BH+ 2010.11.474 Becsületsértés vétsége miatt az önkormányzati képviselő az e minőségében az önkormányzat testülete vagy bizottsági ülésén tett, egy másik önkormányzati képviselő, valamint közszereplő politikus becsületének csorbítására alkalmas értékítéletet kifejező véleménynyilvánítása alkotmányosan nem büntethető [Btk. 180. § (1) bek., 36/1994. (VI. 24.) AB határozat].

Az elsőfokú bíróság 2009. év március hó 10. napján kihirdetett ítéletében a terhelt bűnösségét becsületsértés vétségében [Btk. 180. § (1) bekezdés a) és b) pont] állapította meg és ezért őt megrovásban részesítette.

Az ítéletben rögzített tényállás szerint a magánvádló országgyűlési képviselő, valamint O. Város Önkormányzat képviselőtestületének tagja, továbbá a képviselőtestületen belül frakcióvezetője.

2008. év június hó 12. napján az O.-i Városháza nagytermében O. Város Önkormányzat képviselőtestülete nyilvános ülést tartott, amelyen a képviselőtestületi tagok közül huszonketten vettek részt. Ezenkívül nagyszámú meghívott személy és hallgatóság is jelen volt, továbbá a sajtó is képviseltette magát. A magánvádló határozati javaslatot nyújtott be az iránt, hogy O. város polgármestere a J. O.-i szervezete vezetőjétől átvett zászlót adja vissza e szervezetnek. A magánvádló határozati javaslata kapcsán a képviselőtestület nyilvános ülésén felszólalt a terhelt is a következők szerint: "Polgármester Úr! Kedves Jelenlevők! Szinte szégyellem magam, hogy ilyen kortársaim vannak ma, 2008-ban. Szégyelljük nemzeti címerünket. A nemzeti címerünkben ősidők óta benne van az Árpád-sávos zászló. Nem kell egy félművelt, analfabéta képviselő hisztériáját átvenni. Valamennyi általános iskolában, minden tanteremben ott van a magyar címerünk. Én nem szégyellem, büszke vagyok, magyar vagyok. Azt szégyellem, hogy ilyen képviselőtársam van, mint V. Z. magánvádló."

A sajtó nyilvános ülésen jelen levő tudósítója a 2008. évi június hó 13. napján megjelent O.-i Élet című hetilap 13. évfolyam, 24. számában hírt adott a feljelentett felszólalásában a Zászló, pláza, Főtér című cikkben, idézve a terhelt felszólalásából, a magánvádló becsületének csorbítására alkalmas "félművelt" és "analfabéta" kifejezéseket is.

A városi bíróság döntése jogi indokolása körében kifejtette, hogy a becsületsértés vétsége a Btk. 180. § (1) bekezdése értelmében megvalósul, ha a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatása teljesítésével, közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy nagy nyilvánosság előtt használt kifejezés vagy a rágalmazás körébe nem tartozó egyéb cselekmény a sértett becsületének csorbítására alkalmas. Kimutatta, hogy a terhelt által az adott körülmények között használt "félművelt", illetve "analfabéta" kifejezések e kritériumoknak megfelelnek, ugyanakkor használatuk értékítéletet kifejező véleménynyilvánításnak nem tekinthető, a becsületcsorbító, sértő, megalázó kifejezések körébe sorolandók, ezért használatuk jogellenessége megállapítható. A terhelt cselekményét nagy nyilvánosság előtt követte el, ezért az a Btk. 180. § (1) bekezdés a) és b) pontjába illeszkedik.

A terhelt és védője fellebbezése alapján eljárva a másodfokú bíróság a városi bíróság ítéletét helybenhagyta.

A megyei bíróság a városi bíróság ítéletének tényállását kiegészítette azzal, hogy V. Z. magánvádló 2008. év július hó 11. napján hatályos magánindítványt terjesztett elő a terhelttel szemben.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt és védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Bár a védő indítványában annak jogszabályi alapját nem hívta fel, az értelemszerűen a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja, mivel az indítványban kifejtettek szerint a terhelt által használt kifejezések nem voltak alkalmasak a becsület csorbítására, ekként a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor.

A védő szerint a terhelt a véleményét mondta el, márpedig a véleménynyilvánítás alkotmányosan nem büntethető. A terhelti kijelentéseket értékítéletnek jelöli meg és idézi az erre vonatkozó alkotmánybírósági megállapításokat. A kifejezések etimológiáját is vizsgálva, arra az álláspontra helyezkedik, hogy a terhelt által használt kifejezések nem becsmérlő, szidalmazó jelentéstartalmúak voltak.

A magánvádló jogi képviselője a felülvizsgálati indítványra tett írásbeli észrevételében a jogerős határozatok hatályban tartását indítványozta.

A Legfelsőbb Bíróság a Be. 420. § (1) bekezdése és a 424. § (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott.

A nyilvános ülésen a terhelt érdekében a felülvizsgálati eljárásra meghatalmazott védő szólalt fel. E felszólalásában - bár az írásban benyújtott felülvizsgálati indítványban foglaltakat egy utalással fenntartotta - kizárólag az Alkotmánybíróság 34/2004. számú határozatában foglaltakkal érvelt és az ott írtakra figyelemmel a terhelt felmentését indítványozta.

A magánvádló jogi képviselője a felülvizsgálati indítványra tett írásbeli észrevételeivel egyezően a jogerős határozatok hatályban tartására tett indítványt.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt a felülvizsgálati eljárásra meghatalmazott védő által megjelölt okból alaposnak találta.

A Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott felülvizsgálati ok elbírálása körében a Legfelsőbb Bíróság a Be. 423. § (1) bekezdésére figyelemmel a jogerős határozatban rögzített tényállásból indult ki.