41/2019. (XII. 13.) ORFK utasítás

a közösségi média és az internetes felületek rendőrségi használatáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 21. § (3) bekezdésében foglaltak alapján - az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv közösségi médiában való megjelenésének szabályozására, valamint a hivatásos állomány tagjai és a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak internetes felületen magánszemélyként, magánvéleményük nyilvánításakor figyelembe veendő szempontok meghatározása érdekében - kiadom az alábbi utasítást:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Hatály

1. Az utasítás hatálya az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervre (a továbbiakban: Rendőrség) terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. Az utasítás alkalmazásában:

a) felhasználó: az a személy, aki a Rendőrség által az internetes felületen közzétett tartalom használója;

b) felhívás: a Rendőrség által a nyilvánosság részére intézett olyan közlés, amely az ismeretlen helyen lévő személy és dolog felkutatása, az ismeretlen holttestek, holttestrészek személyazonosságának megállapítása, illetve a tanúk, sértettek jelentkezése érdekében kerül közzétételre;

c) információs társadalommal összefüggő szolgáltató: az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvényben meghatározott információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó természetes, illetve jogi személy vagy egyéb szervezet;

d) kommunikációs szerv: az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata (a továbbiakban: Szolgálat), a Rendőrség szóvivője, a Budapesti Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Osztálya, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője, a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság szóvivője, valamint a nem budapesti székhelyű rendőr-főkapitányságok kommunikációs feladatokat ellátó munkatársai;[1]

e) közlemény: a Rendőrség honlapján közzétett hivatalos állásfoglalás, tájékoztatás valamely ügyet érintő helyzettel, döntéssel, ténnyel vagy eseménnyel kapcsolatban;

f) közösségi média: az internet segítségével a felhasználók széles tábora által létrehozott online tartalmak, illetve azok megjelenítését lehetővé tevő közegek és alkalmazások;

g) médiatartalom-szolgáltató: a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvényben meghatározott médiatartalom-szolgáltató;

h) profil: közösségi médiában létrehozott személyes felhasználói fiók;

i) profil üzemeltetése: a profil rendeltetésszerű használatához szükséges tevékenységek összessége, így különösen a tartalom feltöltése, törlése, hozzászólások figyelemmel kísérése, valamint jogsértő tartalmak esetén a szükséges intézkedések megtétele.

II. FEJEZET

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

3. A rendőrségi megjelenés a közösségi médiában, a tartalomfelelős

3. A Rendőrség

a) honlapja: www.police.hu;

b) Twitter profilja: Magyar Rendőrség;

c) YouTube videócsatornája: PoliceHungary;

d) Instagram profilja: Magyar Rendőrség (@police_hu).

4. A 3. pontban meghatározott közösségi médiatartalmak tartalomfelelőse a Szolgálat.

4. A közösségi média és az internetes felület rendőrségi kereteken belül történő használata, a szabályozás célkitűzései

5. Az utasítás célja, hogy a Rendőrség

a) a nyilvánosságot a honlapján és a médiatartalom-szolgáltatók, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatók részére adható tájékoztatáson túl az internetes felületek felhasználóinak szélesebb körű elérésével is tájékoztassa;

b) a közösségi médiában a honlapján közzétett közleményekhez képest kötetlenebb hangvételű, ugyanakkor pontos, gyors és hiteles tájékoztatást adjon;

c) a tevékenységét a nyilvánossággal megismertesse, elismertesse és népszerűsítse, a Rendőrség iránti bizalmat kialakítsa és elmélyítse;

d) tájékoztató, felvilágosító munkája szélesebb társadalmi rétegekhez is eljusson;

e) a megtörtént események tanulságait a hasonló esetek elkerülése, megelőzése érdekében eljuttassa a felhasználókhoz;

f) hivatásos állományú tagja és a rendvédelmi igazgatási alkalmazott, illetve azok közeli hozzátartozója ne legyen kitéve a hivatali kötelezettséggel összefüggésben illetéktelen befolyásolásnak, a rendőri foglalkoztatásra visszavezethető esetleges fenyegetésnek az internetes felületen a rendőrségi állományba tartozás tényének nyilvánosságra hozatala miatt;

g) a működésébe vetett közbizalom csorbítására alkalmas, így különösen a rendvédelmi hivatás etikai alapelveivel össze nem egyeztethető véleménynyilvánításokat megelőzze.

5. A rendőrségi közösségi médiatartalom létrehozásának szabályai

6. Közösségi médiában profilt az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) szervezeti egységei és szervezeti elemei, valamint a Rendőrség területi és helyi szervei (a továbbiakban együtt: rendőri szerv) kizárólag a hivatali működésükkel és tevékenységükkel összefüggésben hozhatnak létre.

7. A 6. pontban meghatározott célból létrehozott profilt az azt létrehozó rendőri szerv üzemelteti.

8. A profil létrehozásához olyan, kizárólag erre a célra létrehozott rendőrségi funkcionális e-mail-cím használható, amely elnevezése összhangban van a létrehozó rendőri szerv elnevezésével vagy tevékenységével. A létrehozáshoz használt e-mail-cím más kapcsolattartásra nem használható.

9. A közösségi médiában profil létrehozását az országos rendőrfőkapitány engedélyezi.

10. Az ORFK szervezeti egységének vagy szervezeti elemének vezetője az 1. melléklet szerinti kérelmet a szolgálati út betartásával felterjeszti az országos rendőrfőkapitánynak.

11. Területi és helyi szervek esetében a 2. melléklet szerinti kérelmet a szerv vezetője a szolgálati út betartásával a Szolgálat vezetőjén keresztül terjeszti fel az országos rendőrfőkapitánynak. A Szolgálat vezetője a profil létrehozásáról szóló kérelem felterjesztéséhez mellékeli a szakmai állásfoglalását is tartalmazó javaslatát.

12. Az országos rendőrfőkapitány a döntését a Szolgálat vezetőjén keresztül küldi meg a kérelmet előterjesztőnek. A Szolgálat az engedélyezett profilokról személyes adatokat nem tartalmazó nyilvántartást vezet.

13. A Rendőrség munkájába vetett közbizalom növelése és társadalmi presztízsének erősítése érdekében a profilok működése felett a kommunikáció szempontjából a szakmai irányítást a Szolgálat gyakorolja. Szakmai irányítási jogkörében eljárva a Szolgálat különösen általános jellegű képzést, oktatást tarthat, illetve a profilt működtető rendőri szerv részére egyedi utasítás kiadását kezdeményezheti az arra jogosulttól.

14. A közösségi médiában az üzemeltetőnek a profil jellemzőinek megadásakor fel kell tüntetnie, hogy az nem a lakosság és a Rendőrség közti hatósági kapcsolattartás céljából jött létre, így különösen, hogy a felület nem panaszfelvételre, feljelentés, illetve bejelentés megtételére szolgál, valamint közzé kell tennie a felsoroltak megtételének lehetséges módjait, a telefonos és az egyéb elérhetőségeket.

15. A profilt létrehozó rendőri szerv a közösségi média szolgáltatónál kezdeményezi a profil hitelesítését, amennyiben arra a szolgáltató lehetőséget biztosít.

16. A létrehozott profil profilképeként a rendőri szervre utaló fénykép vagy logó használható.

17. A profilt üzemeltető rendőri szervek évente január 15-ig értékelést készítenek az előző év tapasztalatairól a Szolgálat által legalább 30 nappal korábban felterjesztett vagy megküldött szempontok alapján.

6. A közösségi médiában közzétett tartalom szabályozása, a tartalomért való felelősség

18. A közösségi médiában létrehozott tartalomért a profilt üzemeltető és a tartalmat feltöltő rendőri szerv felel. A tartalomszolgáltatásért való felelősséget az adott szerv szervezeti és működési szabályzatában, illetve ügyrendjében, valamint a feladatvégrehajtásért felelős személyek munkaköri leírásában szerepeltetni kell.

19. Törekedni kell arra, hogy a közösségi médiában a Rendőrség szervei által létrehozott tartalom ne egyezzen meg teljes egészében a Rendőrség honlapjának tartalmával. A közösségi médiában közzétett információk alapja lehet a rendőrségi közlemény, felhívás vagy sajtótájékoztató anyaga, azonban az ilyen célú másodközlés esetén törekedni kell arra, hogy a tájékoztatás nyelvezete, hangvétele és szövege közvetlenebb, kötetlenebb megfogalmazású, a közösségi oldal arculatához, szellemiségéhez illeszkedő legyen.

20. A Rendőrség honlapjának tartalma a közösségi médiában megosztható. Az ilyen megosztások mellett törekedni kell az önálló bejegyzések létrehozására is.

21. A felhívásokat közzé lehet tenni, vagy a felhívások a Rendőrség honlapján megjelentetett tartalmát is meg lehet osztani abban az esetben, ha az erre használt konkrét közösségi média szolgáltatása úgy működik, hogy az aktualitását vesztett felhívás az eltávolítása után a felhasználók által megosztott tartalomból is törlődik. Amennyiben ez nem kivitelezhető, a felhívások ilyen jellegű közzétételére nem kerülhet sor.

22. Minden esetben - akár a címében, akár a megszövegezésében - tilos az emberi méltóságot sértő vagy trágár tartalom közreadása.

23. Ha a közzétételre szánt tartalom részét képező kép- és hangfelvétel készítéséhez és felhasználásához törvényi vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott rendelkezések alapján az érintett hozzájárulása szükséges, azt a 3. melléklet szerinti írásos tájékoztatót is tartalmazó nyilatkozat formájában kell beszerezni, amelynek hiányában felvétel nem készíthető, az így készített felvételeket haladéktalanul törölni kell.

24. A 23. pontban meghatározott hozzájárulás visszavonása esetén a már közzétett kép- és hangfelvételt haladéktalanul törölni kell.

25. A 23. pontban meghatározott hozzájáruláshoz kötött felvétel alatt különösen az egyedi természetes személy, vagy a másokkal együtt, de kiemeléssel bemutatott, egyértelműen azonosítható személy ábrázolása értendő.

26. Amennyiben a nyilvános eseményekről, rendezvényekről, a táj- és utcarészletekről készült felvételekre a képmás nyilvánosságra hozatalának tilalma azért nem vonatkozik, mert az ábrázolás módja nem egyéni, vagy a felvétel összhatásában örökít meg a nyilvánosság előtt lezajlott eseményeket, a természetes személyek nem egyedi személyként, hanem mint sokaság, a tömeg részei láthatók, az érintett hozzájárulásának beszerzése nem szükséges.

27. A profilt üzemeltető rendőri szerv vezetője a szerv által üzemeltetett felületen elkövetett jogsértések tudomására jutását követően, indokolatlan késedelem nélkül megteszi az intézkedési kötelezettségből fakadó szükséges intézkedéseket.

28. A közösségi médiában profilt üzemeltető a szerkesztett tartalomhoz fűzött felhasználói véleményeket köteles moderálni. A profil tárgyköréhez, arculatához nem illeszkedő, trágár, szexuális tartalmú, fenyegető, gyűlöletet keltő, rágalmazó, becsületsértő, politikai tartalmú, kereskedelmi jellegű hozzászólást és termékmegjelenítést, reklámot tartalmazó bejegyzést, illetve azokat, amelyek szerzői jogokat sérthetnek, vagy egyéb módon jogsértők, indokolatlan késedelem nélkül, a tudomásszerzést követően törölni kell.

7. Az internetes felületen a Rendőrség személyi állományába tartozásra vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalának szabályai

29. A hivatásos állomány tagja és a rendvédelmi igazgatási alkalmazott az internetes felületen magánszemélyként történő megnyilvánulásakor vagy magánvéleménye kinyilvánításakor

a) a Rendőrség állományába tartozásának tényét;

b) a beosztását;

c) hivatásos állományú tag esetében a rendfokozatát, valamint

d) a Rendőrség állományába tartozásra utaló felvételt

nem hozhatja nyilvánosságra.

30. Az utasítás alkalmazása szempontjából a 29. pontban meghatározott adatok internetes felületen történő nyilvánosságra hozatalának kell tekinteni azt is, ha azokat a hivatásos állomány tagja és a rendvédelmi igazgatási alkalmazott az internetes felületen történő regisztrálásakor mások számára is hozzáférhető módon rögzíti.

31. Ha a hivatásos állomány tagja és a rendvédelmi igazgatási alkalmazott a 29. pontban meghatározott adatokat internetes felületen már nyilvánosságra hozta, és az érintett internetes felületen magánszemélyként kíván megnyilvánulni, vagy a magánvéleményét kívánja kinyilvánítani, úgy ezt megelőzően köteles a 29. pontban meghatározott adatok internetes felületről történő törléséről gondoskodni, vagy azokat mások számára hozzáférhetetlenné tenni.

32. A 31. pontban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a hivatásos állomány tagja és a rendvédelmi igazgatási alkalmazott magánszemélyként történő megnyilvánulására vagy a magánvéleménye kinyilvánítására

a) a szolgálati időn kívül végzett tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységével összefüggésben;

b) a Rendőrség által szerkesztett és kiadott sajtótermékben, vagy

c) a Rendőrség által a 3. pontban meghatározott felületen közzétett tartalomban

kerül sor.

33. A 29. pontban foglaltakat nem kell alkalmazni a hivatásos állomány tagja és a rendvédelmi igazgatási alkalmazott magánszemélyként történő megnyilvánulásakor, ha

a) a kommunikációs szervek tagjaként célzottan a nyilvánosságnak szánt kiadványban, valamint a médiatartalom-szolgáltatók által közölt tartalomban hivatali tevékenységével összefüggésben szerepel, az e tartalom felhasználásakor vagy megosztásakor;

b) a nyilatkozattételre kijelölt munkatársként a médiatartalom-szolgáltatók által közölt tartalomban hivatali tevékenységével összefüggésben szerepel, az e tartalom felhasználásakor vagy megosztásakor;

c) a Rendőrség által készített kiadványokban történik, vagy ha ilyenekhez készített felvételeken szerepel, az e tartalom felhasználásakor vagy megosztásakor;

d) a közzétételt az állományilletékes parancsnoka írásban engedélyezi és

da) az állomány tagja egyenruhában olyan eseményen készült felvételen szerepel, amely a Rendőrséghez való tartozását méltó módon (különösen házasságkötés, kegyeleti tiszteletadás, megemlékezés, jutalom vagy dicséret átvétele során) ábrázolja,

db) az állomány tagja olyan felvételen szerepel, amely összhatásában a Rendőrségbe vetett bizalmat erősíti, valamint alkalmas arra, hogy a felhasználók széles körében szimpátiát keltsen, vagy a Rendőrséghez való tartozást méltó módon ábrázolja,

dc) annak tartalma összhatásában a Rendőrségbe vetett bizalmat erősíti, valamint alkalmas arra, hogy a felhasználók széles körében szimpátiát keltsen, vagy a Rendőrséghez való tartozást méltó módon fejezi ki.

34. A 33. pont d) alpontjában meghatározott esetben az állományilletékes parancsnok az engedély megadása előtt a feladatkörében érintett kommunikációs szerv állásfoglalását kérheti.

35. A kommunikációs szerv indokolt esetben a Szolgálat állásfoglalását is kérheti, amely állásfoglalásban foglaltaktól az engedélyezés tekintetében eltérni nem lehet.

36. A hivatásos állomány tagja és a rendvédelmi igazgatási alkalmazott a 32-33. pontban foglalt esetekben is köteles magánszemélyként úgy megnyilvánulni, vagy a magánvéleményét úgy kinyilvánítani, hogy az összhangban álljon az 5. pont f)-g) alpontjában foglaltakkal.

37. A Rendőrség személyi állományába tartozó munkavállaló a közösségi médiában magánszemélyként történő véleménynyilvánításkor köteles tiszteletben tartani a Rendőrség jó hírnevét és szervezeti érdekét.

8. A rendőrségi közösségi médiatartalom megszüntetése

38. A létrehozott profil törölhető

a) a profilt működtető szerv saját elhatározásából;

b) a profil működési engedélyének visszavonásával egyben a profil törlésére való utasítással.

39. Amennyiben a rendőri szerv a már létrehozott profilt saját elhatározásából megszünteti és véglegesen törli, arról a törlést követő 3 napon belül - a 12. pontban meghatározott nyilvántartás aktualizálása érdekében - a Szolgálat vezetőjét írásban értesíti.

40. Abban az esetben, ha a Szolgálat - szakmai irányítás keretében megküldött vagy felterjesztett - előzetes figyelemfelhívásának beérkezését követő 8 napon belül a profil üzemeltetéséért felelős szerv vezetője nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, a nem vagy nem az utasításban foglaltaknak megfelelően üzemeltetett profil törlését a Szolgálat vezetője írásban, indokolással ellátva kezdeményezheti az országos rendőrfőkapitánynál.

41. Az országos rendőrfőkapitány profil törlésére, vagy hiányosságok megszüntetésére vonatkozó döntését a Szolgálat vezetőjén keresztül küldi meg az érintett szerv vezetőjének.

42. Az országos rendőrfőkapitány által észrevételezett hiányosságok megszüntetésére az érintett szerv a szükséges intézkedéseket legkésőbb a kézhezvételt követő munkanapon köteles megtenni, melynek végrehajtásáról további egy munkanapon belül a Szolgálat vezetőjén keresztül köteles írásban jelentést tenni.

43. A profilt az erre vonatkozó utasítás kézhezvételét követő munkanapon az érintett szerv köteles törölni és erről a Szolgálat vezetőjét legkésőbb a következő munkanapon írásban értesíteni

a) az országos rendőrfőkapitány törlésre vonatkozó döntése esetén, illetve

b) abban az esetben, ha az országos rendőrfőkapitány hiányosság megszüntetését írta elő, de arra a megadott határidőn belül nem került sor.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

45. Ha a rendőri szerv, szervezeti egység vagy elem az utasítás hatálybalépése előtt a 6. pontban meghatározott profilt már létrehozta és azt továbbra is fenn kívánja tartani, úgy köteles a 10-11. pontban meghatározott módon eljárni. Ezen eljárás hiányában a profilt - az utasítás hatálybalépéstől számított egy hónapon belül - törölni kell. A korábban létrehozott és így fenntartott profilokhoz használt e-mail-cím megtartható.

46.[2]

Dr. Balogh János r. altábornagy s. k.,

országos rendőrfőkapitány

1. melléklet a 41/2019. (XII.13.) ORFK utasításhoz

2. melléklet a 41/2019. (XII. 13.) ORFK utasításhoz

3. melléklet a 41/2019. (XII. 13.) ORFK utasításhoz