Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

31980L1268[1]

A Tanács irányelve (1980. december 16.) a gépjárművek tüzelőanyag-fogyasztására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

A TANÁCS IRÁNYELVE

(1980. december 16.)

a gépjárművek szén-dioxid-kibocsátásáról és tüzelőanyag-fogyasztásáról

(80/1268/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

mivel azokat a műszaki előírásokat, amelyeket a gépjárműveknek az egyes nemzeti jogszabályok értelmében teljesíteniük kell, és amelyek többek között a tüzelőanyag-fogyasztás mérési módszerére vonatkoznak, egy járműtípus tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározásánál alkalmazni kell;

mivel ezek az előírások tagállamonként különbözőek; mivel ezért a kereskedelem olyan technikai akadályait eredményezik, amelyek megszüntetésére minden tagállamnak - vagy kiegészítésképpen, vagy jelenlegi jogszabályai helyett - egységes előírásokat kell elfogadnia annak érdekében, hogy különösképpen a legutóbb a 80/1267 EGK ( 4 ) irányelvvel módosított, a gépjárművek és pótkocsijak ( 5 ) típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelv szerinti EGK-típus-jóváhagyási eljárást minden egyes járműtípusra alkalmazni lehessen;

mivel kiemelkedően fontos, hogy a közösségi jogszabályokban egy mérési módszert határozzanak meg a gépjárművek tüzelőanyag-fogyasztására;

mivel a tüzelőanyag-fogyasztás mérésének közösségi módszerére különösen a vevők és fogyasztók tárgyilagos és pontos tájékoztatásának biztosítása miatt is szükség van;

mivel ezen irányelv követelményeit csak a 70/156/EGK irányelvben meghatározott nemzetközi gépjármű-besorolásnak megfelelő, M1 kategóriába tartozó gépjárművekre kell alkalmazni; mivel a többi gépjármű-kategóriára vonatkozóan akkor határoznak meg mérési módszert a tüzelőanyag-fogyasztás mérésére, amikor bizonyos technikai akadályokat elhárítottak,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában "jármű": valamennyi, a közúti forgalomban való részvételre szánt, felépítménnyel rendelkező vagy felépítmény nélküli olyan jármű, amely legalább négy kerékkel rendelkezik, és legnagyobb tervezési sebessége több mint 25 km/h, a sínen mozgó járművek, a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok és munkagépek kivételével.

2. cikk

Egyetlen tagállam sem tagadhatja meg egy járműre vonatkozó EK-típusjóváhagyás vagy nemzeti típusjóváhagyás megadását, tagadhatja vagy tilthatja meg egy jármű értékesítését, nyilvántartásba vételét, forgalomba helyezését vagy használatát szén-dioxid-kibocsátásával vagy tüzelőanyag-fogyasztásával kapcsolatos okokból, ha a kibocsátási és fogyasztási értékeket az I. és II. mellékletnek megfelelően határozták meg, és azokat a tulajdonátruházás időpontjában a tulajdonosnak átadott dokumentációban az egyes tagállamok által meghatározott módon és formában közölték.

3. cikk

Azokat a módosításokat, amelyek a mellékletek követelményeinek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításához szükségesek, a 70/156/EGK irányelv 13. cikkében szabályozott eljárásnak megfelelően fogadják el.

4. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek az értesítéstől számított 18 hónapon belül megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal hazai joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

5. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

A CO2-KIBOCSÁTÁS ÉS A TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁS MEGHATÁROZÁSA

1. HATÁLY

Ezen irányelvet az M1 és N1 kategóriájú gépjárművek széndioxid (CO2)-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának mérésére kell alkalmazni.

Ezen irányelvet nem kell alkalmazni az N1 kategóriájú járműtípusra, ha:

- az adott járműtípusba szerelt motortípus a 88/77/EGK irányelv szerint típusjóváhagyást kapott, és

- a gyártó az N1 kategóriába tartozó járműből az egész világon évente kevesebb mint 2 000 egységet gyártott.

2. EK-TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

2.1.

Egy járműtípus CO2 kibocsátása és tüzelőanyag-fogyasztása szempontjából történő, a 70/156/EGK irányelv 3. cikkének (4) bekezdése szerinti EK-típusjóváhagyás iránti kérelmet a gyártó nyújtja be.

2.2.

A 70/220/EGK irányelv II. mellékletében található az adatközlő lap mintája. Ha már rendelkezésre áll, meg kell adni a típus-jóváhagyási számot is. Adott esetben be kell nyújtani más típusjóváhagyások másolatát a vonatkozó adatokkal együtt, hogy lehetővé váljék a jóváhagyások kiterjesztése a 11. pontnak megfelelően. A vizsgálatok elvégzésével megbízott műszaki szolgálat vagy a gyártó kérésére kiegészítő műszaki információkat is figyelembe lehet venni bizonyos különösen kis fogyasztású járművek esetében.

2.3.

A 6. pontban leírt vizsgálathoz egy, a jóváhagyandó járműtípust reprezentáló járművet kell benyújtani, ha a típus-jóváhagyási vizsgálatok elvégzésével megbízott felelős műszaki szolgálat maga végzi el a vizsgálatokat. Az M1 és N1 kategóriába tartozó, a kibocsátások tekintetében a 70/220/EGK irányelv szerint típusjóváhagyást nyert járművek esetében a műszaki szolgálat megvizsgálja, hogy a jármű megfelel-e az adott típusra érvényes, a 70/220/EGK irányelvben meghatározott határértékeknek.

3. EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS MEGADÁSA

3.1.

Ha a vonatkozó követelmények teljesülnek, a 70/156/EGK irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján megadják az EK-típusjóváhagyást.

3.2.

Az EK-típusbizonyítvány egy mintája a II. mellékletben található.

3.3.

Minden jóváhagyott jármű egy jóváhagyási számot kap a 70/156/EGK irányelv VII. mellékletének megfelelően. Ugyanaz a tagállam nem adhatja ki ugyanazt a számot egy másik járműtípusra.

4. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

4.1.

A CO2-kibocsátást a legutóbbi módosított 70/220/EGK irányelv III. mellékletének 1. függelékében leírt városi és országúti vezetési módot szimuláló menetciklus alatt kell mérni.

4.2.

A vizsgálat eredményeit g/km szén-dioxid-kibocsátásként kell megadni a legközelebbi egész számra kerekítve.

4.3.

A tüzelőanyag-fogyasztást a 7. pont szerint, a karbonmérleg-módszer segítségével kell kiszámítani, felhasználva a mért CO2-kibocsátás, valamint a többi, szénnel kapcsolatos (CO- és HC-) kibocsátás értékeit. Az eredményeket az első tizedesre kell kerekíteni.

4.4. 4.4.1. Benzin- és dízelüzemű járművek A vizsgálathoz a legutóbbi módosított 70/220/EGK irányelv IX. mellékletében meghatározott megfelelő referencia-tüzelőanyagot kell használni. 4.4.2. PB-gázüzemű és földgázüzemű járművek A PB-gázüzemű és földgázüzemű járműveknél azt a tüzelőanyagot kell használni, amelyet a gyártó a hasznos teljesítménynek a 80/1269/EGK irányelv I. mellékletének megfelelő méréséhez választott. A választott tüzelőanyag jellemzőit a II. melléklet szerinti tájékoztató dokumentumban meg kell adni.

4.4.3.

A 4.3. pontban említett számításhoz az alábbi jellemzőkkel rendelkező tüzelőanyagot kell használni:

a) sűrűség: a vizsgálati tüzelőanyagon az ISO 3675 vagy más egyenértékű módszer szerint mérve; benzin és dízelolaj esetében a 15 °C-on mért sűrűséget kell használni; PB-gáznál és földgáznál az alábbi referenciasűrűséget kell használni:

0,538 kg/l PB-gázhoz

0,654 kg/m3 földgázhoz ( 6 )

b) hidrogén-szén arány: a következő rögzített értékeket kell használni, amely

1,85 benzinnél

1,86 dízelolajnál

2,525 PB-gáznál

4,00 földgáznál

2,93 földgáznál (NMHC).

5. VIZSGÁLATI FELTÉTELEK

5.1. A vizsgált jármű

5.1.1.

A járművet jó mechanikai állapotban kell vizsgálatra bocsátani. A vizsgálatot legalább 3000, de legfeljebb 15 000 kilométeres bejáratásnak kell megelőznie.

5.1.2.

A motor és a jármű működtető berendezése beállításainak a gyártó előírásainak megfelelőnek kell lenniük. Ez a követelmény különösen érvényes az alapjárati beállításokra, a hidegindító berendezésre és a kipufogógáz szennyezőanyag-kibocsátást csökkentő rendszerre.

5.1.3.

A laboratórium ellenőrizheti, hogy a jármű teljesítménye megegyezik-e a gyártó által megadott értékkel, és hogy a jármű üzemszerűen működtethető-e, különösen hideg- és melegindításnál.

5.1.4.

A vizsgálat előtt a járművet 293 K és 303 K (20 és 30 °C) közötti hőmérsékletű helyiségben kell tárolni. Ez a kondicionáló időszak legalább 6 órán keresztül tart egészen addig, amíg a motor kenőolajának és a motor hűtőfolyadékának hőmérséklete ±2 K-re megközelíti a helyiség hőmérsékletét. A gyártó kérésére a vizsgálatot legfeljebb 30 órán belül el kell végezni azt követően, hogy a járművet üzemi hőmérsékleten használták.

A gyártó kérésére a külső gyújtású motorral felszerelt járművek előkondicionálhatók a legutóbb módosított 70/220/EGK irányelv VI. mellékletének 5.2.1. pontjában leírt módszerrel. A kompressziós gyújtású motorral felszerelt járművek előkondicionálhatók ugyanezen irányelv III. mellékletének 5.3. pontjában leírt módszerrel.

5.1.5.

Csak azon berendezéseknek kell üzemben lenniük, amelyekre a jármű vizsgálat alatti működtetéséhez szükségesek. Ha a porlasztó beömlésénél kézzel állítható levegőmelegítő berendezés van, annak "nyári" helyzetben kell lennie. Alapjában véve azoknak a segédberendezéseknek kell működniük, amelyek a jármű szokásos üzemeléséhez szükségesek.

5.1.6.

Ha a hűtőventilátor termosztátvezérlésű, úgy kell működnie, mint szokásos üzemi körülmények között. Sem az utastérfűtő berendezés, sem a légkondicionáló rendszer nem működhet, míg kompresszorának üzemszerűen kell működnie.

5.1.7.

Ha a motoron feltöltőberendezés található, annak üzemszerűen kell működnie.

5.2. Kenőanyagok

Minden kenőanyagnak meg kell felelnie a járműgyártó előírásainak, és azokat fel kell tüntetni a vizsgálati jegyzőkönyvben.

5.3. Gumiabroncsok

A gumiabroncsoknak a járműgyártó által valamely eredetinek megjelölt típusúnak, illetve a vizsgálati terheléshez és sebességekhez ajánlott nyomásúnak kell lenniük (ha szükséges, a vizsgálati viszonyoknak megfelelő járműfékpadi működéshez beállítva). Az alkalmazott nyomásokat fel kell tüntetni a vizsgálati jegyzőkönyvben.

6. A CO2 ÉS A SZÉNTARTALMÚ VEGYÜLETEK SZENNYEZŐANYAG-KIBOCSÁTÁSÁNAK MÉRÉSE

6.1. Menetciklus

A menetciklust, beleértve az I. részt (városi ciklus) és a II. részt (városon kívüli ciklus), a legutóbb módosított 70/220/EGK irányelv III. mellékletének 1. függeléke írja le. A CO2-mérésnél az említett függelék valamennyi üzemeltetési előírását alkalmazni kell.

Azon járműveket, amelyek nem érik el a vizsgálati ciklusban meghatározott gyorsulási és legnagyobb sebességi értékeket, teljesen lenyomott gázpedállal kell működtetni addig, amíg a meghatározott menetgörbét ismét el nem érik. A vizsgálati ciklustól való eltéréseket a vizsgálati jelentésben rögzíteni kell.

6.2. Fogalommeghatározás

6.2.1. Referenciatömeg

Az üzemkész állapotban lévő jármű tömege, levonva a járművezető 75 kg-os átlagos tömegét, és hozzáadva 100 kg átlagos tömeget.

6.3. A próbapad beállításai

6.3.1.

A próbapad terhelésének és egyenértékű tehetetlenségi nyomatékénak beállítását a legutóbb módosított 70/220/EGK irányelv III. mellékletében meghatározott módon kell megállapítani.

6.4. A kibocsátás kiszámítása

6.4.1. Általános rendelkezések

6.4.1.1. A gáznemű szennyezőanyag-kibocsátását az alábbi képlettel kell kiszámítani: ahol:

Mi

=

az i szennyező anyag kibocsátott tömege g/km-ben;

Vmix

=

a hígított kipufogógáz térfogata liter/vizsgálatban kifejezve és szabvány állapotra (273,2 K és 101,33 kPa) átszámítva;

Qi

=

az i szennyező anyag sűrűsége g/literben, rendes hőmérsékleten és nyomáson (273,2 K és 101,33 kPa);

Ci

=

az i szennyező anyag koncentrációja a hígított gázban ppm-ben kifejezve és a hígító levegőben lévő i szennyező anyag mennyiségével korrigálva. Ha a Ci térfogat-%-ban van kifejezve, a 10-6 tényező helyett 10-2 tényezőt kell használni;

d

=

a lefutott ciklus alatt megtett távolság km-ben.

6.4.1.2.

6.4.1.2.1.

Egy állandó térfogatáramú, változó hígítású berendezés alkalmazása esetén a térfogat kiömlőnyílással vagy Venturi-csővel határozható meg. Folyamatosan regisztrálni kell a térfogati gázáramra jellemző adatokat, és ki kell számítani az össztérfogatot a vizsgált időtartamára.

6.4.1.2.2. A térfogat kiszámítása térfogat-kiszorításos szivattyú használata esetén. A térfogat-kiszorításos szivattyút tartalmazó rendszerekben a hígított gáz térfogatát a következő képlettel kell kiszámítani: ahol:

V

=

a hígított kipufogógáz térfogata liter/vizsgálatban kifejezve (átszámítás előtt);

V0

=

a térfogat-kiszorításos szivattyú által a vizsgálati feltételek mellett szállított gáz térfogata liter/fordulatban;

N

=

a vizsgálat alatt megtett fordulatok száma.

6.4.1.2.3. A hígított kipufogógáz térfogatának átszámítása normál állapotra. A hígított kipufogógáz térfogatát a következő képlettel számítható át: amelyben: ahol:

Pp

=

az abszolút nyomás a térfogat-kiszorításos szivattyú bemenő nyílásánál kPa-ban;

Tp

=

a vizsgálat alatt a térfogat-kiszorításos szivattyúba belépő hígított kipufogógáz átlagos hőmérséklete (K).

6.4.1.3. ahol: A hígítási tényezőt az alábbiak szerint kell számítani: ahol:

Ci

=

az i szennyező anyag koncentrációja a hígított kipufogógázban ppm-ben vagy térfogat %-ban kifejezve, korrigálva a hígító levegőben lévő i szennyező anyag mennyiségével;

Ce

=

az i szennyező anyag mért koncentrációja a hígított kipufogógázban ppm-ben vagy térfogat %-ban kifejezve;

Cd

=

az i szennyező anyag mért koncentrációja a hígító levegőben ppm-ben vagy térfogat %-ban kifejezve;

DF

=

hígítási tényező.

Benzin- és dízelüzemre

:

PB-gázra

:

Földgázra

:

CCO2

=

a mintavevő zsákban lévő hígított kipufogógáz CO2 koncentrációja térfogat %-ban kifejezve;

CHC

=

a mintavevő zsákban lévő hígított kipufogógáz HC koncentrációja ppm szénegyenértékben kifejezve;

CCO

=

a mintavevő zsákban lévő hígított kipufogógáz CO koncentrációja ppm-ben kifejezve.

6.4.1.4. 6.4.1.4.1. Adatok 6.4.1.4.2. Számítás

6.4.1.4.1.1.

Környezeti viszonyok:

környezeti hőmérséklet: 23 °C = 296,2 K,

légköri nyomás: PB = 101,33 kPa.

6.4.1.4.1.2.

A mért, majd szabványos állapotra átszámított térfogat

6.4.1.4.1.3. A mérőkészülékről leolvasott adatok: Hígított kipufogógáz Hígító levegő HC (1) 92 ppm 3,0 ppm CO 470 ppm 0 ppm CO2 1,6 térf. % 0,03 térf. % (1) ppm szénegyenértékben

6.4.1.4.2.1.

A (DF) hígítási tényező (lásd az 5. képletet)

6.4.1.4.2.2.

A mintavevő zsákban lévő szennyező anyagok korrigált koncentrációjának számítása:

HC tömegkibocsátás (lásd a 4. és 1. képletet)

(1)

CO tömegkibocsátás (lásd az 1. képletet)

(1)

CO2 tömegkibocsátás (lásd az 1. képletet)

(4)

6.4.2. Különleges intézkedések kompressziós gyújtású motorral felszerelt járművekre

HC mérése kompressziós gyújtású motoroknál

A kompressziós gyújtású motorok által kibocsátott HC tömeg meghatározásához használt átlagos HC koncentrációt a következő képlet segítségével kell kiszámítani:

(7),

ahol:

=

a fűtött lángionizációs detektor által regisztráltak integrálja a vizsgálat ideje (t2 - t1) alatt;

Ce

=

a hígított kipufogógáz mintájának az integrált HC-görbéből számított HC koncentrációja, ppm szénegyenértékben.

6.5. Az eredmények kiértékelése

6.5.1.

A típus-jóváhagyási értékként elfogadott CO2 érték a gyártó által deklarált érték, ha a műszaki szolgálat által mért érték 4 %-nál kisebb mértékben haladja meg a deklarált értéket. A mért érték korlátozás nélkül kisebb lehet.

6.5.2.

Ha a mért CO2 érték 4 %-nál nagyobb mértékben haladja meg a gyártó által deklarált CO2 értéket, akkor ugyanazzal a járművel újabb vizsgálatot kell végezni.

Ha a két vizsgálati eredmény átlaga 4 %-nál kisebb mértékben haladja meg a gyártó által deklarált értéket, akkor a gyártó által deklarált értéket kell típus-jóváhagyási értéknek tekinteni.

6.5.3.

Ha az átlag így is 4 %-nál nagyobb mértékben haladja meg a deklarált értéket, ugyanazon a járművön egy végső vizsgálatot kell végezni.

A három vizsgálati eredmény átlagát kell típus-jóváhagyási értéknek tekinteni.

7. A TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁS SZÁMÍTÁSA

7.1.

A tüzelőanyag-fogyasztást a 6. bekezdés szerint kiszámított szénhidrogén-, szén-monoxid- és szén-dioxid-kibocsátásból kell kiszámítani.

7.2. A (benzin, PB-gáz vagy gázolaj esetében) liter/100 km, vagy (földgáz esetében) m3/100 km mértékegységben kifejezett tüzelőanyag-fogyasztást az alábbi képletekkel kell kiszámítani: ( 7 ) a) benzinüzemű, külső gyújtású motorral felszerelt járműveknél: b) PB-gázüzemű, külső gyújtású motorral felszerelt járműveknél: Ha a vizsgálathoz felhasznált tüzelőanyag összetétele különbözik attól az összetételtől, amelyet a szabványos fogyasztás kiszámításához elfogadtak, a gyártó kérésére egy cf korrekciós tényező alkalmazható az alábbiak szerint: Az alkalmazható cf korrekciós tényező az alábbiak szerint határozható meg: ahol: ntényleges = a felhasznált tüzelőanyag tényleges H/C aránya c) földgázüzemű, külső gyújtású motorral felszerelt járműveknél: d) kompressziós gyújtású motorral felszerelt járműveknél: Ezekben a képletekben:

FC

=

a (benzin, PB-gáz vagy gázolaj esetében) liter/100 km vagy (földgáz esetében) m3/100 km mértékegységben kifejezett tüzelőanyag-fogyasztás

THC

=

a mért teljes szénhidrogén-kibocsátás, g/km

CO

=

a mért szénmonoxid-kibocsátás, g/km

CO2

=

a mért széndioxid-kibocsátás, g/km

D

=

a vizsgálat során használt tüzelőanyag sűrűsége 15 °C-on.

8. A TÍPUSJÓVÁHAGYÁSOK MÓDOSÍTÁSA

8.1.

Az ezen irányelv alapján megadott típusjóváhagyások módosítása esetén a 70/156/EGK irányelv 5. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni.

9. A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE CO2-KIBOCSÁTÁS SZEMPONTJÁBÓL

9.1. Általános szabály, hogy a járművek CO2-kibocsátás szempontjából, a gyártás minőségének biztosítása érdekében tett intézkedések ellenőrzése az ezen irányelv II. mellékletében megadott típusbizonyítványban leírtak alapján és a 70/156/EGK irányelv 10. cikke rendelkezéseinek megfelelően történik. Ha a hatóság nem találja megfelelőnek a gyártó ellenőrzési eljárását, a 70/156/EGK irányelv X. mellékletének 2.4.2. és 2.4.3. pontjait kell alkalmazni.

9.1.1. Ha a járműtípus egy vagy több kiterjesztéssel rendelkezik, a vizsgálatokat az első típus-jóváhagyási kérelemhez mellékelt információs csomagban leírtaknak megfelelő járművön/járműveken végzik el.

9.1.1.1. A CO2-vizsgálathoz használt jármű megfelelősége.

9.1.1.1.1.

A sorozatból véletlenszerűen kiválasztott három járművet vizsgálnak meg, az e melléklet 6. bekezdésében leírtak szerint.

9.1.1.1.2.

Ha a hatóság megfelelőnek találja a gyártó által a 70/156/EGK irányelv X. melléklete alapján megadott gyártási szórást, a vizsgálatokat e melléklet 9.2. pontja szerint kell elvégezni.

Ha a hatóság nem találja megfelelőnek a gyártó által a 70/156/EGK irányelv X. melléklete alapján megadott gyártási szórást, a vizsgálatokat e melléklet 9.3. pontja szerint kell elvégezni.

9.1.1.1.3.

A sorozatgyártást a három kiválasztott járművön elvégzett vizsgálatok alapján akkor kell megfelelőnek vagy meg nem felelőnek tekinteni, amikor eldőlt, hogy a megfelelő táblázat szerinti vizsgálati kritériumoknak megfelelően a CO2 szempontjából "elfogadható" vagy "nem fogadható el" döntés született.

Ha nem született "elfogadható" és/vagy "nem fogadható el" döntés a CO2 szempontjából, egy további járművön kell vizsgálatot végezni (lásd az I/8. ábrát).

I/8. ÁBRA

9.1.1.2. E melléklet 5.1.1. pontjának követelményei ellenére e vizsgálatokat olyan járműveken kell elvégezni, amelyek nullkilométeresek.

9.1.1.2.1.

Mindazonáltal a gyártó kérésére a vizsgálatokat olyan járműveken végzik el, amelyek legfeljebb 15 000 km-en lettek bejáratva.

Ebben az esetben a bejáratást a gyártó végzi, aki vállalja, hogy semmiféle beállítást nem végez e járműveken.

9.1.1.2.2.

Ha a gyártó kéri, hogy elvégezhesse a bejáratási műveletet ("x" km, ahol x ≤ 15 000 km), az a következő módon lehet elvégezni:

- a CO2-kibocsátást nulladik és "x"-edik km-nél kell mérni az első vizsgált járműnél (amelyik lehet a típus-jóváhagyási jármű),

- a nulladik és "x"-edik km közötti kibocsátás-változási együtthatót a következők szerint kell kiszámítani:

-

- Ez lehet 1-nél kisebb,

- a további járműveket nem járatják be, de a nulla km-hez tartozó kibocsátási értéküket módosítani kell az EC változási együtthatóval.

- Ebben az esetben a felhasználható értékek: -

- az "x" km-hez tartozó érték az első járműnél,

- a nulla km-hez tartozó értékek, megszorozva a változási együtthatóval a további járműveknél.

9.1.1.2.3.

Alternatív módszerként a jármű gyártója egy 0,92 állandó értékű EC változási együtthatót használhat, és minden nulla km-nél mért CO2 értéket ezen együtthatóval szorozhat meg.

9.1.1.2.4.

A vizsgálathoz a legutóbb módosított 70/220/EGK irányelv IX. és IXa. mellékletében leírt referencia-tüzelőanyagokat kell használni.

9.2.

9.2.1.

A következő pontok leírják a gyártás CO2-megfelelőségi követelményeinek igazolására használt eljárást arra az esetre, ha a gyártó gyártási szórása megfelelő.

9.2.2.

A legalább három darabból álló minta mellett a mintavételi eljárást úgy határozták meg, hogy annak a valószínűsége, hogy egy tétel 40 %-nyi hibás termék mellett átmenjen a próbán, 0,95 (a gyártó kockázata = 5 %), míg annak valószínűsége, hogy egy tételt 65 %-nyi hibás termék mellett elfogadjanak, 0,1 (a fogyasztó kockázata = 10 %).

9.2.3. A következő eljárást kell használni (lásd az I/8. ábrát). Legyen L a CO2 típus-jóváhagyási érték természetes alapú logaritmusa:

xi

=

a minta i-edik járműve mérésének természetes alapú logaritmusa;

s

=

a gyártási szórás becsült értéke (a mérések természetes alapú logaritmusának vétele után);

n

=

az aktuális mintadarabszám.

9.2.4.

Ki kell számítani a mintára a vizsgálati statisztikát, amely megadja a szabványos szórások összegét a határok között, a következő meghatározás szerint:

9.2.5. Ekkor: - ha a vizsgálati statisztika nagyobb, mint a minta nagyságára az I/-/9.2.5. táblázatban megadott "elfogadható" döntési szám, a döntés: "elfogadható", - ha a vizsgálati statisztika kisebb, mint a minta nagyságára az I/-/9.2.5 táblázatban megadott "nem fogadható el" döntési szám, a döntés: "nem fogadható el", - egyébként még egy járművet meg kell vizsgálni e melléklet 6. pontja szerint, és az eljárást eggyel több járművet tartalmazó mintával kell elvégezni. I/-/9.2.5. TÁBLÁZAT Minta mérete (a vizsgált járművek összdarabszáma) "Elfogadható" döntési szám "Nem fogadható el" döntési szám (a) (b) (c) 3 3,327 - 4,724 4 3,261 - 4,790 5 3,195 - 4,856 6 3,129 - 4,922 7 3,063 - 4,988 8 2,997 - 5,054 9 2,931 - 5,120 10 2,865 - 5,185 11 2,799 - 5,251 12 2,733 - 5,317 13 2,667 - 5,383 14 2,601 - 5,449 15 2,535 - 5,515 16 2,469 - 5,581 17 2,403 - 5,647 18 2,337 - 5,713 19 2,271 - 5,779 20 2,205 - 5,845 21 2,139 - 5,911 22 2,073 - 5,977 23 2,007 - 6,043 24 1,941 - 6,109 25 1,875 - 6,175 26 1,809 - 6,241 27 1,743 - 6,307 28 1,677 - 6,373 29 1,611 - 6,439 30 1,545 - 6,505 31 1,479 - 6,571 32 - 2,112 - 2,112

9.3.

9.3.1.

A következő pontok leírják a gyártás CO2-megfelelőségi követelményeinek igazolására használt eljárást arra az esetre, ha a gyártó kimutatása a gyártási szórást illetően nem megfelelő, vagy nem áll rendelkezésre.

9.3.2.

Legalább három darabból álló minta mellett a mintavételi eljárást úgy határozták meg, hogy annak valószínűsége, hogy egy tétel 40 %-nyi hibás termék mellett átmenjen a próbán, 0,95 (a gyártó kockázata = 5 %), míg annak valószínűsége, hogy egy tételt 65 %-nyi hibás termék mellett elfogadjanak, 0,1 (a fogyasztó kockázata = 10 %).

9.3.3.

A CO2 mérést rendes eloszlásúnak kell tekinteni, és először a mért értékek természetes alapú logaritmusát kell venni. Meg kell jelölni "m0" és "m" legkisebb, illetve legnagyobb mintanagyságot (m0 = 3 és m = 32) és "n" érvényes mintaszámot.

9.3.4.

Ha egy sorozat méréseinek természetes alapú logaritmusai x1, x2,..., xj, és L a CO2 típus-jóváhagyási érték természetes alapú logaritmusa, akkor meg kell határozni, hogy:

és

9.3.5.

Az I/-/9.3.5. táblázat az "elfogadható" (An) és a "nem fogadható el" (Bn) értékeit mutatja az érvényes mintaszám függvényében. A vizsgálati statisztika - a

/Vn arány - az alábbiak szerint használható annak eldöntésére, hogy a sorozat "elfogadható" vagy "nem fogadható el":

ha m0 ≤ n ≤ m:

- "elfogadható a sorozat, ha

/Vn ≤ An,

- "nem fogadható el" a sorozat, ha

/Vn ≥ Bn,

- újabb mérést kell végezni, ha An<

.

9.3.6. A következő rekurzív képletek használhatók a vizsgálati statisztikák egymást követő értékeinek kiszámításához: I/-/9.3.5. TÁBLÁZAT Minta mérete (a vizsgált járművek összdarabszáma) n "Elfogadható" döntési szám An "Nem fogadható el" döntési szám Bn (a) (b) (c) 3 - 0,80381 16,64743 4 - 0,76339 7,68627 5 - 0,72982 4,67136 6 - 0,69962 3,25573 7 - 0,67129 2,45431 8 - 0,64406 1,94369 9 - 0,61750 1,59105 10 - 0,59135 1,33295 11 - 0,56542 1,13566 12 - 0,53960 0,97970 13 - 0,51379 0,85307 14 - 0,48791 0,74801 15 - 0,46191 0,65928 16 - 0,43573 0,58321 17 - 0,40933 0,51718 18 - 0,38266 0,45922 19 - 0,35570 0,40788 20 - 0,32840 0,36203 21 - 0,30072 0,32078 22 - 0,27263 0,28343 23 - 0,24410 0,24943 24 - 0,21509 0,21831 25 - 0,18557 0,18970 26 - 0,15550 0,16328 27 - 0,12483 0,13880 28 - 0,09354 0,11603 29 - 0,06159 0,09480 30 - 0,02892 0,07493 31 - 0,00449 0,05629 32 - 0,03876 0,03876

10. KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

10.1.

A jövőben különlegesen kis fogyasztású technológiát alkalmazó járművek jelenhetnek meg, amelyeket kiegészítő vizsgálati programoknak lehet alávetni. E programokat egy későbbi fázisban fogják meghatározni, és ezeket a gyártó a megoldás előnyeinek bemutatására igényelheti.

11. A TÍPUSJÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE

11.1.

A típusjóváhagyást ki lehet terjeszteni az ugyanolyan típusú járművekre vagy olyan különböző típusú járművekre, amelyek a II. melléklet következő jellemzői tekintetében különböznek, abban az esetben, ha a műszaki szolgálat által mért CO2-kibocsátás nem lépi túl több mint 4 %-kal a típusjóváhagyásra meghatározott értéket az M1 kategóriájú járműveknél. és több mint 6 %-kal az N1 kategóriájú járműveknél:

- referenciatömeg,

- megengedett legnagyobb tömeg,

- felépítmény típusa: -

M1 esetén: lépcsőshátú limuzin, ferdehátú limuzin, kombi, kupé, kabrió, többcélú jármű;

N1 esetén: nehéz-tehergépjármű, kistehergépkocsi,

- teljes áttételi viszonyszám,

- hajtómotor és segédberendezések.

11.2. 1

11.2.1.

Az I. melléklet 12.2. pontjában meghatározott eljárás szerint járműcsalád tagjaként jóváhagyott N1 kategóriájú járművekre a típusjóváhagyás az ugyanazon járműcsaládhoz tartozó más járművekre csak akkor terjeszthető ki, ha a műszaki szolgálat véleménye szerint az új jármű tüzelőanyag-fogyasztása nem haladja meg annak a járműnek a tüzelőanyag-fogyasztását, amelyen a járműcsalád tüzelőanyag-fogyasztása alapul.

A jóváhagyások kiterjeszthetőek olyan járművekre is, amelyek:

- tömege legfeljebb 110 kg-mal haladja meg a járműcsalád vizsgált járművének tömegét, amennyiben a járműcsalád legkönnyebb járművénél legfeljebb 220 kg-mal nagyobb tömegűek,

- teljes áttétele kizárólag az abroncsméret változása következtében kisebb, mint a járműcsalád vizsgált járművéé, és

- minden egyéb szempontból megfelelnek a járműcsaládnak.

11.2.2.

Az I. melléklet 12.3. pontjában meghatározott eljárás szerint járműcsalád tagjaként jóváhagyott N1 kategóriájú járművekre a típusjóváhagyás az ugyanahhoz a járműcsaládhoz tartozó más járművekre további vizsgálat nélkül csak akkor terjeszthető ki, ha a műszaki szolgálat véleménye szerint az új jármű tüzelőanyag-fogyasztása a járműcsalád legkisebb és legnagyobb tüzelőanyag-fogyasztású járművének tüzelőanyag-fogyasztása által megszabott határok közé esik.

12. N1 KATEGÓRIÁJÚ JÁRMŰVEK TÍPUSJÓVÁHAGYÁSA EGY JÁRMŰCSALÁDON BELÜL

N1 kategóriájú járművek a 12.1. pontban meghatározott járműcsaládon belül a 12.2. és a 12.3. pontban leírt két módszer egyikének alkalmazásával hagyhatók jóvá.

12.1. Ezen irányelvnek alkalmazásában az N1 kategóriájú járművek akkor sorolhatók egy járműcsaládba, ha a következő paraméterek azonosak vagy a meghatározott határértékeken belül vannak.

12.1.1. Azonos paraméterek:

- a gyártó és típus a II. melléklet I. szakaszának 0.2. pontjában meghatározottak szerint,

- motor lökettérfogata,

- a kibocsátáscsökkentő rendszer típusa,

- a tüzelőanyag-ellátó rendszer típusa a II. melléklet 1.5.2. pontja szerint.

12.1.2. A következő paramétereknek az alábbi határértékeken belül kell lenniük:

- teljes áttételi viszonyszám (legfeljebb 8 %-kal lehet nagyobb, mint a legkisebb érték) a II. melléklet 1.6.3. pontja szerint,

- referenciatömeg (legfeljebb 220 kg-mal lehet kisebb, mint a legnehezebb változat),

- elülső felület (legfeljebb 15 %-kal lehet kisebb, mint a legnagyobb változat),

- motorteljesítmény (legfeljebb 10 %-kal lehet kisebb, mint a legnagyobb érték).

12.2. A 12.1. pontban meghatározott járműcsaládra típusjóváhagyás adható, ha a CO2-kibocsátás és a tüzelőanyag-fogyasztás adatai azonosak a család összes tagjára vonatkozólag. A műszaki szolgálat vizsgálatra a járműcsaládnak azt a tagját választja ki, amelynek a szolgálat véleménye szerint a legmagasabb a CO2-kibocsátása. A méréseket a 6. pont szerint kell végezni és a 6.5. pontban leírt mérési eljárás szerinti eredményeket kell használni típus-jóváhagyási értékként, amely a járműcsalád összes tagjára vonatkozóan azonos.

12.3. A 12.1. pont szerint egy járműcsaládba sorolt járművek típusjóváhagyása megadható a család minden egyes tagjának egyedi CO2-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási adatai alapján. A műszaki szolgálat vizsgálatra a járműcsaládnak azt a két járművét választja ki, amelynek a szolgálat véleménye szerint a legnagyobb, illetve a legkisebb a CO2-kibocsátása. A méréseket a 6. pontban leírtak szerint kell végezni. Ha a gyártó által erre a két járműre megadott adatok a 6.5. pontban meghatározott tűréshatárok közé esnek, abban az esetben a gyártó által a járműcsalád összes tagjára megadott CO2-kibocsátási érték alkalmazható típus-jóváhagyási értékként. Ha a gyártó adatai nem esnek a tűréshatárok közé, abban az esetben a 6.5. pontban meghatározott eljárás szerinti eredmények alkalmazhatók típus-jóváhagyási értékekként, és a műszaki szolgálat a járműcsalád megfelelő számú más járművét választja ki további vizsgálatokra.

II. MELLÉKLET

MINTA

(legnagyobb méret: A/4 (210 × 297 mm))

EK-TÍPUSBIZONYITVÁNY

( 1 ) HL C 104., 1980.4.28., 1. o.

( 2 ) HL C 265., 1980.10.13., 76. o.

( 3 ) HL C 182., 1980.7.21., 3. o.

( 4 ) HL L 375/36., 1980.12.31., 34. o.

( 5 ) HL L 42., 1970.2.23., 1. o.

( 6 ) Ez a G20 és G23 referencia-tüzelőanyag középértéke 15 °C-on.

( 7 ) Meg kell ismételni benzinre és gáz-halmazállapotú tüzelőanyagra olyan járműnél, amely mind benzinnel mind gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal üzemelhet. Azokat a járműveket, melyek mind benzinnel mind gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal is üzemelhetnek, de amelyeknél a benzinüzem csak szükséghelyzetek esetére vagy indításra szolgál, és benzintartályuk legfeljebb 15 liter benzin tárolására alkalmas, a vizsgálat szempontjából olyannak kell tekinteni, mint amelyek csak gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal működnek.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 31980L1268 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:31980L1268&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 01980L1268-20040219 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:01980L1268-20040219&locale=hu

Tartalomjegyzék