20/1992. (IV. 7.) AB határozat

Budapest XXII. Kerületi Önkormányzat 8/1991. (VII. 9.) XXII. Önk. rendelete alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet felülvizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot.

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Budapest XXII. Kerületi Önkormányzat 8/1991. (VII. 9.) XXII. Önk. rendelete alkotmányellenes, ezért azt kihirdetéséig visszamenő hatállyal megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

1. Budapest XXII. kerületi önkormányzati testülete 1991. július 9. napján - 8/1991. (VII. 9.) XII. Önk. alatt - rendeletet alkotott (a továbbiakban: Ör.) a kerület 21-22. építési övezetébe tartozó, s az önkormányzat tulajdonában levő üdülőtelkek bérleti díjának megállapításáról, s egyidejűleg hatálytalanította a bérleti díjra vonatkozó korábbi megállapításokat és megállapodásokat.

A köztársasági megbízott az Ör.-t törvénysértőnek minősítette. Felülvizsgálati felhívását azonban a képviselőtestület nem fogadta el, ezért az Ör. megsemmisítését az Alkotmánybíróságnál kezdeményezte. A köztársasági megbízott szerint az Ör. ellentétes a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésével, ugyanis a képviselőtestület csak "a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására" alkothat önkormányzati rendeletet. Márpedig - fejti ki a köztársasági megbízott - "a bérleti díj megállapításának szabályozása jogilag rendezett társadalmi viszony", hiszen a jelenleg is hatályos 34/1985. (VII. 1.) MT rendelet, valamint a végrehajtására kiadott 12/1985. (VII. 1.) ÉVM rendelet félreérthetetlenül kimondja, hogy "a bérleti díj mértékét a bérbeadó és a bérlő megállapodása határozza meg".

2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Ör. alkotmányellenes.

Az Ötv. 80. § (1) bekezdése szerint "a helyi önkormányzatot -az e törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselőtestület rendelkezik".

A 34/1985. (VII. 1.) MT rendelet, valamint a 12/1985. (VII. 1.) ÉVM rendelet hatályos rendelkezései folytán az önkormányzat tulajdonában álló üdülőtelkek bérbeadása olyan polgári jogügylet, amelyre a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szabályai az irányadók. E jogügyletben az önkormányzat tulajdonosként, azaz a bérlővel mellérendeltségi pozícióban álló jogalanyként vesz részt. A Ptk. 226. § (1) bekezdése ugyan lehetővé teszi, hogy egyes esetekben jogszabály meghatározza a szerződés bizonyos tartalmi elemeit, ám e rendelkezés alkalmazása szempontjából - a Ptk. 685. §-ának a) pontja értelmében - az önkormányzati rendelet nem tartozik a "jogszabály" fogalmi körébe. Ebből eredően az önkormányzati képviselőtestület azt megteheti, hogy az irányítása alá tartozó szervekre kötelező határozatban rendelkezik a bérleti szerződések megkötésével kapcsolatos feladatokról, de arra nincs törvényes felhatalmazása, hogy önkormányzati rendeletben az tartozik a "jogszabály" fogalmi körébe. Ebből eredően az önkormányzati képviselőtestület azt megteheti, hogy az irányítása alá tartozó szervekre kötelező határozatban rendelkezik a bérleti szerződések megkötésével kapcsolatos feladatokról, de arra nincs törvényes felhatalmazása, hogy önkormányzati rendeletben az állampolgárokra is kötelező érvénnyel állapítsa meg a szerződés tartalmi elemeit.

3. Az Alkotmánybíróság azért élt az 1989. évi XXXII. törvény 43. § (4) bekezdésében biztosított felhatalmazásával és semmisítette meg kihirdetéséig visszamenő érvénnyel a sérelmezett önkormányzati rendeletet, hogy ezáltal megadja a jogsérelem orvoslásának lehetőségét azoknak a bérlőknek, akik - az alkotmányellenes önkormányzati rendelet folytán - a szerződés megkötésekor nem élhettek maradéktalanul a szerződéses szabadság nyújtotta lehetőségekkel.

Dr. Sólyom László s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Ádám Antal s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Herczegh Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szabó András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Zlinszky János s. k.,

alkotmánybíró