227/B/1999. AB végzés
"a Magyar Köztársaság hozzájárulásáról a koszovói válság megoldását célzó NATO-fellépéshez" szóló indítvány tárgyában
Az Alkotmánybíróság állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének és nemzetközi szerződésbe ütközésének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok alapján meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság "a Magyar Köztársaság hozzájárulásáról a koszovói válság megoldását célzó NATO-fellépéshez" tárgyában hozott 59/1998. (X. 15.) OGY határozat alkotmányellenességének, valamint nemzetközi szerződésbe ütköző voltának megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott indítványokat visszautasítja.
INDOKOLÁS
I.
Az Alkotmánybírósághoz két olyan indítvány érkezett, amely "a Magyar Köztársaság hozzájárulásáról a koszovói válság megoldását célzó NATO-fellépéshez" tárgyában hozott 59/1998. (X. 15.) OGY határozat (a továbbiakban: OGY hat.) alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezi. Az Alkotmánybíróság az indítványokat egyesítette és egy eljárásban bírálta el.
Az OGY hat. a következő rendelkezést tartalmazza:
"Az Országgyűlés az Alkotmány 40/C. §-ának (1) bekezdésére tekintettel hozzájárulását adja ahhoz, hogy a koszovói válság rendezésére vonatkozó ENSZ-határozatok érvényesítésére irányuló NATO-fellépésben részt vevő felderítő, harci és szállító repülőgépek, valamint helikopterek a Magyar Köztársaság légterét, repülőtereit, ezek kiszolgáló objektumait és repülésirányító berendezéseit e műveletek céljaira és időtartama alatt korlátozások nélkül igénybe vegyék."
Indítványozók álláspontja szerint az OGY hat. rendelkezése súlyosan sérti az Alkotmány 6. §-ának (1) bekezdését, mely szerint a Magyar Köztársaság elutasítja a háborút, mint a nemzetek közötti viták megoldásának eszközét, és tartózkodik a más államok függetlensége vagy területi épsége ellen irányuló erőszak alkalmazásától, illetőleg az erőszakkal való fenyegetéstől.
Ezen túl sérti az Alkotmány 6. § (3) bekezdésében foglaltakat is, mely szerint a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határon kívül élő magyarok sorsáért.
Egyik indítványozó szerint az OGY hat. a 6. § e rendelkezésein kívül ellentétes az Alkotmány 5., 7. §-ával, valamint az 54. § (1) bekezdésével és 56. §-ával is.
Az egyik indítvány az alkotmányellenesség megállapítása mellett azt is kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 44. §-a alapján állapítsa meg azt is, hogy az OGY hat. ellentétes "mind az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányával, mind pedig a NATO Szerződéssel".
II.
Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy rendelkezik-e hatáskörrel az indítványok elbírálására.
Az Alkotmány 32/A. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel a hatáskörébe utalt feladatokat.
Az Abtv. 1. §-ának b) pontja alapján az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik valamely jogszabály és az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata. Az Abtv. 1. §-ának c) pontja alapján pedig jogszabály, illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára jogosult az Alkotmánybíróság.
Az állam szerveinek jogalkotó hatáskörét az Alkotmány, illetőleg a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) szabályozza. A Jat. szabályozza azt is, hogy az állami szervek aktusai közül melyek tekintendők jogszabálynak és melyek azok, amelyek az állami irányítás egyéb jogi aktusai közé tartoznak.
Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint önmagában az, hogy "...valamely aktust olyan elnevezés alatt bocsátanak ki, amelyet a Jat. a jogszabályok vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközei megjelölésére használ, még nem alapozza meg az adott aktus felülvizsgálatára nézve az Alkotmánybíróság hatáskörét. A hatáskör vizsgálatánál nem az aktus elnevezése, hanem a benne foglalt rendelkezések jogi jellege az irányadó." [52/1993. (X. 7.) AB végzés ABH 1993, 407., 408., 60/1992. (XI. 27.) ABH 1992, 275., 279.; 337/B/1994. AB végzés ABH 1995, 1033., 1036.; 3/1996. (II. 23.) AB végzés ABH 1996, 361., 363.]
Az Alkotmány és a Jat. rendelkezései alapján az Országgyűlés határozata nem tekinthető jogszabálynak.
A Jat. 46. § (1) bekezdése alapján az Országgyűlés határozatban szabályozza az általa irányított szervek feladatait, a saját működését, és határozatban állapítja meg a feladatkörébe tartozó terveket. A 46. § (2) bekezdése szerint e rendelkezés nem érinti az Országgyűlés egyedi határozat meghozatalára vonatkozó jogát.
A Jat. e rendelkezéseit figyelembe véve megállapítható, hogy nem minden országgyűlési határozat tekinthető az állami irányítás egyéb jogi eszközei körébe tartozó aktusnak, hanem csak azok, amelyek a Jat. 46. § (1) bekezdésében szabályozott tartalommal bírnak.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróságnak hatásköre vizsgalata során abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az 59/1998. (X. 15.) OGY határozat minősíthető-e a Jat. 46. § (1) bekezdése alapján olyan, az állami irányítás egyéb jogi eszközei közé tartozó normatív határozatnak, amelynek alkotmányossági vizsgálata az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vitatott OGY hat. tartalma szerint nem tekinthető az Országgyűlés működési rendjét, illetőleg az alárendelt szervek feladatait szabályozó aktusnak, sem az Országgyűlés hatáskörébe tartozó tervet megállapító aktusnak, így nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeket a Jat. 46. § (1) bekezdése az állami irányítás egyéb jogi eszközének minősülő országgyűlési határozatokkal szemben támaszt. Az eljárás alá vont határozat az Országgyűlésnek az Alkotmány 40/C. § (1) bekezdése alapján kiadott egyedi kormányzati döntése, amely nem minősül sem jogszabálynak, sem az állami irányítás egyéb jogi eszközének. Ezért sem alkotmányosságának, sem nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványokat hatáskör hiánya miatt, érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.
Budapest, 1999. június 29.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró