A Szegedi Ítélőtábla Pf.20202/2019/5. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §, 84. §, 339. §, 349. §, 355. §, 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (Bv. tvr.) 25. §, 36. §, 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet (Bv. Szabályzat) 12. §, 135. §, 137. §] Bírók: Bálind Attila, Bánfalvi-Bottyán Csilla, Szeghő Katalin

Kapcsolódó határozatok:

Szolnoki Törvényszék P.20865/2018/21., Szolnoki Törvényszék P.20865/2018/22., *Szegedi Ítélőtábla Pf.20202/2019/5.*, Kúria Pfv.21700/2019/5.

***********

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.202/2019/5. szám

A Szegedi Ítélőtábla a dr. Vancskó Krisztina ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) szám alatti lakos felperesnek - a dr. Szalainé dr. Szántai Katalin ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) szám alatti székhelyű alperes ellen személyiségi jog megsértéséből eredő igény érvényesítése iránt indított perében a Szolnoki Törvényszék - 2019. március 19. napján kelt 6.P.20.865/2018/22. sorszámú végzésével kijavított - 2019. február 18. napján kelt 6.P.20.865/2018/21. számú ítéletével szemben az alperes által 25. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja az alábbiak szerint:

Az alperest terhelő marasztalás összegét 35 000 (harmincötezer) forintra és annak az elsőfokú ítélet szerinti mértékű és tartamú kamatára leszállítja.

A felperes által az alperesnek fizetendő elsőfokú perköltség összegét 470 000 (négyszázhetvenezer) forintra felemeli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 30 000 (harmincezer) forint másodfokú eljárási költséget.

A feljegyzett 104 000 (egyszáznégyezer) forint fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

A felperes 2012. április 25-től 2013. december 10-ig - kisebb megszakításokkal, a (város neve)-i BV-intézetben töltött 74 nap kivételével - előzetes letartóztatottként az alperesi bv-intézetben tartózkodott, ahol nagyobbrészt az A/4 körlet 403. számú zárkájában került elhelyezésre, néhány hetet pedig a 328-as, 308-as, 411-es és 404-es zárkában töltött. Az 1-2 fő befogadóképességű zárkákban a felperes fogvatartásának ideje alatt az alperes 3-4 fogvatartottat helyezett el, így az egy főre jutó mozgástér nem érte el a 3 m2-t, 2013. január 8. és 20. napja között pedig a felperes olyan egyszemélyes zárkában került elhelyezésre, ahol 5 fő tartózkodott, így itt egy főre mindössze 0,606

- 2 -

Pf.I.20.202/2019/5. szám

m2 mozgástér jutott. A 308-as zárkában - ahol a felperes 35 napot töltött - az illemhely függönnyel volt elválasztva a helyiség légterétől, szellőzése a zárka lakóterébe történt, míg a felperes elhelyezésére szolgáló többi zárkában a WC fallal leválasztott, önálló gépi szellőztetésű volt. Az épület nyílászárói az építészeti sajátosságoknak feleltek meg, a zárkaablakok nyitvatartása nem volt szabályozva, azt a fogvatartottak szabadon nyithatták és csukhatták. Hőségriadó esetén a zárkaajtón lévő ételbeadó nyílás nyitvatartását rendelték el a jobb szellőztetés érdekében.

Az intézetben gyakran elszaporodtak az élősködő állatok, főleg a poloskák és a csótányok. A felperes fogvatartása alatt az alperes 2012. június 25-én, szeptember 20-án, október 4-én, 2013. március 19-én, május 10-én, június 28-án és augusztus 29-én rovar- és rágcsálóirtást végeztetett az intézet területén. A zárkákban elhelyezett takarókat és szivacsmatracokat évente átmosatta, a törölközőket hetente, az ágyneműhuzatokat kéthetente cserélte.

Befogadásakor a felperesnek ízületi problémái voltak, elhelyezését követően rövid időn belül nyakán és tarkóján gyulladásos szemölcsök jelentek meg. Emiatt számára 2012. augusztus 9-től - előbb többször meghosszabbítva, majd visszavonásig - napi fürdést engedélyeztek. Állapotának rosszabbodása következtében bőrgyógyászati szakrendelésre küldték, ahol 2012. július 25-én folliculitist állapítottak meg nála és kezelésére Zinerit krémet alkalmaztak. Ezek után több alkalommal is megjelent a szakrendelésen, betegségét folyamatosan kezelték. Fogvatartása alatt a kezelésen túl egész nap lehetősége volt bőrét hideg vízzel mosni, este meleg vízzel tudott tisztálkodni.

A felperes keresetében 6 000 000 forint és annak kamatai megfizetésére kérte az alperes kötelezését nem vagyoni kártérítés jogcímén. Keresetének indokai szerint előzetes letartóztatása alatt őt az alperes nem megfelelő körülmények között helyezte el: mozgástere nem felelt meg az előírásoknak, a zárkák koszosak, csótánnyal, poloskával fertőzöttek voltak, emellett bevonulásakor alapfelszerelésként szennyezett pokrócot, szivacsot, párnát kapott. Állította, az elhelyezési körülmények hatására rövid időn belül kialakultak gyulladásos tünetei. Álláspontja szerint mindezek kapcsán sérült az emberi méltósághoz, egészséghez, testi épséghez fűződő személyiségi joga. Keresete jogalapjaként a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (a továbbiakban: 1959-es Ptk.), a 6/1996. (VII.12.) IM rendelet, valamint az 5/1998. (III.6.) IM rendelet vonatkozó előírásaira hivatkozott.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezése szerint nem állnak fenn a nem vagyoni kártérítés általános és speciális törvényi feltételei. Kiemelte, a felperesnek fogvatartása nagy részében lehetősége volt a napi fürdésre és tisztálkodásra, emellett 5 alkalommal járt bőrgyógyászati szakrendelésen, ahol megfelelő terápiás kezelésben részesült. Előadta, az intézet egész területén rendszeresen végzett rágcsáló- és rovarirtást, az pedig, hogy esetleg ez nem járt teljes mértékben eredménnyel, nem értékelhető a terhére annál is inkább, mert a jogszabályi előírásokhoz képest ezt több alkalommal elvégeztette. Utalt továbbá arra, hogy köteles befogadni a hozzá érkezőket, a nem elégséges mozgástér miatt egyetlen fogvatartott elhelyezését sem utasíthatja vissza. Hangsúlyozta, a mozgástér mértékére vonatkozó jogszabályi előírás nem kötelező erejű abban az esetben, ha a bv-intézetben elhelyezett fogvatartotti létszám alapján az nem biztosítható.

Az elsőfokú bíróság a 27.P.20.580/2014/29. számú ítéletével a keresetet elutasította, miután nem találta megállapíthatónak, hogy a felperes bőrbetegsége az általa állított fogvatartási körülmények, illetőleg a nem elégséges orvosi kezelés miatt alakult ki.

- 3 -

Pf.I.20.202/2019/5. szám

A felperes fellebbezése folytán eljárt Szegedi Ítélőtábla a Pf.I.20.764/2016/9. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és az alperest 800 000 forint és járulékai megfizetésére kötelezte, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Határozatának indokolásában rámutatott, a szabadságvesztés büntetés végrehajtása nem sértheti a fogvatartott emberi méltóságát, az emberséges bánásmódhoz való jogát, s ilyenként értékelte a zárkákban egy főre jutó mozgástér biztosításának elmaradását. A kialakult bőrbetegséggel kapcsolatban ugyanakkor egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával, s ugyancsak alaptalannak találta a zárkákban elhelyezett takarók, szivacsmatracok szennyezettségére és a zárkák szellőztetésének elégtelenségére alapított felperesi igényt.