T/... számú törvényjavaslat indokolással - az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról
1983. évi III. törvény az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról
Általános indokolás
1. Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választási rendszere hazánkban a társadalmi, állami élet fejlődéséhez igazodóan, fokozatosan alakult ki. A választás elveit és alapvető szabályait az Alkotmány tartalmazza. Ezek az alkotmányos rendelkezések biztos alapot adnak a választójog részletes szabályozásához, amelyet jelenleg az -1970-ben módosított - 1966. évi III. törvény foglal magában. Az új (időközi) választásokról, valamint az országgyűlési képviselők és a tanácstagok jogi helyzetének igazgatási területváltozás esetén történő rendezéséről tartalmaz fontos rendelkezéseket az - 1971-ben módosított - 1967. évi 35. törvényerejű rendelet.
Választási rendszerünk alkotmányos elvei és szabályai beváltak, jól szolgálják társadalmi céljainkat. Mégis vannak olyan tényezők, amelyek a továbblépést indokolják. Az elmúlt évtizedekben megerősödött a nemzeti egység, és a fejlett szocializmus építése egyre inkább igényli a szocialista demokratizmus továbbfejlesztését, a népképviseleti testületek tevékenységének hatékonyabbá tételét. Ezek a követelmények múlhatatlanul szükségessé teszik választási rendszerünk továbbfejlesztését úgy, hogy bővüljön az állampolgári jogok gyakorlásának a lehetősége, erősödjék a népképviseleti testületek társadalmi-politikai szerepe, egyszerűsödjék a választások előkészítése és lebonyolítása.
2. Az előző pontban vázolt célokat - a hatályos szabályozás bevált rendelkezéseit fenntartva - az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslat (röviden: Javaslat) elsősorban a következő új rendelkezésekkel kívánja elérni:
a) A Javaslatnak a hatályos szabályozáshoz képest legalapvetőbb új rendelkezése az országgyűlési képviselők és a tanácstagok kötelező többes jelölése. A többes jelölés lehetősége eddig is biztosított volt, de a gyakorlatban egyre kevesebb ilyen jelölésre került sor. Ezért - bár ez a szocialista demokrácia fejlődésének magasabb fokán feleslegessé válhat - jelenleg szükség van arra, hogy a jogszabály kötelező rendelkezése folytán valósuljon meg a többes jelölés. A jelölésnek ez a módszere egyrészt növeli a választások politikai jelentőségét, fokozza a választópolgárok aktivitását, másrészt a megválasztott országgyűlési képviselők, tanácstagok munkáját felélénkítheti.
b) Számol a Javaslat azzal is, hogy a kötelező kettős, illetőleg többes jelölés bevezetésével sok választókerületben a meg nem választott jelölt is a szavazatok jelentős hányadát kaphatja meg. Ezért úgy rendelkezik, hogy az a jelölt, aki a választókerületében a megválasztott országgyűlési képviselő, illetve tanácstag mellett megkapta az összes érvényes szavazatok legalább egynegyedét, pótképviselő, illetve póttanácstag legyen. Ez a megoldás alkalmas orra is, hogy megelőzze a közvélemény kedvezőtlen értékítéletét azzal kapcsolatban, akit nem választottak meg.
c) Hatályos választási rendszerünk az egyéni választókerületi rendszeren alapszik. Ennek fenntartása a jövőben is szükséges. A választások tapasztalatai alapján azonban indokolt, hogy a legfelsőbb népképviseleti, törvényhozó szervben feltétlenül jelen legyenek politikai és társadalmi életünk vezetői, a tudomány, a kultúra, az egyházak legismertebb személyiségei. Az ő tevékenységük tisztségük hatóköre túlnő a helyi érdekek képviseletén. Indokolt tehát, hogy személyüket illetően az ország valamennyi állampolgára véleményt nyilvánítson.
E szempontokat szem előtt tartva vezeti be a Javaslat - az egyéni választókerületi rendszert fenntartva - az országgyűlési képviselők választásánál az országos választási listát. Eszerint az országgyűlési képviselők mintegy tíz százalékát országos listán jelölik. A jelölés jogát a Hazafias Népfront Országos Tanácsa gyakorolja a népfrontmozgalomba tömörült politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervezetek közreműködésével.
d) A választójog a Magyar Népköztársaság minden nagykorú állampolgárát megilleti. Ezt az alkotmányos alapelvet a Javaslat fenntartja, sőt szűkíti azoknak a körét, akiket a törvény a választójogból - kivételesen - kizár. Ennek megfelelően a jövőben az elmebetegség esetén kívül csak a bíróság által kiszabott büntetéshez kapcsolódhat a választójogból való kizárás.
e) Korszerűbbé válnak a tanácsi választókerületekre vonatkozó rendelkezések is. A Javaslat jobban érvényre juttatja az arányos képviseletet a különböző jellegű és lakosságú települések helyi tanácsai között, egyúttal kimondja - a tanácsi testületek hatékonyabb munkája érdekében - a tanácstagok számának mintegy egynegyedével való csökkentését.
f) Az eljárás egyszerűsítését szem előtt tartva módosítja a Javaslat a visszahívási eljárást. Kimondja, hogy a visszahívást - az indok megjelölésével - az érintett választópolgárok tíz százaléka is javasolhatja, és a visszahívásról a választópolgárok a választásra vonatkozó szabályok szerint, titkos szavazással döntenek. Ugyancsak az egyszerűsítést szolgálja az országgyűlési választókerületi bizottság megszüntetése, melynek feladatait a választókerület székhelye szerinti helyi választási elnökség látja el.
g) Nem tartalmaz rendelkezést a Javaslat a választáskor eddig elrendelt szesztilalomra nézve. Ez a rendelkezés idejét múlta, azok a kortesszokások, amelyek alkalmazását valaha indokolták, már nem élnek hazánkban.
3. Szerkezeti szempontból lényeges eltérés a hatályos választási törvényhez képest az. hogy a Javaslat két részre tagozódik. Az Első Rész az alapvető rendelkezéseket foglalja magában, a Második Rész pedig a választási eljárásról szól.
A Javaslat elfogadásával megvalósulhat az a cél is, hogy - az Alkotmányban foglalt rendelkezésektől eltekintve - a választójoggal kapcsolatos rendelkezéseket egyetlen jogszabály tartalmazza. Így hatályon kívül helyezhető a választással kapcsolatos valamennyi eddigi jogszabály.
Részletes indokolás
ELSŐ RÉSZ
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
I. FEJEZET
A választójog
Az 1-3. §-hoz
A Javaslat I. Fejezete az Alkotmány VIII. Fejezetének megfelelően rögzíti a választások alapelveit és a választójog legfontosabb szabályait.
Kimondja, hogy a választójog a Magyar Népköztársaság minden nagykorú állampolgárát megilleti. Ezután megvonja azoknak a körét, akik - kivételesen - nem rendelkeznek választójoggal. Jelentős változás, hogy a hatályos szabályozáshoz képest ezek köre szűkebb. A Javaslat szerint a választójogból való kizárás lényegében csak az elmebetegséghez, illetőleg bírósági ítélethez fűződhet. A hatályos törvény módosítását egyrészt az indokolja, hogy az ártatlanság vélelmének a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvényben szabályozott elve a választások során is érvényre jusson, másrészt az a garanciális szempont is indokolttá teszi, hogy a választójogtól mint alapvető állampolgári jogtól csakis a bíróság foszthassa meg az állampolgárt.
Továbbra sincs ok arra, hogy különbséget tegyünk az aktív és a passzív választójog feltételei között, vagyis hogy a választók és a megválaszthatók köre egymástól eltérjen. Ezért a Javaslat továbbra is azt a rendelkezést tartalmazza, hogy országgyűlési képviselővé és tanácstaggá mindenki megválasztható, akinek választójoga van (2. §).
II. FEJEZET
A választás
A 4-11. §-hoz
E Fejezet a választás legfontosabb szabályait tartalmazza. Megállapítja az országgyűlési képviselők és a tanácstagok megválasztásának módját, a választásra jogosult nyilvántartásbavételével kapcsolatos szabályokat és a jelölés rendszerét. E Fejezet rendelkezései meghatározzák a szavazás módját, továbbá a fővárosi és megyei tanácstagok megválasztásának legfontosabb szabályait.
1. Választási rendszerünk alapja a jövőben is az egyéni választókerületben történő választás. Emellett azonban a Javaslat egyik legfontosabb újítása az országos választási lista bevezetése. Eszerint az országgyűlési képviselők mintegy tíz százalékát [47. § (1) bek.] a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a népfrontmozgalomba tömörült politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervezetek közreműködésével jelöli [9. § (2) bek.].
Az országos választási listán megválasztott képviselők ugyanolyan jogú tagjai lesznek az Országgyűlésnek, mint azok, akiket egyéni választókerületben választottak meg. Az országos választási listán megválasztottakkal a képviselők jelenlegi száma emelkedik, ezáltal lehetővé válik az egyéni országgyűlési választókerületek jelenlegi felépítésének fenntartása.
2. A Javaslat fontos rendelkezése a kötelező kettős, illetőleg többes jelölés bevezetése is [8. § (1) bek.]. Ennek indokait a Javaslat általános indokolása tartalmazza. Nem elégséges azonban a kettős jelölés lehetőségének megteremtése. Gondoskodni kell arról is, hogy a választópolgár tudja, kire szavaz, előre megismerhesse a jelölt személyét, életútját, a közügyekben való jártasságát, a párt politikája és a népfront programja alapján álló egyéni nézeteit, elgondolásait, terveit. Annak érdekében, hogy a jelöltek a választást megelőzően - egyenlő feltételek mellett - tevékenységüket és elképzeléseiket választóikkal megismertethessék, a Hazafias Népfront bizottságai gyűléseket szervezhetnek [9. § (3) bek.].
A hatályos törvény nem szabályozta kifejezetten azt, hogy kik vehetnek részt a jelölő gyűléseken. A Javaslat társadalmi vitája során sokan annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a jelölő gyűléseken a választókerület lakosai vegyenek részt, a választókerületben levő munkahelyek dolgozói pedig küldötteikkel képviseltessék magukat [8. § (2) bek.].
3. A jelenlegi előírások szerint a jelöltre szavazni a szavazólapon a jelölt nevének meghagyásával, ellene szavazni pedig nevének áthúzásával lehet. A szavazás jelenlegi módját a Javaslat fenntartja [10. § (2) bek.].
4. A fővárosi és a megyei tanácstagok elsősorban az őket megválasztó tanácsokkal állnak kapcsolatban, tőlük kapják a megbízatásukat, és nekik számolnak 'be. Ezért írja elő a Javaslat [11. § (2) bek.], hogy a fővárosi és megyei tanácstagok legalább kétharmadának a helyi tanácstagok közül kell kikerülniük.
III. FEJEZET
Az országgyűlési képviselő és a tanácstag
A 12-15. §-hoz
A Javaslatnak ebbe a fejezetébe foglalt szabályokkal teljesednek ki a választójog anyagi szabályai. Ezek a szabályok állapítják meg a képviselői, illetőleg a tanácstagi mandátum elnyeréséhez, valamint a pótképviselővé, póttanácstaggá váláshoz szükséges szavazatok számát, a képviselő és a tanácstag beszámolási kötelezettségét, a képviselői, tanácstagi, pótképviselői és póttanácstagi tisztség megszűnésének és a visszahívásnak az eseteit.
1. A Javaslat szerinti kötelező többes jelölés esetén indokolt a pótképviselő, illetőleg a póttanácstag intézményének bevezetése. A választók egynegyedének az egyik jelöltre leadott szavazata ugyanis azt jelenti, hogy a választókerületben a jelölt iránt jelentős bizalom nyilvánul meg. Ennek törvényes elismerése a pótképviselői és póttanácstagi megbízatás. Ez a megbízatás elősegítheti a többes jelölések vállalását is. Ugyanakkor a pótképviselő, illetőleg a póttanácstag nem veheti át a képviselő, illetőleg a tanácstag feladatait, a képviselői és a tanácstagi munkát az arra megválasztottaknak kell teljes felelősséggel és önállósággal ellátniuk. Munkájukat és működésüket segíthetik ugyan a pótképviselők és póttanácstagok, és aktívan részt vehetnek - remélhetőleg részt is vesznek - a helyi közéletben is, képviselői és tanácstagi feladatot azonban csak akkor láthatnak el, ha valamilyen oknál fogva a képviselő és a tanácstag megbízatása megszűnik. Emellett a pótképviselői, illetőleg a póttanácstagi intézmény meghonosítása egyszerűsíti választási rendszerünket is azáltal, hogy jelentős mértékben csökkentheti az időközi választások számát [12. § (3) bek.].
2. A Javaslat lényegében fenntartja az országgyűlési képviselő és a tanácstag megbízatása megszűnésének jelenlegi feltételeit, és ezzel megegyezően szabályozza - a visszahívás kivételével - a pótképviselői és a póttanácstagi megbízatás megszűnését is (14. §).
3. A Javaslatnak az az új szabálya, amely szerint a Hazafias Népfront szervein kívül a visszahívást maguk az érintett választópolgárok is kezdeményezhetik, a választási rendszer demokratizmusának továbbfejlesztését jelenti. A visszahívás a választásra vonatkozó szabályok szerint, titkos szavazással történik (15. §).
MÁSODIK RÉSZ
A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁS
IV. FEJEZET
A választók nyilvántartása
A 16-20. §-hoz
1. A Javaslat a választók névjegyzéke helyett a választók nyilvántartásbavételét szabályozza (16. §). A nyilvántartásba való felvétel teremti meg a lehetőségét a választójog gyakorlásának. A nyilvántartásbavétel feltételei és a nyilvántartásba való felvétellel kapcsolatos garanciális rendelkezések lényegében változatlanok. Ennek megfelelően fel kell venni a választók nyilvántartásába azokat a magyar állampolgárokat, akik legkésőbb a választás napján betöltik tizennyolcadik életévüket, vagy házasságkötésük folytán válnak nagykorúvá [16. § (2) bek.]. Ez a szabály ugyanakkor egyszerűsíti is az eljárást, mert a jövőben nem kell nyilvántartásba venni azokat, akik a választás évében a szavazás napját követően lesznek nagykorúak.
A választójoggal rendelkezők, illetőleg az azzal nem rendelkezők személyének pontos tisztázása érdekében a gyakorlatban mindenütt vezettek névsort azokról is, akiknek nincs választójoguk. A Javaslat ezt a gyakorlatot törvényesíti [16. § (3) bek.].
A választási eljárás egyszerűsítése érdekében a választók nyilvántartását egyébként a Javaslat úgy szabályozza, hogy az alkalmas legyen a választókerület, a szavazókör és a választópolgár azonosítására [16. § (4) bek.].
2. A hatályos törvénynek a választói névjegyzék közszemlére tételére és a választók értesítésére irányadó szabályai beváltak. Ezeket a Javaslat fenntartja, ugyanakkor a felesleges párhuzamosságok elkerülése, továbbá a választópolgárok tájékozottságának növelése érdekében elrendeli, hogy a nyilvántartásba való felvételről szóló értesítésnek tartalmaznia kell a választókerület, a szavazókör, a szavazóhelyiség adatait és a szavazás napját is (17. §).
3. Jelenleg a névjegyzékből történő kihagyás miatt a kihagyott személy élhet kifogással. A gyakorlatban előfordult, hogy távollevő választópolgár helyett a lakosság vagy társadalmi aktívák kérték a kihagyott személy névjegyzékbe történő felvételét. A gyakorlat tehát nem igazolta a jelenlegi rendelkezést, ezért a Javaslat azt nem is kívánja fenntartani [18. § (1) bek.].
További egyszerűsítés, hogy a Javaslat szerint a helyi tanács végrehajtó bizottságának lehetősége nyílik nemcsak a nyilvántartásba való felvételre, hanem a törlésre irányuló kifogás elbírálására is. A hatályos rendelkezés szerint ugyanis a felvétel miatti törlési kérelmeket a helyi tanács nem bírálhatta el, azokat a bírósághoz kellett áttennie. A Javaslatnak ez a rendelkezése nemcsak egyszerűsíti, de gyorsabbá is teszi az eljárást, és ugyanakkor a bíróságok munkaterhét is csökkenti, mivel csak a végrehajtó bizottság által alaptalannak tartott kifogással kell foglalkozniuk [18. § (2) bek.].
Az eljárás egyszerűsítése körébe tartozik az is, hogy a Javaslat mellőzi a pótnévjegyzék intézményét, illetőleg nem alakít ki helyette pótnyilvántartást. Eddig ugyanis a választási szervek háromféle pótnévjegyzékkel is dolgoztak. A pótnévjegyzékeket minden alkalommal hitelesíteni kellett és aláírásokkal kellett ellátni. A Javaslat szerint a szükségessé váló módosításokat egyszerűen át kell vezetni a nyilvántartáson [19. § (1) bek.].
3. Előfordul, hogy a választás napján a választópolgárok egy része különböző okok miatt állandó lakóhelyétől távol van, vagy a választók nyilvántartásába történt felvételét követően állandó lakóhelyét megváltoztatja. Mindkét esetben igazolást fog kapni arról, hogy a választók névjegyzékében az állandó lakóhelyén, illetőleg korábbi állandó lakóhelyén szerepel. Ez az igazolás teszi számára lehetővé, hogy ideiglenes tartózkodási helyén vagy az új állandó lakóhelyén szavazhasson. A választás közvetlenségét azonban az szolgálja, hogy az egyéni választókerületekben azok döntsenek az országgyűlési képviselő és a helyi tanácstag személyéről, akik helyben laknak. Ezért a szavazás napján az állandó lakóhelyüktől ideiglenesen távol tartózkodók számára a Javaslat csak az országgyűlési képviselők országos listájára való szavazást teszi lehetővé (20. §).
V. FEJEZET
A választókerületek és a szavazókörök
A 21-24. §-hoz
1. A Javaslat az országgyűlési egyéni választókerületek kialakítására irányadó jelenlegi szabályokat alapjában változatlanul hagyja. Célul tűzi ki azonban, hogy a különböző jellegű és nagyságú települések helyi tanácsai között az arányosság az eddiginél jobban érvényesüljön, és ezáltal is elősegítse, hogy munkaképesebb tanácstestületek jöjjenek létre. Ezt úgy kívánja elérni, hogy mintegy egynegyedével csökkenti a helyi tanácstagok számát.
A tanácsi választókerületek közötti arányosság elősegítése érdekében a Javaslat jobban differenciál a települések között. Evégett eltér a választókerületek kialakításának jelenlegi rendszerétől.
Nem azt határozza meg ugyanis, hogy hány lakosonként kell a választókerületeket kialakítani, hanem a települések népességszámához kapcsolódóan meghatározza a kialakítható választókerületek legmagasabb számát. Ezáltal jobb lehetőség nyílik a településekhez igazodó képviselet kialakítására (21-22. §).
A Javaslat [22. § (1) bek.] azt is meghatározza, hogy a községi közös tanácshoz tartozó társközségek lakói a közös tanácsba hány tanácstagot választanak. Az ugyanabban a nem székhely társközségben megválasztott tanácstagok viszont nemcsak a községi közös tanácsnak, hanem egyúttal a megfelelő nem székhely társközség sajátos tanácsi testületének, az elöljáróságnak is tagjai lesznek [4. § (2) bek.].
2. A Javaslat szerint a választási szervekre vonatkozó szabályok egyetlen fejezetbe (VI. fejezet) kerülnek, ezáltal a szavazókörökkel kapcsolatos szabályok elválnak a szavazatszedő bizottságokra vonatkozó rendelkezésektől. Így az összefüggésekre figyelemmel a szavazókörök szabályozása a választókerületekkel egy fejezetben történik.
A Javaslat a szavazókörökre ma irányadó szabályozást kisebb mértékben változtatja meg. A jelenlegi szabályozás szerint a szavazóköröket a választás napja előtt legalább negyven nappal kell létrehozni. A Javaslat a választás kitűzésének napjától számítja a szavazókörök kialakításának határidejét. így ez összhangba kerül az országgyűlési és a tanácsi választókerületek területi beosztásának közzétételéről szóló rendelkezéssel. Ez a megoldás azt is biztosítja, hogy a választók nyilvántartásbavételéről szóló értesítés már a szavazókör számát és megjelölését is tartalmazhassa.
A gyakorlatban különösen a nagyobb városokban és fővárosi kerületekben gondot okozott, hogy a jelenlegi szabályozás szerint egyes szavazókörökre 700-nál több választó jutott. A Javaslat a gyakorlati kívánalmaknak megfelelően az egy szavazókörre jutó választópolgárok számát keretszerűen, 600-1000 főben állapítja meg (24. §).
VI. FEJEZET
A választási szervek
A 25-36. §-hoz
Választójogunk demokratizmusának fontos biztosítéka, hogy a választás megszervezése, előkészítése, ellenőrzése és eredményének megállapítása a társadalom közreműködésével, a Hazafias Népfront kezdeményező szerepének, felelősségvállalásának érvényesülésével történik. A Javaslat megerősíti ezt a társadalmi közreműködést. Ugyanakkor megszünteti a szükségtelenné vált országgyűlési választókerületi bizottságokat. Teendőiket az országgyűlési választókerület székhelyén működő helyi választási elnökségek látják el az egyéb feladataik mellett (35. §).
A választási szervekben sok ezer társadalmi munkatárs működik közre. Erre is figyelemmel van a Javaslat, amikor a hatályos törvény több fejezetében szétszórtan található szabályokat egyetlen fejezetbe tömöríti. Ezzel a megoldással a nagyszámú társadalmi közreműködő és a választópolgárok számára is áttekinthetővé teszi a társadalomnak a választási szervek útján való közreműködését és mindazokat a jogköröket, amelyek ehhez kapcsolódnak.
Valamennyi választási szervet öt évre hozzák létre. A hatályos szabályozástól eltérően tehát a szavazatszedő bizottság megbízatása is ennyi időre fog szólni. Ezáltal a bizottságok tagjai már a választás előkészületeinél, később pedig az esetleges időközi választásoknál is közreműködhetnek a választás lebonyolításában [25. § (2) bek.].
VII. FEJEZET
A jelölés
A 37-48. §-hoz
Az országgyűlési képviselők és a helyi tanácstagok jelölésének alapvető szabályait a Javaslat II. Fejezete tartalmazza (3-9. §). A VII. Fejezet a jelölési eljárás részletes szabályait foglalja magában. A Javaslat fenntartja a jelölési eljárás jelenlegi, jól bevált szabályait, így a jelölő gyűlések szervezésének a helyét, a javaslattétel és a szavazás módját, a jegyzőkönyv készítésének kötelezettségét, a jelöltek bejelentését és elfogadását az illetékes választási elnökség részéről. Ugyancsak a hatályos rendelkezéseknek megfelelően írja elő a Javaslat a jelöltek nevének és foglalkozásának közzétételét.
A jelöléseknek a kötelező többes jelölések miatt megnövekedett jelentősége, a Hazafias Népfront szerepének fokozása, a jelölések demokratizmusának kiterjesztése azonban néhány új, illetőleg módosított eljárási szabály alkotását indokolja. Ezek a következőik:
1. Az országgyűlési képviselők esetében a legalább két jelölt indulása - a választók nagy száma miatt - választókerületenként legalább két jelölő gyűlés kötelező tartásának előírását teszi szükségessé. Tekintettel arra, hogy a két, illetőleg a több jelölő gyűlés így általánossá válik, szabályozni kell a jelölő gyűlések egymáshoz való viszonyát. A Javaslat ezért előírja, hogy a korábbi jelölő gyűlésen elhangzott valamennyi javaslatot - ha a javasolt személy ott szavazatot kapott -a későbbi jelölő gyűlésen is szavazásra kell bocsátani. A jelölő gyűlések eredményessége érdekében kimondja továbbá, hogy a már megtartott jelölő gyűlést nem kell újból összehívni, ha a későbbi jelölő gyűlésen újabb jelöltet fogadtak el (38. §).
2. A helyi tanácstagok jelölésénél új szabály, hogy lehetővé válik a választókerületek jelöltjeinek összevont jelölő gyűlésen történő jelölése azokban a községekben, ahol a lakosság száma nem haladja meg az ötszázat. A viszonylag kisszámú választóra tekintettel ez egyszerűbb eljárás [39. § (2) bek.].
3. A jelölések demokratizmusát, tisztaságát kívánja erősíteni a Javaslat azzal, hogy előírja: a jelöltekre tett javaslatokat elhangzásuk sorrendjében, egyenként kell szavazásra bocsátani (40. §).
4. Ugyancsak a jelölési eljárás demokratizmusát és nyíltságát növeli az a szabály, amely szerint a jelölő gyűlés lefolytatásával kapcsolatban bármely választópolgár kifogást emelhet. Ilyen előírást a hatályos törvény nem tartalmaz. Minthogy a választási és ezen beiül a jelölési eljárás megbatározott időhöz kötött, a Javaslat a kifogás benyújtására háromnapos határidőt és haladéktalan, végleges döntést ír elő. A kifogást társadalmi szerv: helyi tanácstag esetében a helyi választási elnökség, országgyűlési képviselőknél pedig a választókerület székhelyén működő helyi választási elnökség bírálja el (42. §).
5. A szocialista nemzeti egység kifejezését tükrözi az a rendelkezés, amely szerint az országgyűlési képviselőjelölteknek és a tanácstagjelölteknek - a jelölés elfogadása mellett - arról is nyilatkozniuk kell, hogy a Hazafias Népfront programját magukénak; vallják [43. § (3) bek., 45. § (2) bek.].
6. A képviselőjelölteket, illetőleg a tanácstagjelölteket - ha a jelölés megfelel a törvényes követelményeknek - az Országos Választási Elnökség, illetőleg a helyi választási elnökség fogadja el. A gyakorlatban előfordulhat, hogy valamely választókerületben nincsen két elfogadott jelölt. A Javaslat ezért előírja, hogy ilyen esetben hét napon belül új jelölő gyűlést kell tartani [44. § (2) bek., 46. § (3) bek.].
7. E fejezet a továbbiakban az országos választási listára mint választási rendszerünk új intézményére történő jelölés részletes szabályait tartalmazza. Az országos választási listára kerülő jelöltek számát a Javaslat az országgyűlési képviselők mintegy tíz százalékában állapítja meg. Ennek figyelembevételével a jelöltek konkrét számát az általános választás kitűzése alkalmával az Elnöki Tanács határozza meg [5. § (2) bek.].
A Javaslat szerint az országos választási listára történő jelölés jogát a Hazafias Népfront Országos Tanácsa gyakorolja [9. § (2) bek.]. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa az országos választási listán annyi jelöltet állít, ahány képviselőt meg lehet választani [47. § (2) bek.].
Az országos választási listán szereplő képviselőjelöltek névjegyzékét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa az Országos Választási Elnökséghez nyújtja be a jelölés benyújtására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával. Az elfogadott jelöltek névsorát az Országos Választási Elnökség megküldi a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, és a választás napja előtt legalább 10 nappal közzéteszi. Ez az eljárás azonos az egyéni választókerületek jelöltjeinek a bejelentésével és elfogadásával kapcsolatos eljárással, indokolt azonban, hogy az országos választási lista jellegére tekintettel az azon szereplő képviselőjelölteket ne a fővárosi, megyei választási elnökség, hanem az Országos Választási Elnökség tegye közzé (48. §).
VIII. FEJEZET
A szavazás és a választás eredményének megállapítása
A 49-67. §-hoz
Ez a fejezet a szavazásra vonatkozó részletes rendelkezéseket és a választási eredmény megállapításának szabályait foglalja magában.
A Javaslat fenntartja a szavazás zavartalan lebonyolítását és az eredmény hiteles megállapítását szolgáló, jól bevált szabályokat. A jelenlegi rendelkezéseknek megfelelően tartalmazza a választási hirdetmény közzétételének kötelezettségét, a szavazás időtartamáról szóló előírásokat, a szavazás lebonyolításának részletes szabályait. Továbbra is fennáll annak a lehetősége, hogy a választópolgárok kifogást emeljenek a szavazatszedő bizottság intézkedése, illetőleg a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatos határozata ellen. Változatlanok a szavazatok összeszámlálásának módjára, a jegyzőkönyvek készítésére, továbbítására és összesítésére vonatkozó fő szabályok.
A Javaslat a gyakorlati tapasztalatok alapján és a választási rendszerben javasolt változásokra is tekintettel néhány új, egyszerűsítést jelentő rendelkezést is előír.
1. A jelenlegi rendelkezések szerint a választás napját megelőző nap 12 órájától a választást követő nap 12 órájáig tilos a szeszes ital forgalomba hozatala. Ez az intézkedés túlhaladottá vált, fenntartása a továbbiakban nem indokolt.
2. A jelenlegi szabályok szerint a szavazatszedő bizottságnak legalább két tagja a lakásukon fekvő betegeket - szavazásuk elősegítése céljából - szavazó urnával felkeresheti. A Javaslat e szabályt úgy módosítja, hogy az egészségi állapota vagy idős kora miatt mozgásában gátolt személyt kérésére szavazásának lehetővé tétele végett keresi fel a szavazatszedő bizottságnak legalább két tagja [50. § (1) bek.].
3. A választás napja munkaszüneti nap. Ezért a választópolgárok egy része nem tartózkodik az állandó lakóhelyén. Az ilyen választó - megfelelő igazolással - a tartózkodási helyén szavazhat az országos listára [20. § (3) bek.]. Ezt teszi lehetővé a Javaslat annak a kimondásával, hogy a fővárosi kerületekben, a városokban, valamint az üdülőhelynek minősített és a turistaforgalmú községekben a helyi választási elnökség kijelöl egy szavazókört, ahol a szavazás akkor is 18 óráig tart, ha a választók nyilvántartásába felvett valamennyi választópolgár már szavazott [50. § (5) bek.].
4. A Javaslat szabályozza a szavazás érvénytelenségét, Így érvénytelen az a szavazat, amelyet nem a hivatalos szavazólapon adtak le, vagy amelyből nem állapítható meg, hogy a szavazó kire szavazott. Az országgyűlési és a tanácsi választókerületben az a szavazat is érvénytelen, amelyen a választópolgár egynél több jelölt nevét hagyta meg [55. § (1) és (2) bek.].
IX. FEJEZET
A pótválasztás és az időközi választás
A 68-73. §-hoz
A hatályos törvény jelenleg is egyetlen fejezetbe foglalja a pótválasztás és az időközi választás szabályait. Az időközi választásokról ugyanakkor az 1967. évi 35. törvényerejű rendelet is rendelkezik. A két jogszabály több azonos rendelkezést tartalmaz. A választójog egységessége és a párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében indokolt, hogy maga a választási törvény és ne külön jogszabály tartalmazza az időközi választás valamennyi szabályát. Ugyanakkor a Javaslat rendelkezései lényegében azonosak a korábbi szabályokkal. Eltérés viszont, hogy a pótválasztáson az lesz a megválasztott képviselő, illetőleg tanácstag, aki a legtöbb szavazatot kapta [69. § (3) bek.l. Célszerűségi szempontokat figyelembe véve intézkedik a Javaslat arról is, hogy az országgyűlési képviselők és a' tanácstagok időközi választását ugyanazon a napon tartsák meg [71. § (4) bek.].
X. FEJEZET
A visszahívás
A 74-75. §-hoz
A hatályos törvény a visszahívásról "Az országgyűlési képviselő és a tanácstag megbízatásának megszűnése" című fejezetében szól. A Javaslat abból indul ki, hogy a visszahívás választási rendszerünk jelentős intézménye, amely kifejezi, hogy a választópolgárok megbízottjaikat nemcsak jelölik és megválasztják, hanem indokolt esetben a megbízatást meg is vonhatják tőlük. Ezért a visszahívási eljárást önálló fejezetben indokolt rendezni.
A Javaslat e fejezetben a visszahívás eljárási szabályait korszerűsíti, összhangban azokkal az általános rendelkezésekkel, amelyeket a visszahívással kapcsolatban a III. Fejezet tartalmaz. A visszahívási javaslat alapján országgyűlési képviselő esetén az Elnöki Tanács, helyi tanácstag esetén a helyi tanács tűzi ki a visszahívásról döntő szavazás napját. Az illetékes választási elnökség az érintett személyt és az érintett választópolgárokat tájékoztatja a visszahívási javaslat indokairól (74. §). A visszahíváshoz - a választásoknál irányadó rendelkezésekhez hasonlóan - a választópolgárok több mint a felének a szavazásban való részvétele, valamint az szükséges, hogy az érvényesen szavazóiknak több mint a fele a visszahívás mellett döntsön (75. §).
XI. FEJEZET
A képviselő és a tanácstag jogi helyzete az igazgatási terület megváltozása esetén
A 76-79. §-hoz
A jelenlegi választási törvény nem rendelkezik arról, miként alakuljon a képviselők és a tanácstagok jogi helyzete az igazgatási terület megváltozása esetén. Ez a változás ugyanis választási következményekkel is járhat, amelyeknek a választási törvényben való szabályozása indokolt.
A Javaslat lényegében az 1967. évi 35. törvényerejű rendeletnek - 1971-ben módosított - 13-17. §-át veszi át. Abból indul tehát ki, hogy a területváltozás lehetőleg ne érintse az adott területen megválasztott képviselő és tanácstag megbízatását; választást csak akkor tartsanak, ha ezt a területátcsatolást elrendelő szerv, illetőleg az Elnöki Tanács elrendeli. Mindez lehetővé teszi az említett jogszabály hatályon kívül helyezését és a választásra vonatkozó valamennyi rendelkezésnek egy törvénybe foglalását.
XII. FEJEZET
A fővárosi és a megyei tanácstagok választása
A 80-85. §-hoz
A Javaslat a fővárosi és a megyei tanácstagok választásának a sajátos eljárási szabályait nem a választási eljárás egyes mozzanatainál, hanem különálló fejezetben, együttesen határozza meg. Ennek indoka az, hogy e tanácstagok választása jelentősen eltér a helyi tanácstagok választásától, mert a választópolgárok nem közvetlenül, hanem az általuk választott helyi tanácsok útján bízzák meg őket tisztségükkel.
A Javaslat fenntartja a hatályos törvény bevált szabályait. Meghatározott keretek között a fővárosi, megyei tanácstagok számát az Elnöki Tanács állapítja meg. Az egyes helyi tanácsok által választható fővárosi, megyei tanácstagok számát pedig a fővárosi, illetőleg a megyei tanács állapítja meg.
A választást az általános választásokat követő harminc napon belül kell megtartani. A jelöltekre a Hazafias Népfront fővárosi, megyei bizottsága és a helyi tanács bármely tagja tehet javaslatot. A Javaslat változatlanul hagyja azt a rendelkezést is, amely szerint több jelölt is állítható, mint ahány tanácstagot választanak. Több jelölt kötelező állításának az előírása viszont a helyi tanács által történő választás esetén formális lenne. A Javaslat az ismételt szavazás és az időközi választás esetében, továbbá a fővárosi és a megyei tanácstagok visszahívásánál a jelenlegi szabályokat veszi át. Az országgyűlési képviselők és a helyi tanácstagok jelöléséhez hasonlóan itt is feltétel a Hazafias Népfront programjának és a jelölésnek az elfogadása [81. § (2) bek.].
A Javaslat a jelenlegi szabályoktól csak kisebb mértékben tér el. Így pl. kimondja, hogy ha a helyi tanácstagok számának felénél több szavazatot több jelölt is kapott, mint ahány tanácstagot a helyi tanács megválaszthat, a fővárosi, illetőleg a megyei tanács tagjai azok lesznek, akik a legtöbb szavazatot kapták [82. § (1) bek.].
Egyszerűsítést jelent, hogy a megválasztott fővárosi, megyei tanácstagok részére a megbízólevelet nem a helyi tanács végrehajtó bizottsága, hanem a helyi tanács elnöke adja ki (83. §).
XIII. FEJEZET
Záró rendelkezések
A 86-89. §-hoz
A Javaslat XIII. fejezete a választással összefüggő egyéb rendelkezéseket tartalmazza.
Az Alkotmánnyal összhangban az Országgyűlés és a tanácsok megbízatásának időtartamát öt évben állapítja meg. Kimondja, hogy a megbízatás lejártától számított három hónapon belül kell megtartani a választást, amelyet az Elnöki Tanács legalább kilencven nappal a választás napja előtt tűz ki (86. §).
Rendelkezik a Javaslat a választás személyi és dologi feltételeinek a biztosításáról; erről a tanács végrehajtó bizottsága köteles gondoskodni. A választáshoz szükséges nyomtatványok mintájának és előállításuk módjának a szabályozását társadalmi szervre: az Országos Választási Elnökségre bízza, eltérően a hatályos rendelkezéstől, amely azt a Minisztertanács feladatává teszi (87. §).
Kimondja a Javaslat azt is, hogy a választással kapcsolatos bírósági és államigazgatási eljárás illetékmentes, a választással összefüggő dologi és személyi kiadások az államot terhelik (88. §).
A Javaslat a törvény hatálybalépésének időpontját az ,1985. évi általános választások kitűzésének napjában jelöli meg. A hatálybalépés időpontjaként azért nem a kihirdetés napját határozza meg, mert a jelenlegi rendelkezésektől eltérő, számos új szabály csak a következő általános választásokkal kapcsolatban kerülhet először alkalmazásra. Tekintettel arra, hogy a törvény végrehajtásában az Elnöki Tanácsnak is jelentős szerepe van, a végrehajtásról történő gondoskodásnál nemcsak a Minisztertanácsot, hanem az Elnöki Tanácsot is megjelöli.
Végül a Javaslat hatályon kívül helyezi az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló korábbi jogszabályokat (89. §).