385/B/1998. AB határozat
az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 72. § (1) bekezdése egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 72. § (1) bekezdése harmadik mondatából a "... támogatási, adóvisszaigénylési, adóvisszatérítési kérelmét, vagy ..." szövegrész alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
INDOKOLÁS
I.
1. Az indítványozó szerint az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 72. § (1) bekezdése harmadik mondatának - amelynek a szövegét 1997. január 1-jétől az Art. módosításáról rendelkező 1996. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) bekezdése állapította meg -.....támogatási, adó visszaigénylési, adóvisszatérítési, kérelmét, vagy ..." szövegrésze alkotmányellenes.
Álláspontja szerint a kifogásolt jogszabályi rendelkezés "súlyos anyagi szankció kilátásba helyezésével fenyegeti az alkotmányos jogát - esetleg kellő alap hiányában - gyakorló kérelmezőt. Ez a súlyos fenyegetettség alkalmas arra, hogy a jogalappal bíró kérelmezőt is elrettentse alkotmányban biztosított jogának gyakorlásától". Az indítványozó az Alkotmány 64. §-ában biztosított jog sérelmét látja a kifogásolt rendelkezésben, továbbá - véleménye szerint - "az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében megfogalmazott jogállamiság tartalmi elemét képező jogbiztonság szempontjából is aggályos, hiszen a kérelem előterjesztésekor a kérelmezőt jogi kérdés tekintetében igen jelentős bizonytalanságban tartja".
2. Az Alkotmány indítványban említett rendelkezései a következők:
"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.
"64. § A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé."
Az Art. az indítványozó által kifogásolt - az indítvány elbírálásakor hatályos - szövege:
"72. § (1) Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke -ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóhiány 50%-a. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adóvisszaigénylési, adóvisszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg."
II.
Az indítvány megalapozatlan.
1. Az Alkotmánybíróság számos, korábbi határozatában foglalkozott a jogállamisággal, annak alkotóeleme, a jogbiztonság tartalmi és formai követelményeivel. Többek között a következőket szögezte le: "A jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság az állam - elsősorban a jogalkotó - kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és elóreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára. Vagyis a jogbiztonság nem csupán az egyes normák egyértelműségét követeli meg, de az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatóságát is. Ezért alapvetőek a jogbiztonság szempontjából az eljárási garanciák. Csak formalizált eljárás szabályainak követésével keletkezhet érvényes jogszabály, csak az eljárási normák betartásával működnek alkotmányosan jogintézmények. [9/1992. (I. 30.) AB határozat ABH 1992. 59., 65.]
A 25/1992. (IV. 30.) AB határozatában az Alkotmánybíróság kimondta: "A jogállamiság egyik fontos alkotóeleme a jogbiztonság, amely egyebek között megköveteli, hogy
- az állampolgárok jogait és kötelességeit a törvényben megszabott módon kihirdetett és bárki számára hozzáférhető jogszabályok szabályozzák,
- meglegyen a tényleges lehetőség arra, hogy a jogalanyok magatartásukat a jog előírásaihoz tudják igazítani, ennek érdekében a jogszabályok a kihirdetésüket megelőző időre nézve ne állapítsanak meg kötelezettséget, illetőleg valamely jogszerű magatartást visszamenőleges érvénnyel ne minősítsenek jogellenesnek " (ABH 1992. 131., 132.)
A jogszabályok világos, érthető és megfelelően értelmezhető normatartalma további alkotmányos követelmény. "A jogbiztonság - amely az Alkotmány 2 § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság fontos eleme - megköveteli, hogy a jogszabály szövege értelmes és világos, a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat hordozzon." [26/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992. 135., 142-3
"A jogbiztonság kiemelkedően fontos jogállami érték, s ebből eredően meghatározott kötelezettségek hárulnak mind a jogalkotó, mind a jogalkalmazó szervekre. A jogállam sem tud eltekinteni attól, hogy mind a természetes, mind a jogi személyektől megkövetelje a törvényben kihirdetett jogszabályok ismerését, és az azokkal összhangban álló magatartást, s mindezek garanciájaként érvényre juttassa azt az elvet: a jogszabály nem ismerése senkit sem mentesít jogellenes magatartásának következményei alól." [28/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992. 155., 156.]
2. Az Art. az anyagi adójogszabályok jogszerű érvényesülését (érvényesíthetőségét) biztosító, azt elősegítő eljárási szabályokat, jogintézményeket tartalmazza. Az anyagi adójogszabályokban biztosított kedvezmények, illetőleg támogatási, adóvisszaigénylési, adóvisszatérítési kérelmek megalapozott, jogszerű előterjesztése elvárható és teljesíthető adózási kötelezettség. A támogatási, adóvisszaigénylési, adóvisszatérítési kérelmek anyagi adójogi alapját adó jogszabályokat az indítványozó nem kifogásolta.
A költségvetési támogatások - és ezekkel azonos módon az adóvisszaigénylés, adóvisszatérítés - igénylése az önadózás rendszerében történik, azaz a megállapítás és támogatás igénylése (a bevallással és adófizetéssel egyezően) az adóhatóság érdemi közreműködése (határozathozatal) nélkül történik. A támogatás kiutalása csak pénzügytechnikai tevékenység, ilyenkor nem hoznak határozatot. A kérelmek tartalmának teljes körű, előzetes ellenőrzésére, gyakorlati (végrehajthatósá-gi) okokból nem kerül sor, továbbá azért sem, mert ez a jogszerűen járó kiutalásoknál is olyan határidő-meghosszabbodással járna, amely - ellentétesen az önadózás céljával - a jogszerűen adózó többség helyzetét (működési feltételeit) alapjaiban rontaná. Az önadózás rendszerében tehát kiemelt adópolitikai érdekek fűződnek ahhoz, hogy a közpénzek jogosulatlan igénybevételét (kiutalását) jogi eszközökkel megakadályozzák, illetve megelőzzék. Ezt szolgálja az Art. 72. § (1) bekezdésében az indítványozó által kifogásolt esetben alkalmazott adóbírság intézménye, amely már az állami (költségvetési) támogatás, adóvisszaigénylés, adóvisszatérítés jogosulatlan előterjesztését is szankcionálja. A jogosulatlan igénybevétel ugyanis adóhiánynak minősül.
Az Alkotmánybíróság szerint az indítványozó által kifogásolt szabályozás egyértelmű, összhangban van az említett jogalkotói céllal, a jogbiztonságot - mint a jogállamiság alkotóelemét - nem sérti, az Alkotmány 64. §-ában foglaltakkal pedig nincs értékelhető összefüggésben.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
Budapest, 2001. április 2.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
előadó alkotmánybíró