Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

ÍH 2023.161 A MULASZTÁSI PER TÁRGYÁVÁ TETT CSELEKMÉNY JOGI MINŐSÍTÉSÉRŐL ÍTÉLETBEN HOZHATÓ DÖNTÉS

A mulasztási perben vizsgálandó tevékenység közigazgatási cselekményként történő minősítése - a mulasztási per sajátosságai miatt - a mulasztási ítélet meghozatalát érintő, az ügy érdemére tartozó kérdés, ezért a keresetlevél Kp. 48. § (1) bekezdés b) pontja szerinti visszautasítását nem alapozza meg. [2017. évi I. törvény (Kp.) 4. § (1), (3), (4) bekezdés, 127. §, 129. § (1) és (2) bekezdései]

Egy természetes személy (a továbbiakban: panaszos) az Innovációs és Technológiai Minisztérium Közlekedési Szolgáltatási Főosztályához járat késése miatt a vasúti közlekedés során biztosított szolgáltatásokkal kapcsolatosan benyújtott "utasjogi panaszában" közigazgatási hatósági eljárás kezdeményezését és a szolgáltatóval szemben utasjogi bírság kiszabását kérte. Az alperesi jogelőd tájékoztató levelében arról tájékoztatta a panaszost, hogy a vasúti társaság által nyújtott szolgáltatások minőségével kapcsolatos problémák miatt a szolgáltató ellen utasjogi felügyeleti eljárás lefolytatására nincs lehetőség; esetleges kárigényét a polgári jog szabályai szerint bírósági úton érvényesítheti.

A felperes az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 26. § (2) és (3) bekezdései szerinti felhatalmazás alapján az "utasjogi panasz" elbírálásának törvényességét vizsgálva megállapította, hogy a panaszos a szolgáltató panaszkezelési eljárását nem kezdeményezte, a járatkésés miatt közvetlenül az alperesi jogelődhöz fordult. Az alperesi jogelőd a kérelemre hatósági eljárást nem folytatott, annak lefolytatása érdekében a felperes az alperesi jogelőd felé felhívással élt. Az alperesi jogelőd - a felperes felhívásában foglaltakkal egyet nem értve -levelében kifejtette, hogy az eljárása a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) rendelkezéseinek megfelelt. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerinti kérelemre induló eljárás lefolytatását és hatósági döntés meghozatalát jogszerűen mellőzte, mivel a panaszos a szolgáltató szankcionálását olyan tárgykörökben (kártérítés, menetrendszerűség) kérte, amelyekre az Sztv. 17. § (1) bekezdése szerinti hatásköre nem terjed ki. A beadvány a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Panasztv.) és az Sztv. szerinti panasznak, nem az Ákr. tárgyi hatálya alá tartozó kérelemnek minősül.

A felperes keresetlevelében az Innovációs és Technológiai Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2019. (II. 28.) ITM utasítás (a továbbiakban: ITM SZMSZ) I.6.8.3.11. pontjának b) 45. és 47. alpontjaira, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 69. § 10. pontjára, 76. § (2)-(3) bekezdéseire, az Sztv. 17. § (1) bekezdésére, 18. § (1)-(2) bekezdéseire, az Ákr. 7. § (1) bekezdésére, 15. § (1) bekezdésére, 80. § (1) bekezdésére és 114. § (1) bekezdésére hivatkozással az alperesi jogelőd mulasztásának megállapítását kérte. Álláspontja szerint az alperesi jogelődnek a "panasz" alapján hatósági eljárást kellett volna lefolytatnia és hatósági döntést hoznia.

Az alperesi jogelőd a keresetlevélnek a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 48. § (1) bekezdés b) pontja szerinti visszautasítását kérte arra hivatkozással, hogy a "panasz" elbírálására irányuló eljárás nem minősül közigazgatási tevékenységnek, ezért közigazgatási jogvita tárgya nem lehet.

Az elsőfokú bíróság a keresetlevelet a Kp. 48. § (1) bekezdés b) pontja alapján visszautasította. Rögzítette, hogy a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogaira vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartását a vasúti igazgatási szerv felügyeli. Ezzel összefüggésben az Sztv. 18. § (1) bekezdése szerinti "panasz" abban az esetben terjeszthető elő, ha a szolgáltató vagy a közlekedésszervező panaszkezelési eljárása a panaszos számára kielégítő eredményre nem vezetett. A Panasztv. szerinti panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más - így különösen bírósági, közigazgatási - eljárás hatálya alá. A bíróság feladata annak vizsgálata, hogy az adott cselekmény közigazgatási cselekménynek minősül-e. A panaszos alperesi jogelődhöz benyújtott beadványa - az Sztv. 18. § (1) bekezdésének terminológiájára is figyelemmel - a Panasztv. szerinti panasznak minősül. A panaszeljárásokat a Panasztv. 1. § (2) bekezdése kiveszi a Kp. hatálya alól, így azok a Kp. 4. § (1) és (3) bekezdései szerinti közigazgatási tevékenységnek/cselekménynek nem minősülnek, közigazgatási jogvita tárgyát nem képezhetik, azaz a bíróság Kp. 2. § (1) bekezdésében rögzített feladatkörébe nem tartoznak. Tekintettel arra, hogy mulasztási per tárgya közigazgatási tevékenységnek nem minősülő cselekmény nem lehet, a keresetlevél elbírálása a közigazgatási bíróság hatáskörén kívül áll.

A felperes a fellebbezésében az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Fellebbezésében hivatkozott többek között az Európai Parlament és a Tanács 2007. október 23-i, a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló 1371/2007/EK rendelete (a továbbiakban: EU rendelet) 30. cikk (1) bekezdésének, 32. cikkének, a Vkt. 69. § 10. pontjának, az Sztv. 17. § (1) bekezdésének, 18. § (1)-(2) bekezdéseinek, a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 387/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7. §-ának, az ITM SZMSZ I.6.8.3.11. b) pont 45. alpontjának, valamint az Ákr. 7. § (1) bekezdésének és 15. § (1) bekezdésének megsértésére alapította. Álláspontja szerint az elsőfokú végzés a Kúria Kfv.37.366/2016/7. számú precedensképes határozatától jogkérdésben eltér; a fogyasztó hatósági döntéssel szembeni bírósághoz fordulásának jogát, az alperes jogszabályban megállapított hatósági jogkörét sérti. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság a keresetlevelet a Kp. 48. § (1) bekezdés b) pontját alkalmazva akként utasította vissza, hogy végzése a jogvita érdemét érintő indokolást tartalmazott, ami a Kp. 84. § (1) bekezdését sérti.

Kiemelte, hogy valamennyi tagállam köteles az utasok jogainak tiszteletben tartását biztosító, azok megsértését szankcionáló szabályokat meghatározni, a végrehajtásért felelős szervet kijelölni, a végrehajtás biztosításához szükséges valamennyi intézkedést megtenni. A vasúti igazgatási szerv közigazgatási hatósági ügyben és a hatósági ellenőrzés során az Sztv. rendelkezéseit alkalmazza; egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében az Sztv. 18. § (1) bekezdése szerinti panaszokat elbírálja; a vasúti szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók vonatkozásában speciális fogyasztóvédelmi hatósági jogkörben eljáró szervnek minősül. Az Sztv. 18. § (2) bekezdése tételesen meghatározza a vasúti fogyasztói panasz elbírálásának menetét, eszerint a fogyasztó a vasúti társaság panaszkezelést lezáró dokumentumával szemben meghatározott határidőben a vasúti igazgatási szervhez panasszal fordulhat, a határidő elmulasztása esetén a szerv a panaszt visszautasítja, egyéb hiányossága esetén a fogyasztót hiánypótlásra hívja fel. A hatáskör megállapítása, a panasz visszautasítása, a hiánypótlási felhívás, a döntésnek a közigazgatási szerv tevékenységére utaló közhatalmi aktusként történő meghatározása a közigazgatási hatósági eljárás fogalomrendszerébe tartozik, ami a vasúti fogyasztói panasz közigazgatási hatósági eljárás keretében történő elbírálását egyértelműsíti. A Panasztv. ezen - tipikusan hatósági eljárásokban alkalmazott - intézkedésekre (hatáskör vizsgálata, visszautasítás, hiánypótlási felhívás) nem ad felhatalmazást. A fogyasztói panaszok elintézésére a Panasztv.-ben megállapított eljárásrend nem alkalmazható. Az elsőfokú bíróság a keresetlevél visszautasítását a fogyasztói elégedetlenség kifejezésére általánosan elfogadott és használt fogyasztói panasz kifejezésre alapította, más jogi érvet a Panasztv. szerinti eljárási rend alkalmazása mellett nem fogalmazott meg.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!