BH 2021.3.83 A szakszervezeti tisztségviselő munkavállaló sem sértheti véleménynyilvánítása során más becsületét, emberi méltóságát. A véleménynyilvánítás attól még nem jogsértő, ha az abban foglalt megállapítással nem mindenki ért egyet [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 9. § (1) bekezdés, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (1)-(2) bekezdés, 2:43. §, 2:45. § (1) bekezdés].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 1994. szeptember 1-jétől állt az alperes alkalmazásában zenekari tag/I. hegedű tutti munkakörben. 2002 óta egy Szakszervezet választott szakszervezeti tisztségviselője volt.

[2] 2013. június 8-án B. V. zenekari tag e-mailben egy levelet küldött a zenekar tagjainak, amelyben az aznapi előadáson a trombitás játékával kapcsolatosan éles kritikát fogalmazott meg. Ezzel összefüggésben az alperes főigazgatója a zenekar tagjaival egyebekben azt közölte, hogy "ezt a viselkedést rendkívül károsnak, tarthatatlannak, az együttes munkamorálját, művészi nívóját rombolónak és tűrhetetlennek tartom, és minden, hangsúlyozom: minden elkövetkező esetben - tekintet nélkül az illető személyére - érvénybe léptetem az azonnali elbocsátás intézményét. Különleges eset, hogy a tudomásomra jutott első eset elkövetőjét mindössze írásbeli figyelmeztetésben részesítem - ez ugyan neki szól, de minden bajkeverő értsen belőle".

[3] 2015 decemberében négy túlszolgálatot rendeltek el a zenekar részére. Ennek megvalósítása a már korábban kiadott beosztás miatt - figyelemmel az előadóművészeti törvényben maximalizált, a zenészek által leadandó szolgálatszámokra - váratlan nehézség elé állította a munkáltatót, a zenekart, egyúttal a munkáltatónál működő szakszervezeteket is, amely miatt feszült légkör alakult ki.

[5] Az alperesnél D. G. főzeneigazgatói asszisztens 2016. év folyamán sikeresen pályázott a zenekari igazgató pozícióra, amelyet 2016. augusztus 1-től töltött be.

[6] A felperes 2016. áprilisának vége felé szóvá tette K. B.-nek, a megbízott főzeneigazgatónak, hogy kifogásai vannak M. A. - egyben D. G. házastársa - magatartásával kapcsolatban.

[7] A felperes 2016. május 5-én keltezett, K. B.-nek címzett, zenekari főbizalmiként aláírt elektronikus levelet írt.

[8] A levél tartalmát és annak továbbítását R. O. szakszervezeti elnök jóváhagyta. Azt a felperes a címzetten kívül 2016. május 8-án további, kb. 200 zenekari művésztársának is megküldte elektronikus úton, titkos másolatban.

[9] A felperes 2016. május 6-án levelet írt a főigazgatói asszisztens D. G.-nek, amelyben azzal a kérdéssel fordult hozzá, hogy "[...] amennyiben véleménye van bármelyik zenekari művészről, azt ne a családi megbízottal, hanem szemtől szembe legyen szíves közölni. A közelmúltban számtalanszor fordult elő, hogy az Ön közeli hozzátartója a zenekari árokban, próbateremben vagy a folyosón osztogatta az állásokat, megbízásokat, ígérte az új hangszereket, fizetésemeléseket, tette a megjegyzéseket a kollégák munkájáról. Arra kérem Önt, ha úgy érzi probléma van a munkámmal, vagy bármivel, ami ebben a házban hozzám kapcsolható, felháborítja fizetésem és hatalmam nagysága, akkor ne M. A. zenekari művésznő legyen az, aki a hátam mögött, az Ön nevében terjeszti az Ön véleményét. Az elmúlt egy hónapban számtalanszor futottunk össze véletlenszerűen, egyszer sem próbált meg kapcsolatba lépni velem. Ezáltal valószínűsíthető, hogy felesége az Ön utasítására cselekszik. Jó lenne, ha a vezetői munkássága nem hátulról jövő, mások által végrehajtott kommunikáción alapulna. K. B. mb. főzeneigazgató Úrtól azt hallottam, hogy az Ön zenekari igazgatói kinevezésének egyik alapfeltétele volt, hogy a zenekari tag beosztásban dolgozó felesége nem avatkozik bele az Ön munkájába. Kérem ennek betartását, amennyiben nem megy, remélhetőleg tudják az ilyenkor elvárható megoldást".

[10] Ezt a levelet a felperes a címzetten kívül 2016. május 8-án e-mailben továbbította a főigazgatónak, főigazgató-helyettesének, megbízott főzeneigazgatójának, a főzeneigazgatói asszisztensnek és a szakszervezet elnökének.

[11] Az alperes 2016. május 18-án keltezett, 2016. május 19-én közölt rendkívüli felmentéssel a felperes közalkalmazotti jogviszonyát a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 33/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján megszüntette. A tényállás rögzítését követően kiemelte, hogy "Tény, hogy az Alaptörvény mindenki számára biztosítja a véleménynyilvánításhoz való jog szabad gyakorlását, egyúttal azonban leszögezi azt is, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére, valamint [...] a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére [...]". Ebben a körben az indokolás hivatkozott a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 8. § (3) bekezdése által felállított korlátokra is, amely szerint a közalkalmazottak véleménynyilvánításhoz való jogukat a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatják. Kiemelte az alperes, hogy "Lényeges, hogy a véleménynyilvánítás milyen hangnemben történik, valamint az is, hogy milyen hatást gyakorol a munkáltatóra nézve". A felmentés rögzítette, hogy "Tekintettel arra, hogy Ön szakszervezeti tisztségviselő is, így Önnek lehetősége lett volna a szakszervezeti tisztségviselők által gyakorolható jogokkal élve [Mt. 272. § (1)-(9) bekezdés], a megfelelő hangnemben, az előírt formában és keretek között eljuttatni a munkáltatóhoz azokat az észrevételeit, amelyek a munkáltató működésével kapcsolatosak. Ön ehelyett a szakszervezeti tisztségviselőként szerzett befolyását kihasználva, azzal visszaélve, nagy nyilvánosság előtt a szabad véleménynyilvánítás korlátait megsértve adott hangot személyes véleményének." Az alperes a felmentésben utalt arra, hogy "a 2016. május 5-ei és május 6-ai levelei D. G.-re és M. A.-ra vonatkozóan olyan tudatos és rosszindulatú kijelentéseket tartalmaznak, amelyek az érintetteket személyiségüket illetően sértik. Azzal pedig, hogy véleményét a zenekar minden tagjának és a vezetőségnek is megküldte, nyilvánvalóan azt kívánta elérni, hogy feszültséget generáljon a zenekar tagjai között, az új vezető ellen hangolja a tagokat és a vezetőséget, alá is ásva ezzel D. G. majdani vezető tekintélyét [...]". A rendkívüli felmentés indokolásában utalt arra, hogy a munkáltatói jogok gyakorlója 2013. június 15-én kifejezetten tájékoztatta a zenekari művészeket arról, hogy kötelesek tartózkodni az egymással kapcsolatos véleménynyilvánítástól. A munkáltatónál a címlista használatával kapcsolatosan kialakult rend alapján a felperes kötelezettségszegést követett el akkor, amikor a korábbi munkáltatói felhívás ellenére személyes véleményét nem kizárólag az érintettekkel közölte, hanem azt a zenekar tagjai számára is megismerhetővé tette, nyilvánosan lejáratva és megszégyenítve ezzel a fent megnevezett munkatársait [Mt. 52. § (1) bekezdés c) pont].

[12] A rendkívüli felmentés közlését követően, 2016. május 21-én 111 aláírás gyűlt össze annak érdekében, hogy a főigazgató a felperes felmentésére vonatkozó döntését gondolja újra, és azt vonja vissza.