BH 2021.5.141 Az árfolyamkockázatról történt tájékoztatás tisztességtelen, ha abból világosan és egyértelműen nem ismerhető fel az árfolyamkockázat mibenléte és annak gazdasági következményei. Az Európai Unió Bírósága joggyakorlata által felállított követelményrendszer megvalósulását a tájékoztatás tisztességtelenségének megítélése során összességében kell vizsgálni, az egyes ítéletek indokolásában megfogalmazott megállapítások nem tekinthetők taxatív felsorolásnak, nem lehet az ott megjelenő egyes elemeket kiragadottan értékelni, hanem a szerződés egyéb rendelkezései figyelembevételével kell megítélni, hogy a nyújtott tájékoztatás megfelel-e a tisztességes tájékoztatással szemben felállított követelményrendszernek [1959. évi IV. tv. (rPtk.) 209. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperesek 2008. április 30-án benyújtott hitelkérelme alapján a felperesek mint adósok és az alperes jogelődje, az A. C. Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: alperes) mint hitelező 2008. május 23-án svájci frank (a továbbiakban: CHF) alapú kölcsönszerződést kötöttek, amelyben a hitelező 10 millió forint, azaz 66 845,13 CHF összegű kölcsön nyújtására vállalt kötelezettséget. A felperesek ugyanezen a napon közjegyző előtt egyoldalú kötelezettségvállalásra irányuló nyilatkozatot tettek a közjegyzői okiratban rögzített tartalmú kölcsönszerződésben foglalt kötelezettségek teljesítésére.

[2] A kölcsönszerződés II. pontja értelmében a hitelező a forintban meghatározott kölcsön és kezelési költség összegét devizában, az R. Bank Zrt. által a kölcsönszerződés napjára mint teljesítési napra érvényes CHF-re meghirdetett deviza középárfolyam (bázis árfolyam) × 0,9925 képlet figyelembevételével tartja nyilván. A kölcsön folyósítása HUF-ban, az R. Bank Zrt. által a kölcsönszerződés napjára jegyzett HUF/CHF deviza középárfolyam x 0,9925 képlet figyelembevételével történik. Az adósok a CHF- ben nyilvántartott kölcsön összegét, annak ügyleti kamatait és a kezelési költséget havi ütemezésben, az R. Bank Zrt. által az esedékesség napjára meghirdetett CHF deviza középárfolyam × 1,0075 képet figyelembevételével HUF-ban kötelesek megfizetni a hitelező részére.

[3] A szerződés VI. pontjának "Egyéb feltételek" fejezetében a 25. pont alatt az adósok nyilatkoztak, hogy átvállalják a CHF/HUF árfolyamváltozásából eredő kockázatot. Tudomásul vették, hogy amennyiben a fennálló tartozás forintban átszámolva 10%-kal meghaladja a költség-előirányzatban szereplő forintban meghatározott kölcsön összegét, a hitelező írásbeli értesítése alapján két díjfizetési perióduson belül a különbözet erejéig rendkívüli előtörlesztésre kötelezettek. A 28. pont értelmében az adósok felelőssége a kölcsön és a szerződés szerinti járulékai visszafizetéséért korlátlan és egyetemleges.

[4] A szerződés végén az adósok által két tanú hitelesítése mellett külön is aláírt Általános Kockázatfeltáró Nyilatkozat található az alábbi tartalommal: "Jelen kölcsönszerződés aláírásával tudomásul veszem, hogy az A. C. Zrt. részemre teljes körű tájékoztatást nyújtott az általam külföldi devizanemben felvett hitelhez kapcsolódó árfolyamkockázat vonatkozásában, különös tekintettel arra a tényre, hogy a magyar forinttól különböző devizanemben felvett hitel törlesztési és kamatfizetési kötelezettségének összege erősen függ az adott deviza magyar forinttal, illetve egyéb devizákkal szembeni árfolyamának alakulásától. Következésképpen a deviza árfolyamának változása egyaránt növelheti és csökkentheti a hitelszolgálat és a magyar forintban folyósított kölcsön összegét […]".

[5] A felperesek fizetési késedelmére tekintettel az alperes 2011. december 6. napján felmondta a szerződést, majd ezt követően egyezséget kötöttek a további törlesztés ütemezéséről, azonban az abban foglaltak sem valósultak meg maradéktalanul. Felperesek utoljára 2013 januárjában teljesítettek fizetést.

[6] Az alperes 2015. április 21-én kelt levelében a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: DH2. tv.) alapján az elszámolást elkészítette, az felülvizsgálatnak minősül. Abban a fogyasztói kölcsönszerződésből eredő lejárt tartozás 33 877 577 forintban tüntette fel.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[7] Felperesek módosított keresetükben - többek között - annak megállapítását kérték, hogy tisztességtelen az árfolyamkockázat felperesekre történő terhelése, mert az alperestől csak általánosságban és szóban kaptak tájékoztatást a pénzügyi szolgáltatás jellemzőiről és kockázatairól. Kockázatfeltáró nyilatkozatot nem írtak alá. Amennyiben volt is kockázatfeltárás, az félreérthető és hiányos volt, nem tért ki arra, hogy a törlesztőrészletek meghaladhatják a kölcsönkérelemkor vállalt havi összeget. A részükre nyújtott esetleges tájékoztatás nem terjedt ki arra, hogy az árfolyamkockázat korlátozás nélkül őket terheli, és hogy annak rájuk nézve kedvezőtlen változása esetén nincsen felső határa. Kérték a kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítását, valamint annak jogkövetkezményeként a szerződés ítélethozatalig történő hatályossá nyilvánítását és annak megállapítását, hogy a fennálló tartozásuk 7 402 190 forint.

[8] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a szerződésben nyújtott tájékoztatása, különösen az annak elkülönített részében található Általános Kockázatfeltáró Nyilatkozat mind a devizaalapú elszámolás, mind az árfolyamkockázat viselése körében világos és egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz, a tájékoztatási kötelezettség az árfolyam változásának várható irányára, annak mértékére, és a kockázat valószínűségére nem terjedhetett ki. A jogalapon túl vitatta a kereset összegszerűségét is.

Az első- és másodfokú ítélet

[9] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.

[10] A tájékoztatás tisztességtelensége körében azt vizsgálta, hogy az alperes által nyújtott tájékoztatásból egyértelműen kitűnik-e az, miszerint az árfolyamkockázat hatására a törlesztőrészlet összege korlátozás nélkül megemelkedhet; az árfolyamváltozás iránya és mértéke előre nem állapítható meg, annak nincs felső határa; az árfolyamváltozás valós, vagyis a hitel futamideje alatt bekövetkezhet. Úgy ítélte meg, hogy az alperes által a szerződés 25. pontjában és az Általános Kockázatfeltáró Nyilatkozatban adott tájékoztatás a fenti követelményeknek megfelel. Mivel az írásban adott kockázatfeltáró nyilatkozattól eltérő tartalmú tájékoztatás megadásának a bizonyítása a felpereseket terhelte, ennek hiányában a bíróság az írásban megadott tájékoztatást vette alapul, amelyről megállapította, hogy az megfelel mind a Kúria 2/2014. PJE és a 6/2013. PJE határozataiban, mind az Európai Unió Bíróság (a továbbiakban: EU Bíróság) C-51/17. számú határozatában megfogalmazott követelményeknek.

[11] Kifejtette, a szerződésbe foglalt tájékoztatásból arra lehet következtetni, hogy az árfolyamkockázat hatására a törlesztőrészlet összege emelkedhet. Az alperes a tájékoztatásban nem jelölte meg, hogy ennek bármilyen korlátja lehetne, sőt kifejezetten azt rögzítette a VI.25. pontban, miszerint az adós nyilatkozott, miszerint átvállalja a CHF/HUF árfolyam változásából eredő kockázatot. Mindebből pedig az következik, hogy az korlátozás nélkül emelkedhet. Abból pedig, hogy a deviza árfolyamának változása egyaránt növelheti és csökkentheti a hitelszolgálat és a magyar forintban folyósított kölcsön összegét, az is következik, hogy annak iránya és mértéke nem állapítható meg.