BH 2023.10.233 I. A Btk. 52. § (1) bekezdés b) pontja alapján a foglalkozástól eltiltás büntetés alkalmazására kizárólag azzal a terhelttel szemben kerülhet sor, aki a foglalkozása nyújtotta lehetőség közvetlen kihasználásával követi el a terhére rótt bűncselekményt.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék B.143/2021/142., Fővárosi Törvényszék B.143/2021/172., Fővárosi Ítélőtábla Bf.54/2022/4., Kúria Bfv.1408/2022/5. (*BH 2023.10.233*), Kúria Bfv.600/2023/4.

***********

II. Nincs helye gazdasági társaság általános vezetését ellátó szerv tagja vagy egyszemélyi vezetője, illetve gazdasági társaság felügyelőbizottságának tagja foglalkozástól eltiltás büntetés alkalmazásának azzal a terhelttel szemben, akinek közreműködésével egy adott gazdasági társaság alapítását és ügyvezetését illetően valótlan adatok kerültek a közhiteles nyilvántartásba, de ezt követően a gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozáshoz kapcsolódó jogokat nem gyakorolta és kötelezettségeket nem teljesítette [Btk. 52. § (1) bek. b) pont, 54. § a) pont, 342. § (1) bek. c) pont, 459. § (1) bek. 8. pont; Ptk. 3:21. § (1) bek., 3:89. § (1) bek., 3:112. § (2) bek.].

[1] A törvényszék - előkészítő ülésen - kihirdetett ítéletében a XV. r. terheltet bűnösnek mondta ki 3 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. § (1) bek. c) pont]. Ezért őt - halmazati büntetésül - 300 napi tétel pénzbüntetésre, valamint 2 év időtartamra gazdasági társaság általános vezetését ellátó szerv tagja vagy egyszemélyi vezetője, illetve gazdasági társaság felügyelőbizottságának tagja foglalkozástól eltiltásra ítélte. A pénzbüntetés egynapi tételének összegét 1000 forintban határozta meg, egyben rögzítette, hogy az összesen 300 000 forint pénzbüntetést - meg nem fizetése esetén - szabadságvesztésre kell átváltoztatni, valamint engedélyezte, hogy a pénzbüntetést a terhelt 10 hónap alatt részletekben fizesse meg. Az eljárás során felmerült bűnügyi költségből a terheltet 84 487 forint megfizetésére kötelezte.

[2] A védelmi fellebbezés folytán eljárt ítélőtábla mint másodfokú bíróság a végzésével az elsőfokú ítéletet - a pénzbüntetés törlesztésének kezdő időpontja módosítása mellett - helybenhagyta.

[3] A bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a fellebbviteli főügyészség a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjára alapított felülvizsgálati indítványt nyújtott be, a XV. r. terhelt javára, a jogerős ítélet megváltoztatása érdekében.

[4] A felülvizsgálati indítvány indoka szerint a törvényszék elsőfokú ítélete és az ítélőtábla mint másodfokú bíróság végzése törvénysértő, mert a Btk. 52. § (1) bekezdésében meghatározott foglalkozástól eltiltás törvényi feltételei nem álltak fenn a XV. r. terhelt esetében. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság 18. BK. véleményében foglaltakra, amely szerint a Btk. 52. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel, a "foglalkozásának felhasználásával" megfogalmazás arra utal, hogy az elkövető a szándékos bűncselekmény megvalósításakor a foglalkozását mintegy eszközül használja, a foglalkozás által biztosított lehetőséget vagy alkalmat kihasználva cselekszik. Amennyiben a bűncselekmény elkövetéséhez a foglalkozás felhasználására nem volt szükség, illetve arra ténylegesen nem került sor, ezen törvényhely alapján a foglalkozástól eltiltásra nincs jogi alap.

[5] Álláspontja szerint a jelen büntetőügyben megállapítható, hogy az érintett terhelt nem a gazdálkodó szervezet vezetői tisztségének felhasználásával követte el a bűncselekményét. Éppen ellenkezőleg, a terhére megállapított bűncselekmény célja az volt, hogy ilyen tisztséget névlegesen betöltve, a gazdasági társaságot a "nevére vegye"; a tényleges vezetésben nem vett részt és nem is állt szándékában valós gazdasági tevékenység folytatása.

[6] Utalt arra is, hogy a foglalkozástól eltiltás Btk. 52. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alkalmazásának feltétele a bűncselekmény szakképzettséget igénylő foglalkozás szabályainak megszegésével történő elkövetése, azonban az irányadó tényállás alapján a foglalkozástól eltiltás kiszabásának e törvényi feltétele sem állapítható meg.

[7] Indítványozta ezért, hogy a Kúria a Be. 662. § (2) bekezdés b) pontja alapján a törvényszék ítéletét és az ítélőtábla mint másodfokú bíróság végzését a XV. r. terhelt tekintetében változtassa meg akként, hogy vele szemben a foglalkozástól eltiltás büntetést mellőzze.

[8] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt - annak indokaival is egyetértve - fenntartotta.

[9] Kifejtette: az ún. stróman az intellektuális közokirat-hamisítás bűntettét azzal valósítja meg, hogy az ügyvezetői tisztség betöltésére és ezen foglalkozás gyakorlására irányuló tényleges szándék nélkül, az okiratok aláírásával és felhasználásával hozzájárul valótlan adatok cégnyilvántartásba kerüléséhez. Mivel nem áll szándékában az adott foglalkozást űzni, logikai ellentmondást eredményezne annak a megállapítása, hogy a terhére rótt bűncselekményt a foglalkozásának felhasználásával követte el.

[10] Az irányadó tényállás alapján a XV. r. terhelt a gazdasági társaság(ok) tényleges vezetésében nem vett részt és nem is állt szándékában valós gazdasági tevékenység folytatása, ezért - a 18. BK. véleményre is figyelemmel - a Btk. 52. § (1) bekezdés b) pontjának törvényi feltételei az ő vonatkozásában nem állnak fenn.

[11] Utalt arra is: a Kúria a Bfv.I.1232/2016/7. számú határozatában a foglalkozástól eltiltás büntetés kapcsán kifejtette: "a foglalkozás felhasználásával történő elkövetés esetén a büntetési nem alkalmazásának a szakképzettség nem feltétele. Ennek megfelelően a szakképzettséghez vagy hatósági engedélyhez nem kötött foglalkozáson lényegében a ténylegesen betöltött munkakört, azaz a végzett munkát kell érteni". Ebből pedig a Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint az következik, hogy ténylegesen végzett munka, ténylegesen betöltött munkakör hiányában a foglalkozástól eltiltás kiszabása törvénysértő.

[12] Indítványozta ezért, hogy a Kúria a fellebbviteli főügyészség felülvizsgálati indítványának adjon helyt. A Be. 662. § (2) bekezdés c) pontja alapján a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen a törvényszék ítéletét, valamint az ítélőtábla mint másodfokú bíróság végzését a XV. r. terhelt vonatkozásában változtassa meg akként, hogy a foglalkozástól eltiltás büntetést mellőzze, egyebekben a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn.

[13] A felülvizsgálati indítványra a XV. r. terhelt, illetve a védője észrevételt nem tett.

[14] A fellebbviteli főügyészség felülvizsgálati indítványa alapos.

[15] A Be. 651. § (2) bekezdés a) pontja és a 652. § (4) bekezdése szerint az ügyészség a terhelt javára időkorlát nélkül terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt. Ekként a Kúria megállapította, hogy a fellebbviteli főügyészség felülvizsgálati indítványa joghatályos.

[16] A terhelt javára szóló felülvizsgálati indítványt a Kúria a Be. 660. § (1) bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el.

[17] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt is helye van [Be. 648. § a) pont].