32010L0032[1]

A Tanács 2010/32/EU irányelve ( 2010. május 10.) a HOSPEEM és az EPSU közötti, a kórházakban és az egészségügyi ágazatban előforduló, éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések megelőzéséről szóló keretmegállapodás végrehajtásáról

A TANÁCS 2010/32/EU IRÁNYELVE

(2010. május 10.)

a HOSPEEM és az EPSU közötti, a kórházakban és az egészségügyi ágazatban előforduló, éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések megelőzéséről szóló keretmegállapodás végrehajtásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 155. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1) A szociális partnerek - az Európai Unió működéséről szóló szerződés ("EUMSz") 155. cikkének (2) bekezdésével összhangban - együttesen kérhetik, hogy az általuk az EUMSz 153. cikkének hatálya alá tartozó kérdésekben uniós szinten megkötött megállapodásokat a Tanács által a Bizottság javaslata alapján hozott határozattal hajtsák végre.

(2) 2008. november 17-i levelében a HOSPEEM (az Európai Kórházi és Egészségügyi Munkáltatói Szövetség - egy, a munkáltatókat képviselő ágazati szervezet) és az EPSU (a Közszolgálati Szakszervezetek Európai Szövetsége - egy európai szakszervezeti tömörülés) arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződés ("EK-Szerződés") 138. cikkének (4) bekezdésével és 139. cikkével (1) összhangban tárgyalásokat kívánnak kezdeni egy, a kórházakban és az egészségügyi ágazatban előforduló, éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések megelőzéséről szóló keretmegállapodás megkötése céljából.

(3) 2009. július 17-én az európai szociális partnerek aláírták a kórházakban és az egészségügyi ágazatban előforduló, éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések megelőzéséről szóló keretmegállapodás szövegét.

(4) Mivel az irányelv céljait - nevezetesen hogy a lehető legbiztonságosabb munkahelyi környezet jöjjön létre azáltal, hogy a kórházakban és az egészségügyi ágazatban megóvják a munkavállalókat mindenféle éles vagy hegyes orvosi eszköztől (ideértve a tűket) származó sérülésektől és védelmet nyújtanak a kockázatnak kitett munkavállalók számára - a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(5) Az irányelvjavaslat kidolgozása során a Bizottság - a megállapodás hatályára tekintettel - figyelembe vette az aláíró feleknek a kórházak és az egészségügyi ágazat terén való reprezentativitását, megbízatásukat és a keretmegállapodás szakaszainak jogszerűségét, valamint a keretmegállapodás összhangját a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó rendelkezésekkel.

(6) A Bizottság tájékoztatta javaslatáról az Európai Parlamentet és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot.

(7) Az Európai Parlament 2010. február 11-én állásfoglalást fogadott el a javaslatról.

(8) A keretmegállapodás 1. szakaszában megállapítottakkal összhangban a keretmegállapodás célja az, hogy előmozdítsa az egyik szociálpolitikai cél megvalósítását, nevezetesen a munkakörülmények javítását.

(9) A 11. szakasz lehetővé teszi a tagállamok és a Közösség (2009. december 1-je óta az Unió) számára, hogy olyan rendelkezéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be, amelyek hatékonyabb védelmet biztosítanak a munkavállalók számára az éles vagy hegyes orvosi eszközök által okozott sérülésekkel szemben.

(10) A tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell előírniuk az irányelv szerinti kötelezettségek megsértésének eseteire.

(11) A tagállamok felhatalmazhatják a szociális partnereket, azok együttes kérelmére, ezen irányelv végrehajtására, feltéve, hogy a tagállamok megtesznek minden szükséges lépést annak biztosítására, hogy mindenkor garantálni tudják az ezen irányelv által elérni kívánt eredményeket.

(12) A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (2) 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy - a maguk számára, illetve az Unió érdekében - készítsenek táblázatokat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az irányelv és az azt átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ez az irányelv végrehajtja a mellékletben foglalt, a kórházakban és az egészségügyi ágazatban előforduló, éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések megelőzéséről szóló, a HOSPEEM és az EPSU által 2009. július 17-én aláírt keretmegállapodást.

2. cikk

A tagállamok meghatározzák az ezen irányelv alapján életbe léptetett nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

3. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2013. május 11-ig megfeleljenek, vagy biztosítják, hogy legkésőbb eddig az időpontig a szociális partnerek a szükséges intézkedéseket megállapodás útján bevezessék. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

4. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

5. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2010. május 10-én.

a Tanács részéről

az elnök

Á. GONZÁLEZ-SINDE REIG

(1) Újraszámozva: az EUMSz. 154. cikkének (4) bekezdése és 155. cikke.

(2) HL C 321., 2003.12.31., 1. o.

MELLÉKLET

KERETMEGÁLLAPODÁS A KÓRHÁZAKBAN ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZATBAN ELŐFORDULÓ, ÉLES VAGY HEGYES ESZKÖZÖK ÁLTAL OKOZOTT SÉRÜLÉSEK MEGELŐZÉSÉRŐL

Preambulum:

1. A munkahelyi egészségvédelem és biztonság olyan kérdés, amelynek a kórházakban és az egészségügyi ágazatban mindenki számára fontosnak kell lennie. A szükségtelen sérülések megelőzése, illetve az ilyen sérülésekkel szembeni védekezés érdekében tett intézkedések - azok megfelelő végrehajtása esetén - kedvezően hatnak az erőforrásokra;

2. A munkavállalók egészsége és biztonsága elsődleges fontosságú, és szorosan kapcsolódik a páciensek egészségéhez. Ez az ellátás minőségének alapja;

3. Az éles vagy hegyes orvosi eszközökkel kapcsolatos politikákat szociális párbeszéd eredményeként kell kidolgozni és végrehajtani;

4. A HOSPEEM (Európai Kórházi és Egészségügyi Munkáltatói Szövetség) és az EPSU (Közszolgálati Szakszervezetek Európai Szövetsége), a kórházak és az egészségügyi ágazat elismert európai szociális partnerei, a következőkben állapodtak meg:

Általános szempontok:

1. Tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 138. cikkére és 139. cikkének (2) bekezdésére (1);

2. Tekintettel a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelvre (2);

3. Tekintettel a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló, 1989. november 30-i 89/655/EGK tanácsi irányelvre (3);

4. Tekintettel a munkájuk során biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (4);

5. Tekintettel a 2007 és 2012 közötti időszakra szóló, a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos közösségi stratégiára (5);

6. Tekintettel az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló, 2002. március 11-i 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (6);

7. Tekintettel az európai egészségügyi dolgozóknak a tűszúrás által okozott sérülésekből adódó, vér útján terjedő fertőzéssel szembeni védelméről szóló, 2006. július 6-i európai parlamenti állásfoglalásra (2006/2015(INI));

8. Tekintettel az Európai Bizottság által az európai egészségügyi dolgozóknak a tűszúrás által okozott sérülésekből adódó, vér útján terjedő fertőzéssel szembeni védelméről folytatott konzultáció első és második szakaszára;

9. Tekintettel a tűszúrás által okozott sérülések témájában 2008. február 7-én tartott EPSU-HOSPEEM szakmai szeminárium eredményeire;

10. Tekintettel a 89/391/EGK tanácsi irányelv 6. cikkében megállapított megelőzési alapelvek fontossági sorrendjére, valamint a 2000/54/EK irányelv 3., 5., és 6. cikkében meghatározott megelőző intézkedésekre;

11. Tekintettel az ILO és a WHO által az egészségügyi szolgáltatásokról és a HIV/AIDS-ről kiadott közös iránymutatásokra, valamint a HIV-fertőzés megelőzése érdekében az expozíciót követően alkalmazott profilaxisról szóló, közös ILO/WHO iránymutatásokra;

12. Maradéktalanul tiszteletben tartva a meglévő nemzeti jogszabályokat és a kollektív szerződéseket;

13. Míg intézkedni szükséges a kórházakban és az egészségügyi ágazatban előforduló, éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések gyakoriságának felmérése érdekében, a tudományos adatok azt bizonyítják, hogy a megelőző és a védelmi intézkedések jelentős mértékben csökkenthetik a balesetek és a fertőzések előfordulását;

14. Mivel a teljes körű kockázatértékelési eljárás előfeltétele annak, hogy megfelelő intézkedésekre kerülhessen sor a sérülések és a fertőzések megelőzése érdekében;

15. Mivel a munkáltatóknak, valamint a munkavállalók egészségvédelemért és biztonságért felelős képviselőinek együtt kell működniük annak érdekében, hogy a munkavállalókat megvédjék az éles vagy hegyes orvosi eszközök által okozott sérülésekkel és fertőzésekkel szemben, illetve megelőzzék az ilyen sérüléseket és fertőzéseket;

16. Mivel az éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések elsősorban - de nem kizárólag - az egészségügyi munkavállalókat érintik;

17. Mivel a képzésük részeként kórházi gyakorlaton részt vevő hallgatók e megállapodás értelmében nem minősülnek munkavállalónak, rájuk is vonatkozniuk kell a megállapodásban felvázolt megelőző és védelmi intézkedéseknek, az azokkal kapcsolatos felelősségre a nemzeti jog és a nemzeti gyakorlat szabályait alkalmazva.

1. szakasz: Cél

E keretmegállapodás célja, hogy:

- megteremtse a lehető legbiztonságosabb munkakörnyezetet,

- megelőzze az éles vagy hegyes orvosi eszközök által a munkavállalóknak okozott sérüléseket (ideértve a tűszúrás okozta sérüléseket is),

- megvédje a kockázatnak kitett munkavállalókat,

- integrált megközelítést hozzon létre, amely politikákat alakít ki a kockázatértékelés, a kockázatok megelőzése, a képzés, a tájékoztatás, a figyelem felkeltése és az ellenőrzés terén,

- reagálási és utókövetési eljárásokat hozzon létre.

2. szakasz: Hatály

Ezt a megállapodás a kórházak és az egészségügyi ágazat valamennyi munkavállalójára, valamint mindazokra alkalmazni kell, akik a munkáltatók irányítása és felügyelete alá tartoznak. A munkáltatóknak erőfeszítéseket kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy az alvállalkozók is megfeleljenek e megállapodásban előírt rendelkezéseknek.

3. szakasz: Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

4. szakasz: Alapelvek

1. A jól képzett, erőforrásokkal megfelelően ellátott és stabil egészségügyi munkaerő megléte alapvető fontosságú az éles vagy hegyes orvosi eszközök által okozott sérülések és fertőzések kockázatának megelőzéséhez. A munkavégzés során szerzett sérülések vagy fertőzések kockázatának megszüntetéséhez vagy minimálisra csökkentéséhez az expozíció megelőzése jelenti a legfontosabb stratégiát.

2. A biztonsági és egészségvédelmi képviselők kulcsfontosságú szerepet töltenek be a kockázatmegelőzésben és a védekezésben.

3. A munkáltatónak kötelessége gondoskodni a munkavállalók biztonságáról és egészségük védelméről a munkavégzéshez kapcsolódó valamennyi területen, ideértve a pszichoszociális tényezőket és a munkaszervezést is.

4. Az egyes munkavállalók feladata, hogy - amennyire csak lehetséges - a számukra nyújtott képzéssel és a munkáltató utasításaival összhangban ügyeljenek saját egészségükre és biztonságukra, illetve azon személyek egészségére és biztonságára is, akiket munkahelyi tevékenységük érint.

5. A munkáltatónak olyan környezetet kell kialakítania, amelyben a munkavállalók és képviselőik részt vesznek a biztonsági és egészségvédelmi politikák és gyakorlatok kidolgozásában.

6. Az e megállapodás 5-10. szakaszában említett egyedi megelőző intézkedések elve azt jelenti, hogy sohasem szabad azt feltételezni, hogy nincs kockázat. Az általános megelőzési elveknek a 89/391/EGK irányelv 6. cikke, valamint a 2000/54/EK irányelv 3., 5. és 6. cikke szerinti fontossági sorrendje irányadó.

7. A munkáltatók és munkavállalók képviselőinek a megfelelő szinten együtt kell működniük a kockázatok megszüntetése és megelőzése, a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme, valamint a biztonságos munkakörnyezet megteremtése érdekében, többek között a biztonságos eszközök kiválasztásával és használatával kapcsolatos konzultációkkal, valamint a képzés, a tájékoztatás és a figyelemfelkeltés leghatékonyabb módjának meghatározása terén.

8. Tájékoztatás és konzultáció útján intézkedésekre van szükség a nemzeti joggal és/vagy a kollektív szerződésekkel összhangban.

9. A figyelemfelkeltést célzó intézkedések hatékonysága érdekében a munkáltatóknak, a munkavállalóknak és képviselőiknek közösen kell kötelezettségeket vállalniuk.

10. A lehető legbiztonságosabb munkakörnyezet megvalósítása érdekében alapvető fontosságú a tervezési, a figyelemfelkeltő, a tájékoztatási, a képzési, a megelőzési és az ellenőrzési intézkedések együttes alkalmazása.

11. Fontos egy olyan kultúra előmozdítása, amely nem a személyes felelősségre vonáson alapul. A váratlan események jelentésére szolgáló eljárásoknak a rendszertényezőkre kell összpontosítaniuk, nem pedig az egyéni hibákra. A rendszeres jelentéstételt szokásos eljárásnak kell tekinteni.

5. szakasz: Kockázatértékelés

1. A kockázatértékelési eljárásokat a 2000/54/EK irányelv 3. és 6. cikkével, valamint a 89/391/EGK irányelv 6. és 9. cikkével összhangban kell lefolytatni.

2. A kockázatértékelésnek magában kell foglalnia az expozíció meghatározását, az erőforrásokkal megfelelően ellátott és jól szervezett munkakörnyezet fontosságának elismerését, és ki kell terjednie minden olyan helyzetre, amikor sérülés történik, illetve vér vagy más fertőzésveszélyes anyag van jelen.

3. A kockázatértékelésnek figyelembe kell vennie a technológiát, a munkaszervezést, a munkakörülményeket, a képesítések szintjét, a munkához kapcsolódó pszichoszociális tényezőket, valamint a munkakörnyezethez kapcsolódó tényezők hatásait. A kockázatértékelés:

- meghatározza annak módját, hogy hogyan szüntethető meg az expozíció,

- mérlegeli a lehetséges alternatív rendszereket.

6. szakasz: A kockázatok megszüntetése, megelőzése és a kockázatokkal szembeni védelem

1. Amennyiben a kockázatértékelés éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések és/vagy fertőzés kockázatát mutatják ki, a munkavállalók ilyen kockázatoknak való kitettségét a következő intézkedések megtételével kell megszüntetni, nem feltétlenül az alábbi sorrendben:

- az éles vagy hegyes orvosi eszközök használatára és ártalmatlanítására, valamint a szennyezett hulladékok ártalmatlanítására vonatkozó biztonságos eljárások meghatározása és végrehajtása. Ezeket az eljárásokat rendszeresen felül kell vizsgálni, és azoknak a 8. szakaszban említett, a munkavállalók tájékoztatására és képzésére szolgáló intézkedések szerves részét kell képezniük,

- az éles vagy hegyes orvosi eszközök szükségtelen alkalmazásának megszüntetése a gyakorlat megváltoztatásával és - a kockázatértékelés eredményeinek alapján - biztonságvédelmi mechanizmusokkal ellátott orvosi eszközök biztosításával,

- a kupak visszahelyezésének gyakorlatát azonnali hatállyal be kell tiltani.

2. A tevékenység és a kockázatértékelés figyelembevételével a kockázatnak való kitettség mértékét az érintett munkavállalók biztonságának és egészségének megfelelő védelméhez szükséges minimális szintre kell csökkenteni. A kockázatértékelés eredményeit tekintetbe véve a következő intézkedéseket kell alkalmazni:

- hatékony ártalmatlanítási eljárások bevezetése, valamint egyértelműen megjelölt és műszaki szempontból biztonságos tárolók elhelyezése az eldobható éles vagy hegyes eszközök és fecskendők számára minél közelebb azokhoz az értékelésben érintett területekhez, ahol az éles vagy hegyes eszközöket használják, illetve ahol azok találhatók,

- a fertőzések kockázatának megelőzése biztonságos munkarendszerek bevezetésével a következők révén:

a) a megelőzésre vonatkozó, koherens, átfogó politika kidolgozása, amely kiterjed a technológiára, a munkaszervezésre, a munkakörülményekre, a munkával kapcsolatos pszichoszociális tényezőkre, valamint a munkakörnyezettel kapcsolatos tényezők hatására;

b) képzés;

c) a 2000/54/EK irányelv 14. cikkével összhangban egészségügyi felülvizsgálati eljárások végzése;

- egyéni védőeszközök használata.

3. Amennyiben az 5. szakaszban említett kockázatértékelés kimutatja, hogy a munkavállalók egészségét és biztonságát fenyegető veszély olyan biológiai anyagoknak történő expozícióból származik, amelyek ellen hatásos oltóanyag létezik, a munkavállalók számára fel kell ajánlani a védőoltást.

4. Az oltást és szükség esetén az újraoltást a nemzeti joggal és/vagy gyakorlattal összhangban kell elvégezni, beleértve a védőoltások típusának meghatározását is.

- A munkavállalókat egyaránt tájékoztatni kell a védőoltások beadásának, illetve be nem adásának előnyeiről és hátrányairól,

- A védőoltást térítésmentesen kell biztosítani a munkahelyen egészségügyi ellátást és kapcsolódó tevékenységeket folytató valamennyi munkavállaló és hallgató számára.

7. szakasz: Tájékoztatás és figyelemfelkeltés

Mivel az éles vagy hegyes orvosi eszközök a 89/655/EGK irányelv (8) értelmében munkaeszköznek minősülnek, a munkáltatónak a 89/655/EGK irányelv 6. cikkében meghatározott, a munkavállalóknak nyújtandó tájékoztatás és írásbeli utasítások mellett a következő szükséges intézkedéseket is meg kell hoznia:

- figyelemfelhívás a különféle kockázatokra,

- útmutatás a meglévő jogszabályokról,

- a váratlan események/balesetek megelőzésével és nyilvántartásba vételével kapcsolatos bevált gyakorlatok támogatása,

- figyelemfelkeltés a képviseletet ellátó szakszervezetekkel és/vagy a munkavállalók képviselőivel együttműködésben kidolgozott tevékenységek és tájékoztató anyagok segítségével,

- a rendelkezésre álló támogatási programokkal kapcsolatos tájékoztatás.

8. szakasz: Képzés

A 2000/54/EK irányelv 9. cikkében megállapított intézkedések mellett megfelelő képzést kell biztosítani az éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülésekkel kapcsolatos politikákról és eljárásokról, beleértve a következőket is:

- az orvosi eszközök helyes használata az éles vagy hegyes orvosi eszközökkel szembeni védelmi mechanizmusra is kiterjedően,

- bevezető tájékoztatás minden új és ideiglenes alkalmazott számára,

- a vérnek és testnedveknek való expozícióval kapcsolatos kockázat,

- a munkahelyi eljárásoknak megfelelő megelőző intézkedések, beleértve a szokásos óvintézkedéseket, a biztonságos munkarendszereket, a helyes alkalmazási és ártalmatlanítási eljárásokat és a védőoltások fontosságát,

- a jelentéstétellel, reagálással és ellenőrzéssel kapcsolatos eljárások, valamint ezek fontossága,

- sérülések esetén hozandó intézkedések.

A munkáltatóknak a munkavállalóknak kötelező képzést kell szervezniük és biztosítaniuk. A munkáltatóknak lehetővé kell tenniük azon munkavállalók részvételét, akik számára a képzés kötelező. Ezt a képzést rendszeresen kell biztosítani az ellenőrzés, a modernizáció és a fejlesztések eredményeinek figyelembevételével.

9. szakasz: Jelentés

1. Ez magában foglalja a meglévő jelentéstételi eljárásoknak a biztonsági és egészségvédelmi képviselőkkel és/vagy a megfelelő munkáltatói/munkavállalói képviselőkkel közösen végzett felülvizsgálatát is. A jelentéssel kapcsolatos mechanizmusoknak magukban kell foglalniuk a helyi, a nemzeti és az európai szintű rendszereket.

2. A munkavállalók kötelesek azonnal jelenteni a munkáltatóknak és/vagy az illetékesnek és/vagy a munkahelyi biztonságért és egészségvédelemért felelős személynek minden olyan balesetet vagy váratlan eseményt, amely éles vagy hegyes orvosi eszközök használata során történt.

10. szakasz: Reagálás és utókövetési intézkedések

Politikákat és eljárásokat kell bevezetni arra az esetre, ha éles vagy hegyes eszközök sérülést okoznak. Valamennyi munkavállalót tájékoztatni kell ezekről a politikákról és eljárásokról. E politikáknak és eljárásoknak megfelelően összhangban kell állniuk az európai jogszabályokkal, a nemzeti/regionális jogszabályokkal és a kollektív szerződésekkel.

Elsősorban a következő intézkedéseket kell meghozni:

- a munkáltató megteszi a sérült munkavállaló ellátásához szükséges azonnali lépéseket, beleértve az expozíciót követően alkalmazott profilaxist és az egészségügyi okokból javasolt, szükséges orvosi vizsgálatokat, valamint a 6. szakasz 2. pontjának c) alpontja szerinti, megfelelő egészségügyi felülvizsgálatot,

- a munkáltató kivizsgálja a sérülés okait és körülményeit, nyilvántartásba veszi a balesetet/váratlan eseményt, és - adott esetben - megteszi a szükséges lépéseket. A munkavállalónak a megfelelő időben tájékoztatást kell nyújtania annak érdekében, hogy a baleset vagy váratlan esemény részletei megismerhetők legyenek,

- a munkáltató - sérülés esetén - mérlegeli a következő lépéseket, ideértve - szükség esetén - a munkavállalóknak biztosított tanácsadást és az orvosi ellátást. A rehabilitációnak, a további foglalkoztatásnak és a kártérítésnek összhangban kell állnia a nemzeti és/vagy ágazati megállapodásokkal vagy jogszabályokkal.

A sérüléssel, a kórismével és a kezeléssel kapcsolatos információk bizalmas kezelése alapvető fontosságú, és azt tiszteletben kell tartani.

11. szakasz: Végrehajtás

Ez a megállapodás nem érinti azokat a meglévő vagy későbbi nemzeti és közösségi (9) rendelkezéseket, amelyek hatékonyabb védelmet biztosítanak a munkavállalóknak az éles vagy hegyes orvosi eszközök által okozott sérülésekkel szemben.

Az aláíró felek felkérik a Bizottságot, hogy ezt a keretmegállapodást nyújtsa be a Tanácsnak határozat elfogadása érdekében, hogy e megállapodás az Európai Unió tagállamaiban kötelező erejűvé váljon.

Amennyiben ezt a megállapodást tanácsi határozat révén, európai szinten és a Bizottság, a nemzeti bíróságok és az Európai Bíróság szerepének sérelme nélkül végrehajtják, a Bizottság e megállapodás értelmezését az aláíró felekhez utalhatja, akik kifejtik véleményüket.

Az aláíró felek a tanácsi határozat időpontjától számított öt év elteltével felülvizsgálják e megállapodás alkalmazását, amennyiben a megállapodás valamely aláíró fele ezt kéri.

Brüsszel, 2009. július 17.

az EPSU részéről

Karen JENNINGS

a HOSPEEM részéről

Godfrey PERERA

(1) Újraszámozva: az EUMSz. 154. cikke és 155. cikkének (2) bekezdése.

(2) HL L 183., 1989.6.29., 1. o.

(3) HL L 393., 1990.12.30., 13. o. A későbbiekben a 2009/104/EK irányelvben (HL L 260., 2009.10.3., 5. o.) kodifikált irányelv.

(4) HL L 262., 2000.10.17., 21. o.

(5) COM(2007) 62 végleges, 2007.2.21.

(6) HL L 80., 2002.3.23., 29. o.

(7) HL L 206., 1991.7.29., 19. o.

(8) A későbbiekben a 2009/104/EK irányelvben kodifikált irányelv.

(9) 2009. december 1-jétől a "közösségi" kifejezést az "uniós" kifejezés váltotta fel.