Végső előterjesztői indokolás a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos egyes szabályok megállapításáról és a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CIV. törvényhez - Indokolások Tára 2020/132.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A törvényjavaslathoz tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában kerül közzétételre.

A törvényjavaslat célja és fő szabályozási elemei

A törvényjavaslat az egészségügyről szóló törvényben meghatározott három karanténfajta (járványügyi megfigyelés, járványügyi zárlat, hatósági házi karantén) elrendelésével, végrehajtásával kapcsolatos adminisztratív könnyítéseket, továbbá a hatósági házi karantén megsértése miatt alkalmazható szankciókat tartalmazza.

1. A karanténkötelezettséggel kapcsolatban gyakorlati nehézséget okoz, hogy azt valamennyi esetben önálló eljárásban, formalizált határozattal kell elrendelni, ugyanakkor az ügyek tömegessé válása szükségessé teszi

- a lakosság bizonyos köreire vonatkozó "ex lege" karantén esetében (ld. beutazás esetén a hatósági házi karantén) a hatósági döntéshozatal kivezetését, továbbá

- azokban az ügyekben, ahol mindenképpen egyedi döntéshozatal szükséges (ld. fertőzés gyanújának megállapítása, kontaktok), ott egyszerűsíteni kell a hatósági döntésre vonatkozó szabályokat.

A törvényjavaslat ennek megfelelően különbontja

a) a döntéshozatallal nem járó és

b) az "egyszerűsített" döntéshozatallal járó karantén-tényállásokat.

2. A törvényjavaslat meghatározza a beutazást követően automatikusan alkalmazandó hatósági házi karantén végrehajtásának részletes szabályait, ide értve a szabályszegések esetén alkalmazandó közigazgatási bírságot is.

I. A jogszabály által előírt karanténkötelezettség: a hatósági házi karantén foganatosítására vonatkozó új szabályok megállapítása, szankciók

A karantén elrendelésre vonatkozó szabályok alapján megállapítható, hogy a külföldről történő belépés során elrendelésre kerülő hatósági házi karantén esetében érdemi adminisztrációs tehercsökkentést lehet elérni, tekintettel arra, hogy ebben az esetben mérlegelésre nem kerül sor, teljesen automatikus döntés születik. Ezekben az esetekben további cél a gyorsaság és a szakszerűség a határellenőrzés során. Indokolt a határátlépés során alkalmazott hatósági házi karantén esetében a döntéshozatalt teljesen kiemelni a közigazgatási eljárásból és a törvény erejénél fogva rendezni ezt az esetkört.

II. A hatóság által előírt karanténkötelezettség

Azokban az esetekben, amikor jogszabály nem állapít meg magatartási szabályként generálisan alkalmazandó, bizonyos tényállás mellett mindenkire kötelező karantént, nem kerülhető meg az egyedi döntéshozatal, különös figyelemmel arra, hogy ezekben az esetekben a fertőzésnek legalább a gyanúját, eshetőlegességét meg kell állapítani.

A törvény által lefektetett eljárásrend az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályait figyelembe véve olyan kivételes döntéshozatali rezsimet alakít ki, amellyel tömegesen, egyszerűen és azonnal intézhetők a karanténügyek.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1. §

A törvényjavaslat az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 228. § (1) bekezdése alapján bevezetett járványügyi készültség (a továbbiakban: járványügyi készültség) alatti, az Eütv. III. Fejezet 6. Címe szerinti járványügyi intézkedések elrendelésével és végrehajtásával kapcsolatos egyes előírásokat állapítja meg.

2. §

Ha az érintett személy kormányrendeletben meghatározott olyan országból kíván belépni, amely esetében hatósági házi karanténban kerül elhelyezésre, ezt a karantén kötelezettséget nem hatósági határozat, hanem maga a törvény mondja ki, ezáltal nem kell közigazgatási határozatot hozni a hatósági házi karantén elrendeléséről. A hatósági házi karantént az a tény keletkezteti, hogy az érintett karanténkötelezett személyt Magyarország területére beléptetik, és a belépés tényét a határellenőrzést végző rendőri szerv rögzíti.

Az érintett a határátlépés során közli annak a lakásnak a címét, amelyben a kormányrendeletben meghatározott idejű hatósági házi karantént eltölti. Ha az érintett nem tud, vagy nem kíván hatósági házi karantén helyeként címet közölni, akkor a "rendes" hatósági eljárás indul meg, a jelenlegi szabályok szerint. A törvényjavaslat lehetőséget teremt arra, hogy a karanténkötelezett a karanténlakás címét és a személyes adatait 24 órával Magyarországra történő belépését megelőzően elektronikus ügyintézés keretei között közölje.

3. §

A karanténkötelezett közlekedésével kapcsolatos szabályokat állapítja meg, illetve a karanténszoftver telepítésének a kötelezettségét teremti meg.

4. §

Az adatkezelési szabályokat határozza meg.

A határellenőrzést végző rendőri szerv rögzíti és a karanténlakás címe szerint illetékes rendőrkapitányság kezeli - a járvány terjedésének megelőzésére, illetve a lakosság egészségének védelmére tekintettel a karanténkötelezettség ellenőrzése céljából - a karanténkötelezett Magyarországra történő belépésekor a határátlépés pontos idejét, valamint a karanténkötelezett egyes személyes adatait.

Jelentős adminisztrációs könnyítés, hogy a személyes adatokat a karanténkötelezett az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) hivatalos honlapján meghatározott módon Magyarországra történő belépését megelőző 24 órával korábban közölheti, valamint a karanténlakás címét bejelentheti.

A határellenőrzést végző rendőri szerv a karanténkötelezett személyes adatait, valamint a Magyarországra belépés pontos idejét és helyét a Magyarországra történő belépést követő 8 órán belül a karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitányság részére átadja.

A karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitányság a karanténkötelezett személyes adatait, ha a karanténkötelezettség megszegése miatt nem indult eljárás,

a) a hatósági házi karantén lejártának napját követő napig,

b) a karanténkötelezett esetében a járványügyi készültség alapját képező betegség diagnosztizálásának napjáig, vagy

c) a karanténkötelezett kormányrendeletben meghatározottak szerint történő hatósági házi karantén elhagyásának napjáig

kezeli.

5. §

A karanténkötelezett a karanténlakást a hatósági házi karantén lejártát követő napot megelőzően kizárólag a karantén lakás helye szerint illetékes rendőrkapitányság részére tett bejelentés tudomásul vételét követően,

a) az orvos utasítására,

b) megbetegedése esetén a sürgősségi betegellátást végző személy kíséretében,

c) kormányrendeletben meghatározott esetben,

d) életveszéllyel, vagy

e) súlyos kárral fenyegető helyzetben

hagyhatja el.

Ha a karanténkötelezett a hatósági házi karantén ideje alatt a járványügyi készültség bevezetésének alapját képező betegség tüneteit észleli, úgy ezt köteles bejelenteni a háziorvosnak. Ha a háziorvos a járványügyi készültség bevezetésének alapját képező betegséget állapítja meg, erről értesíti a rendőrkapitányságot, ahol a karanténkötelezett adatai törlésre kerülnek, ezzel az eljárás az általános szabályok szerint folytatódik, tehát közigazgatási eljárás indul.

6. §

További esete lenne a karanténlakás elhagyásának, ha kormányrendelet lehetővé tesz olyan egészségügyi vizsgálatot, amely meghatározott eredménye mentesítené az érintettett a karanténkötelezettség alól. Ebben az esetben, ha a karanténkötelezett rendelkezik az egészségügyi vizsgálatra időponttal, erről a karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitányságot elektronikus ügyintézés keretei között tájékoztatja, amelyről elektronikus visszaigazolást kap. A rendőri szerv tehát ebben az esetben sem hozna határozatot, pusztán tudomásul venné a bejelentést.

Ha az egészségügyi vizsgálatot elvégezték és az a kormányrendelet szerinti eredményt hozta, az érintett a törvény alapján mentesülne a karanténkötelezettség alól, oly módon, hogy erről sem születne határozat, pusztán a rendőrkapitányságnál kellene ezt a tényt elektronikus ügyintézés keretében bejelenteni, amelyről szintén elektronikus visszaigazolást kapna.

7. §

A hatósági házi karantén végrehajtását a rendőrség ellenőrzi. A karanténkötelezett a rendőrség ellenőrzését köteles elősegíteni, és ha a helyszíni ellenőrzés másként nem hajtható végre, a rendőrt köteles a karanténlakásba beengedni.

8. §

A törvényjavaslat a következő karantén szabályok megszegése esetére 5000 forinttól 150 000 forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabását teszi lehetővé:

- a karanténlakáshoz történő közlekedési szabályok,

- a karanténlakás jelölésére szolgáló jelzés elhelyezés,

- a hatósági házi karantén betartásának ellenőrzésére szolgáló szoftver telepítése és használata,

- a karanténlakás elhagyására vonatkozó szabályok,

- a rendőri ellenőrzés megnehezítése, illetve az ellenőrzést végző rendőr karanténlakásba történő belépésének a megtagadása.

A bírság azonos napon több egymást követő ellenőrzés alkalmával megállapított újabb jogsértések esetén ismételten kiszabható. Az azonos napon ugyanazon személy által elkövetett jogsértések miatt kiszabható bírságok összege legfeljebb 600 000 forint lehet.

A kiszabott bírság megfizetése a rendőrség hivatalos honlapján közzétett számlaszámra történő befizetéssel történik. A bírságot a bírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni.

Az Ákr. 116. § (2) bekezdés b) pontjától eltérően a törvényjavaslat kimondja, hogy a bírságot kiszabó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

9. §

A hatósági házi karantén törvény erejénél fogva beálló szabályai közül meghatározza, hogy melyek azok, amelyeket a járványügyi hatóság által elrendelt hatósági házi karantén esetén is alkalmazni kell.

10-14. §

1. A karanténkötelezettséget megállapító döntés tartalmi elemei

- az eljáró hatóságra és az ügyfelekre vonatkozó, valamint az ügy azonosításához szükséges adatok - a zártan kezelt és a védett adatok kivételével -,

- a karanténkötelezettséggel kapcsolatos rendelkezés, a karantén helye és - ha ez megállapítható - a karantén időtartama,

- a karanténkötelezettség azonnal végrehajthatóvá nyilvánítása vagy annak feloldása,

- a karanténkötelezettség okának megjelölése,

- a döntést megalapozó jogszabályhelyek megjelölése, továbbá

- az írásba foglalással és a jogorvoslattal (közigazgatási per) kapcsolatos tájékoztatás.

A döntés kiadmányozására valamennyi, a hatóság állományába tartozó, karanténnal kapcsolatos feladatot ellátó személy jogosult lenne a törvény erejénél fogva, így nem kellene a járványügyi hatóságon belül nagyszámú személyügyi döntést hozni.

2. Az azonnali végrehajthatóság

A javaslat alapján a karanténnal összefüggő döntés azonnal végrehajtható. A hatóság dönthet akként, hogy az ügy körülményei és a kisebb járványügyi kockázat alapján a döntés azonnali végrehajthatóságát feloldja.

3. A döntés közlése

A karantén elrendeléséről szóló döntést szóban kell közölni.

A döntés írásbeli közlésének kizárólag akkor van helye, ha

- a szóbeli közlés előreláthatólag eredménytelen, vagy

- a hatóság úgy ítéli meg, hogy az ügy körülményei alapján az írásbeli közlés célravezetőbb.

4. Jogorvoslat

Tekintettel arra, hogy járványügyi hatóságként bizonyos esetekben a helyi rendőri szerv jár el ezért a javaslat kimondja, hogy a karanténnal kapcsolatos ügyekben fellebbezésnek nincs helye.

15. §

Speciális büntethetőséget kizáró okot állapít meg a törvényjavaslat alapján közigazgatási bírsággal szankcionálható esetekre.

16. §

Hatályba léptető rendelkezések.

17. §

Az állami bevételek biztosítása kiemelt jelentőséggel bír a - járványügyi helyzet miatt szükséges - gazdaság újraindításában. A Javaslat lehetőséget biztosít az államnak arra, hogy előírja a koncessziós pályázaton, ajánlattételi eljárásban való részvételhez a tulajdonosok, alapítók minősített többségének a hozzájárulását, amit egyrészt az tesz indokolttá, hogy a koncesszióköteles tevékenység folytatása egy hosszú távú, az állammal szemben fennálló szerződéses elköteleződést jelent a koncesszióba vevő részéről.

18. §

A javaslat célja a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvénnyel összhangban az Szjtv. egységes fogalomhasználatának biztosítása, egyértelműsítése.

19. §

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása kimondja, hogy járványügyi készültség esetén a rendeltetésszerű használat, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítésének bérbeadó általi ellenőrzése az adott naptári évben nem kötelező.

20. §

Az Eütv. módosítását tartalmazza. A járvány elleni védekezés gyorsítása és hatékonyabbá tétele érdekében a több megye területét érintő kirendelés esetén a döntési jogosultságot az Operatív Törzshöz szükséges telepíteni. Az egészségügyi államigazgatási szerv, illetve az Operatív Törzs eljárása során hatósági eljárás keretében jár el, ezért az eljáráshoz szükséges bármilyen adat bekérésre jogosult más államigazgatási szervektől és bármilyen más jogalanytól, amely az eljáráshoz szükséges. A megkeresése nem teljesítése eljárási bírsággal sújtható.

21. §

A § az Eütv. 229. § (3) bekezdéséhez kapcsolódó hatósági döntéshez kapcsolódó perjogi szabályokat állapítja meg.

22. §

Az Eütv. módosítását tartalmazza.

A SARS-CoV-2 koronavírus terjedésének megállapítása céljából az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (a továbbiakban: EESZT) és a Köznevelés Információs Rendszere (a továbbiakban: KIR) és a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (a továbbiakban: KRÉTA) összekapcsolására kerül sor az élet és egészség megóvásához szükséges járványügyi szempontú köznevelési intézkedések céljából, az Eütv. módosítása útján.

A rendszerek összekapcsolásának céljai az alábbiak:

1. Koronavírus-fertőzéssel érintett oktatási intézmények beazonosítása: az EESZT működtetője a szükséges védelmi intézkedések megtétele - így különösen a köznevelési intézmény vezetőjének tájékoztatása, a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges oktatás megszervezése, valamint a rendkívüli szünet elrendelése szükségességének vizsgálata - céljából naponta átadja a koronavírus-fertőzöttek Társadalombiztosítási Azonosító Jeleit (a továbbiakban: TAJ szám) a KIR-t működtető Oktatási Hivatalnak.

2. A koronavírus-fertőzöttel egy háztartásban élők megismerése: a KRÉTA rendszerbe - a szülő önkéntes adatszolgáltatása útján - kerülnek feltöltésre a tanulóval egy háztartásban élők TAJ számai és egyéb adatai (e-mail cím, telefonszám), amelyek alapján - az EESZT-ből kapott, fertőzöttekre vonatkozó TAJ-szám adatok összevetése után - a KRÉTA rendszer egyrészt a köznevelési intézmény/szakképzési intézmény részére küld tájékoztatást az érintett oktatási intézményről és osztály- vagy egyéb iskolai közösségről, másrészt a járványügyi hatóság részére az érintettel egy háztartásban élőkről.

3. A módosítás lehetővé teszi azt is, hogy a köznevelési intézmény, valamint a szakképző intézmény a köznevelési szerv, valamint a szakképzési szerv számára átadja a köznevelési intézménnyel, illetve a szakképző intézménnyel munkaviszonyban vagy közalkalmazotti viszonyban álló egyéb (így különösen gazdasági, ügyviteli, műszaki és kisegítő) alkalmazottak TAJ számait és azok összevetésre kerülhessenek SARS-CoV-2 vírussal fertőzött személyeknek a SARS-CoV-2 vírussal való fertőzöttségének tényére vonatkozó, EESZT-ből származó adataival.

23. §

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítását tartalmazza.

A helyszíni bírság legmagasabb összege 50 000 forintról 150 000 forintra nő

- a védelmi intézkedés megszegése szabálysértés és

- a járványügyi készültség során elkövetett közérdekű üzem működésének megzavarása szabálysértés

esetében.

24. §

A 19. § szerinti módosítással összhangban e módosítás a Nemzeti Eszközkezelő Program keretében megkötött bérleti szerződések kapcsán is kimondja, hogy az ellenőrzés lefolytatása a járványügyi készültséggel összefüggésben nem kötelező adott évben.

25. §

A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Vmtv.) módosítását tartalmazza.

1. A Vmtv. 7. §-ának a módosítása

A központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló programokkal, projektekkel összefüggő támogatási jogviszonyokban meghatározott támogatott tevékenység időtartama a Vmtv. hatálybalépése helyett, az eredeti felhasználási határidőtől számított 180 nappal meghosszabbodik. Annak érdekében, hogy az eddigi fix december 15-i határidő módosítása ne érintsen hátrányosan egy kedvezményezettet sem (azon támogatási jogviszonyok esetében, ahol a támogatott tevékenység eredeti időtartamának vége június 18-a előtti), a szabályozás fenntartja a legrövidebb határidőt a Vmtv. hatálybalépésétől számított 180 napig.

2. A Vmtv. 31. §-ának a módosítása

A turisztikai vállalkozások túlnyomó többsége a veszélyhelyzet kihirdetése óta alig vagy egyáltalán nem termelt bevételt. Felhalmozott bevétel nélkül a munkaerő finanszírozása és a forgalommal párhuzamosan növekvő mozgó költségek mellett a bérleti díjak jelentenek kiemelkedő költséget a vállalkozások számára.

A Vmtv. 31. §-a alapján, a turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket a bérbeadó 2020. június 30-áig felmondással nem szüntetheti meg.

A törvényjavaslat a bérleti szerződések felmondásának a tilalmát az állam, illetve a települési és a területi önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanok esetében 2021. június 30. napjáig meghosszabbítja.

3. A Vmtv. 60. §-ának a módosítása

A Vmtv. szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény és a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti ügykezelői alapvizsga, a közigazgatási alapvizsga és a közigazgatási szakvizsga letételére előírt határidőbe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele. A munkakör ellátásának vagy az álláshely betöltésének feltételeként a munkáltatói jogkör gyakorlója által előírt egyéb vizsga, képzési, továbbképzési, illetve a képesítési feltétel megszerzésére meghatározott határidőbe - ideértve a tanulmányi szerződésben vállalt ilyen kötelezettségeket is -, a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele.

A törvényjavaslat alapján a fentiekben foglalt képzési és vizsgakötelezettséget a veszélyhelyzet utolsó napjától számított 180 napon belül kell teljesíteni.

4. A Vmtv. 39. alcímének a módosítása

A Vmtv. 87. § (1) bekezdése 2020. augusztus 31. napjáig lehetővé tette, hogy az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekről, különösen az utazási csomagra és az utazási szolgáltatásegyüttesre vonatkozó szerződésekről szóló 472/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 21. § (3) és (4) bekezdése szerinti felmondás esetében az utazásszervező utalványt bocsásson ki, amennyiben abba az utazó beleegyezik.

Ha kormányrendelet a jövőben hasonló utalvány kibocsátást tenne lehetővé a törvényjavaslat megteremti az utazásszervező adatkezelési felhatalmazását az utalvány tulajdonos természetes személyazonosító adatainak kezelésére.

5. A Vmtv. 120. §-ának a módosítása

A köztestületre vonatkozó szabály módosításával akkor is, ha nincs kifejezett járványügyi korlátozás a köztestületek számára lehetővé válik az, hogy döntsenek abban, hogy online módon vagy személyes jelenlét mellett folytatják le a testületi döntéshozatalt.

6. A Vmtv. 187. §-ának a módosítása

A hatósági házi karantén megtartására vonatkozó szabály megszegése estén indokolt, hogy a járványügyi készültség időszakában a szokásostól eltérően, a helyszíni bírság kiszabására az elkövető távollétében is sor kerülhessen.

Az elkövető távollétében kiszabott helyszíni bírságról a karanténszabályok megtartását ellenőrző rendőr a hatósági házi karantén helyeként megjelölt lakás, ahhoz tartozó bekerített hely, egészségügyi intézménynek nem minősülő helyhez tartozó levélszekrényben tájékoztatást helyez el, majd a helyszíni bírságoláshoz használt nyomtatvány másodlati példányát a csekkszelvénnyel együtt a nyilvántartásban szereplő lakcímre megküldi.

Ha a helyszíni bírságolt személy a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul, vagy a megküldött csekkszelvényen vagy banki átutalással a helyszíni bírságot 30 napon belül nem fizeti meg, a helyszíni bírságolásra jogosult szerv vagy személy szabálysértési feljelentést tesz. Az eljárást az elkövetővel szemben ebben az esetben a szabálysértési hatóság folytatja le.

A javaslat rendelkezik továbbá arról is, hogy ha a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy a helyszíni bírság tudomásul vételének, illetve a bírság befizetésének hiányában szabálysértési feljelentést tesz, az ezt követően befizetett helyszíni bírságot vissza kell téríteni. A visszatérítésről a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy gondoskodik.

7. A Vmtv. 236. §-ának a módosítása

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvénnyel kapcsolatos eltérő rendelkezéséket 2020. december 31. napja helyett 2021. június 30. napjáig kell alkalmazni.

8. A Vmtv. 277. §-ának a módosítása

A Vmtv. 85. alcímben definiált intézkedések határidejének meghosszabbítása a veszélyhelyzettel kapcsolatos pénzügyi hitelmoratórium meghosszabbított határidejének megfelelően 2021. június 30-ig indokolt. A határidő ilyen módon megfelelően definiált, belátható és illeszkedik a Kormány hasonló jellegű, gazdasági célú intézkedéseinek sorába. Cél a magyar székhelyű stratégiai tevékenységet folytató gazdasági társaságok védelme, tekintettel a járványhelyzet okozta esetleges gazdasági nehézségekre. A stratégiai tevékenységek listáját definiáló, a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges tevékenységi körök meghatározásáról szóló 289/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet kapcsolódik a Vmtv. 85. alcíméhez, amely továbbra is hatályban marad.

26. §

1. A Vmtv. 2020. december 31-ig ad arra lehetőséget, hogy a koronavírus-világjárvány hitelintézetet érintő hátrányos hatásainak megelőzése, enyhítése, illetve elhárítása érdekében a Magyar Állam elővigyázatossági tőkeemelést hajtson végre magyarországi székhelyű hitelintézetekben. A járványügyi helyzetre tekintettel indokolt a lehetőséget 2021. június 30-ig meghosszabbítani. A járványügyi helyzet a gazdasági társaságokra hat elsődlegesen, amelyek teljesítőképessége, termelési és értékelési változásai hatásukban később jelennek meg a pénzügyi szektorban. Így még jelenleg is áttételes és előzetes hatások láthatóak, amelyek azonban arra mutatnak, hogy nem indokolja a kivezetését az elővigyázatossági tőkeemelésnek semmi, a stabilitás, fenntarthatóság és bizalom fenntartása érdekében szükségszerű a lehetőség időpontjának meghosszabbítása. Ugyanakkor rá kell világítani arra is, hogy egy esetlegesen októberben beérkező igény sem teljesíthető már december 31-ig, mivel egyedi jóváhagyások szükségesek az Európai Bizottság részéről.

2. Szükségessé vált a kényszertörlési eljárások szabályainak teljes körű felülvizsgálata. Az új szabályozás bevezetéséig indokolt a jelenlegi átmeneti időszak meghosszabbítása 2021. június 30-ig.

A Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 249/2020. (V. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 249/2020. Korm. rendelet) alapján a kényszertörlési eljárások 2020. október 31-ig felfüggesztésre kerültek, és új kényszertörlési eljárások sem indulnak. A 249/2020. Korm. rendelet október 31-éig lehetőséget biztosított a kényszertörlés eljárás alatt álló cégeknek arra, hogy törvényes működésüket helyreállítsák, és ezzel kikerüljenek a kényszertörlés hatálya alól és tovább működhessenek. Ez alól egy kivételt fogalmazott meg a 249/2020. Korm. rendelet. Azokat a kényszertörlési eljárásokat, amelyek azért indultak, mert a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye. Ezek az eljárások tehát tovább folynak.

A 249/2020. Korm. rendelet szabályai a Vmtv. rendelkezései közé is beépültek.

A kényszertörlési eljárás szabályainak megreformálása időszerűvé vált és felmerült a jelenlegi eljárás felváltása egy új hatékonyabb eljárással. Az új szabályok bevezetésére 2021-ben kerülhet sor, így szükséges az átmeneti időszak meghosszabbítása.

A Javaslat a kényszertörlés alatt álló cégek számára ezzel meghosszabbított határidőt biztosít arra, hogy törvényes működésüket helyreállítsák, és kikerüljenek a kényszertörlési eljárás alól. A pandémiás helyzetben fontos célkitűzés, hogy a törvényes működésüket helyreállító cégek tovább tudjanak működni. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezései nem teszik lehetővé, hogy a kényszertörlés alatt álló cég kikerüljön a kényszertörlés hatálya alól. A kényszertörlés hatálya alatt álló cégeket a cégbíróságnak az eljárása lefolytatását követően törölnie kell a cégnyilvántartásból. E szankciós jellegen enyhít átmeneti ideig a Vmtv., lehetővé téve a cégek számára, hogy visszakerülhessenek a piaci forgalomba.

3. A koronavírussal kapcsolatos megbetegedések aktuális alakulása, a fertőzöttségi mutatók ismételt emelkedése miatt, valamint a járványhelyzet elhúzódásának lehetőségére figyelemmel a büntetőeljárások, büntető ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás, a megelőző pártfogó felügyelet, a távoltartás, a nemzetközi bűnügyi együttműködés, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés tekintetében a járványhelyzetben bevezetett rendkívüli intézkedéseket indokolt 2020. december 31. helyett 2021. június 30-ig fenntartani. E határidőhosszabbítás biztosítja a büntetőeljárások és az említett további eljárások során a koronavírus-fertőzés hatékony megelőzését.

A büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi XLIII. törvény 10. §-a 2021. január 1. napjával módosítja a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Nbjt.). Ennek értelmében 2021. január 1. napjától az Nbjt.-ben meghatározott esetekben a Fővárosi Törvényszék a kiadni kért személy kiadatási bűnügyi felügyeletét is elrendelheti. Erre tekintettel szükségessé vált előírni a kiadatási bűnügyi felügyelet felülvizsgálatát is azokban az esetekben, amikor a kiadott személy kiadatási bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll, azonban átadása a Vmtv. rendelkezései szerint nem hajtható végre. Fontos kiemelni, hogy a módosítás nem változtat azon a szabályozási elven, hogy a Vmtv. szerinti felülvizsgálat szükségessége kizárólag azokban az esetekben merül fel, ha a terhelt átadása a Vmtv. 248. § (1) bekezdése miatt - a koronavírus helyzettel összefüggő okból - nem lehetséges, a rendelkezés az Nbjt.-ben meghatározott egyéb eseteket azonban nem érinti.

5. A Széchenyi Pihenő Kártyára utalt béren kívüli juttatás szociális hozzájárulási adómentességének időszaka további fél évvel meghosszabbodik, így ezen juttatásokat 2021. június 30. napjáig nem terheli szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség. Ezzel párhuzamosan indokolt fenntartani a SZÉP kártyára adható keretösszeg megemelést is.

27. §

Hatályon kívül helyező rendelkezések. A büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi XLIII. törvény megszünteti a tetten érésen és a bűncselekmény elkövetésének beismerésén alapuló bíróság elé állítás előfeltételeinek elkülönítését, és a bíróság elé állítás alkalmazását egységesen a bűncselekmény elkövetésének időpontjához köti. A 2021. január 1-jével hatályba lépő módosulásra tekintettel ezért a veszélyhelyzettel összefüggésben is indokolatlan fenntartani a bűncselekmény beismerésén alapuló esetkörre alapított kiegészítő szabályokat.