32009L0104[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/104/EK irányelve ( 2009. szeptember 16. ) a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről (második egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (kodifikált változat) (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/104/EK IRÁNYELVE

(2009. szeptember 16.)

a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről (második egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében)

(kodifikált változat)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 137. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1) A munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló, 1989. november 30-i 89/655/EGK tanácsi irányelvet (második egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (3) több alkalommal jelentősen módosították (4). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt az irányelvet kodifikálni kell.

(2) Ez az irányelv egyedi irányelv a munkavállalók munkahelyi egészségvédelmének és biztonságának javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv (5) 16. cikkének (1) bekezdése értelmében. Ezért a 89/391/EGK irányelv rendelkezései teljes mértékben alkalmazandók a munkavállalók által a munka során alkalmazott munkaeszközök használatának területére az ezen irányelvben foglalt szigorúbb vagy különös rendelkezések sérelme nélkül.

(3) A Szerződés 137. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a Tanács irányelvek útján minimumkövetelményeket fogadhat el azért, hogy különösen a munkakörnyezet tekintetében javításokat ösztönözzön a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében.

(4) Az említett cikk értelmében ezekben az irányelvekben kerülni kell az olyan közigazgatási, pénzügyi és jogi korlátozások előírását, amelyek gátolnák a kis- és középvállalkozások alapítását és fejlődését.

(5) A Szerződés 137. cikkének (2) bekezdése értelmében elfogadott rendelkezések nem akadályozzák a tagállamokat abban, hogy a munkafeltételek védelmére vonatkozóan a Szerződéssel összeegyeztethető szigorúbb intézkedéseket tartsanak hatályban, vagy vezessenek be.

(6) A munkavállalók egészsége védelmének és biztonságának biztosításához elengedhetetlen azoknak a minimumkövetelményeknek a betartása, amelyek célja a munkaeszközök használata során az egészségvédelem és a biztonság magasabb szintjének biztosítása.

(7) A munkahelyi biztonság, higiénia és egészség fejlesztése olyan cél, amely nem rendelhető alá pusztán gazdasági szempontoknak.

(8) A magasban végzett munka során a munkavállalók egészsége és biztonsága olyan különösen súlyos kockázatoknak, nevezetesen a magasból történő lezuhanás és más súlyos munkahelyi balesetek kockázatainak van kitéve, amelyek az összes baleset, különösen a halálos balesetek jelentős részét teszik ki.

(9) Ez az irányelv a belső piac szociális dimenziója megvalósításának egyik konkrét eleme.

(10) A műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) értelmében a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot a gépekre, berendezésekre és felszerelésekre vonatkozó műszaki előírás-tervezetekről.

(11) Ez az irányelv a legalkalmasabb eszköz a kitűzött célok elérésére, és nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(12) Ez az irányelv nem érinti a III. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez az irányelv, amely a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében a második egyedi irányelv, megállapítja a munkavállalók által a munka során használt, a 2. cikkben meghatározott munkaeszközökre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményeket.

(2) A 89/391/EGK irányelv rendelkezései teljes mértékben alkalmazandók az (1) bekezdésben említett terület egészére, az ezen irányelvben foglalt szigorúbb vagy különös rendelkezések sérelme nélkül.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

a) "munkaeszköz": a munka során használt bármely gép, készülék, szerszám vagy felszerelés;

b) "munkaeszköz használata": bármely, munkaeszközt érintő tevékenység, úgymint elindítás és leállítás, használat, szállítás, javítás, átalakítás, karbantartás és szervizelés, beleértve különösen a tisztítást;

c) "veszélyzóna": minden, a munkaeszközön belüli vagy körülötte lévő zóna, ahol a munkavállaló egészségét vagy biztonságát veszély fenyegeti;

d) "veszélynek kitett munkavállaló": részben vagy teljesen a veszélyzónában tartózkodó munkavállaló;

e) "kezelő": az(ok) a munkavállaló(k), aki(k)nek feladata a munkaeszköz használata.

II. FEJEZET

A MUNKÁLTATÓ KÖTELEZETTSÉGEI

3. cikk

Általános kötelezettségek

(1) A munkáltató megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a vállalkozás vagy a telephely munkavállalóinak rendelkezésére bocsátott munkaeszközök megfelelőek legyenek az elvégzendő munkához, vagy megfelelően alkalmasak legyenek e célra, lehetővé téve ezáltal a munkavállalók biztonságának és egészségének biztosítását e munkaeszközök használata során.

A munkáltató az általa használatra javasolt munkaeszközök kiválasztásánál figyelembe veszi a sajátos munkakörülményeket és jellemzőket, valamint a vállalkozásban vagy a telephelyen, különösen a munkahelyen a munkavállalók egészségével és biztonságával kapcsolatos meglévő kockázatokat és a kérdéses munkaeszköz használata folytán ezekhez várhatóan hozzáadódó kockázatokat.

(2) Amennyiben nem biztosítható teljes mértékben a munkavállalók biztonsága és egészsége a munkaeszközök használata során, a munkáltató megfelelő intézkedéseket tesz a kockázatok minimalizálása érdekében.

4. cikk

A munkaeszközökre vonatkozó szabályok

(1) A 3. cikk sérelme nélkül a munkáltatónak be kell szereznie és használnia kell:

a) olyan munkaeszközöket, amelyeket először 1992. december 31. után bocsátottak a vállalkozás vagy a telephely munkavállalóinak rendelkezésére, és amelyek megfelelnek:

i. valamennyi vonatkozó hatályos közösségi irányelv rendelkezéseinek;

ii. az I. mellékletben előírt minimumkövetelményeknek olyan mértékben, amennyiben más közösségi irányelv nem, vagy csak részben alkalmazandó;

b) olyan munkaeszközöket, amelyek 1992. december 31-én már a vállalkozás vagy a telephely munkavállalóinak rendelkezésére álltak, és amely legkésőbb ezen időpont után négy évvel megfelelnek az I. mellékletben előírt minimumkövetelményeknek;

c) az a) pont i. alpontjának sérelme nélkül, valamint az a) pont ii. alpontjától és a b) ponttól eltérve, olyan, az I. melléklet 3. pontjának követelményei alá tartozó különleges munkaeszközöket, amelyek 1998. december 5-én már a vállalkozás vagy a telephely munkavállalóinak rendelkezésére álltak, és, amelyek legkésőbb ezen időpont után négy évvel megfelelnek az I. mellékletben előírt minimumkövetelményeknek.

(2) A munkáltató megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a munkaeszközök használatuk során mindvégig - megfelelő karbantartás révén - olyan szinten maradjanak, hogy megfeleljenek, az adott esettől függően, az (1) bekezdés a) vagy b) pontjának.

(3) A tagállamok meghatározzák - a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően, és a nemzeti jogszabályok vagy gyakorlatok figyelembevételével - azokat az eljárásokat, amelyek lehetővé teszik a II. melléklet által előirányzott céloknak megfelelő biztonsági szint elérését.

5. cikk

A munkaeszköz vizsgálata

(1) A munkáltató gondoskodik arról, hogy a nemzeti jogszabályok vagy gyakorlatok értelmében képesített személyek az olyan munkaeszközökön, amelyek biztonsága a beszerelés körülményeitől függ, kezdeti ellenőrzést (a beszerelés után és az üzembe állítás előtt), és minden egyes új telephelyre vagy munkahelyre történő mozgatás után újabb ellenőrzést végezzenek, annak érdekében, hogy megbizonyosodjanak e munkaeszközök helyes beszereléséről és jó működéséről.

(2) Az egészségügyi és biztonsági előírások betartásának, a veszélyes helyzetek előidézésére alkalmas károsodások észlelésének és időben történő orvoslásának biztosítása érdekében a munkáltató gondoskodik arról, hogy az ilyen károsodásokat előidéző befolyásoknak kitett munkaeszközöket:

a) a nemzeti jogszabályok vagy gyakorlatok értelmében képesített személyek időszakos ellenőrzéseknek, és adott esetben időszakos teszteléseknek vessék alá;

b) a nemzeti jogszabályok vagy gyakorlatok értelmében képesített személyek kivételes ellenőrzéseknek vessék alá minden alkalommal, amikor olyan kivételes eseményekre - így például átalakításokra, balesetekre, természeti jelenségekre, elnyúló használaton kívüli időszakokra - kerül sor, amelyek a munkaeszköz biztonságára nézve káros következményekkel járhatnak.

(3) Az ellenőrzések eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt az érintett hatóságok rendelkezésére kell bocsátani. A jegyzőkönyveket kellő ideig meg kell őrizni.

Ha a munkaeszközt a vállalkozáson kívül használják, a legutolsó ellenőrzés elvégzését tárgyi bizonyítási eszközzel kell tanúsítani.

(4) Ezeknek az ellenőrzéseknek a feltételeit a tagállamok határozzák meg.

6. cikk

Különös veszélyt jelentő munkaeszközök

Amennyiben a munkaeszköz használata valószínűleg különös veszélyt jelent a munkavállalók biztonságára és egészségére, a munkáltató megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy:

a) a munkaeszközt csak az erre kijelölt személyek használhassák;

b) javítás, átalakítás, karbantartás vagy szervizelés esetén az érintett munkavállalókat kifejezetten hatalmazzák fel e feladatok ellátására.

7. cikk

Ergonómia és foglalkozás-egészségügy

A munkáltatónak a biztonsági és egészségügyi minimumkövetelmények alkalmazása során teljes mértékben figyelembe kell vennie a munkavégzés helyét és a munkavállalók testtartását a munkaeszköz használata során, valamint az ergonómiai alapelveket.

8. cikk

A munkavállalók tájékoztatása

(1) A 89/391/EGK irányelv 10. cikkének sérelme nélkül a munkáltató megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megfelelő tájékoztatás és adott esetben tájékoztató útmutatások is álljanak a munkavállalók rendelkezésére a munka során használt munkaeszközökről.

(2) A tájékoztatás és a tájékoztató útmutatások legalább a következőkre vonatkozó információt tartalmazzák a biztonság és az egészség szempontjából:

a) a munkaeszközök használati feltételei;

b) az előrelátható, szokásostól eltérő helyzetek;

c) a munkaeszközök használata során adott esetben szerzett tapasztalatból levonható következtetések.

A munkavállalók figyelmét fel kell hívni az őket érintő veszélyekre, a közvetlen munkakörnyezetükben lévő munkaeszközökre, valamint az őket érintő változásokra, amennyiben ezek hatással vannak a közvetlen munkakörnyezetükben található munkaeszközökre, akkor is, ha közvetlenül nem használják azokat.

(3) A tájékoztatásnak és a tájékoztató útmutatásoknak érthetőeknek kell lenniük az érintett munkavállalók számára.

9. cikk

A munkavállalók képzése

A 89/391/EGK irányelv 12. cikkének sérelme nélkül a munkáltató megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy:

a) a munkaeszközök használatával megbízott munkavállalók megfelelő képzésben részesüljenek, többek között azokról a veszélyekről is, amelyekkel e használat járhat;

b) a 6. cikk b) pontjában említett munkavállalók megfelelő különleges képzést kapjanak.

10. cikk

Konzultáció a munkavállalókkal és a munkavállalók részvétele

A munkavállalókkal vagy képviselőikkel folytatott konzultációra, valamint a munkavállalók vagy képviselőik részvételére az ezen irányelv - beleértve a mellékleteit is - hatálya alá tartozó kérdésekben a 89/391/EGK irányelv 11. cikkének megfelelően kerül sor.

III. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

11. cikk

A mellékletek módosítása

(1) A Tanács a Szerződés 137. cikke (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően fogadja el az I. mellékletnek a különleges munkaeszközökre alkalmazandó, az I. melléklet 3. pontjában előirányzott további minimumkövetelményekkel történő kiegészítését.

(2) A 89/391/EGK irányelv 17. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárásnak megfelelően kell elfogadni a mellékletek szigorúan technikai jellegű kiigazításait az alábbiak függvényében:

a) munkaeszközökre vonatkozó irányelvek elfogadása a műszaki harmonizálás és szabványosítás terén;

vagy

b) a műszaki fejlődés, a nemzetközi szabályozások vagy szabványok vagy az ismeretek változása a munkaeszközök területén.

12. cikk

Záró rendelkezések

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azon rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadtak vagy fogadnak el.

13. cikk

A III. melléklet A. részében meghatározott irányelvekkel módosított 89/655/EGK irányelv hatályát veszti, a III. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a IV. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

14. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

15. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2009. szeptember 16-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

C. MALMSTRÖM

(1) HL C 100., 2009.4.30., 144. o.

(2) Az Európai Parlament 2008. július 8-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2009. július 13-i határozata.

(3) HL L 393., 1989.12.30., 13. o.

(4) Lásd a III. melléklet A. részét.

(5) HL L 183., 1989.6.29., 1. o.

(6) HL L 204., 1998.7.21., 37. o.

I. MELLÉKLET

MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

(a 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában és b) pontjában említett)

1. Általános megjegyzés

Az e mellékletben megállapított kötelezettségek ezen irányelvre tekintettel alkalmazandók, és akkor, ha a szóban forgó munkaeszközzel kapcsolatban fennáll az adott veszély.

Az alábbiakban meghatározott minimumkövetelmények, amennyiben használatban lévő munkaeszközökre vonatkoznak, nem igénylik feltétlenül ugyanazokat az intézkedéseket, mint az új munkaeszközökre vonatkozó lényegi követelmények.

2. A munkaeszközökre alkalmazandó általános minimumkövetelmények

2.1. A munkaeszközök azon vezérlőberendezéseinek, amelyek hatással vannak a biztonságra, jól láthatóknak és azonosíthatóknak kell lenniük és, ahol szükséges, azokat megfelelő jelzéssel kell ellátni.

A vezérlőberendezéseket a veszélyzónákon kívül kell elhelyezni - kivéve szükség esetén egyes vezérlőberendezéseket -, és oly módon, hogy működtetésük ne idézzen elő további veszélyt. Nem okozhatnak veszélyt nem szándékos működés következtében.

Szükség esetén a kezelőnek a fő vezérlőhelyről meg kell tudnia bizonyosodni arról, hogy egyetlen személy sem tartózkodik a veszélyzónákban. Ha ez nem lehetséges, valamennyi üzembe helyezést egy megbízható rendszernek - mint például egy hallható vagy látható figyelmeztető jelzésnek - kell automatikusan megelőznie. A veszélynek kitett munkavállalónak időt vagy eszközt kell biztosítani arra, hogy a munkaeszköz működésbe lépéséből vagy leállásából adódó veszélyek alól gyorsan kivonhassa magát.

A vezérlőberendezéseknek biztonságosnak kell lenniük, és kiválasztásukkor figyelembe kell venni azokat a meghibásodásokat, zavarokat és korlátokat, amelyekre a tervezett használat során számítani lehet.

2.2. A munkaeszköz beindítása csak szándékosan, egy e célra szolgáló vezérlőberendezés segítségével történhet. Ugyanez vonatkozik: kivéve, ha az ilyen újraindítás vagy változás nem jelent semmiféle veszélyt a veszélynek kitett munkavállalókra. Ez a követelmény nem vonatkozik az automatikus ciklus szabályos működése során bekövetkező újraindításra vagy a működési feltételek megváltozására.

- a bármilyen okból bekövetkező leállás utáni újraindításra,

- a működési feltételekben (pl. sebesség, nyomás stb.) bekövetkező jelentős változás kezelésére,

2.3. Minden munkaeszközt fel kell szerelni olyan vezérlőberendezéssel, amellyel azt teljesen és biztonságosan le lehet állítani.

Minden munkahelyet fel kell szerelni olyan vezérlőberendezéssel, amellyel a veszély típusától függően a munkaeszköz teljesen vagy annak csupán egy része leállítható úgy, hogy a munkaeszköz biztonságos állapotba kerüljön. A munkaeszköz leállítására vonatkozó utasításnak elsőbbséget kell kapnia a beindítási utasításokkal szemben. Ha a munkaeszköz vagy veszélyes részeinek leállítása megtörtént, az érintett működtető egységek energiaellátását meg kell szakítani.

2.4. Szükség esetén, a munkaeszközben rejlő veszélyektől és a rendes leállási időtől függően a munkaeszközt fel kell szerelni vészleállítóval.

2.5. A lehulló vagy kirepülő tárgyak miatt veszélyt jelentő munkaeszközt fel kell szerelni az ilyen veszélyeknek megfelelő biztonsági berendezésekkel.

A gáz-, pára-, folyadék- vagy porkibocsátás miatt veszélyt jelentő munkaeszközt fel kell szerelni az ilyen veszélyeknek megfelelő visszatartó vagy elszívó berendezésekkel a forrás közelében.

2.6. Ha a munkavállalók egészsége és biztonsága érdekében szükséges, a munkaeszközöket és elemeiket rögzítéssel vagy egyéb eszközzel stabilizálni kell.

2.7. Ahol fennáll a munkaeszköz elemei szétesésének vagy eltörésének kockázata, ami jelentős veszélyeket okozhat a munkavállalók egészségére és biztonságára nézve, megfelelő védelmi intézkedéseket kell tenni.

2.8. Ha a munkaeszköz mozgó elemeinél fennáll a mechanikus érintkezés veszélye, amely balesetet okozhat, azokat fel kell szerelni olyan védőeszközökkel, amelyek megakadályozzák a veszélyzónák elérését, vagy a veszélyzónák elérése előtt megállítják a veszélyes elemek mozgását. A védőeszközök:

- legyenek stabil szerkezetűek,

- ne jelentsenek további kockázatot,

- ne legyenek könnyen eltávolíthatók vagy működésképtelenné tehetők,

- megfelelő távolságra helyezkedjenek el a veszélyzónától,

- a szükségesnél jobban ne korlátozzák a munkaeszköz működési ciklusának megfigyelését,

- tegyék lehetővé azokat a műveleteket, lehetőleg a védőeszközök eltávolítása nélkül, amelyek szükségesek az elemek felszereléséhez vagy cseréjéhez, valamint a karbantartási munkákhoz, csak arra a területre korlátozva a hozzáférést, ahol a munkát el kell végezni.

2.9. A munkaeszköz működési vagy karbantartási területeit megfelelően meg kell világítani az elvégzendő munkálatok függvényében.

2.10. Szükség esetén a munkaeszköz nagyon magas vagy alacsony hőmérsékletű részeit meg kell védeni a munkavállalók érintésének vagy közelségének veszélyeitől.

2.11. A munkaeszköz riasztóberendezéseinek könnyen és egyértelműen felismerhetőeknek és érthetőeknek kell lenniük.

2.12. A munkaeszközt nem lehet használni olyan műveletekre és olyan feltételek mellett, amelyekre nem alkalmas.

2.13. Lehetővé kell tenni a karbantartási műveletek elvégzését a munkaeszköz kikapcsolt állapotában. Ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni megfelelő védelmi intézkedések meghozatalát az ilyen műveletek végrehajtásához, vagy ez utóbbiakat a veszélyzónákon kívül kell tudni végrehajtani.

Amennyiben a munkaeszköznek van karbantartási naplója, azt naprakészen kell vezetni.

2.14. Minden munkaeszközt el kell látni egyértelműen azonosítható berendezésekkel, amelyek lehetővé teszik elkülönítését minden egyes energiaforrásától.

A visszakapcsolásra csak akkor kerülhet sor, ha az nem veszélyezteti az érintett munkavállalókat.

2.15. A munkaeszközöket el kell látni azokkal a figyelmeztetésekkel és jelzésekkel, amelyek elengedhetetlenek a munkavállalók biztonságának biztosításához.

2.16. A gyártási, beállítási és karbantartási műveletek elvégzése érdekében a munkavállalóknak biztosítani kell minden szükséges területhez a hozzáférést, és ott a biztonságos tartózkodást.

2.17. Minden munkaeszköznek alkalmasnak kell lennie arra, hogy megvédje a munkavállalókat a munkaeszköz kigyulladásának vagy túlmelegedésének kockázataitól, vagy a munkaeszköz által előállított vagy az abban használt vagy tárolt gáz, por, folyadék, pára vagy egyéb anyagok szivárgásából eredő kockázatoktól.

2.18. Minden munkaeszköznek alkalmasnak kell lennie a munkaeszköz, vagy a munkaeszköz által előállított vagy az abban használt vagy tárolt anyagok felrobbanásával járó veszélyek megelőzésére.

2.19. Minden munkaeszköznek alkalmasnak kell lennie a veszélynek kitett munkavállalók védelmére az elektromossággal történő közvetlen vagy közvetett érintkezés kockázatával szemben.

3. A különleges munkaeszközökre alkalmazandó további minimumkövetelmények

3.1. Mozgó (önjáró vagy nem önjáró) munkaeszközökre vonatkozó minimumkövetelmények

3.1.1. A munkavállalókat szállító mozgó munkaeszközt olyan módon kell felszerelni, hogy csökkentse a munkavállalókat érintő, a helyváltoztatás során felmerülő kockázatokat.

Ilyen kockázatnak kell tekinteni a kerekekkel és a lánctalpakkal való érintkezést és a közéjük történő beszorulást is.

3.1.2. Amennyiben az energiaátvivő rendszer véletlen blokkolása a mozgó munkaeszköz egyik eleme és valamely szerelvénye vagy az általa vontatott tárgy között külön kockázatot jelent, a munkaeszközt úgy kell felszerelni, vagy kialakítani, hogy meggátolja az energiaátvivő rendszer blokkolását.

Ha az ilyen blokkolás nem előzhető meg, akkor minden lehetséges intézkedést meg kell tenni a munkavállalókat érintő káros hatások elkerülése érdekében.

3.1.3. Ahol a munkaeszköz mozgó elemeire energiát átvivő rendszer a földön való vontatás következtében beszenynyeződhet vagy megrongálódhat, ott biztosítani kell a kijavításának lehetőségét.

3.1.4. A munkavállalókat szállító munkaeszközöknek, a rendeltetésszerű használat mellett korlátozniuk kell a munkaeszköz borulásából eredő kockázatokat:

- olyan védőszerkezettel, amely biztosítja, hogy a munkaeszköz negyedfordulatnál nagyobb mértékben ne dőlhessen meg, vagy

- olyan szerkezet segítségével, amely a munkavállalók körül elegendő szabad helyet ad, ha a dőlés a negyedfordulatot meghaladhatja, vagy

- egyéb azonos hatású eszközzel.

Ezek a védőszerkezetek a munkaeszköz szerves részét képezhetik.

Nincs szükség ilyen védőszerkezetre, ha a munkaeszközt működés közben rögzítik, vagy ha kialakításából adódóan nem borulhat fel.

Ha fennáll a kockázata annak, hogy a munkaeszközzel közlekedő munkavállaló a felborulás esetén a munkaeszköz elemei és a talaj közé szorulhat, akkor tartószerkezetet kell felszerelni az ilyen munkavállaló vagy munkavállalók számára.

3.1.5. Az egy vagy több munkavállalót szállító villás targoncákat úgy kell kialakítani vagy felszerelni, hogy csökkenjen a felborulás kockázata, például:

- vezetőfülke felszerelésével,

- villás targonca felborulását megakadályozó szerkezettel,

- olyan szerkezettel, amely biztosítja, hogy a villás targonca felborulása esetén a rajta közlekedő munkavállalók számára elegendő hely maradjon a talaj és a villás targonca egyes részei között, vagy

- a munkavállalókat a vezetőüléshez rögzítő szerkezettel, amely megakadályozza, hogy a felboruló villás targonca elemei rájuk nehezedjenek.

3.1.6. Annak az önjáró munkaeszköznek, amely mozgásával kockázatot jelenthet emberekre, a következő feltételeknek kell megfelelnie:

a) a munkaeszközt el kell látni egy olyan berendezéssel, amely megakadályozza annak engedély nélküli beindítását;

b) amennyiben egynél több, vágányra szerelt munkaeszköz van egyszerre mozgásban, olyan megfelelő berendezést kell felszerelni, amely csökkenti az ütközések következményeit;

c) a munkaeszközre fékező- és megállítóberendezést kell felszerelni; amennyiben biztonsági szempontból szükséges, könnyen hozzáférhető vezérlőkészülékek vagy automatikus rendszerek által működtetett vészberendezésnek kell rendelkezésre állnia, amellyel a munkaeszközt le lehet fékezni és meg lehet állítani a fő berendezés meghibásodása esetén;

d) amennyiben a vezető közvetlen látótere nem megfelelő a biztonság biztosításához, megfelelő segédeszközöket kell felszerelni a látási viszonyok javítása érdekében;

e) azt a munkaeszközt, amelyet éjszakai vagy sötét helyeken való használat céljából alakítottak ki, el kell látni az elvégzendő munkának megfelelő világítással; ennek a munkaeszköznek megfelelő biztonságot kell nyújtania a munkavállalók számára;

f) azt a munkaeszközt, amely tűzveszélyt jelent - önmagában vagy vontatmánya vagy szállítmánya miatt -, és amely nagy valószínűséggel veszélyezteti a munkavállalókat, megfelelő tűzoltó berendezésekkel kell ellátni, amennyiben azok nem hozzáférhetőek megfelelő közelségben a használat helyszínén;

g) a távirányítású munkaeszköznek automatikusan meg kell állnia, amint elhagyja a vezérlési területet;

h) a távirányítású munkaeszköznek, amely normális feltételek mellett ütközés vagy a munkavállalók beszorításának veszélyével jár, rendelkeznie kell az e veszély ellen védelmet biztosító berendezéssel, hacsak nincsenek rajta egyéb megfelelő berendezések az ütközés kockázatának kezelésére.

3.2. A terhek emelésére szolgáló munkaeszközökre vonatkozó minimumkövetelmények

3.2.1. Biztosítani kell a tartósan rögzített, terhek emelésére használt munkaeszközök szilárdságát és stabilitását a használat során, különös tekintettel a felemelendő terhekre és a szerkezetek felfüggesztési vagy rögzítési pontjaira kifejtett nyomásra.

3.2.2. Az emelőgépeken jól láthatóan fel kell tüntetni névleges terhelhetőségüket, és amennyiben szükséges, egy olyan táblával kell ellátni, amely a gép összes üzemállapotára megadja a névleges terhelhetőséget.

Az emelőberendezéseket olyan módon kell megjelölni, hogy felismerhetőek legyenek a biztonságos használat szempontjából lényeges tulajdonságaik.

Azt a munkaeszközt, amely nem személyek emelésére szolgál, de tévedésből arra is használható, ilyen tartalmú, megfelelő és jól látható jelzéssel kell ellátni.

3.2.3. A tartósan rögzített munkaeszközöket olyan módon kell rögzíteni, ami csökkenti annak kockázatát, hogy a teher:

a) rázuhan a munkavállalókra;

b) véletlenül veszélyesen eltolódik vagy szabadon esik;

c) véletlenül kioldódik.

3.2.4. A munkavállalók felemelésére vagy szállítására használt munkaeszközöket úgy kell kialakítani, hogy:

a) megfelelő eszközök segítségével elkerüljék a kocsik leesésének kockázatát, amennyiben létezik ilyen kockázat;

b) elkerüljék annak kockázatát, hogy maga a használó esik le a kocsiról, amennyiben létezik ilyen kockázat;

c) elkerülhető legyen annak kockázata, hogy különösen tárgyakkal történő véletlen érintkezés által, a használót valami összezúzza, beszorítsa vagy megüsse;

d) baleset során a kocsiba beszorult személyek ne legyenek kitéve veszélynek, és ki lehessen őket szabadítani.

Amennyiben a munkavégzés helyével összefüggő okok vagy magassági különbségek miatt az a) pontban említett kockázatokat semmilyen biztonsági intézkedéssel nem lehet elkerülni, a megerősített biztonsággal arányos tartókötelet kell felszerelni, és annak jó állapotát minden egyes munkanapon ellenőrizni kell.

II. MELLÉKLET

A MUNKAESZKÖZÖK HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ

(a 4. cikk (3) bekezdésében előirányzott rendelkezések)

Bevezető megjegyzés

Ez a melléklet ennek az irányelvnek a rendelkezéseit figyelembe véve alkalmazandó, és akkor, ha a kérdéses munkaeszközzel kapcsolatban fennáll az adott veszély.

1. Valamennyi munkaeszközre vonatkozó általános rendelkezések

1.1. A munkaeszközt olyan módon kell beszerelni, elhelyezni és használni, hogy csökkenjen a munkaeszköz használóit és más munkavállalókat érintő kockázat, például annak biztosításával, hogy a munkaeszköz mozgó elemei és a környezetében rögzített vagy mozgó elemei között elegendő tér legyen, és hogy minden felhasznált vagy előállított energiát vagy anyagot biztonságos módon lehessen szállítani és/vagy eltávolítani.

1.2. A munkaeszközt biztonságos feltételek mellett kell felállítani vagy szétszerelni, különösen a gyártó utasításainak betartásával.

1.3. Ha a munkaeszközt használat közben villámcsapás érheti, akkor készülékekkel vagy megfelelő eszközökkel kell a villámtól védeni.

2. A mozgó (önjáró vagy nem önjáró) munkaeszközök használatára vonatkozó előírások

2.1. Önjáró munkaeszközt csak olyan munkavállaló vezethet, akit annak biztonságos vezetésére megfelelően kiképeztek.

2.2. Ha a munkaeszköz a munkaterületen belül mozog, megfelelő közlekedési szabályokat kell előírni és betartani.

2.3. A gyalogos munkavállalókat szervezeti intézkedések útján kell megakadályozni abban, hogy az önjáró munkaeszköz működési területére lépjenek.

Ha a munkát csak gyalogos munkavállalók jelenlétében lehet megfelelően elvégezni, akkor megfelelő intézkedésekkel meg kell akadályozni a munkaeszköz okozta baleseteket.

2.4. A munkavállalók mechanikus meghajtású munkaeszközön való szállítása csak akkor engedélyezhető, ha a biztonság feltételei biztosítottak. Amennyiben a munkát menet közben kell végezni, az adott esetnek megfelelő sebességet kell választani.

2.5. Belső égésű motorral hajtott mozgó munkaeszköz a munkaterületen csak abban az esetben használható, ha a munkavállalók egészségét vagy biztonságát nem veszélyeztető elegendő mennyiségű levegő áll rendelkezésre.

3. Terhek emelésére szolgáló munkaeszközökre vonatkozó előírások

3.1. Általános szempontok

3.1.1. A mozgó vagy szétszerelhető, emelésre tervezett munkaeszközöket úgy kell használni, hogy a munkaeszköz használat közbeni stabilitása minden előrelátható feltétel mellett, a talaj jellegét is figyelembe véve, biztosított legyen.

3.1.2. Személyek csak az erre a célra biztosított munkaeszközökkel és tartozékokkal emelhetők.

A 89/391/EGK irányelv 5. cikkének sérelme nélkül kivételes esetekben a nem ilyen célra kialakított munkaeszközt is szabad személyek emelésére használni, amennyiben megtették a szükséges intézkedéseket a biztonság biztosítására a megfelelő ellenőrzést megállapító hazai jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően.

Amíg az emelésre tervezett munkaeszközökön munkavállalók tartózkodnak, a kezelési helyet folyamatosan be kell tölteni. Az emelt személyeknek megbízható kommunikációs eszközökkel kell rendelkezniük. Veszély esetén megbízható eszközöknek kell rendelkezésre állni a kiszabadításukra.

3.1.3. Intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy függő terhek alatt munkavállalók ne tartózkodjanak, kivéve, ha e tartózkodás a munkálatok megfelelő elvégzéséhez szükséges.

Függő terhek nem mozgathatók olyan védelem nélküli munkahelyek felett, ahol általában munkavállalók tartózkodnak.

Abban az esetben, ha a munkálatok megfelelő elvégzése másképpen nem biztosítható, megfelelő eljárásokat kell megállapítani és alkalmazni.

3.1.4. Az emelőberendezéseket a kezelendő terhek, a felfogatási pontok, a rögzítőeszközök és a légköri viszonyok függvényében kell kiválasztani, tekintetbe véve a felfüggesztés módját és szerkezetét. Az emelőberendezések tartozékait egyértelműen meg kell jelölni, ha azt használat után nem szerelik szét, azért, hogy a használók felismerjék tulajdonságait.

3.1.5. Az emelőberendezéseket olyan módon kell tárolni, hogy ne sérüljenek meg, és ne menjenek tönkre.

3.2. Helyhez kötött terhek emelésére szolgáló munkaeszközök

3.2.1. Ha egynél több, helyhez kötött teher emelésére használt munkaeszközt szerelnek be, vagy állítanak fel egy munkahelyen oly módon, hogy működési sugaruk összeér, meg kell tenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy elkerüljék a terheknek vagy a munkaeszközök elemeinek összeütközését.

3.2.2. Ha helyhez kötött terhek emelésére használnak mozgó munkaeszközt, intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy megakadályozzák a munkaeszköz megbillenését, felborulását, vagy, szükség esetén, elmozdulását vagy megcsúszását. Ezen intézkedések megfelelő végrehajtásának biztosítására ellenőrzéseket kell végezni.

3.2.3. Ha a helyhez kötött terhek emelésére tervezett munkaeszköz kezelője nem képes közvetlenül vagy a szükséges információt biztosító segédeszköz segítségével a teher teljes útvonalát figyelemmel kísérni, akkor megfelelően képesített személynek kell vele kapcsolatban állni, aki őt irányítja, továbbá szervezeti intézkedéseket kell tenni a terheknek a munkavállalókat esetlegesen veszélyeztető ütközéseinek megakadályozása érdekében.

3.2.4. A munkát olyan módon kell megszervezni, hogy amikor egy munkavállaló kézzel kapcsol fel vagy le egy terhet, biztonságosan végezhesse ezt, különösen az a munkavállaló, aki a munkaeszközt közvetlenül vagy közvetve kezeli.

3.2.5. Az összes emelési műveletet megfelelően kell megtervezni és felügyelni, és a munkavállalók biztonságára figyelemmel elvégezni.

A kezelők közötti megfelelő összhang biztosítására eljárást kell kialakítani és alkalmazni, különösen ha egy terhet egyszerre két vagy több, helyhez kötött terhek emelésére szolgáló munkaeszköz emel.

3.2.6. Amennyiben a helyhez kötött terhek emelésére szolgáló munkaeszközök teljes vagy részleges energiakimaradás esetén nem tudják megtartani a terheket, megfelelő intézkedéseket kell hozni a munkavállalók ebből adódó veszélyeztetésének elkerülésére.

Függő terheket nem szabad felügyelet nélkül hagyni, kivéve, ha a veszélyzónához való hozzáférés meg van akadályozva, és ha a terhet teljes biztonságban függesztették fel, és teljes biztonságban is tartják.

3.2.7. A helyhez kötött terhek emelésére kialakított munkaeszköz kültéri használatát meg kell szakítani, ha a meteorológiai feltételek olyan mértékben megromlanak, ami veszélyezteti a munkaeszköz biztonságos használatát, és kockáztatja a munkavállalók biztonságát. Megfelelő védelmi intézkedéseket kell tenni, különösen a munkaeszköz felborulásának és minden, a munkavállalókat érintő kockázat elkerülése érdekében.

4. A magasban végzett időszakos munkálatokhoz biztosított munkaeszközök használatára vonatkozó rendelkezések

4.1. Általános rendelkezések

4.1.1. Amennyiben a 89/391/EGK irányelv 6. cikke és ezen irányelv 3. cikke értelmében a magasban végzett időszakos munkálatok valamely alkalmas felületről nem végezhetőek el biztonságosan és a megfelelő ergonómiai feltételek mellett, akkor ki kell választani a biztonságos munkafeltételek biztosításához és fenntartásához leginkább megfelelő munkaeszközöket. Az egyedi védelmi intézkedésekkel szemben elsőbbséget kell biztosítani a kollektív védelmi intézkedéseknek. A munkaeszköznek meg kell felelnie az elvégzendő munka jellegének és az előrelátható igénybevételnek, és lehetővé kell tennie a veszélytelen közlekedést.

A magasban lévő, időszakos munkavégzési helyek legmegfelelőbb elérési módját a közlekedés gyakoriságának, az adott magasságnak és a használat időtartamának megfelelően kell megválasztani. Közvetlen veszély esetén a választott elérési módnak lehetővé kell tennie a kiürítést. A közlekedés - egyik vagy másik irányban - egy elérési mód és a platformok, deszkák vagy pallók között nem járhat további lezuhanási kockázatokkal.

4.1.2. Magasban végzett munkához létrákat csak olyan körülmények között lehet használni, ha a 4.1.1. pontban foglaltakat figyelembe véve más, biztonságosabb munkaeszköz használata nem indokolt az alacsony kockázat és a használat rövid időtartama vagy a munkaterület olyan meglévő jellemzői következtében, amelyeken a munkáltató nem tud változtatni.

4.1.3. A kötél segítségével történő hozzáférési és pozicionálási módszerek kizárólag olyan körülmények közt használhatók, ahol a kockázatfelmérés azt mutatja, hogy a munka biztonságosan elvégezhető, és ha más, biztonságosabb munkaeszköz használata nem indokolt.

A kockázatfelmérést figyelembe véve és különösen a munka időtartamától és az ergonómiai korlátoktól függően megfelelő kellékekkel felszerelt ülés kialakításáról kell gondoskodni.

4.1.4. A fentiek alapján megválasztott munkaeszköz típusától függően megfelelő intézkedéseket kell meghatározni az ilyen típusú eszközökkel együtt járó kockázatok minimalizálása érdekében. Amennyiben szükséges, rendelkezni kell a zuhanás megakadályozását célzó biztonsági eszközök felszereléséről. Ezeket megfelelően kell kialakítani, továbbá elég erősnek kell lenniük, hogy megelőzzék vagy megállítsák a magasból történő zuhanást, és lehetőség szerint kizárják a munkavállalók sérülésének lehetőségét. A zuhanás megakadályozására szolgáló kollektív biztonsági felszereléseket kizárólag a hozzáférést biztosító létráknál és lépcsőknél lehet megszakítani.

4.1.5. Amennyiben valamely konkrét feladat elvégzéséhez a zuhanás megakadályozását szolgáló kollektív biztonsági felszerelések időleges eltávolítására van szükség, ezt ellensúlyozandó hatékony biztonsági intézkedéseket kell hozni. Az intézkedések megtételéig a feladatot nem lehet elvégezni. Abban az esetben, ha a konkrét feladatot végleg vagy ideiglenesen befejezték, vissza kell állítani a zuhanás megakadályozására szolgáló kollektív biztonsági felszerelést.

4.1.6. Az esetenként a magasban végzett munka csak abban az esetben végezhető el, ha az időjárási viszonyok nem veszélyeztetik a munkavállalók biztonságát és egészségét.

4.2. A létrák használatára vonatkozó különleges intézkedések

4.2.1. A létrákat úgy kell elhelyezni, hogy stabilitásuk a használat során biztosítva legyen. A hordozható létráknak stabil, erős, megfelelő méretű, rögzített talppal kell rendelkezniük, hogy a létrafokok vízszintesek maradjanak. A kötélhágcsókat kivéve, a függő létrákat biztonságosan kell rögzíteni, és olyan módon, hogy ne tudjanak elmozdulni, és a kilengéseket elkerüljék.

4.2.2. Annak érdekében, hogy a hordozható létra talpa a használat során ne csússzon, a létra lábát alsó vagy felső végénél vagy ahhoz közel rögzíteni kell valamilyen csúszásgátló eszközzel vagy bármely más, ezzel azonos hatékonyságú módon. A megközelítésre használt létráknak megfelelő hosszúságúaknak kell lenniük ahhoz, hogy túlnyúljanak azon a helyen, amelyet a létrával el kell érni, kivéve azt az esetet, ha egyéb intézkedésekkel szilárd kapaszkodót biztosítanak. Az egymásba illeszthető és meghosszabbítható létrákat úgy kell használni, hogy egyes szakaszaik egymáshoz képest ne mozdulhassanak el. A mozgatható létrákat használat előtt rögzíteni kell.

4.2.3. A létrákat úgy kell használni, hogy a munkavállalók mindig stabilan álljanak és biztosan kapaszkodhassanak. Még terhek kézben való tartása egy létrán sem akadályozhatja meg a biztos kapaszkodást.

4.3. Az állványok használatára vonatkozó különleges intézkedések

4.3.1. Amennyiben a kiválasztott állványzatra vonatkozó számítások nem állnak rendelkezésre, vagy a rendelkezésre álló feljegyzések nem terjednek ki a tervezett szerkezeti elrendezésre, szilárdsági és stabilitási számításokat kell végezni, kivéve azt az esetet, ha az állványzatot általánosan elismert módon, szabványszerűen állítják össze.

4.3.2. A választott állványzat összetettségétől függően hozzáértő személynek összeszerelési, használati és lebontási tervet kell készítenie. Ez készülhet szabványos terv formájában is, kiegészítve a szóban forgó állványzat konkrét adataira vonatkozó tételekkel.

4.3.3. Az állványzat teherhordó részeinek csúszását meg kell akadályozni a tartófelülethez történő rögzítéssel, csúszásgátló eszköz biztosításával vagy bármely ezekkel azonos hatékonyságú módszerrel, továbbá a hordfelületnek megfelelő teherbírásúnak kell lennie. Biztosítani kell az állványzat stabilitását. Kerekes állványzat esetében megfelelő eszközökkel biztosítani kell, hogy az a magasban történő munkavégzés során ne mozdulhasson el.

4.3.4. Az állványzati padlózat méretének, formájának és elrendezésének meg kell felelnie az elvégzendő munka jellegének, valamint alkalmasnak kell lennie a terheléshez, lehetővé kell tennie a biztonságos munkavégzést és közlekedést. Az állványzat padlózatát úgy kell összeállítani, hogy annak elemei a rendeltetésszerű használat során ne mozdulhassanak el. Nem lehet veszélyes hézag a padlózat elemei és a zuhanás elleni függőleges kollektív biztonsági felszerelések között.

4.3.5. Abban az esetben, ha az állványzat egyes részei nem állnak használatra készen, például az összeállítás, szétszerelés vagy átalakítás alatt, általános figyelemfelhívó jelzésekkel kell azokat ellátni a munkahelyi biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzésekre vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 1992. június 24-i 92/58/EGK tanácsi irányelv (1) (kilencedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) átültetésére hozott nemzeti rendelkezéseknek megfelelően, és a veszélyzónába való belépés megakadályozása érdekében fizikai eszközökkel megfelelően el kell azokat keríteni.

4.3.6. Az állványzatot összeállítani, lebontani vagy jelentősen átalakítani csak hozzáértő személy felügyelete alatt lehet, és ezt a munkát kizárólag olyan munkavállalók végezhetik, akik a 9. cikk értelmében a tervezett tevékenységekkel járó konkrét kockázatokat illetően megfelelő, különleges képzésben részesültek, különösen a következők terén:

a) az állványzat összeszerelési, lebontási és átalakítási tervének megértése;

b) biztonság az állványzat összeszerelésének, lebontásának és átalakításának ideje alatt;

c) személyek vagy tárgyak lezuhanásának kockázatát megelőző intézkedések;

d) biztonsági intézkedések változó időjárási viszonyok esetén, amelyek negatívan befolyásolhatják az állványzat biztonságát;

e) megengedett terhelések;

f) bármely más olyan kockázat, amely a fent említett összeszerelési, lebontási és átalakítási műveletekkel járhat.

A felügyelő személy és az érintett munkavállalók rendelkezésére kell bocsátani a 4.3.2. pontban említett összeszerelési és lebontási tervet, az abban foglalt valamennyi utasítást is beleértve.

4.4. A kötél segítségével történő hozzáférési és pozicionálási technikákra vonatkozó különleges intézkedések

A kötél segítségével történő hozzáférési és pozicionálási technikák használata során a következő feltételeket kell teljesíteni:

a) a rendszer legalább két, egymástól külön rögzített kötélből áll, az egyiket (munkakötél) a helyszín elérésére, a leereszkedésre és a tartásra, a másikat (biztonsági kötél) tartalékként használják;

b) megfelelő bekötőhevederrel kell felszerelni a munkavállalókat, akiknek ezt használniuk kell, és ezt a biztonsági kötélhez kell kapcsolniuk;

c) a munkakötelet a feljutáshoz és leereszkedéshez szükséges biztonságos eszközzel kell ellátni, és önzáró rendszerrel kell rendelkeznie, hogy megakadályozza a használó lezuhanását abban az esetben, ha az elveszítené az uralmat mozgása felett. A biztonsági kötelet a munkavállaló mozgását követő mozgó zuhanásgátló berendezéssel kell felszerelni;

d) a munkavállaló által használt szerszámokat és egyéb felszerelést a munkavállaló bekötőhevederéhez vagy üléséhez kell erősíteni, vagy más alkalmas módon kell rögzíteni;

e) a munkát megfelelően kell megtervezni és felügyelni annak érdekében, hogy a munkavállalót veszélyhelyzetben azonnal kimenthessék;

f) az érintett munkavállalókat a 7. cikk értelmében megfelelő, különleges képzésben kell részesíteni a tervezett tevékenységeket, különösen a mentési eljárásokat illetően.

Kivételes körülmények között, ahol - figyelemmel a kockázatok elemzésére - egy második kötél használata veszélyesebbé tenné a munkát, megengedett egyetlen kötél használata is, amennyiben megfelelő intézkedéseket hoztak a biztonság garantálása érdekében a nemzeti jogszabályokkal vagy gyakorlatokkal összhangban.

(1) HL L 245., 1992.8.26., 23. o.

III. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A hatályon kívül helyezett irányelv és módosításainak listája

(lásd a 13. cikket)

B. RÉSZ

A nemzeti jogba való átültetésre előírt határidők

(lásd a 13. cikket)

(1) Ami a 89/655/EGK irányelv II. melléklete 4. pontjának alkalmazását illeti, 2004. július 19-től számított legfeljebb kétéves átmeneti időszak áll a tagállamok rendelkezésére ahhoz, hogy figyelembe vegyék a 2001/45/EK irányelvnek különösen a kis- és középvállalkozások általi gyakorlati végrehajtásából származó különféle helyzeteket.

IV. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat