31993L0038[1]

A Tanács 93/38/EGK Irányelve (1993. június 14.) a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásainak összehangolásáról

A Tanács 93/38/EGK Irányelve

(1993. június 14.)

a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásainak összehangolásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 57. cikke (2) bekezdésének, valamint 66., 100a. és 113. cikke utolsó mondatára,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

az Európai Parlamenttel együttműködve [2]

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

(1) mivel meg kell hozni a belső piacnak az 1992. december 31-ig terjedő időszakban való fokozatos kiépítésére irányuló intézkedéseket; mivel a belső piac egy olyan belső határok nélküli terület, amelyben biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása;

(2) mivel a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban odaítélt, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében az EGK-Szerződés 30. és 59. cikkének megfelelően tilos az áruk szabad mozgásának és a szolgáltatások teljesítése szabadságának a korlátozása;

(3) mivel az Euratom-Szerződés 97. cikke a valamely tagállam joghatósága alá tartozó vállalkozásokkal kapcsolatban tiltja az állampolgárság alapján történő korlátozásokat azokban az esetekben, amikor a vállalkozások részt kívánnak venni a Közösségen belüli tudományos vagy ipari jellegű nukleáris létesítmények építésében, vagy a Közösségen belül ehhez kapcsolódó szolgáltatást kívánnak teljesíteni;

(4) mivel ezek a célkitűzések megkövetelik az ezen ágazatokban működő egységek által alkalmazott beszerzési eljárások összehangolását;

(5) mivel a belső piac létrehozásáról szóló fehér könyv cselekvési programot és ütemtervet tartalmaz az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó eljárások összehangolásáról szóló, 1971. július 26-i 71/305/EGK tanácsi irányelv [4] és az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó eljárások összehangolásáról szóló, 1976. december 21-i 77/62/EGK tanácsi irányelv [5] hatálya alá jelenleg nem tartozó ágazatok közbeszerzési piacainak megnyitására;

(6) mivel a belső piac létrehozásáról szóló fehér könyv a szolgáltatások piacának megnyitására is tartalmaz cselekvési programot és ütemtervet;

(7) mivel az ilyen, az említett irányelvek hatálya alá jelenleg nem tartozó ágazatok között szerepel a vízügyi, az energiaipari és a szállítási ágazat, csakúgy mint a 77/62/EGK irányelvet illetően a távközlési ágazat;

(8) mivel ezen ágazatok kihagyásának a fő oka az volt, hogy az ilyen szolgáltatásokat végző szervezeteket egyes esetekben a közjog, más esetekben pedig a magánjog szabályozza;

(9) mivel a piac tényleges megnyitására és a beszerzési szabályok ezen ágazatokban történő alkalmazása során a megfelelő egyensúly biztosítására vonatkozó igény megköveteli, hogy az említett szervezeteket ne a jogállásuk alapján, hanem más alapon határozzák meg;

(10) mivel az érintett négy ágazatban a megoldandó beszerzési problémák hasonló jellegűek, és így lehetővé válik azoknak egy jogforrásban történő kezelése;

(11) mivel az ajánlatkérők működési piacainak zárt jellege az egyik alapvető oka annak, hogy az ezen ágazatokban működő ajánlatkérők a beszerzéseiket nem a Közösségre kiterjedő verseny alapján végzik, s e zártság a nemzeti hatóságok által megadott különleges vagy kizárólagos jogok létének tulajdonítható, mely jogokat az érintett szolgáltatást végző hálózatok részére történő szállításra, azilyen hálózatok rendelkezésre bocsátására vagy üzemeltetésére, egy adott földrajzi terület meghatározott célból történő hasznosítására, a nyilvános távközlési hálózatok rendelkezésre bocsátására vagy üzemeltetésére, vagy a nyilvános távközlési szolgáltatások teljesítésére vonatkozóan engedélyeztek a nemzeti hatóságok;

(12) mivel ezeken a területeken a Közösségre kiterjedő verseny hiányának másik fő oka azokból a különböző módszerekből ered, amelyek révén a nemzeti hatóságok befolyásolhatják ezeknek a szervezeteknek a viselkedését, különösen e szervezetek jegyzett tőkéjében való részvételükkel és e szervezetek igazgatási, ügyviteli vagy felügyeleti testületeiben való képviseletükkel;

(13) mivel ez az irányelv nem terjedhet ki a vízügyi, az energiaipari és a szállítási szolgáltatások ágazatain vagy a távközlési ágazaton kívüli szervezetek tevékenységére, illetve azokra a szervezetekre, amelyek bár ezen ágazatokba tartoznak, de közvetlenül ki vannak téve a verseny hatásának azokon a piacokon, amelyekre nem korlátozott a belépés;

(14) mivel szükséges, hogy ezek a szervezetek közös beszerzési eljárásokat alkalmazzanak a vízügyi vonatkozású tevékenységük során; mivel egyes szervezetekre ez idáig a 71/305/EGK és a 77/62/EGK irányelv vonatkozott a vízépítési projektek, az öntözés, a vízrendezés vagy a szennyvízelvezetés és -kezelés terén végzett tevékenységükkel kapcsolatban;

(15) mivel azonban az árubeszerzésre vonatkozóan javasolt beszerzési szabályok alkalmazhatatlanok a víz vásárlására, figyelembe véve azt az igényt, hogy a vizet a felhasználási helyhez közeli forrásokból szükséges beszerezni;

(16) mivel meghatározott feltételek fennállása esetén, egy földrajzi területnek az ott található olaj, gáz, szén vagy más szilárd fűtőanyag feltárása vagy bányászata céljából történő kiaknázása olyan alternatív szabályozáshoz köthető, amely lehetővé teszi ugyanazon, a szerződések megnyitására irányuló cél elérését; mivel a Bizottságnak biztosítania kell annak ellenőrzését, hogy az említett alternatív szabályozást végrehajtó tagállamok megfelelnek-e ezeknek a feltételeknek;

(17) mivel a Bizottság bejelentette, hogy intézkedéseket fog javasolni a villamos energia országhatárokon keresztül történő szállítását korlátozó akadályok 1992-re történő felszámolására; mivel az árubeszerzésekre javasolt beszerzési szabályok nem tennék lehetővé az energiaipari ágazaton belül az energia és a tüzelőanyagok vásárlását jelenleg korlátozó akadályok legyőzését; mivel emiatt nem szükséges az ilyen beszerzéseket ezen irányelv hatálya alá vonni, azonban szem előtt kell tartani, hogy ezt a helyzetet a Tanács újra meg fogja vizsgálni a Bizottság jelentése és javaslatai alapján;

(18) mivel a 3975/87/EGK [6] és a 3976/87/EGK rendelet [7], illetve a 87/601/EGK irányelv [8] és a 87/602/EGK határozat [9] célja az, hogy nagyobb mértékű versenyt teremtsen az utazóközönség számára légi szállítási szolgáltatásokat kínáló szervezetek között, és ennélfogva jelenleg nem szükséges az ilyen szervezeteknek ezen irányelv hatálya alá vonása, bár egy későbbi időpontban ezt a helyzetet a verseny terén elért fejlődés fényében felül kellene vizsgálni;

(19) mivel a közösségi tengeri hajózásban érvényesülő versenyre tekintettel nem szükséges, hogy ebben az ágazatban a szerződések többségét részletes eljárásoknak vessék alá; mivel a tengerjáró komphajókat üzemeltető hajózási társaságok helyzetét figyelemmel kell kísérni; mivel az állami szervek által üzemeltetett egyes part menti vagy folyami kompszolgáltatásokat a jövőben már nem szabad kivenni a 71/305/EGK és a 77/62/EGK irányelv hatálya alól;

(20) mivel meg kell könnyíteni az ezen irányelv hatályán kívül eső tevékenységekre vonatkozó rendelkezések betartását;

(21) mivel a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések odaítélésére vonatkozó szabályoknak a lehető legközelebb kell állniuk az ezen irányelvben szabályozott építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre vonatkozó szabályokhoz;

(22) mivel meg kell szüntetni a szolgáltatások szabad mozgását gátló akadályokat; mivel ennélfogva a szolgáltatók lehetnek természetes vagy jogi személyek; mivel ez az irányelv nemzeti szinten nem sértheti az egy tevékenység vagy szakma gyakorlásának feltételeire vonatkozó szabályok alkalmazását, ha azok összhangban vannak a közösségi joggal;

(23) mivel az eljárási szabályok alkalmazása céljából és ellenőrzési célból a szolgáltatások a legjobban a szolgáltatások egy közös osztályozási rendszer meghatározott besorolásainak megfelelő csoportokba való felosztásával írhatók le; mivel ennek az irányelvnek a XVI. A. és XVI. B. melléklete az Egyesült Nemzetek CPC- (központi termékosztályozási) nómenklatúrájára utal; mivel ezt a nómenklatúrát a jövőben valószínűleg egy közösségi nómenklatúra váltja fel; mivel valószínűleg gondoskodni kell majd a XVI. A. és XVI. B. mellékletben a CPC-nómenklatúrára történő utalás ennek megfelelő kiigazításáról;

(24) mivel a szolgáltatás teljesítésére ez az irányelv csak olyan mértékben terjed ki, amennyire a szolgáltatás teljesítése szerződésen alapul; mivel ez az irányelv nem terjed ki a szolgáltatások más alapokon, például törvényi, rendeleti, közigazgatási rendelkezés vagy munkaszerződés alapján történő teljesítésére;

(25) mivel az EGK-Szerződés 103f. cikke szerint a kutatás és fejlesztés ösztönzése az európai ipar tudományos és műszaki alapjai erősítésének egyik eszköze, és a közbeszerzések megnyitása hozzájárul ennek a célnak az eléréséhez; mivel a kutatási programok finanszírozásához való hozzájárulásokra nem vonatkozhat ez az irányelv; mivel a kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos szolgáltatásra irányuló szerződés nem tartozik ezen irányelv hatálya alá, kivéve ha a haszon az ajánlatkérőnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során, és feltéve hogy a kapott szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő fizeti meg;

(26) mivel a föld, a meglévő épület vagy más ingatlan megvásárlására vagy bérletére vonatkozó szerződésnek olyan sajátos jellemzői vannak, amelyek a beszerzési szabályok alkalmazását szükségtelenné teszik;

(27) mivel a választottbírói és a békéltetési tevékenységet általában olyan testület vagy személy folytatja, amellyel, illetve akivel a megállapodás, vagy amelynek, illetve akinek a kiválasztása a beszerzési szabályokkal nem szabályozható módon történik;

(28) mivel az ezen irányelv által szabályozott, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések nem foglalják magukban az értékpapírok vagy más pénzügyi eszközök kibocsátására, adásvételére vagy átruházására vonatkozó szerződéseket;

(29) mivel ez az irányelv nem vonatkozik olyan beszerzési szerződésre, amelyet titkosnak nyilvánítanak, vagy amely alapvető állambiztonsági érdekeket sérthet, vagy amelyet érvényes nemzetközi megállapodások vagy működő nemzetközi szervezetek szabályai szerint kötnek;

(30) mivel az olyan szerződés, amely csak egyetlen kijelölt beszerzési forrással rendelkezik - bizonyos körülmények között - részben vagy teljes egészében mentesülhet ennek az irányelvnek az alkalmazása alól;

(31) mivel a Közösség vagy a tagállamok fennálló nemzetközi kötelezettségeit ennek az irányelvnek a szabályai nem érinthetik;

(32) mivel az irányelv hatálya alól helyénvaló kizárni egyes olyan, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéseket, amelyeket olyan kapcsolt vállalkozásnak ítéltek oda, amely a szolgáltatások terén fő tevékenységként olyan csoportnak végez szolgáltatást, amelynek maga is tagja, ahelyett hogy szolgáltatásait a piacon kínálná fel;

(33) mivel ennek az irányelvnek a teljes körű alkalmazását egy átmeneti időszakra olyan szolgáltatási szerződésekre kell korlátozni, amelyek számára az irányelv rendelkezései megengedik majd a határokon keresztüli kereskedelem valamennyi bővítési lehetőségének megvalósítását; mivel az egyéb, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéseket egy bizonyos ideig figyelemmel kell kísérni az említett irányelv teljes körű alkalmazásáról szóló döntés meghozatala előtt; mivel ezen ellenőrzés mechanizmusát ennek az irányelvnek kell kialakítania; és mivel ezzel egyidejűleg lehetővé kell tennie az érdekeltek számára a hozzáférést a vonatkozó információkhoz;

(34) mivel az oklevelek, a bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről szóló közösségi szabályokat akkor kell alkalmazni, amikor egy adott képesítés igazolására egy szerződés-odaítélési eljárásban vagy egy tervpályázaton való részvételhez van szükség;

(35) mivel a termékeket, az építési beruházásokat vagy a szolgáltatásokat európai leírásokra való hivatkozással kell jellemezni; mivel annak biztosítása érdekében, hogy egy termék, egy építési beruházás vagy egy szolgáltatás megfeleljen annak a célnak, amelyre az ajánlatkérő szánta, az ilyen hivatkozás kiegészíthető olyan leírásokkal, amelyek nem változtatják meg az európai leírásban rögzített műszaki megoldás vagy megoldások jellegét;

(36) mivel az egyenértékűség elvei és a nemzeti szabványok, műszaki leírások és gyártási módszerek kölcsönös elismerésének elvei alkalmazhatók ennek az irányelvnek az alkalmazási területén;

(37) mivel a Közösség vállalkozásai részére biztosítani kell, hogy harmadik országokban hozzájussanak szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekhez; mivel ha e hozzájutás gyakorlatilag vagy jogilag korlátozott, a Közösségnek törekednie kell az ilyen helyzet orvoslására, és mivel bizonyos körülmények között intézkedéseket kell hoznia az érintett harmadik ország vállalkozásai és az ezen országból származó ajánlatok számára az ezen irányelv hatálya alá tartozó, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekhez való hozzáférésre vonatkozóan;

(38) mivel, amikor az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel közös megegyezéssel meghatározza az ajánlattételi határidőt, be kell tartania a megkülönböztetés tilalmának alapelvét; és mivel ilyen megállapodás hiányában megfelelő rendelkezéseket kell hozni;

(39) mivel hasznos lenne javítani azoknak a követelményeknek a jobb átláthatóságát, amelyek a foglalkoztatás védelmére és a foglalkoztatási feltételekre vonatkozóan hatályosak abban a tagállamban, ahol az építési munkákat el kell végezni;

(40) mivel szükséges, hogy a regionális fejlesztés érdekében történő közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó nemzeti rendelkezések összhangban legyenek a közösségi célokkal és tiszteletben tartsák az EGK-Szerződés alapelveit;

(41) mivel az ajánlatkérő nem utasíthatja el a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatokat anélkül, hogy ne kérne írásban magyarázatot az ajánlat alkotórészeiről;

(42) mivel bizonyos határokon belül előnyben kell részesíteni a közösségi eredetű ajánlatot olyan esetben, amikor harmadik országból származó egyenértékű ajánlatok is vannak;

(43) mivel ez az irányelv nem érintheti hátrányosan a Közösség pozícióját a jelenleg folyamatban lévő vagy a jövőbeni nemzetközi tárgyalások során;

(44) mivel az ilyen nemzetközi tárgyalások eredményeinek alapján a Tanács határozata értelmében ennek az irányelvnek kiterjeszthetőnek kell lennie harmadik országból származó ajánlatokra is;

(45) mivel az érintett ajánlatkérő által alkalmazandó szabályoknak keretet kell biztosítaniuk a helyes üzleti gyakorlat számára, és lehetővé kell tenniük a maximális rugalmasságot;

(46) mivel e rugalmasság ellentételezéseként és a kölcsönös bizalom növelése érdekében biztosítani kell az átláthatóság minimális szintjét, és megfelelő módszereket kell elfogadni ezen irányelv alkalmazásának ellenőrzéséhez;

(47) mivel a 71/305/EGK és 77/62/EGK irányelveket ki kell igazítani jól meghatározott alkalmazási területek kialakítása érdekében; mivel a 71/305/EGK irányelv hatálya nem szűkíthető, kivéve a vízügyi és a távközlési ágazat szerződéseivel kapcsolatban; mivel a 77/62/EGK irányelv hatálya nem szűkíthető a vízügyi szektoron belüli egyes szerződések kivételével; mivel a 71/305/EGK és a 77/62/EGK irányelv hatálya nem terjeszthető ki a szárazföldön, levegőben, tengeren, part menti vagy belvízi utakon szolgáltatást teljesítő, jóllehet ipari vagy kereskedelmi jellegű gazdasági tevékenységet folytató, de az államigazgatáshoz tartozó szállítók által odaítélt szerződésekre; mivel mindazonáltal egyes olyan szerződésekre, amelyeket a szárazföldön, levegőben, tengeren, part menti vagy szárazföldi vízi utakon szolgáltatásokat teljesítő és az államigazgatáshoz tartozó szállítók ítéltek oda, és amelyeket kizárólag a közszolgáltatás érdekében hajtanak végre, az említett irányelvek hatályának ki kell terjednie;

(48) mivel ezt az irányelvet a tapasztalatok alapján ismételten felül kell vizsgálni;

(49) mivel az ezen irányelv hatálya alá tartozó ágazatokban a szerződések megnyitása hátrányosan érintheti a Spanyol Királyság gazdaságát; mivel a Görög Köztársaság és a Portugál Köztársaság gazdaságának még nagyobb erőfeszítéseket kell tennie; mivel helyénvaló, hogy e tagállamok részére megfelelő többletidőt biztosítsanak ezen irányelv végrehajtásához,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. CÍM

Általános rendelkezések

1. cikk

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

(1) "állami szerv": az állam, a területi vagy a települési önkormányzat, a közjogi intézmények, egy vagy több ilyen szerv, illetőleg közjogi intézmény által létrehozott társulás;

közjogi intézmény minden olyan intézmény:

- amely kifejezetten közfeladat ellátására jött létre, és nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, továbbá

- amely jogi személyiséggel rendelkezik, valamint

- amelyet többségi részben az állam, vagy a területi vagy a települési önkormányzat vagy egyéb közjogi intézmény finanszíroz, vagy amelynek irányítása ezen intézmények felügyelete alatt áll; vagy amelynek olyan ügyviteli testülete, igazgatósága vagy felügyelőbizottsága van, amely tagjainak több mint a felét az állam, a területi vagy a települési önkormányzat vagy egyéb közjogi intézmény nevezi ki;

(2) "közvállalkozás": olyan vállalkozás, amely fölött a hatóságok közvetlenül vagy közvetett módon meghatározó befolyást gyakorolhatnak tulajdonjoguknál, pénzügyi részvételüknél vagy a vállalkozást szabályozó rendelkezéseknél fogva. Meghatározó befolyást kell feltételezni a hatóság részéről, ha közvetlenül vagy közvetve egy vállalkozás vonatkozásában:

- a vállalkozás jegyzett tőkéjének jelentős része a tulajdonában van, vagy

- a vállalkozás által kibocsátott részvényekhez tartozó szavazatok többségével rendelkezik, vagy

- a vállalkozás ügyviteli testülete, igazgatósága vagy felügyelőbizottsága tagjainak több mint felét kinevezheti;

(3) "kapcsolt vállalkozás": olyan vállalkozás, amelynek éves mérlegét az ajánlatkérő szervezet mérlegével összevonják az EGK-Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontjára alapozott, az összevont (konszolidált) beszámolóról szóló, 1983. június 13-i 83/349/EGK hetedik tanácsi irányelv [10] követelményei szerint, vagy az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó szervezetek esetében minden olyan vállalkozás, amely fölött az ajánlatkérő közvetlenül vagy közvetett módon meghatározó befolyást gyakorolhat a (2) bekezdés értelmében, vagy amely meghatározó befolyást gyakorolhat az ajánlatkérő fölött, vagy amely az ajánlatkérővel közösen egy másik vállalkozás meghatározó befolyása alatt áll annak tulajdonjogánál, pénzügyi részvételénél vagy a vállalkozást szabályozó rendelkezéseknél fogva;

(4) "árubeszerzésre, építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés": a 2. cikkben meghatározott ajánlatkérő szervezetek egyike és egy szállító, vállalkozó vagy szolgáltató által írásban megkötött visszterhes szerződések, amelyek tárgya

a) árubeszerzésre irányuló szerződés esetében termékek megvétele, haszonbérlete, bérlete vagy lízingje, vételi joggal vagy anélkül;

b) építési beruházásra irányuló szerződés esetében a XI. mellékletben említett építési vagy mélyépítési tevékenységek bármilyen eszközzel történő kivitelezése, vagy együttesen kivitelezése és tervezése, vagy teljesítése. Ez a szerződés e tevékenységeken túlmenően kiterjedhet a teljesítéséhez szükséges árubeszerzésekre és szolgáltatásokra is;

c) szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében az a) és a b) pontban említettektől eltérő és a következők kivételével bármilyen más tárgy:

i. földterületnek, meglévő épületnek vagy más ingatlannak bármilyen pénzügyi eszköz segítségével történő megvásárlására vagy bérlésére, vagy az ezekkel kapcsolatos jogokra vonatkozó szerződés; mindazonáltal, a vételi vagy bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg, vagy az ilyen szerződés megkötése előtt vagy után bármilyen formában megkötött pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés ezen irányelv hatálya alá tartozik;

ii. távbeszélő-, telex-, rádiótelefon-szolgáltatásra, személyhívó szolgálatra és műholdas szolgáltatásra vonatkozó szerződés;

iii. választottbírói és békéltetési szolgáltatásra vonatkozó szerződés;

iv. értékpapírok vagy más pénzügyi eszközök kibocsátására, eladására, vételére vagy átruházására vonatkozó szerződés;

v. munkaszerződés;

vi. kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos szolgáltatásra irányuló szerződés, kivéve ha a haszon kizárólag az ajánlatkérőnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során, és feltéve hogy a kapott szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő fizeti meg.

Azt a szerződést, amely szolgáltatás teljesítését és árubeszerzést is magában foglal, árubeszerzésre irányuló szerződésnek kell tekinteni abban az esetben, ha az árubeszerzés összértéke nagyobb, mint az ugyanazon szerződés hatálya alá tartozó szolgáltatás értéke;

(5) "keretmegállapodás": a 2. cikkben meghatározott ajánlatkérők egyike és egy vagy több szállító, vállalkozó vagy szolgáltató között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja az egy adott időszakban odaítélendő szerződéseket szabályozó feltételek kialakítása, különösen az árra, és adott esetben az előirányzott mennyiségre vonatkozóan;

(6) "ajánlattevő": olyan szállító, vállalkozó vagy szolgáltató, aki ajánlatot nyújt be, míg "részvételre jelentkező" az a személy, aki meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban való részvételre jogosító meghívásért folyamodik; a szolgáltató lehet természetes vagy jogi személy, beleértve a 2. cikk szerinti ajánlatkérőt is;

(7) "nyílt, meghívásos és tárgyalásos eljárás": az ajánlatkérő által alkalmazott odaítélési eljárások, amelyek révén:

a) a nyílt eljárás esetében az összes érdekelt szállító, vállalkozó vagy szolgáltató benyújthat ajánlatot;

b) a meghívásos eljárás esetében csak az ajánlatkérő által meghívott jelentkezők nyújthatnak be ajánlatot;

c) a tárgyalásos eljárás esetében az ajánlatkérő a saját maga által kiválasztott szállítókkal, vállalkozókkal vagy szolgáltatókkal konzultál, és közülük eggyel vagy többel tárgyalja meg a szerződés feltételeit;

(8) "műszaki leírások": azok a műszaki leírások, amelyeket különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tartalmaz, és amelyek meghatározzák egy építési beruházás, anyag, termék, árubeszerzés tárgya vagy szolgáltatás tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján az építési beruházás, az anyag, a termék, az árubeszerzés tárgya vagy a szolgáltatás olyan objektív módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek. Az ilyen műszaki leírások közé tartoznak a minőségre, a teljesítményre, a biztonságra és a méretekre, beleértve az anyag, a termék, az árubeszerzés tárgya vagy a szolgáltatás tekintetében alkalmazandó, a minőségbiztosításra, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre vagy a címkézésre vonatkozó követelmények. Építési beruházásra irányuló szerződések esetében tartalmazhatják a tervezésre és a költségvetésre vonatkozó szabályokat, az építési beruházások és eljárások vagy építési technológiák vizsgálati, ellenőrzési és átvételi feltételeit, valamint minden egyéb olyan műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérőnek módjában áll általános vagy különös rendelkezések alapján előírni az elkészült építési beruházásra és azon anyagok vagy alkatrészek vonatkozásában, amelyeket ezek magukban foglalnak;

(9) "szabvány": egy elismert szabványügyi szerv által ismételt vagy folyamatos alkalmazás céljából jóváhagyott műszaki leírás, amely elvileg nem kötelező;

(10) "európai szabvány": az Európai Szabványügyi Szervezet (CEN) vagy az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Szervezet (Cenelec) által e szervezetek közös szabályzatával összhangban "európai szabvány" (EN) vagy "harmonizált dokumentumok" (HD) néven jóváhagyott vagy az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) által "európai távközlési szabvány" (ETS) néven jóváhagyott szabvány;

(11) "közös műszaki leírás": olyan műszaki leírás, amelyet a tagállamok által elismert eljárásnak megfelelően, a valamennyi tagállamban történő egységes alkalmazás biztosítása érdekében rögzítettek, és az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában tettek közzé;

(12) "európai műszaki tanúsítvány": egy meghatározott célra szolgáló termék használati alkalmasságának kedvező műszaki elbírálása, amely az építési beruházási munkákra vonatkozó alapkövetelményeknek a termék belső tulajdonságai és a meghatározott üzembehelyezési és használati feltételek szerinti teljesítésén alapul, az építőipari termékekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/106/EGK tanácsi irányelv [11] rendelkezései szerint. Az európai műszaki tanúsítványt a tagállam által e célra kijelölt tanúsító szerv bocsátja ki;

(13) "európai leírás": egy európai szabványt végrehajtó közös műszaki leírás, európai műszaki tanúsítvány vagy nemzeti szabvány;

(14) "nyilvános távközlési hálózat": az a nyilvános távközlési infrastruktúra, amely lehetővé teszi jeleknek meghatározott hálózatlezárási pontok között vezetéken keresztül, mikrohullámmal, optikai eszközökkel vagy más elektromágneses eszközökkel történő továbbítását;

"hálózatlezárási pont": minden olyan fizikai csatlakozás és a műszaki hozzáférési leírása, amely része a nyilvános távközlési hálózatnak, és amely szükséges a nyilvános hálózathoz való hozzáféréshez, illetve az azon keresztül történő hatékony kommunikációhoz;

(15) "nyilvános távközlési szolgáltatás": olyan távközlési szolgáltatás, amellyel a tagállamok kifejezetten egy vagy több távközlési szervezetet bíztak meg;

"távközlési szolgáltatás": olyan szolgáltatás, amely a rádió- és a televízió-műsorszolgáltatás kivételével, teljes egészében vagy részben jelek nyilvános távközlési hálózaton távközlési eljárások útján történő átviteléből és továbbításából áll;

(16) "tervpályázat": olyan nemzeti eljárás, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő számára - főleg az építészet, mélyépítés vagy adatfeldolgozás területén - egy olyan tervnek vagy tervrajznak a megszerzését, amelyet díjazásos vagy díjazás nélküli versenyen való szerepeltetés után egy bírálóbizottság választott ki.

2. cikk

(1) Ezt az irányelvet olyan ajánlatkérőkre kell alkalmazni, amelyek:

a) állami szervek vagy közvállalkozások és a (2) bekezdésben említett tevékenységek valamelyikét folytatják;

b) ha nem állami szervek vagy közvállalkozások, akkor tevékenységeik között a (2) bekezdésben említett tevékenységek egyikét vagy azok bármely kombinációját folytatják, és egy tagállam illetékes hatósága által adott különleges vagy kizárólagos jogok alapján működnek.

(2) A következő tevékenységek tartoznak ezen irányelv hatálya alá:

a) olyan rögzített hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése, amelyek rendeltetése az, hogy szolgáltatást teljesítsenek a fogyasztók számára a következők előállítása, szállítása vagy elosztása terén:

i. ivóvíz; vagy

ii. villamos energia; vagy

iii. gáz vagy hő;

vagy ivóvíz, villamos energia, gáz vagy hő ilyen hálózatok számára való szállítása;

b) egy földrajzi terület hasznosítása a következő célból:

i. olaj, gáz, szén vagy más szilárd tüzelőanyag feltárása vagy bányászata; vagy

ii. repülőtér, tengeri vagy belvízi kikötő vagy más kikötői létesítmények rendelkezésre bocsátása légi, tengeri vagy belvízi szállítók részére;

c) olyan hálózatok üzemeltetése, amely az utazóközönség számára szolgáltatást végez a vasúton, automatikus rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, busszal vagy drótkötélpályán való szállítás terén.

A szállítási szolgáltatások esetében egy hálózat akkor tekinthető meglévőnek, ha a szolgáltatást egy tagállam illetékes hatósága által meghatározott üzemeltetési feltételek, például a szolgáltatási útvonalakra, a rendelkezésre bocsátandó kapacitásra vagy a szolgáltatás gyakoriságára vonatkozó feltételek alapján végzik;

d) nyilvános távközlési hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése, illetve egy vagy több nyilvános távközlési szolgáltatás biztosítása.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a különleges vagy kizárólagos jogok az érintett tagállam illetékes hatósága által törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján adott felhatalmazásokból származó jogok, amelyek azon joghatással bírnak, hogy egy vagy több szervezet számára fenntartják a (2) bekezdésben meghatározott valamely tevékenység gyakorlásának a jogát.

Egy ajánlatkérő különösen abban az esetben élvez különleges vagy kizárólagos jogokat, ha:

a) a (2) bekezdésben említett hálózatok vagy létesítmények megépítésének céljából élhet az ingatlankisajátítás vagy -használat eszközével, vagy hálózati berendezések elhelyezése érdekében közutat, közút alatti vagy fölötti területet használhat;

b) a (2) bekezdés a) pontja esetében a szervezet ivóvízzel, villamos energiával, gázzal vagy hővel lát el egy olyan hálózatot, amelyet az érintett tagállam illetékes hatósága által adott különleges vagy kizárólagos jogokat élvező szervezet üzemeltet.

(4) Az autóbusszal végzett szállítási szolgáltatások utazóközönség számára történő biztosítása nem tekinthető a (2) bekezdés c) pontja szerinti tevékenységnek olyan esetekben, amikor más szervezetek általában vagy egy meghatározott földrajzi területen szabadon, ugyanolyan feltételekkel teljesíthetnek ilyen szolgáltatásokat, mint az ajánlatkérő.

(5) Ivóvíz, villamos energia, gáz vagy hő szállítása olyan hálózatok részére, amelyek a fogyasztók számára egy nem hatóságként működő ajánlatkérő révén teljesítenek szolgáltatást, nem tekinthető a (2) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységnek olyan esetben, ha:

a) ivóvíz vagy villamos energia esetében:

- az érintett szervezet azért állít elő ivóvizet vagy villamos energiát, mert felhasználásukra egy, a (2) bekezdésben említett tevékenységtől eltérő tevékenység végzéséhez van szüksége, és

- a nyilvános hálózat részére történő szállítás csak a szervezet saját felhasználásától függ, és nem lépte túl a szervezet által előállított ivóvíz vagy energia teljes mennyiségének 30 %-át, figyelembe véve a tárgyévet is magában foglaló megelőző három év átlagát;

b) gáz vagy hő esetében:

- a gáz vagy hő érintett szervezet általi előállítása elkerülhetetlen következménye egy, a (2) bekezdésben említett tevékenységtől eltérő tevékenység folytatásának, és

- a közhálózat részére történő szállítás kizárólag az ilyen termelés gazdasági hasznosítására irányul, és nem haladja meg a szervezet forgalmának 20 %-át, figyelembe véve a tárgyévet is magában foglaló megelőző három év átlagát.

(6) Az I-X. mellékletben felsorolt ajánlatkérőknek meg kell felelniük a fentiekben meghatározott követelményeknek. Annak biztosítása érdekében, hogy a jegyzékek a lehető legteljesebbek legyenek, a tagállamok értesítik a Bizottságot a jegyzékeik módosításáról. A Bizottság az I-X. mellékletet a 40. cikkben megállapított eljárás szerint felülvizsgálja.

3. cikk

(1) A tagállamok kérhetik a Bizottságot, rendelkezzen úgy, hogy földrajzi területek olaj, gáz, szén vagy más szilárd fűtőanyagok feltárása vagy bányászata céljából történő hasznosítása nem minősül a 2. cikk (2) bekezdése b) pontja i. alpontjában meghatározott tevékenységnek, és hogy az egy vagy több ilyen tevékenységet végző szervezetet ne tekintsék a 2. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerinti különleges vagy kizárólagos jogok alapján működőnek, feltéve hogy az ilyen tevékenységekre vonatkozó nemzeti rendelkezések figyelembevételével megfelel a következő feltételeknek:

a) egy ilyen földrajzi terület hasznosítására vonatkozó engedély kérésével egy időben más szervezetek ilyen célból szabadon, ugyanolyan feltételek mellett kérhetnek engedélyt, mint az ajánlatkérők;

b) a szervezetek különleges tevékenységek folytatásához szükséges műszaki és pénzügyi alkalmasságát az engedélyért egymással versengő jelentkezők érdemeinek az értékelése előtt kell megállapítani;

c) az említett tevékenységek megkezdésére vonatkozó engedélyt a feltárás vagy bányászat végzésének tervezett módjára vonatkozó objektív szempontok alapján kell megadni, amelyeket még a kérelmek benyújtása előtt meg kell határozni és nyilvánosságra hozni; e szempontokat megkülönböztetéstől mentesen kell alkalmazni;

d) a tevékenység gyakorlására vagy befejezésére vonatkozó összes feltételt és követelményt, beleértve a tevékenység gyakorlásához kapcsolódó kötelezettségekre, az adókra, a szervezetek tőkéjéből vagy bevételéből való részesedésre vonatkozó rendelkezéseket is, még az engedélyre vonatkozó kérelmek benyújtása előtt meg kell határozni és hozzáférhetővé kell tenni, majd megkülönböztetéstől mentesen kell alkalmazni; az e feltételeket és követelményeket érintő valamennyi változást az összes érintett szervezet esetében alkalmazni kell, illetve a módosításokat megkülönböztetéstől mentesen kell végrehajtani; a tevékenység gyakorlásához kapcsolódó kötelezettségeket azonban csak közvetlenül az engedély megadását megelőző időpontban kell meghatározni; és

e) az ajánlatkérőt semmilyen törvényi, rendeleti, közigazgatási kötelezettség, megállapodás vagy egyezmény nem kötelezi arra, hogy adatokat szolgáltasson a tervezett vagy tényleges beszerzési forrásairól, kivéve ha ezt nemzeti hatóságok az EGK-Szerződés 36. cikkében említett célkitűzésekre tekintettel kérik.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit alkalmazó tagállamok az engedélyezési feltételek vagy más, megfelelő intézkedések révén ügyelnek arra, hogy valamennyi szervezet:

a) betartsa a megkülönböztetés tilalmának és a versenyen alapuló beszerzésnek az elveit az árubeszerzésre, az építési beruházásra és a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések odaítélése során, különösen azon információk vonatkozásában, amelyeket a szervezet a beszerzési szándékaival kapcsolatban más szervezetek rendelkezésére bocsát;

b) közölje a Bizottsággal, a 40. cikknek megfelelően a Bizottság által meghatározott feltételek alapján, a szerződések odaítélésére vonatkozó adatokat.

(3) Azoknak az egyedi koncesszióknak vagy engedélyeknek az esetében, amelyeket azelőtt adtak ki, hogy a tagállamok ezt az irányelvet a 45. cikknek megfelelően alkalmazni kezdik, az (1) bekezdés a), b) és c) pontja nem alkalmazható, ha az említett időpontban más szervezetek a megkülönböztetés tilalma és objektív szempontok alapján szabadon kérhetnek engedélyt földrajzi területeknek olaj, gáz, szén vagy más szilárd fűtőanyagok feltárása vagy bányászata céljából történő hasznosítására. Az (1) bekezdés d) pontja nem alkalmazható a fentiekben említett időpont előtt meghatározott, alkalmazott vagy módosított feltételek vagy követelmények esetében.

(4) Az a tagállam, amely alkalmazni kívánja az (1) bekezdést, erről tájékoztatja a Bizottságot. Ennek során tájékoztatja a Bizottságot az (1) és (2) bekezdésben felsorolt feltételek betartására vonatkozó valamennyi törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésről, megállapodásról vagy megegyezésről.

A Bizottság a 40. cikk (5)-(8) bekezdésében szabályozott eljárásnak megfelelően határoz. A Bizottság határozatát, annak indokolásával együtt, közzéteszi az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában.

A Bizottság e cikk végrehajtásáról minden évben jelentést küld a Bizottságnak, és az alkalmazását a 44. cikkben előírt jelentés keretében felülvizsgálja.

4. cikk

(1) Árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések odaítélésekor, vagy tervpályázatok szervezésekor az ajánlatkérő az ezen irányelv rendelkezéseihez hozzáigazított eljárásokat alkalmazza.

(2) Az ajánlatkérő biztosítja, hogy a különböző szállítók, vállalkozók vagy szolgáltatók között ne legyen megkülönböztetés.

(3) A műszaki leírások érdekelt szállítók, vállalkozók vagy szolgáltatók részére történő átadásával, a szállítók, vállalkozók vagy szolgáltatók minősítésével és kiválasztásával, és a szerződések odaítélésével összefüggésben az ajánlatkérő követelményeket határozhat meg azzal a céllal, hogy az általa rendelkezésre bocsátott adatok bizalmas jellegét megőrizzék.

(4) Ez az irányelv nem korlátozza a szállítók, vállalkozók vagy szolgáltatók azon jogát, hogy a vonatkozó nemzeti joggal összhangban az ajánlatkérőtől megköveteljék az általuk átadott adatok bizalmas jellegének tiszteletben tartását.

5. cikk

(1) Az ajánlatkérő egy keretmegállapodást tekinthet az 1. cikk (4) bekezdése szerinti szerződésnek, és azt ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelően ítélheti oda.

(2) Olyan esetben, amikor az ajánlatkérő egy keretmegállapodást ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelően ítélt oda, a keretmegállapodáson alapuló szerződés odaítélésekor alkalmazhatja a 20. cikk (2) bekezdésének i) pontját.

(3) Olyan esetben, amikor egy keretmegállapodást nem ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelően ítéltek oda, az ajánlatkérő nem alkalmazhatja a 20. cikk (2) bekezdésének i) pontját.

(4) Az ajánlatkérő nem élhet vissza a keretmegállapodással a verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása céljából.

6. cikk

(1) Ezt az irányelvet nem kell alkalmazni olyan szerződésre vagy tervpályázatra, amelyet az ajánlatkérő a 2. cikk (2) bekezdésében leírt tevékenységei végzésétől eltérő, más célok érdekében ítél oda, illetve szervez, vagy ilyen tevékenységnek egy harmadik országban történő, a Közösségen belüli hálózat vagy földrajzi terület fizikai használatával nem járó körülmények között történő végzése céljából.

(2) Ezt az irányelvet azonban alkalmazni kell olyan szerződésre vagy tervpályázatra, amelyet az az ajánlatkérő ítél oda, illetve szervez, amely egy, a 2. cikk (2) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett tevékenységet folytat, és amely:

a) kapcsolatban áll vízépítési projektekkel, öntözéssel vagy vízrendezéssel, feltéve hogy az ivóvízellátásra szánt víz mennyisége az ilyen projektek vagy az öntözési, illetve vízrendezési létesítmények által biztosított víz teljes mennyiségének több mint 20 %-a; vagy

b) kapcsolatban áll szennyvízelvezetéssel vagy -kezeléssel.

(3) Az ajánlatkérő a Bizottságot kérésére tájékoztatja minden olyan tevékenységről, amely véleménye szerint nem tartozik az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek közé. A Bizottság időszakonként tájékoztatás céljából közzéteheti az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában azon tevékenységcsoportok jegyzékét, amelyek véleménye szerint a kivételek közé tartoznak. Ennek során a Bizottság tiszteletben tart minden olyan kényes üzleti szempontot, amelyre az ajánlatkérő ezen adatok átadásakor felhívja a figyelmet.

7. cikk

(1) Ez az irányelv nem alkalmazható a harmadik felek részére történő viszonteladás vagy bérbeadás céljából odaítélt szerződésekre, feltéve hogy az ajánlatkérő semmiféle különleges vagy kizárólagos jogot nem élvez az ilyen szerződések tárgyának eladásával vagy bérbeadásával kapcsolatban, és hogy más szervezetek az ajánlatkérőéivel azonos feltételek mellett értékesíthetik szabadon vagy adhatják bérbe az ilyen szerződések tárgyát.

(2) Az ajánlatkérő a Bizottságot kérésére tájékoztatja mindazokról a termék- vagy tevékenységi csoportokról, amelyeket nem tekintenek az (1) bekezdés hatálya alá tartozónak. A Bizottság időszakonként tájékoztatás céljából közzéteheti az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában azon termék- vagy tevékenységi csoportok jegyzékét, amelyek véleménye szerint a kivételek közé tartoznak. Ennek során a Bizottság tiszteletben tart minden olyan kényes üzleti szempontot, amelyre az ajánlatkérő ezen adatok átadásakor felhívja a figyelmet.

8. cikk

(1) Ez az irányelv nem alkalmazható azokra a szerződésekre, amelyeket a 2. cikk (2) bekezdésének d) pontjában leírt tevékenységet folytató ajánlatkérő ítél oda olyan beszerzések céljából, amelyek kizárólagos rendeltetése az, hogy lehetővé tegyék az ilyen szervezetek számára egy vagy több távközlési szolgáltatás biztosítását, amennyiben más szervezetek azonos földrajzi területen és lényegében azonos feltételek mellett szabadon kínálhatják ezeket a szolgáltatásokat.

(2) Az ajánlatkérő a Bizottságot kérésére tájékoztatja minden olyan szolgáltatásról, amely véleménye szerint nem tartozik az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek közé. A Bizottság időszakonként tájékoztatás céljából közzéteheti az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában azon szolgáltatások jegyzékét, amelyek véleménye szerint a kivételek közé tartoznak. Ennek során a Bizottság tiszteletben tart minden olyan érzékeny üzleti szempontot, amelyre az ajánlatkérő ezen adatok átadásakor felhívja a figyelmet.

9. cikk

(1) Ez az irányelv nem alkalmazható:

a) olyan szerződésekre, amelyeket a I. mellékletben felsorolt ajánlatkérők víz vásárlása céljából ítélnek oda;

b) olyan szerződésekre, amelyeket a II-V. mellékletben felsorolt ajánlatkérők energiabeszerzés vagy energia előállításához szükséges tüzelőanyagok beszerzése céljából ítélnek oda.

(2) A Tanács azt követően, hogy a megfelelő javaslatokkal együtt megkapja a Bizottság jelentését, ismételten megvizsgálja az (1) bekezdés rendelkezéseit.

10. cikk

Ez az irányelv nem alkalmazható olyan szerződésekre, amelyeket a tagállamok titkosnak nyilvánítanak, vagy amelyek teljesítését az érintett tagállamban hatályos törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések szerint különleges biztonsági intézkedések kísérik, vagy ha az adott állam alapvető biztonsági érdekeinek védelme ezt követeli.

11. cikk

Ez az irányelv nem alkalmazható a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésre, ha olyan szervezetnek ítélték oda, amely a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1992. június 18-i 92/50/EGK tanácsi irányelv [12] 1. cikkének b) pontja értelmében maga is ajánlatkérő egy olyan kizárólagos jog alapján, amelyet az EGK-Szerződéssel összeegyeztethető, közzétett törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezés értelmében élvez.

12. cikk

Ez az irányelv nem alkalmazható azokra a szerződésekre, amelyekre eltérő eljárási szabályok irányadóak, és amelyek odaítélése:

(1) egy tagállam és egy vagy több harmadik ország által a Szerződésnek megfelelően kötött, és az aláíró államok által egy együttes projekt megvalósítását vagy hasznosítását célzó árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatásra vagy tervpályázatra vonatkozó nemzetközi megállapodás alapján történt; minden megállapodásról értesíteni kell a Bizottságot, amely konzultálhat a 71/306/EGK tanácsi határozatban [13] létrehozott közbeszerzési szerződések tanácsadó bizottságával, vagy a 2. cikk (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szervezetek által odaítélt szerződéseket szabályozó megállapodások esetében a 39. cikkben említett távközlési beszerzések tanácsadó bizottságával;

(2) tagállamban vagy harmadik országban lévő vállalkozások részére, csapatok állomásoztatására vonatkozó nemzetközi megállapodás alapján történt;

(3) egy nemzetközi szervezet egyedi eljárása alapján történt.

13. cikk

(1) Ez az irányelv nem alkalmazható olyan szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre, amelyeket:

a) egy ajánlatkérő egy kapcsolt vállalkozásnak ítél oda;

b) egy több ajánlatkérő által a 2. cikk (2) bekezdése szerinti tevékenység végzése céljából létrehozott közös vállalkozás ítél oda ezen ajánlatkérők egyikének vagy egy olyan vállalkozásnak, amely kapcsolódik ezen ajánlatkérők valamelyikéhez,

annyiban, amennyiben a Közösségen belüli szolgáltatások terén e vállalkozás megelőző három évre vonatkozó átlagos forgalmának legalább 80 %-a e szolgáltatások azon vállalkozások részére történő teljesítéséből származik, amelyekhez kapcsolódik.

Ha az ajánlatkérőhöz kapcsolódó egynél több vállalkozás ugyanazt a szolgáltatást vagy hasonló szolgáltatásokat teljesít, akkor az e vállalkozások által a Közösségben teljesített szolgáltatásokból származó teljes forgalmat figyelembe kell venni.

(2) Az ajánlatkérő a Bizottságot kérésére tájékoztatja az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó következő adatokról:

- az érintett vállalkozás neve,

- az érintett szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések jellege és értéke,

- olyan bizonyítékok, amelyeket a Bizottság szükségesnek ítél annak bizonyításához, hogy a szerződést elnyerő vállalkozás és az ajánlatkérő közötti kapcsolat megfelel e cikk követelményeinek.

14. cikk

(1) Ezt az irányelvet azokra a szerződésekre kell alkalmazni, amelyeknek a hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke nem kevesebb, mint:

a) 400000 ECU a 2. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott tevékenységet folytató ajánlatkérők által odaítélt, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében;

b) 600000 ECU a 2. cikk (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott tevékenységet folytató ajánlatkérők által odaítélt, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében;

c) 5000000 ECU építési beruházásra irányuló szerződések esetében.

(2) Egy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés becsült értékének kiszámítása céljából az ajánlatkérőnek számításba kell vennie a szolgáltató teljes díjazását is, figyelembe véve a (3)-(13) bekezdésben meghatározott elemeket.

(3) A pénzügyi szolgáltatások becsült szerződési értékének kiszámítása során a következő összegeket kell figyelembe venni:

- biztosítási szolgáltatások esetén a fizetendő biztosítási díjat,

- banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások esetén az illetékeket, jutalékokat, kamatot és egyéb díjakat,

- a tervezést is magukban foglaló szerződések esetén a fizetendő díjat vagy jutalékot.

(4) Olyan árubeszerzésre irányuló szerződések esetében, amelyek tárgya kölcsönbérlet, bérlet vagy lízing, a szerződési érték kiszámításának alapja a következő:

a) határozott időtartamú szerződések esetében, ha azok időtartama 12 hónap vagy annál kevesebb, a szerződés tartamára vonatkozó becsült teljes érték, illetve ha időtartamuk meghaladja a 12 hónapot, a becsült maradványértéket is magában foglaló teljes érték;

b) a határozatlan időtartamú szerződések esetében, illetve olyan esetben, amikor a szerződések időtartamával kapcsolatban kétség merül fel, az első négy évben fizetendő részletek várható teljes összege.

(5) Olyan szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében, amelyekben nem tüntetik fel az ellenszolgáltatás teljes értékét, a becsült szerződési érték megállapításának alapja a következő:

- határozott időtartamú szerződések esetében, ha azok időtartama 48 hónap vagy annál kevesebb, a szerződés tartama alatti teljes érték,

- határozatlan időtartamú vagy 48 hónapot meghaladó időtartamú szerződéseknél a havi érték 48-szorosa.

(6) Ha a tervezett, árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés opciós kikötést is tartalmaz, a szerződési érték kiszámításának alapja az opciós kikötést tartalmazó vétel, bérlet vagy lízing legmagasabb engedélyezett összege.

(7) Árubeszerzések vagy szolgáltatások egy adott időszakban egy vagy több szállítónak vagy szolgáltatónak odaítélendő több szerződés vagy megújítandó szerződések révén való megszerzése esetében a szerződés értékét a következők alapján kell kiszámítani:

a) az előző pénzügyi év, illetve 12 hónap során kötött hasonló szerződések összértéke - ha lehetséges - az első szerződést követő 12 hónap alatti előrelátható mennyiségi és értékváltozásokkal kiigazítva; vagy

b) az első szerződés-odaítélést követő 12 hónap során, vagy a szerződés teljes időtartama során odaítélendő szerződések összesített értéke, amennyiben a szerződés teljes időtartama hosszabb 12 hónapnál.

(8) Az árubeszerzéseket és szolgáltatásokat is tartalmazó szerződés becsült értéke megállapításának alapja az árubeszerzések és szolgáltatások teljes értéke, függetlenül azok egyenkénti értékétől. E számításnak magában kell foglalnia a telepítési és felszerelési műveletek értékét is.

(9) Egy keretmegállapodás értéke kiszámításának alapja, a kérdéses időtartamra előirányzott összes szerződés becsült maximális értéke.

(10) Az (1) bekezdésben említett építési beruházásra irányuló szerződés értéke kiszámításának alapja az építmény teljes értéke. Az "építmény" azon építési vagy mélyépítési munkák összességének az eredménye, amelyek célja valamely gazdasági és műszaki rendeltetés megvalósítása.

Olyan esetekben, amikor egy árubeszerzés, építési beruházás vagy szolgáltatás több tételből áll, az (1) bekezdésben megadott érték meghatározásánál minden egyes tétel értékét figyelembe kell venni. Ha a tételek összesített értéke eléri vagy meghaladja az (1) bekezdésben meghatározott értéket, akkor e bekezdés rendelkezéseit az összes tételre alkalmazni kell. Az építési beruházásra irányuló szerződések esetében azonban az ajánlatkérők eltérhetnek az (1) bekezdéstől azon tételek esetében, amelyek hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke 1 millió ECU-nél kisebb, feltéve hogy e tételek összesített értéke nem haladja meg a tételek teljes értékének 20 %-át.

(11) Az (1) bekezdés alkalmazásában az ajánlatkérők a beruházásra irányuló szerződés becsült értékébe beleszámítják a vállalkozónak odaítélt szerződések végrehajtásához szükséges árubeszerzések vagy szolgáltatások értékét és azok értékét, amelyeket a vállalkozó rendelkezésére bocsátanak.

(12) Azoknak az árubeszerzéseknek vagy szolgáltatásoknak az értékét, amelyek nem szükségesek egy adott építési beruházásra irányuló szerződés végrehajtásához, nem lehet hozzáadni az építési beruházásra irányuló szerződés értékéhez abból a célból, hogy ilyen módon kivonják a szóban forgó áru vagy szolgáltatás megszerzését ezen irányelv hatálya alól.

(13) Az ajánlatkérők nem kerülhetik meg ennek az irányelvnek az alkalmazását a szerződések megosztásával vagy a szerződések értékének kiszámítására szolgáló egyedi módszerek alkalmazásával.

II. CÍM

Kétszintű alkalmazás

15. cikk

Az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló szerződéseket, illetve a XVI. A. mellékletben felsorolt szolgáltatásokra vonatkozó szerződéseket a III., IV. és V. cím rendelkezései szerint kell odaítélni.

16. cikk

A XVI. B. mellékletben felsorolt szolgáltatásokra vonatkozó szerződéseket a 18. és 24. cikk szerint kell odaítélni.

17. cikk

Azokat a szerződéseket, amelyeknek tárgya egyidejűleg a XVI. A. és a XVI. B. mellékletben is felsorolt szolgáltatások közé tartozik, a III., IV. és V. rész rendelkezéseinek megfelelően kell odaítélni, amennyiben a XVI. A. mellékletben felsorolt szolgáltatások értéke nagyobb, mint a XVI. B. mellékletben felsorolt szolgáltatásoké. Egyéb esetekben a szerződéseket a 18. és a 24. cikk szerint kell odaítélni.

III. CÍM

Műszaki leírások és szabványok

18. cikk

(1) Az ajánlatkérőnek a műszaki leírásokat bele kell foglalnia az általános dokumentációba vagy az egyes szerződésekre vonatkozó dokumentációba.

(2) A műszaki leírásokat európai leírásokra való utalással kell meghatározni, amennyiben léteznek ilyen európai leírások.

(3) Európai leírások hiányában a műszaki leírásokat, amennyire lehetséges, olyan más szabványokra való utalással kell meghatározni, amelyeket a Közösségen belül használnak.

(4) Az ajánlatkérő az európai leírások vagy más szabványok kiegészítése céljából szükség szerint további követelményeket határoz meg. Ennek során az ajánlatkérő előnyben részesíti az olyan leírásokat, amelyek a tervezési vagy leírási jellemzők helyett teljesítménykövetelményeket adnak meg, hacsak az ajánlatkérő objektív okokból nem tekinti úgy, hogy az ilyen leírások az adott szerződésre vonatkozóan nem megfelelőek.

(5) Nem lehet alkalmazni meghatározott gyártmányú vagy származású, illetve meghatározott eljárással készült termékeket megemlítő és ezáltal egyes vállalkozásokat előnyben részesítő vagy kizáró műszaki leírásokat, kivéve ha a szerződés tárgya nélkülözhetetlenné teszi e műszaki leírások alkalmazását. Különösen tilos a védjegyek, szabadalmak, típusok, valamint a származási hely vagy az előállítási mód feltüntetése. Ugyanakkor e jelzés engedélyezett a "vagy ezzel egyenértékű" kifejezéssel együtt, ha a szerződés tárgyát nem lehet másképp olyan leírások felhasználásával meghatározni, amelyek kellőképpen pontosak és érthetőek valamennyi érintett fél számára.

(6) Az ajánlatkérő eltérhet a (2) bekezdéstől, ha:

a) műszaki szempontból lehetetlen kielégítő módon biztosítani, hogy egy termék megfeleljen az európai leírásoknak;

b) a (2) bekezdés alkalmazása sértené a távközlési végberendezések típusjóváhagyása kölcsönös elismerésének kezdeti szakaszáról szóló, 1986. július 24-i 86/361/EGK tanácsi irányelv [14] alkalmazását, vagy az információs technológia és a távközlés területén történő szabványosításról szóló, 1986. december 22-i 87/95/EGK tanácsi határozat [15] alkalmazását;

c) a jelenlegi gyakorlat európai leírásokhoz történő hozzáigazításakor e műszaki leírások arra kényszerítenék az ajánlatkérőt, hogy a már használatban lévő berendezésekhez nem megfelelő termékeket vagy anyagokat szerezzenek be, illetve aránytalan költségeket vagy aránytalan műszaki nehézségeket eredményeznének. Az ajánlatkérő csak akkor veheti igénybe ezt az eltérést, ha az egy egyértelműen meghatározott és rögzített stratégia részeként, az európai műszaki leírásokra való áttérés céljából történik;

d) a vonatkozó európai leírás nem megfelelő a tervezett alkalmazás céljára, vagy nem veszi figyelembe az elfogadása óta bekövetkezett műszaki fejlődést. Az említett eltéréshez folyamodó ajánlatkérő tájékoztatja az illetékes szabványügyi szervezetet vagy az európai leírások felülvizsgálatára felhatalmazott más testületet azokról az okokról, amelyek alapján az európai leírást nem tekinti megfelelőnek, és kéri a felülvizsgálatát;

e) a projekt ténylegesen innovatív jellegű, és esetében a meglévő európai műszaki leírások alkalmazása nem lenne megfelelő.

(7) A 21. cikk (1) bekezdése a) pontjának vagy a 21. cikk (2) bekezdése a) pontjának megfelelően közzétett hirdetmények a (6) bekezdésben említett eltérés alkalmazását jelzik.

(8) Ez a cikk nem sérti a kötelező műszaki szabályokat, amennyiben azok összhangban vannak a közösségi joggal.

19. cikk

(1) Az ajánlatkérő kérésre a szerződés megszerzésében érdekelt szállítók, vállalkozók vagy szolgáltatók rendelkezésére bocsátja az árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéseikben rendszeresen említett műszaki leírásokat vagy azokat a műszaki leírásokat, amelyeket a 22. cikk szerinti időszakos tájékoztató hirdetmények tárgyát képező szerződésekhez alkalmazni szándékoznak.

(2) Amennyiben e műszaki leírásokat az érdekelt szállítók, vállalkozók vagy szolgáltatók számára rendelkezésre álló dokumentumokban határozzák meg, elegendő az e dokumentumokra történő utalás.

IV. CÍM

A szerződések odaítélése

20. cikk

(1) Az ajánlatkérő az 1. cikk (7) bekezdésében leírt eljárások bármelyikét választhatja, amennyiben a (2) bekezdésre is tekintettel, a 21. cikknek megfelelően pályázati felhívást tettek közzé.

(2) Az ajánlatkérő a következő esetekben pályázati felhívás nélkül alkalmazhat szerződés-odaítélési eljárást:

a) ha nem érkezik be ajánlat vagy megfelelő ajánlat egy ajánlati felhívási eljárásban, annyiban, amennyiben a szerződés eredeti feltételei lényegesen nem változnak meg;

b) ha egy szerződés kizárólag kutatás, kísérlet, tanulmány vagy fejlesztés célját szolgálja, és nem a nyereség biztosítására vagy a kutatási és fejlesztési költségek visszaszerzésére irányul, és mindaddig, amíg az ilyen szerződés odaítélése nem sérti azoknak a későbbi szerződéseknek a versenytárgyalás alapján történő odaítélését, amelyeknek kifejezetten ezek a céljaik;

c) ha műszaki vagy művészi jellege következtében vagy a kizárólagos jogok védelmével kapcsolatos okból a szerződést csak egy meghatározott szállító, vállalkozó vagy szolgáltató teljesítheti;

d) annyiban, amennyiben feltétlenül szükséges akkor, ha az adott ajánlatkérő által előre nem látható események által okozott rendkívüli sürgősségi okokból a nyílt vagy meghívásos eljárás határidejét nem lehet betartani;

e) a korábbi nyertes szállító általi olyan kiegészítő szállításokra irányuló árubeszerzési szerződés esetén, amelynek célja vagy a mindennapi árubeszerzések, illetve felszerelések megújítása, vagy a meglévő árubeszerzések, illetve felszerelések kibővítése, amennyiben a szállító megváltozása az ajánlatkérőt arra kényszerítené, hogy a működésben és fenntartásban összeférhetetlenséget vagy aránytalan műszaki nehézségeket okozó, eltérő műszaki tulajdonságú anyagot szerezzen be;

f) a legelőször elbírált beruházásban vagy az elsőként megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt a szerződés teljesítéséhez szükségessé vált kiegészítő munkák esetében, azzal a feltétellel, hogy a szerződést az eredeti szerződést teljesítő szállítónak vagy vállalkozónak ítélik oda:

- amennyiben az ilyen kiegészítő munkákat vagy szolgáltatásokat az ajánlatkérő számára jelentős nehézségek nélkül nem lehet műszaki vagy gazdasági szempontból különválasztani a fő szerződéstől, vagy

- amennyiben az ilyen munkák vagy szolgáltatások, bár az eredeti szerződés teljesítésétől elkülöníthetőek, feltétlenül szükségesek annak későbbi munkafázisaihoz;

g) olyan új építési beruházási munkák esetében, amelyek megismétlik azokat a munkákat, amelyeket olyan vállalkozás végez, amelynek az ajánlatkérő ezzel a céllal egy korábbi szerződést ítélt oda, feltéve hogy az ilyen munkák összhangban vannak azzal az alapberuházással, amelyre vonatkozóan az első szerződést pályázati felhívás közzététele után ítélték oda. Amint az első beruházásra ajánlati felhívást írtak ki, közölni kell, hogy ez az eljárás alkalmazható, és az ajánlatkérők a 14. cikk rendelkezéseinek alkalmazása során figyelembe veszik a későbbi munkák becsült összköltségét;

h) árutőzsdén jegyzett és vásárolt szállítmányok esetében;

i) a keretmegállapodás alapján odaítélendő szerződések esetében, feltéve hogy az 5. cikk (2) bekezdésében említett feltétel teljesül;

j) előnyös vásárlások esetében, amikor a szállítmányok megvásárlásánál lehetőség van egy olyan különösen előnyös alkalom kihasználására, amely csak nagyon rövid ideig áll fenn, és amely vásárlások esetében az ár a rendes piaci áraknál lényegesen alacsonyabb;

k) különösen előnyös feltételek mellett történő áruvásárlások esetében, akár az üzleti tevékenységét végleg beszüntető szállítótól, akár egy fizetésképtelenné vált vállalkozás csődbiztosaitól vagy felszámolóitól vásárolnak, a hitelezőkkel kötött megállapodás vagy a nemzeti törvények vagy rendeletek hatálya alá tartozó más, hasonló eljárás alapján történik;

l) amikor a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés egy, az ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelően szervezett tervpályázatot követ, és a szerződést az alkalmazandó szabályok értelmében a pályázat nyertesének vagy egyik nyertesének kell odaítélni. Ez utóbbi esetben az összes nyertest meg kell hívni a tárgyalásokban való részvételre.

21. cikk

(1) Az árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében a pályázati felhívás közzétehető:

a) egy, a XII. A., B. vagy C. mellékletnek megfelelően megfogalmazott hirdetmény útján; vagy

b) a XIV. mellékletnek megfelelően megfogalmazott időszakos tájékoztató hirdetmény útján; vagy

c) a XIII. mellékletnek megfelelően megfogalmazott, egy minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmény útján.

(2) Ha a pályázati felhívást egy időszakos tájékoztató hirdetmény útján teszik közzé:

a) a hirdetményben különösen azokra az árubeszerzésekre, építési beruházásokra vagy szolgáltatásokra kell utalni, amelyek az odaítélendő szerződés tárgyát fogják képezni;

b) a hirdetményben jelezni kell, hogy a szerződést meghívásos vagy tárgyalásos eljárással ítélik oda, pályázati felhívásról szóló hirdetmény későbbi közzététele nélkül, és fel kell kérni az érdekelt vállalkozásokat, hogy érdeklődésüket írásban fejezzék ki;

c) az ajánlatkérő ezt követően, az ajánlattevők vagy a tárgyalásokban részt vevők kiválasztásának megkezdése előtt felkéri az összes jelöltet arra, hogy a szóban forgó szerződésre vonatkozó részletes információk alapján erősítsék meg érdeklődésüket.

(3) Amikor a pályázati felhívás közzététele egy minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmény útján történik, a meghívásos eljárásban az ajánlattevőket vagy a tárgyalásos eljárás résztvevőit a minősített jelöltek közül kell kiválasztani a minősítési rendszernek megfelelően.

(4) Tervpályázatok esetében a pályázati felhívást a XVII. mellékletnek megfelelően megfogalmazott hirdetmény útján kell közzétenni.

(5) Az e cikkben említett hirdetményeket az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában kell közzétenni.

22. cikk

(1) Az ajánlatkérő időszakos tájékoztató hirdetmény útján évente legalább egyszer közzéteszi a következőket:

a) árubeszerzésre irányuló szerződések esetében termékcsoportonként azon szerződések teljes értéke, amelyek becsült értéke - figyelembe véve a 14. cikk rendelkezéseit - 750000 ECU vagy annál nagyobb, és az ajánlatkérő a következő 12 hónap alatt szándékozik odaítélni;

b) építési beruházásra irányuló szerződések esetében azon munkavégzési szerződések lényeges jellemzői, amelyeket az ajánlatkérő tervez odaítélni, és amelyeknek a becsült értéke nem kevesebb, mint a 14. cikk (1) bekezdésében rögzített értékhatár;

c) szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében a XVI. A. mellékletben felsorolt egyes szolgáltatási csoportban szereplő azon szerződések teljes becsült értéke, amelyeket az ajánlatkérő a következő 12 hónap során tervez odaítélni, amennyiben a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések teljes becsült értéke - figyelembe véve a 14. cikk rendelkezéseit - 750000 ECU vagy annál nagyobb.

(2) A hirdetményt a XIV. mellékletnek megfelelően kell megfogalmazni, és az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában kell közzétenni.

(3) Amennyiben a hirdetményt a 21. cikk (1) bekezdésének b) pontjának megfelelően a pályázati felhívás eszközeként alkalmazzák, a hirdetményt a 21. cikk (2) bekezdése c) pontjában említett felhívás feladásának időpontját legfeljebb 12 hónappal megelőzően közzé kell tenni. Ezen túlmenően az ajánlatkérőnek a 26. cikk (2) bekezdésében meghatározott határidőket is be kell tartania.

(4) Az ajánlatkérő közzétehet a fontosabb terveire vonatkozó időszakos tájékoztató hirdetményeket anélkül, hogy megismételné azokat az információkat, amelyeket egy ugyanilyen tájékoztató hirdetményben korábban már közzétett, feltéve hogy egyértelműen felhívják a figyelmet arra, hogy ezek kiegészítő hirdetmények.

23. cikk

(1) Ezt a cikket a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés odaítélési eljárásának részeként szervezett tervpályázatokra kell alkalmazni, amennyiben az ilyen szerződés hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke nem kevesebb, mint a 14. cikk (1) bekezdésében említett érték.

(2) Ezt a cikket olyan tervpályázatokra kell alkalmazni, amelyek esetében a verseny díjainak és a résztvevők részére történő kifizetéseknek a teljes összege a 2. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett tevékenységet gyakorló ajánlatkérő által szervezett tervpályázatok esetében 400000 ECU-nél, a 2. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett tevékenységet folytató ajánlatkérő által szervezett tervpályázatok esetében 600000 ECU-nél nem kevesebb.

(3) A tervpályázat szervezésére vonatkozó szabályoknak meg kell felelniük e cikk követelményeinek, és e szabályokat a pályázaton való részvételben érdekelt felek rendelkezésére kell bocsátani.

(4) A tervpályázaton való részvétel nem korlátozható:

- valamely tagállam területére vagy területének egy részére,

- azon az alapon, hogy a versenyt szervező tagállam joga szerint a résztvevőknek természetes vagy jogi személyeknek kell lenniük.

(5) Amennyiben a tervpályázaton korlátozott számban vesznek részt pályázók, az ajánlatkérőnek világos és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási feltételeket kell meghatároznia. A részvételre felhívott jelentkezők számának minden esetben elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy tényleges verseny jöjjön létre.

(6) A bírálóbizottság kizárólag a pályázat résztvevőitől független természetes személyekből állhat. Ha egy verseny résztvevőitől meghatározott szakképesítést követelnek meg, a bírálóbizottság tagjai legalább egyharmadának rendelkeznie kell a résztvevőktől megkövetelt vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel.

A zsűri önállóan hozza meg döntéseit, vagy alakítja ki a véleményét. A döntéseket vagy a véleményt a név feltüntetése nélkül benyújtott pályázatok és kizárólag a XVII. mellékletben előírt hirdetményben jelzett feltételek alapján kell meghozni.

24. cikk

(1) Az az ajánlatkérő, amelyik szerződést ítélt oda, vagy tervpályázatot szervezett, a szerződés odaítélésétől számított két hónapon belül és a 40. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően a Bizottság által rögzített feltételek alapján, a XV. mellékletnek vagy a XVIII. mellékletnek megfelelően elkészített hirdetmény útján tájékoztatja a Bizottságot a szerződés-odaítélési eljárás eredményéről.

(2) A XV. melléklet I. szakaszában vagy a XVIII. mellékletben meghatározott információkat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzé kell tenni. Ezzel összefüggésben a Bizottság tiszteletben tart minden olyan kényes üzleti szempontot, amelyre az ajánlatkérő esetleg felhívja a figyelmet ezen információk átadásakor, a XV. melléklet 6. és 9. pontját illetően.

(3) A XVI. A. melléklet 8. csoportjába és egyben a 20. cikk (2) bekezdése b) pontjának hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéseket odaítélő ajánlatkérőnek a XV. melléklet 3. pontjának vonatkozásában csak a szerződés fő tárgyát kell megemlítenie, a XVI. mellékletben lévő osztályozásnak megfelelően. A XVI. A. melléklet 8. csoportjába tartozó, de a 20. cikk (2) bekezdése b) pontjának hatálya alá nem tartozó szerződéseket odaítélő ajánlatkérő az üzleti titoktartás érdekében korlátozhatja a XV. melléklet 3. pontjában felsorolt információkat. Biztosítania kell azonban, hogy az említett pont értelmében közzétett bármilyen információ legalább olyan részletes legyen, mint a 20. cikk (1) bekezdésének megfelelően közzétett pályázati felhívásról szóló hirdetményben szereplő információ, vagy ha minősítési rendszert alkalmaznak, legalább olyan részletes, mint a 30. cikk (7) bekezdésében említett kategóriában szereplő információk. A XVI. B. mellékletben felsorolt esetekben az ajánlatkérő hirdetményben jelzi, hogy egyetért-e ezen információk közzétételével.

(4) A XV. melléklet II. szakaszában meghatározott információk nem tehetők közzé, kivéve statisztikai célokra, egyszerűsített formában.

25. cikk

(1) Az ajánlatkérőnek igazolnia kell a 20-24. cikkben említett hirdetmények feladásának időpontjára vonatkozóan.

(2) A hirdetményeket az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában és a TED-adatbankban az eredeti nyelvükön, teljes terjedelmükben nyilvánosságra kell hozni. A hirdetmények fontos elemeinek összefoglalását az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában nyilvánosságra kell hozni a Közösség többi hivatalos nyelvén is azzal, hogy egyedül az eredeti nyelven készült szöveg hiteles.

(3) Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala a hirdetményeket a feladásuk után legkésőbb 12 nappal közzéteszi. Kivételes esetekben a hivatalnak törekednie kell a 21. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett hirdetmény öt napon belül történő közzétételére az ajánlatkérő ilyen kérése esetén, feltéve hogy a hirdetményt a hivatal részére elektronikus levélben, telexen vagy telefaxon elküldték. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának minden olyan számának, amely egy vagy több hirdetményt tartalmaz, tartalmaznia kell azt a hirdetménymintát, vagy hirdetménymintákat, amelynek alapján a közzétett hirdetmény(ek) készült(ek).

(4) A hirdetmények Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történő közzétételének költségeit a Közösség viseli.

(5) Azokat a szerződéseket vagy tervpályázatokat, amelyekre vonatkozóan az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában a 21. cikk (1) vagy (4) bekezdésének megfelelően hirdetményt tettek közzé, semmilyen más módon nem lehet az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala részére történt feladásuk előtt közzétenni. A hirdetmény nem tartalmazhat más adatokat, mint amelyek az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában megjelentek.

26. cikk

(1) Nyílt eljárásban az ajánlatkérő által meghatározott ajánlattételi határidő a hirdetmény feladásától számított legalább 52 nap lehet. Ezt a határidőt 36 napra lehet csökkenteni, ha az ajánlatkérő a 22. cikk (1) bekezdésének megfelelően hirdetményt tett közé.

(2) Előzetes pályázati felhíváson alapuló meghívásos és tárgyalásos eljárásnál a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) a 21. cikk (1) bekezdése a) pontjának megfelelően közzétett hirdetményre vagy a 21. cikk (2) bekezdése c) pontjának megfelelően egy ajánlatkérő felhívására válaszképpen elküldött részvételi kérelmek kézhezvételére vonatkozó határidő általános szabályként a hirdetmény vagy a felhívás feladásának időpontjától számított legalább öt hét, és ez a határidő semmilyen esetben sem lehet rövidebb, mint a 25. cikk (3) bekezdésében meghatározott közzétételi határidő plusz 10 nap;

b) az ajánlatok átvételére vonatkozó határidőt az ajánlatkérő és a kiválasztott jelöltek kölcsönös megállapodással rögzíthetik úgy, hogy az összes ajánlattevőnek azonos idő álljon rendelkezésére az ajánlatok elkészítésére és benyújtására;

c) amennyiben nincs lehetőség megegyezésre az ajánlatok átvételi határidejére vonatkozóan, az ajánlatkérő jelöl ki egy, általános szabályként, legalább háromhetes határidőt, amely semmilyen esetben sem lehet rövidebb a pályázati felhívás időpontjától számított 10 napnál; az engedélyezett időtartamnak elég hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy figyelembe lehessen venni a 28. cikk (3) bekezdésében említett tényezőket.

27. cikk

Az ajánlattételhez szükséges dokumentációban az ajánlatkérő kérheti az ajánlattevőt, hogy ajánlatában jelölje meg a szerződésnek azt a részét, amelyre nézve harmadik személlyel szerződést kíván kötni.

Ennek megjelölése nem érinti a fő vállalkozó felelősségét.

28. cikk

(1) Az ajánlattételhez szükséges dokumentációt és a kapcsolódó dokumentációt az ajánlatkérő köteles a szállítók, vállalkozók vagy szolgáltatók részére, általános szabályként, a kérelmük kézhezvételétől számított hat napon belül megküldeni, ha ezt időben kérték.

(2) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejárta előtt legalább hat nappal köteles az ajánlattételhez szükséges dokumentációra vonatkozó kiegészítő tájékoztatást adni, ha ezt időben kérték.

(3) Olyan esetekben, amikor az ajánlatot csak terjedelmes dokumentációk vizsgálatával, például hosszú műszaki leírások tanulmányozásával, helyszín megszemlélésével vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz kapcsolódó dokumentáció helyszíni vizsgálatával lehet elkészíteni, akkor ezt a megfelelő határidők megállapításakor figyelembe kell venni.

(4) Az ajánlatkérő egyidejűleg és írásban hívja meg a kiválasztott jelölteket. A meghívó levélhez csatolni kell az ajánlattételhez szükséges dokumentációt és az ahhoz kapcsolódó dokumentációt. A meghívónak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) annak a szervezetnek a címe, ahonnan kiegészítő dokumentációt lehet igényelni és az erre irányuló kérelem benyújtásá-nak határnapja, valamint az ilyen dokumentációért fizetendő összeg nagysága és megfizetésének feltételei;

b) az ajánlatok kézhezvételének határnapja, az a cím, amelyre az ajánlatokat küldeni kell, és az ajánlattétel nyelve vagy nyelvei;

c) a közzétett hirdetményre való hivatkozás;

d) a mellékelendő okmányok feltüntetése;

e) a szerződés odaítélésének feltételei, ha a hirdetményben nem szerepelnek;

f) a szerződésben való részvételre vonatkozó valamennyi egyéb különleges feltétel.

(5) A részvételi kérelmeket és az ajánlati felhívásokat a lehető leggyorsabb távközlési eszköz útján kell megküldeni. Ha a részvételi kérelmeket táviratban, telexen, telefaxon vagy bármilyen más elektronikus eszköz útján küldik meg, azokat a 26. cikk (1) bekezdésében előírt, vagy a 26. cikk (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő által megszabott határidő lejárta előtt feladott levélben kell megerősíteni.

29. cikk

(1) Az ajánlatkérő az ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározhatja, vagy egy tagállam által kötelezhető arra, hogy meghatározza azt a hatóságot vagy azokat a hatóságokat, amelyektől az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat a munka vagy a szolgáltatás teljesítése szerinti tagállamban, régióban vagy településen hatályos, a munkavállalók védelmére vonatkozó rendelkezések és a munkafeltételek alapján fennálló kötelezettségekről, amelyeket a szerződés teljesítése során a helyszínen végzett munkákra vagy szolgáltatásokra alkalmazni kell.

(2) Az (1) bekezdésben említett tájékoztatást adó ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőket, illetve a szerződési eljárásban részt vevőket arra: nyilatkozzanak arról, hogy ajánlatuk elkészítésénél figyelembe vették az építési beruházás vagy a szolgáltatás elvégzésének a helyén hatályos, a munkavállalók védelmére vonatkozó rendelkezések és a munkafeltételek alapján fennálló kötelezettségeket. Ez a rendelkezés nem sérti a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok vizsgálatára vonatkozó, a 34. cikk (5) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazását.

V. CÍM

Minősítés, kiválasztás és a szerződés odaítélése

30. cikk

(1) Az ajánlatkérő, ha szándékában áll, a szállítók, vállalkozók és szolgáltatók minősítésére szolgáló rendszert hozhat létre és működtethet.

(2) A rendszernek, amely különböző minősítési fokozatokból állhat, az ajánlatkérő által meghatározott objektív feltételek és szabályok alapján kell működnie. Amennyiben szükséges, az ajánlatkérő referenciaként európai szabványokat alkalmaz. A feltételeket és szabályokat szükség szerint lehet naprakésszé tenni.

(3) A minősítési feltételeket és szabályokat kérés alapján az érdekelt szállítók, vállalkozók vagy szolgáltatók rendelkezésére kell bocsátani. E feltételek és szabályok aktualizálásáról az érdekelt szállítókat, vállalkozókat és szolgáltatókat tájékoztatni kell. Ha egy ajánlatkérő úgy véli, hogy egyes harmadik vállalkozások vagy szervek minősítési rendszere megfelel a saját rendszere követelményeinek, akkor az érdekelt szállítókkal, vállalkozókkal és szolgáltatókkal közli e harmadik vállalkozások vagy szervek nevét.

(4) Az ajánlatkérő ésszerű határidőn belül értesíti a pályázókat a minősítésükkel kapcsolatos határozatáról. Amennyiben a határozat meghozatalához a pályázat benyújtásától számított 6 hónapnál hosszabb idő szükséges, az ajánlatkérő a pályázat benyújtását követő két hónapon belül tájékoztatja a pályázót a hosszabb elbírálási időtartamot indokoló okokról és a pályázat elfogadásának vagy elutasításának határidejéről.

(5) A minősítésre vonatkozó határozat kialakításakor, vagy a feltételek és a szabályok naprakésszé tételéről az ajánlatkérő:

- nem alkalmazhat egyes szállítók, vállalkozók vagy szolgáltatók esetében olyan igazgatási, műszaki vagy pénzügyi jellegű feltételeket, amelyeket más szállítók, vállalkozók vagy szolgáltatók esetében nem alkalmaz,

- nem követelhet meg olyan vizsgálatokat vagy igazolásokat, amelyek ismételten a már rendelkezésre álló objektív bizonyítékot szolgáltatják.

(6) Azokat a pályázókat, akiknek a minősítését visszautasítják, tájékoztatni kell erről a határozatról és a visszautasítás okairól. A visszautasítás okainak a (2) bekezdésben említett minősítési feltételeken kell alapulniuk.

(7) A minősített szállítókról, vállalkozókról vagy szolgáltatókról jegyzéket kell vezetni; e jegyzék kategóriákra osztható olyan szerződéstípusok szerint, amelyekre a minősítések érvényesek.

(8) Az ajánlatkérő egy szállító, vállalkozó vagy szolgáltató minősítését csak a (2) bekezdésben említett feltételeken alapuló okok miatt szüntetheti meg. A minősítés megszüntetésére vonatkozó szándékot előzetesen írásban kell közölni a szállítóval, vállalkozóval vagy szolgáltatóval, a javasolt intézkedést indokoló okkal vagy okokkal együtt.

(9) A minősítési rendszerről a XIII. mellékletnek megfelelően hirdetményt kell készíteni és közzétenni az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában, feltüntetve a minősítési rendszer célját és a működésére vonatkozó szabályokhoz való hozzáférési lehetőséget. Ha a minősítési rendszer időtartama három évnél hosszabb, a hirdetményt évenként közzé kell tenni. Ha a minősítési rendszer alkalmazása rövidebb időtartamra szól, akkor elegendő az első hirdetmény.

31. cikk

(1) Annak az ajánlatkérőnek, amely a meghívásos eljárásban való ajánlattételhez vagy a tárgyalásos eljárásban való részvételhez jelölteket választ ki, a jelöltek kiválasztását olyan objektív feltételek és szabályok szerint kell végeznie, amelyeket előzetesen meghatároz, és az érdekelt szállítók, vállalkozók vagy szolgáltatók rendelkezésére bocsát.

(2) Az alkalmazott feltételek magukban foglalhatják a 71/305/EGK irányelv 23. cikkében és a 77/62/EGK irányelv 20. cikkében előírt kizárási feltételeket is.

(3) A feltételek alapulhatnak az ajánlatkérő azon objektív igényén, hogy a jelöltek számát a szerződés-odaítélési eljárás sajátos jellemzői és az eljárás végrehajtásához szükséges erőforrások egyensúlyának szükségessége által indokolt szintre csökkentse. A kiválasztott jelöltek számával kapcsolatban azonban figyelembe kell venni a megfelelő verseny biztosításának szükségességét.

32. cikk

Ha az ajánlatkérő a szolgáltató bizonyos minőségbiztosítási szabványoknak való megfeleléséről szóló, független testületek által kiállított tanúsítványt kér, akkor az EN 45000 európai szabványsorozatnak megfelelő testületek által tanúsított, az EN 29000 európai szabványsorozaton alapuló minőségbiztosítási rendszerekre kell hivatkoznia.

Az ajánlatkérő elismeri a más tagállamokban letelepedett testületektől származó egyenértékű tanúsítványokat. Elfogadja az egyenértékű minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékait is azoktól a szolgáltatóktól, akik nem juthatnak hozzá ilyen tanúsítványokhoz, vagy akiknek nincs lehetőségük az ilyen tanúsítványoknak a meghatározott határidőkön belüli beszerzésére.

33. cikk

(1) A szállítók, vállalkozók vagy szolgáltatók csoportjai benyújthatnak ajánlatot és tárgyalhatnak. E csoportoktól nem lehet megkövetelni, hogy meghatározott jogi formát hozzanak létre az ajánlat benyújtása vagy a tárgyalás folytatása érdekében, azonban a közös ajánlatot tevő nyertesektől ez megkövetelhető annyiban, amennyiben ez az átalakulás a szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges.

(2) Azok a jelöltek vagy ajánlattevők, akik a letelepedésük helye szerinti tagállam joga értelmében jogosultak a kérdéses szolgáltatási tevékenység végzésére, nem utasíthatók el azon a kizárólagos alapon, hogy a szerződés odaítélési helye szerinti tagállam joga értelmében természetes vagy jogi személynek kellene lenniük.

(3) A jogi személyektől megkövetelhető azonban, hogy ajánlatukban vagy a részvételre vonatkozó kérelmükben jelezzék a szolgáltatás teljesítésében személyesen közreműködő természetes személyek nevét és szakképesítését.

34. cikk

(1) Az egyes szolgáltatások díjazására vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések sérelme nélkül az ajánlatkérő a következő feltételek alapján ítéli oda a szerződéseket:

a) ha a gazdaságilag összességében legelőnyösebb ajánlatot tevőnek ítéli oda, a kérdéses szerződéstől függően olyan különböző feltételek, mint például: szállítási vagy teljesítési határidő, működési költségek, költséghatékonyság, minőség, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, műszaki érték, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítására vonatkozó kötelezettség, készletbiztonság és az ár; vagy

b) kizárólag a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben az ajánlatkérőnek az ajánlattételhez szükséges dokumentációban vagy a hirdetményben fel kell tüntetnie, lehetőség szerint csökkenő fontossági sorrendben, az odaítélés általa alkalmazni kívánt feltételeit.

(3) Ha a szerződés odaítélése az összességében legelőnyösebb ajánlat feltétele alapján történik, az ajánlatkérő figyelembe veheti az ajánlattevő által benyújtott és az ajánlatkérő által megállapított minimumkövetelményeknek megfelelő változatokat. Az ajánlatkérő az ajánlathoz szükséges dokumentációban meghatározza, hogy a változatoknak milyen minimumkövetelményeket kell kielégíteniük, és azokat milyen formai követelmények szerint kell elkészíteni. A hirdetményben fel kell tüntetnie, ha többváltozatú ajánlattétel nem engedélyezett.

(4) Az ajánlatkérő nem utasíthatja el egy változat benyújtását kizárólag azon az alapon, hogy a változat az európai leírásokra vagy a 89/106/EGK irányelv értelmében vett lényeges követelményekkel összhangban lévőként elismert nemzeti műszaki leírásokra történő hivatkozással meghatározott műszaki leírások alapján készült.

(5) Ha egy adott szerződés esetében az ajánlatok a teljesítendő szolgáltatáshoz képest kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaznak, az ajánlatkérő - mielőtt elutasítaná ezeket az ajánlatokat - írásban bekéri az ajánlat általa lényegesnek ítélt alkotóelemeinek adatait, és a kapott magyarázatokat figyelembe véve ellenőrzi ezen alkotóelemeket. Az ajánlatkérő a válaszadásra ésszerű határidőt szabhat meg.

Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív okokkal igazolt magyarázatot, mint az építési vagy gyártási mód gazdaságossága, vagy a választott műszaki megoldások, vagy az ajánlattevő számára a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló kivételesen előnyös feltételek, vagy az ajánlattevő által javasolt termék vagy építmény eredetisége.

Az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatokat csak akkor utasíthatja el, ha ezzel kapcsolatban előzetesen konzultált az ajánlattevővel, és ha az ajánlattevő nem tudta bizonyítani, hogy a kérdéses támogatásról a Bizottságot az EGK-Szerződés 93. cikke (3) bekezdésének megfelelően értesítette, vagy hogy a támogatást a Bizottság jóváhagyta. Az ajánlatot ilyen körülmények között elutasító ajánlatkérő erről tájékoztatja a Bizottságot.

35. cikk

(1) A 27. cikk (1) bekezdése nem alkalmazható, ha egy tagállam az ezen irányelv elfogadásakor hatályban lévő szabályok keretén belül a szerződések odaítélését más feltételekre alapozza, azzal a céllal, hogy előnyben részesítsen egyes ajánlattevőket, feltéve hogy az így alkalmazott szabályok összhangban vannak a Szerződéssel.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, 1992. december 31-ig ez az irányelv nem akadályozza az árubeszerzésre vagy építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó olyan hatályos nemzeti rendelkezések alkalmazását, amelyek célja a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése és a munkahelyteremtés elősegítése a legkedvezőtlenebb helyzetű és iparilag hanyatló régiókban, azzal a feltétellel, hogy e rendelkezések összeegyeztethetőek a Szerződéssel, valamint a Közösség nemzetközi kötelezettségeivel.

36. cikk

(1) Ezt a cikket azokra az ajánlatokra kell alkalmazni, amelyek olyan harmadik országokból származó termékeket tartalmaznak, amelyekkel a Közösség nem kötött olyan többoldalú vagy kétoldalú megállapodást, amely a közösségi vállalkozások számára az e harmadik országok piacaihoz való összehasonlítható és hatékony hozzáférést biztosítana. E cikk nem sérti a Közösség vagy a tagállamok harmadik országokkal szemben fennálló kötelezettségeit.

(2) Bármely árubeszerzésre irányuló ajánlat elutasítható olyan esetben, amikor a harmadik országokból származó termékeknek az áruk származása fogalmának közös meghatározásáról szóló, 1968. június 27-i 802/68/EGK tanácsi rendeletnek [16] megfelelően meghatározott aránya meghaladja az ezen ajánlatot alkotó termékek összértékének 50 %-át.

E cikk alkalmazásában a távközlési hálózati berendezésekben alkalmazott szoftvereket termékeknek kell tekinteni.

(3) A (4) bekezdés rendelkezéseire is tekintettel, amennyiben a 34. cikkben meghatározott szerződés-odaítélési feltételek alapján két vagy több ajánlat egyenértékűnek tekinthető, előnyben kell részesíteni azokat az ajánlatokat, amelyeket a (2) bekezdés szerint nem lehet elutasítani. Az ezen ajánlatokban szereplő árakat e cikk alkalmazásában egyenlőnek kell tekinteni, amennyiben az árkülönbözetük nem haladja meg a 3 %-ot.

(4) Mindazonáltal, a (3) bekezdés értelmében egy ajánlat nem részesíthető előnyben egy másik ajánlattal szemben, ha annak elfogadása esetén az ajánlatkérő arra kényszerülne, hogy olyan, a meglévő anyagokétól eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkező anyagot szerezzen be, amely a működésben és a fenntartásban összeegyeztethetetlenséget vagy aránytalan műszaki nehézségeket, illetve aránytalanul nagy költségeket eredményezne.

(5) E cikk alkalmazásában nem kell figyelembe venni a harmadik országokból származó termékek (2) bekezdésben említett arányának meghatározásánál azokat a harmadik országokat, amelyekre az (1) bekezdésnek megfelelően ezen irányelv rendelkezéseinek előnyét egy tanácsi határozattal kiterjesztették.

(6) A Bizottság a Tanács részére éves jelentést készít (első alkalommal 1991 második felében) az ezen irányelv hatálya alá tartozó területeken a közösségi vállalkozások harmadik országok piacaira való bejutásával kapcsolatban folytatott többoldalú vagy kétoldalú tárgyalások során elért előrehaladásról, illetve minden olyan eredményről, amelyet ilyen tárgyalások útján értek el, továbbá a megkötött megállapodások tényleges végrehajtásáról.

A Tanács, a Bizottság javaslatára, minősített többségi szavazással e fejlemények fényében módosíthatja e cikk rendelkezéseit.

37. cikk

(1) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot minden olyan általános problémáról, amellyel vállalkozásaik a gyakorlatban vagy a jogi szabályozásban szembesülnek, amikor szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéseket próbáltak elnyerni harmadik országokban.

(2) A Bizottság a Tanács részére 1994. december 31. előtt és azt követően szabályos időközönként jelentést készít a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések harmadik országokban történő megnyitásáról és az ezen országokkal e tárgykörben, különösen a GATT keretében folyó tárgyalások során elért előrehaladásról.

(3) Amennyiben a Bizottság akár a (2) bekezdésben említett jelentések, akár más információk alapján megállapítja, hogy a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések odaítélésével kapcsolatban egy harmadik ország:

a) nem biztosít a közösségi vállalkozások számára a piachoz történő összehasonlíthatóan hatékony hozzáférést, mint amilyent a Közösség biztosít az adott ország vállalkozásai számára;

b) nem biztosítja a közösségi vállalkozások számára a nemzeti bánásmód kedvezményét vagy ugyanazokat a versenylehetőségeket, mint amelyek a nemzeti vállalkozások rendelkezésére állnak; vagy

c) más harmadik országokból származó vállalkozások részére kedvezőbb bánásmódot biztosít, mint a közösségi vállalkozások részére,

a Bizottság az érintett harmadik országhoz fordul a helyzet orvoslása érdekében.

(4) A (3) bekezdésben említett körülmények között a Bizottság bármikor javasolhatja, hogy a Tanács függessze fel vagy korlátozza a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéseknek:

a) az érintett harmadik ország joga által szabályozott vállalkozások;

b) az a) pontban említett vállalkozásokhoz kapcsolódó, bejegyzett közösségi székhellyel rendelkező, de tagállam gazdaságával közvetlen vagy hatékony kapcsolatban nem álló vállalkozások;

c) az érintett harmadik országból származó szolgáltatásokra vonatkozó ajánlatokat benyújtó vállalkozások

részére történő odaítélését, a határozatban megállapítandó időtartam alatt. A Tanács a lehető legrövidebb időn belül minősített többséggel határoz.

A Bizottság ezeket az intézkedéseket saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam kérésére javasolhatja.

(5) E cikk nem sérti a Közösség harmadik országokkal szemben fennálló kötelezettségeit.

VI. CÍM

Záró rendelkezések

38. cikk

(1) A 14. cikkben meghatározott értékhatárok nemzeti valutákban kifejezett összegét elvileg kétévente felül kell vizsgálni, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre vonatkozó értékhatárok esetében a 77/62/EGK irányelvbenmeghatározott naptól kezdődő hatállyal, illetve az építési beruházásra irányuló szerződésekre vonatkozó értékhatárok esetében a 71/305/EGK irányelvben meghatározott naptól kezdődő hatállyal. Ennek az összegnek a kiszámítása során az említett valuták ECU-ben kifejezett, a január 1-jei felülvizsgálatot közvetlenül megelőző augusztus utolsó napján végződő 24 hónap alatti napi átlagértékeit kell alapul venni. Az összegeket az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában november elején kell közzétenni.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított számítási módszert a 77/62/EGK irányelv rendelkezései szerint felül kell vizsgálni.

39. cikk

(1) A Bizottság munkáját a 2. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett tevékenységet folytató ajánlatkérők beszerzéseivel kapcsolatban egy tanácsadó bizottság segíti, amely a távközlési beszerzések tanácsadó bizottsága. A bizottság a tagállamok képviselőiből áll, elnöke pedig a Bizottság képviselője.

(2) A Bizottság ezzel a bizottsággal a következő kérdésekben konzultál:

a) a X. melléklet módosításai;

b) a nemzeti valutákban kifejezett értékhatárok felülvizsgálata;

c) a nemzetközi megállapodások értelmében odaítélt szerződésekre vonatkozó szabályok;

d) ezen irányelv alkalmazásának felülvizsgálata;

e) a hirdetményekre és a statisztikai jelentésekre vonatkozóan a 40. cikk (2) bekezdésében leírt eljárások.

40. cikk

(1) Az I-X. mellékletet a (4)-(8) bekezdésben szabályozott eljárásnak megfelelően úgy kell felülvizsgálni, hogy e mellékletek megfeleljenek a 2. cikk követelményeinek.

(2) A 21., 22. és 24. cikkben említett hirdetmények és a 42. cikkben előírt statisztikai jelentések előterjesztésének, elküldésének, átvételének, lefordításának, megőrzésének és szétküldésének feltételeit egyszerűsítés céljából a (4)-(8) bekezdésben megállapított eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

(3) A XVI. A. és a XVI. B. mellékletben említett nómenklatúrát és a hirdetményekben a nómenklatúra meghatározott rovataira tett utalásokat a (4)-(8) bekezdésben leírt eljárás szerint módosítani lehet.

(4) A módosított mellékleteket, valamint az (1) és (2) bekezdésben említett feltételeket az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.

(5) A Bizottság munkáját a közbeszerzési szerződések tanácsadó bizottsága és a X. melléklet módosítása esetén, az ezen irányelv 39. cikkében előírt távközlési beszerzések tanácsadó bizottsága segíti.

(6) A Bizottság képviselője a meghozandó határozatok tervezetét benyújtja a bizottságnak. A tervezetről a bizottság az elnöke által az ügy sürgősségének megfelelően meghatározott határidőn belül, szükség szerint szavazás útján véleményezi.

(7) A véleményt jegyzőkönyvben kell rögzíteni; ezenfelül minden tagállam kérheti, hogy álláspontját a jegyzőkönyvben rögzítsék.

(8) A Bizottság a bizottság által megfogalmazott véleményt a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi. Tájékoztatja a bizottságot a véleménye figyelembevételének módjáról.

41. cikk

(1) Az ajánlatkérőknek olyan megfelelő információkat kell megőrizniük minden egyes szerződésről, amelyek egy későbbi időpontban is igazolják a következőkkel kapcsolatos döntéseiket:

a) a vállalkozók, szállítók vagy szolgáltatók minősítése és kiválasztása, és a szerződések odaítélése;

b) az európai leírások használatától való eltérés a 18. cikk (6) bekezdésének megfelelően;

c) előzetes pályázati felhívás nélküli eljárások alkalmazása a 21. cikk (2) bekezdésének megfelelően;

d) a I. címben meghatározott eltérések értelmében a II., III. és IV. rész alkalmazásának mellőzése.

(2) Az információkat a szerződés odaítélésének időpontjától számított legalább négy évig meg kell őrizni annak érdekében, hogy ezen időszak alatt az ajánlatkérő a Bizottság részére, annak kérésére, szolgáltatni tudja a szükséges információkat.

42. cikk

(1) A tagállamok a 40. cikk (4)-(8) bekezdésében előírt eljárásnak megfelelően meghatározandó szabályok szerint biztosítják, hogy a Bizottság minden évben megkapja a 14. cikkben megállapított értékhatárok alatt odaítélt olyan szerződések teljes értékére vonatkozó, a tagállamok és az I-X. mellékletben említett tevékenységi kategóriák szerinti bontást tartalmazó statisztikai jelentést, amelyekre, ha értékük nem lenne a meghatározott értékhatár alatt, ezt az irányelvet kellene alkalmazni.

(2) A 40. cikkben említett eljárásnak megfelelően meg kell határozni a szabályokat annak biztosítása céljából, hogy:

a) az igazgatási egyszerűsítés érdekében a kisebb értékű szerződéseket mellőzni lehessen, feltéve hogy a statisztikák alkalmazhatóságát ez nem veszélyezteti;

b) a megadott információk bizalmas jellegét tiszteletben tartsák.

43. cikk

A 77/62/EGK irányelv 2. cikkének (2) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

"(2) Ezt az irányelvet nem lehet a következőkre alkalmazni:

a) a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló, 1990. szeptember 17-i 90/531/EGK tanácsi irányelv [17] 2., 7., 8. és 9. cikkében említett területeken odaítélt, vagy az említett irányelv 6. cikkének (2) bekezdésében szereplő feltételeknek megfelelő szerződések;

b) olyan árubeszerzések, amelyeket titkosnak nyilvánítanak, vagy ha az ezekkel kapcsolatos szállítást az érintett tagállamban hatályos törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések szerint különleges biztonsági intézkedések mellett kell végezni, vagy ha az adott állam alapvető biztonsági érdekeinek védelme ezt követeli [18]."

44. cikk

Az ezen irányelv alkalmazásának kezdetét követő négyéves időszak letelte előtt a Bizottság a közbeszerzési szerződések tanácsadó bizottságával szorosan együttműködve felülvizsgálja ezen irányelv végrehajtását és alkalmazási körét, és szükség esetén módosításokat javasol annak érdekében, hogy ezt az irányelvet különösen a szerződések megnyitásában elért haladás és a verseny szintjéhez kapcsolódó fejlődés fényében kiigazítsák. A 2. cikk (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott tevékenységet végző szervezetek esetében a Bizottság szorosan együttműködik a távközlési beszerzések tanácsadó bizottságával.

45. cikk

(1) A tagállamok 1994. július 1-jéig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) Mindazonáltal, a Spanyol Királyság rendelkezhet úgy, hogy az (1) bekezdésben említett intézkedéseket csak 1997. január 1-jétől alkalmazzák, és a Görög Köztársaság, valamint a Portugál Köztársaság rendelkezhet úgy, hogy az (1) bekezdésben említett intézkedéseket csak 1998. január 1-jétől alkalmazzák.

(3) A 90/531/EGK irányelv hatálya attól az időponttól szűnik meg, amikor ezt az irányelvet a tagállamok alkalmazni kezdik; ez azonban nem sérti a tagállamoknak a hatályát vesztő irányelv 37. cikkében rögzített határidőkre vonatkozó kötelezettségeit.

(4) A 90/531/EGK irányelvre történő hivatkozásokat az ezen irányelvre való hivatkozásokként kell érteni.

46. cikk

Amikor a tagállamok elfogadják a 45. cikkben említett intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

47. cikk

A tagállamok közlik a Bizottsággal belső joguknak azokat a főbb törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

48. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Luxembourgban, 1993. június 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. Trøjborg

[1] HL C 337., 1991.12.31., 1. o.

[2] HL C 176., 1992.7.13., 136. o. ésHL C 150., 1993.5.31.

[3] HL C 106., 1992.4.27., 6. o.

[4] HL L 185., 1971.8.16., 5. o. A legutóbb a 89/440/EGK irányelvvel módosított irányelv (HL L 210., 1989.7.21., 1. o.).

[5] HL L 13., 1977.1.15., 1. o. A legutóbb a 88/295/EGK irányelvvel módosított irányelv (HL L 127., 1988.5.20., 1. o.).

[6] HL L 374., 1987.12.31., 1. o.

[7] HL L 374., 1987.12.31., 9. o.

[8] HL L 374., 1987.12.31., 12. o.

[9] HL L 374., 1987.12.31., 19. o.

[10] HL L 193., 1983.7.18., 1. o. A legutóbb a 90/605/EGK irányelvvel módosított irányelv (HL L 317., 1990.11.16., 60. o.).

[11] HL L 40., 1989.2.11., 12. o.

[12] HL L 209., 1992.7.24., 1. o.

[13] HL L 185., 1971.8.16., 15. o. A legutóbb a 77/63/EGK határozattal módosított határozat (HL L 13., 1977.1.15., 15. o.).

[14] HL L 217., 1986.8.5., 21. o.

[15] HL L 36., 1987.2.7., 31. o.

[16] HL L 148., 1968.6.28., 1. o. A legutóbb a 3860/87 (EGK) rendelettel módosított rendelet (HL L 363., 1987.12.23., 30. o.).

[17] HL L 297., 1990.10.29., 1. o.

[18] HL L 297., 1990.10.29., 1. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

I. MELLÉKLET | Ivóvíz előállítása, szállítása vagy elosztása... | 216 |

II. MELLÉKLET | Villamos energia előállítása, szállítása vagy elosztása... | 219 |

III. MELLÉKLET | Gáz vagy hő szállítása vagy elosztása... | 221 |

IV. MELLÉKLET | Olaj vagy gáz feltárása és bányászata... | 223 |

V. MELLÉKLET | Szén vagy más szilárd tüzelőanyagok feltárása és bányászata... | 225 |

VI. MELLÉKLET | Ajánlatkérők a vasúti szolgáltatások területén... | 227 |

VII. MELLÉKLET | Ajánlatkérők a városi vasúti szolgáltatások, villamossal, trolibusszal vagy autóbusszal végzett szolgáltatások területén... | 229 |

VIII. MELLÉKLET | Ajánlatkérők a repülőtéri létesítmények területén... | 232 |

IX. MELLÉKLET | Ajánlatkérők a tengeri vagy belvízi kikötői vagy egyéb terminállétesítmények területén... | 234 |

X. MELLÉKLETT | Távközlési hálózatok üzemeltetése vagy távközlési szolgáltatások nyújtása... | 236 |

XI. MELLÉKLETS | Szakmai tevékenységek jegyzéke az Európai Közösségen belüli gazdasági tevékenységek általános ipari osztályozása alapján... | 238 |

XII. MELLÉKLET | A.Nyílt eljárások... | 239 |

B.Meghívásos eljárások... | 241 |

C.Tárgyalásos eljárások... | 242 |

XIII. MELLÉKLET | Minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmény... | 243 |

XIV. MELLÉKLET | Időszakos tájékoztató hirdetmény... | |

A.Szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre vonatkozóan... | 244 |

B.Építési beruházásra irányuló szerződésekre vonatkozóan... | 244 |

C.Árubeszerzésre irányuló szerződésekre vonatkozóan... | 244 |

XV. MELLÉKLET | Az odaítélt szerződésekre vonatkozó hirdetmény... | 245 |

I.Az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való közzétételre szánt információk... | 245 |

II.Közzétételre nem szánt információk... | 245 |

XVI. A. MELLÉKLET | A 15. cikk szerinti szolgáltatások... | 246 |

XVI. B. MELLÉKLET | A 16. cikk szerinti szolgáltatások... | 247 |

XVII. MELLÉKLET | A tervpályázatra vonatkozó hirdetmények... | 248 |

XVIII. MELLÉKLET | A tervpályázatok eredményei... | 249 |

--------------------------------------------------