482/B/2002. AB határozat
a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 27. §-a alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány elutasításáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 27. §-a alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 27. §-ának alkotmányellenességét és semmisítse meg azt. Álláspontja szerint a támadott rendelkezés sérti az Alkotmány 54. §-ának (1) bekezdését, 70/G. §-át és 13. §-át.
Az indítványozó azt kifogásolja, hogy a támadott szabály alapján az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében, a már nyilvánosságra hozott művek sugárzására és más felhasználására vonatkozóan, a szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval. Álláspontja szerint az Alkotmány 70/G. §-át sérti az a szabály, amely "az utólagos döntési lehetőséget sem adja meg - semmilyen formában - az alkotónak, ha a felhasználás körülményeit a művészi mondanivaló integritására nézve sérelmesnek tartja." Az utólagos döntés lehetőségének a kizárása sérti egyúttal az Alkotmány 54. §-ának (1) bekezdésén alapuló önrendelkezési jogot, valamint az Alkotmány 13. §-ában deklarált tulajdonhoz való jogot is.
Az Szjt. támadott szabályát az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló 2003. évi CII. törvény 60. §-a megváltoztatta, de a módosítás után is hatályban maradt a rendelkezésnek az indítványozó által kifogásolt része. Az Alkotmánybíróság a hatályos rendelkezés tekintetében végezte el az alkotmányossági vizsgálatot.
Az indítvánnyal kapcsolatban kifejtette álláspontját az igazságügy-miniszter.
II.
Az ügy elbírálásánál figyelembe vett jogszabályi rendelkezések a következők:
Az Alkotmány rendelkezései:
"13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot."
"54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani."
"70/G. § (1) A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát."
Az Szjt. hatályos szövege:
"27. § (1) Az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében - a színpadra szánt irodalmi művek és a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a szakirodalmi művek és a nagyobb terjedelmű nem színpadra szánt szépirodalmi művek (pl. regények) felhasználása kivételével - a már nyilvánosságra hozott művek sugárzásának engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval.
(2) Műhold útján történő sugárzás esetén az (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha
a) a műsort ugyanaz a rádió- vagy televíziószervezet egyidejűleg földi sugárzás útján is közvetíti a nyilvánossághoz, és
b) a szerző nem tett a 91. § (2) bekezdésében szabályozott nyilatkozatot.
(3) A zeneszerzők és a szövegírók képviseletében - a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik kivételével - a már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneművek és zeneszövegek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részletek tekintetében a 26. §-ban szabályozott egyéb - az (1) és a (2) bekezdésben nem említett - felhasználások engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval, kivéve, ha a szerző a 91. § (2) bekezdésében szabályozott nyilatkozatot tett."
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az indítványozó álláspont) a szerint mind a művészeti élet szabadságát, mind az önrendelkezési jogot sérti az Szjt. 27. §-ának az a szabálya, amely nem teszi lehetővé, -hogy közös jogkezelés esetében "a szerző utólag megvonja azt a felhasználói jogot, amelyet nem is ő adott" annak ellenére, hogy az alkotó "a felhasználás körülményeit a művészi mondanivaló integritására nézve sérelmesnek tartja".
Az Alkotmány 70/G. §-ának (1) bekezdése kimondja a tudományos és művészeti élet szabadsága tiszteletben tartásának és támogatásának elvét. Az Alkotmánynak ez a szabálya az Alkotmány több más rendelkezésével áll összefüggésben. A 30/1992. (V. 26.) AB határozat a tudományos és művészeti alkotások terjesztésének szabadságát a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságával kapcsolatban említette meg (ABH 1992, 167, 171.) . A 24/1996. (VI. 25.) AB határozat viszont a művészeti élet szabadságát a művész önkifejeződésének jogaként vizsgálta és az Alkotmány 54. §-ának (1) bekezdéséből levezetett önrendelkezési joggal, a személyiség szabad kibontakozásával való kapcsolatra mutatott rá (ABH 1996, 107, 110-111.) .
A jelen esetben a szerzői alkotással való szabad rendelkezés korlátozásánál a művészi élet szabadsága a személyiségi joggal való összefüggésben jelenik meg. A 8/1990. (IV. 21.) AB határozat indokolása már kimondta, hogy az Alkotmánybíróság az emberi méltósághoz való jogot az "általános személyiségi jog" egyik megfogalmazásának tekinti (ABH 1990, 42, 44.) .* Az önrendelkezési jog egyik tartalmi eleme annak eldöntése, hogy valaki az őt megillető jogokat érvényesíti vagy eltekint a jogérvényesítéstől [1/1994. (I. 7.) AB határozat, ABH 1994, 29, 36.].
2. A technikai fejlődés következtében a szerzői alkotások széles körben könnyen felhasználhatóvá válnak és meghatározott körben az egyéni szerződéskötés gyakorlatilag megvalósíthatatlan. Az Szjt. 85. §-ának (1) bekezdése a közös jogkezelés alkalmazási körét annak alapján határozza meg, hogy a törvény alapján a szerzőt megillető jog "a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem gyakorolható".
Az Szjt. 27. § (1) és (3) bekezdése szerint a már nyilvánosságra hozott, közös jogkezelés körébe eső művek sugárzására a szerző nevében a közös jogkezelést végző szervezet köt szerződést. Az Szjt. 85. §-ának (1) bekezdése alapján a közös jogkezelői tevékenység kiterjed a szerzőket megillető, a felhasználás jellege, illetőleg körülményei miatt egyedileg nem gyakorolható jogok érvényesítésére is.
A közös jogkezelést végző szervezet képviselőként jár el, a szerződéses viszony a szerző és a felhasználó között áll fenn. Az Szjt. a közös jogkezelés eseteire nem határoz meg olyan szabályt, amely eltérne a szerzőt megillető személyhez fűződő jogokra vonatkozó rendelkezésektől. Az Szjt. alapján tehát a szerző érvényesítheti a személyhez fűződő jogait (így többek között a műnek a szerző becsületére, hírnevére sérelmes torzítása, megcsonkítása, megváltoztatása esetében), mert ezek egyedileg gyakorolhatók. A szerző felléphet a személyhez fűződő jogai megsértése esetére az Szjt.-ben és a Polgári Törvénykönyvben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása érdekében.
A szerzőt megillető - a felhasználás jellege, illetőleg körülményei miatt egyedileg nem érvényesíthető - díjigény tekintetében az az egyesületként működő közös jogkezelő szervezet lép fel a felhasználóval szemben, amely egyesületnek az érintett szerző tagja. A szerző vagyoni jogai tekintetében fennálló korlátozás elbírálásánál is alapul szolgál az az elv, amelyet a 38/1997. (VII. 1.) AB határozat a köztestületeknél alkalmazott tagsági kényszerre megállapított. A kényszertagság is az önrendelkezési jog korlátozását jelenti. Ezt a korlátozást azonban nem általánosságban, hanem az adott szabályozás konkrét összefüggéseiben kell megvizsgálni (ABH 1997, 249, 253.) . A szerzőt megillető vagyoni jogoknak - és így az önrendelkezési jognak- valamint a művészeti élet szabadságának az Szjt. 27. §-ában meghatározott korlátozása a technikai fejlődés és a szerzői alkotások tömegméretű felhasználása miatt szükséges, és az elérni kívánt célhoz viszonyítva nem aránytalan.
Mindezek alapján nem állapítható meg, hogy az Szjt. 27. §-a sértené az Alkotmány 54. §-ának (1) bekezdését vagy 70/G. §-ának (1) bekezdését.
IV.
Az indítványozó az Szjt. 27. §-át az Alkotmány 13. §-ával is ellentétesnek tartja. Ennek indokát a következőkben jelöli meg:
"A közös jogkezelő szervezethez utólagosan intézett, egyes felhasználók, ill. felhasználási módok ellen tiltakozó jognyilatkozat ennyiben - ha közvetve is - lemondás egy jogdíjhányad-várományról, s így tipikusan tulajdonosi magatartás, melyre az Alk. 13. §-ban írott védelem kiterjed."
Az Alkotmány 13. §-ának (1) bekezdése alapján a védelemben részesülő tulajdonhoz való jog kiterjed általában a vagyoni jogokra is [17/1992. (III. 30.) AB határozat, ABH 1992, 104, 108.]. Ez a védelem átfogja a szerzői jogokat is.
Az Szjt. hatálybalépése előtt, a korábbi jogi szabályozást a 382/B/1995. AB határozat abból a szempontból vizsgálta, hogy sérti-e az Alkotmány 13. §-át a közös jogkezelés körében a szerző jogdíjról való lemondási lehetőségének korlátozása. Ebben az ügyben az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy "a szerző vagyoni jogait, a díj feletti rendelkezést részben korlátozó szabály a közös jogkezelésből eredően szükségszerű, a közérdekre tekintettel nem valósítja meg a tulajdonhoz való alapvető jog aránytalan és ezért alkotmányellenes korlátozását" (ABH 1997, 810, 813.) .
Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 31. §-ának c) pontja szerint "ítélt dolog" akkor áll fenn, ha az indítvány az Alkotmánybíróság által már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály felülvizsgálatára irányul, és az indítványozó az Alkotmánynak ugyanarra a rendelkezésére, illetőleg alkotmányos elvére - ezen belül - azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alkotmánysértés megállapítását. A jelen esetben az indítvány nem ugyanannak a jogszabálynak az alkotmányellenességét állítja, mint amelyet az Alkotmánybíróság korábban már vizsgált. Így nincs szó "ítélt dolog"-ról. A tárgyalt alkotmányossági kérdés azonban a jelenleg vizsgált indítványnál azonos a hivatkozott határozatban szereplő kérdéssel. Ezért az Alkotmánybíróság döntésénél a korábbi határozat megállapítását változatlanul fenntartja és az Szjt. 27. §-a alapján fennálló tulajdonjogi korlátozást nem találta az Alkotmány 13. §-ával ellentétesnek.
Az elmondottak alapján az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2007. április 3.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró