2020. évi XLIII. törvény

a büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény

a) 20/B. § (2) bekezdés b) pontjában a "visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §)," szövegrész helyébe a "visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303. §)," szöveg,

b) 20/B. § (2) bekezdés c) pontjában az "emberkereskedelem" szövegrész helyébe az "emberkereskedelem és kényszermunka" szöveg és a "vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-376. § és 379-380. §)" szövegrész helyébe a "vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-376. §, 380. § és a 2020. december 31-éig hatályban volt Btk. 379. §), pénzmosás (Btk. 399. §)" szöveg

lép.

2. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

2. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20. § (2d) bekezdés a) pont ab) alpontjában az "emberkereskedelem [Btk. 192. § (4) bekezdés a) pont, (5) és (6) bekezdés], kényszermunka [Btk. 193. § (2) bekezdés c) pont]" szövegrész helyébe az "emberkereskedelem és kényszermunka [Btk. 192. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés a) pont], kényszermunka [az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolása elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi V. törvény hatálybalépéséig hatályban volt Btk. 193. § (2) bekezdés c) pont]" szöveg lép.

3. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

3. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 64. § h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és az Rtv. 64. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

(A rendőrség)

"h) fedett nyomozó, illetve a valódi céljának leplezésével működő szervezet (a továbbiakban: fedőintézmény) védelme érdekében,

i) a rendőrséggel titkosan együttműködő személy bevonása, ellenőrzése, védelme, valamint az általa rendelkezésre bocsátott információk ellenőrzése érdekében, valamint

j) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján titkosan együttműködő személy bevonása, ellenőrzése, védelme, valamint az általa rendelkezésre bocsátott információk ellenőrzése érdekében"

(az e törvényben meghatározott szabályok alapján folytathat titkos információgyűjtést.)

(2) Az Rtv. 65. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A rendőrséggel titkosan együttműködő személy bevonása, védelme, ellenőrzése, valamint az általa rendelkezésre bocsátott információk ellenőrzése érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha az attól várt információk

a) a rendőrséggel titkosan együttműködő személy lelepleződésének megelőzése, vagy az ellene, illetve rá tekintettel a hozzátartozója ellen irányuló személy elleni erőszakos bűncselekmény megelőzése érdekében,

b) az együttműködés lehetősége, az együttműködés fenntartása, illetve a titkos együttműködési megállapodás megkötésének kérdésében való döntéshez,

c) a rendőrséggel titkosan együttműködő személyre vonatkozó információ ellenőrzése érdekében, vagy

d) a rendőrséggel titkosan együttműködő személy által rendelkezésre bocsátott információk ellenőrzése céljából szükségesek."

(3) Az Rtv. 65. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) A büntetőeljárásról szóló törvény alapján titkosan együttműködő személy bevonása, ellenőrzése, védelme, valamint az általa rendelkezésre bocsátott információk ellenőrzése érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha az együttműködés lehetősége, az együttműködés fenntartása, illetve a titkos együttműködési megállapodás megkötésének kérdésében való döntéshez, a titkosan együttműködő személy vagy rá tekintettel a hozzátartozója ellen irányuló személy elleni erőszakos bűncselekmény megelőzése érdekében szükséges, illetve ha az információ valóságtartalma iránt kétség merül fel."

(4) Az Rtv. 65/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A rendőrséggel titkosan együttműködő személy, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény alapján titkosan együttműködő személy bevonása, ellenőrzése, védelme, valamint az általa rendelkezésre bocsátott információk ellenőrzése céljából bírói engedélyhez kötött eszköz nem alkalmazható."

(5) Az Rtv. 66. § (1a) bekezdésében a "rendőrség a titkosan együttműködő" szövegrész helyébe a "rendőrség az e törvény, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény alapján igénybe vett titkosan együttműködő" szöveg lép.

4. § Hatályát veszti az Rtv. 91/A. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontjában az "az emberkereskedelem és" szövegrész.

4. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

5. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény

a) 23. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában a "számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (1978. évi IV. törvény 300/E. §)," szövegrész helyébe a "számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (1978. évi IV. törvény 300/E. §), pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303. §)," szöveg,

b) 23. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontjában az "emberkereskedelem" szövegrész helyébe az "emberkereskedelem és kényszermunka" szöveg, a "vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-373. §, 375-376. §, 379-380. §)," szövegrész helyébe a "vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-373. §, 375-376. §, 380. § és a 2020. december 31-éig hatályban volt Btk. 379. §)," szöveg, valamint a "költségvetési csalás (Btk. 396. §)," szövegrész helyébe a "költségvetési csalás (Btk. 396. §), pénzmosás (Btk. 399. §)," szöveg

lép.

5. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

6. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 8. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat)

"h) az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, a titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerv, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresése alapján közreműködik az adatkérő által jogszerűen kezelhető adat igénylésében,"

7. § (1) Az Nbtv. 3. számú melléklet 2.15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Súlyos bűncselekmények:)

"2.15. emberkereskedelem és kényszermunka [Btk. 192. § (1)-(6) bekezdése],"

(2) Az Nbtv. 3. számú melléklet 2.62. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Súlyos bűncselekmények:)

"2.62. orgazdaság [a 2020. december 31-éig hatályban volt Btk. 379. § (1) és (3)-(6) bekezdése],"

(3) Az Nbtv. 3. számú melléklet 2.70. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Súlyos bűncselekmények:)

"2.70. pénzmosás [Btk. 399. § (1)-(7) bekezdése, 400. § (2) bekezdése],"

6. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása

8. § A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) I. Fejezete a következő 10/A. §-sal egészül ki:

"10/A. § E törvény alkalmazása során az elektronikus kapcsolattartás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljáró bíróság vagy ügyészség az ügyiratot papíralapon küldi meg a legfőbb ügyésznek, illetve a miniszternek, ha az ügyiratot külföldi állam részére továbbítani kell."

9. § (1) Az Nbjt. 13. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha e törvény kivételt nem tesz, szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából az Európai Unió tagállamának állampolgárságával és Magyarország területén lakcímmel rendelkező személy kiadatásának csak akkor van helye, ha a kiadni kért személy a kiadatáshoz hozzájárul."

(2) Az Nbjt. 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha az Európai Unió tagállamának állampolgárságával rendelkező személy kiadatását a büntetőeljárás lefolytatása céljából kérik, és a rendelkezésre álló adatok alapján megtagadási ok nem állapítható meg, a bíróság a kiadni kért személy állampolgársága szerinti tagállam központi hatóságát tájékoztatja a kiadatási kérelem tényéről."

10. § Az Nbjt. 20. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) Ha a kiadatási letartóztatás a 14. § (3) bekezdésében vagy a 14/A. § (2) bekezdésében meghatározott tartam felső határának eltelte miatt nem rendelhető el vagy tartható fenn, a Fővárosi Törvényszék a kiadni kért személy kiadatási bűnügyi felügyeletét rendeli el."

11. § Az Nbjt. a következő 21. §-sal egészül ki:

"21. § (1) A bíróság a kiadatási eljárást megszünteti,

a) ha az őrizetbe vett személy nem azonos azzal a személlyel, akivel szemben külföldi állam a kiadatási kérelmet előterjesztette,

b) ha a kiadni kért személy tényleges tartózkodási helye ismeretlenné vált,

c) ha az ideiglenes kiadatási letartóztatást azért kell megszüntetni, mert a kiadni kért személy a 23. § (1) bekezdése szerinti kiadatáshoz nem járult hozzá és a kiadatás iránti megkeresés a 25. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem érkezett meg,

d) ha a megkereső állam a kiadatási kérelmet visszavonta vagy

e) az e törvényben meghatározott egyéb okból.

(2) A bíróság a kiadatási eljárás megszüntetéséről az ügyiratok alapján is határozhat.

(3) A miniszter a bíróság véglegessé vált nem ügydöntő végzése alapján tájékoztatja a külföldi államot, ha a kiadatási eljárást megszüntették."

12. § (1) Az Nbjt. 25/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az ideiglenes kiadatási letartóztatás helyett olyan ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet, és a kiadatási letartóztatás helyett olyan kiadatási bűnügyi felügyelet rendelhető el, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírja, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül ne hagyjon el."

(2) Az Nbjt. 25/A. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az ideiglenes kiadatási letartóztatás helyett ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet rendelhető el, ha a kiadatási kérelmet Magyarország területén lakcímmel rendelkező személy ellen

a) olyan bűncselekmény miatt terjesztették elő, amelynél a megkereső állam törvénye szerint a büntetési tétel felső határa legfeljebb öt év szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés, vagy

b) azért terjesztették elő, mert őt jogerősen szabadságvesztésre vagy szabadságelvonással járó intézkedésre ítélték, és a szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés még hátralévő része a három évet nem haladja meg,

és különösen a kiadni kért személy személyi és családi, illetve elfogásának körülményeire figyelemmel az ideiglenes kiadatási letartóztatással elérni kívánt cél enyhébb kényszerintézkedéssel is biztosítható.

(4) A bíróság ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyeletet vagy kiadatási bűnügyi felügyeletet rendel el, ha a kiadni kért személy ideiglenes kiadatási letartóztatását vagy kiadatási letartóztatását a 14. § (3) bekezdésében, illetve a 14/A. § (2) bekezdésében meghatározott tartam felső határának eltelte miatt kell megszüntetni.

(5) Ha a bíróság a nem magyar állampolgárságú vagy a Magyarországon lakcímmel nem rendelkező kiadni kért személynek a (4) bekezdés alapján ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyeletét vagy kiadatási bűnügyi felügyeletét rendeli el, vagy ha a (4) bekezdés alapján elrendelt ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet vagy kiadatási bűnügyi felügyelet - ideértve a 25/B. § (1) bekezdésében foglaltakat is - más módon nem biztosítható, a kiadni kért személy számára lakásként a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott közösségi szállást jelöli ki."

13. § (1) Az Nbjt. 25/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet és a kiadatási bűnügyi felügyelet tartamára az ideiglenes kiadatási letartóztatás és a kiadatási letartóztatás szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a 25/A. § (4) bekezdése szerint elrendelt ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet vagy kiadatási bűnügyi felügyelet esetén a 14. § (3) bekezdésében és a 14/A. § (2) bekezdésében foglalt kényszerintézkedések együttes időtartamára vonatkozó rendelkezés nem alkalmazható."

(2) Az Nbjt. 25/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha a 25/A. § (4) bekezdése alapján elrendelt ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet vagy kiadatási bűnügyi felügyelet elrendelését követően a kiadni kért személynek a (4) bekezdés alapján ideiglenes kiadatási letartóztatását vagy kiadatási letartóztatását rendelték el, a 14. § (3) bekezdésében és a 14/A. § (2) bekezdésében meghatározott tartamot a kényszerintézkedés ismételt elrendelésének napjától kell számítani."

14. § Az Nbjt. 27. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az átadás érdekében a kiadatási bűnügyi felügyelet hatálya alatt álló kiadni kért személy őrizete vagy előállítása rendelhető el."

15. § (1) Az Nbjt. 46. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A bíróság az eljárást megszünteti,

a) ha a külföldi ítélet elismeréséről korábban jogerős ügydöntő határozatot hoztak,

b) az e törvényben meghatározott egyéb okból."

(2) Az Nbjt. 48. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A bíróság külföldi ítélet elismeréséről szóló határozatát hivatalból, illetve az ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványára hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, ha a külföldi ítélet elismeréséről korábban jogerős ügydöntő határozatot hoztak."

16. § Az Nbjt. 61. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az eljárási jogsegély iránti megkeresést a vádemelést megelőzően a legfőbb ügyész bocsátja ki, azt követően a megkeresés továbbítására a miniszter jogosult."

17. § Az Nbjt. 75/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A megkereső igazságügyi hatóság által hivatalos irat kézbesítése érdekében előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés akkor teljesíthető, ha a megkereső igazságügyi hatóság

a) a kézbesítendő hivatalos iratot ellátja - ha a címzett a megkereső állam hivatalos nyelvét nem ismeri - a címzett anyanyelvére vagy az általa ismertként megjelölt más nyelvre, vagy - ha ezek a megkereső igazságügyi hatóság előtt nem ismertek - magyar nyelvre történő fordítással, és

b) a terhelt idézését tartalmazó megkeresést a magyar igazságügyi hatóság részére legalább a megjelenésre megjelölt időpont előtt negyven nappal megküldi."

18. § Az Nbjt. 82. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"82. § (1) Ha a külföldi állam megköveteli, hogy a megkeresést és mellékleteit fordítással lássák el, vagy valószínű, hogy a jogsegélykérelmet az iratok lefordítása nélkül nem teljesítik, a jogsegély előterjesztésére jogosultnak gondoskodnia kell a bűnügyi jogsegély iránti magyar nyelvű megkeresés és mellékleteinek a megkeresett állam hivatalos nyelvére vagy nyelveinek egyikére történő lefordíttatásáról. Ha a fordítás e nyelvre aránytalan nehézséggel vagy költséggel járna, az iratokat a megkeresett államban használatos közvetítő nyelvre kell lefordíttatni.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott fordítással kapcsolatos késedelem a jogsegélykérelem előterjesztését, illetve teljesítését veszélyezteti, az iratok lefordítása iránt a jogsegély során eljáró központi hatóság, miniszter vagy más hatóság is jogosult intézkedni. Az így felmerült bűnügyi költséget a központi hatóság, a miniszter vagy más hatóság előlegezi."

19. § Az Nbjt.

1. 13. § (3) bekezdésében az "(1) bekezdés" szövegrész helyébe az "(1) és (2a) bekezdés" szöveg, a "magyar állampolgár" szövegrész helyébe a "kiadni kért személy" szöveg,

2. 14. § (3) bekezdésében és 14/A. § (2) bekezdésében az "A kényszerintézkedés együttes" szövegrész helyébe az "A kiadatási letartóztatás és az ideiglenes kiadatási letartóztatás együttes" szöveg,

3. 25/A. § (1) bekezdésében a "(2) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(2)-(4) bekezdésben" szöveg,

4. 25/B. § (1) bekezdésében a "felügyelet elrendeléséről" szövegrész helyébe a "felügyelet és kiadatási bűnügyi felügyelet elrendeléséről" szöveg,

5. 25/B. § (3) bekezdés a) pontjában a "felügyelet szabályait" szövegrész helyébe a "felügyelet vagy kiadatási bűnügyi felügyelet szabályait" szöveg,

6. 25/B. § (4) bekezdésében a "letartóztatását, rendbírság" szövegrész helyébe a "letartóztatását vagy kiadatási letartóztatását, rendbírság" szöveg,

7. 38. § (1) bekezdésében az "átadása iránt" szövegrész helyébe az "átadásáról" szöveg, a "miniszter keresi" szövegrész helyébe a "miniszter dönt és keresi" szöveg,

8. 49. § (1) bekezdésében a "van, illetve" szövegrész helyébe a "van, az Európai Unió más tagállamának állampolgárságával rendelkezik és lakcíme Magyarországon van, illetve" szöveg,

9. 51. § (3) bekezdésében az "ügyészség részvétele" szövegrész helyébe az "ügyész, a terhelt és - ha a Be. alapján védő részvétele kötelező - a védő jelenléte" szöveg és

10. 81. § (1) bekezdésében az "egyesbírós" szövegrész helyébe az "egyesbíró" szöveg

lép.

7. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása

20. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 55. §-ában a "hivatásos vadászt a Büntető Törvénykönyv szerinti büntetőjogi védelem illeti meg" szövegrész helyébe a "hivatásos vadász a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősül" szöveg lép.

8. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

21. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény

a) 11. § (3) bekezdés b) pont 4. alpontjában az "emberkereskedelem" szövegrész helyébe az "emberkereskedelem és kényszermunka" szöveg,

b) 11. § (3) bekezdés b) pont 17. alpontjában az "orgazdaság (1978. évi IV. törvény 326. §, Btk. 379. §)," szövegrész helyébe az "orgazdaság (1978. évi IV. törvény 326. §, a 2020. december 31-éig hatályban volt Btk. 379. §)," szöveg

lép.

9. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

22. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

a) 10/A. § (1) bekezdés b) pontjában a "XVI. fejezet II-IV. címében meghatározott köznyugalom, közbizalom és közegészség elleni bűncselekmény, lopás," szövegrész helyébe a "XVI. fejezet II-IV. címében meghatározott köznyugalom, közbizalom és közegészség elleni bűncselekmény, pénzmosás, lopás," szöveg, az "emberrablás feljelentésének elmulasztása, emberkereskedelem" szövegrész helyébe az "emberrablás feljelentésének elmulasztása, emberkereskedelem és kényszermunka" szöveg, valamint a "hanyag kezelés, orgazdaság vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el" szövegrész helyébe a "hanyag kezelés, pénzmosás vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, vagy a 2020. december 31-éig hatályban volt orgazdaság miatt" szöveg,

b) 11/A. § (10) bekezdésében és 15. § (7) bekezdésében a "büntetőjogi védelem" szövegrész helyébe a "Büntető Törvénykönyvről szóló törvény" szöveg

lép.

10. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

23. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

a) 32. § (1) bekezdésében a "büntetőjogi védelem" szövegrész helyébe a "Büntető Törvénykönyvről szóló törvény" szöveg,

b) 139. §-ában a "feladatai tekintetében" szövegrész helyébe a "feladatai tekintetében a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szempontjából" szöveg

lép.

11. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása

24. § (1) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbtv.) 10. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) A fegyveres biztonsági őrt az e törvény szerinti intézkedési és kényszerítőeszköz-használati jogosultság kizárólag az őrutasításban szereplő feladatok ellátása során illeti meg. A fegyveres biztonsági őr az őrutasításban szereplő feladatok ellátása tekintetében a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősül."

(2) Az Fbtv.

a) 6. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontjában a "visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi törvény 283/B. §)," szövegrész helyébe a "visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi törvény 283/B. §), pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303. §)," szöveg,

b) 6. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában az "emberkereskedelem" szövegrész helyébe az "emberkereskedelem és kényszermunka" szöveg és a "vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-376. § és 379-380. §)" szövegrész helyébe a "vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-376. §, 380. § és a 2020. december 31-éig hatályban volt Btk. 379. §), pénzmosás (Btk. 399. §)" szöveg

lép.

12. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

25. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 16. § (1) bekezdés a) pontjában az "ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet" szövegrész helyébe az "ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet, kiadatási bűnügyi felügyelet" szöveg lép.

13. A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény módosítása

26. § A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontjában az "emberkereskedelem" szövegrész helyébe az "emberkereskedelem és kényszermunka" szöveg lép.

14. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

27. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33/B. § (1) bekezdés b) pontjában a "XXXIII. vagy XXXV-XXXVII. Fejezetében" szövegrész helyébe a "XXXIII., XXXV-XXXVII. vagy XL. Fejezetében" szöveg lép.

15. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

28. § (1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 34. § (4) bekezdés b) pontja a következő be) alponttal egészül ki:

(Nem lehet hajóparancsnok, aki

büntetlen előéletű, de akinek büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ügydöntő határozatában megállapította)

"be) a 2020. december 31-éig hatályban volt orgazdaság miatt,"

(szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott foglalkozástól eltiltás vagy járművezetéstől eltiltás végrehajtása befejezésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől számított öt évig, gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott foglalkozástól eltiltás vagy járművezetéstől eltiltás végrehajtása befejezésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől számított három évig,)

(2) A Vkt.

a) 34. § (4) bekezdés b) pont bb) alpontjában a "számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása," szövegrész helyébe a "számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása, pénzmosás," szöveg,

b) 34. § (4) bekezdés b) pont bc) alpontjában az "emberkereskedelem" szövegrész helyébe az "emberkereskedelem és kényszermunka" szöveg, a "hűtlen kezelés, orgazdaság," szövegrész helyébe a "hűtlen kezelés," szöveg, valamint a "költségvetési csalás," szövegrész helyébe a "költségvetési csalás, pénzmosás," szöveg

lép.

16. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény módosítása

29. § A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Jszbt.) 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, a jogi személy érdekében meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd vagy meghatalmazás alapján kamarai jogtanácsos, európai közösségi jogász, alkalmazott ügyvéd vagy alkalmazott európai közösségi jogász (a továbbiakban együtt: jogi személy érdekében eljáró ügyvéd) jár el."

30. § A Jszbt. 11. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az (1) és (2) bekezdés alapján elrendelt zár alá vétel esetén - kivéve, ha a jogi személlyel szemben felszámolást rendeltek el - a zár alá vétel megváltására a Be. 329. § (1)-(6) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a zár alá vétel megváltását a jogi személy indítványozhatja."

17. A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény módosítása

31. § A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 3. melléklet 19. pontjában a "Btk. 379. § (3)-(6) bekezdés," szövegrész helyébe az "a 2020. december 31-éig hatályban volt Btk. 379. § (3)-(6) bekezdés," szöveg lép.

18. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása

32. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény

a) 3/A. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában az "emberkereskedelem" szövegrész helyébe az "emberkereskedelem és kényszermunka" szöveg,

b) 18/D. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában a "rossz minőségű termék forgalomba hozatala," szövegrész helyébe a "rossz minőségű termék forgalomba hozatala, pénzmosás," szöveg,

c) 18/D. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában az "emberkereskedelem" szövegrész helyébe az "emberkereskedelem és kényszermunka" szöveg, valamint a "szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény," szövegrész helyébe a "szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény, XL. Fejezetében meghatározott pénzmosás," szöveg

lép.

19. Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény módosítása

33. § (1) Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: 2004. évi XXIX. törvény) 128. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az OLAF Koordinációs Iroda az OLAF megkereséseinek, illetve az európai közösségi jogi normákban előírt jelentéstételi kötelezettség teljesítése céljából a büntetőeljárás megindításának, felfüggesztésének, illetve befejezésének tényéről, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alóli mentesítés bekövetkeztéig bűnügyi személyes adatot az alábbi bűncselekmények esetében kezelhet:)

"e) a 2020. december 31-éig hatályban volt orgazdaság."

(2) A 2004. évi XXIX. törvény 128. § (1) bekezdés c) pontjában a "hanyag kezelés (Btk. 377. §), orgazdaság (Btk. 379. §)," szövegrész helyébe a "hanyag kezelés (Btk. 377. §)," szöveg lép.

20. A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosítása

34. § (1) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény (a továbbiakban: 2005. évi CIX. törvény) 5. § (2) bekezdés b) pontja a következő bd) alponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés a) pontja szerinti haditechnikai termék gyártásához vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó munkakörben nem alkalmazható, aki büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen megállapította]

"bd) a 2020. december 31-éig hatályban volt orgazdaság miatt"

(szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,)

(2) A 2005. évi CIX. törvény

a) 5. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában a "visszaélés új pszichoaktív anyaggal," szövegrész helyébe a "visszaélés új pszichoaktív anyaggal, pénzmosás," szöveg,

b) 5. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában az "emberkereskedelem" szövegrész helyébe az "emberkereskedelem és kényszermunka" szöveg, a "hűtlen kezelés (Btk. 376. §), orgazdaság (Btk. 379. §), jármű önkényes elvétele (Btk. 380. §)," szövegrész helyébe a "hűtlen kezelés (Btk. 376. §), jármű önkényes elvétele (Btk. 380. §), pénzmosás (Btk. 399. §)," szöveg, a "miatt vagy" szövegrész helyébe a "miatt," szöveg,

c) 5. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontjában a "követett el, " szövegrész helyébe a "követett el, vagy" szöveg

lép.

21. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása

35. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvmt.) 6. § (3) bekezdés b) pontja a következő bd) alponttal egészül ki:

(Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet nem végezhet:

akit)

"bd) a 2020. december 31-éig hatályban volt orgazdaság alapján,"

[elítéltek, és a (4) bekezdésben meghatározott időtartam még nem telt el;]

(2) Az Szvmt.

a) 6. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontjában a "visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 283/B. §)," szövegrész helyébe a "visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 283/B. §), pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303. §)," szöveg,

b) 6. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában az "emberkereskedelem" szövegrész helyébe az "emberkereskedelem és kényszermunka" szöveg, a "hanyag kezelés (Btk. 377. §), orgazdaság (Btk. 379. §), jármű önkényes elvétele (Btk. 380. §), vagy" szövegrész helyébe a "hanyag kezelés (Btk. 377. §), jármű önkényes elvétele (Btk. 380. §), pénzmosás (Btk. 399. §)," szöveg, az "alapján, vagy" szövegrész helyébe az "alapján, " szöveg,

c) 6. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontjában a "követett el, " szövegrész helyébe a "követett el, vagy" szöveg

lép.

22. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosítása

36. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § E törvény hatálya nem terjed ki a büntetőeljárás terheltjére, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyre és a szabálysértési eljárás alá vont személyre."

23. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

37. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 100. § (1) bekezdésében a "büntetőjogi védelem" szövegrész helyébe a "Büntető Törvénykönyvről szóló törvény" szöveg lép.

24. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

38. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.)

a) 11. § (1) bekezdés k) pontjában az "illetve az Európai Unió" szövegrész helyébe az "illetve - feltéve, hogy a bíróság a megfeleltetés során megállapította a bűncselekmény megnevezését és az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését - az Európai Unió" szöveg,

b) 16. § (1) bekezdés j) pontjában az "illetve a tagállami ítélet" szövegrész helyébe az "illetve - feltéve, hogy a bíróság a megfeleltetés során megállapította a bűncselekmény megnevezését és az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését - a tagállami ítélet" szöveg,

c) 30/B. § b) pontjában az "ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyeletet" szövegrész helyébe a "kiadatási bűnügyi felügyeletet, ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyeletet" szöveg, az "ideiglenes átadási felügyeletet" szövegrész helyébe az "ideiglenes átadási bűnügyi felügyeletet" szöveg,

d) 44. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában az "emberkereskedelem" szövegrész helyébe az "emberkereskedelem és kényszermunka" szöveg,

e) 76/B. § (4) bekezdésében az "illetve a megfeleltetés esetén" szövegrész helyébe az "illetve a bűnügyi nyilvántartási rendszerbe való bejegyzést eredményező módon történő megfeleltetés esetén" szöveg,

f) 76/B. § (5) bekezdésében az "ítéletet megfeleltette" szövegrész helyébe az "ítéletet a bűnügyi nyilvántartási rendszerbe való bejegyzést eredményező módon megfeleltette" szöveg,

g) 80/B. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontjában az "emberkereskedelem [Btk. 192. § (5) bekezdés d) pont és (6) bekezdés c) pont]" szövegrész helyébe az "emberkereskedelem és kényszermunka [Btk. 192. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés a) pont]" szöveg

lép.

39. § Hatályát veszti a Bnytv. 59. § c) pont cb) alpontjában az "emberkereskedelem (Btk. 192. §)," szövegrész.

25. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

40. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 52. § e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a NAV tv. 52. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

(A NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve)

"e) a NAV-hoz tartozását, illetve kilétét tartósan leplező, kifejezetten ilyen feladat ellátása érdekében foglalkoztatott pénzügyi nyomozó (a továbbiakban: fedett nyomozó), illetve a valódi céljának leplezésével működő szervezet (a továbbiakban: fedőintézmény) védelme érdekében,

f) a NAV-val titkosan együttműködő személy bevonása, ellenőrzése, védelme, valamint az általa rendelkezésre bocsátott információk ellenőrzése érdekében, valamint

g) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján titkosan együttműködő személy bevonása, ellenőrzése, védelme, valamint az általa rendelkezésre bocsátott információk ellenőrzése érdekében"

(az e törvényben meghatározott szabályok alapján folytathat titkos információgyűjtést.)

(2) A NAV tv. 53. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A NAV-val titkosan együttműködő személy bevonása, védelme, ellenőrzése, valamint az általa rendelkezésre bocsátott információk ellenőrzése érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha az attól várt információk

a) a NAV-val titkosan együttműködő személy lelepleződésének megelőzése, vagy az ellene, illetve rá tekintettel a hozzátartozója ellen irányuló személy elleni erőszakos bűncselekmény megelőzése érdekében,

b) az együttműködés lehetősége, az együttműködés fenntartása, illetve a titkos együttműködési megállapodás megkötésének kérdésében való döntéshez,

c) a NAV-val titkosan együttműködő személyre vonatkozó információ ellenőrzése érdekében, vagy

d) a NAV-val titkosan együttműködő személy által rendelkezésre bocsátott információk ellenőrzése céljából

szükségesek."

(3) A NAV tv. 53. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A büntetőeljárásról szóló törvény alapján titkosan együttműködő személy bevonása, ellenőrzése, védelme, valamint az általa rendelkezésre bocsátott információk ellenőrzése érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha az együttműködés lehetősége, az együttműködés fenntartása, illetve a titkos együttműködési megállapodás megkötésének kérdésében való döntéshez, a titkosan együttműködő személy vagy rá tekintettel a hozzátartozója ellen irányuló személy elleni erőszakos bűncselekmény megelőzése érdekében szükséges, illetve ha az információ valóságtartalma iránt kétség merül fel."

(4) A NAV tv. 53/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"53/A. § A NAV-val titkosan együttműködő személy, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény alapján titkosan együttműködő személy bevonása, ellenőrzése, védelme, valamint az általa rendelkezésre bocsátott információk ellenőrzése céljából bírói engedélyhez kötött eszköz nem alkalmazható."

26. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása

41. § Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az ügyész engedélyezheti, hogy a jelenlétével zajló eljárási cselekményen a jogász osztatlan szakon, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán hallgatói jogviszony keretében szervezett szakmai gyakorlatát töltő személy jelen legyen, kivéve, ha ehhez az eljárási cselekményen jelen lévő, nem hivatalos személyként eljáró résztvevők nem járulnak hozzá, vagy a szakmai gyakorlatát töltő személlyel szemben az eljárásra irányadó jogszabályban meghatározott kizárási ok merül fel."

27. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

42. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 66. § (2) bekezdésében a "büntetőjogi védelem" szövegrész helyébe a "Büntető Törvénykönyvről szóló törvény" szöveg lép.

28. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

43. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 39. § (1b) bekezdés a) pont ab) alpontjában az "emberkereskedelem [Btk. 192. § (4) bekezdés a) pont, (5) és (6) bekezdés], kényszermunka [Btk. 193. § (2) bekezdés c) pont]" szövegrész helyébe az "emberkereskedelem és kényszermunka [Btk. 192. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés a) pont], kényszermunka [az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolása elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi V. törvény hatálybalépéséig hatályban volt Btk. 193. § (2) bekezdés c) pont]" szöveg lép.

29. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

44. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 35. § (3) bekezdésében a "büntetőjogi védelem" szövegrész helyébe a "Büntető Törvénykönyvről szóló törvény" szöveg lép.

30. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása

45. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 44/A. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában az "emberkereskedelem [Btk. 192. § (4) bekezdés a) pont, (5) és (6) bekezdés], kényszermunka [Btk. 193. § (2) bekezdés c) pont]" szövegrész helyébe az "emberkereskedelem és kényszermunka [Btk. 192. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés a) pont], kényszermunka [az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolása elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi V. törvény hatálybalépéséig hatályban volt Btk. 193. § (2) bekezdés c) pont]" szöveg lép.

31. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

46. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 29. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény eltérő rendelkezésének hiányában)

"k) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 370. § szerinti lopás, a Btk. 371. § szerinti rongálás, a Btk. 372. § szerinti sikkasztás, a Btk. 373. § szerinti csalás, a Btk. 376. § szerinti hűtlen kezelés és a Btk. 378. § szerinti jogtalan elsajátítás tényállásoknak megfelelő szabálysértési tényállásokra"

[a Btk. által - az a)-d) és h)-j) pont esetén az általános részben, az e)-g) pont esetén a záró részben, valamint a k) pont esetén a különös részi tényállásokban - meghatározottakat a szabálysértések tekintetében is alkalmazni kell.]

(2) A Szabs. tv. 177. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Aki)

"a) ötvenezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást,"

(követ el, úgyszintén, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, szabálysértést követ el.)

(3) A Szabs. tv. 177. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Aki lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból vagy jogtalan elsajátításból származó dolgot vagyoni haszonszerzés végett ötvenezer forintot meg nem haladó értékben megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik, szabálysértést követ el."

(4) A Szabs. tv. 177. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az elkövetési érték, kár, illetve okozott vagyoni hátrány összegének megállapítása céljából érték-egybefoglalásnak van helye, ha az eljárás alá vont személy az (1) bekezdés a)-c) pontjában, valamint az (1a) bekezdésben meghatározott ugyanolyan cselekményt több alkalommal, legfeljebb egy éven belül követte el, és ezeket együttesen bírálják el. Nincs helye érték-egybefoglalásnak, ha az üzletszerű elkövetés megállapítható."

(5) A Szabs. tv.

a) 209. § (1) bekezdésében az "a százezer" szövegrész helyébe az "az ötszázezer" szöveg,

b) 252. § (5a) bekezdésében az "a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény alapján" szövegrész helyébe az "a Btk. alapján" szöveg

lép.

32. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

47. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 59. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nem utasítható ki az, aki számára Magyarország menedékjogot biztosít."

(2) A Btk. 60. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) A határzár tiltott átlépése (352/A. §), a határzár megrongálása (352/B. §), a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (352/C. §), valamint az embercsempészés (353. §) esetén kiszabott szabadságvesztés mellett a kiutasítás - az 59. § (2) és (4) bekezdése szerinti esetek kivételével - nem mellőzhető. Határozott tartamú kiutasítás esetén annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább két év. A kiutasítás tartamát években, hónapokban és napokban is meg lehet állapítani. E bekezdés alkalmazása esetén az 50. § (2) bekezdése alkalmazásának nincs helye."

48. § A Btk. 74/A. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni, és vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra is, amelyet)

"j) az embercsempészés (353. §), a jogellenes tartózkodás elősegítése (354. §),"

(elkövetője a büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben szerzett, ha a vagyon, illetve az elkövető életvitele az igazolható jövedelmi viszonyaihoz, személyi körülményeihez képest különösen aránytalan.)

49. § (1) A Btk. 184. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el."

(2) A Btk. 184/A. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt)

"c) jelentős mennyiségű új pszichoaktív anyagra"

(követik el.)

(3) A Btk. 184/B. §-a a következő (2a)-(2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el.

(2b) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt különösen jelentős mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el."

(4) A Btk. 184/C. §-a a következő (2a)-(2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el.

(2b) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt különösen jelentős mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el."

50. § A Btk. 283. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3b) Ha az eljárás alá vont személy a szabálysértési őrizet vagy a szabálysértési elzárás végrehajtása során a hatóság őrizetéből megszökik, vétség miatt elzárással büntetendő."

51. § A Btk. 299. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A (2) bekezdés szerint büntetendő, aki magát hivatalos személynek kiadva e színlelt működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja."

52. § (1) A Btk. 314. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki]

"b) terrorista csoportot szervez vagy irányít."

(2) A Btk. 314. § (4) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E § alkalmazásában személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény)

"i) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás [375. § (2)-(4) bekezdés], az információs rendszer vagy adat megsértése [423. § (1)-(4) bekezdés]."

53. § A Btk. 399. és 400. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"399. § (1) Aki a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetét, a vagyonon fennálló jogot, a vagyon helyét, ezek változását elfedi vagy elleplezi, pénzmosást követ el.

(2) Pénzmosást követ el az is, aki a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetének, a vagyonon fennálló jognak, a vagyon helyének, ezek változásának elfedése vagy elleplezése céljából a vagyont mástól átveszi, elrejti, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik, felhasználja, azzal összefüggésben pénzügyi tevékenységet végez, pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, vagy arról rendelkezik.

(3) Pénzmosást követ el az is, aki a büntetendő cselekményből származó vagyon mástól való átvételével, elrejtésével, átalakításával, átruházásával, elidegenítésében való közreműködéssel, felhasználásával, az azzal összefüggésben végzett pénzügyi tevékenységgel, pénzügyi szolgáltatás igénybevételével, vagy az arról való rendelkezéssel

a) közreműködik a mással szembeni vagyonelkobzás, illetve vagyonvisszaszerzés meghiúsításában, vagy

b) a mással szembeni vagyonelkobzás, illetve vagyonvisszaszerzés meghiúsítására törekszik.

(4) Pénzmosást követ el az is, aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont

a) megszerzi, felette rendelkezési jogosultságot szerez, vagy

b) megőrzi, elrejti, kezeli, használja, felhasználja, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik.

(5) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást jelentős értéket meg nem haladó értékre követik el.

(6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást

a) különösen nagy értékre, vagy

b) jelentős értékre

ba) üzletszerűen,

bb) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott szolgáltatóként, annak tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként a szolgáltató tevékenységével összefüggésben, vagy

bc) hivatalos személyként

követik el.

(7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást

a) különösen jelentős értékre, vagy

b) különösen nagy értékre

ba) üzletszerűen,

bb) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott szolgáltatóként, annak tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként a szolgáltató tevékenységével összefüggésben, vagy

bc) hivatalos személyként

követik el.

(8) Aki pénzmosásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(9) Nem büntethető a felbujtó vagy a bűnsegéd, ha a (3) vagy a (4) bekezdésben meghatározott bűncselekményt az általa elkövetetett büntetendő cselekményből származó vagyonra követi el.

400. § (1) Aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont elrejti, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik, felhasználja, azzal összefüggésben pénzügyi tevékenységet végez, pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe vagy arról rendelkezik, és gondatlanságból nem tud a vagyon eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt

a) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre,

b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott szolgáltatóként, annak tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként a szolgáltató tevékenységével összefüggésben, vagy

c) hivatalos személyként

követik el.

(3) Nem büntethető az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, és az elkövetés körülményeit feltárja, feltéve, hogy a bűncselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel."

54. § (1) A Btk. 459. § (1) bekezdés 12. pont f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

közfeladatot ellátó személy:)

"f) az egészségügyi dolgozó, az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy és a betegjogi képviselő az egészségügyről szóló törvényben meghatározott esetekben,"

(2) A Btk. 459. § (1) bekezdés 12. pont m) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

közfeladatot ellátó személy:)

"m) a halőr a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében,"

(3) A Btk. 459. § (1) bekezdés 12. pontja a következő p) és q) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

közfeladatot ellátó személy:)

"p) a fegyveres biztonsági őr a szolgálatának teljesítése során,

q) az országos és a helyi közutakon, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás biztosítását célzó parkolási közszolgáltatást a közúti közlekedésről szóló törvény szerint ellátó szervezetnél a parkolóhelyek rendeltetésszerű működtetését és a parkolóhelyek rendeltetésszerű használatának ellenőrzését végző személy e tevékenysége során."

(4) A Btk. 459. § (1) bekezdés 13. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

külföldi hivatalos személy:)

"a) a külföldi államban jogalkotási, igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó személy, illetve külföldi államban közhatalmi feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő személy, ideértve a köztestületben vagy az állami vagy önkormányzati vállalkozásban ilyen feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő személyt is,"

(5) A Btk. 459. § (1) bekezdése a következő 33. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"33. új pszichoaktív anyag: az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott anyag."

55. § A Btk. 461. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A 184-184/C. § alkalmazásában az új pszichoaktív anyag csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma

a) az új pszichoaktív anyaggá minősített anyagokról vagy vegyületcsoportokról szóló 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet [a továbbiakban: 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet] 1. mellékletében szereplő jegyzék 1. pontja szerinti vegyületcsoport esetében a 0,5 gramm,

b) az 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet 1. mellékletében szereplő jegyzék 2. pontja szerinti vegyületcsoport esetében az 1,5 gramm,

c) az 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet 1. mellékletében szereplő jegyzék 3. pontja szerinti vegyületcsoport esetében a 2 gramm,

d) az 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet 1. mellékletében szereplő jegyzék 4. pontja szerinti vegyületcsoport esetében az 1 gramm,

e) az 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet 1. mellékletében szereplő jegyzék 4a. pontja szerinti vegyületcsoport esetében a 0,1 gramm,

f) az 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet 1. mellékletében szereplő jegyzék 5. pontja szerinti anyagok esetében a 2 gramm

mennyiséget nem haladja meg.

(6) A 184-184/C. § alkalmazásában az új pszichoaktív anyag jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyagtartalma a csekély mennyiség felső határának húszszoros mértékét meghaladja.

(7) A 184/B. és 184/C. § alkalmazásában az új pszichoaktív anyag különösen jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a csekély mennyiség felső határának kétszázszoros mértékét meghaladja.

(8) Só formában előforduló vegyületek esetén tiszta hatóanyag-tartalom alatt a bázis formában megadott hatóanyag-tartalmat kell érteni."

56. § (1) A Btk. 462. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha)

"b) a lopást, a sikkasztást és a jogtalan elsajátítást ötvenezer forintot meg nem haladó értékre,"

(követik el.)

(2) A Btk. 462. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha)

"g) a pénzmosást ötvenezer forintot meg nem haladó értékre, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 177. § (1a) bekezdésében meghatározottak szerint"

(követik el.)

(3) A Btk. 462. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Bűncselekmény valósul meg, ha az ugyanazon elkövető által, egy éven belül elkövetett és együttesen elbírált)

"a) ugyanolyan tulajdon elleni szabálysértés esetén a dolog értéke, az okozott kár, illetve az okozott vagyoni hátrány a (2) bekezdés a)-c) vagy g) pontjában meghatározott összeget,"

(érték-egybefoglalás folytán meghaladja.)

57. § (1) A Btk. 465. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény)

"i) 399-402. §-a

ia) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

ib) a pénzmosás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1673 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,"

(való megfelelést szolgálja.)

(2) A Btk. 465. § (2) bekezdés b) pontja a következő 31. alponttal egészül ki:

(E törvény 327. §-a)

"31. a nicaraguai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2019. október 14-i (EU) 2019/1716 tanácsi rendelet 15. cikkének"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

58. § A Btk.

1. 29. § (3) bekezdés e) pontjában a "határozat véglegessé válásától" szövegrész helyébe a "további jogorvoslattal nem támadható határozat keltétől" szöveg,

2. 33. § (4) bekezdésében a "büntetési tételének felső határa háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb" szövegrész helyébe a "büntetési tételének alsó határa nem éri el az egy év szabadságvesztést" szöveg,

3. 92/B. § (1) bekezdésében a "megváltoztatatja," szövegrész helyébe a "megváltoztatja," szöveg,

4. 124/A. § (1) és (2) bekezdésében a "jóváhagyására olyan a bűncselekmény" szövegrész helyébe a "jóváhagyására olyan, a bűncselekmény" szöveg,

5. 184. § (3) bekezdésében az "(1)-(2) bekezdés" szövegrész helyébe az "(1)-(2a) bekezdés", (5) bekezdésében az "(1) vagy a (2) bekezdésben" szövegrész helyébe az "(1)-(2a) bekezdésben" szöveg,

6. 184/B. § (3) bekezdésében az "(1)-(2) bekezdés" szövegrész helyébe az "(1)-(2b) bekezdés", (4) bekezdésében az "(1)-(2) bekezdésben" szövegrész helyébe az "(1)-(2b) bekezdésben" szöveg,

7. 184/C. § (3) bekezdésében az "(1)-(2) bekezdés" szövegrész helyébe az "(1)-(2b) bekezdés", (4) bekezdésében az "(1)-(2) bekezdésben" szövegrész helyébe az "(1)-(2b) bekezdésben" szöveg,

8. 291. § (1) bekezdésében, 294. § (1) bekezdésében, 296. § (1) bekezdésében és 299. § (1) bekezdésében az "a rá tekintettel harmadik személynek" szövegrész helyébe az "a rá tekintettel harmadik személy által kért vagy harmadik személynek" szöveg,

9. 291. § (5) bekezdésében az "(1) bekezdésben meghatározott" szövegrész helyébe az "(1) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott" szöveg,

10. 327. § (5) bekezdés e) pontjában a "2005. június 27-i 1236/2005/EK tanácsi rendelet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: 1236/2005/EK rendelet)" szövegrész helyébe a "2019. január 16-i (EU) 2019/125 európai parlamenti és tanácsi rendelet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: (EU) 2019/125 európai parlamenti és tanácsi rendelet)" szöveg,

11. 329. § (5) bekezdés b) és c) pontjában az "1236/2005/EK rendelet" szövegrész helyébe az "(EU) 2019/125 európai parlamenti és tanácsi rendelet" szöveg,

12. 382. §-ában a "jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele" szövegrész helyébe a "jogtalan elsajátítás, illetve jármű önkényes elvétele" szöveg,

13. 393. § (1) bekezdésében és 394. § (1) bekezdésében az "egy évig" szövegrész helyébe a "két évig" szöveg,

14. 394. § (2) bekezdésében a "két évig" szövegrész helyébe a "bűntett miatt három évig" szöveg,

15. 396. § (1) bekezdésében a "vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel" szövegrész helyébe a "bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel" szöveg,

16. 396. § (3) bekezdés b) pontjában az "a nagyobb vagyoni hátrányt okozó" szövegrész helyébe az "az (1) bekezdésben meghatározott" szöveg,

17. 459. § (1) bekezdés 26. pont e) alpontjában a "szexuális erőszak [197. § (1)-(4) bekezdés]" szövegrész helyébe a "szexuális erőszak [197. § (1)-(4a) bekezdés], kapcsolati erőszak (212/A. §)" szöveg,

18. 462. § (3) bekezdésében az "a százezer" szövegrész helyébe az "az ötszázezer" szöveg,

19. 465. § (2) bekezdés b) pont 17. alpontjában a "2005. június 27-i 1236/2005/EK tanácsi rendelet - II. mellékletében meghatározott áruk tekintetében - 17." szövegrész helyébe a "2019. január 16-i (EU) 2019/125 európai parlamenti és tanácsi rendelet - II. mellékletében meghatározott áruk tekintetében -33." szöveg,

20. 465. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontjában a "2005. június 27-i 1236/2005/EK tanácsi rendelet - III. mellékletében meghatározott áruk tekintetében - 17." szövegrész helyébe a "2019. január 16-i (EU) 2019/125 európai parlamenti és tanácsi rendelet - III. mellékletében meghatározott áruk tekintetében -33." szöveg

lép.

59. § Hatályát veszti a Btk.

a) 47. § (3) bekezdése,

b) 184/D. §-a,

c) 379. §-át megelőző alcím címe,

d) 379. §-a,

e) 396. § (2) bekezdése,

f) 402. § (1) bekezdése,

g) 465. § (2) bekezdés d) pontjában a "végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg." szövegrész.

33. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása

60. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény

a) 5. § (2) bekezdés b) pontjában a "visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §)," szövegrész helyébe a "visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303. §)," szöveg,

b) 5. § (2) bekezdés c) pontjában az "emberkereskedelem" szövegrész helyébe az "emberkereskedelem és kényszermunka" szöveg, a "vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-376. § és 379-380. §)" szövegrész helyébe a "vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-376. §, 380. § és a 2020. december 31-éig hatályban volt Btk. 379. §), pénzmosás (Btk. 399. §)" szöveg

lép.

34. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása

61. § (1) Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A bíróság megtagadja az európai elfogatóparancs végrehajtását, ha

a) az európai elfogatóparancs végrehajtásának egyéb megtagadási oka nem áll fenn,

b) az európai elfogatóparancsot szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából bocsátották ki,

c) a terhelt olyan magyar állampolgár, aki Magyarország területén lakcímmel rendelkezik és

d) a rendelkezésre álló adatok alapján nem áll fenn a végrehajtás átvételének egyetlen megtagadási oka sem."

(2) Az EUtv. 5. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A (4) bekezdés nem alkalmazható, ha a terhelt az átadásba beleegyezik."

62. § Az EUtv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Fővárosi Törvényszék a tárgyalásról - a rendelkezésre álló ügyiratok Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK) közreműködésével történő megküldésével együtt - az ügyészséget értesíti, a tárgyalásra a védőt idézi. Ha a terheltnek nincs meghatalmazott védője és a 7. § (2) bekezdése alapján kirendelt védő megjelenése a tárgyaláson aránytalan nehézséggel járna, a Fővárosi Törvényszék a terhelt részére új védőt rendel ki, egyidejűleg a korábban eljárt védőt a kirendelés alól felmenti. Ebben az esetben a bíróság feladata a kirendelt védő kijelölése. A Fővárosi Törvényszék - a terhelt őrizetének elrendelése esetén a NEBEK útján, az őrizetet foganatosító szerv kísérési feladatainak meghatározásával - gondoskodik a terhelt megjelenéséről."

63. § Az EUtv. 7. alcíme a következő 17/A. §-sal egészül ki:

"17/A. § (1) Ha a bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtását az 5. § (3) vagy (4) bekezdése alapján tagadta meg, és ezt követően a bíróság a IX/A. Fejezet szerinti eljárásában a végrehajtás átvételét megtagadja, a bíróság a végrehajtás átvételének megtagadásával egyidejűleg az európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadásáról szóló határozatát hatályon kívül helyezi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben

a) a 7. § megfelelő alkalmazásával a terhelt őrizete,

b) az ideiglenes végrehajtási bűnügyi felügyelet megszüntetésével egyidejűleg, azonos magatartási szabályok meghatározásával a terhelt ideiglenes átadási bűnügyi felügyelete vagy

c) az ideiglenes végrehajtási letartóztatás megszüntetésével egyidejűleg a terhelt ideiglenes átadási letartóztatása rendelhető el.

(3) A (2) bekezdés b) és c) pontja esetén a bíróság a kényszerintézkedés elrendelésétől számított öt munkanapon belül tárgyalást tart az európai elfogatóparancs végrehajtása tárgyában."

64. § Az EUtv. 71/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A magyar igazságügyi hatóság a hivatalos iratot egy másik tagállamban tartózkodó címzett részére jogszabályban meghatározottak szerint közvetlenül, posta útján küldi meg."

65. § Az EUtv. 108. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A büntetőügyben eljáró tagállami bíróság által hozott jogerős, a büntetőjogi felelősséget érdemben elbíráló ítélet vagy határozat (a továbbiakban: tagállami ítélet) megfeleltetése, a végrehajtási jogsegély és az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély során,]

"d) a védő részvételére a Be. 427. § (5) bekezdés a) pontja nem alkalmazható."

66. § Az EUtv. 111/D. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A megfeleltetés során a bíróság a tagállami ítéletben szereplő bűncselekmény Btk. szerinti minősítését

a) nem állapítja meg, ha

aa) a tagállami ítélet alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény és a végrehajtási jogsegély nem tagadható meg abból az okból, hogy tagállami határozat a kettős büntethetőség megsértése miatt nem vehető figyelembe, vagy

ab) a tagállami ítéletben szereplő bűncselekmény Btk. szerinti minősítésének megállapítása a figyelembevétel céljából nem szükséges és a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a figyelembevétel a kettős büntethetőség elvét nem sérti,

b) a rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg, ha az a figyelembevétel céljához elégséges."

67. § Az EUtv. 111/G. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A bíróság az eljárást megszünteti,

a) ha a tagállami ítélet megfeleltetéséről korábban jogerős ügydöntő határozatot hoztak, és a határozat kiegészítésének vagy megváltoztatásának nincs helye,

b) ha a megfeleltetés során az eljáró bíróság a tagállami igazságügyi hatóságtól kiegészítő adatok, illetve iratok rendelkezésre bocsátását kérte, és az egy éven belül nem vezetett eredményre, feltéve, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a megfeleltetésről nem lehet rendelkezni,

c) az e törvényben meghatározott egyéb okból.

(7) Ha a bíróság a megfeleltetési eljárást a (6) bekezdés b) pontja alapján szünteti meg, a tagállami ítélet meghozatalát követően indult büntetőeljárásban az eljáró bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság a tagállami ítéletet a megfeleltetés hiányában is a rendelkezésre álló adatok alapján veszi figyelembe."

68. § Az EUtv. 45/A. alcíme a következő §-sal egészül ki:

"111/I. § A bíróság a megfeleltetésről szóló határozatát hivatalból, illetve az ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványára hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, ha a tagállami ítélet megfeleltetéséről korábban jogerős ügydöntő határozatot hoztak, és a határozat kiegészítésének vagy megváltoztatásának nincs helye."

69. § Az EUtv. 119. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha e törvény kivételt nem tesz, a végrehajtási jogsegély előterjesztésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság."

70. § Az EUtv. 122. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az elítélt tartózkodási helye külföldön van a végrehajtás átvételére irányuló jogsegély elbírálásakor, a bíróság az ügyiratok alapján dönt. Egyéb esetben a bíróság ülést tart, amelyen az ügyész, a terhelt és - ha a Be. alapján védő részvétele kötelező - a védő jelenléte kötelező."

71. § Az EUtv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

72. § Az EUtv.

a) 15. § (4) bekezdésében a "126/A. §" szövegrész helyébe a "124/C. § (1) bekezdése" szöveg és a "109. §" szövegrész helyébe a "120. §" szöveg,

b) 42. § (2) bekezdésében az "e) pontja" szövegrész helyébe a "d), illetve e) pontja" szöveg,

c) 74. § (1) bekezdésében az "iránti jogsegély iránti" szövegrész helyébe az "irányuló jogsegély iránti" szöveg,

d) 111/D. § (1) bekezdésében a "bűncselekménynek a Btk." szövegrész helyébe a "bűncselekménynek - az (1a) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a Btk." szöveg,

e) 137. § (1) bekezdés 1. pontjában az "a tagállamban büntetendő cselekmény" szövegrész helyébe az "a tagállami jogszabályok alapján büntetéssel vagy büntető jellegű szankcióval sújtható cselekmény" szöveg,

f) 150. § b) pontjában a "109. § (3) bekezdésre" szövegrész helyébe a "109. § (4) bekezdésére" szöveg és a "109. § (2) bekezdésben" szövegrész helyébe a "109. § (3) bekezdésében" szöveg,

g) 1. számú mellékletében foglalt táblázat B:6. mezőjében, 12. számú mellékletében foglalt táblázat B:6. mezőjében, 15. számú mellékletében foglalt táblázat B:3. mezőjében és 15. számú mellékletében foglalt táblázat B:21. mezőjében az "emberkereskedelem" szövegrész helyébe az "emberkereskedelem és kényszermunka" szöveg,

h) 1. számú mellékletében foglalt táblázat B:39. mezőjében és B:100. mezőjében az "orgazdaság" szövegrész helyébe az "a 2020. december 31-éig hatályban volt orgazdaság" szöveg,

i) 1. számú mellékletében foglalt táblázat C:40. mezőjében a "399. § (1)-(4)" szövegrész helyébe a "399. § (1)-(7)" szöveg,

j) 12. számú mellékletében foglalt táblázat B:39. mezőjében, B:80. mezőjében és a B:106. mezőjében az "orgazdaság" szövegrész helyébe az "a 2020. december 31-éig hatályban volt orgazdaság" szöveg,

k) 15. számú mellékletében foglalt táblázat B:7. mezőjében az "orgazdaság" szövegrész helyébe az "a 2020. december 31-éig hatályban volt orgazdaság" szöveg,

l) 15. számú mellékletében foglalt táblázat B:25. mezőjében a "d) orgazdaság" szövegrész helyébe a "d) a 2020. december 31-éig hatályban volt orgazdaság" szöveg,

m) 15. számú mellékletében foglalt táblázat C:3. mezőjében a "192. § (3) bekezdés f) pont, (4) bekezdés b) pont, (5) bekezdés b) pont, (6) bekezdés a) pont" szövegrész helyébe a "192. § (4)-(6) bekezdés, (8) bekezdés b) pont" szöveg,

n) 15. számú mellékletében foglalt táblázat C:21. mezőjében a "192. § (1)-(6) bekezdés" szövegrész helyébe a "192. § (1)-(6) és (8) bekezdés" szöveg

lép.

73. § Hatályát veszti az EUtv.

a) 124/C. § (1) bekezdésében a " , ha az 5. § (4) bekezdésében meghatározott megtagadási októl eltekintve az európai elfogatóparancs megtagadási oka nem áll fenn" szövegrész,

b) 175. §-a,

c) 64. alcíme,

d) 1. számú mellékletében foglalt táblázat C:6. mezőjében az "a (7) bekezdés kivételével" szövegrész.

35. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény módosítása

74. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény (a továbbiakban: Btká.) 7. §-a a következő 11. ponttal egészül ki:

[A Be. 20. § (1) bekezdése alkalmazásában a törvényszék hatáskörébe tartoznak az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények is:]

"11. a 6. §-ban meghatározott bűncselekmények."

75. § Hatályát veszti a Btká.

a) 6. § c) pontjában a "(4) bekezdés a) pontja és" szövegrész,

b) 6. § d) és e) pontja,

c) 7. § 9. pontjában az "az 1978. évi IV. törvény 320. § (2) bekezdése szerinti hanyag kezelés," szövegrész.

36. A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény módosítása

76. § A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nem adható ki engedély, ha a kérelmezőt vagy a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott pénzügyi, vagyon elleni, gazdasági, közegészség elleni bűncselekmény, vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény, vagy

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XVII., XXIII., vagy XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény

elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól."

37. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása

77. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 3. §-a a következő 6a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"6a. ellenőrzést biztosító megfigyelési eszköz: olyan, az elektronikus megfigyelési eszköz körén kívül eső műszakitechnikai megoldás, amelynek segítségével az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott tevékenysége időszakosan megfigyelhető,"

78. § (1) A Bv. tv. a 17. §-át követően a következő alcím címmel és 17/A. §-sal egészül ki:

"A kézbesítés szabályai

17/A. § (1) A végrehajtásért felelős szerv, a feladatkörében eljárva az igazságügyért felelős miniszter, a büntetésvégrehajtásért felelős miniszter, illetve a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter a hivatalos iratot - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a Be. 130. § (1) bekezdésében, illetve 131. § (6) bekezdésében meghatározott módon kézbesíti a címzett részére, azzal, hogy a Be. 130. § (2) bekezdését és 131. § (7) bekezdését is megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az igazságügyért felelős miniszter a nemzetközi bűnügyi együttműködéssel összefüggésben a bv. intézetben fogva lévő elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott részére kézbesítendő hivatalos iratot a BVOP-nak küldi meg.

(3) Ha az elítélt a büntetőeljárás során vállalta az elektronikus kapcsolattartást, a végrehajtásért felelős szerv az idézést vagy a felhívást az elítélt által megadott és az értesítőlapon feltüntetett biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségére is kézbesíti.

(4) A szabályszerű kézbesítésre, a kézbesítési fikcióra és a kézbesítési kifogásra a Be. szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a végrehajtásért felelős szerv határozattal dönt az eljárásában benyújtott kézbesítési kifogásról, és annak elutasítása esetén

a) bírósági felülvizsgálati kérelem nyújtható be a végrehajtásért felelős szerv székhelye szerint illetékes büntetésvégrehajtási bíróhoz, vagy

b) a feltételes ügyészi felfüggesztés mellett alkalmazott pártfogó felügyelet végrehajtása körében a Be. 369. § (1) bekezdése szerinti panasz nyújtható be az ügyészséghez."

(2) A Bv. tv. a következő alcím címmel és 17/B. §-sal egészül ki:

"A határidő és a határnap megállapítása és számítása

17/B. § (1) A határidőt és a határnapot - e törvény által meghatározott keretek között - a bíróság, az ügyészség, a végrehajtásért felelős szerv, valamint feladatkörében eljárva az igazságügyért felelős miniszter, a büntetésvégrehajtásért felelős miniszter, illetve a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter állapítja meg.

(2) Egyebekben a határidő megállapítására és számítására a Be. 137. § (2)-(5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a beadványt határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt legkésőbb a határidő utolsó napján az eljáró bíróság, ügyészség, végrehajtásért felelős szerv, illetve a feladatkör szerinti minisztérium címére ajánlott küldeményként postára adták."

(3) A Bv. tv. 18. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

"A mulasztás következményei és az igazolás"

(4) A Bv. tv. 18. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A határidő vagy a határnap önhibán kívüli elmulasztása esetén igazolásnak van helye, az igazolási kérelem előterjesztésére és elbírálására a Be. 139. és 140. §-át kell megfelelően alkalmazni.

(4) Ha a bíróság, az ügyészség, a végrehajtásért felelős szerv, valamint feladatkörében eljárva az igazságügyért felelős miniszter, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, illetve a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter az igazolásnak helyt ad, az igazolást kérő által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna.

(5) Ha a büntetés vagy az intézkedés megkezdésére szóló felhívás teljesítésének elmulasztása az elítélt kórházi gyógykezelésére tekintettel nem pótolható, az igazolási kérelmet - az elítélt eltérő nyilatkozata hiányában - halasztás, illetve félbeszakítás iránti kérelemnek is kell tekinteni."

79. § A Bv. tv. 23. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A kijavítással és a kiegészítéssel szemben ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amely az eredeti határozattal szemben benyújtható."

80. § A Bv. tv. 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő lejártát követően a végrehajtásért felelős szerv, illetve szervezeti egység vezetője - az ügyészség útján - haladéktalanul felterjeszti az iratokat a bírósághoz. Az ügyészség öt munkanapon belül - szükség szerint vélemény megtételével - továbbítja az iratokat a bírósághoz."

81. § A Bv. tv. I. Fejezete a következő alcím címmel és 26/B. §-sal egészül ki:

"Védelmi Programban való részvétellel kapcsolatos rendelkezések

26/B. § (1) A büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény szerinti Védelmi Program hatálya alatt álló vagy sürgősséggel elrendelt különleges óvintézkedéssel érintett elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott (a továbbiakban: védett személy) büntetés-végrehajtási jogviszony alapján fennálló jogait és kötelezettségeit a Védelmi Programban való részvétel nem érinti.

(2) Védett személy esetén e törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a Védelmi Programban való részvétellel kapcsolatos minden ügyiratot zártan kell kezelni,

b) a védett személyt a védelmet ellátó szerv útján kell idézni, illetve értesíteni, az ilyen személy részére kézbesítendő hivatalos iratot, ideértve a végrehajtás megkezdésére szóló felhívást, csak a védelmet ellátó szerv útján lehet kézbesíteni,

c) a védett személy a büntetés-végrehajtási bíró előtti eljárásban az eredeti természetes személyazonosító adatait közli, ha az ügydöntő határozat is így rendelkezett, de ha a védett személy új nevet vagy új személyazonosságot kapott, a büntetés-végrehajtási bíró a határozatában az új természetes személyazonosító adatokat tünteti fel,

d) a védett személyre vonatkozó adatokat a végrehajtással kapcsolatosan vezetett nyilvántartásban csak az erre kijelölt személy rögzítheti és kezelheti,

e) a védett személy eredeti természetes személyazonosító adatait és személyazonosító okmányának számát zártan kell kezelni, és azt, illetve az ilyen adatait tartalmazó iratot - a c) és d) pontban meghatározott kivétellel -, csak az ismerheti meg, akinek a részére a védelmet ellátó szerv ezt engedélyezte,

f) a védett személy a lakcímének, értesítési címének, illetve a tényleges tartózkodási helyének közlése helyett a védelmet ellátó szerv címét jelöli meg,

g) a védett személy megjelenésével, illetve előállításával felmerült költséget az állam viseli,

h) a védelmet ellátó szerv tagja minden olyan eljárási cselekményen jelen lehet, ahol a védett személy jelen van,

i) ha a védett személy fogva van, az általa a hivatalos szervek felé benyújtandó kérelmet vagy más levélküldeményt a védelmet ellátó szerv útján kell továbbítani,

j) ha a védett személy fogva van, a végrehajtásért felelős szerv vezetője a hozzá intézett kérelem vagy panasz elbírálásakor együttműködik a védelmet ellátó szervvel,

k) ha a védett személy fogva van, e törvény szerinti kapcsolattartási jogát a védelmet ellátó szervvel egyeztetve kell biztosítani."

82. § A Bv. tv. 29. § (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az elévülés határidejébe nem számít be)

"c) kiutasítás esetén az a) és b) pontban meghatározottakon kívül az a tartam, amely alatt az elítélt más büntetőügyben kiszabott szabadságvesztést tölt."

83. § A Bv. tv. II. Fejezete a következő alcím címmel és 31/A. §-sal egészül ki:

"A büntetés végrehajtásának kizárása kiutasítás esetén

31/A. § Kiutasítás végrehajtása esetén a más büntetőügyben kiszabott elzárás, közérdekű munka és pénzbüntetés - ideértve a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést is - nem hajtható végre."

84. § A Bv. tv. 37. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A bíróság a szabadlábon lévő elítélttel szemben a jogerősen kiszabott szabadságvesztés azonnali foganatba vételét)

"c) rendeli el, ha a szabadságvesztés mellett kiutasítást szabott ki."

85. § A Bv. tv. 38. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Ha az ügydöntő határozat a kihirdetésekor jogerőre emelkedik, és

a) az elítélt a szabadságvesztést a Btk. 92-92/B. §-a alapján beszámítással kitöltötte, vagy

b) a kiutasítást nem végrehajtandó szabadságvesztés mellett szabták ki,

a bíróság a kiutasítás végrehajtása érdekében elrendeli az elítéltnek az idegenrendészeti hatósághoz történő előállítását. Az előállítás végrehajtása érdekében a tanács elnöke a rendőrséget keresi meg."

86. § A Bv. tv. 39. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Ha az (1) bekezdés szerinti halasztás iránti kérelmet olyan időben terjesztik elő, hogy annak elintézésére a végrehajtás megkezdésére kitűzött határnap előtt már nincs lehetőség, a tanács elnöke a kérelem elbírálását mellőzi, és erről a kérelmezőt értesíti."

87. § A Bv. tv. 44/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A bíróság mentesítést engedélyező végzése ellen az ügyészség által benyújtott fellebbezésnek halasztó hatálya van."

88. § A Bv. tv. 45. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A környezettanulmányt a szabadságvesztést töltő vagy pártfogó felügyelet alatt álló feltételes szabadságra bocsátott elítéltet érintő kegyelmi eljárás esetén a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő, egyéb esetben a pártfogó felügyelő készíti el."

89. § A Bv. tv. 46. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(8) A (9) és (10) bekezdésben meghatározott kivételekkel a kegyelmi döntésről szóló határozatot és a (7) bekezdés szerinti határozatot, illetve a kegyelmi eljárás befejezéséről szóló tájékoztatást az ügyben elsőfokon eljárt bíróság tanácsának elnöke kézbesíti az elítéltnek és a kegyelmi kérelem előterjesztőjének, illetve a kegyelmi eljárást kezdeményező jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróságnak vagy büntetés-végrehajtási bírónak, továbbá szükség szerint intézkedik a kegyelmi határozatba foglalt büntetés vagy intézkedés - ideértve a (7) bekezdés szerinti határozattal megállapított pártfogó felügyeletet is - végrehajtása vagy a végrehajtás megszüntetése érdekében.

(9) Ha az elítélt a szabadságvesztését, elzárását vagy a javítóintézeti nevelését tölti, részére a kegyelmi döntésről szóló határozatot, illetve a kegyelmi eljárás befejezéséről szóló tájékoztatást az igazságügyért felelős miniszter a bv. intézet vagy a javítóintézet útján kézbesíti, egyebekben a (6) bekezdés szerint jár el. Ha az elítélt kegyelemben részesült, az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi határozatot haladéktalanul megküldi - a BVOP-n keresztül - a végrehajtást foganatosító bv. intézetnek, illetve a javítóintézetnek a szabadítás érdekében szükséges intézkedések megtétele, valamint a határozatnak az elítélt részére történő kézbesítése végett. A megtett intézkedésről értesíti az elsőfokon eljárt bíróságot."

90. § A Bv. tv. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szabadságvesztés - ideértve a 64. § és a 66. § szerinti szabadságvesztést is - és az elzárás kiszabása esetén a büntetés-végrehajtási bíró a bíróság ügydöntő határozatának rendelkező része és az értesítőlapok alapján - jogszabályban meghatározottak szerint - megvizsgálja, hogy

a) nem állapítható-e meg a büntetés vagy az intézkedés végrehajtását kizáró ok, vagy e törvény szerinti egyéb végrehajtási akadály bekövetkezése, és

b) a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítás alapján az elítélt a szabadságvesztést kitöltötte-e, vagy a szabadságvesztésből a feltételes szabadságra bocsátása kérdésében való döntés esedékes-e."

91. § (1) A Bv. tv. 50. § (1) bekezdés b)-e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A büntetés-végrehajtási bíró)

"b) az e törvényben meghatározott esetekben iratok alapján hozhatja meg a döntést, ez esetben beszerezheti az ügyészség és az elítélt nyilatkozatát, aminek a megtételére tizenöt napos határidővel adja ki a felhívást; egyéb esetekben, vagy ha azt szükségesnek tartja, az elítéltet meghallgatja, bizonyítás felvétele esetén tárgyalást tart; nem minősül bizonyítás felvételének az okirati bizonyíték vagy irat beszerzése, becsatolása, illetve azok ismertetése a meghallgatáson; az ügyészség és a védő az elítélt meghallgatásán jelen lehet, a tárgyaláson az ügyészség és a védő jelenléte kötelező, a végrehajtásért felelős szerv képviselője a meghallgatáson vagy a tárgyaláson jelen lehet és felszólalhat,

c) e törvény eltérő rendelkezése hiányában az indítvány, illetve az előterjesztés beérkezését követő, vagy hivatalból történő eljárás esetén, az eljárás alapjául szolgáló ténynek vagy körülménynek a tudomására jutásától számított

ca) harminc napon belüli, fogva lévő elítélt esetén tizenöt napon belüli időpontra tűzi ki a meghallgatást,

cb) negyvenöt napon belüli, fogva lévő elítélt esetén harminc napon belüli időpontra tűzi ki a tárgyalást,

cc) harminc napon belül hozza meg a döntést, ha az iratok alapján határoz,

d) az elítélt vagy védője kérelmére indult eljárásban a felhívástól számított tizenöt napos határidő biztosításával beszerezheti az ügyészség és szükség szerint a végrehajtásért felelős szerv véleményét, és a kérelmet - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - ezek beérkezésétől számított harminc napon belül bírálja el, ha az iratok alapján határoz, ha meghallgatást vagy tárgyalást tart, azt harminc napon belüli időpontra tűzi,

e) a meghallgatást és a tárgyalást a bíróság épületében, ha az elítélt fogva van, a meghallgatást, illetve a tárgyalást telekommunikációs eszköz használata útján vagy a bv. intézetben, javítóintézeti nevelés esetén a javítóintézetben tartja,"

(2) A Bv. tv. 50. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetés-végrehajtási bíró)

"f) az e fejezetben szabályozott eljárása során az ügy érdemében - ide nem értve a bírósági felülvizsgálati eljárást - ügydöntő végzést hoz, amely ellen

fa) - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - fellebbezésnek van helye,

fb) a jogerőre emelkedést követően a Be. 649. § (1)-(2) és (6) bekezdése szerinti felülvizsgálati indítvány nem terjeszthető elő,

fc) a jogerőre emelkedést követően a Be. szerinti törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat nyújtható be,"

(3) A Bv. tv. 50. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetés-végrehajtási bíró)

"g) az eljárást megszünteti, ha

ga) az ügyészség az indítványát visszavonta,

gb) az előterjesztést vagy a kérelmet visszavonták,

gc) az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott meghalt, ide nem értve a 69/A. § szerinti eljárást,"

(4) A Bv. tv. 50. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetés-végrehajtási bíró)

"l) a bírósági felülvizsgálati kérelemről - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az iratnak a hozzá érkezésétől számított nyolc napon belül határoz, ha az iratok alapján dönt; ha meghallgatást vagy tárgyalást tart, azt harminc napon belüli időpontra tűzi,"

(5) A Bv. tv. 50. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4b) A büntetés-végrehajtási bíró eljárásának lefolytatására előírt határidőbe nem számít be

a) a hiánypótlás,

b) az ügyészség vagy az elítélt nyilatkozata, illetve az ügyészség vagy a végrehajtásért felelős szerv véleménye beszerzésének,

c) a megkeresés és az adatkérés,

d) az elítélt felkutatására irányuló intézkedések,

e) a szakértői vélemény és a pártfogó felügyelői vélemény elkészítésének

időtartama."

92. § A Bv. tv. 58. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha az elítélt szabadlábon van, az eljárást az elítélt lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le."

93. § A Bv. tv. 61. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A feltételes szabadságra bocsátás megszüntetése esetén, ha az elítélt szabadlábon van, a büntetés-végrehajtási bíró végzése elleni fellebbezésnek halasztó hatálya van."

94. § A Bv. tv. 61/A. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt reintegrációs őrizetét rendelte el, de a bv. intézet a reintegrációs őrizet esedékességének napjáig arról értesíti, hogy az elítélt súlyos fegyelmi vétséget követett el, a büntetés-végrehajtási bíró a reintegrációs őrizet elrendelését újból megvizsgálja, és ennek alapján a végzését hatályon kívül helyezheti."

95. § A Bv. tv. 61/E. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendeléséről a büntetés-végrehajtási bíró az ügyészség indítványára

a) a pártfogó felügyelet magatartási szabályainak súlyos megszegése miatt,

b) a Btk. 60. § (2a) bekezdése alapján kiutasított elítéltnek a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt Magyarország területére történő visszatérése miatt, az ügyészség indítványának beérkezésétől számított nyolc napon belül

az elítélt meghallgatása után határoz.

(2) Az eljárást

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az elítélt lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elítélt tényleges tartózkodási helye, illetve ha az elítélt kitoloncolási vagy idegenrendészeti őrizetben van, annak az idegenrendészeti hatóságnak a székhelye szerint illetékes büntetésvégrehajtási bíró folytatja le, amelynek területén az elítélt tartózkodik."

96. § A Bv. tv. 67. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4b) A (3) bekezdésben meghatározott esetben, ha az elítélt ismeretlen helyen tartózkodik, az eljárást a (4a) bekezdés szerint kell lefolytatni azzal, hogy annak a törvényszéknek a büntetés-végrehajtási bírája az illetékes, amely a kiutasítás végrehajthatósága kizártságának tárgyában korábban határozatot hozott."

97. § A Bv. tv. 68. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Az ügydöntő határozatban előírt külön magatartási szabályok megváltoztatása iránt a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő tesz javaslatot a büntetés-végrehajtási bírónak. A külön magatartási szabályok megváltoztatása iránti javaslatnak a pártfogolt kérelme alapján is helye van. A büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján hozhatja meg a döntést."

98. § A Bv. tv. 69/B. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A kényszergyógykezelés megszüntetéséről hozott végzés ellen az ügyészség által benyújtott fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya van."

99. § A Bv. tv. 69/C. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A végleges hatályú foglalkozástól eltiltás, a végleges hatályú járművezetéstől eltiltás, valamint a végleges hatályú kiutasítás alól a büntetés-végrehajtási bíró mentesítést engedélyező végzése ellen az ügyészség által benyújtott fellebbezésnek halasztó hatálya van."

100. § A Bv. tv. 71. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, az iratok alapján elutasíthatja, ha

a) a kérelem a határozat rendelkezésének azt a részét érinti, ami a bírói értékelés eredménye, vagy

b) az elítélt vagy a védője az ismételt kérelemben új körülményre nem hivatkozik."

101. § (1) A Bv. tv. 76. § (2) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés szerinti adatkezelés kiterjed]

"u) az elítélt életvitelére - ideértve a büntetés vagy az intézkedés végrehajtásának megkezdése előtti időszakot is -és közbiztonsági kockázatára vonatkozó rendőri jelentés esetén

ua) az elítélt családi körülményeire, így különösen a vele együtt élő hozzátartozóihoz fűződő viszonyára, lakhatási és megélhetési körülményeire vonatkozó adatokra,

ub) az arra vonatkozó adatra, hogy a fogvatartást foganatosító intézet ideiglenes elhagyása vagy szabadulása esetére az elítélt által a tartózkodása helyeként megjelölt lakcím, illetve tényleges tartózkodási hely szerinti lakásban lakó más személyek készek-e az elítélt befogadására,

uc) annak valószínűségére, hogy az elítélt megjelenése a lakókörnyezetben félelmet vagy megbotránkozást keltene-e, vagy esetlegesen az elítélt veszélyben lenne-e az elkövetett bűncselekmény miatt és az azt megalapozó adatokra,

ud) az elítélt életvitelére vonatkozó adatokra, esetleges káros szenvedélyére, ismert bűnözői csoporttal vagy ilyen csoportba tartozó személlyel való esetleges kapcsolatára, továbbá arra, hogy az elítélttel szemben indult-e újabb büntetőeljárás,

ue) az arra vonatkozó adatra, hogy abban a büntetőeljárásban, amelyben az adott büntetést kiszabták vagy intézkedést alkalmazták, az elítélttel szemben bocsátottak-e ki elfogatóparancsot, elfogásakor tanúsított-e ellenállást, továbbá arra, hogy szökés vagy elrejtőzés veszélye miatt elrendelték-e személyi szabadságot érintő kényszerintézkedését, bűnügyi felügyelet elrendelése esetén a végrehajtásra vonatkozó adatokra,

uf) annak valószínűségére, hogy a fogvatartás helyének ideiglenes elhagyása vagy az elítélt szabadulása esetére az elítélt által megjelölt lakcím, illetve tényleges tartózkodási hely szerinti település közrendje vagy a közbiztonsága szempontjából veszélyt jelentene-e és az azt megalapozó adatokra."

(2) A Bv. tv. 76. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az elítélt életvitelére és közbiztonsági kockázatára vonatkozó rendőri jelentésben a következtetésen, véleményen, elemzésen vagy becslésen alapuló adatokat helyes és megbízható voltuk mértékére utaló jelzéssel kell ellátni a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény felhatalmazásán alapuló jogszabály szerint."

102. § A Bv. tv. 103. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A bv. intézet a döntés megalapozása érdekében az elítélt életvitelére és közbiztonsági kockázatára vonatkozó rendőri jelentés készítése céljából megkeresheti az elítélt által az eltávozásra megjelölt lakcím, illetve tényleges tartózkodási hely szerint illetékes rendőrkapitányságot. Az elítélt átmeneti részlegre helyezhetőségéről a BFB javaslatára a bv. intézet parancsnoka határozattal dönt. Az átmeneti részlegre helyezésről való nemleges döntés esetén a határozat meghozatalától számított hat hónap elteltével az elítélt vagy a védője - egy alkalommal - kérelmet nyújthat be az átmeneti részlegre helyezés érdekében."

103. § A Bv. tv. 116. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A szabadságvesztés félbeszakítására irányuló kérelem indokoltságának ellenőrzése céljából a bv. intézet az elítélt által a félbeszakítás tartama alatti tartózkodása helyeként megjelölt lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye szerint illetékes

a) büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő útján környezettanulmány elkészítését rendelheti el, vagy

b) rendőri szervet az elítélt életvitelére és közbiztonsági kockázatára vonatkozó rendőri jelentés készítése céljából megkeresheti."

104. § A Bv. tv. 132. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"132. § (1) Ha az elítélt a Btk. 192. § (8) bekezdés b) pontja szerinti vagy a Btk. XIX. Fejezetében meghatározott valamely bűncselekményt tizennyolcadik életévet be nem töltött sértett sérelmére követte el, vagy a tizennyolcadik életévét be nem töltött sértett ellen elkövetett személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetési körülményeiből a szexuális motívum a kockázatértékelési vizsgálat alapján kimutatható, az elítélt befogadását követően fel kell mérni, hogy fennáll-e a veszélye annak, hogy szabadon bocsátását követően hasonló bűncselekményt fog elkövetni. Ha ennek a lehetősége fennáll, akkor az elítélt részére az állapotára és a kezelés jellegére vonatkozó tájékoztatás mellett - önkéntes részvételi alapon - fel kell ajánlani megfelelő, a visszaesés valószínűségét csökkentő pszichoterápián vagy más foglalkozáson való részvételt.

(2) Ha az elítélt a Btk. 192. § (8) bekezdés b) pontja szerinti vagy a Btk. XIX. Fejezetében meghatározott valamely bűncselekményt tizennyolcadik életévét betöltött sértett sérelmére követte el, és hasonló bűncselekmény szabadulását követően történő elkövetésének kockázata megállapítható, az állapotára és a kezelés jellegére vonatkozó tájékoztatás mellett részére is - önkéntes részvételi alapon - fel kell ajánlani megfelelő, a visszaesés valószínűségét csökkentő pszichoterápián vagy más foglalkozáson való részvételt."

105. § (1) A Bv. tv. 143. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés szerinti kártérítés iránti igényt határozattal kell elbírálni, amely ellen az elítélt a közléstől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül, a határozatot hozó bv. szerv székhelye szerint illetékes bíróság előtt, illetve a munkáltatással összefüggésben keletkezett kár megtérítése iránti igény esetén a munkaügyi perben eljáró bíróság előtt keresetet indíthat."

(2) A Bv. tv. 143. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha az elítélt szabadult, kártérítési igényét a Polgári Törvénykönyv alapján, elévülési időn belül közvetlenül a bv. szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz, illetve a munkáltatással összefüggésben okozott kár megtérítése iránti igényét a 272. § (1) bekezdése szerinti elévülési időn belül a munkaügyi perben eljáró bírósághoz benyújtott keresettel érvényesítheti."

106. § A Bv. tv. 145. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elítélttel szemben alkalmazható biztonsági intézkedések:)

"e) elektronikus megfigyelési eszköz vagy az ellenőrzést biztosító megfigyelési eszköz alkalmazása,"

107. § (1) A Bv. tv. 146. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A bv. orvos - szükség esetén pszichológus bevonásával - a biztonsági elkülönítés megkezdése előtt, de legkésőbb az elkülönítés megkezdését követő hetvenkét órán belül, továbbá a biztonsági elkülönítés alatt jogszabályban meghatározott rendszerességgel megvizsgálja az elítéltet. Ha a bv. orvos vagy a pszichológus az elítélt egészségi állapotára tekintettel - ide nem értve a (6) bekezdésben meghatározott elkülönítést - a biztonsági elkülönítés megkezdését vagy továbbfolytatását nem javasolja, az elítéltet nem lehet elkülöníteni vagy azt meg kell szüntetni."

(2) A Bv. tv. 146. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsító elítéltet az erre a célra kialakított helyiségben kell elhelyezni, és haladéktalanul intézkedni kell orvosi vizsgálata iránt. Az elkülönítés legfeljebb hat óra időtartamú lehet, és annak szükségességét kétóránként felül kell vizsgálni. Hat óra elteltével, ha az elítélt állapota nem rendeződik, intézkedni kell pszichiátriai vizsgálata iránt."

108. § (1) A Bv. tv. 147. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A biztonsági zárkába vagy részlegre helyezésről való döntés, valamint annak felülvizsgálata során az elítéltet meg kell hallgatni, és el kell végezni - szükség esetén pszichológus bevonásával - az orvosi vizsgálatát. Az alkalmazásáról való döntés során a meghallgatás a bv. intézet biztonsága, illetve bűncselekmény megelőzése érdekében mellőzhető."

(2) A Bv. tv. 147. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A bv. orvos - szükség esetén pszichológus bevonásával - a biztonsági zárkába vagy részlegre helyezés alatt jogszabályban meghatározott rendszerességgel megvizsgálja az elítéltet. A bv. orvos vagy a pszichológus az elítélt egészségi állapotára tekintettel kezdeményezheti a bv. intézet parancsnokánál a biztonsági zárkába vagy részlegre helyezés felfüggesztését. A felfüggesztés ideje a biztonsági zárkába vagy részlegre helyezés tartamába nem számít be. Az ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsító elítélt esetén a 146. § (6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell."

109. § A Bv. tv. 150. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Annak az elítéltnek a zárkájában, aki korábban öngyilkosságot kísérelt meg vagy a saját testi épsége elleni önkárosító cselekményt követett el, továbbá akinél az öngyilkosságra irányuló vagy az önkárosító magatartás magas kockázata áll fenn, elektronikus megfigyelési eszköz helyezhető el, ha az elítélt életének és testi épségének megóvása érdekében az elítélt viselkedésének folyamatos nyomon követése szükséges. Kötelező az elektronikus megfigyelési eszköz alkalmazása a korábban öngyilkosságot megkísérlő vagy a saját testi épsége elleni önkárosító cselekményt elkövető elítélt biztonsági elkülönítése, biztonsági zárkába helyezése, magánelzárás fenyítésének végrehajtása és egyszemélyes elhelyezéssel járó fegyelmi elkülönítése során."

110. § A Bv. tv. a következő 150/A. §-sal egészül ki:

"150/A. § Az elítélt ellenőrzése a saját vagy mások életét, testi épségét sértő vagy veszélyeztető cselekmény megelőzése érdekében - az emberi méltóság tiszteletben tartása mellett - a külön légterű illemhely, illetve fürdőhelyiség falán vagy ajtaján kialakított ellenőrző nyíláson át közvetlen személyes betekintés útján is végrehajtható."

111. § (1) A Bv. tv. 169. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A bv. orvos az elítélt öngyilkosságra irányuló vagy önkárosító magatartásának magas kockázata, valamint fiatalkorú esetén, - egyéb esetben szükség szerint - pszichológus bevonásával a magánelzárás végrehajtásának megkezdése előtt, továbbá a végrehajtás alatt jogszabályban meghatározott rendszerességgel megvizsgálja az elítéltet. Ha a bv. orvos vagy a pszichológus az elítélt egészségi állapotára tekintettel a magánelzárás végrehajtásának megkezdését vagy továbbfolytatását nem javasolja, a magánelzárás végrehajtását el kell halasztani, illetve félbe kell szakítani. A halasztás és a félbeszakítás ideje a magánelzárás tartamába nem számít be."

(2) A Bv. tv. 169. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha a végrehajtást akadályozó vagy a félbeszakítást eredményező körülmény a fenyítés kiszabásától számított hat hónapig folyamatosan fennáll, a magánelzárás nem hajtható végre.

(8) Fegyelmi elkülönítés esetén, ha az egyszemélyes elhelyezéssel jár, a 146. § (5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell."

112. § A Bv. tv. "Telefonbeszélgetés" című alcíme a következő 175/A. §-sal egészül ki:

"175/A. § (1) Az elítélt a 175. § (2) bekezdése alapján a bv. intézet által biztosított mobiltelefont kizárólag akkor tarthatja magánál, ha a mobiltelefon kiadásával egyidejűleg a polgári jog szabályai szerinti óvadék letéti számláján való zárolásához hozzájárul.

(2) Az óvadék összege megegyezik a mobiltelefon pótlásának költségével, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén járó egy havi alapmunkadíj összegét.

(3) Az óvadék összegét a bv. intézet az elítélt kérelmére hat egymást követő hónapban, egyenlő részletekben különíti el a letéti számlán.

(4) A mobiltelefon - az elítéltnek felróható - megrongálódása vagy megsemmisülése esetén a bv. intézet a követelését az óvadékból közvetlenül kielégítheti.

(5) Az óvadék teljes összegének elkülönítéséig, valamint a letéti pénzzel nem rendelkező elítélt részére a bv. intézetnek a telefonbeszélgetést közös használatú telefonkészüléken kell biztosítania."

113. § A Bv. tv. 180/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A bv. intézet a kimaradás, az eltávozás és a látogató bv. intézeten kívüli fogadása engedélyezéséről való döntés megalapozása érdekében az elítélt életvitelére és közbiztonsági kockázatára vonatkozó rendőri jelentés készítése céljából megkeresheti az elítélt által az eltávozás helyeként megjelölt lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot."

114. § (1) A Bv. tv. 185. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"185. § (1) Az elítéltek a szabadulásra felkészítés keretében már a szabadságvesztés végrehajtása alatt segítséget kapnak a társadalomba való visszailleszkedéshez és az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez. A szabadulásra felkészítés - az elítélt visszailleszkedésének elősegítése érdekében - kiterjed a befogadó környezet felkészítésére, más személyek és szervezetek bevonására is.

(2) A bv. intézet az elítélt szabadulásra felkészítését a bv. intézetből való szabadulás - ideértve a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét is - várható időpontja előtt

a) egy évig terjedő szabadságvesztés esetén két hónappal,

b) egytől öt évig terjedő szabadságvesztés esetén hat hónappal,

c) öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés esetén egy évvel,

d) tíz évnél hosszabb szabadságvesztés esetén két évvel,

e) a társadalmi kötődés programba bevont elítélt esetén a behelyezést követő nyolc napon belül

kezdi meg.

(3) A szabadulásra felkészítést egyéni gondozási terv, illetve a törvényben meghatározott esetben reintegrációs program alapján a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő - a reintegrációs tiszt közreműködésével - végzi.

(4) A szabadulásra felkészítés megkezdésekor a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő az elítéltet meghallgatja és

a) megállapítja, hogy az elítélt rendelkezik-e a szabadulás időpontjára érvényes személyazonosító okmánnyal, szükség esetén intézkedik annak beszerzése iránt,

b) nyilatkoztatja, hogy a szabadulása után hol kíván letelepedni, rendelkezik-e lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, illetve várhatóan rendelkezni fog-e munkavállalási lehetőséggel,

c) felméri az elítélt családi kapcsolatainak rendezettségét, iskolai végzettségét és szakképzettségét,

d) felméri az elítélt iskolai végzettsége és szakképzettsége szempontjából a munkaerő-piaci lehetőségeit.

(5) Az egyéni gondozási tervet a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő az egyéniesített fogvatartási programtervben elért eredmények és a (4) bekezdés szerinti adatok figyelembevételével - az elítélt együttműködésével - készíti el.

(6) A szabadulásra felkészítés keretében a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő

a) ellenőrzi az elítélt (4) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatának megalapozottságát,

b) felméri, hogy az elítélt rendelkezik-e befogadó környezettel,

c) ha az elítélt rendelkezik befogadó környezettel, felveszi velük a kapcsolatot, és együttműködésük esetén megkezdi felkészítésüket az elítélt lehetőség szerinti visszafogadására,

d) szükség esetén segíti a családi kapcsolatok helyreállítását,

e) társadalmi-, munkaerő-piaci beilleszkedést célzó egyéni vagy csoportos foglalkozásokat szervez,

f) ha az elítélt részéről gyógyintézetben, illetve szociális intézményben való ellátás vagy elhelyezés igénye merül fel, és ezt kellő időben jelzi, felveszi a kapcsolatot az ellátást nyújtó intézményekkel az elítélt elhelyezése érdekében,

g) értékeli a gondozási tervben kitűzött célok megvalósulását és azt szükség szerint kiegészítheti vagy módosíthatja, valamint

h) a gondozási tervben elért eredményekről annak lezárásakor összefoglaló jelentést készít.

(7) A (6) bekezdés a)-d) pontjában foglalt tevékenységeket - szükség szerint - az elítélt által megjelölt letelepedés helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő végzi.

(8) Ha az elítéltnek kiskorú gyermeke van, és a hozzátartozó sérelmére elkövetett Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontjában meghatározott személy elleni erőszakos bűncselekmény vagy a Btk. 208. §-a szerinti kiskorú veszélyeztetése miatt kiszabott szabadságvesztést tölt, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a várható szabadulásról - ideértve a feltételes szabadságra bocsátás esedékességét - annak lehetséges időpontja előtt két hónappal, vagy, ha a Btk. 92-92/B. §-a alapján beszámított időt is figyelembe véve ez indokolt, soron kívül értesíti a gyámhatóságot.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott esetben a bv. intézet haladéktalanul értesíti a gyámhatóságot a szabadításról.

(10) A szabadulásra felkészítés keretében a bv. intézet együttműködik a helyi önkormányzatokkal, a munkáltatókkal, együttműködési megállapodás alapján az elítélt társadalomba való beilleszkedését elősegítő, karitatív tevékenységet végző civil szervezetekkel és vallási közösségekkel, valamint egyéb önkéntes közreműködőkkel."

(2) A Bv. tv. 186. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő az elítélt részére a 185. § (5) bekezdésének alkalmazásával egyéni reintegrációs programot készít, értékeli annak végrehajtását és szükség szerint azt - az elítélt és a programba bevont szervezetek képviselőinek a bevonásával - kiegészítheti vagy módosíthatja."

(3) A Bv. tv. 187. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A társadalmi kötődés programba bevont elítélt részére a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a (4) bekezdésben foglaltak megvalósítása érdekében, a 185. § (5) bekezdésének alkalmazásával egyéni reintegrációs programot készít, értékeli annak végrehajtását és azt szükség szerint kiegészítheti vagy módosíthatja. Az értékelés keretében a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő háromhavonta jelentést készít a befogadó környezettel történő együttműködés eredményeiről."

115. § A Bv. tv. 187/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a büntetés céljának megvalósulása ilyen módon is biztosítható, a feltételes szabadságra bocsátás esedékessége, illetve ennek kizárása vagy kizártsága esetén a szabadulás várható időpontja előtt reintegrációs őrizetbe helyezhető az az elítélt, aki azt vállalja és gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt ítélték szabadságvesztésre, vagy ha szándékos bűncselekmény elkövetése miatt ítélték szabadságvesztésre, akkor

a) nem a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontjában meghatározott személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt ítélték el,

b) első ízben ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre vagy visszaesőnek nem minősülő bűnismétlő, és

c) öt évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztést tölt."

116. § A Bv. tv. 187/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"187/C. § (1) Az elítélt nem helyezhető reintegrációs őrizetbe, ha

a) az elítélttel szemben további szabadságvesztést kell végrehajtani,

b) az elítélttel szemben folyamatban lévő büntetőügyben elrendelt letartóztatását a szabadságvesztés végrehajtásának idejére megszakították,

c) a fogvatartása során engedélyezett reintegrációs őrizetet az elítéltnek felróható okból megszüntették,

d) az egy évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztésből a bíróság által meghatározott végrehajtási fokozatban legalább három, egy évet meghaladó tartamú szabadságvesztésből a bíróság által meghatározott végrehajtási fokozatban legalább hat hónapot nem töltött le,

e) a megjelölt lakás az elektronikus távfelügyeleti eszköz elhelyezésére alkalmatlan,

f) a bíróság a kiutasításáról rendelkezett.

(2) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt reintegrációs őrizetét rendelte el, de annak esedékességéig az elítélt súlyos fegyelmi vétséget követett el, a bv. intézet erről haladéktalanul értesíti a büntetés-végrehajtási bírót.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, ha a fegyelmi vétség a reintegrációs őrizet esedékességéig nem vizsgálható ki, a fegyelmi eljárásnak a reintegrációs őrizet megkezdésére halasztó hatálya van. Ez esetben a fegyelmi eljárást soron kívül kell lefolytatni, és ha a fegyelmi felelősség megállapítható, a reintegrációs őrizet nem kezdhető meg a büntetés-végrehajtási bíró 61/A. § (5a) bekezdése szerinti döntése meghozataláig."

117. § (1) A Bv. tv. 188. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az elítélt által a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámításra figyelemmel indokolt, a feltételes szabadságra bocsátás tárgyában a bv. intézet soron kívül, egyébként a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előtt két hónappal tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bírónak, és ha a feltételes szabadság tartama a két évet eléri, csatolja az elítélt által megjelölt letelepedés helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő által készített környezettanulmányt."

(2) A Bv. tv. 188. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását rendelte el, de annak esedékességéig az elítélt súlyos fegyelmi vétséget követett el, a bv. intézet erről haladéktalanul értesíti."

118. § A Bv. tv. "A katonákra vonatkozó rendelkezések" című alcíme a következő 206/A. §-sal egészül ki:

"206/A. § (1) Az országos parancsnok a szövetséges fegyveres erő tagjával szemben kiszabott szabadságvesztésbüntetés végrehajtására a 205. § (3) bekezdésétől eltérő bv. intézetet is kijelölhet.

(2) A szövetséges fegyveres erő tagjával szemben a 206. §-ban foglaltakon túl az elhelyezés, az ellátás, a kapcsolattartás és a magánál tartható tárgyak köre és mennyisége tekintetében törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés alapján kötött külön megállapodás eltérő szabályokat is megállapíthat.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat a szövetséges fegyveres erő tagjának hozzátartozójával szemben is alkalmazni kell."

119. § (1) A Bv. tv. a 272. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

"A munkáltatással összefüggő igény érvényesítése"

(2) A Bv. tv. 272. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"272. § (1) A munkáltatásból származó kártérítési, illetve egyéb igény három év alatt évül el.

(2) A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló igény öt év alatt, ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.

(3) Az elítélt a munkáltatásból származó igényét - a kártérítés iránti, illetve kártérítési kötelezettség megállapításával szembeni igény (a továbbiakban: kártérítéssel összefüggő igény) esetében a 143. § (2) bekezdésében és a 144. § (2) bekezdésében foglaltak szerint - a munkaügyi perben eljáró bíróság előtt érvényesítheti.

(4) Az elítélt a keresetet a kártérítéssel összefüggő igény esetében a 143. § (2) és (5) bekezdésében, illetve a 144. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, a munkáltatásból származó egyéb igény esetén a végrehajtásért felelős szerv döntése vagy intézkedése ellen benyújtott panasz elbírálásáról hozott határozat közlésétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül, a bv. szerv székhelye szerint illetékes bíróságnál nyújthatja be.

(5) A munkáltatásból származó kártérítéssel összefüggő igény és egyéb igény miatt indított bírósági eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény munkaügyi perekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni."

120. § (1) A Bv. tv. 278. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elzárás vagy annak hátralevő része nem hajtható végre, ha az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően az elzárásra ítélt)

"a) a szülést követően gyermekének gondozásáról egy éven át saját háztartásában gondoskodott, illetve a gyermek születését követően a gondozásáról egy éven át saját háztartásában kizárólag maga gondoskodott,"

(2) A Bv. tv. 278. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(Az elzárás vagy annak hátralevő része nem hajtható végre, ha az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően az elzárásra ítélt)

"d) olyan szabadságvesztést tölt, amely mellett kiutasítását rendelték el."

121. § (1) A Bv. tv. 280. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A közérdekű munka végrehajtásáról a pártfogó felügyelői szolgálat gondoskodik, amely feladatát a központi költségvetési szervekkel és a helyi önkormányzatokkal vagy ezek intézményeivel, helyi közszolgáltatást végző egyéb szervezetekkel, az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott vagy erre a célra az állam vagy az önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezetekkel, a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal, az egyházi jogi személyekkel, a közhasznú jogállású szervezetekkel, a civil szervezetekkel, valamint a gazdálkodó szervezetekkel (a továbbiakban együtt: munkahely) és az állami foglalkoztatási szervvel együttműködésben látja el. Ha nincs az e fejezetben meghatározott feltételeknek megfelelő más munkahely, az elítélt lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat, kivételesen a területi önkormányzat köteles a közérdekű munkavégzés helyét biztosítani."

(2) A Bv. tv. 280. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Munkahelyi vagy üzemi baleset esetén a munkahely képviselője haladéktalanul tájékoztatja a pártfogó felügyelőt, és megküldi a munkahelyi vagy üzemi balesetről készült dokumentációt."

(3) A Bv. tv. 280. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A pártfogó felügyelő a közérdekű munka végrehajtásával összefüggésben lefolytatandó eljárás során, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Be. szabályai alapján jár el."

122. § (1) A Bv. tv. 283. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A munkahely kijelölése előtt a pártfogó felügyelő - a kötelezettségeire vonatkozó tájékoztatás mellett - egyeztet a kijelölhető munkahellyel. A kijelölés esetére a kötelezettségek vállalásáról a munkahely vezetője vagy képviseletre jogosult tisztségviselője nyilatkozatot tesz. Ha a munkahely biztosítására a helyi önkormányzat köteles, a munkahelyi nyilatkozatot nem kell beszerezni."

(2) A Bv. tv. 283. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A munkahely kijelöléséről szóló határozat ellen a kézhezvételtől számított nyolc napon belül az ügyészség, az elítélt és a védő bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A felülvizsgálati kérelemnek a végrehajtásra halasztó hatálya van. A felülvizsgálati kérelmet, ha azt nem az ügyészség terjeszti elő a bírósághoz, az ügyben eljárt pártfogó felügyelői szolgálatnál kell benyújtani. Ha a munkahely kijelöléséről a pártfogó felügyelő meghallgatáson határoz, az elítélt a felülvizsgálati kérelemről nyomban nyilatkozatot tesz, amit jegyzőkönyvbe kell foglalni."

(3) A Bv. tv. 283. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A pártfogó felügyelő a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő leteltét követően

a) a felülvizsgálati kérelmet a rendelkezésre álló iratokkal együtt,

b) az ügyészség értesítése alapján a rendelkezésre álló iratokat

haladéktalanul felterjeszti - ha a kérelmet az elítélt vagy a védő nyújtotta be, az ügyészség útján - a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak."

123. § A Bv. tv. 286. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A pártfogó felügyelő az új munkahely kijelölése előtt az elítélt új foglalkoztathatósági vizsgálatát kezdeményezi, ha

a) a korábbiakban kiállított foglalkoztathatósági szakvélemény érvényességi ideje lejárt,

b) az elítélt egészségi állapotában orvosi iratokkal igazoltan tartós rosszabbodás állt be, vagy

c) a büntetés-végrehajtási bíró vagy az ügyészség erre felhívja.

(4) Az új munkahely kijelöléséről szóló határozattal szembeni bírósági felülvizsgálati kérelemre a 283. § (5) és (5a) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy az elítélt és a védő az új munkahely kijelölése iránti kérelem elutasításáról hozott határozattal szemben is élhet bírósági felülvizsgálati kérelemmel."

124. § A Bv. tv. 289. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közérdekű munka vagy annak hátralévő része nem hajtható végre, ha az ügydöntő határozat jogerőre emelkedése után az elítélt)

"a) a szülést követően gyermekének gondozásáról egy éven át saját háztartásában gondoskodott, illetve a gyermek születését követően a gondozásáról egy éven át saját háztartásában kizárólag maga gondoskodott,"

125. § A Bv. tv. 301. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kiutasítást,

a) ha azt végrehajtandó szabadságvesztés vagy elzárás mellett szabták ki, a szabadságvesztés vagy elzárás kiállása után,

b) ha az elítélttel szemben más büntetőügyben szabadságvesztést szabtak ki, annak kiállása után,

c) egyéb esetben az ügydöntő határozat jogerőre emelkedése után

kell végrehajtani."

126. § (1) A Bv. tv. 317. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A feltételes ügyészi felfüggesztés esetén a pártfogó felügyelet tartama az elrendelő ügyészségi határozat meghozatalának napjával kezdődik."

(2) A Bv. tv. 317. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A feltételes ügyészi felfüggesztés esetén elrendelt pártfogó felügyelet megszűnik, ha

a) a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama letelt,

b) az ügyészség az eljárást megszünteti (Be. 398. §) vagy a feltételes ügyészi felfüggesztést elrendelő határozatát hatályon kívül helyezi [Be. 366. § (3) bekezdés],

c) az ügyészség az eljárás folytatását rendeli el [Be. 420. § (2) bekezdés], illetve vádat emel [Be. 421. § (1) bekezdés],

d) az ügyészség azt a pártfogó felügyelő javaslatára a Btk. 70. § (3) bekezdése alapján megszünteti."

(3) A Bv. tv. 317. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a Btk. Különös Része a terheltnek az eljárás megindulását követő magatartását büntethetőséget megszüntető okként szabályozza, és a feltételes ügyészi felfüggesztést az ügyészség a büntethetőség megszűnését eredményező magatartás várható teljesítése érdekében rendelte el, a pártfogó felügyelő nem készít egyéni pártfogó felügyelői tervet, a kapcsolattartásra a pártfogó felügyelő által meghatározott módon és rendszerességgel - de legalább kéthavonként - kerül sor. Ez esetben továbbá a pártfogó felügyelő - az ügyészség felhívására, illetve jogszabályban meghatározottak szerint - ellenőrzi a büntethetőség megszűnését eredményező magatartás teljesítését."

127. § A Bv. tv. 389. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"389. § (1) Szövetséges fegyveres erő tagjának magyar büntető joghatóság alá tartozó bűncselekménye miatt indult büntetőeljárásban a letartóztatást - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - bv. intézetben kell végrehajtani.

(2) A letartóztatást törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a szövetséges fegyveres erő Magyarország területén állomásozó alakulata is foganatosíthatja.

(3) Törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a (2) bekezdésben foglaltakat a szövetséges fegyveres erő tagjának hozzátartozójára is alkalmazni kell."

128. § A Bv. tv. 394. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a letartóztatott ellen a Btk. 192. § (8) bekezdés b) pontja szerinti vagy a Btk. XIX. Fejezete alá tartozó bűncselekmény elkövetése miatt indult meg a büntetőeljárás, részére az állapotára és a kezelés jellegére vonatkozó tájékoztatás mellett - önkéntes részvételi alapon - fel kell ajánlani megfelelő, a visszaesés valószínűségét csökkentő pszichoterápián vagy más foglalkozáson való részvételt."

129. § A Bv. tv. 406. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(6) A határozat kézbesítésétől számított öt munkanapon belül

a) a nyilatkozattétel megtagadásáról szóló határozat ellen, az (5) bekezdés a) pontja esetén a Be. 374. § (2) bekezdése szerint felülbírálati indítványt terjeszthet elő, az (5) bekezdés b) pontja esetén fellebbezést nyújthat be a letartóztatott és a védője,

b) az (5) bekezdés b) pontja esetén, a nyilatkozattételt engedélyező határozat ellen az ügyészség fellebbezést nyújthat be.

A felülbírálati indítványt, illetve a fellebbezést az iratokkal együtt haladéktalanul fel kell terjeszteni.

(7) A fellebbezést az iratok hozzá érkezését követően három munkanapon belül

a) az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben a nyomozási bíró,

b) az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben a Be. 12. § (2) bekezdésében meghatározott bíróság tanácsülésen bírálja el."

130. § (1) A Bv. tv. 432. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Nem lehet végrehajtani a rendbírság helyébe lépő elzárást, ha az átváltoztatásról rendelkező határozat véglegessé válásától számítva egy év eltelt. Az elévülési időbe nem számít be a rendbírság helyébe lépő elzárás halasztására vagy félbeszakítására engedélyezett idő."

(2) A Bv. tv. 432. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A rendbírság kiszabásáról rendelkező határozat véglegessé válásától számított két év elteltével nincs helye végrehajtásnak."

131. § A Bv. tv.

a) 12. § (3) bekezdésében az "az nem magyar anyanyelvén" szövegrész helyébe a "nem magyar anyanyelvén" szöveg,

b) 13. § (2) bekezdésében az "eljáró bíróságnál" szövegrész helyébe az "eljáró vagy eljárt bíróságnál" szöveg, a "lakcímre kéri" szövegrész helyébe a "lakcímre vagy értesítési címre kéri" szöveg,

c) 23. § (3) bekezdésében a "jegyezni, továbbá" szövegrész helyébe a "jegyezni, vagy a kijavításról, illetve a kiegészítésről határozatot kell hozni, továbbá" szöveg,

d) 45. § (8) bekezdésében a "Büntetés-végrehajtás Központi Kórházában (a továbbiakban: Központi Kórház)" szövegrész helyébe a "Büntetés-végrehajtás Egészségügyi Központban (a továbbiakban: BVEK)" szöveg,

e) 54. § (1) bekezdésében a "más ügyben szabadságvesztését tölti" szövegrész helyébe az "az elítélt fogva van" szöveg,

f) 76. § (3) bekezdés a) pontjában, 95. § (2) bekezdésben a "Központi Kórházban" szövegrész helyébe a "BVEK-ban" szöveg,

g) 160. §-ában, 426. § (4) bekezdésében a "Központi Kórház" szövegrész helyébe a "BVEK" szöveg,

h) 184. § (4) bekezdésében az "elítélt önként" szövegrész helyébe az "elítélt, kivéve ha a szakképzésről szóló törvény a szakképzés ingyenesen történő biztosításáról rendelkezik, önként" szöveg,

i) 278. § c) pontjában az "öt évet" szövegrész helyébe a "folyamatosan öt évet" szöveg,

j) 280. § (5) bekezdésében a "jogerőre emelkedésétől" szövegrész helyébe a "végrehajthatóságától" szöveg,

k) 284. § (2) bekezdésében a "jogerős" szövegrész helyébe a "véglegessé vált" szöveg,

l) 289. § d) pontjában az "öt évet" szövegrész helyébe a "folyamatosan öt évet" szöveg,

m) 290. § (4) bekezdésében a "hívja fel" szövegrész helyébe a "hívhatja fel" szöveg,

n) 293/A. § (1) bekezdésében az "öt évet" szövegrész helyébe a "folyamatosan öt évet" szöveg,

o) 297. § (1a) bekezdésében az "érekében" szövegrész helyébe az "érdekében" szöveg

lép.

132. § Hatályát veszti a Bv. tv.

a) 25. § (2) bekezdés c) pontjában a "jogerősen" szövegrész,

b) 144. § (2) bekezdésében az "A munkáltatással összefüggő kárigény miatt indított bírósági eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény munkaügyi perekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni." szövegrész,

c) 186. § (4) és (5) bekezdése,

d) 283. § (3) bekezdésében az "az ügydöntő határozat rendelkezésén túl" szövegrész,

e) 301. § (4) bekezdésében az "- ideértve a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést is -" szövegrész.

38. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása

133. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 62. § (1) bekezdés a) pont af) alpontjában az "emberkereskedelem, valamint a Btk. szerinti kényszermunka" szövegrész helyébe az "emberkereskedelem és kényszermunka, valamint az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolása elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi V. törvény hatálybalépéséig hatályban volt Btk. szerinti kényszermunka" szöveg lép.

39. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény módosítása

134. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 45. § (1) bekezdés 1. pont f) alpontjában az "emberkereskedelem, valamint a Btk. szerinti kényszermunka" szövegrész helyébe az "emberkereskedelem és kényszermunka, valamint az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolása elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi V. törvény hatálybalépéséig hatályban volt Btk. szerinti kényszermunka" szöveg lép.

40. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása

135. § (1) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 6. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő cím lép:

"Az ítélkezés alapja, vádhoz kötöttsége és a jogorvoslat"

(2) A Be. 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A Kúria határozatai ellen rendes jogorvoslatnak nincs helye."

136. § A Be. 20. § (1) bekezdés 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Elsőfokon a törvényszék hatáskörébe tartoznak a következő bűncselekmények:)

"20. a Btk. 399. § (7) bekezdése szerinti pénzmosás,"

137. § A Be. 21. § (5) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el a megye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel)

"12. a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények, kivéve a Btk. 403. § (3) bekezdése szerinti számvitel rendjének megsértése, a Btk. 404. § (3) bekezdése szerinti csődbűncselekmény, a bennfentes kereskedelem, a bennfentes információ jogosulatlan közzététele, a tiltott piacbefolyásolás, a piramisjáték szervezése,"

138. § A Be. 25. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A felettes ügyészség felügyeli az ügyészség felügyeleti és irányítási jogkörének gyakorlását."

139. § A Be. 26. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a felettes ügyészség felügyeleti jogkörében az ügyészség felügyeleti és irányítási jogkörének gyakorlása tekintetében a (2) bekezdés b)-f) és i) pontjában meghatározott felügyeleti jogköröket gyakorolja."

140. § A Be. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az ügyészségek között felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén az eljáró ügyészséget a felettes ügyészség jelöli ki. A határozat ellen nincs helye panasznak."

141. § A Be. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az általános nyomozó hatóság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal között felmerült hatásköri összeütközés esetén, valamint ha az általános nyomozó hatóság vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozó bűncselekménnyel halmazatban olyan bűncselekmény is megvalósult, amelynek nyomozására e nyomozó hatóság hatásköre nem terjed ki, és az eljárás elkülönítése nem célszerű, az eljáró nyomozó hatóságot az eljáró ügyészség jelöli ki. Az ügyészség eljáró nyomozó hatóságként a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt akkor is kijelölheti, ha annak hatásköre a bűncselekmény nyomozására egyébként nem terjed ki. A kijelölés tárgyában hozott határozat ellen nincs helye panasznak."

142. § A Be. VII. Fejezet címe helyébe a következő cím lép:

"A TERHELT ÉS A BŰNCSELEKMÉNY ELKÖVETÉSÉVEL MEGALAPOZOTTAN GYANÚSÍTHATÓ SZEMÉLY"

143. § (1) A Be. 38. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő cím lép:

"A terhelt és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy fogalma"

(2) A Be. 38. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a nyomozás során - a gyanúsítás közléséig - az, akit bűncselekmény elkövetése miatt elfogtak, gyanúsítotti kihallgatása érdekében idéztek, akinek előállítását vagy bűncselekmény elkövetése miatt körözését rendelték el, vagy akivel szemben elfogatóparancsot bocsátottak ki."

144. § (1) A Be. 39. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő cím lép:

"A terhelt és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy jogai és kötelezettségei"

(2) A Be. 39. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A fogva lévő terhelt jogosult arra, hogy)

"e) törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott személlyel, hatósággal a nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint érintkezzen."

(3) A Be. 39. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy jogaira és kötelezettségeire - az (1) bekezdés a), f)-h), j) és k) pontja, valamint a (3) bekezdés b) pontja kivételével - a terhelt jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni."

145. § (1) A Be. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Védőként meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd járhat el. Ahol e törvény védőként eljáró ügyvédről rendelkezik, ezen az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén az ügyvédjelöltet, az európai közösségi jogászt, az alkalmazott ügyvédet és az alkalmazott európai közösségi jogászt is érteni kell."

(2) A Be. 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A terhelt és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekében több védő is eljárhat, több terhelt, illetve bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekében ugyanaz a védő is eljárhat."

(3) A Be. 42. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A védő jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy jogaihoz igazodóan a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy védője vonatkozásában is megfelelően alkalmazni kell."

(4) A Be. 43. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem lehet védő)

"c) aki a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekével ellentétes magatartást tanúsított, vagy akinek az érdeke a terheltével vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyével ellentétes,"

(5) A Be. 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Több terhelt, illetve bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekében ugyanaz a védő akkor járhat el, ha a terheltek vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek érdekei nem ellentétesek. A több terhelt, illetve bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekében eljáró védőt az eljárásból ki kell zárni, ha a terheltek, illetve a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek között érdekellentét áll fenn."

146. § A Be. 45. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A védelem ellátására meghatalmazást a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, a terhelt, ezek törvényes képviselője vagy nagykorú hozzátartozója, külföldi állampolgár esetén hazája konzuli tisztviselője is adhat.

(2) A meghatalmazott ügyvéd védőként akkor járhat el, ha - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az eljáró bírósághoz, ügyészséghez vagy nyomozó hatósághoz benyújtották. Az európai közösségi jogász köteles az ügyvédi tevékenységről szóló törvény alapján ügyvéddel vagy ügyvédi irodával kötött eredeti együttműködési szerződést vagy annak hitelesített másolatát és - ha az nem magyar nyelvű - annak hiteles magyar fordítását az eljáró bírósághoz, ügyészséghez vagy nyomozó hatósághoz benyújtani."

147. § A Be. 47. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában az idézés vagy az értesítés 113. § (3) bekezdése szerinti sürgős, illetve 113. § (4) bekezdése szerint történő kibocsátása esetén a kijelölt védő akkor minősül elérhetetlennek, ha a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a jogszabályban meghatározott kapcsolatfelvételi lehetőségek útján egy óra alatt nem tud kapcsolatba lépni a kijelölt védővel.

(1b) Az (1) bekezdés szerint kirendelt helyettes védő jelenléte az eljárási cselekményen kötelező."

148. § A Be. 49. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A helyettes védő kirendelésére a védő kirendelésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy az eljáró védőt a kirendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság jelöli ki. Helyettes védőként az eljárási cselekményen jelen lévő, más bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy terhelt védőjeként eljáró ügyvéd is kijelölhető, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek vagy terheltek érdekei nem ellentétesek.

(5) A helyettes védő kirendelésének hatálya a védő távollétében lefolytatott eljárási cselekmény befejezéséig tart. A 47. § (1) bekezdése esetén a helyettes védő a nyomban egymást követően tartott eljárási cselekményeken mindaddig eljárhat, amíg a kirendelt védő meg nem jelenik vagy nem lép kapcsolatba az eljáró ügyészséggel, nyomozó hatósággal."

149. § (1) A Be. 53. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a magánvádló tartós, súlyos betegsége miatt nem képes személyes megjelenési kötelezettségének eleget tenni, helyébe törvényes képviselője vagy meghatalmazott képviselője léphet.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott esetben nem lép képviselő a magánvádló helyébe, és a magánvádló idézés ellenére személyes megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy kell tekintetni, hogy a feljelentést visszavonta, a vádat ejtette vagy a fellebbezést visszavonta."

(2) A Be. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"54. § (1) A pótmagánvádló az a sértett, aki vagy amely az e törvényben meghatározott esetekben közvádra üldözendő bűncselekmény miatt a vádat képviseli.

(2) Ha a pótmagánvádló tartós, súlyos betegsége miatt nem képes személyes megjelenési kötelezettségének eleget tenni, helyébe törvényes képviselője vagy meghatalmazott képviselője léphet.

(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott esetben nem lép képviselő a pótmagánvádló helyébe, és a pótmagánvádló idézés ellenére személyes megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy kell tekintetni, hogy a feljelentést visszavonta, a vádat ejtette vagy a fellebbezést visszavonta."

150. § (1) A Be. 59. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A terhelt, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt e törvény szerinti jogainak és jogos érdekeinek képviselete, illetve védelme, valamint az e törvény szerinti jogok gyakorlásának vagy kötelezettségek teljesítésének elősegítése érdekében a büntetőeljárásban segítőként vehet részt:)

"a) a törvényes képviselő, az ügygondnok,"

(2) A Be. 59. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(A terhelt, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt e törvény szerinti jogainak és jogos érdekeinek képviselete, illetve védelme, valamint az e törvény szerinti jogok gyakorlásának vagy kötelezettségek teljesítésének elősegítése érdekében a büntetőeljárásban segítőként vehet részt:)

"n) a pártfogó ügyvéd."

(3) A Be. 59. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ahol e törvény segítőként eljáró ügyvédről rendelkezik, ezen az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén az ügyvédjelöltet, a kamarai jogtanácsost, az európai közösségi jogászt, az alkalmazott ügyvédet és az alkalmazott európai közösségi jogászt is érteni kell."

151. § A Be. 62. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. A meghatalmazott képviselő - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles az eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első beadványához mellékelni, vagy ha erre előbb kerül sor, első jelentkezése alkalmával az ügyiratokhoz csatolás végett az eljáró bíróságnak, ügyészségnek vagy nyomozó hatóságnak átadni. Az európai közösségi jogász köteles az ügyvédi tevékenységről szóló törvény alapján ügyvéddel vagy ügyvédi irodával kötött eredeti együttműködési szerződést vagy annak hitelesített másolatát és - ha az nem magyar nyelvű - annak hiteles magyar fordítását az első beadványához mellékelni, vagy ha erre előbb kerül sor, első jelentkezése alkalmával az ügyiratokhoz csatolás végett az eljáró bíróságnak, ügyészségnek vagy nyomozó hatóságnak átadni."

152. § A Be. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"73. § (1) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság ügygondnokot rendel ki, ha

a) a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel nem rendelkező terheltnek, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek, sértettnek, vagyoni érdekeltnek vagy egyéb érdekeltnek nincs törvényes képviselője vagy a törvényes képviselő személye nem állapítható meg,

b) a terheltnek, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek, a sértettnek, a vagyoni érdekeltnek vagy az egyéb érdekeltnek nincs olyan törvényes képviselője, akire nem állapítható meg kizárási ok,

c) a törvényes képviselő a jogainak gyakorlásában akadályozva van, vagy

d) az őt érintő eljárási cselekmény időpontjában ismeretlen helyen tartózkodó sértettnek, vagyoni érdekeltnek vagy egyéb érdekeltnek nincs sem törvényes képviselője, sem meghatalmazott képviselője.

(2) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság ügygondnokként ügyvédet rendelhet ki. A kirendelés hatályára az (1) bekezdés a)-c) pontja esetén a 48. § (1) bekezdését, az (1) bekezdés d) pontja esetén a 49. § (5) bekezdését kell alkalmazni.

(3) Az ügygondnok kirendelése ellen nincs helye jogorvoslatnak. A képviselt személy - indokoltan - más ügygondnok kirendelését indítványozhatja. Az indítványról az a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság dönt, amely előtt az eljárás folyamatban van.

(4) A kirendelt ügygondnok indokolt esetben indítványozhatja a felmentését a kirendelés alól. Az indítványról az a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság dönt, amely előtt az eljárás folyamatban van.

(5) A vádemelés előtt az ügyészség, a vádemelés után a bíróság a törvényes képviselőt kizárja az eljárásból, ha

a) megalapozottan feltehető, hogy a törvényes képviselő a bűncselekményt az általa képviselt terhelttel vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel együtt követte el, vagy

b) a törvényes képviselő érdekei az általa képviselt személy érdekeivel ellentétesek.

(6) A vádemelés előtt az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a törvényes képviselőt a nyomozó hatóság is kizárhatja az eljárásból.

(7) Ha az ügygondnok kirendelésére okot adó körülmény az eljárás folyamán megszűnik, a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az ügygondnokot a kirendelés alól felmenti.

(8) Az ügygondnokot a büntetőeljárásban a törvényes képviselő jogállása illeti meg. Az ügygondnok kizárására a törvényes képviselő kizárására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A terheltet vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt képviselő ügygondnok kizárására a 43. § (1) bekezdését is megfelelően alkalmazni kell.

(9) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a kirendelt ügygondnokot felmenti vagy kizárja, és ezzel egyidejűleg új ügygondnokot rendel ki, a 48. § (3)-(6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(10) Az ügygondnok a közreműködéséért díjra és költségeinek megtérítésére is jogosult."

153. § A Be. 76. § a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A költségkedvezmény)

"a) a terhelt esetén a kirendelt védő és az ügygondnok díjának és költségeinek állam általi előlegezésére és viselésére,

b) a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt esetén a pártfogó ügyvéd díjának és költségeinek állam általi előlegezésére és a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben meghatározott esetekben viselésére, valamint az ügygondnok díjának és költségeinek állam általi előlegezésére,"

(terjed ki.)

154. § A Be. 87. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részvételét igénylő eljárási cselekmény esetén)

"b) elrendelheti, hogy

ba) az eljárási cselekményen igazságügyi pszichológus szakértő is jelen legyen, illetve

bb) az eljárási cselekményt igazságügyi pszichológus szakértő vagy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 61. § (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatást végző szaktanácsadó közreműködésével hajtja végre,"

155. § A Be. 98. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A (2) bekezdésben meghatározottak biztosítása érdekében

a) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti felfedés tilalmának biztosítása érdekében a pénzügyi információs egység operatív elemzésének az eredményét tartalmazó ügyiratot,

b) ha az érintett személyes adatainak zártan kezelését közigazgatási hatósági, polgári peres vagy más eljárásban elrendelték, az érintett személyes adatainak a védelme érdekében az érintett személy kihallgatásáig a személyes adatait tartalmazó ügyiratot,

c) a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvény szerinti közérdekű bejelentő védelme érdekében a közérdekű bejelentő kihallgatásáig a közérdekű bejelentést tartalmazó ügyiratot

zártan kell kezelni."

156. § A Be. 100. §-a a következő (6a)-(6d) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Ha több cselekmény miatt folyik az eljárás, és van olyan cselekmény, amely miatt gyanúsítás közlésére még nem került sor, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság ezen cselekményre vonatkozóan a gyanúsított és a védője tekintetében a megismerés jogát, illetve a (4) bekezdésben felsorolt valamely megismerési módot az ügyiratok megjelölése nélkül - e törvény eltérő rendelkezésének hiányában - korlátozhatja, amelyről határozatot hoz.

(6b) Ha az eljárás során jelentős mennyiségű iratot szereztek be, amelyek átvizsgálása még nem fejeződött be, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a megismerés jogát, illetve a (4) bekezdésben felsorolt valamely megismerési módot az általa meghatározott ügyiratok tekintetében az iratok átvizsgálásának befejezéséig, de legfeljebb az iratok beszerzését követő három hónapig - e törvény eltérő rendelkezésének hiányában - korlátozhatja, amelyről határozatot hoz.

(6c) Ha az ügyirat megismerésének valamely módja törvénysértő lenne vagy az az ügyirat jellegére tekintettel lehetetlen, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a (4) bekezdésben felsorolt valamely megismerési módot az általa meghatározott ügyiratok tekintetében korlátozhatja, amelyről határozatot hoz.

(6d) Ha a védett adat védelme érdekében szükséges, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a (4) bekezdésben felsorolt valamely megismerési módot az általa meghatározott ügyiratok tekintetében - e törvény eltérő rendelkezésének hiányában - korlátozhatja, amelyről határozatot hoz."

157. § (1) A Be. 116. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a 115. § (2) vagy (3) bekezdése szerint idézett nem jelenik meg, és a kiskorú gondozását ellátó nagykorú személy, illetve a 115. § (3) bekezdése szerint idézett személy törvényes képviselője nem igazolja, hogy az idézett meg nem jelenésében vétlen, a kiskorú gondozását ellátó nagykorú személy, illetve a 115. § (3) bekezdése szerint idézett személy törvényes képviselője rendbírsággal sújtható, és a meg nem jelenéssel okozott bűnügyi költség megtérítésére kell kötelezni."

(2) A Be. 116. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az (1) bekezdés b), illetve c) pontja nem alkalmazható, ha a tanú, a szakértő vagy - a sértett kivételével - a büntetőeljárásban részt vevő egyéb személy részére az idézés kézbesítésére a 132. § (2) bekezdés c) pontja alapján került sor."

158. § A Be. 119. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Aki ellen elfogatóparancsot bocsátottak ki, annak az elfogása, illetve a Magyarországra történő kiadatása vagy átadása esetén az őrizetét kell elrendelni, és

a) huszonnégy órán belül az elfogatóparancsot kibocsátó vagy az abban megjelölt más ügyészség, illetve nyomozó hatóság,

b) hetvenkét órán belül az elfogatóparancsot kibocsátó vagy az abban megjelölt más bíróság elé

kell kísérni."

159. § A Be. 127. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Kérelemre a rendbírság megfizetésére halasztás, illetve részletfizetés engedélyezhető a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 42. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett és keretek között. A halasztás, illetve részletfizetés iránti kérelemnek nincs halasztó hatálya. A kérelemről a rendbírságot kiszabó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság határoz. A halasztás vagy a részletfizetés engedélyezése tárgyában hozott határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak."

160. § (1) A Be. 132. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A kézbesítés nem szabályszerű, ha a kézbesítendő ügyiratot a címzett helyett a jogszabály szerint átvételre jogosult más olyan személy vette át,

a) akinek az érdekei a címzettel nyilvánvalóan ellentétesek, vagy

b) akit a címzett ellentétes érdekű személyként a kézbesítést megelőzően megjelölt."

(2) A Be. 132. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kézbesítendő ügyiratot szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni)

"b) a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett vagy helyette a jogszabály szerint átvételre jogosult más személy az ügyiratot nem vette át, ezért az "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza, vagy"

(3) A Be. 132. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A kézbesítendő ügyiratot szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni)

"c) a kézbesítés megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert az ügyirat a címzett értesítési címéről, tényleges tartózkodási helyéről, és lakcíméről "a cím nem azonosítható", "címzett ismeretlen", "elköltözött" vagy "kézbesítés akadályozott" jelzéssel érkezett vissza."

(4) A Be. 132. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdés c) pontja nem alkalmazható a terheltnek kézbesítendő ügyirat esetén."

161. § (1) A Be. 155. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Elektronikus kapcsolattartás esetén a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság hivatalból vagy indítványra elrendelheti a beadvány vagy az ügyirat papíralapú vagy adathordozón történő benyújtását, továbbítását illetve kézbesítését. Erre különösen akkor kerülhet sor, ha a beadvány vagy az ügyirat

a) nagy mennyisége, sajátos alakja vagy jellege miatt a digitalizálás aránytalan nehézséggel járna vagy lehetetlen,

b) valódisága vitás, vagy

c) elektronikus úton történő kézbesítése vagy továbbítása olyan késedelemmel járna, amely az eljárási cselekmény határidőben történő lefolytatását veszélyeztetné, vagy az eljárás aránytalan elhúzódását okozná."

(2) A Be. a 156. §-t megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

"Kézbesítés elektronikus kapcsolattartás esetén"

(3) A Be. a 157. §-t megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

"Adatkezelés"

(4) A Be. a 158. §-t megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

"Elektronikus ügyirat"

(5) A Be. a 159. §-t megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

"Az elektronikus formátumban rendelkezésre álló ügyirat továbbítása"

162. § (1) A Be. 189. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A törvény eltérő rendelkezése hiányában a szakértő alkalmazása kirendeléssel történik. A szakértő kirendeléséről szóló határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak."

(2) A Be. 189. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az eljáró bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság a szakértőt a kirendelés alól fontos okból határozattal felmentheti. E határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak."

163. § A Be. 190. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A terhelt és a védő szakértő kirendelését indítványozhatja, az indítványban megjelölheti a szakértő személyét. Az indítványról a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság határoz. A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak."

164. § A Be. 199. § (1)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A szakértő

a) a szakértői tevékenységéért, valamint a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság előtt idézésre történt megjelenéséért munkadíjra, továbbá

b) az eljárásával felmerült költségeinek megtérítésére

(a továbbiakban együtt: szakértői díj) jogosult.

(2) A szakértői díjat a szakértő által benyújtott díjjegyzék alapulvételével, a szakvélemény beérkezését, illetve a szakértő meghallgatása esetén a meghallgatást követően, de legkésőbb egy hónapon belül határozattal kell megállapítani.

(3) A szakértői díjat megállapító határozatot a szakértővel, a terhelttel, a védővel, valamint a bíróság határozatát az ügyészséggel kell közölni. A szakértői díjat megállapító határozat ellen a felsoroltak élhetnek jogorvoslattal.

(4) A szakértői díjat - jogszabályban meghatározottak szerint - a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság előlegezi.

(5) A magánszakértői vélemény elkészítésére megbízott szakértő szakértői díját a terhelt, illetve a védő előlegezi."

165. § A Be. 201. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"201. § (1) A szakértőre vonatkozó rendelkezések a tolmácsra is értelemszerűen irányadóak azzal, hogy a

a) magánszakértőre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók,

b) tolmács által lefordított ügyirat, az eredeti ügyiratra vonatkozó szabályok szerint ismerhető meg,

c) tolmács kirendeléséről és felmentéséről szóló határozatot csak a tolmács részére kell kézbesíteni,

d) tolmács díját megállapító határozatot a tolmáccsal, valamint a bíróság határozatát az ügyészséggel is közölni kell.

(2) Tolmácsként a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személy vehető igénybe. Ha ez nem lehetséges, eseti tolmácsként kellő nyelvismerettel rendelkező más személy is kirendelhető. Tolmácson a szakfordítót is érteni kell.

(3) A tolmácsot a kirendelésével egyidejűleg figyelmeztetni kell a hamis tolmácsolás következményeire.

(4) A tolmács közreműködésével folytatott eljárási cselekményen jelenlévők a tolmácsolás nem megfelelő minősége miatt más tolmács kirendelését indítványozhatják."

166. § (1) A Be. 202. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság és az ügyészség

a) büntetés vagy intézkedés alkalmazása,

b) feltételes ügyészi felfüggesztés alkalmazása vagy

c) közvetítői eljárásra utalás

előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el."

(2) A Be. 207. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha a büntetőeljárás során az elkövető azonosítása érdekében biometrikus minta rögzítése indokolt, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az érintett személlyel, tárggyal, helyszínnel vagy tárgyi bizonyítási eszközzel kapcsolatba került személyektől biometrikus mintát rögzíthet más biometrikus minta vétlen szennyeződésének kiszűrése érdekében."

167. § (1) A Be. 215. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a bűncselekmény megszakítása, a bűncselekmény elkövetőjének azonosítása, illetve a bizonyítás érdekében elektronikus hírközlő hálózat vagy eszköz útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikáció tényének a megállapításához, az elektronikus hírközlő eszköz vagy információs rendszer azonosításához, illetve hollétének megállapításához szükséges adatokat titokban technikai eszközzel megszerezheti."

(2) A Be. 217. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A fizetési művelet teljesítésének a felfüggesztése az elrendelő tájékoztatásának napját követően legfeljebb négy munkanapig tarthat, amelyet az elrendelő az ügyészség engedélyével egy alkalommal legfeljebb három munkanappal meghosszabbíthat."

(3) A Be. 249. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv, illetve az ügyészség az (1) bekezdésben meghatározott ügyiratok zárt kezelését is elrendelheti, amelyet - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - legkésőbb a 352. §-ban meghatározott időpontig meg kell szüntetni."

(4) A Be. 252. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a leplezett eszközök alkalmazását nem maga a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv hajtotta végre, a (4) bekezdésben meghatározott határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a leplezett eszközök alkalmazásának megszüntetését követően a leplezett eszközök alkalmazásának az eredményét tartalmazó összes adathordozó, irat vagy annak kivonata a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervhez megérkezett."

168. § (1) A Be. 255. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A (2) bekezdés esetén a fedett nyomozót az őt foglalkoztató szerv útján kell idézni, illetve értesíteni, részére a kézbesítendő ügyiratot csak a fedett nyomozót foglalkoztató szerv útján lehet kézbesíteni. A fedett nyomozó személyazonosságát a fedett nyomozót foglalkoztató szerv azon tagja igazolja, aki a fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására történő felkészítéséért, a fedett nyomozóval és az alkalmazó szervvel való folyamatos kapcsolattartásért, valamint a fedett nyomozó védelméért felelős. Akadályoztatása esetén ezen személy helyett a felettese jár el."

(2) A Be. 255. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A fedett nyomozó eljárási cselekményen történő jelenléte telekommunikációs eszköz útján a fedett nyomozót foglalkoztató szerv hozzájárulása esetén biztosítható. Ebben az esetben a fedett nyomozót foglalkoztató szerv határozza meg, hogy a fedett nyomozó jelenlétét

a) a 92. § (3) bekezdése szerint az érintett személy személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságok technikai eszközzel történő torzításának az elrendelésével,

b) az érintett személy személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságok technikai eszközzel történő torzításának mellőzésével,

c) mely elkülönített helyszínen, illetve

d) az a) pontban meghatározott esetben az érintett személy személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságok technikai eszközzel történő torzításának mely módszerével

biztosítsák.

(3b) Az elkülönített helyszínen a fedett nyomozót foglalkoztató szerv (2a) bekezdésben meghatározott tagja jelen lehet. Ha ez a fedett nyomozó kilétének titokban maradása és biztonsága érdekében szükséges, a fedett nyomozót foglalkoztató szerv döntése alapján a 123. §-ban meghatározottaktól eltérően az elkülönített helyszínen kizárólag a fedett nyomozót foglalkoztató szerv (2a) bekezdésben meghatározott tagja lehet jelen, aki ebben az esetben ellátja a 123. § (2) bekezdésében meghatározott személy feladatait."

(3) A Be. 255. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a fedett nyomozó részére írásbeli tanúvallomás tételét engedélyezik, a fedett nyomozó más módon leírt vallomását a fedett nyomozót foglalkoztató szerv (2a) bekezdésben meghatározott tagja hitelesíti."

(4) A Be. 255. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az (1)-(7) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a titkosan együttműködő személyre is azzal, hogy a fedett nyomozót foglalkoztató szerven a titkosan együttműködő személyt alkalmazó leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervet kell érteni."

169. § (1) A Be. 263. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha törvény ezt lehetővé teszi, az adatszolgáltatást kérő szerv a nyilvántartásból vagy az adatállományból közvetlen hozzáféréssel veszi át a szükséges adatokat, illetve az adatkéréshez a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény által ilyen szolgáltatások végzésére kijelölt nemzetbiztonsági szolgálat közreműködését is igénybe veheti."

(2) A Be. 267. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vádemelés után az ügyészség a bizonyítási indítvány megtétele, bizonyítási eszköz felkutatása és biztosítása, továbbá az elkobozható vagy a vagyonelkobzás alá eső dolog vagy vagyon felderítése és biztosítása érdekében adatgyűjtést végezhet, ehhez a nyomozó hatóságot és a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szervét is igénybe veheti."

170. § A Be. 284. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"284. § Az óvadék a bíróság által meghatározott pénzösszeg, amelynek célja a bíróság által elrendelt távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet magatartási szabályai megtartásának, valamint a terhelt eljárási cselekményeken való jelenlétének elősegítése. Az óvadék megállapításának e törvény eltérő rendelkezése hiányában valamennyi, a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés 276. § (2) bekezdésében meghatározott oka esetén helye van."

171. § A Be. 286. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az óvadék összege nem lehet kevesebb, mint ötszázezer forint, annak összegét a bíróság a jelenlét biztosításával, a bizonyítás megnehezítésével vagy meghiúsításával, illetve a bűnismétléssel kapcsolatos fenyegetettség mértékéhez igazodóan, a bűncselekmény tárgyi súlya alapján, a terhelt személyi körülményeire és vagyoni helyzetére is figyelemmel állapítja meg."

172. § A Be. 291. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Ha a vádemelés után, a bűnügyi felügyelet, illetve a távoltartás elsőfokú bíróság általi fenntartásától vagy elrendelésétől számítva

a) hat hónap eltelt, és az elsőfokú bíróság még nem hozott ügydöntő határozatot, az elsőfokú bíróság,

b) egy év eltelt, és az elsőfokú bíróság még nem hozott ügydöntő határozatot, a másodfokú bíróság,

c) a b) pontban meghatározott határidőt követően az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának meghozataláig a másodfokú bíróság legalább hathavonta

a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet indokoltságát felülvizsgálja.

(2) Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát követően elrendelt vagy fenntartott távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet indokoltságát a másodfokú bíróság, a másodfokú bíróság ügydöntő határozatát követően elrendelt vagy fenntartott távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet indokoltságát a harmadfokú bíróság hathavonta felülvizsgálja."

173. § A Be. 318. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A megváltás során kifizetett összeg a lefoglalt dolog helyébe lép, amelyre a lefoglalás külön határozat nélkül kiterjed, és a lefoglalás az eredetileg lefoglalt dolog tekintetében a megváltással megszűnik. Ilyen esetben a vagyonelkobzást a dolog helyébe lépő összegre kell elrendelni."

174. § (1) A Be. 319. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a bíróság - a vádemelés előtt az ügyészség indítványára - a lefoglalt dolog értékesítését rendeli el, ha a lefoglalt dolog]

"d) értéke a lefoglalás várható ideje miatt lényegesen csökkenne vagy ennek veszélye megalapozottan feltehető."

(2) A Be. 319. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A lefoglalt dolog értékesítéséből befolyt ellenérték a lefoglalt dolog helyébe lép, amelyre a lefoglalás külön határozat nélkül kiterjed, és a lefoglalás az eredetileg lefoglalt dolog tekintetében az értékesítéssel megszűnik. Ilyen esetben az elkobzást vagy a vagyonelkobzást a dolog helyébe lépő összegre kell elrendelni."

175. § (1) A Be. 320. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a lefoglalt dolog birtoklása jogszabályba ütközik, vagy a közbiztonságot veszélyezteti, a bíróság - a vádemelés előtt az ügyészség indítványára, az (5) bekezdésben meghatározott feltételek esetén - a lefoglalás megszüntetése helyett a lefoglalt dolog elkobzásáról határoz."

(2) A Be. 320. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a 111. § alapján az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult olyan szervet tájékoztatja, amelynek eljárásában a lefoglalt dolog elkobzására van lehetőség, a (4) bekezdésben meghatározott intézkedést legfeljebb öt munkanapig mellőzheti.

(7) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság haladéktalanul intézkedik a lefoglalt dolog elkobzása érdekében, ha

a) a (6) bekezdésben meghatározott határidő eltelt, vagy

b) a 111. §-ban meghatározott szerv a lefoglalást nem rendelte el.

(8) Ha a 111. §-ban meghatározott szerv a dolog lefoglalását elrendelte, a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a lefoglalást megszünteti, és a lefoglalt dolgot a 111. §-ban meghatározott szervnek kiadja."

176. § A Be. 321. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a 111. § alapján az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervet tájékoztatja, amelynek eljárásában a lefoglalásra, zárlatra vagy zár alá vételre van lehetőség, a lefoglalás megszüntetésének végrehajtását legfeljebb öt munkanapig felfüggesztheti."

177. § A Be. 329. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(6) A megváltás során kifizetett összeg a zár alá vett vagyon helyébe lép, amelyre a zár alá vétel külön határozat nélkül kiterjed, és a zár alá vétel az eredetileg zár alá vett vagyon tekintetében a megváltással megszűnik. Ilyen esetben a vagyonelkobzást a vagyon helyébe lépő összegre kell elrendelni.

(7) Ha a zár alá vételt a polgári jogi igény biztosítására rendelték el, a zár alá vett vagyon megváltására az (1)-(6) bekezdést kell alkalmazni azzal, hogy

a) a zár alá vett vagyon megváltása a magánfél, a vádemelés előtt a sértett hozzájárulása nélkül nem fogadható el,

b) a megváltás összege a magánfél, a vádemelés előtt a sértett által megjelölt követelés összegét nem haladhatja meg, és

c) a zár alá vett vagyon megváltásának elfogadásáról a bíróság határoz."

178. § (1) A Be. 331. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A zár alá vételt fel kell oldani, ha

a) elrendelésének oka megszűnt,

b) a büntetőeljárást megszüntették, illetve a nyomozás határideje lejárt,

c) az eljárást vagyonelkobzás alkalmazása nélkül fejezték be, illetve a polgári jogi igényt elutasították,

d) a bíróság a polgári jogi igénnyel érvényesített jog fennállását és a követelés összegszerűségét is érdemben elbírálta,

e) azt polgári jogi igény biztosítására rendelték el és a bíróság a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja, vagy

f) a sértett a polgári jogi igény érvényesítésének szándékától eláll, illetve a magánfél a polgári jogi igényét visszavonta.

(2) A polgári jogi igény biztosítása érdekében elrendelt zár alá vétel feloldásának végrehajtását három hónapra fel kell függeszteni, ha

a) az (1) bekezdés a), b) és e) pontja esetén a zár alá vett vagyon feletti rendelkezési jogot magának követelő személy a követelése érdekében polgári eljárást kíván indítani és a zár alá vett vagyonra biztosítási intézkedést kíván kérni, vagy

b) az (1) bekezdés d) pontja esetén önkéntes teljesítés vagy végrehajtási eljárás kezdeményezése várható.

(3) A zár alá vétel feloldását külön határozat nélkül végre kell hajtani, ha

a) a (2) bekezdésben foglalt határidő eltelt,

b) az (1) bekezdés a), b) és e) pontja esetén a polgári eljárás megindult és a zár alá vett vagyontárgy vonatkozásában biztosítási intézkedést rendeltek el, vagy

c) az (1) bekezdés d) pontja esetén a végrehajtási eljárásban a zár alá vett vagyontárgyat lefoglalták, vagy a magánfél, illetve a terhelt igazolta a megítélt polgári jogi igény teljesítését."

(2) A Be. 331. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az (1) bekezdés a), b) és e) pontja esetén a végrehajtás felfüggesztése esetén a sértettet tájékoztatni kell a polgári eljárás során a biztosítási intézkedés indítványozásának lehetőségéről és következményeiről, illetve a zár alá vétel ranghelyére való végrehajtási jog bejegyzésének lehetőségéről és következményéről."

179. § A Be. 332. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a zár alá vétel tárgyát képező ingatlant az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény vagy a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján értékesítették, az értékesítésből befolyt összegnek az ott meghatározottak szerinti része az értékesített ingatlan helyébe lép, amelyre a zár alá vétel külön határozat nélkül kiterjed. Az ingatlan tekintetében a zár alá vétel az értékesítéssel megszűnik."

180. § A Be. 341. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"341. § Az előkészítő eljárás során az előkészítő eljárást folytató szerv a bűncselekmény gyanújának megállapítása céljából

a) a 215. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott leplezett eszközt,

b) rejtett figyelést,

c) a 215. § (9) bekezdésében meghatározott leplezett eszközt,

d) a 216-218. §-ban meghatározott leplezett eszközt,

e) a 221. § a) pontja alapján álvásárlást,

f) a 222-225. § alapján fedett nyomozót, valamint

g) bírói engedélyhez kötött leplezett eszközt

alkalmazhat."

181. § (1) A Be. 342. § (3) bekezdés 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az előkészítő eljárás során adatkérés keretében adatszolgáltatás kizárólag)

"11. a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott nyilvántartásokból,"

(kérhető.)

(2) A Be. 342. § (3) bekezdése a következő 27. és 28. ponttal egészül ki:

(Az előkészítő eljárás során adatkérés keretében adatszolgáltatás kizárólag)

"27. törvényben meghatározott esetben az Európai Unió kötelező jogi aktusa által létrehozott nyilvántartásból,

28. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti pénzügyi információs egységként működő hatóságtól"

(kérhető.)

182. § A Be. 360. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az ügyészség és a nyomozó hatóság gondoskodik arról, hogy a jegyzőkönyv hitelesítése előtt annak tartalmát a jogszabályban meghatározott, az eljárási cselekményen jelen lévő büntetőeljárásban részt vevő személy (a továbbiakban: hitelesítésben való közreműködésre köteles személy) megismerje. Ha a hitelesítésben való közreműködésre köteles személy a jegyzőkönyv tartalmának megismerését megtagadja, úgy kell tekinteni, mint aki a jegyzőkönyv hitelesítésében való közreműködést tagadta meg.

(3) Az észrevétlenül nem megváltoztatható módon lezárt jegyzőkönyvet az eljárási cselekményt végző ügyész vagy nyomozó hatóság tagja a hitelesítésben való közreműködésre köteles személlyel együtt jogszabályban meghatározott módon hitelesíti.

(4) Ha a hitelesítésben való közreműködésre köteles személy a jegyzőkönyv hitelesítésében való közreműködést megtagadja, a megtagadás tényét és annak közölt vagy ismert indokát jogszabályban meghatározott módon rögzíteni kell."

183. § A Be. 362. § (1) bekezdése a következő 30. ponttal egészül ki:

(Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság határozatot hoz)

"30. az ügygondnok kirendeléséről, a kirendelt ügygondnok felmentéséről, kizárásáról, valamint díjának megállapításáról."

184. § A Be. 370. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a panaszt elbíráló ügyészség a panaszt alaposnak tartja, a határozatot hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja, ellenkező esetben a panaszt elutasítja. A panaszt elbíráló ügyészség a határozat törvénysértő rendelkezését a panasz elutasítása esetén is hivatalból megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti."

185. § A Be. 372. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az ügyészség határozatában hivatalból is megállapíthatja, hogy a gyanúsítás törvényi feltételei nem állnak fenn. A gyanúsított ezen minősége a határozat hozatalával megszűnik."

186. § (1) A Be. 374. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti határozat elleni felülbírálati indítványt az ügyészségnél vagy a nyomozó hatóságnál terjesztik elő, és az indítvány alapos, a nyomozó hatóság által hozott határozat esetén az ügyészség, az ügyészség által hozott határozat esetén a felettes ügyészség a határozatot hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja. Ha az ügyészség vagy a felettes ügyészség a felülbírálati indítványt nem tartja alaposnak, az indítványt és az ügyiratokat megküldi a bíróságnak."

(2) A Be. 374. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az ügyészség az ügyiratokat a bíróságnak öt munkanapon belül megküldi és e határidőn belül a felülbírálati indítványra észrevételt vagy azzal összefüggő indítványt tehet. Az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti nyomozó hatóság által hozott határozat esetén az ügyészség, az ügyészség által hozott határozat esetén a felettes ügyészség a határozatot hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja és erről a bíróságot tájékoztatja."

187. § A Be. 379. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Ha a magánvádló a magánvádas eljárás megindítására irányuló feljelentést a nyomozó hatóságnál tette meg, a nyomozó hatóság a feljelentést haladéktalanul továbbítja az ügyészséghez.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben, illetve, ha a magánvádló a magánvádas eljárás megindítására irányuló feljelentést az ügyészségen tette meg, az ügyészség a feljelentést az érkezésétől számított három munkanapon belül megvizsgálja és dönt arról, hogy a magánvádra üldözendő bűncselekmény miatt a vád képviseletét átveszi-e. Ha az ügyészség a vád képviseletét átveszi, erről a sértettet tájékoztatja. Ha az ügyészség a vád képviseletét nem veszi át, a feljelentést haladéktalanul megküldi a bíróságnak és erről a feljelentőt tájékoztatja."

188. § A Be. 387. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A nyomozó hatóság vagy az ügyészség az (1)-(3) bekezdés alapján tett intézkedéseit, a 47. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a területi kamara által kijelölt védővel való kapcsolatfelvétel érdekében tett intézkedéseit, és ha ismert, a védő távolmaradásának okát a gyanúsítotti kihallgatás jegyzőkönyvébe foglalja."

189. § (1) A Be. 394. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ügyészség felfüggesztheti az eljárást, ha)

"f) a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését kezdeményezte, és további, Magyarországon elvégzendő eljárási cselekmény már nincs, valamint az eljárás a külföldi ítélet elismerése vagy a tagállami ítélet megfeleltetése nélkül nem folytatható, vagy"

(2) A Be. 394. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az ügyészség felfüggesztheti az eljárást, ha)

"g) az a létrejött egyezségben a terhelt által vállalt kötelezettség teljesítése érdekében szükséges."

(3) A Be. 394. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az eljárás nem függeszthető fel

a) a (2) bekezdés alapján, ha az ügyészség feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmazott,

b) a (4) bekezdés b) pontja alapján, ha az ügyben közvetítői eljárás volt folyamatban, illetve

c) a (2) bekezdés vagy a (4) bekezdés b) pontja alapján, ha az ügyészség az eljárást a (4) bekezdés g) pontja alapján

felfüggesztette."

190. § (1) A Be. 395. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárást, ha)

"c) jogsegély iránti megkeresés más állam hatósága általi teljesítése szükséges, legfeljebb tizenkét hónapra, vagy"

(függesztheti fel.)

(2) A Be. 395. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárást, ha)

"d) az a létrejött egyezségben a terhelt által vállalt kötelezettség teljesítése érdekében szükséges, legfeljebb hat hónapra"

(függesztheti fel.)

191. § A Be. 400. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"400. § (1) Az eljárás megszüntetése - ha e törvény kivételt nem tesz - nem akadálya annak, hogy ugyanabban az ügyben utóbb az eljárást folytassák.

(2) A nyomozó hatóság által megszüntetett eljárás folytatását az ügyészség rendeli el, azzal, hogy a felderítés során az eljárás folytatását a nyomozó hatóság is elrendelheti.

(3) Az ügyészség által megszüntetett eljárás folytatását - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel -az ügyészség vagy a felettes ügyészség hivatalból vagy panasz alapján rendelheti el.

(4) Az eljárás folytatásáról szóló határozat ellen nincs helye panasznak.

(5) Az eljárás folytatását az ügyészség indítványára a bíróság rendelheti el, ha

a) a terhelttel szemben az eljárást a 398. § (1) bekezdés a)-f) pontja vagy a 398. § (2) bekezdés a), c), d) vagy e) pontja alapján az ügyészség szüntette meg, és

b) hivatalból vagy panasz alapján az eljárás megszüntetésétől számított hat hónapon belül az eljárás folytatására nem került sor.

(6) Az eljárás folytatását a bíróság abban az esetben rendelheti el, ha az ügyben

a) új bizonyíték vagy körülmény merül fel,

b) hamis vagy hamisított bizonyítási eszközt használtak fel, vagy

c) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság tagja kötelességét büntető törvénybe ütköző módon megszegte.

(7) A (6) bekezdés b) vagy c) pontja alapján az eljárás folytatásának akkor van helye, ha bűncselekmény elkövetését jogerős ügydöntő határozat megállapította, vagy ilyen ügydöntő határozat meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárta ki, és ez az eljárás megszüntetését érdemben befolyásolta.

(8) Az ügyészség a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott esetek tisztázása érdekében az eljárás folytatásának elrendelése előtt adatgyűjtést végezhet.

(9) Ha a bíróság az eljárás folytatásának elrendelése iránti indítványt elutasította, változatlan alapon az eljárás folytatásának elrendelése iránti ismételt indítvány előterjesztésének nincs helye."

192. § (1) A Be. 402. § (2) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az ügyészség az eljárás megszüntetése esetén a bűnügyi költség vagy egy részének megfizetésére kötelezheti a gyanúsítottat, ha az eljárást)

"b) az eljárás feltételes ügyészi felfüggesztése tartamának eredményes eltelte miatt,

c) megrovás alkalmazásával vagy"

(szünteti meg.)

(2) A Be. 402. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az ügyészség az eljárás megszüntetése esetén a bűnügyi költség vagy egy részének megfizetésére kötelezheti a gyanúsítottat, ha az eljárást)

"d) a Btk. Különös Részében meghatározott, a terhelt magatartásától függő büntethetőséget megszüntető ok miatt"

(szünteti meg.)

(3) A Be. 402. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A gyanúsított kötelezettségét a bűncselekmény tárgyi súlya, valamint a gyanúsított vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten kell megállapítani."

193. § A Be. 407. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ügyészség és a terhelt a XCIX. Fejezet szerinti, egyezség esetén lefolytatandó eljárás érdekében a vádemelés előtt egyezséget köthet a terhelt által elkövetett bűncselekmény vonatkozásában a bűnösség beismeréséről és ennek következményeiről (a továbbiakban: egyezség). Az egyezségkötésnek nem akadálya, ha a gyanúsított a bűncselekmény elkövetését beismerte."

194. § (1) A Be. 409. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az ügyészség az egyeztetés eredményeként létrejött egyezséget a gyanúsítotti kihallgatás jegyzőkönyvébe foglalja, amely az (1) bekezdés szerinti figyelmeztetést és a terhelt erre adott nyilatkozatát is tartalmazza. A jegyzőkönyvet a 360. §-ban meghatározott rendelkezések alkalmazásával az ügyész, a terhelt és a védő együttesen hitelesíti."

(2) A Be. 409. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha az ügyészség és a terhelt nem kötött egyezséget, a kezdeményezés, valamint az ezzel összefüggésben keletkezett ügyiratok bizonyítékként, illetve bizonyítási eszközként nem használhatók fel, azok nem képezik az eljárás ügyiratainak részét. Ebben az esetben az ügyészség az egyezség megkötésére irányuló kezdeményezésről sem tájékoztathatja a bíróságot."

195. § (1) A Be. 411. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az egyezség tartalmazhatja)

"a) a mellékbüntetést, illetve a büntetés vagy intézkedés mellett is alkalmazható intézkedést,

b) a Btk. alapján a büntetés kiszabása során meghozható egyéb rendelkezést,"

(2) A Be. 411. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Nem képezheti az egyezség tárgyát a kényszergyógykezelés, az elkobzás, a vagyonelkobzás és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, valamint - a bűnügyi költség viselése kivételével - más, az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező kérdés, továbbá a polgári jogi igény vagy a szülői felügyeleti jog megszüntetése."

196. § A Be. 412. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közvetítői eljárás a gyanúsított és a sértett megegyezését, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő, a gyanúsított, illetve a sértett indítványára, vagy önkéntes hozzájárulásukkal alkalmazható eljárás. A gyanúsított a közvetítői eljárás alapjául szolgáló hozzájárulását és indítványát védője útján is megteheti."

197. § (1) A Be. 444. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Jogszabályban meghatározottak szerint az eljárási cselekményről

a) egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés mellett folyamatos hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel, vagy

b) egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés helyett kép- és hangfelvétel

készíthető."

(2) A Be. 444. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A (2) bekezdés b) pontja szerint készített kép- és hangfelvétel jegyzőkönyvnek minősül, amit jogszabályban meghatározott módon kell hitelesíteni."

198. § (1) A Be. 447. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tanácsülésről akkor kell jegyzőkönyvet készíteni, ha a határozat nem egyhangú."

(2) A Be. 450. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kisebbségi véleményen lévő bíró írásba foglalt különvéleményének kezelésére és megtekintésére a 447. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a tárgyalásról készített jegyzőkönyvben legkésőbb a határozat kihirdetésekor rögzíteni kell, hogy különvéleményt foglaltak írásba."

199. § A Be. 455. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az ügydöntő határozat kihirdetés előtt írásba foglalt rendelkező részét a jogorvoslati résszel együtt kézbesíteni kell a jelen nem lévő fellebbezésre jogosultaknak."

200. § A Be. LXXIV. Fejezete a következő alcím címmel és 462/A. §-sal egészül ki:

"Az ügyészség vádemelés után hozott határozatai

462/A. § Az ügyészségnek a vádemelés után meghozott határozataira az LVII. Fejezetet, a határozat elleni jogorvoslatra a 369. és 370. §-t kell alkalmazni."

201. § (1) A Be. 464. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bíróság a vádemelés előtt dönt)

"h) az eljárás folytatásának elrendeléséről azzal szemben, akivel szemben a feljelentést a 382. § (1) bekezdése alapján utasították el vagy az eljárást a 399. § alapján szüntették meg, és az ügyészség az indítványt az együttműködés megszegésére alapozza, és"

(2) A Be. 464. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A bíróság a vádemelés előtt dönt)

"i) törvény által meghatározott egyéb esetben."

202. § A Be. 478. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az indítvány elbírálásának nincs akadálya, a bíróság nem ügydöntő végzéssel határoz, amelyben

a) az indítványnak helyt ad, részben ad helyt és a törvénynek megfelelő rendelkezést hoz, bírósági felülbírálat esetén a határozatot megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi, vagy

b) az indítványt elutasítja."

203. § A Be. 484. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A bíróság az ügyész, a vádlott, a védő, illetve a sértett meghallgatása érdekében ülést tart."

204. § (1) A Be. 492. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A bíróság az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti, ha)

"i) a magánindítvány hiányzik és az a 378. § (4) bekezdése alapján már nem pótolható."

(2) A Be. 492. § (2) bekezdése a következő f)-g) ponttal egészül ki:

(A bíróság az eljárást nem ügydöntő végzéssel megszünteti, ha)

"f) a büntetőeljárás átadása, vagy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényben meghatározott konzultációs eljárás eredménye alapján a büntetőeljárást más állam hatósága folytatja le, vagy

g) az ügy nem tartozik magyar büntető joghatóság alá."

205. § (1) A Be. 499. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha az ügyben több vádlott van, a vádlott-társak és védőik jelenléte az előkészítő ülésen nem kötelező, egyébként a vádlott-társak jelenlétére az 522. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadók."

(2) A Be. 499. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha az ügyben több vádlott van, az előkészítő ülés vádlottanként külön-külön, az ügyek elkülönítése nélkül is megtartható."

206. § A Be. 500. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság az előkészítő ülésre a vádlottat és a védőt idézi, és az előkészítő ülés határnapjáról az ügyészséget értesíti. Ha az ügyben több vádlott van, a bíróság a vádlott-társakat és védőiket az előkészítő ülés határnapjáról értesíti."

207. § A Be. 502. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Ha a vádiratot kézbesítési fikció alapján kell kézbesítettnek tekinteni, a bíróság a vádlott vagy - a vádlott hozzájárulásával - a védő indítványára az előkészítő ülést elnapolja, kivéve, ha a vádirat átvételét a vádlott megtagadta."

208. § A Be. 503. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az eljárás több vádlott ellen folyik és az elkülönítés egyéb feltételei fennállnak, a bíróság az ítélet kihirdetése érdekében az előtte folyamatban lévő ügyeket a bűnösségét beismerő vádlott tekintetében elkülönítheti."

209. § A Be. 504. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a vádlott a bűnösségét beismeri, és a beismeréssel érintett körben a tárgyaláshoz való jogáról lemond, a bíróság e tény, az eljárás ügyiratai, valamint a vádlott kihallgatása alapján vizsgálja meg, hogy a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadja-e. A vádlott kihallgatása - az előkészítő ülés jellegére figyelemmel - a (2) bekezdésben meghatározott feltételek vizsgálatára irányul."

210. § A Be. 527. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül az egyesbíró vagy a tanács elnöke hivatalból vagy indítványra a tanú korábban tett vallomásának lényegét ismerteti, a vallomását felolvassa vagy a jegyzőkönyvvezetővel felolvastatja,

a) annak érdekében, hogy a 163. § (4) bekezdés c) pontjának alkalmazhatóságát tisztázza, vagy

b) ha a tanú vallomása szükséges a bizonyításhoz, de a tanú tárgyaláson történő kihallgatása nem indokolt, azt a bíróság sem tartja szükségesnek, és azt az ügyész, a vádlott vagy a védő sem indítványozza."

211. § A Be. 549. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Az ügydöntő határozat rendelkező részét az egyesbíró vagy a tanács elnöke állva felolvassa, és a jelenlévők állva hallgatják meg. Ez alól az egyesbíró vagy a tanács elnöke valamely jelen lévő személy egészségi állapotára tekintettel kivételt tehet. A rendelkező rész felolvasása után az egyesbíró vagy a tanács elnöke szóban elmondja az indokolás lényegét, ennek részeként ismerteti a bíróság által megállapított tényállás lényegét is. A bíróság ebben a körben a vádirati tényállástól eltérő tényállási elemek megjelölésével is teljesítheti az indokolási kötelezettségét.

(4) A kihirdetés után az egyesbíró vagy a tanács elnöke az ügydöntő határozat rendelkező részét a jelen lévő fellebbezésre jogosultaknak átadja."

212. § A Be. 552. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a tárgyalás a vádlott távollétében is megtartható, a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendeléséről való döntés céljából a bíróság a vádlott őrizetét rendelheti el."

213. § A Be. 554. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését vagy a nem ügydöntő eljárást megszüntető végzés véglegessé válását követően dönt a határozat meghozatala után felmerült bűnügyi költség megállapításáról és viseléséről."

214. § A Be. 565. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásáról hozott végzéshez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak, ha a bíróság az 521. § (1) bekezdésének korlátai között lefolytatott bizonyítás során a korábban indult büntetőeljáráshoz újabb ügyet egyesít és abban a vádlottat bűnösnek mondja ki."

215. § (1) A Be. 567. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bíróság ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha)

"f) olyan bűncselekmény miatt van folyamatban, amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége, vagy"

(2) A Be. 567. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A bíróság ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha)

"g) a magánindítvány hiányzik és az a 378. § (4) bekezdése alapján már nem pótolható."

(3) A Be. 567. § (2) bekezdése a következő e)-f) ponttal egészül ki:

(A bíróság nem ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha)

"e) a büntetőeljárás átvétele vagy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényben meghatározott konzultációs eljárás eredménye alapján a büntetőeljárást más állam hatósága folytatja le, vagy

f) az ügy nem tartozik magyar büntető joghatóság alá."

216. § A Be. 575. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A vádlott kötelezettségét a bűncselekmény tárgyi súlya, valamint a vádlott vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten kell megállapítani.

(5) Az eljárásnak az 567. § (2) bekezdésében meghatározott ok miatt történő megszüntetése esetén a bíróság kizárólag a bírósági eljárás során felmerült bűnügyi költségről rendelkezik, kivéve, ha az 567. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a feljelentés vagy a legfőbb ügyész rendelkezésének beszerzése megtörtént és az eljárás nem folytatható."

217. § A Be. 579. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A végzés elleni fellebbezés elintézésére az ítélet elleni fellebbezés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy nem ügydöntő végzés esetén)

"a) nem alkalmazható az 583. § (3) bekezdése, az 584. § (6) bekezdése és az 590. § (5) bekezdése, illetve"

218. § A Be. 584. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A fellebbező

a) a (2) bekezdés szerinti fellebbezését a fellebbezéssel nem érintett cselekményre,

b) az 583. § (3) bekezdése szerinti fellebbezését a fellebbezéssel nem érintett rendelkezésre

a későbbiekben nem terjesztheti ki."

219. § A Be. 586. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az ügyészség, a fellebbezéssel érintett vádlott vagy a védője, valamint a fellebbező észrevételében arra, amit a másodfokú bíróság hivatalból felülbírál akkor is hivatkozhat, ha nem vagy nem azon okból fellebbezett."

220. § A Be. 590. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha a fellebbezést az 583. § (3) bekezdés b) pontja alapján jelentették be, a másodfokú bíróság a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezést az (5) bekezdés alapján akkor bírálja felül, ha

a) a bűnösség megállapítására, illetve a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezést megváltoztatja, vagy

b) a kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés törvénysértő."

221. § A Be. 593. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a másodfokú bíróság az ítélet megalapozatlanságának kiküszöbölése során - a helyes tényállás érdekében felvett bizonyítás, az ügyiratok tartalma vagy ténybeli következtetés alapján - az elsőfokú bíróságtól eltérő tényeket állapít meg, az eltérő tényekkel kapcsolatos bizonyítékokat eltérően értékelheti. A másodfokú bíróság nem értékelheti az elsőfokú bíróságtól eltérően a másodfokú bíróság által megállapított ténnyel össze nem függő, valamint a megalapozatlansággal nem érintett tényekkel kapcsolatos bizonyítékokat."

222. § A Be. 599. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A nyilvános ülésen az ügyész és - a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott eseten kívül - a vádlott jelenléte nem kötelező."

223. § (1) A Be. 608. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha)

"e) a bíróság a 492. § (1) bekezdés c)-d) és i) pontjában, valamint a (2) bekezdésében vagy az 567. § (1) bekezdés a)-b) és g) pontjában, valamint (2) bekezdésében meghatározott valamely ok törvénysértő megállapítása miatt az eljárást megszüntette,"

(2) A Be. 608. § (1) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:

(A másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha)

"g) az ítélet szóbeli indokolása során elhangzott és az írásba foglalt ítélet tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el egymástól, és a fellebbezést az 583. § (3) bekezdése alapján jelentették be vagy az eltérés az 584. § (2) bekezdése szerinti fellebbezés esetén a fellebbezéssel nem érintett cselekményre vonatkozik, vagy

h) az elsőfokú bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az 504. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el, vagy az írásba foglalt ítélet tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el a vádirati tényállástól."

224. § A Be. 613. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A másodfokú bíróság a bűnösnek kimondott vádlottat mentesítheti a másodfokú bírósági eljárásban felmerült bűnügyi költségnek vagy egy részének a megfizetése alól, ha

a) az ügyész vádlott javára bejelentett, illetve a vádlott vagy a védő fellebbezése eredményes volt,

b) az ügyész a) ponton kívüli fellebbezése nem vezetett eredményre."

225. § (1) A Be. 615. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Nem tekinthető ellentétes döntésnek, ha a vádlott egy cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és erre figyelemmel a másodfokú eljárásban az elsőfokú bíróság által megállapított minősítés megváltoztatásának lett volna helye."

(2) A Be. 615. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fellebbezés sérelmezheti)

"b) kizárólag az ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálatból eredő, az 583. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezést vagy indokolást."

226. § A Be. 618. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A harmadfokú bíróság az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálja

a) az 590. § (5) bekezdés a)-c) pontjában meghatározottakat,

b) az 590. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározottakat is, ha a 615. § (3) bekezdés b) pontja szerinti fellebbezés a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezésen kívüli rendelkezést sérelmezett, és

ba) a bűnösség megállapítására, illetve a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezést megváltoztatja, vagy

bb) a kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés törvénysértő."

227. § A Be. 630. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Ha a fellebbezést elbíráló bíróság a fellebbezéssel érintett vádlott vonatkozásában a hatályon kívül helyező végzést hatályon kívül helyezi, akkor az ugyanazon bűncselekmény vonatkozásában a fellebbezéssel nem érintett vádlott tekintetében is ugyanígy határoz."

228. § A Be. 639. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A terhelt javára)

"f) a terhelt halála után egyenesági rokona, testvére, házastársa vagy élettársa, illetve ha a terhelt halála óta több mint ötven év telt el, oldalági rokona"

(terjeszthet elő perújítási indítványt.)

229. § A Be. 643. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a perújítási indítványt a bíróságnál terjesztették elő, a bíróság azt az alapügy bírósági ügyirataival együtt, a 642. §-ban meghatározott intézkedések megtétele érdekében megküldi az ügyészségnek. Az ügyészség az alapügy ügyiratait a nyilatkozatával együtt egy hónapon belül visszaküldi a bíróságnak. Ha az ügyészség a 642. § (6) bekezdése alapján perújítási nyomozást rendelt el, a határidőt a perújítási nyomozás elvégzésétől kell számítani."

230. § (1) A Be. 649. § (2) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát)

"d) a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel,

e) a súlyosítási tilalom megsértésével,"

(hozta meg.)

(2) A Be. 649. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát)

"f) a specialitás szabályán alapuló mentességnek, a törvényben meghatározott mentelmi jogon alapuló mentességnek vagy a nemzetközi jogon alapuló mentességnek a megsértésével"

(hozta meg.)

231. § A Be. 651. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A terhelt javára)

"f) a terhelt halála után egyenesági rokona, testvére, házastársa vagy élettársa, illetve ha a terhelt halála óta több mint ötven év telt el, oldalági rokona"

(terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt.)

232. § A Be. 662. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot nem ügydöntő végzésével hatályában fenntartja, ha a felülvizsgálati indítványnak nem ad helyt."

233. § A Be. 673. § (6) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A terhelt meghallgatása nem mellőzhető, ha a bíróság)

"a) az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés utólagos módosításáról rendelkezik,

b) a pártfogó felügyelet elrendelésével összefüggésben külön magatartási szabályokat ír elő,"

234. § A Be. 674. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A másodfokú bíróság az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban a fellebbezésről tanácsülésen határoz, ha az ügyész, a terhelt vagy a védő meghallgatása szükséges, nyilvános ülést tart, ha más bizonyítást vesz fel, tárgyalást tart."

235. § (1) A Be. 696. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Katonai büntetőeljárásnak van helye)

"c) törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában, a szövetséges fegyveres erő tagja által belföldön, valamint e személynek a Magyarország határain kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar felségjelű légi járművön elkövetett, magyar büntető joghatóság alá tartozó bűncselekménye"

(esetén.)

(2) A Be. 696. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha az ügyeket a 486. § (1) bekezdése alapján egyesíteni kell, az a bíróság jár el, amely a katonai büntetőeljárást lefolytatta, kivéve, ha a katonai büntetőeljárás hatályát a (3) bekezdés alapozta meg."

236. § A Be. 701. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a nyomozást nem az ügyészség végzi, nyomozó hatóságként az állományilletékes parancsnok (a továbbiakban: parancsnok) jár el. A parancsnok nem folytat előkészítő eljárást."

237. § A Be. 710. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ügyészség a feljelentést elutasítja vagy az eljárást megszünteti, és az ügyiratokat a fegyelmi jogkör gyakorlójának megküldi, ha a katonai vétség miatt a büntetés célja fegyelmi fenyítéssel is elérhető. A feljelentés elutasításáról szóló határozatot a feljelentettnek is kézbesíteni kell."

238. § A Be. 715. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A katonai büntetőeljárásban a védő részvételére a 427. § (5) bekezdés a) pontja nem alkalmazható."

239. § (1) A Be. 719. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság mentelmi jogon alapuló mentességnek a megsértésével hozott határozatát hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, ha a mentelmi jog felfüggesztése iránti indítványt a mentelmi jog felfüggesztésére jogosult elutasította."

(2) A Be. 719. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot nem ügydöntő végzésével hatályában fenntartja, ha a mentelmi jogot a mentelmi jog felfüggesztésére jogosult felfüggesztette.

(7) A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, és nem ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha az alapügyben a bíróság a jogerős ügydöntő határozatát a mentelmi jogon alapuló mentességnek a megsértésével hozta meg, és a mentelmi jog felfüggesztése iránti indítványt a mentelmi jog felfüggesztésére jogosult elutasította."

240. § A Be. XCVII. Fejezete a következő alcím címmel és 721/A. §-sal egészül ki:

"Specialitás szabályán alapuló mentesség

721/A. § (1) Az átadás, kiadatás, illetve egyéb bűnügyi jogsegély keretében Magyarországra érkezett elkövetőt nem lehet gyanúsítottként kihallgatni, nem lehet vele szemben kényszerintézkedést alkalmazni és nem lehet vele szemben vádat emelni a Magyarországra érkezést megelőzően elkövetett bűncselekmény miatt, kivéve, ha törvény vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés az elkövetővel szemben a büntetőeljárás lefolytatását lehetővé teszi.

(2) A büntetőeljárás lefolytatásának az (1) bekezdésben meghatározott akadálya a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a terhelt lemondásával, illetve az arra jogosult állam hozzájárulásával elhárítható, ha törvény vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés lehetővé teszi. A nyilatkozat beszerzése érdekében

a) a bíróság - a vádemelés előtt az ügyészség indítványára - a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt vagy a terheltet nyilatkoztatja, hogy törvényben vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott specialitás szabályának alkalmazásához fűződő jogáról lemond-e, illetve

b) a bíróság vagy az ügyészség megkeresi a büntetőeljárás lefolytatásához történő hozzájárulásra jogosult államot.

(3) A bíróság vagy az ügyészség a büntetőeljárást megszünteti, ha a büntetőeljárás lefolytatásának az (1) bekezdésben meghatározott akadálya áll fenn és az a (2) bekezdés alapján nem volt elhárítható.

(4) A másodfokú bíróság a vádlottat nyilvános ülésen meghallgathatja a büntetőeljárás lefolytatásának az (1) bekezdésben meghatározott akadályának elhárítása érdekében.

(5) A nyilvános ülésen az ügyész és a vádlott jelenléte kötelező.

(6) Ha a büntetőeljárás lefolytatásának az (1) bekezdésben meghatározott akadálya áll fenn, és a vádlott a nyilvános ülésen idézés ellenére nem jelenik meg, úgy kell tekinteni, hogy törvényben vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott specialitás szabályának alkalmazásához fűződő jogáról nem mondott le. A vádlottat erre a nyilvános ülésről szóló idézésben figyelmeztetni kell.

(7) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság specialitás szabályán alapuló mentességnek a megsértésével hozott határozatát hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti, ha a büntetőeljárás lefolytatásának az (1) bekezdésben meghatározott akadálya áll fenn és az a (2) bekezdés alapján nem volt elhárítható.

(8) A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot nem ügydöntő végzésével hatályában fenntartja, ha a büntetőeljárás lefolytatásának az (1) bekezdésben meghatározott akadálya a (2) bekezdés alapján elhárult.

(9) A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi és nem ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha az alapügyben a bíróság a jogerős ügydöntő határozatát a specialitás szabályán alapuló mentességnek a megsértésével hozta meg, és a büntetőeljárás lefolytatásának az (1) bekezdésben meghatározott akadálya áll fenn és az a (2) bekezdés alapján nem volt elhárítható."

241. § A Be. 723. §-a és az azt megelőző alcím címe helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

"A bíróság elé állítás feltételei

723. § Az ügyészség a terheltet a bűncselekmény elkövetésétől számított két hónapon belül bíróság elé állíthatja, ha

a) a bűncselekményre a törvény tízévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést rendel,

b) az ügy megítélése egyszerű,

c) a bizonyítékok rendelkezésre állnak és

d) a terheltet a bűncselekmény elkövetésén tetten érték vagy a terhelt a bűncselekmény elkövetését beismerte."

242. § A Be. 726. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az ügyészség a tárgyalás határnapjának kitűzését követően, a védekezésre való felkészüléshez szükséges időben és módon - legkésőbb a tárgyalás megkezdését megelőző egy órával - biztosítja az ügyiratok megismerését a gyanúsított és a védő számára, egyúttal kézbesíti részükre a (4) bekezdés szerinti feljegyzést."

243. § (1) A Be. 727. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az ügyészség bíróság elé kívánja állítani a gyanúsítottat, erről a 726. § (4) bekezdése szerinti feljegyzés és a nyomozás ügyiratainak egyidejű megküldésével tájékoztatja a bíróságot."

(2) A Be. 727. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A bíróság a nyomozás ügyiratainak megérkezésétől számított három munkanapon belül megvizsgálja, hogy fennállnak-e a bíróság elé állítás 723. §-ban meghatározott feltételei. Ha a bíróság megállapítja, hogy a bíróság elé állításnak nincs akadálya, nyomban kitűzi a tárgyalás határnapját. Ellenkező esetben a bíróság az ügyiratokat az ügyészségnek visszaküldi. Az ügyiratok ügyészségnek történő visszaküldése miatt nincs helye fellebbezésnek."

244. § (1) A Be. 728. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az ügyészség a tárgyalás megkezdése előtt - ha ez korábban nem történt meg - az egyéb tárgyi bizonyítási eszközöket is átadja a bíróságnak."

(2) A Be. 728. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vád előterjesztése után a bíróság az ügyiratokat az ügyészségnek visszaküldi, ha)

"a) a bűncselekmény elkövetésétől a bíróság elé állításig több mint két hónap telt el,"

245. § A Be. 736. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A bíróság az ítéletben az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező kérdésben a törvénynek megfelelő rendelkezést hoz, ha azt az egyezség nem vagy nem a törvénynek megfelelően tartalmazza."

246. § A Be. 736. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Ha az eljárás több vádlott ellen folyik és az elkülönítés egyéb feltételei fennállnak, a bíróság az ítélet kihirdetése érdekében az előtte folyamatban lévő ügyeket a jóváhagyott egyezséggel érintett vádlott tekintetében elkülönítheti."

247. § A Be. 743. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"743. § (1) Az ügyészség, a vádlott, a védő, a magánfél és az egyéb érdekelt tárgyalás tartása iránti indítványa alapján a bíróság a LXXVI. Fejezet szerint előkészítő ülést tart és az eljárást a 744-746. §-ban meghatározott kivételekkel a továbbiakban az általános szabályok szerint folytatja.

(2) Ha a büntetővégzést nem lehet szabályszerűen kézbesíteni, azt úgy kell tekinteni, mintha a vádlott tárgyalás tartása iránti indítványt terjesztett volna elő.

(3) A büntetővégzés kézbesítése esetén a 132. § (2) bekezdése és a 135. § (1) bekezdése nem alkalmazható."

248. § A Be. 746. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A bíróság a vádlott terhére szóló kérelem hiányában akkor szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve alkalmazhat súlyosabb intézkedést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy lényegesen súlyosabb büntetést, intézkedés helyett büntetést kell kiszabni, vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél lényegesen súlyosabb intézkedést kell alkalmazni."

249. § A Be. 748. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha az ügyészség a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt távollévő terheltté nyilvánítja, de a nyomozást nem fejezi be, a nyomozást a vizsgálat szabályai szerint kell folytatni."

250. § A Be. 750. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A távollevő terhelttel szemben folytatott eljárásban a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki, milyen okból fellebbezett."

251. § A Be. 755. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A külföldön tartózkodó terhelt távollétében folytatott eljárásban az 590. § (3)-(4) bekezdése szerinti felülbírálatnak is helye van."

252. § (1) A Be. 762. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Magánvádas eljárásnak nincs helye, ha

a) a feljelentett vagy a terhelt fiatalkorú,

b) a bűncselekmény katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozik, vagy

c) a feljelentett vagy a terhelt az általa elkövetett magánvádra üldözendő bűncselekménnyel egyidejűleg közvádra üldözendő bűncselekményt is elkövetett, és az elkülönítés nem lehetséges."

(2) A Be. 764. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha magánvádas eljárásnak a 762. § (2) bekezdés c) pontja szerint nincs helye, a magánvádra üldözendő bűncselekmény vonatkozásában az ügyészség megszünteti a közvádas eljárást vagy ejti a vádat, ha a sértett úgy nyilatkozik, hogy a vádlott megbüntetését nem kívánja."

253. § (1) A Be. 766. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bíróság)

"c) felhívhatja a sértettet, hogy írásban pontosítsa a feljelentést, ha a feljelentésből a feljelentett kiléte vagy a bűncselekmény nem állapítható meg,"

(2) A Be. 766. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A bíróság)

"d) a feljelentés alapján nyomozást rendelhet el."

(3) A Be. 766. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A bíróság az eljárást felfüggesztheti, ha az ügyiratokat az (1) bekezdés a) pontja szerint az ügyészségnek megküldte."

(4) A Be. 766. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A bíróság az eljárást megszünteti, ha az ügyészség a (4) bekezdés szerint nyomozást rendelt el."

254. § A Be. 767. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A nyomozás során a bíróság gyakorolja a 26. § (3) bekezdés a)-c), g) és h) pontjában meghatározott irányítási jogkört."

255. § (1) A Be. 768. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A feljelentettre a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A személyes meghallgatáson a védő jelenléte nem kötelező."

(2) A Be. 768. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a sértett a személyes meghallgatáson

a) nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, illetve elérhetetlenné vált, vagy

b) önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik,

úgy kell tekinteni, hogy a feljelentést visszavonta. A sértettet erre az idézésben figyelmeztetni kell."

(3) A Be. 768. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A sértett a személyes meghallgatásról ismételt vagy súlyos rendzavarása esetén sem utasítható ki, illetve vezettethető ki. Ha a sértett a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a személyes meghallgatás jelenlétében való folytatását, úgy kell tekinteni, hogy a feljelentést visszavonta."

256. § A Be. 769. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A bíróság felhívja a magánvádlót, továbbá viszonvád esetében a vádlottat, hogy jelölje meg a bizonyítási eszközöket, valamint azt, hogy az egyes bizonyítási eszközök mely tények bizonyítására szolgálnak. A bíróság felhívására a vádlott és a védő is megjelölheti a védekezésének alátámasztására szolgáló bizonyítási eszközöket. A bíróság minderre tizenöt napos határidőt állapíthat meg."

257. § A Be. 773. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a magánvádló a tárgyaláson

a) nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, illetve elérhetetlenné vált, vagy

b) önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy nem hallgatható ki, az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik,

úgy kell tekinteni, hogy a vádat ejtette. A magánvádlót erre az idézésben figyelmeztetni kell."

258. § A Be. a következő 775/A. §-sal egészül ki:

"775/A. § (1) A bíróság a feljelentést és az ügyiratokat megküldi az ügyészségnek, ha a személyes meghallgatás vagy a tárgyalás során felmerült új tény, körülmény alapján

a) olyan bűncselekmény látszik megállapíthatónak, amely miatt a vádat az ügyészség képviseli, vagy

b) szükségesnek tartja, hogy az ügyészség a vád képviseletének átvételét megfontolja.

(2) A bíróság az eljárást felfüggesztheti, ha az ügyiratokat az (1) bekezdés a) pontja szerint az ügyészségnek megküldte.

(3) Az ügyészség az (1) bekezdés a) pontja esetén a 766. § (4) bekezdése szerint, az (1) bekezdés b) pontja esetén a 766. § (5) bekezdése szerint jár el.

(4) A bíróság az eljárást megszünteti, ha az ügyészség a (3) bekezdés szerint nyomozást rendelt el. A 771. § (3) bekezdése ebben az esetben is irányadó."

259. § A Be. 779. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha a magánvádló a tárgyaláson

a) nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, illetve elérhetetlenné vált, vagy

b) önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy nem hallgatható ki, az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik,

úgy kell tekinteni, hogy a fellebbezését visszavonta. A magánvádlót erre az idézésben figyelmeztetni kell.

(1b) A magánvádló a tárgyalásról ismételt vagy súlyos rendzavarása esetén sem utasítható ki, illetve vezettethető ki. Ha a magánvádló a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a tárgyalás jelenlétében való folytatását, úgy kell tekinteni, hogy a fellebbezést visszavonta."

260. § (1) A Be. 787. § (3) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Pótmagánvádlóként történő fellépésnek nincs helye, ha)

"f) az ügyészség a feljelentést a 382. § (1) bekezdése alapján utasította el, vagy az eljárást a 399. § (1) bekezdése alapján szüntette meg,

g) az ügyészség a 398. § (2) bekezdés e) pontja alapján az eljárást azért szüntette meg, mert a terhelttel a 411. § (3) bekezdése szerint egyezséget kötött, vagy"

(2) A Be. 787. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Pótmagánvádlóként történő fellépésnek nincs helye, ha)

"h) az ügyészség a 764. § (7) bekezdése alapján szüntette meg az eljárást, vagy ejtette a vádat."

261. § (1) A Be. 801. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha az előkészítő ülésen a pótmagánvádló

a) nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, illetve a pótmagánvádlót azért nem lehetett idézni, mert lakcímének megváltozását nem jelentette be, vagy

b) önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik,

úgy kell tekinteni, hogy a pótmagánvádló a vádat ejtette. A pótmagánvádlót erre az idézésben figyelmeztetni kell."

(2) A Be. 801. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A pótmagánvádló az előkészítő ülésről ismételt vagy súlyos rendzavarása esetén sem utasítható ki, illetve vezettethető ki. Ha a pótmagánvádló a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi az előkészítő ülés jelenlétében való folytatását, úgy kell tekinteni, hogy a vádat ejtette."

262. § (1) A Be. 803. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a tárgyaláson a pótmagánvádló

a) nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, illetve a pótmagánvádlót azért nem lehetett idézni, mert lakcímének megváltozását nem jelentette be, vagy

b) önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy nem hallgatható ki, az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik,

úgy kell tekinteni, hogy a pótmagánvádló a vádat ejtette. A pótmagánvádlót erre az idézésben figyelmeztetni kell."

(2) A Be. 810. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha a tárgyaláson a pótmagánvádló

a) nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, illetve a pótmagánvádlót azért nem lehetett idézni, mert lakcímének megváltozását nem jelentette be, vagy

b) önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy nem hallgatható ki, az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik,

úgy kell tekinteni, hogy a pótmagánvádló a fellebbezését visszavonta. A pótmagánvádlót erre az idézésben figyelmeztetni kell.

(1b) A pótmagánvádló a tárgyalásról ismételt vagy súlyos rendzavarása esetén sem utasítható ki, illetve vezettethető ki. Ha a pótmagánvádló a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a tárgyalás jelenlétében való folytatását, úgy kell tekinteni, hogy a fellebbezését visszavonta."

263. § A Be. 836. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság büntetővégzést hozhat a 830. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott bűnügyi felügyelet hatálya alatt álló terhelttel szemben is."

264. § A Be. 837. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E törvény rendelkezéseit a különleges eljárásokban az e Részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy

a) ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az elsőfokú bíróság határozata ellen az ügyészség, az elítélt és a védő fellebbezhet,

b) a bíróság a törvénynek megfelelő rendelkezést hoz, ha az indítvány alapos,

c) a bíróság az indítványt elutasítja, ha az alaptalan,

d) a bíróság az eljárást megszünteti vagy megszüntetheti, ha a hivatalból folytatott eljárásban állapítja meg, hogy az eljárás megindításának feltételei nem állnak fenn, vagy ha az indítványozó az indítványt visszavonta és az eljárás hivatalból való lefolytatásának nincs helye,

e) a másodfokú bíróság a fellebbezésről tanácsülésen határoz, ha az ügyész, a terhelt vagy a védő meghallgatása szükséges, nyilvános ülést, ha más bizonyítást vesz fel, tárgyalást tart,

f) harmadfokú bírósági eljárásnak nincs helye."

265. § (1) A Be. 851. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bíróság az egyszerűsített kártalanítási eljárásra irányuló kérelmet annak beérkezését követő egy hónapon belül, érdemi vizsgálat nélkül a büntetőeljárás ügyirataival együtt az igazságügyért felelős miniszternek küldi meg. Amennyiben az ügyiratok megküldése terjedelmi vagy egyéb okból nem teljesíthető, a bíróság az eljárást megszüntető határozatot, az ügydöntő határozatokat, a kényszerintézkedésről szóló határozatokat, a kártalanítást igénylő kihallgatásáról készült jegyzőkönyveket, illetve az egyéb, a kártalanítási igény elbírálása szempontjából lényeges ügyiratokat küldi meg."

(2) A Be. 852. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A kártalanítási per (1) bekezdés szerinti megindítása esetén a kártalanítást igénylő a keresetlevelet a kártalanítási perre a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál terjeszti elő.

(3) Az igazságügyért felelős miniszter a 851. § (3) bekezdése alapján megküldött ügyiratokat a (2) bekezdés szerinti bíróság megkeresésére haladéktalanul megküldi."

(3) A Be. 854. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kártalanítási per iránti keresetlevelet a bíróság annak beérkezését követő egy hónapon belül érdemi vizsgálat nélkül a büntetőeljárás ügyirataival együtt az igazságügyért felelős minisztérium székhelye szerint illetékes, a perre hatáskörrel rendelkező járásbíróságnak vagy törvényszéknek küldi meg. Amennyiben az ügyiratok megküldése terjedelmi vagy egyéb okból nem teljesíthető, a bíróság az eljárást megszüntető határozatot, az ügydöntő határozatokat, a kényszerintézkedésről szóló határozatokat, a kártalanítást igénylő kihallgatásáról készült jegyzőkönyveket, illetve az egyéb, a kártalanítási igény elbírálása szempontjából lényeges ügyiratokat küldi meg."

266. § (1) A Be. 859. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A környezettanulmányt a pártfogó felügyelő készíti el."

(2) A Be. 864. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A környezettanulmányt a pártfogó felügyelő készíti el."

267. § A Be. 866. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a honvédelmi szervezetek, valamint a honvédelmi miniszter fenntartói irányítása alá tartozó, honvédelmi szervezetnek nem minősülő szakképző intézményeknél szolgálatot teljesítő tényleges állományú katonák tekintetében, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervet irányító miniszter, illetve az Országgyűlési Őrség tekintetében a rendészetért felelős miniszter, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tekintetében

a) a parancsnoki nyomozásra jogosult jogosultakat, hatáskörüket és a parancsnoki nyomozás szabályait, illetve

b) a katonával szemben elrendelt bűnügyi felügyelet ellenőrzésének szabályait

az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben, az Országgyűlési Őrség tekintetében az Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével, rendeletben megállapítsa."

268. § A Be. 868. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) E törvénynek a büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi XLIII. törvénnyel megállapított 20. § (1) bekezdés 20. pontját a 2021. január 1. napját követően a bírósághoz érkezett ügyekben kell alkalmazni."

269. § A Be. 871. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"871. § Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban e törvénynek a tanúvallomás felhasználására vonatkozó szabályait azon tanúvallomások vonatkozásában lehet alkalmazni, amelyeknél a tanúzási figyelmeztetésre e törvény rendelkezései szerint is sor került."

270. § A Be. "Az Európai Unió jogának való megfelelés" című alcíme a következő 878/A. §-sal egészül ki:

"878/A. § Ez a törvény a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

271. § A Be.

1. 10. § (1) bekezdés 3. pont c) alpontjában a "Btk." szövegrész helyébe a "Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)" szöveg,

2. 14. § (1) bekezdés b) pontjában, 27. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában a "terheltként, védőként, sértettként, feljelentőként" szövegrész helyébe a "terheltként, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyként, védőként, sértettként, vagyoni érdekeltként, feljelentőként" szöveg,

3. 16. § (2) bekezdésében az "esetén a kizáráshoz hozzájárult" szövegrész helyébe a "fennálltát elismeri" szöveg,

4. 20. § (1) bekezdés 6. pontjában az "emberkereskedelem" szövegrész helyébe az "emberkereskedelem és kényszermunka" szöveg,

5. 26. § (2) bekezdés c) pontjában a "határozatát hatályon kívül helyezheti" szövegrész helyébe a "határozatát megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti" szöveg,

6. 30. § f) pontjában a "vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban" szövegrész helyébe a "vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, a vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban" szöveg,

7. 37. §-ában a "terhelt," szövegrész helyébe a "terhelt, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy," szöveg,

8. 44. § b)-f) pontjában, 46. § (5) és (7) bekezdésében, 48. § (2) bekezdésében, 72. § (1) bekezdésében, 135. § (1) bekezdés a) pontjában, 274. § (4) bekezdésében, 275. § (1) és (3) bekezdésében, 307. § (6) bekezdésében, 312. § (2) bekezdés a) pontjában és 312. § (3) bekezdésében, 325. § (1) bekezdésében, 701. § (4) bekezdésében, 702. § (1) és (3) bekezdésében, 708. § (1) bekezdés 14. pontjában, 747. § (3) bekezdés b) pontjában és 747. § (4) bekezdés a) pontjában, 755. § (1) bekezdésében, 755. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában, 755. § (1) bekezdés c) és d) pontjában, 755. § (2) bekezdésében, 755. § (2) bekezdés b) pontjában, 756. § (2) bekezdésében, 832. § (1) bekezdésében a "terhelt" szövegrész helyébe a "terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy" szöveg,

9. 45. § (4) bekezdésében a "terhelt" szövegrész helyébe a "bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a terhelt" szöveg,

10. 45. § (5) bekezdésében és 48. § (1) bekezdésében a "kiterjed a perújításra" szövegrész helyébe a "kiterjed a közvetítői eljárásra, a perújításra" szöveg,

11. 46. § (1) és (4) bekezdésében, 706. §-ában a "terheltnek" szövegrész helyébe a "terheltnek vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek" szöveg,

12. 49. § (3) bekezdésében a "nem tarthat" szövegrész helyébe a "nem tarthat, kivéve, ha a terhelt ehhez hozzájárul" szöveg,

13. 68. §-ában és az azt megelőző alcím címében a "terhelt" szövegrész helyébe a "terhelt és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy" szöveg,

14. 72. § (2) bekezdésében, 116. § (1) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdés a) pontjában, 124. § (3) bekezdésében, 275. § (5) bekezdésében, 702. § (2) bekezdésében, 755. § (1) bekezdés b) pontjában, 756. § (3) bekezdésében a "terhelt" szövegrészek helyébe a "terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy" szöveg,

15. 89. § (5) bekezdésében a "tizennegyedik" szövegrész helyébe a "tizennyolcadik" szöveg,

16. 117. § (1) bekezdésében a "céljából az ügyészség" szövegrész helyébe a "céljából a bíróság, az ügyészség" szöveg,

17. 119. § (5) bekezdésében és 705. § (1) bekezdésében a "terheltet" szövegrész helyébe a "terheltet vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt" szöveg,

18. 121. § (3) bekezdésében az "idézéssel" szövegrész helyébe az "idézéssel, az értesítéssel" szöveg,

19. 122. § (6) bekezdésében az "A vádlott" szövegrész helyébe az "A vádlott és a védő" szöveg, valamint az "a vádlott indítványát" szövegrész helyébe az "az indítványt" szöveg,

20. 123. § (1) bekezdés c) pontjában a "bírósági fogalmazó" szövegrész helyébe a "bírósági fogalmazó, a bírósági ügyintéző" szöveg,

21. 125. § (2) bekezdésében az "esetén" szövegrész helyébe az "esetén - ha jogszabály kivételt nem tesz -" szöveg,

22. 129. § (2) bekezdésében a "terhelttel," szövegrész helyébe a "terhelttel, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel," szöveg,

23. 145. § (2) bekezdésében a "díja" szövegrész helyébe a "munkadíja" szöveg,

24. 161. § (4) bekezdésében a "papír alapon" szövegrész helyébe a "papíralapon" szöveg,

25. 158. § (3) bekezdésében, 436. § (4) bekezdésében, 455. § (4) bekezdésében, 519. § (4) bekezdés a) pontjában, 562. § (1) bekezdésében, 568. §-ában, 737. § (2) bekezdésében, 742. § (2) és (3) bekezdésében és a 764. § (1) bekezdésében az "ügyész" szövegrész helyébe az "ügyészség" szöveg,

26. 172. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában, 690. § (1) bekezdés b) pontjában a "feltételes" szövegrész helyébe a "feltételes ügyészi" szöveg,

27. 172. § (2) bekezdés e) pontjában a "404. § (2) bekezdés" szövegrész helyébe a "404. § (3) bekezdés" szöveg,

28. 185. § (4) bekezdés a) pontjában a "során védővel rendelkezik" szövegrész helyébe a "során a védője jelen volt" szöveg,

29. 188. § (2) bekezdésben a "törvény szerinti" szövegrész helyett a "törvényben meghatározottak szerint" szöveg,

30. 190. § (3) bekezdésében a "197. § (1)-(2) bekezdés szerinti eljárásra vonatkozó indítványát" szövegrész helyébe a "197. § (1) bekezdés szerinti felvilágosítás adásra, illetve szakvélemény kiegészítésére, vagy a 197. § (2) bekezdés szerinti újabb szakértő kirendelésére irányuló indítványát" szöveg,

31. 191. § (1) bekezdés a) pontjában a "terheltként, védőként, továbbá sértettként, feljelentőként" szövegrész helyébe a "terheltként, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyként, védőként, továbbá sértettként, vagyoni érdekeltként, feljelentőként" szöveg,

32. 196. § (2) bekezdésében az "előadása" szövegrészek helyébe az "előterjesztése" szöveg,

33. 268. § (1) bekezdés c) pontjában az "elkövetésével gyanúsítható" szövegrész helyébe az "elkövetésével megalapozottan gyanúsítható" szöveg,

34. 268. § (1) bekezdés d) pontjában az "elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy" szövegrész helyébe az "elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, illetve terhelt" szöveg,

35. 269. § (1) bekezdés c) pontjában a "rejtett ellenőrzésre" szövegrész helyébe az "az érintett személy vagy tárgy ellenőrzésére" szöveg,

36. 274. § (3) bekezdésében a "döntéséig" szövegrész helyébe a "döntésig" szöveg,

37. 275. § (4) bekezdésében, 310. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában a "terhelt" szövegrész helyébe a "terhelt, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy" szöveg,

38. 276. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontjában az "a gyanúsítotti kihallgatását követően az" szövegrész helyébe az "a terhelt a gyanúsítotti kihallgatását követően az" szöveg,

39. 276. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontjában az "a megkísérelt" szövegrész helyébe az "a terhelt a megkísérelt" szöveg,

40. 288. § (1) bekezdés a) pontjában és 846. § (1) bekezdés d) pontjában a "293. § alapján" szövegrész helyébe a "293. § (3) vagy (4) bekezdése alapján" szöveg,

41. 290. § (2) és (3) bekezdésében az "elrendelt távoltartás" szövegrész helyébe az "elrendelt vagy fenntartott távoltartás" szöveg,

42. 293. § (2) bekezdésében a "rendbírsággal sújtható" szövegrész helyébe az "a terheltet a bíróság rendbírsággal sújthatja" szöveg,

43. 299. § (4) bekezdésében a "terhelt indítványára" szövegrész helyébe a "terhelt vagy a védő indítványára" szöveg,

44. 300. § (4) bekezdés b) pontjában, 643. § (5) bekezdésében, 657. § (3) bekezdésében és 795. § (2) bekezdésében a "terhelt" szövegrész helyébe a "terhelt és a védő" szöveg,

45. 301. § (2) bekezdésében az "eltérésekkel" szövegrész helyébe az "eltérésekkel és a 298. § kivételével" szöveg,

46. 301. § (6) bekezdésében a "bíróság legfeljebb" szövegrész helyébe a "bíróság alkalmanként legfeljebb" szöveg,

47. 303. § (2) bekezdésében és 596. § (1) bekezdés e) pontjában a "részvétele" szövegrész helyébe a "jelenléte" szöveg,

48. 306. § (2) bekezdésében a "terhelttel" szövegrész helyébe a "terhelttel, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel" szöveg,

49. 321. § (5) bekezdésében a "terhelttől" szövegrész helyébe a "terhelttől vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személytől" szöveg,

50. 340. § (4) bekezdésében a "hetvenkét órán" szövegrész helyébe a "három munkanapon" szöveg,

51. 342. § (3) bekezdés 26. pontjában a "nyilvántartásból" szövegrész helyébe a "nyilvántartásból," szöveg,

52. 344. § (3) bekezdésében a "huszonnégy órán" szövegrész helyébe a "három munkanapon" szöveg,

53. 350. § (2) bekezdésében a "gyanúsítottnak," szövegrész helyébe a "gyanúsítottnak, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek," szöveg,

54. 362. § (1) bekezdés 25. pontjában a "kifogásról" szövegrész helyébe a "kifogás elutasításáról" szöveg,

55. 363. § (5) bekezdésében az "a az ügyész" szövegrész helyébe az "az ügyész" szöveg,

56. 368. § (1) bekezdés b) pontjában a "terhelt előállítását vagy a terhelt és más személy" szövegrész helyébe a "terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy előállítását vagy a terhelt, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy és más személy" szöveg,

57. 369. § (1) bekezdésében és 397. § (2) bekezdésében a "gyanúsított" szövegrész helyébe a "gyanúsított, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy" szöveg,

58. 374. § (1) bekezdés f) pontjában, 402. § (4) bekezdésben a "gyanúsított" szövegrész helyébe a "gyanúsított vagy a védő" szöveg,

59. 378. § (4) bekezdésében a "csak magánindítványra büntethető" szövegrész helyébe a "magánindítványra üldözendő" szöveg,

60. 380. § (1) bekezdésében az "a nyomozás elrendeléséről, a feljelentés elutasításáról, illetve az ügy áttételéről" szövegrész helyébe az "a nyomozás elrendeléséről vagy a feljelentés elutasításáról" szöveg,

61. 380. § (2) bekezdésében a "nyomozó hatóság a feljelentőtől felvilágosítás adását" szövegrész helyébe a "nyomozó hatóság a 267. § szerinti adatgyűjtést végezhet, a feljelentőtől felvilágosítás adását" szöveg,

62. 383. § (4) bekezdésében a "terhelt, sértett" szövegrész helyébe a "terhelt, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, ezek védője, illetve külföldi állampolgár sértett" szöveg,

63. 385. § (2) bekezdésében az "Őrizet esetén a gyanúsítottat" szövegrész helyébe az "Az őrizetbe vett személyt" szöveg,

64. 387. § (3) bekezdés b) pontjában a "gyanúsított vagy a megalapozottan gyanúsítható" szövegrész helyébe a "gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható" szöveg,

65. 394. § (3) bekezdés d) pontjában az "a gyanúsítottal" szövegrész helyébe az "az elkövetővel" szöveg,

66. 394. § (5) bekezdésében az "a) és b) pontja" szövegrész helyébe az "a), b) és g) pontja" szöveg,

67. 395. § (1) bekezdés a) pontjában a "gyanúsított" szövegrész helyébe a "gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy" szöveg,

68. 395. § (2) bekezdés a) pontjában a "gyanúsítottnak" szövegrész helyébe a "gyanúsítottnak vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek" szöveg,

69. 398. § (3) bekezdésében a "terhelt" szövegrész helyébe a "terhelt vagy - a terhelt hozzájárulásával - a védő" szöveg,

70. 402. § (3) bekezdésében a "Ha a gyanúsított" szövegész helyébe a "Ha a gyanúsított vagy a védő" szöveg és az "úgy a gyanúsított" szövegrész helyébe az "úgy a gyanúsított és a védő" szöveg,

71. 403. § (1) bekezdésében a "büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.)" szövegrész helyébe a "Bv. tv." szöveg,

72. 404. § (1) bekezdésében és 405. § (2) bekezdésében a "gyanúsítottal" szövegrész helyébe a "gyanúsítottal és a védővel" szöveg,

73. 410. § (2) bekezdés a) pontjában a "bűncselekmény leírását" szövegrész helyébe a "bűncselekmény tényállásának leírását" szöveg,

74. 412. § (2) bekezdés b) pontjában a "beismerő vallomást tett" szövegrész helyébe a "bűncselekmény elkövetését beismerte" szöveg,

75. 417. § (1) bekezdésében a "terhelt" szövegrész helyébe a "terhelt, illetve a védő" szöveg,

76. 420. § (2) bekezdés a) pontjában a "gyanúsított" szövegrész helyébe a "gyanúsított vagy - a gyanúsított hozzájárulásával - a védő" szöveg,

77. 427. § (4) bekezdésében a "terhelt, sértett" szövegrész helyébe a "terhelt, annak védője, illetve külföldi állampolgár sértett" szöveg,

78. 445. § (9) bekezdésében a "cselekményekről kép- és hangfelvétel" szövegrész helyébe a "cselekményről jegyzőkönyvnek minősülő kép- és hangfelvétel" szöveg,

79. 446. § (1) és (3) bekezdésében a "kép- és hangfelvétel" szövegrész helyébe a "jegyzőkönyvnek minősülő kép-és hangfelvétel" szöveg,

80. 446. § (4) bekezdésében az "ügyészt" szövegrész helyébe az "ügyészséget" szöveg,

81. 452. § (2) bekezdésében a "határozatot" szövegrész helyébe a "határozatának a rendelkező és jogorvoslati részét" szöveg,

82. 454. § (3) bekezdésében a "határozat" szövegrész helyébe a "pervezető végzés" szöveg,

83. 456. § (2) bekezdésében az "az ügydöntő" szövegrész helyébe az "a vádról rendelkező ügydöntő" szöveg,

84. 460. § (2) bekezdés a) pontjában a "kihirdették" szövegrész helyébe a "meghozták vagy kihirdették" szöveg,

85. 483. § (4) bekezdésében a "fellebbezés elbírálásáig" szövegrész helyébe a "véglegessé válásig" szöveg,

86. 486. § (1) bekezdésében a "próbaidő alatt indult" szövegrész helyébe a "próbaidő előtt vagy alatt indult" szöveg,

87. 502. § (3) bekezdésében az "a XXX. Fejezet szerint" szövegrész helyébe az "- az előkészítő ülés jellegére figyelemmel -" szöveg,

88. 504. § (2) bekezdés a) pontjában a "jóváhagyásának" szövegrész helyébe az "elfogadásának" szöveg,

89. 506. § (3) bekezdésében a "megjelölheti" szövegrész helyébe az "a kihallgatása során megjelölheti" szöveg,

90. 522. § (1) bekezdésében a "kihallgatása mellőzhető" szövegrész helyébe a "kihallgatása - a védő hozzájárulásával - abban a körben, amelyre az előkészítő ülésen már vallomást tett, mellőzhető" szöveg,

91. 522. § (3) bekezdésében a "vádlott indítványára" szövegrész helyébe a "vádlott vagy a védő indítványára" szöveg,

92. 526. § (3) bekezdésében a "vádlott" szövegrész helyébe a "vádlott, a védő" szöveg,

93. 527. § (1) bekezdés b) pontjában a "171. §-ban" szövegrész helyébe a "177. § (4) és (5) bekezdésében" szöveg,

94. 534. § (1) bekezdésében a "tájékoztatni" szövegrész helyébe az "értesíteni" szöveg,

95. 542. § (3) bekezdésében az "elismerő" szövegrész helyébe a "beismerő" szöveg,

96. 551. § (1) bekezdésében a "rendelkező részének kézbesítése" szövegrész helyébe a "kihirdetése" szöveg,

97. 551. § (3) bekezdésében az "584. § (3) bekezdésében és az 590. § (3) bekezdésében" szövegrész helyébe az "584. § (2) és (3) bekezdésében, valamint az 590. § (3) és (4) bekezdésében" szöveg,

98. 552. § (2) bekezdésében a "letartóztatás" szövegrész helyébe a "személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés" szöveg, az "elrendelhető," szövegrész helyébe az "elrendelhető, vagy fenntartható" szöveg,

99. 565. § (2) bekezdésében az "el, nem szabhat ki hátrányosabb büntetést, illetve nem alkalmazhat hátrányosabb" szövegrész helyébe az "el, - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - nem szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve nem alkalmazhat súlyosabb" szöveg,

100. 569. § (1) bekezdésében az "a) és f) pontja, valamint a (2) bekezdés b)" szövegrész helyébe az "a), f) és g)" szöveg,

101. 594. § (1) bekezdésében az "és" szövegrész helyébe a "vagy" szöveg,

102. 598. § (2) bekezdésében a "fellebbezést, vagy" szövegrész helyébe a "fellebbezést és a tényállás megalapozott, vagy" szöveg,

103. 598. § (4) bekezdésében a "tanács elnöke" szövegrész helyébe a "tanács elnöke a (2) bekezdés szerinti esetben" szöveg, a "kitűzéséről, a tanácsülés időpontjáról" szövegrész helyébe a "kitűzéséről, a tanács összetételéről, a tanácsülés időpontjáról," szöveg,

104. 606. § (3) bekezdésében a "felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének" szövegrész helyébe a "felmentésének, az eljárás megszüntetésének, vagy a bűncselekmény minősítése megváltoztatásának" szöveg,

105. 608. § (2) bekezdés b) pontjában a "részvételének" szövegrész helyébe a "jelenlétének" szöveg,

106. 616. §-ában az "ügydöntő határozata" szövegrész helyébe az "ítélete" szöveg,

107. 631. §-ában a "Fejezet" szövegrész helyébe a "Rész" szöveg,

108. 634. § (1), (2) és (4) bekezdésében a "hátrányosabb" szövegrészek helyébe a "súlyosabb" szöveg,

109. 637. § (1) bekezdésében, 637. § (1) bekezdés b) pontjában, 637. § (3) bekezdés a) pontjában, 648. §-ában és 649. § (4) bekezdésében a "jogerős ügydöntő" szövegrész helyébe a "jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő" szöveg,

110. 637. § (3) bekezdés b) pontjában a "bíróság ügydöntő" szövegrész helyébe a "bíróság vádról rendelkező ügydöntő" szöveg,

111. 639. § (3) bekezdésében az "amelyen az" szövegrész helyébe az "amelyen a terhelt az" szöveg,

112. 644. § (7) bekezdésében a "terhelttel" szövegrész helyébe a "terhelttel és a védővel" szöveg,

113. 646. § (4) bekezdésében az "idézéssel együtt" szövegrész helyébe az "idézéssel, illetve a védőnek az idézéssel vagy értesítéssel együtt" szöveg,

114. 646. § (6) bekezdés a) pontjában a "terjedelmét kizárólag" szövegrész helyébe a "terjedelmét - a 637. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott ok kivételével - kizárólag" szöveg,

115. 647. § (5) bekezdés a) pontjában a "terhelt" szövegrész helyébe a "terhelt, a védő" szöveg,

116. 647. § (5) bekezdés b) pontjában az "ügyészség vagy a terhelt" szövegrész helyébe az "ügyészség, a terhelt vagy a védő" szöveg,

117. 657. § (5) bekezdésében a "bekezdés a)-d) pontjában meghatározott" szövegrész helyébe a "bekezdésében meghatározott" szöveg,

118. 664. § (2) bekezdésében az "az ülésről készült jegyzőkönyvvel" szövegrész helyébe az "a jegyzőkönyvvel" szöveg,

119. 670. § (5) bekezdésben a "terhelttel" szövegrész helyébe a "terhelttel és a védőjével" szöveg,

120. 672. § (2) bekezdésében az "emelkedését követő" szövegrész helyébe az "emelkedését vagy az eljárást megszüntető végzés véglegessé válását követő" szöveg, valamint az "ügydöntő határozatot" szövegrész helyébe az "ügydöntő vagy véglegessé vált határozatot" szöveg,

121. 672. § (3) bekezdésében a "védő" szövegrész helyébe a "védő, a vagyoni érdekelt" szöveg,

122. 672. § (4) bekezdésében az "az ügydöntő határozat" szövegrészek helyébe az "a határozat" szöveg,

123. 672. § (5) bekezdésében a "terheltre" szövegrész helyébe a "terheltre, a vagyoni érdekeltre" szöveg,

124. 678. § (3) bekezdésében, 756. § (3) bekezdésében a "terhelttel" szövegrész helyébe a "terhelttel vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel" szöveg,

125. 690. § (3) bekezdésében a "szabályt" szövegrész helyébe a "szabályt vagy kötelezettséget" szöveg,

126. 700. § (4) bekezdésében a "cselekmények" szövegrész helyébe az "eljárási cselekmények" szöveg,

127. 703. § (2) bekezdésében a "szerint állományilletékes parancsnok" szövegrész helyébe a "szerinti parancsnok" szöveg, valamint a "terhelt állományilletékes parancsnokához" szövegrész helyébe a "terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy parancsnokához" szöveg,

128. 708. § (1) bekezdés 17. pontjában az "a számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok" szövegrész helyébe az "az elektronikus adat" szöveg,

129. 718. §-ában az "állományilletékes parancsnokon" szövegrész helyébe a "parancsnokon" szöveg,

130. 725. § (1) bekezdésében a "723. §-ban" szövegrész helyébe a "terheltet a bűncselekmény elkövetésén tetten érték és a 723. § a)-c) pontjában" szöveg,

131. 730. §-ában a "két hónapon" szövegrész helyébe a "három hónapon" szöveg,

132. 732. § (5) bekezdésében a "valamint - szükség esetén - a vádlott kihallgatása és a" szövegrész helyébe a "valamint a vádlott kihallgatása és - szükség esetén - a" szöveg,

133. 736. § (3) bekezdésében az "indítványoktól nem" szövegrész helyébe az "indítványoktól - a (3a) bekezdés kivételével - nem" szöveg,

134. 738. § (7) bekezdésében a "hatályon kívül helyező" szövegrész helyébe a "(6) bekezdésben meghatározott" szöveg,

135. 742. § (2)-(4) bekezdésében a "kérheti" szövegrész helyébe az "indítványozhatja" szöveg,

136. 748. § (1) bekezdésében a "Ha bűncselekmény" szövegrész helyébe a "Ha a bűncselekmény" szöveg,

137. 748. § (2) bekezdésében a "határozatában" szövegrész helyébe a "határozatával egyidejűleg" szöveg,

138. 752. § (1) bekezdésében a "vádlott által" szövegrész helyébe a "vádlott vagy a védő által" szöveg,

139. 757. § (2) bekezdésében a "terhelt" szövegrész helyébe a "terhelt vagy védője" szöveg,

140. 764. § (1) bekezdésében az "és a tárgyaláson" szövegrész helyébe az "és az ügyész a tárgyaláson" szöveg,

141. 771. § (1) bekezdés b) pontjában a "mulasztását" szövegrész helyébe az "a sértett mulasztását" szöveg,

142. 783. § (1) bekezdésében és 814. § (1) bekezdésében az "eljárást megszüntették" szövegrész helyébe az "eljárást - a vádejtést kivéve - megszüntették" szöveg,

143. 784. § (4) bekezdésében és 815. § (4) bekezdésében az "előterjesztőjének és a terheltnek" szövegrész helyébe az "előterjesztőjének, a terheltnek és a védőnek" szöveg,

144. 793. § (3) bekezdésében, 798. § (2) bekezdésében az "aláírásával" szövegrész helyébe az "aláírásával, illetve minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával" szöveg,

145. 822. § (2) bekezdés a) pontjában a "terhelt vagy egyéb érdekelt" szövegrész helyébe a "terhelt, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy vagyoni érdekelt" szöveg, valamint a "kényszerintézkedéssel érintett terhelt" szövegrész helyébe a "kényszerintézkedéssel érintett terhelt vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy" szöveg,

146. 824. § (3) bekezdésében az "az egyéb érdekelt, a terhelt és a védője" szövegrész helyébe az "a terhelt, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, a védő, valamint a vagyoni érdekelt" szöveg,

147. 830. § (3) bekezdésében a "terheltek" szövegrész helyébe a "terheltek, illetve bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek" szöveg, valamint a "fiatalkorú terhelt" szövegrész helyébe a "fiatalkorú terhelt vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy" szöveg,

148. 832. § (2) bekezdésében a "terhelt" szövegrész helyébe a "terhelt vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy" szöveg,

149. 862. § (4) bekezdésében a "terheltnek" szövegrész helyébe a "terheltnek, a védőnek" szöveg,

150. 866. § (1) bekezdés b) pontjában a "valamint az ügyészségi nyomozás során az ügyészség és a nyomozó hatóságok együttműködésének" szövegrész helyébe az "az ügyészségi nyomozás során az ügyészség és a nyomozó hatóságok együttműködésének és az ügyészségi nyomozás során felmerült egyes költségeknek a" szöveg

lép.

272. § A Be.

1. 217. § (4) bekezdésében a "zár alá vétel" szövegrész helyébe a "lefoglalás vagy zár alá vétel" szöveg és a "zár alá vételt" szövegrész helyébe a "lefoglalást vagy a zár alá vételt" szöveg,

2. 217. § (5) bekezdés b) pontjában a "zár alá vétel" szövegrész helyébe a "lefoglalás vagy a zár alá vétel" szöveg,

3. 252. § (4) bekezdésében és 253. § (1) bekezdés b) pontjában a "nyomozás megindításáról rendelkezik" szövegrész helyébe a "nyomozás megindításáról, illetve a már folyamatban lévő büntetőeljárásban való felhasználásáról rendelkezik" szöveg,

4. 253. § (2) bekezdésében a "nyomozás megindítását" szövegrész helyébe a "nyomozás megindítását vagy a már folyamatban lévő büntetőeljárásban való felhasználását" szöveg,

5. 253. § (5) bekezdésében a "nyomozás során" szövegrész helyébe a "nyomozás során vagy a korábban már folyamatban lévő büntetőeljárásban az (1) bekezdés szerinti bűncselekmény miatt" szöveg,

6. 255. § (6) bekezdésében a "(2) bekezdés a) és b) pontjában" szövegrész helyébe a "(2) bekezdés a), b), d) és f) pontjában" szöveg,

7. 257. § (1) bekezdésében az "információgyűjtés elrendelésének" szövegrész helyébe az "információgyűjtés során alkalmazott bírói engedélyhez kötött eszköz, illetve a külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés elrendelésének" szöveg,

8. 260. § (2) bekezdésében a "teheti meg a feljelentést" szövegrész helyébe a "kezdeményezheti a büntetőeljárás megindítását" szöveg,

9. 343. § (2) bekezdés b) pontjában a "tanúkét" szövegrész helyébe a "tanúként" szöveg

lép.

273. § Hatályát veszti a Be.

1. 10. § (1) bekezdés 3. pont a) és b) alpontja,

2. 10. § (1) bekezdés 3. pont f) alpontjában a "(4) bekezdés a) pontja és" szövegrész,

3. 20. § (1) bekezdés 17. pontjában az "a Btk. 377. § (2) bekezdése szerinti hanyag kezelés, a Btk. 379. § (6) bekezdés a) pontja szerinti orgazdaság," szövegrész,

4. 34. § (2) bekezdés b) pontja,

5. 47. § (1) bekezdésében az "az eljárási cselekményen" szövegrész,

6. 47. § (4) bekezdésében az "a területi ügyvédi kamarával," szövegrész,

7. 135. § (1) bekezdés b) pontja,

8. 139. § (1) bekezdésében az " , illetve az ügyész" szövegrész,

9. 155. § (4) bekezdésben a "vagy bizonyítási eszköz" szövegrész,

10. 196. §-át megelőző alcím címében az "és előadása" szövegrész,

11. 196. § (4) bekezdésében az " , illetve előadásáról" szövegrész,

12. 262. § (1) bekezdés a) és b) pontja,

13. 310. § (4) bekezdés d) pontjában az " , orgazdasággal" szövegrész,

14. 325. § (2) bekezdésében és 355. § (4) bekezdésében a "- a terhelt személyazonosító adatainak kivételével -" szövegrész,

15. 386. § (1) és (2) bekezdésében a "kizárólag" szövegrész,

16. 443. §-a és az azt megelőző alcím címe,

17. 458. § (1) bekezdés d) pontjában és 458. § (2) bekezdés d) pontjában az "a fellebbezést elutasították vagy" szövegrész,

18. 464. § (2) bekezdés g) pontjában az "és" szövegrész,

19. 492. § (1) bekezdés f) és g) pontja,

20. 492. § (2) bekezdés b) pontja,

21. 492. § (2) bekezdés c) pontjában a "vagy" szövegrész,

22. 513. § (1) bekezdés d) pontja,

23. 567. § (1) bekezdés d) és e) pontja,

24. 567. § (2) bekezdés b) pontja,

25. 567. § (2) bekezdés c) pontjában a "vagy" szövegrész,

26. 581. § c) pontjában, 616. § c) pontjában és 627. § (3) bekezdés c) pontjában az " , a vádlott hozzájárulása nélkül is" szövegrész,

27. 581. § e) pontjában az "a vádlott hozzájárulása nélkül is" szövegrész,

28. 590. § (7) bekezdésében a "(2) bekezdésben meghatározott esetben vagy ha a fellebbezést az 583. § (3) bekezdés a), illetve b) pontja alapján jelentették be, a" szövegrész,

29. 606. § (3) bekezdésben az "a váddal egyező tényállásra," szövegrész,

30. 609. § (2) bekezdés e) pontja,

31. 634. § (3) bekezdés b) pontja,

32. 663. § (2) bekezdésében a "- a 662. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel -" szövegrész,

33. 671. § 7. pontja,

34. 673. § (6) bekezdés c) pontja,

35. 675. §-ában a "jogerős ügydöntő" szövegrész,

36. 711. § (6) bekezdése,

37. 724. §-a és az azt megelőző alcím,

38. 726. § (6) bekezdése,

39. 728. § (4) bekezdés b) pontja,

40. 742. § (5) bekezdésében a "(2) és" szövegrész,

41. 746. § (2) bekezdése,

42. 746. § (4) bekezdésében a "(2)-" szövegrész,

43. 769. § (3) bekezdése,

44. 791. § (2) bekezdésében az "az ügyészség hivatalos helyiségében" szövegrész,

45. 796. § (3) bekezdésében az "a bíróság hivatalos helyiségében" szövegrész,

46. 835. § (1) bekezdésében a "vagy a gyanúsítottként történő kihallgatásától" szövegrész,

47. 835. § (2) bekezdésében a "vád előterjesztése után a" szövegrész,

48. 839. § (2) bekezdésében az "a legutóbb befejezett ügyben" szövegrész,

49. 866. § (2) bekezdés 6. és 22. pontja.

41. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

274. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 131. § (14a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(14a) A (14) bekezdés e) pontja szerinti szervek részére csak abban az esetben adható tájékoztatás az adótitokról, ha az ügyészség az adatkérést engedélyezte. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) bekezdése vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdése szerinti adatkérés esetén az adóhatóság az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, adótitoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni. Ilyen esetben az adatkérő az engedélyt utólag, haladéktalanul beszerzi, és megküldi az adóhatóságnak."

42. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása

275. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 29. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti szervek részére csak abban az esetben adható tájékoztatás a vámtitokról, ha az ügyészség az adatkérést engedélyezte. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) bekezdése vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdése szerinti adatkérés esetén a vámhatóság az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, vámtitoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni. Ilyen esetben az adatkérő az engedélyt utólag, haladéktalanul beszerzi, és megküldi a vámhatóságnak."

43. A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény módosítása

276. § A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában az "emberkereskedelem [Btk. 192. § (4) bekezdés a) pont, (5) és (6) bekezdés], kényszermunka [Btk. 193. § (2) bekezdés c) pont]" szövegrész helyébe az "emberkereskedelem és kényszermunka [Btk. 192. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés a) pont], kényszermunka [az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolása elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi V. törvény hatálybalépéséig hatályban volt Btk. 193. § (2) bekezdés c) pont]" szöveg lép.

44. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása

277. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 82. § (3) bekezdés b) pontjában az "emberkereskedelem [Btk. 192. § (4) bekezdés a) pont, (5) és (6) bekezdés], kényszermunka [Btk. 193. § (2) bekezdés c) pont]" szövegrész helyébe az "emberkereskedelem és kényszermunka [Btk. 192. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés a) pont], kényszermunka [az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolása elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi V. törvény hatálybalépéséig hatályban volt Btk. 193. § (2) bekezdés c) pont]" szöveg lép.

45. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása

278. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 47. § (2) bekezdésében a "büntetőjogi védelem szempontjából" szövegrész helyébe a "Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szempontjából" szöveg lép.

46. A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény módosítása

279. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 24. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában az "emberkereskedelem [Btk. 192. § (4) bekezdés a) pont, (5) és (6) bekezdés], kényszermunka [Btk. 193. § (2) bekezdés c) pont]" szövegrész helyébe az "emberkereskedelem és kényszermunka [Btk. 192. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés a) pont], kényszermunka [az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolása elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi V. törvény hatálybalépéséig hatályban volt Btk. 193. § (2) bekezdés c) pont]" szöveg lép.

47. Záró rendelkezések

280. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2020. november 20-án lép hatályba.

(2) E törvény 1-130. §-a, 131. § a)-c), e) és h)-o) pontja, 132-279. §-a, 281-282. §-a és 1. melléklete 2021. január 1-jén lép hatályba.

281. § E törvény

a) 3. §-a, 6. §-a, 40. §-a 167. §-a, 168. §-a, 180. §-a és 272. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,

b) 41. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

282. § (1) Ez a törvény

1. az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározatnak,

2. a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló, 2005. február 24-i 2005/214/IB tanácsi kerethatározatnak,

3. a kölcsönös elismerés elvének büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetéseket kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedéseket alkalmazó ítéleteknek az Európai Unióban való végrehajtása céljából történő alkalmazásáról szóló, 2008. november 27-i 2008/909/IB tanácsi kerethatározatnak,

4. a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló, 2010. október 20-i (EU) 2010/64 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

5. a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

6. a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló, 2014. április 3-i (EU) 2014/41 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

7. a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról szóló, 2014. április 3-i (EU) 2014/42 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

8. a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

9. a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

10. a pénzmosás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1673 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

11. a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel elkövetett csalás és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök hamisítása elleni küzdelemről, valamint a 2001/413/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/713 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a törvény a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2020. évi XLIII. törvényhez

Az EUtv. 1. számú mellékletében foglalt táblázat 75-79. sora helyébe a következő rendelkezések lépnek: