevont alapon számított hatásról, valamint az éghajlati kockázat szempontjából értékelt projektek számáról;

h) a Bizottsággal és más európai és nemzetközi pénzügyi intézményekkel folytatott együttműködés, többek között a társfinanszírozás bemutatása. A jelentésnek tartalmaznia kell mindenekelőtt az EBB-finanszírozással kombináltan felhasznált uniós pénzügyi erőforrásoknak és más európai és nemzetközi pénzügyi intézményektől származó erőforrásoknak a részletes bontását, és ezáltal áttekintést kell nyújtania az e határozat alapján végrehajtott EBB-finanszírozási műveletek által támogatott beruházások összességéről. A jelentésben említést kell tenni továbbá az EBB és más európai vagy nemzetközi pénzügyi intézmények közötti olyan új egyetértési megállapodások megkötéséről, amelyek jelentőséggel bírnak az e határozat szerinti EBB-finanszírozási műveletek szempontjából;

i) az EBB és az európai ombudsman közötti egyetértési megállapodás működésének a monitoring alá vonására vonatkozó információk, amennyiben az említett megállapodás az e határozat szerinti EBB-finanszírozási műveletekre vonatkozik;

j) annak értékelése, hogy az EBB-finanszírozási műveletek, mint a migráció kiváltó okainak kezelését célzó stratégiai intézkedések mennyiben járultak hozzá a menekültek, a migránsok, a fogadó- és tranzitközösségek, valamint a származási országokbeli közösségek hosszú távú gazdasági rezilienciájához.

(2) A Bizottságnak az (1) bekezdésben említett jelentéstétele céljából az EBB benyújtja a Bizottságnak az e határozat keretében végrehajtott EBB-finanszírozási műveletekről szóló éves jelentéseket, amelyek minden szükséges elemet tartalmaznak ahhoz, hogy a Bizottság az (1) bekezdésnek megfelelően elvégezhesse a jelentéstételt. Az EBB olyan információkat is benyújthat a Bizottságnak, amelyek az Európai Parlament és a Tanács számára relevánsak az EBB külső tevékenységének átfogó áttekintéséhez.

(3) Az EBB benyújtja a Bizottságnak az egyes EBB-finanszírozási műveletekre vonatkozó statisztikai, pénzügyi és számviteli adatokat, valamint minden olyan további adatot, amely a Bizottság jelentéstételi kötelezettségeinek vagy a Számvevőszék kérelmeinek a teljesítéséhez szükséges, továbbá az EBB-finanszírozási műveletek fennálló összegéről szóló könyvvizsgálói igazolást. Az EBB továbbá a 966/2012/EU, Euratom rendeletnek megfelelően benyújt a Bizottságnak minden egyéb szükséges dokumentumot.

(4) Az uniós garanciával fedezett kockázatokkal kapcsolatban a Bizottság által elvégzendő számviteli és jelentéstételi feladatok céljából az EBB benyújtja a Bizottságnak az EBB-finanszírozási műveletekre vonatkozó kockázatértékeléseit és besorolási információit.

(5) Az EBB legalább évente benyújtja a Bizottságnak az EBB-finanszírozási műveletek tervezett aláírásának indikatív többéves programját annak érdekében, hogy biztosítható legyen az EBB finanszírozási előrejelzései és az e határozatban megállapított felső összeghatárok közötti megfelelés, és hogy lehetővé tegye a Bizottság számára a garanciaalap feltöltésének megfelelő költségvetési tervezését A Bizottság az Unió általános költségvetése tervezetének kidolgozásakor figyelembe veszi ezt az előrejelzést.

(6) Az EBB rendszeresen benyújtja az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság számára valamennyi független értékelő jelentését, amelyekben értékeli az e határozat és más külső megbízások keretébe tartozó konkrét EBB-tevékenységek során elért gyakorlati eredményeket.

(7) Az EBB a (2)-(6) bekezdésben említett információkat saját költségén biztosítja. Az EBB a (2), a (3) és a (6) bekezdésben említett információkat általánosságban - a bizalmas információk kivételével - a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé teszi.

12. cikk

Átláthatóság és az információk nyilvánosságra hozatala

(1) Átláthatósági politikájával, a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó uniós elvekkel, valamint fokozatosan a nemzetközi segélyátláthatósági kezdeményezés normáival összhangban az EBB a honlapján nyilvánosságra hozza az alábbiakkal kapcsolatos információkat:

a) az e határozat alapján végrehajtott valamennyi EBB-finanszírozási művelet, a projektjóváhagyás szakasza után, külön feltüntetve, hogy az adott beruházási projektre kiterjed-e az uniós garancia, valamint hogy a projekt milyen módon járul hozzá az Unió külső tevékenységének céljaihoz, külön kiemelve annak gazdasági, társadalmi és környezeti, továbbá az éghajlatra és a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásait;

b) az EBB és más európai vagy nemzetközi pénzügyi intézmények közötti olyan egyetértési megállapodások, amelyek jelentőséggel bírnak az e határozat szerinti EBB-finanszírozási műveletek szempontjából, kivéve, ha az információk bizalmas kezelésére van szükség;

c) lehetőség szerint és adott esetben az EBB és a fogadó ország közötti hatályos keretmegállapodások. Új megállapodások aláírásakor vagy a hatályos megállapodások módosításakor az EBB biztosítja annak lehetőségét, hogy az ilyen megállapodások közzétételre kerüljenek;

d) az EBB forráselosztási politikája.

(2) A Bizottság a 14. cikkben említett garanciamegállapodás és a 15. cikk (2) bekezdésében említett, a követelések behajtásával kapcsolatos részletes rendelkezéseket és eljárásokat meghatározó megállapodás hatálya alá tartozó minden behajtási esetre vonatkozóan konkrét tájékoztatást tesz közzé a honlapján, kivéve, ha az információk bizalmas kezelésére van szükség.

(3) Az EBB gondoskodik a tervezett és jóváhagyott műveletekre, vagy azok jelentős módosítására vonatkozó információk közzétételéről, valamint arról, hogy a helyi civil társadalom tagjai könnyen elérhessék ezeket az információkat.

(4) Az EBB kérésre az Európai Parlament rendelkezésére bocsátja az uniós garanciával fedezett beruházási projektekre vonatkozó eredményértékelő lapokat, figyelembe véve a bizalmas és érzékeny üzleti adatok védelmét, valamint a két intézmény bizalmas információk kezelésére vonatkozó belső szabályait.

13. cikk

A pénzmosás megelőzése, a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, adózás és nem együttműködő országok és területek

(1) Az e határozat hatálya alá tartozó finanszírozási műveletei során az EBB megfelel az alkalmazandó uniós jogszabályoknak, valamint az elfogadott nemzetközi és uniós standardoknak, és ezért e határozat alapján nem támogat olyan projekteket, amelyek hozzájárulnak a pénzmosáshoz, a terrorizmus finanszírozásához, az adókikerüléshez, az adócsaláshoz, vagy az adókijátszáshoz.

Ezenkívül az EBB nem kezd új műveleteket, illetve nem újítja meg műveleteit olyan országokban vagy területeken bejegyzett vagy letelepedett szervezettel, amely szerepel az adózási szempontból nem együttműködő országokra és területekre vonatkozó uniós szakpolitika keretében összeállított jegyzékben, vagy amely az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 3 ) 9. cikkének (2) bekezdése értelmében kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősül, vagy amely nem tartja be ténylegesen az átláthatósággal és az információcserével kapcsolatos uniós vagy nemzetközileg elfogadott adóügyi standardokat. Az EBB csak abban az esetben térhet el ettől az elvtől, ha az adott projektet ténylegesen az egyik ilyen országban vagy területen hajtják végre, és semmi sem mutat arra, hogy az adott művelet hozzájárul a pénzmosáshoz, a terrorizmus finanszírozásához, az adókikerüléshez, az adócsaláshoz vagy az adókijátszáshoz.

Pénzügyi közvetítőkkel való megállapodások megkötése esetén az EBB beilleszti az ebben a cikkben említett követelményeket az adott megállapodásokba, és felkéri a pénzügyi közvetítőket, hogy számoljanak be a követelmények betartásáról.

Az EBB legkésőbb az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékének elfogadását követően felülvizsgálja a nem együttműködő országokra és területekre vonatkozó politikáját. Ezt követően az EBB minden évben jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a nem együttműködő országokra és területekre vonatkozó politikájának a finanszírozási műveletei tekintetében történő végrehajtásáról, amely jelentésnek tartalmaznia kell országokra lebontott információkat is, valamint azon közvetítők jegyzékét, akikkel vagy amelyekkel az EBB együttműködik.

(2) Az EBB az e határozat hatálya alá tartozó finanszírozási műveletei során a pénzügyi rendszerek pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának a megelőzéséről szóló uniós jogban, különösen az (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 4 ) és az (EU) 2015/849 irányelvben előírt elveket és normákat alkalmazza. Az EBB az e határozat hatálya alá tartozó közvetlen finanszírozást és közvetítőkön keresztül végrehajtott finanszírozást egyaránt a tényleges tulajdonosra vonatkozó információknak az (EU) 2015/849 irányelv szerinti felfedésétől teszi függővé.

14. cikk

Garanciamegállapodás

A Bizottság és az EBB a 8. cikkben meghatározott uniós garanciával kapcsolatos részletes rendelkezéseket és eljárásokat megállapító garanciamegállapodást ír alá. Az említett garanciamegállapodást megküldik az Európai Parlament és a Tanács részére, e két intézmény bizalmas információk kezelésére vonatkozó belső szabályainak figyelembevételével.

15. cikk

A Bizottság általi kifizetések behajtása

(1) Amennyiben a Bizottság az uniós garancia alapján kifizetést teljesít, az EBB a Bizottság nevében és képviseletében gondoskodik a kifizetett összegekre vonatkozó követelések behajtásáról.

(2) A Bizottság és az EBB legkésőbb a 14. cikkben említett garanciamegállapodás aláírásának időpontjáig a követelések behajtásával kapcsolatos részletes rendelkezéseket és eljárásokat meghatározó külön megállapodást ír alá.

16. cikk

A Számvevőszék által végzett audit

Az uniós garanciát, valamint az annak keretében teljesítendő, az Unió általános költségvetését érintő kifizetéseket és behajtásokat a Számvevőszék audit alá vonja.

17. cikk

Csalás elleni intézkedések

(1) Az EBB haladéktalanul értesíti az OLAF-ot és rendelkezésére bocsátja a szükséges információkat, ha az uniós garanciával fedezett projektek előkészítésének, végrehajtásának vagy lezárásának bármely szakaszában megalapozottan feltételezheti, hogy olyan potenciális csalást, korrupciót, pénzmosást vagy más jogellenes tevékenységet folytatnak, amely sértheti az Unió pénzügyi érdekeit.

(2) A 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 5 ), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben ( 6 ) és a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendeletben ( 7 ) megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően az OLAF az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében vizsgálati cselekményeket, köztük helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása érdekében, hogy a finanszírozási műveletekkel kapcsolatban történt-e csalás, korrupció, pénzmosás vagy bármely más, az Unió pénzügyi érdekeit érintő jogellenes tevékenység. Az OLAF megküldheti az érintett tagállamok illetékes hatóságainak a vizsgálatok során szerzett információkat.

Amennyiben a jogellenes tevékenységek bizonyítást nyernek, az EBB a saját felelősségi körén belül segítséget nyújt a finanszírozási műveletek keretében folyósított összegek visszafizettetéséhez.

(3) Az e határozat alapján támogatott projektekre vonatkozóan aláírt finanszírozási megállapodásoknak tartalmazniuk kell egy olyan rendelkezést, amely csalás, korrupció és más jogellenes tevékenység esetén lehetővé teszi az EBB-finanszírozási műveletek felfüggesztését és szükség esetén a megfelelő visszafizettetési intézkedéseket. Az EBB az összes körülmény és kockázat megfelelő mérlegelését követően határoz a finanszírozás felfüggesztéséről vagy megszüntetéséről.

(4) Az EBB továbbra is épít az EBB-nél működő, korrupció és csalás elleni egyablakos ügyintézési ponttól származó információkra, amelynél saját személyi állománya és minden érdekelt bejelentést tehet.

(5) Az EBB a finanszírozási műveletei keretében a csalásban és korrupcióban érintett partnerek érdemtelenné válásuk miatti kizárásának módszerét alkalmazza, amely a kizárt pályázók uniós központi adatbázisának kizárási kritériumait használja fel, biztosítva az összes fél jogainak a tiszteletben tartását.

18. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottság 4. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2014. május 11-től kezdődő hatállyal.

(2a) A Bizottságnak az 5. cikkben említett felhatalmazása határozatlan időre szól ... 2018. április 8-tól kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. és az 5. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 4. és az 5. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

19. cikk

Félidős felülvizsgálat

A Bizottság 2016. december 31-ig az EBB-vel együttműködve félidős jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli e határozat alkalmazásának első éveit, és adott esetben javaslatot tesz annak módosítására. A félidős jelentés többek között független külső értékelésen és az EBB hozzájárulásán alapul.

A jelentés különösen az alábbiakat tartalmazza:

a) a forráselosztási politika alkalmazásának értékelése;

b) az EBB általi jelentéstétel értékelése és szükség esetén a továbbfejlesztésére vonatkozó ajánlások;

c) az eredményértékelési keret - és ezen belül a teljesítménymutatók és kritériumok - értékelése, valamint annak értékelése, hogy ezek mennyiben járultak hozzá e határozat céljainak eléréséhez;

d) a további opcionális összeg részben vagy egészben történő potenciális felhasználására vonatkozó ajánlás elkészítésekor figyelembe vett kritériumok részletes ismertetése.

20. cikk

Jelentéstétel

A Bizottság 2019. június 30-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli e határozat alkalmazását, és amelyben támpontot ad az uniós garancia hatályának az EBB külső hitelezési megbízatáson belüli finanszírozási műveleteire való kiterjesztéséről szóló esetleges új határozathoz.

A Bizottság 2021. december 31-ig jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé e határozat alkalmazásáról.

20a. cikk

Átmeneti rendelkezés

Az EBB finanszírozhat olyan projekteket, amelyeket 2016. október 12. után és 2018. április 8. előtt és a Bizottság és az EBB között létrejött garanciamegállapodás megkötését megelőzően hagytak jóvá. Az ilyen projektekre abban az esetben lehet kiterjeszteni az uniós garancia hatályát, ha a Bizottság megerősítette, hogy azok összhangban vannak a 3. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott célkitűzéssel és megfelelnek a garanciamegállapodásban megállapított feltételeknek.

21. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

I. MELLÉKLET

REGIONÁLIS FELSŐ ÖSSZEGHATÁROK

A. Előcsatlakozási támogatásban részesülő országok és kedvezményezettek: 8 075 000 000 EUR, ebből 7 635 000 000 EUR az általános megbízatás keretében és 440 000 000 EUR a magánszektorbeli hitelezési megbízatás keretében.

B. Szomszédságpolitikai partnerországok és partnerségi országok: 19 680 000 000 EUR, az alábbi részösszeghatárok szerint:

i. Földközi-tengeri országok: 13 030 000 000 EUR, ebből 11 170 000 000 EUR az általános megbízatás keretében és 1 860 000 000 EUR a magánszektorbeli hitelezési megbízatás keretében;

ii. Kelet-Európa, Dél-Kaukázus és Oroszország: 6 650 000 000 EUR.

C. Ázsia és Latin-Amerika: 4 083 000 000 EUR, az alábbi részösszeghatárok szerint:

i. Latin-Amerika: 2 694 000 000 EUR;

ii. Ázsia: 1 165 000 000 EUR;

iii. Közép-Ázsia: 224 000 000 EUR.

D. Dél-Afrika: 462 000 000 EUR.

Az általános felső összeghatáron belül az EBB irányító szervei a Bizottsággal folytatott konzultációt követően határozhatnak a szubregionális felsőösszeghatárok legfeljebb 20 %-os, régión belüli, illetve a regionális felső összeghatárok legfeljebb 20 %-os, régiók közötti átcsoportosításáról. Abban az esetben, ha az EBB irányító szervei 2019. június 30-ig arra a következtetésre jutnak, hogy az EBB nincs abban a helyzetben, hogy az előrejelzett célösszeget az EBB-rezilienciajavítási kezdeményezés keretében teljes mértékben felhasználja, az általános megbízatása keretében a közszektorbeli projektekre előirányzott 1 400 000 000 EUR összegből és a magánszektorbeli hitelezési megbízatása keretében előirányzott 2 300 000 000 EUR összegből legfeljebb 20 %-ot átcsoportosíthat az e melléklet A. és B. pontjában említett régiókon belül és/vagy azok között.

Az EBB-rezilienciajavítási kezdeményezés keretében történő bármely átcsoportosításról a Bizottságnak és az EBB-nek előzetesen meg kell állapodnia.

Az EBB irányító szerveinek az ilyen átcsoportosítás lehetőségét különösen annak lehetővé tétele érdekében kell igénybe venniük, hogy az uniós garancia továbbra is a kiemelt régiókban megvalósítandó, magasabb kockázati profilú projektekre összpontosuljon. A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az átcsoportosításokról.

II. MELLÉKLET

POTENCIÁLISAN JOGOSULT RÉGIÓK ÉS ORSZÁGOK

A. Előcsatlakozási támogatásban részesülő országok és kedvezményezettek:

Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó ( *1 ), Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Törökország ( 8 )

B. Szomszédságpolitikai partnerországok és partnerségi országok:

1. Földközi-tengeri országok

Algéria, Egyiptom, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, Palesztina, Szíria, Tunézia

2. Kelet-Európa, Dél-Kaukázus és Oroszország

Kelet-Európa: Belarusz, Moldovai Köztársaság, Ukrajna

Dél-Kaukázus: Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország

Oroszország

C. Ázsia és Latin-Amerika

1. Latin-Amerika

Argentína, Bolívia, Brazília, Costa Rica, Ecuador, El Salvador, Guatemala, Honduras, Kolumbia, Kuba, Mexikó, Nicaragua, Panama, Paraguay, Peru, Uruguay, Venezuela

2. Ázsia

Afganisztán, Banglades, Bhután, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irak, Irán, Jemen, Kambodzsa, Kína, Laosz, Malajzia, Maldív-szigetek, Mianmar/Burma, Mongólia, Nepál, Pakisztán, Srí Lanka, Thaiföld, Vietnam

3. Közép-Ázsia

Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán

D. Dél-Afrika

Dél-Afrika

III. MELLÉKLET

JOGOSULT RÉGIÓK ÉS ORSZÁGOK

A. Előcsatlakozási támogatásban részesülő országok és kedvezményezettek:

Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó ( *2 ), Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Törökország ( 9 )

B. Szomszédságpolitikai partnerországok és partnerségi országok:

1. Földközi-tengeri országok

Algéria, Egyiptom, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, Palesztina, Tunézia

2. Kelet-Európa, Dél-Kaukázus és Oroszország

Kelet-Európa: Belarusz, Moldovai Köztársaság, Ukrajna

Dél-Kaukázus: Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország

Oroszország

C. Ázsia és Latin-Amerika

1. Latin-Amerika

Argentína, Bolívia, Brazília, Costa Rica, Ecuador, El Salvador, Guatemala, Honduras, Kolumbia, Mexikó, Nicaragua, Panama, Paraguay, Peru, Uruguay, Venezuela

2. Ázsia

Banglades, Bhután, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irak, Irán, Jemen, Kambodzsa, Kína, Laosz, Malajzia, Maldív-szigetek, Mianmar/Burma, Mongólia, Nepál, Pakisztán, Srí Lanka, Thaiföld, Vietnám

3. Közép-Ázsia

Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán

D. Dél-Afrika

Dél-Afrika

IV. MELLÉKLET

REGIONÁLIS POLITIKAI KERET

Az előcsatlakozási folyamatban részt vevő partnerországokban az EBB tevékenysége a csatlakozási és európai partnerségek keretében zajlik, amelyek megállapítják az előcsatlakozási támogatásban részesülő országokkal és kedvezményezettekkel kapcsolatos prioritásokat annak érdekében, hogy ezek az országok előbbre tudjanak lépni az Unióhoz való közeledés folyamatában, illetve keretet biztosítanak az uniós segítségnyújtás számára. A Nyugat-Balkánon a stabilizációs és társulási folyamat jelenti az uniós politika keretét. E folyamat progresszív partnerségen alapul, amelynek keretében az Unió kereskedelmi kedvezményeket, gazdasági és pénzügyi támogatást, valamint a stabilizációs és társulási megállapodások révén szerződéses kapcsolatokat biztosít. Az előcsatlakozási pénzügyi támogatás segíti az előcsatlakozási támogatásban részesülő országokat és kedvezményezetteket abban, hogy felkészüljenek az uniós tagságból eredő kötelezettségekre és kihívásokra. Ez a segítségnyújtás támogatja a reformfolyamatot, és ennek keretében az esetleges tagságra való felkészülést is. Az intézményépítésre, az Unió vívmányaihoz való igazodásra, az uniós politikák és eszközök alkalmazására való felkészülésre, valamint a gazdasági konvergencia megvalósítását szolgáló intézkedések előmozdítására összpontosít.

A szomszédságpolitikai partnerországokban az EBB tevékenysége az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság által 2011. május 25-én elfogadott, "Az átalakuló szomszédság új megközelítése" című közös közleményben meghatározott új európai szomszédságpolitika és a Tanács 2011. június 20-án elfogadott következtetései alapján zajlik, amely nagyobb támogatás nyújtását szorgalmazza azoknak a partnereknek, amelyek elkötelezettek a demokratikus társadalmak építése és a reformok végrehajtása mellett, összhangban a "többért többet" és a "kölcsönös elszámoltathatóság" elveivel, valamint stratégiai szakpolitikai keretet biztosít a szomszédokkal való uniós kapcsolatoknak. Ezen együttműködés keretében az e határozat alapján végrehajtott EBB-finanszírozás egyúttal a társadalmi stabilitást támogató inkluzív növekedés és munkahelyteremtés elősegítésére is irányulni fog, egy olyan, ösztönzőkön alapuló megközelítés alapján, amely - többek között a migrációval kapcsolatos kérdésekben is - támogatja az Unió külső politikai célkitűzéseit.

E célok elérése érdekében az Unió és partnerei kétoldalúan elfogadott cselekvési tervek alapján dolgoznak, amelyekben többek között politikai és biztonsági kérdéseket, kereskedelmi és gazdasági témákat, környezetvédelmi és szociális problémákat, valamint a közlekedési és energiahálózatok integrációját magukban foglaló prioritásokat állapítottak meg.

Az Unió a Mediterrán Térségért, a keleti partnerség, a fekete-tengeri szinergia, a Duna régióra vonatkozó uniós stratégia, a balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia mind multilaterális és regionális kezdeményezések, amelyek célja az Unió és a közös kihívásokkal küzdő és/vagy közös földrajzi környezeten osztozó szomszédságpolitikai partnerországok adott csoportja közötti együttműködés előmozdítása. Az Unió a Mediterrán Térségért elnevezésű kezdeményezés célja az euromediterrán integráció folyamatának újraindítása azáltal, hogy a Földközi-tenger mindkét partján támogatja a kölcsönös gazdasági, társadalmi és környezeti fejlesztést, és hozzájárul a társadalmi-gazdasági fejlődés fokozásához, a szolidaritás érvényesüléséhez, a regionális integrációhoz, a fenntartható fejlődéshez és a tudásépítéshez, hangsúlyozva a regionális és transznacionális projekteket támogató pénzügyi együttműködés erősítésének a szükségességét. Az Unió a Mediterrán Térségért kiemelten támogatja a tengeri és szárazföldi gyorsforgalmi utak létrehozását, a Földközi-tenger szennyezésmentesítését, a földközi-tengeri napenergiatervet, a kezdeményezést a földközi-tengeri térség vállalkozásainak fejlesztéséért, a polgári védelmi kezdeményezéseket és az euromediterrán egyetemet.

A keleti partnerség célja, hogy megteremtse az Európai Unió és a keleti partnerországok közötti politikai társulás és mélyebb gazdasági integráció felgyorsításához szükséges feltételeket. A keleti partnerség további lendületet fog adni a partnerországok gazdasági, társadalmi és regionális fejlődésének. Elő fogja segíteni a jó kormányzást - többek között a pénzügyi ágazatban -, ösztönözni fogja a regionális fejlesztést és a társadalmi kohéziót, valamint hozzá fog járulni a partnerországok társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeinek csökkentéséhez.

A balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia a balti-tengeri régió fenntartható környezetgazdálkodását és optimális gazdasági és társadalmi fejlődését támogatja. A Duna régióra vonatkozó uniós stratégia különösen a közlekedési és energiaügyi kapcsolatoknak, illetve az energiaellátás biztonságának a fejlesztését, a fenntartható környezetgazdálkodást, valamint a társadalmi-gazdasági fejlődést támogatja a Duna régióban. A keleti partnerség célja, hogy megteremtse az Európai Unió és a keleti partnerországok közötti politikai társulás és mélyebb gazdasági integráció felgyorsításához szükséges feltételeket. Oroszország és az Unió széles körű stratégiai partnerségi kapcsolatot folytat, amely eltér az európai szomszédságpolitikától, és amely a "közös területek" és menetrendek révén ölt formát. Ezt multilaterális szinten az Északi Dimenzió egészíti ki, amely az Unió, Oroszország, Norvégia és Izland közötti együttműködés keretét adja (Belarusz, Kanada, és az Egyesült Államok megfigyelői státussal rendelkezik az Északi Dimenzióban).

Az EBB Latin-Amerikában folytatott tevékenységének keretét az Unió, Latin-Amerika és a Karib-térség közötti stratégiai partnerség jelenti. Amint azt a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett, "Az Európai Unió és Latin-Amerika: Globális szereplők partnersége" című 2009. szeptemberi 30-i közleménye is hangsúlyozta, a Latin-Amerikával folytatott együttműködés terén az Unió számára kiemelt terület a regionális integráció erősítése, valamint a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség felszámolása a fenntartható gazdasági és szociális fejlődés előmozdítása céljából. Ezeket a politikai célkitűzéseket az EBB tevékenysége a latin-amerikai országok eltérő fejlettségi szintjét figyelembe véve fogja erősíteni. A párbeszéd és együttműködés folytatása lesz a cél a mindkét régió számára közös érdeket képviselő területeken, többek között a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, a katasztrófakockázatok csökkentése, valamint az energiaügy, a tudomány, a kutatás, a felsőoktatás, a technológia és az innováció területén.

Ázsiában az Unió elmélyíti stratégiai partnerségét Kínával és Indiával, és tárgyalásokat folytat a délkelet-ázsiai országokkal létrehozandó új partnerségekről és szabadkereskedelmi megállapodásokról. Egyúttal az Ázsiával folytatott fejlesztési együttműködés is kiemelt helyet foglal el az Unió napirendjén; az ázsiai régióval kapcsolatos uniós fejlesztési stratégia célja az átfogó és fenntartható gazdasági növekedés támogatása révén a szegénység felszámolása, a kereskedelem és a régión belüli integráció szempontjából kedvező környezet, illetve feltételek előmozdítása, a kormányzás erősítése, a politikai és társadalmi stabilitás fokozása és a 2015-ös millenniumi fejlesztési célok megvalósításának támogatása. A felek együttműködve alakítják ki a közös kihívások - például az éghajlatváltozás, a fenntartható fejlődés, a biztonság és stabilitás, az irányítás és az emberi jogok, valamint a természeti és humanitárius katasztrófák megelőzése és az általuk okozott károk enyhítése - kezeléséhez szükséges szakpolitikákat.

A 2007. június 21-22-i Európai Tanács által a Közép-Ázsiával folytatott új partnerségre vonatkozóan elfogadott uniós stratégia megerősítette a regionális és kétoldalú párbeszédet, valamint az uniós együttműködést a közép-ázsiai országokkal a régió legfontosabb kérdései, mint például a szegénység visszaszorítása, a fenntartható fejlődés és a stabilitás tekintetében. A stratégia megvalósítása keretében jelentős eredmények születtek az emberi jogok, a jogállamiság, a jó kormányzás és a demokrácia, az oktatás, a gazdasági fejlődés, a kereskedelem és a beruházások, az energiaügy, a közlekedés és környezetvédelmi politikák terén.

Az EBB Dél-Afrikában folytatott tevékenységeinek keretét az Unió Dél-Afrikára vonatkozó közös országstratégiai dokumentuma jelenti. A stratégiai dokumentumban meghatározott fő területek a munkahelyteremtés és a szolgáltatásnyújtással, valamint a társadalmi kohézióval kapcsolatos kapacitások fejlesztése. Az EBB dél-afrikai tevékenysége nagymértékben kiegészíti az Unió fejlesztési együttműködési programját, konkrétan azáltal, hogy az EBB a magánszektor támogatására, valamint az infrastruktúra és a szociális szolgáltatások (lakhatás, energiaellátás, ivóvíztisztítás, települési infrastruktúra) bővítését célzó beruházásokra összpontosít. Az Unió Dél-Afrikára vonatkozó országstratégiai dokumentumának 2009-2010-ben elvégzett félidős felülvizsgálata az éghajlatváltozás terén végrehajtott fellépések erősítését javasolta, a környezetbarát munkahelyek teremtését támogató tevékenységeken keresztül. A 2014-2020-as időszakban az EBB tevékenysége várhatóan kiegészítő jelleggel támogatja majd az Unió külső együttműködési politikáit, programjait és eszközeit, továbbra is az Unió és Dél-Afrika közötti kapcsolat fő prioritásaira összpontosítva annak érdekében, hogy előmozdítsa a gazdaság méltányos és fenntartható növekedését, hozzájáruljon a munkahelyteremtéshez és a kapacitásfejlesztéshez, és támogassa az alapvető infrastruktúra és szolgáltatások fenntartható biztosítását és méltányos rendelkezésre bocsátását.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról (HL L 204., 2006.7.26., 23. o.).

( 2 ) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1244/1999. határozatával és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/847 rendelete (2015. május 20.) a pénzátutalásokat kísérő adatokról és a 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 1. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom rendelete az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

( 6 ) A Tanács 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

( 7 ) A Tanács 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

( *1 ) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

( 8 ) Az EBB-rezilienciajavítási kezdeményezés nem terjed ki Törökországra, mivel arra egy EU és Törökország közötti külön megállapodás vonatkozik.

( *2 ) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

( 9 ) Az EBB-rezilienciajavítási kezdeményezés nem terjed ki Törökországra, mivel arra egy EU és Törökország közötti külön megállapodás vonatkozik.