62007CJ0199[1]

A Bíróság (negyedik tanács) 2009. november 12-i ítélete. Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Görög Köztársaság. Tagállami kötelezettségszegés - Közbeszerzési szerződések - 93/38/EGK irányelv - Közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény - Tanulmány készítése - Automatikus kizárási okok - A minőségi kiválasztás szempontjai és bírálati szempontok. C-199/07. sz. ügy.

C-199/07. sz. ügy

Az Európai Közösségek Bizottsága

kontra

Görög Köztársaság

"Tagállami kötelezettségszegés - Közbeszerzési szerződések - 93/38/EGK irányelv - Közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény - Tanulmány készítése - Automatikus kizárási okok - A minőségi kiválasztás szempontjai és bírálati szempontok"

Az ítélet összefoglalása

1. Jogszabályok közelítése - Közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban - 93/38 irányelv - Az ajánlattevők közötti hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve

(93/38 tanácsi irányelv, 4. cikk, (2) bekezdés)

2. Jogszabályok közelítése - Közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban - 93/38 irányelv - Szerződések odaítélése

(93/38 tanácsi irányelv, 34. cikk, (1) bekezdés, a) pont)

1. Az érintett tagállam nem teljesíti a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 93/38 irányelv 4. cikkének (2) bekezdéséből eredő kötelezettségeit, amennyiben az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben olyan kikötést tesz, hogy nem fogadja el azon külföldi szakértőirodák és tervezők részvételi jelentkezését, amelyek az ugyanezen ajánlatkérő által közzétett tervpályázati felhívásokra az említett hirdetmény tárgyát képező tervpályázati eljárásban benyújtott részvételi jelentkezést megelőző hat hónapban részvételi jelentkezést nyújtottak be, és úgy nyilatkoztak, hogy a jelen tervpályázati eljárásban megkövetelttől eltérő oklevél-kategóriának megfelelő képesítéssel rendelkeznek.

Az ilyen kikötés ugyanis, amely alapján a külföldi szakértőirodák és tervezők egyértelműen azt gondolhatják, hogy az ugyanezen ajánlatkérő által indított korábbi eljárásban tett nyilatkozatuk szerinti képesítés és a vitatott közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény alapján lefolytatandó eljárás vonatkozásában megkövetelt képesítés közötti esetleges eltérés automatikusan az e közbeszerzési eljárásból való kizárásukhoz vezet, e külföldi szakértőirodákra és tervezőkre elrettentő hatással járhat.

Még ha az említett kikötést úgy is alkalmazzák, hogy azok az érdekelt gazdasági szereplők, akiknek kétségük van annak alkalmazási körével kapcsolatban, kiegészítő tájékoztatást kérhetnek az érintett ajánlatkérőtől, és bármilyen megfelelő eszközzel bizonyíthatják, hogy megfelelnek a szóban forgó eljárásban való részvétel feltételeinek, a potenciális érdekelteknek egyenlő helyzetben kell lenniük a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben foglalt információk jelentéstartalmát illetően. Nem felel meg az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elveknek az, ha ezen érdekeltek egy csoportjának az érintett ajánlatkérőhöz kell fordulnia felvilágosítás és kiegészítő tájékoztatás végett a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény tartalmának valós jelentésével kapcsolatban, amennyiben az utóbbi megfogalmazása a kellőképpen körültekintő, és gondos érdekelt számára nem hagy semmilyen kétséget.

E tekintetben a 93/38 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése azzal, hogy megtiltja az ajánlattevők közötti hátrányos megkülönböztetést, azokat is védi, akiket visszatartott az ajánlattételtől az, hogy az ajánlattevő által követett eljárási szabályok folytán hátrányos helyzetbe kerültek.

(vö. 36-41., 58. pont és a rendelkező rész)

2. Az érintett tagállam nem teljesíteti a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 93/38 irányelv 34. cikke (1) bekezdésének a) pontjából eredő kötelezettségeit, amennyiben egy vasútállomás megépítése keretében megvalósítandó tanulmány készítésére irányuló közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény minőségi kiválasztási szempontokat határoz meg "bírálati szempontokként".

Ugyanis jóllehet, hogy a 93/38 irányelv 34. cikkének (1) bekezdése nem taxatíve sorolja fel az ajánlatkérő által a közbeszerzési szerződés odaítélése során alkalmazható feltételeket, és e rendelkezés szabad választási lehetőséget biztosít az ajánlatkérők számára a bírálati szempontok körében, e választási lehetőség csak a gazdaságilag összességében legelőnyösebb ajánlat meghatározásának részszempontjaira terjedhet ki. Következésképpen a "bírálati szempontok" köréből ki vannak zárva az olyan, minőségi kiválasztásra irányuló feltételek, amelyek az ajánlattevőknek az érintett szerződés teljesítésére való alkalmasságának megítéléséhez kötődnek.

(vö. 54-55. pont és a rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács)

2009. november 12.(*)

"Tagállami kötelezettségszegés - Közbeszerzési szerződések - 93/38/EGK irányelv - Közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény - Tanulmány készítése - Automatikus kizárási okok - A minőségi kiválasztás szempontjai és bírálati szempontok"

A C-199/07. sz. ügyben,

Az EK 226. cikk alapján kötelezettségszegés megállapítása iránt a Bírósághoz 2007. április 12-én

az Európai Közösségek Bizottsága (képviselik: M. Patakia és D. Kukovec, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg)

felperesnek

a Görög Köztársaság (képviseli: D. Tsagkaraki, meghatalmazotti minőségben, segítője: K. Christodoulou dikigoros, kézbesítési cím: Luxembourg)

alperes ellen

benyújtott keresete tárgyában,

A BÍRÓSÁG (negyedik tanács),

tagjai: K. Lenaerts a harmadik tanács elnöke, a negyedik tanács elnökeként eljárva, R. Silva de Lapuerta, Juhász E. (előadó), G. Arestis, és J. Malenovský bírák,

főtanácsnok: E. Sharpston,

hivatalvezető: L. Hewlett főtanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2008. július 10-i tárgyalásra,

a főtanácsnok indítványának a 2009. július 9-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Keresetével az Európai Közösségek Bizottsága annak megállapítását kéri a Bíróságtól, hogy a Görög Köztársaság - mivel ténylegesen a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1993. június 14-i 93/38/EGK tanácsi irányelv (HL L 199., 84. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 2. kötet, 194. o.) 31. cikkének (2) bekezdésében előírtakon kívüli, a külföldi szakértőirodákat sújtó, további automatikus kizárási okot vezetett be, és mivel elmulasztotta elkülöníteni a vitás tervpályázati eljárásban a minőségi kiválasztás szempontjait és a bírálati szempontokat - nem teljesítette a közösségi közbeszerzési jogból, nevezetesen az ezen irányelv - a Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelően értelmezett - 4. cikkének (2) bekezdéséből, 31. cikkének (1) és (2) bekezdéséből, valamint 34. cikke (1) bekezdésének a) pontjából, továbbá a képesítés megszerzéséről szóló tanúsítványok kölcsönös elismerésének a közösségi közbeszerzési jogot átható elvéből, valamint az EK 12. és EK 49. cikkből eredő kötelezettségeit.

Jogi háttér

2 A 93/38 irányelv 2. cikkének a jelen ügy tényállásának idején alkalmazandó változata kimondta:

"(1) Ezt az irányelvet olyan ajánlatkérőkre kell alkalmazni, amelyek:

a) állami szervek vagy közvállalkozások és a (2) bekezdésben említett tevékenységek valamelyikét folytatják;

[...]

(2) A következő tevékenységek tartoznak ezen irányelv hatálya alá:

[...]

c) olyan hálózatok üzemeltetése, amely az utazóközönség számára szolgáltatást végez a vasúton, automatikus rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, busszal vagy drótkötélpályán való szállítás terén.

[...]"

3 Ugyanezen irányelv 14. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. alpontja kimondta:

"Ezt az irányelvet a következőkre kell alkalmazni:

[...]

c) a III., IV. és VI. mellékletben [helyesen: a III., IV., V. és VI. mellékletben] említett tevékenységeket végző ajánlatkérők által odaítélt szerződések feltéve, hogy az hozzáadottérték-adó nélküli becsült érték [helyesen: feltéve, hogy azok hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke] nem kevesebb mint:

i. 400 000 [euró] szállítási [helyesen: árubeszerzésre] és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében;

[...]"

4 A 93/38 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése értelmében:

"Az ajánlatkérő biztosítja, hogy a különböző szállítók, vállalkozók vagy szolgáltatók között ne legyen megkülönböztetés."

5 Ugyanezen irányelv 31. cikkének szövege a következő volt:

"(1) Annak az ajánlatkérőnek, amely a meghívásos eljárásban való ajánlattételhez vagy a tárgyalásos eljárásban való részvételhez jelölteket [helyesen: részvételre jelentkezőket] választ ki, a jelöltek [helyesen: részvételre jelentkezők] kiválasztását olyan objektív feltételek és szabályok szerint kell végeznie, amelyeket előzetesen meghatároz, és az érdekelt szállítók, vállalkozók vagy szolgáltatók rendelkezésére bocsát.

(2) Az alkalmazott feltételek magukban foglalhatják [az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1971. július 26-i] 71/305/EGK [tanácsi irányelv (HL L 185., 5. o.)] 23. cikkében és [az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1976. december 21-i] 77/62/EGK [tanácsi irányelv (HL L 13., 1. o.)] 20. cikkében előírt kizárási feltételeket is.

(3) A feltételek alapulhatnak az ajánlatkérő azon objektív igényén, hogy a jelöltek [helyesen: részvételre jelentkezők] számát a szerződés-odaítélési eljárás sajátos jellemzői és az eljárás végrehajtásához szükséges erőforrások egyensúlyának szükségessége által indokolt szintre csökkentse. A kiválasztott jelöltek [helyesen: részvételre jelentkezők] számával kapcsolatban azonban figyelembe kell venni a megfelelő verseny biztosításának szükségességét."

6 A 71/305 irányelv 23. cikke és a 77/62 irányelv 20. cikke, amelyeknek a szövege azonos volt, IV. címük "A minőségi kiválasztás szempontjai" című 1. fejezetében meghatározták azokat az eseteket, amelyekben a vállalkozók a közbeszerzési eljárásban való részvételből kizárhatók voltak. Ezen esetek vagy a vállalkozó személyes helyzetére, nevezetesen arra vonatkoztak, hogy csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás alatt áll-e, csődegyezséget kötött-e, vagy jogerős ítéletben megállapított jogkövetkezmény hatálya alatt áll-e, vagy a vállalkozó magatartására, azaz arra, hogy súlyos szakmai kötelezettségszegést követett-e el, elmulasztotta-e társadalombiztosítási járulékfizetési és adófizetési kötelezettségét, vagy hamis nyilatkozatot tett-e.

7 E két cikket átvette az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1993. június 14-i 93/37/EGK tanácsi irányelv (HL L 199., 54. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 2. kötet, 163. o.) 24. cikke, illetve az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1993. június 14-i 93/36/EGK tanácsi irányelv (HL L 199., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 2. kötet, 110. o) 20. cikke, amelyek újrakodifikálták a 71/305 és 77/62 irányelvet.

8 A 93/38 irányelv 34. cikkének (1) bekezdése kimondta:

"(1) Az egyes szolgáltatások díjazására vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések sérelme nélkül az ajánlatkérő a következő feltételek alapján ítéli oda a szerződéseket:

a) ha a gazdaságilag összességében legelőnyösebb ajánlatot tevőnek ítéli oda, a kérdéses szerződéstől függően olyan különböző feltételek, mint például: szállítási vagy teljesítési határidő, működési költségek, költséghatékonyság, minőség, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, műszaki érték, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítására vonatkozó kötelezettség, készletbiztonság és az ár; vagy

b) kizárólag a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás."

9 Végül a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1992. február 25-i 92/13/EGK tanácsi irányelv (HL L 76., 14. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 315. o) 2. cikke (6) bekezdésének a jelen ügy tényállásának idején hatályos változatának szövege "A jogorvoslati eljárásokra vonatkozó előírások" cím alatt a következő volt:

"Az (1) bekezdésben említett hatáskör gyakorlásának a szerződés odaítélése után megkötött szerződésre kifejtett hatásait a nemzeti jog határozza meg. Továbbá, kivéve azt az esetet, amikor egy határozatot a kártérítés megítélését megelőzően meg kell semmisíteni, egy tagállam rendelkezhet úgy, hogy egy szerződés-odaítélést követő szerződéskötés után a jogorvoslati eljárásokért felelős testület hatásköre csak a kártérítésnek a jogsértés károsultja részére történő megítélésére korlátozódik."

10 Az említett rendelkezés szövege gyakorlatilag megegyezik az 1992. június 18-i 92/50/EGK tanácsi irányelvvel (HL L 209., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 322. o.) módosított, az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1989. december 21-i 89/665/EGK tanácsi irányelv (HL L 395., 33. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 246. o.) 2. cikke (6) bekezdésének szövegével.

A vitatott közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény és a pert megelőző eljárás

11 A jelen ügyben a Bizottság kifogásai az EGRA OSE AE (a továbbiakban: ERGA OSE), a görög vasúttársasághoz tartozó közjogi vállalkozás által közzétett közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben szereplő egyes rendelkezésekre és feltételekre vonatkoznak. E hirdetmény egy vasútállomás megépítése keretében megvalósítandó ingatlan- és elektromechanikai projektekkel kapcsolatos tanulmány készítésére irányult.

12 A vitatott közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény a 2003/S 205-185214 és a 2003/S 206-186119 nyilvántartási számon 2003. október 16-án került közzétételre. E hirdetmény rendelkezései és feltételei az akkor hatályos nemzeti jogszabályon alapultak, nevezetesen az 1977. évi 716. törvény előírásain.

13 A vitatott közbeszerzési eljárást megindító hirdetménynek a jelen kereset vizsgálata keretében releváns rendelkezései a következők:

"III. szakasz: Jogi, gazdasági, pénzügyi és technikai információk

[...]

2.1) A [...] szolgáltatók személyes helyzetére vonatkozó adatok és a gazdasági és műszaki szempontú minimális alkalmasságuk megítéléséhez szükséges igazolások:

[...]

2.1.3) Műszaki alkalmasság - Megkövetelt igazolási módok: A. az ajánlatkérő a következők által benyújtott részvételi jelentkezéseket fogadja el:

a) görög szakértőirodák, amelyek szerepelnek a megfelelő nemzeti nyilvántartásban, és oklevéllel rendelkeznek:

[...]

b) külföldi szakértőirodák, amelyeket az Európai Unió vagy az [Európai Gazdasági Térség (EGT)] valamely tagállama jogszabályainak megfelelően alapítottak, és amelyek központi ügyintézésének helye, fő telephelye vagy alapító okirat szerinti székhelye az Európai Unió, illetve az EGT területén található [...]. A külföldi tervezőknek valamennyi tanulmánykategóriára vonatkozóan rendelkezniük kell a görög tervezői jegyzékben szereplő görög tervezőktől megkövetelt képesítéseknek megfelelő képesítés megszerzéséről szóló tanúsítvánnyal és tényleges szaktudással, továbbá a szakértőirodáknak valamennyi tanulmánykategória vonatkozásában rendelkezniük kell tudományos munkatárssal, megfelelően a görög szakértőirodák számára a személyzettel kapcsolatban előírt követelményeknek [...]

Az ajánlatkérő jelzi, hogy nem fogadja el azon külföldi szakértőirodák és/vagy tervezők részvételi jelentkezését, amelyek az [ERGA OSE] által közzétett felhívásokra a jelen tervpályázati eljárásban benyújtott részvételi jelentkezést megelőző hat hónapban részvételi jelentkezést nyújtottak be, és amelyek úgy nyilatkoztak, hogy a jelen eljárásban megkövetelttől eltérő oklevél-kategóriának megfelelő képesítéssel rendelkeznek.

[...]

IV. szakasz: Eljárás

IV.1) Az eljárás fajtája: nyílt

[...]

IV. 2) Bírálati szempontok:

Az összességében legelőnyösebb ajánlat az alábbiakban megadott részszempontok szerint [...]:

A 93/38 irányelv 34. cikke (1) bekezdésének a) pontjára figyelemmel a nyertes ajánlattevő kiválasztására [...] az alábbi szempontok alapján kerül sor:

1. Különös és általános tapasztalat és különösen a hasonló tárgyban vagy a tervezők, vagy a szakértőirodák és tudományos munkatársaik által ténylegesen elkészített tanulmányok.

2. A tanulmány előírt határidőre való elkészítésére vonatkozó tényleges képesség, figyelembe véve a más tanulmányok elkészítésével kapcsolatban vállalt kötelezettségeket, továbbá a szóban forgó tanulmány vonatkozásában konkrétan javasolt tudományos munkatársakat és munkacsoportot, valamint a tanulmány tárgyával összefüggő felszerelést,

a részszempontok fontossági sorrendben szerepelnek: nem.

[...]"

14 A görög rendszer alapján a szakértőirodák és a tervezők okleveleit a tapasztalat, valamint az elkészített tanulmányok alapján kategóriákba sorolják, és e tapasztalatnak megfelelően nyilvántartásba veszik azokat. A külföldi szakértőirodák és tervezők nem kötelesek feliratkozni e nyilvántartásokba. Minden közbeszerzési szerződés esetében meghatározott oklevél-kategóriát követelnek meg, a közbeszerzési szerződéshez elvárt tapasztalatnak megfelelően.

15 Az 1977. évi 716. törvényt hatályon kívül helyezte, és annak helyébe lépett a 2005. évi 3316. törvény.

16 Egy panasz folytán a Bizottság 2005. június 28-án levelet küldött az illetékes görög hatóságoknak, amelyben felhívta a figyelmüket arra, hogy a vitatott közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény bizonyos rendelkezései sértik a 93/38 irányelv egyes rendelkezéseit és az állampolgárság alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét. A görög hatóságok a 2005. július 22-i levélben válaszoltak. E válasz megvizsgálását követően a Bizottság 2005. október 18-án felszólító levelet küldött a Görög Köztársaságnak. Az e levélben felhozott két kifogás egyfelől a vitatott közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény III. szakasza 2.1.3. pontja b) alpontja második bekezdésének megfogalmazása miatt a külföldi szakértőirodákkal és tervezőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetésre, másfelől ugyanezen hirdetmény IV. szakaszának 2. pontjában a kiválasztási szempontok és a bírálati szempontok közötti elhatárolás hiányára vonatkozott.

17 A görög hatóságok által a 2005. december 14-én e felszólító levélre adott választ a Bizottság nem találta kielégítőnek, ezért 2006. július 4-én indokolással ellátott véleményt küldött a Görög Köztársaságnak, amelyre ez utóbbi 2006. augusztus 30-i levelében válaszolt. Mivel a válasz továbbra sem győzte meg, a Bizottság e kereset megindítása mellett döntött.

A keresetről

Az elfogadhatóságról

18 A Görög Köztársaság elfogadhatatlansági kifogást hoz fel e keresettel szemben.

19 E tagállam előadja először is, hogy az 1977. évi 716. törvényt, amelyen a vitatott közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény alapult, az indokolással ellátott véleményben meghatározott határidő lejárta előtt, azaz azon időpontot megelőzően, amely a kötelezettségszegés megítélése tekintetében a referencia-időpontot jelenti, hatályon kívül helyezte egy új törvény. Az ezen új törvény alapján közzétett közbeszerzési eljárást megindító hirdetmények már nem tartalmaznak olyan előírásokat, mint amelyek a jelen esetben a jogvita tárgyát képezik. Márpedig a kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás célja nem valamely tagállam megbélyegzése, hanem annak elősegítése, hogy a közösségi joggal összeegyeztethető szabályozást dolgozzon ki, amely cél immár megvalósult a 2005. évi 3316. törvénnyel.

20 Másodszor a Görög Köztársaság lényegében arra hivatkozik, hogy a 92/13 irányelv 2. cikkének (6) bekezdését a görög jogba az 1997. évi 2252. törvény 4. cikkének (2) bekezdése ültette át, amely értelmében a szerződés megkötése után azt már nem lehet megtámadni. Ennélfogva a vitatott közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény következtében megkötött szerződés - amely azonnali beszerzésnek minősül, mivel tanulmány elkészítésére irányul - utólagos megsemmisítése kizárt, annál is inkább, mivel az e közbeszerzési szerződést odaítélő határozatot nemzeti szinten három, ideiglenes intézkedés iránti eljárás keretében hozott bírósági határozat is megerősítette. A Görög Köztársaság így valójában arra utal, hogy a Bizottság keresete okafogyottá vált.

21 Ezen érvelés nem fogadható el.

22 Hangsúlyozni kell ugyanis egyfelől, hogy amint az mind a keresetlevélből, mind a Bizottság válaszából kitűnik, és amint azt a Bíróság előtt a tárgyalás során is megerősítették, a kereset nem a 93/38 irányelvnek a nemzeti jogba való hiányos vagy helytelen átültetésére irányul, és nem is az 1977. évi 716. törvényen alapuló, ezen irányelvvel ellentétes állandó közigazgatási gyakorlatra, hanem az irányelvnek a szóban forgó szerződés-odaítélési eljárásban való szabálytalan alkalmazására.

23 Márpedig kizárólag a Bizottságra tartozik annak megítélése, hogy célszerű-e a kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás kezdeményezése, valamint hogy az érintett tagállam mely cselekménye vagy mulasztása miatt kell ezt az eljárást megindítani. A Bizottság kérheti tehát a Bíróságtól olyan kötelezettségszegés megállapítását, amely egy irányelvben meghatározott eredmény meghatározott esetben való el nem érésében áll (a C-20/01. és C-28/01. sz., Bizottság kontra Németország egyesített ügyekben 2003. április 10-én hozott ítélet [EBHT 2003., I-3609. o.] 30. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Ennélfogva az 1977. évi 716. törvény hatályon kívül helyezése és új törvény elfogadása az indokolással ellátott véleményben előírt határidő lejárta előtt nem teszi a jelen keresetet okafogyottá.

24 Másfelől hangsúlyozni kell, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelően a 89/665 irányelv 2. cikkének (6) bekezdése, amelynek tartalma megegyezik a 92/13 irányelv 2. cikkének (6) bekezdésével, nem befolyásolhatja az EK 226. cikk alapján előterjesztett keresetet (a C-503/04. sz., Bizottság kontra Németország ügyben 2007. július 18-án hozott ítélet [EBHT 2007., I-6153. o.] 34. pontja). Az említett irányelvek ugyanis, mivel ezek a tagállamokat kötelezik mindazon intézkedések megtételére, amelyek az ajánlatkérők által hozott határozatokkal szembeni hatékony jogorvoslat gyakorlásához szükségesek, nem tekinthetők egyúttal a tagállamok és a Közösség közötti kapcsolatokat szabályozó aktusoknak, amelyek ezáltal érintenék az EK 226. cikk alkalmazását (lásd ebben az értelemben a C-275/08. sz., Bizottság kontra Németország ügyben 2009. október 15-én hozott ítélet 33. és 35. pontját).

25 Mindenesetre az, hogy a vitatott szerződést esetlegesen már nem lehet megsemmisíteni, nem teszi a kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárást okafogyottá.

26 Másfelől meg kell állapítani, hogy az indokolással ellátott véleményben meghatározott két hónapos határidő lejártakor, azaz 2006. szeptember 4-én a szóban forgó szerződés még nem ment teljesedésbe, noha az állandó ítélkezési gyakorlat az ilyen teljesedés feltételéhez köti a Bizottság keresetének elfogadhatatlanná nyilvánítását (lásd különösen a C-394/02. sz., Bizottság kontra Görögország ügyben 2005. június 2-án hozott ítélet [EBHT 2005., I-4713. o.] 18. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot, valamint a C-237/05. sz., Bizottság kontra Görögország ügyben 2007. október 11-én hozott ítélet [EBHT 2007., I-8203. o.] 29. pontját).

27 Az ügy irataiból ugyanis kitűnik, hogy a szóban forgó közbeszerzési szerződés két tanulmányból állt, amelyet a nyertes ajánlattevőnek kellett elkészíteni. Annak ellenére, hogy amint azt a Görög Köztársaság állítja, az első tanulmány a második előfeltételének minősül, nem vitatott, hogy azok a nyertes ajánlattevő kötelezettségeinek teljesítése szempontjából egységes egészet képeznek. Márpedig magának a Görög Köztársaságnak a Bíróság előtt a tárgyalás során tett állításai szerint a második tanulmány 2006. szeptember 6-án még nem készült el, következésképpen azt ekkor még nem adták át az ajánlatkérőnek. Ennélfogva ezen időpontban a szóban forgó szerződés még nem ment teljesedésbe.

28 A fenti megfontolások következtében meg kell állapítani, hogy a Bizottság keresete elfogadható.

Az ügy érdeméről

29 Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy amint az ügy irataiból kiderül, az ERGA OSE közjogi vállalkozás, amelynek tevékenysége a vasúti közszolgáltatás nyújtására szolgáló hálózatok üzemeltetésére irányul. Így a 93/38 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdésének c) pontja értelmében ajánlatkérőnek minősül. Másfelől a vitatott közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény tárgyát képező szerződés becsült értéke 3 240 000 euró, amely tehát jelentősen meghaladja az ugyanezen irányelv 14. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. alpontjában meghatározott értékhatárt. Következésképpen a szóban forgó szerződés-odaítélési eljárás az említett irányelv hatálya alá tartozik.

30 A jelen keresetben megfogalmazott kifogások egyfelől a vitatott közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény III. szakasza 2.1.3. pontja b) alpontjának második bekezdésében szereplő kikötésre, másfelől az említett hirdetmény IV. szakaszának 2. pontjára vonatkoznak.

A vitatott közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény III. szakasza 2.1.3. pontja b) alpontjának második bekezdésében szereplő kikötésről

31 A Bizottság álláspontja szerint a vitatott közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény III. szakasza 2.1.3. pontja b) alpontjának második bekezdésében szereplő kikötés - amely szerint az ajánlatkérő nem fogadja el azon külföldi szakértőirodák vagy tervezők részvételi jelentkezését, amelyek az ERGA OSE által közzétett tervpályázati felhívásokra az említett hirdetmény tárgyát képező tervpályázati eljárásban benyújtott részvételi jelentkezést megelőző hat hónapban részvételi jelentkezést nyújtottak be, és amelyek úgy nyilatkoztak, hogy a jelen tervpályázati eljárásban megkövetelttől eltérő oklevél-kategóriának megfelelő képesítéssel rendelkeznek - sérti az ugyanezen irányelv 31. cikkének (1) és (2) bekezdését, mivel újabb kizárási okot határoz meg a közösségi közbeszerzési jog által taxatív módon meghatározott kizárási okokon felül. Az említett kikötés továbbá hátrányos megkülönböztetést jelent a külföldi szakértőirodákkal és tervezőkkel szemben, amely sérti a 93/38 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében foglalt, valamint az EK 12. és EK 49. cikkből következő egyenlő bánásmód elvét. E kikötés sérti továbbá az oklevelek és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismerésének elvét.

32 Mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy a Bizottság nem kérdőjelezi meg a szakértőirodák és a tervezők okleveleit - a tapasztalataik és az általuk elkészített tanulmányok alapján - kategóriákba soroló görög rendszert, sem azoknak az e tapasztalatnak megfelelő jegyzékekbe való felvételét. A Bizottság nem vitatja azt sem, hogy a tagállamok jogosultak igazolást kérni e tapasztalatról, sem azt, hogy a külföldi szakértőirodák és tervezők nem kötelesek feliratkozni e jegyzékekbe, és tapasztalatukat bármilyen eszközzel bizonyíthatják.

33 Ezen előzetes észrevételt követően meg kell állapítani először is, hogy a vitatott közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény tárgyát képező eljárás nyílt eljárás volt. Márpedig a Bizottság - a tárgyaláson ezzel kapcsolatban neki feltett kérdések nyomán - elismerte, hogy a 93/38 irányelv 31. cikkének az ilyen típusú eljárásokra való alkalmazhatóságának kérdése problémát okoz tekintettel arra, hogy (1) bekezdésében kifejezetten a meghívásos és tárgyalásos eljárásokra utal, a nyílt eljárásokra azonban nem. E tárgyaláson kifejtette, hogy alapvető kifogása a vitatott kikötéssel kapcsolatban az volt, hogy az sérti az említett irányelv 4. cikkének (2) bekezdését.

34 E körülmények között úgy kell tekinteni, hogy a Bizottság elállt a 93/38 irányelv 31. cikkének az említett kikötéssel való megsértésére alapított kifogásától.

35 Másodszor meg kell állapítani, hogy az említett kikötést, amelyet pontosan és egyértelműen fogalmaztak meg, úgy kell érteni, hogy amennyiben valamely külföldi szakértőiroda vagy tervező az új ajánlati felhívást megelőző hat hónapon belül részt vett az ugyanezen ajánlatkérő, azaz az ERGA OSE által indított valamely közbeszerzési eljárásban, és a korábbi eljárás keretében úgy nyilatkozott, hogy az újabb eljárásban - az oklevelek besorolására vonatkozó görög rendszernek megfelelően - megkövetelttől eltérő oklevél-kategóriának megfelelő képesítéssel rendelkezik, akkor ebben az új eljárásban való részvételét nem fogják elfogadni.

36 A Görög Köztársaság mindazonáltal arra hivatkozik, hogy e kikötést mindig is úgy alkalmazták, hogy azok az érdekelt gazdasági szereplők, akiknek kétségük volt annak alkalmazási körével kapcsolatban, kiegészítő tájékoztatást kérhettek az érintett ajánlatkérőtől, és bármilyen megfelelő eszközzel bizonyíthatták, hogy megfelelnek a szóban forgó eljárásban való részvétel feltételeinek.

37 E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatának megfelelően az egyenlő bánásmód elve magában foglalja az átláthatóság elvét. Ezen elvek, amelyek a közösségi közbeszerzési jogi irányelvek alapját képezik, többek között megkövetelik, hogy az - akár csak potenciális - ajánlattevők általában egyenlő helyzetben legyenek, és ugyanolyan esélyekkel rendelkezzenek részvételi jelentkezésük vagy ajánlatuk feltételeinek meghatározásakor (lásd ebben az értelemben a C-470/99. sz., Universale-Bau és társai ügyben 2002. december 12-én hozott ítélet [EBHT 2002., I-11617. o.] 93. pontját és a C-213/07. sz. Michaniki-ügyben 2008. december 16-án hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 44. és 45. pontját, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

38 A potenciális érdekelteknek egyenlő helyzetben kell lenniük különösen a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben foglalt információk jelentéstartalmát illetően. Nem felel meg ezen elveknek az, ha ezen érdekeltek egy csoportjának az érintett ajánlatkérőhöz kell fordulnia felvilágosítás és kiegészítő tájékoztatás végett a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény tartalmának valós jelentésével kapcsolatban, amennyiben az utóbbi megfogalmazása a kellőképpen körültekintő, és gondos érdekelt számára nem hagy semmilyen kétséget.

39 Másfelől a Bíróság kimondta, hogy a 93/38 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése azzal, hogy megtiltja az ajánlattevők közötti hátrányos megkülönböztetést, azokat is védi, akiket visszatartott az ajánlattételtől az, hogy az ajánlattevő által követett eljárási szabályok folytán hátrányos helyzetbe kerültek (a C-16/98. sz., Bizottság kontra Franciaország ügyben 2000. október 5-én hozott ítélet [EBHT 2000., I-8315. o.] 109. pont).

40 Nem vitatható, hogy a vitatott kikötés világos megfogalmazása által elrettentő hatással járhat a külföldi szakértőirodákra és tervezőkre nézve, amint egyébként ez a jelen esetben is történt.

41 Az említett kikötés alapján ugyanis azok egyértelműen azt gondolhatják, hogy az ugyanezen ajánlatkérő által indított korábbi eljárásban tett nyilatkozatuk szerinti képesítés és a vitatott közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény alapján lefolytatandó eljárás vonatkozásában megkövetelt képesítés közötti esetleges eltérés automatikusan az e közbeszerzési eljárásból való kizárásukhoz vezet.

42 Következésképpen a külföldi részvételre jelentkező - mint a Bizottsághoz benyújtott panasz előterjesztője - nem rendelkezik a belföldi érdekeltekkel azonos esélyekkel az említett kikötés egyértelmű, elrettentő megfogalmazása, valamint annak szükségessége miatt, hogy e megfogalmazás ellenére további lépéseket tegyenek a tervpályázati eljárásban való részvétel feltételeivel kapcsolatos felvilágosítás megszerzése érdekében.

43 Meg kell állapítani tehát, hogy a vitatott közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény megfogalmazásának módja az érdekelt letelepedési helye szerinti tagállam alapján eltérő bánásmódot von magával a külföldi részvételre jelentkezők rovására, amely eltérő bánásmód vonatkozásában a Görög Köztársaság semmilyen igazolást nem terjesztett elő.

44 Harmadszor meg kell állapítani, hogy a 93/38 irányelv (34) preambulumbekezdése értelmében "az oklevelek, a bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről szóló közösségi szabályokat akkor kell alkalmazni, amikor egy adott képesítés igazolására egy szerződés-odaítélési eljárásban vagy egy tervpályázaton való részvételhez van szükség".

45 A jelen esetben nem vitás, hogy a vitatott közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény III. szakasza 2.1.3. pontja b) alpontjának második bekezdésében foglalt kikötés megfogalmazásából kitűnik, hogy azok a külföldi részvételre jelentkezők, akik az ugyanazon ajánlatkérő által korábban indított közbeszerzési eljárásban való részvételre jelentkeztek, a belföldi részvételre jelentkezőkkel szemben az említett ajánlatkérő előtt nem hivatkozhatnak valamennyi oklevelükre vagy szakképesítésükre.

46 Ezzel szemben az említett kikötés - megfogalmazása alapján - nem enged arra következtetni, hogy az ajánlatkérő egyáltalán nem veszi figyelembe a más tagállamok által kiállított okleveleket vagy szakképesítést igazoló más okiratokat.

47 Ebből következik, hogy a Bizottságnak a képesítés megszerzéséről szóló tanúsítványok kölcsönös elismeréséről szóló közösségi szabályok megsértésére vonatkozó kifogása nem megalapozott.

48 A fenti megfontolásokra tekintettel meg kell állapítani, hogy a vitatott kikötés nem felel meg a 93/38 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének.

49 E körülmények között nem szükséges megvizsgálni a Bizottság további állításait, amelyek szintén az ilyen hátrányosan megkülönböztető bánásmód megállapítására irányulnak.

A vitatott közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény IV. szakaszának 2. pontjáról

50 A Bizottság állítása szerint a vitatott közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény IV. szakaszának "Bírálati szempontok" című 2. pontja nem megengedhető módon összemossa az ajánlattevők minőségi kiválasztásának szempontjait és a szerződés odaítélésének szempontjait. Arra hivatkozik, hogy a 93/38 irányelv a 92/50 irányelvhez hasonló rendszert vezet be, amely szerint különbséget kell tenni az eljárás két szakasza között: az első az ajánlattevők kiválasztása szempontjainak a megállapítását foglalja magában, a második pedig a szerződés odaítélése szempontjainak meghatározását. Így az odaítélési eljárásnak két elkülönülő szakasza van, amelyek eltérő célokat szolgálnak, jóllehet a Bizottság álláspontja szerint nem tilos egyszerre elvégezni a jelentkezők alkalmasságának vizsgálatát és a szerződés odaítélését.

51 E tekintetben az ítélkezési gyakorlatból következik, hogy - még ha a közösségi közbeszerzési irányelvek elméletben nem is zárják ki, hogy az ajánlattevők alkalmasságának vizsgálata és a szerződés odaítélése egyidejűleg történjen - az eljárás e két szakasza elkülönül egymástól, és különböző szabályok vonatkoznak rájuk (lásd analógia útján a 31/87. sz. Beentjes-ügyben 1988. szeptember 20-án hozott ítélet [EBHT 1988., 4635. o.] 15. és 16. pontját, valamint a C-532/06. sz., Lianakis és társai ügyben 2008. január 24-én hozott ítélet [EBHT 2008., I-251. o.] 26. pontját).

52 Az ajánlattevők alkalmasságának vizsgálatát ugyanis az ajánlatkérő végzi a jelen esetben a 93/38 irányelv 30. és 31. cikkében meghatározott, a gazdasági és pénzügyi alkalmasságra, illetve a műszaki alkalmasságra vonatkozó feltételek (az ún. "minőségi kiválasztás szempontjai") alapján (lásd analógia útján a fent hivatkozott Beentjes-ügyben hozott ítélet 17. pontját és a fent hivatkozott Lianakis és társai ügyben hozott ítélet 27. pontját).

53 Ezzel szemben a szerződés odaítélése a jelen esetben az ugyanezen irányelv 34. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek, azaz vagy a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy a gazdaságilag összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján történik (lásd analógia útján a fent hivatkozott Beentjes-ügyben hozott ítélet 18. pontját és a fent hivatkozott Lianakis és társai ügyben hozott ítélet 28. pontját).

54 Márpedig, még ha ez utóbbi esetben - amint a "mint például" kifejezés használata is bizonyítja - a 93/38 irányelv 34. cikkének (1) bekezdése nem taxatíve sorolja is fel az ajánlatkérő által alkalmazható feltételeket, és ha e rendelkezés szabad választási lehetőséget biztosít is az ajánlatkérők számára a bírálati szempontok körében, e választási lehetőség csak a gazdaságilag összességében legelőnyösebb ajánlat meghatározásának részszempontjaira terjedhet ki (lásd analógia útján a fent hivatkozott Beentjes-ügyben hozott ítélet 19. pontját; a C-19/00. sz., SIAC Construction ügyben 2001. október 18-án hozott ítélet [EBHT 2001., I-7725. o.] 35. és 36. pontját; a C-513/99. sz. Concordia Bus Finland ügyben 2002. szeptember 17-én hozott ítélet [EBHT 2002., I-7213. o.] 54. és 59. pontját; a C-315/01. sz. GAT-ügyben 2003. június 19-én hozott ítélet [EBHT 2003., I-6351. o.] 63. és 64. pontját, valamint a fent hivatkozott Lianakis és társai ügyben hozott ítélet 29. pontját).

55 Következésképpen a "bírálati szempontok" köréből ki vannak zárva az olyan feltételek, amelyek nem a gazdaságilag összességében legelőnyösebb ajánlat meghatározására vonatkoznak, hanem lényegében az ajánlattevőknek az érintett szerződés teljesítésére való alkalmasságának megítéléséhez kötődnek (lásd analógia útján a fent hivatkozott Lianakis és társai ügyben hozott ítélet 30. pontját).

56 A jelen eljárásban az ajánlatkérő által a vitatott közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény IV. szakaszának 2. pontjában "bírálati szempontokként" meghatározott feltételek főleg az érintett szerződés megfelelő teljesítését biztosító szakmai tapasztalatra és tényleges kapacitásra vonatkoznak. Tehát olyan feltételekről van szó, amelyek az ajánlattevők szerződés teljesítésére való alkalmasságának megítélésére vonatkoznak, és amelyek ezért nem minősülhetnek a 93/38 irányelv 34. cikkének (1) bekezdése szerinti "bírálati szempontoknak", amit egyébiránt a görög hatóságok komolyan nem vitattak.

57 A fentiekre tekintettel meg kell állapítani, hogy a vitatott közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény IV. szakaszának 2. pontja nem felel meg a 93/38 irányelv 34. cikke (1) bekezdése a) pontjának.

58 A fenti megfontolásokra tekintettel meg kell állapítani, hogy a Görög Köztársaság - egyfelől mivel a vitatott közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény III. szakasza 2.1.3. pontja b) alpontjának második bekezdése szerint az ajánlatkérő nem fogadja el azon külföldi szakértőirodák és tervezők részvételi jelentkezését, amelyek az ERGA OSE által közzétett tervpályázati felhívásokra az említett hirdetmény tárgyát képező tervpályázati eljárásban benyújtott részvételi jelentkezést megelőző hat hónapban részvételi jelentkezést nyújtottak be, és úgy nyilatkoztak, hogy a jelen tervpályázati eljárásban megkövetelttől eltérő oklevél-kategóriának megfelelő képesítéssel rendelkeznek, másfelől mivel az említett hirdetmény IV. szakaszának 2. pontjában elmulasztották elkülöníteni a minőségi kiválasztás szempontjait és a bírálati szempontokat - nem teljesítette a 93/38 irányelv 4. cikkének (2) bekezdéséből és 34. cikke (1) bekezdésének a) pontjából eredő kötelezettségeit.

59 A keresetet ezt meghaladó részében el kell utasítani.

A költségekről

60 Az eljárási szabályzat 69. cikkének 2. §-a alapján a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Ugyanezen szabályzat 69. cikke 3. §-ának első albekezdése alapján részleges pernyertesség esetén a Bíróság elrendelheti a költségeknek a felek közötti megosztását, vagy határozhat úgy, hogy mindegyik fél maga viselje saját költségeit. Mivel jelen esetben mind a Bizottság, mind a Görög Köztársaság részlegesen pervesztes lett, úgy kell határozni, hogy mindketten maguk viselik saját költségeiket.

A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:

1) A Görög Köztársaság - egyfelől mivel az ERGA OSE AE által 2003. október 16-án a 2003/S 205-185214 és 2003/S 206-186119 nyilvántartási számon közzétett közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény III. szakasza 2.1.3. pontja b) alpontjának második bekezdése szerint az ajánlatkérő nem fogadja el azon külföldi szakértőirodák és tervezők részvételi jelentkezését, amelyek az ERGA OSE AE által közzétett tervpályázati felhívásokra az említett hirdetmény tárgyát képező tervpályázati eljárásban benyújtott részvételi jelentkezést megelőző hat hónapban részvételi jelentkezést nyújtottak be, és úgy nyilatkoztak, hogy a jelen tervpályázati eljárásban megkövetelttől eltérő oklevél-kategóriának megfelelő képesítéssel rendelkeznek, másfelől mivel ugyanezen hirdetmény IV. szakaszának 2. pontjában elmulasztották elkülöníteni a minőségi kiválasztás szempontjait és a bírálati szempontokat - nem teljesítette a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1993. június 14-i 93/38/EGK tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdéséből és 34. cikke (1) bekezdésének a) pontjából eredő kötelezettségeit.

2) A Bíróság a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja.

3) Az Európai Közösségek Bizottsága és a Görög Köztársaság maguk viselik saját költségeiket.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: görög.