4/2019. (II. 28.) ITM utasítás

az Innovációs és Technológiai Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 19. § (3) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva - a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltakra figyelemmel - a következő utasítást adom ki:

1. § Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.

2. § Ez az utasítás 2019. március 1-jén lép hatályba.

3. §[1]

Dr. Palkovics László s. k.,

innovációért és technológiáért felelős miniszter

Jóváhagyom:

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 4/2019. (II. 28.) ITM utasításhoz

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium jogállása és alapadatai

1. § (1) A minisztérium önálló jogi személyiséggel rendelkező központi államigazgatási szerv, amely - gazdálkodását tekintve - gazdasági szervezettel rendelkező központi költségvetési szerv.

(2) A minisztérium alapadatai a következők:

a) megnevezése: Innovációs és Technológiai Minisztérium,

b) rövidítése: "ITM",

c) angol megnevezése: Ministry for Innovation and Technology,

d) német megnevezése: Ministerium für Innovation und Technologie,

e) francia megnevezése: Ministère de l'Innovation et de la Technologie,

f) székhelye: 1011 Budapest, Fő u. 44-50.,

g) telephelyei:[2]

1. 1055 Budapest, Szemere utca 6.

2. 1134 Budapest, Váci út 45.

3. 1103 Budapest, Kőér utca 2/A

4. 1055 Budapest, Honvéd utca 13-15.

5. 1016 Budapest, Mészáros utca 58/b

6. 1015 Budapest, Batthyány utca 3.

7. 1066 Budapest, Teréz körút 38.

8. 1027 Budapest, Csalogány utca 9-11.

9. 1185 Budapest, Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, Fenntartási Centrum, 216. épület (J-K) szárny I. emelet

10. 8220 Balatonalmádi, Hétvezér utca 9.

11. 8230 Balatonfüred, Zákonyi Ferenc utca 2.

12. 9737 Bük, Ifjúság útja 78.

13. 3412 Bogács, Hóvirág utca 38.

14. 2638 Kemence, Nagyvölgy 1027. hrsz.

15. 2900 Komárom, Szent István tér 3.

16. 7700 Mohács, Indóház utca 2.

17. 8600 Siófok, Krúdy sétány 2.

18. 9400 Sopron, Ógabona tér 6.

19. 3910 Tokaj, Benedek utca 27.

20. 2220 Vecsés, Lincoln út 1.

21. 1054 Budapest, Kálmán Imre utca 2.

22. 1036 Budapest, Árpád fejedelem útja 79.

23. 1088 Budapest, József körút 6.

24. 1077 Budapest, Wesselényi utca 20-22.

25. 1138 Budapest, Váci út 188.

26. 9300 Csorna, Mártírok tere 6.

27. 4600 Kisvárda, Mátyás király u. 107.

28. 8800 Nagykanizsa, Fő u. 8.

29. 4031 Debrecen, Szoboszlói út 4-6.

30. 6800 Hódmezővásárhely, Bajcsy u. 64-67.

31. 3525 Miskolc, Városház tér 1.

h) postacíme: 1011 Budapest, Fő u. 44-50.

i) postafiók címe: 1440 Budapest, Pf. 1

j) központi ügyfélszolgálatának címe: 1011 Budapest, Fő u. 44-50.

k) vezetője (fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője): innovációért és technológiáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter),

l) alapítója: Országgyűlés,

m) alapítás dátuma: 2008. május 15.,

n) alapító okirat kelte, száma: 2018. július 3., KIHÁT/637/3 (2018),

o) jogállása: a költségvetési törvény által meghatározott, a központi költségvetésben fejezetet alkotó, központi költségvetési szerv,

p) számlavezetője: Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár),

q) előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-00290713-0000000,

r) adóigazgatási azonosító száma: 15764412-2-41,

s) PIR törzsszáma: 764410,

t) szakágazata: 841103 Minisztériumok tevékenysége,

u) kormányzati funkciója: 011120 kormányzati igazgatási tevékenység.

v) a minisztérium alapításáról rendelkező jogszabály: Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi V. törvény.[3]

(3) Az állami feladatként ellátott alaptevékenységek körét a minisztérium alapító okirata határozza meg. A minisztérium vállalkozási tevékenységet nem végez.

(4) Az alapfeladatok ellátásának forrása: Magyarország központi költségvetésének XVII. fejezete.

2. A minisztérium szervezete

2. § (1) A minisztérium önálló szervezeti egységei: a kabinet, a titkárság és a főosztály.

(2) Nem önálló szervezeti egység az osztály.

3. § (1) A minisztérium szervezeti felépítését az 1. függelék tartalmazza.

(2) A minisztérium szervezeti egységeinek feladatait a 2. függelék tartalmazza.

(3) A minisztérium szervezeti egységeinek a felsorolását a 3. függelék tartalmazza.

(4) A 4. függelék tartalmazza

a) a miniszter által irányított, felügyelt költségvetési szerveket, háttérintézményeket, valamint ezek tekintetében a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró politikai felsővezető, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkárok (a továbbiakban együtt: állami vezető) megnevezését,[4]

b) a minisztérium alapítói joggyakorlása alatt lévő alapítványokat, valamint a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró állami vezető megnevezését.[5]

(5) Az egyes ágazatok tekintetében a közigazgatási hatósági döntések, valamint az egyéb intézkedések kiadmányozási rendjét az 5. függelék tartalmazza.

(6) A miniszter által gyakorolt munkáltatói jogokról a 6. függelék rendelkezik. A 6. függelék III. pontjában foglalt táblázat tartalmazza a közigazgatási államtitkár által átruházott munkáltatói jogköröket. A minisztériumban a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyeket a 7. függelék tartalmazza. Az egyes fővárosi és megyei kormányhivatalokkal kapcsolatos irányítási feladatokhoz kapcsolódóan a miniszter irányítási és ellenőrzési jogköreit a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró állami vezető kijelölését, valamint a hatáskör gyakorlásával összefüggésben közreműködő, döntés-előkészítő önálló szervezeti egység megnevezését a 8. függelék tartalmazza.[6]

(7) Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok tekintetében az illetékes helyettes államtitkár nem utasítható. Az irányító hatósági önállóságuk megtartása mellett az irányító hatósági feladatot ellátó főosztályok együttműködnek az egységes fejlesztéspolitikai intézményrendszer megvalósítása és működése érdekében, a több irányító hatóságra vonatkozó feladatok egységes ellátásában, valamint az intézményi közös adatbázis működéséhez szükséges információ teljes körű átadásában.

(8) A minisztériumban alkalmazandó iratminták a minisztérium belső honlapján kerülnek közzétételre.

II. Fejezet

A MINISZTÉRIUM VEZETÉSE

3. A miniszter

4. § (1) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között irányítja a minisztériumot.

(2) A miniszter a minisztérium vezetőjeként különösen

1. meghatározza a minisztérium szervezeti felépítését és működésének főbb szabályait,

2. meghatározza a miniszteri programot, meghatározza és jóváhagyja a minisztérium jogalkotási, illetve intézményi munkatervét és az ágazati célkitűzéseket,

3. jóváhagyja a minisztérium éves költségvetését és zárszámadási javaslatát,

4. jogszabályban meghatározott körben kormány-előterjesztést tesz a köztársasági elnöknek, és ellenjegyzi a köztársasági elnöki határozatot,

5. meghatározza a személy- és munkaügyi tevékenység alapelveit, a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök minisztériumi előkészítésének, egyeztetésének rendjét, a gazdálkodás, az ellenőrzés, a munkavégzés, az ügyintézés, az iratkezelés és a titokvédelem előírásait,

6. megállapítja az irányítás és a felügyelet rendjét,

7. gyakorolja a jogszabályban meghatározott alapítói jogokat, ennek keretében a pénzügyminiszterrel egyetértésben határoz az irányítása alatt működő intézmény alapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről,

8. jóváhagyja az irányítása, felügyelete alatt álló központi hivatalok, költségvetési intézmények szervezeti és működési szabályzatát a középirányító szerv közreműködésével irányított szervek kivételével,

9. a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) szerinti fenntartói irányítási jogkörében kiadja, illetve módosítja az állami felsőoktatási intézmények alapító (megszüntető) okiratait,

10. gyakorolja a felügyeleti, tulajdonosi jogokat,

11. kitüntetéseket, címeket és díjakat adományoz, illetve von meg,

12. együttműködik a Magyar Tudományos Akadémiával,

13. jogszabály szerint tagot delegál a térségi fejlesztési tanácsokba,

14. irányítja a jogszabályban irányítása alá rendelt központi hivatalokat és a minisztérium alá tartozó költségvetési intézményeket,

15. ellátja az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: IKOP), valamint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (a továbbiakban: KEHOP) 2-3. és 5. prioritása tekintetében a hatáskörébe tartozó célkitűzésekkel kapcsolatos szakpolitikai felelősi feladatokat,[7]

16.[8]

17. gyakorolja az Nftv. szerint őt megillető, az állami felsőoktatási intézmény rektora és kancellárja megbízása, felmentése kezdeményezésével és gazdasági vezetőivel kapcsolatos fenntartói jogköröket,

17a. az Nftv.-ben foglaltak alapján az állami hatáskörök ellátásában közreműködő testületek vonatkozásában előterjesztői, delegálási jogot gyakorol, a miniszterelnök intézkedését kezdeményezi a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási Tervezési Testület tagjainak megbízása, a főiskolai tanárok kinevezése vonatkozásában, továbbá a köztársasági elnök intézkedését kezdeményezi az egyetemi tanárok kinevezése vonatkozásában,[9]

18. gyakorolja az irányítása alá tartozó központi hivatalok és azok területi szervei vezetői felett, valamint a jogszabályban meghatározott információbiztonsági felügyelő tekintetében a kinevezés (kirendelés) és felmentés tekintetében a munkáltatói jogokat,

19. ellátja a szakképzésről szóló törvényben a Kormány ágazatért felelős tagja számára meghatározott feladatokat,[10]

20.[11]

21. ellátja azokat a feladatokat, gyakorolja azokat a hatásköröket, amelyeket jogszabály számára meghatároz.

22. a körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár által elkészített, a kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételeknek az energiaszektor dekarbonizálására és modernizációjára fordítható része és egyéb hazai, az energia- és klímapolitikai célok elérését szolgáló célelőirányzatok felhasználásának éves szakpolitikai tervezését tartalmazó dokumentum alapján közvetlen utasítást adhat ki a bevételek felhasználása tárgyában az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvénnyel (a továbbiakban: 2012. évi CCXVII. törvény) összhangban.[12]

23. rendelkezik a Gazdaság-újraindítási Foglalkoztatási Alap (a továbbiakban: GFA) felett,[13]

24. az államháztartás számviteléről szóló Korm. rendelet alapján az alapot kezelő szerv vezetőjeként jóváhagyja a GFA költségvetési beszámolóját.[14]

(3) A miniszter gyakorolja a tulajdonosi, alapítói, felügyeleti, közreműködői jogokat a jogszabály vagy megállapodás alapján a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok, valamint a minisztérium alapítói joggyakorlása alá tartozó alapítványok, közalapítványok felett.

(4) A miniszter a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjeként gyakorolja és ellátja a jogszabályban részére meghatározott hatásköröket és feladatokat.

(5) A miniszter - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az e Szabályzatban foglalt háttérintézményi irányítási, felügyeleti, továbbá tulajdonosi, alapítói joggyakorlási rendtől írásbeli utasítással eltérhet.

5. § A miniszter irányítja

a) a közigazgatási államtitkár,

b) a parlamenti és stratégiai államtitkár,[15]

c) a gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár,[16]

d) a felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár,[17]

e) a körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár,[18]

f)[19]

g) a kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár,[20]

h) a közlekedéspolitikáért felelős államtitkár és

i)[21]

j) az "Egy a természettel" Titkársági Főosztály vezetőjének

k) a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár[22]

tevékenységét.

6. § A miniszter munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet és titkárság működik.

7. § (1) A miniszter általános helyettesítését akadályoztatása vagy távolléte esetén - a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 21. §-ában meghatározott rendelkezéseknek megfelelően -jogszabály, kormányhatározat vagy jelen utasítás eltérő rendelkezése hiányában, a miniszter utasításai szerint eljárva miniszterhelyettesként a parlamenti és stratégiai államtitkár látja el.[23]

(2) A miniszter akadályoztatása vagy távolléte esetén a helyettesítését ellátó államtitkár kijelölésére egyedi utasítást adhat ki.

(3) A miniszter és a parlamenti és stratégiai államtitkár egyidejű akadályoztatása vagy távolléte esetén, a miniszter iránymutatása szerint eljárva a minisztert[24]

a) a belgazdasággal, a gazdaságfejlesztéssel, az iparügyekkel és a felnőttképzéssel, a fejlesztési célelőirányzatok kezelésével, szabályozásával és ellenőrzésével, a területfejlesztéssel, a nem európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikával, valamint a Modern Városok Programmal összefüggő miniszteri hatáskörök tekintetében a gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár,[25]

b) a kormányzati tudománypolitikával, a tudománypolitika koordinációjával, valamint a felsőoktatással, szakképzéssel összefüggő miniszteri hatáskörök tekintetében a felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár,[26]

c) a bányászati ügyekkel, az energia- és klímapolitikával és az elektromobilitással, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és szolgáltatási díj megállapításával, hulladékgazdálkodással, víziközmű-szolgáltatással és a vállalati fenntarthatósággal kapcsolatos szabályozással összefüggő miniszteri hatáskörök tekintetében a körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár,[27]

d)[28]

e) a fogyasztóvédelemmel és a kereskedelemmel összefüggő miniszteri hatáskörök tekintetében a kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár,

f) az állami infrastruktúra-beruházásokkal és közlekedéssel összefüggő miniszteri hatáskörök tekintetében a közlekedéspolitikáért felelős államtitkár,

g) az infokommunikációval, az elektronikus hírközléssel, az informatikával, az audiovizuális médiával, a digitalizációval és a Digitális Jólét Programmal összefüggő miniszteri hatáskörök tekintetében a közigazgatási államtitkár

h) a foglalkoztatáspolitikával és társadalmi párbeszéddel összefüggő miniszteri hatáskörök tekintetében a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár[29]

helyettesíti.

(4) A miniszter nem helyettesíthető

a) a miniszteri rendelet, a miniszter által kiadott normatív utasítás, illetve a más miniszterrel egyetértésben kiadandó rendelethez adott egyetértési nyilatkozat aláírásában,

b) a miniszter irányítása, fenntartói joggyakorlása alatt működő intézmény

ba) alapításával, átalakításával, megszüntetésével,

bb) szervezeti és működési szabályzatának kiadásával, módosításával - a középirányító szerv közreműködésével irányított szervek kivételével - kapcsolatos döntések meghozatalában,

c) a 6. függelék I. pontjában foglalt táblázat 2. és 3. sora, valamint a 6. függelék II. pontjában foglalt táblázat 2. és 3., valamint 5. sora szerinti munkáltatói jogainak gyakorlása során,[30]

d) a Magyarország állami kitüntetéseinek adományozására a miniszterelnöknek adott javaslat megtétele tekintetében,

e) a miniszterelnöknek és a köztársasági elnöknek címzett ügyiratok aláírásában,

f) a miniszter által adományozható elismerés (díj, Miniszter Elismerő Oklevele) oklevelének aláírásában.

(5) A minisztert akadályoztatása vagy távolléte esetén a Kormány ülésén a parlamenti és stratégiai államtitkár, egyidejű akadályoztatásuk vagy távollétük esetén a miniszter által egyedileg kijelölt államtitkár helyettesíti.[31]

(6) A miniszter az Országgyűlés munkájával összefüggő miniszteri hatáskörök gyakorlása tekintetében - az (1) bekezdéstől eltérően - egyedileg a minisztérium más államtitkárát is kijelölheti.

(7) A minisztert akadályoztatása vagy távolléte esetén jogszabály rendelkezései szerint a pénzügyminiszter helyettesíti az egyetemi rektorok megbízására és felmentésére, az egyetemi tanárok kinevezésére és felmentésére vonatkozó, a köztársasági elnök részére megküldendő miniszteri javaslat aláírása tekintetében, továbbá a köztársasági elnök egyéb intézkedésének kezdeményezésében, illetve ellenjegyzésében.[32]

4. A közigazgatási államtitkár

8. § (1) A közigazgatási államtitkár vezeti a minisztérium hivatali szervezetét, ennek keretében gyakorolja a Kit. 25. § (1) bekezdése szerinti - a minisztérium szervezetéhez tartozó, a Kit. hatálya alá tartozó kormánytisztviselők és állami vezetők feletti igazgatási irányítás gyakorlásával összefüggő - hatásköröket.

(2) A közigazgatási államtitkár feladatkörében gyakorolja a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 3. §-ában meghatározott irányítási jogokat.

9. § (1) A közigazgatási államtitkár

a) gyakorolja a munkáltatói jogokat a - Vasúti Igazgatási Szerv kormánytisztviselőinek, munkavállalóinak kivételével - a minisztérium állományába tartozó foglalkoztatottak felett,[33]

b) a miniszternek aláírás céljából történő felterjesztés előtt jóváhagyja a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét,

c) döntések, jogszabályok, szabályzatok, valamint intézkedések kiadását kezdeményezheti az arra jogosult vezetőnél,

d) gondoskodik az alárendeltségébe tartozó helyettes államtitkárok, illetve szervezeti egységek tekintetében a miniszter, államtitkár irányítási jogkörében hozott döntéseinek végrehajtásáról, valamint a szakmaterülettől független közigazgatási koordinációs kérdésekben a helyettes államtitkárokat közvetlenül irányítja és ellenőrzi,

e) az illetékes államtitkár útján kezdeményezi az államtitkárok, a nem közvetlen alárendeltségébe tartozó helyettes államtitkárok szakmai irányítási jogkörébe tartozó döntések meghozatalát, azok végrehajtásának ellenőrzését.

f) a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok tekintetében - a gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának rendjéről szóló utasításban meghatározottak szerint -a miniszter által átruházott hatáskörben - tulajdonosi jogköröket gyakorol.[34]

g) gyakorolja a Vasúti Igazgatási Szerv vezetője felett a kinevezés és a felmentés kivételével az egyéb munkáltatói jogokat.[35]

(2) A közigazgatási államtitkár irányítja a minisztérium egységes szempontok alapján történő jogszabály-előkészítési tevékenységét és a közigazgatási feladatok ellátását.

10. § (1) A közigazgatási államtitkár a minisztériumi szervezeti egységek összehangolt működésével kapcsolatos feladatkörében

a) koordinálja a Szabályzat és a minisztérium belső szabályzatainak kötelező felülvizsgálatát,

b) javaslatot tesz a minisztérium jogalkotási, illetve intézményi munkatervére, valamint folyamatosan figyelemmel kíséri a jogalkotási, illetve intézményi munkatervi feladatok teljesítését, továbbá összehangolja a miniszter Kormány munkatervéhez tett javaslatainak az előkészítését,

c) ellenőrzi a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, a jogalkotási, illetve intézményi munkatervben és a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását,

d) nyilvántartja a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős feladatokat, és ellenőrzi végrehajtásukat, valamint a végrehajtásról tájékoztatja a minisztériumi vezetőket,

e) felelős a minisztérium beszerzési és közbeszerzési terve összeállításáért, folyamatosan figyelemmel kíséri azok teljesítését,

f) felelős a minisztérium utazási és fogadási tervének összeállításáért, és annak érdemi nyomon követéséért,

g) segíti a kormánybiztos, szükség szerint miniszteri biztos munkáját, ahhoz jogi, igazgatási, szervezési támogatást nyújt,

h) a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és minisztériumi vezetői döntésekről rendszeresen tájékoztatja a helyettes államtitkárokat és az önálló szervezeti egységek vezetőit,

i) felel a kormányzati döntés-előkészítés keretében a központi államigazgatási szervektől beérkező kormányelőterjesztések, jelentések, jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetei észrevételezésének és véleményezésének összehangolásáért, ellenőrzi az észrevételezési és véleményezési határidők megtartását,

j) felel a minisztérium szervezeti egységeinek a kormányüléssel, kabinetek üléseivel, valamint a Közigazgatási Államtitkári Értekezlettel kapcsolatos feladatai összehangolásáért,

k) koordinálja az általa létrehozott szakmai munkacsoport működését,

l) koordinálja az államtitkárok - 15. § a) pont ad) alpontjában meghatározott feladatainak - végrehajtását,

m) az érintett ágazatok közreműködésével koordinálja a Modern Városok Programban és a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos feladatkörébe tartozó egyéb településfejlesztési programokban a minisztérium szakpolitikai felelősségébe tartozó projektek előkészítését, megvalósítását és nyomon követését.

n) felelős a minisztérium közbeszerzéseinek és beszerzéseinek szabályozottságáért,

o) felel a minisztérium közbeszerzési eljárásaihoz kapcsolódó feladatokért,

p) meghozza a közbeszerzési eljárások eredményére vonatkozó döntést.

q) felel az Integrált Jogalkotási Rendszerrel összefüggő szervezeti adminisztrációs, koordinációs és jogalkotási feladatokért.[36]

(2) A közigazgatási államtitkár a minisztériumi szervezeti egységek tevékenységéhez kapcsolódó igazgatási feladatkörében

a) meghatározza a működés pénzügyi feltételeit, biztosítja a minisztériumi munkarend, ügyintézés és iratkezelés, valamint a gazdálkodás szabályainak megtartását,

b) folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a minisztérium személyügyi és a szervezeti működése összhangban van-e a jogszabályokkal, belső szabályzatokkal, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjével,

c) koordinálja a személyügyek intézését, felelős a minisztérium humánerőforrás- és álláshely-gazdálkodásáért,[37]

d) a vonatkozó jogszabályokra figyelemmel javaslatot tesz a minisztérium személyi juttatásainak, létszám-, bér- és jutalmazási kereteinek, valamint a béralapot terhelő egyéb kifizetéseknek a meghatározására,

e) ellátja a költségvetési gazdálkodási, pénzügyi, elemzési, tervezési, vagyongazdálkodási dokumentációs tevékenységeket,

f) koordinálja a külső források megszerzésével kapcsolatos feladatokat és a megítélt támogatások felhasználásának folyamatát,

g) figyelemmel kíséri a minisztérium informatikai, nyilvántartó és szolgáltató rendszereinek hiteles, megbízható és biztonságos fejlesztését és működtetését,[38]

h) irányítja a minisztérium iratkezelési tevékenységét, a minősített adatok védelmével kapcsolatos feladatok ellátását,

i) gondoskodik a minisztérium iratkezelési szabályzatának elkészítéséről és karbantartásáról,

j) elősegíti a minisztérium ágazati informatikai feladatainak ellátását,

k) gondoskodik a minisztérium feladatkörét érintően az informatikai szakterületet érintő szabályzatok elkészítéséről,

l) gondoskodik a minisztérium feladatkörét érintően a biztonsági ügyeletre, az ágazati honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatokra vonatkozó szabályok, az ágazati létfontosságú rendszerek és létesítmények kijelölésére vonatkozó jogszabályok szakmai javaslatának elkészítéséről és a kapcsolódó feladatok ellátásáról,

m) irányítja a minisztérium honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatainak ellátását és

n) gondoskodik a minisztériumi Ügyfélszolgálati Információs Iroda működtetéséről.

(3) A közigazgatási államtitkár

a) a kormányzati döntés-előkészítéssel összefüggő feladatkörben részt vesz a Közigazgatási Államtitkári Értekezleten,

b) ellátja a minisztérium képviseletét az uniós tematikájú Kormányüléseket előkészítő, közigazgatási államtitkári szintű Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: közigazgatási államtitkári szintű EKTB) ülésein,

c) biztosítja a miniszteri döntésekhez szükséges információk, háttéranyagok észszerű időben történő összeállítását, valamint a miniszteri döntésekből eredő feladatok megvalósulását,

d) megkéri a jogszabályban előírt esetekben a vezetői kinevezések kapcsán a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárának előzetes egyetértési nyilatkozatát,

e) irányítja a jogi képviseleti feladatok ellátását, ennek keretében előzetesen engedélyezi a perbeli egyezség megkötését,

f) előzetesen jóváhagyja az ügyvédi kamarába történő - kamarai jogtanácsosi, vagy jogi előadói - tagfelvételre irányuló kérelem benyújtását.

g) ellátja az építésgazdasággal kapcsolatos alábbi feladatokat:[39]

ga) gondoskodik az építésgazdasággal kapcsolatos jogszabályok szakmai előkészítéséről,

gb) ellátja az építőipar és az építőanyag-ipar ágazati irányításával kapcsolatos feladatokat,

gc) gondoskodik az építésügyi ágazati és foglalkoztatási elvárások érvényre juttatásáról a képzési követelményekben az alap-, közép- és felsőfokú, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatási, képzési intézményeknél és a társadalom más érintett szervezeteinél,

gd) gondoskodik az építésügyi műszaki irányelvek kidolgozásáról és felülvizsgálatáról az építésügyi műszaki irányelvek kidolgozásáért felelős bizottság létrehozatala révén,

ge) felügyeli az építési termékkel kapcsolatos feladatok ellátását.

(4) A közigazgatási államtitkár gondoskodik a minisztérium minden szintjén érvényesülő belső kontrollrendszer kialakításáról, működtetéséről, fejlesztéséről, ennek keretében a belső ellenőrzés megfelelő működtetéséről, továbbá a külső ellenőrzések koordinációjáról.

(5) A közigazgatási államtitkár gyakorolja a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben

a) a miniszterhez,

b) a miniszterhez mint a fejezetet irányító szerv vezetőjéhez,

c) a miniszterhez mint a költségvetési szerv vezetőjéhez telepített jogköröket.

(6) A közigazgatási államtitkár mint a minisztérium hivatali szervezetének vezetője gondoskodik

a) a minisztériumi szervezet a rá vonatkozó szabályoknak, a miniszter és a Kormány által meghatározott célkitűzéseknek, értékeknek és elveknek megfelelő működtetéséről (integritás),

b) a szervezet integritásának biztosítására irányuló, a belső kontrollrendszerbe illeszkedő vezetési és irányítási rendszer kialakításáról és működtetéséről (integritásirányítási rendszer),

c) az integritás tanácsadó kijelöléséről és munkája irányításáról,

d) a szervezet működésével összefüggő visszaélésekre, szabálytalanságokra és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadását és kivizsgálását működtető mechanizmusról.

(7) A közigazgatási államtitkár a minisztérium személyügyi feladatai tekintetében irányítja

a) a minisztérium személyügyi politikájának megvalósítását,

b) a miniszter feladatkörébe tartozó ágazati és egyéb személyügyi döntések előkészítését,

c) az emberi erőforrásokkal kapcsolatos közszolgálati feladatok jogszerű ellátását,

d) a minisztérium személyi állománya kiválasztásával, jogviszonyának létrehozásával, módosításával és megszüntetésével összefüggő, valamint a miniszter által irányított, felügyelt intézményekkel kapcsolatos személyügyi feladatok ellátását, illetve ezen intézmények személyügyi tevékenységének összehangolását.

(8) A közigazgatási államtitkár irányítja a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet, a továbbiakban: GDPR) alapján kijelölt adatvédelmi tisztviselő tevékenységét, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.[40]

11. § A közigazgatási államtitkár irányítja

a) az európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár,

b) a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár,

c) a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár,

d) az Ellenőrzési Főosztály vezetőjének,

e) a Jogtanácsosi Főosztály vezetőjének,[41]

f) a Humánpolitikai Főosztály vezetőjének[42]

g) a digitalizációért felelős helyettes államtitkár[43]

h) az Építés- és Zöldgazdaságért Felelős Főosztály vezetőjének[44]

tevékenységét.

12. § (1) A közigazgatási államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A közigazgatási államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

13. § A közigazgatási államtitkárt - ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása vagy távolléte esetén a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár, annak akadályoztatása vagy távolléte esetén a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár, azok akadályoztatása vagy távolléte esetén az európai uniós és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár helyettesíti. A közigazgatási államtitkár hatáskörét a tisztség betöltetlensége esetén - a minisztert helyettesítő jogkörök kivételével - a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gyakorolja.

5. Az államtitkárok

5.1. Általános rendelkezések

14. § A minisztériumban

a) parlamenti és stratégiai államtitkár,[45]

b) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár,[46]

c) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár,[47]

d) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár,[48]

e)[49]

f) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár,[50]

g) közlekedéspolitikáért felelős államtitkár és

h)[51]

i) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár[52]

működik.

15. § Az államtitkárok

a) a Szabályzatban meghatározott helyettes államtitkárok, valamint főosztályok tekintetében szakmai, politikai irányítási feladatkörükben eljárva gyakorolják a Ksztv. 3. §-a szerinti hatásköröket, amely hatáskörükben

aa) részt vesznek az ágazat szakmai, politikai és fejlesztéspolitikai elveinek és stratégiáinak meghatározásában,

ab) eljárnak az ágazat szakmapolitikai ügyeiben, meghozzák a miniszteri döntést nem igénylő szakmapolitikai döntéseket, szükség esetén közvetlenül intézkednek vagy a miniszternél intézkedést kezdeményeznek,

ac) a miniszternek aláírás céljából történő felterjesztés előtt jóváhagyják a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét,

ad) meghatározzák az ágazati költségvetési javaslat kidolgozásának alapelveit és irányítják az ágazati költségvetés tervezésének, a költségvetés végrehajtásának és a költségvetési beszámoló elkészítésének feladatait, továbbá gondoskodnak a költségvetési tervjavaslatok szakmai tartalmának meghatározásáról, az egyes szakmai programok számszaki megalapozásáról,

ae) részt vesznek az ágazattal kapcsolatos európai uniós és nemzetközi feladatok ellátásában,

af) részt vesznek az ágazati jogszabályok szakmai előkészítésében, illetve a közvetlen irányításuk alá tartozó szervezeti egységek tekintetében gondoskodnak a feladat ellátásáról,

ag) kialakítják az ágazati gazdasági és gazdálkodási stratégiát,

ah) gondoskodnak szakpolitikájuk kidolgozása és végrehajtása során a társadalmi felzárkózási szempontok érvényesítéséről,

b) intézik a miniszter által számukra meghatározott egyedi feladatokat, ezen belül a szakterületet érintő koncepciót és megoldási javaslatokat dolgoznak ki, kialakítják és képviselik a minisztériumi álláspontot,

c) ágazatukat érintően javaslatot tesznek az európai uniós társfinanszírozású programok éves fejlesztési kereteinek, felhívásainak és szükség esetén operatív programjainak a tartalmára, módosítására,[53]

d) a miniszter utasításainak megfelelően, a kommunikációért felelős szervezeti egység vezetője szakmai iránymutatásai szerint ellátják a minisztérium sajtóképviseletét,

e) javaslatot tesznek a minisztérium jogalkotási, illetve intézményi munkatervének fő célkitűzéseire és tartalmára,

f) közreműködnek a miniszter döntéseinek közpolitikai megalapozásában és azok végrehajtásában,

g) a miniszter utasításainak megfelelően részt vesznek az érdekegyeztetésben és a miniszter által meghatározott minisztériumközi bizottságok munkájában,

h) javaslatot tesznek a miniszter számára stratégiai partnerségi megállapodások megkötésére,

i) javaslatot tesznek a minisztériumi szervezet kialakítására és módosítására,

j) javaslatot tesznek a miniszter számára díjak, kitüntetések adományozására,

k) a parlamenti és stratégiai államtitkár megkeresésére soron kívül tájékoztatást adnak parlamenti ügyekben,[54]

l) ellátják mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter állandó vagy eseti jelleggel őket megbízza,

m) egymással előzetesen egyeztetnek, ha a fővárosi és megyei kormányhivatalok (a továbbiakban: kormányhivatalok) szakmai irányítása vagy a Magyar Államkincstárról szóló 310/2017. (X. 31.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése szerinti hatáskörök gyakorlása keretében kiadott utasítások, körlevelek és egyéb intézkedések más államtitkár hatáskörét is érintik,

n) minden szerdán írásban tájékoztatják a minisztert - napi bontásban - a következő heti államtitkári programjaikról,

o) folyamatosan tájékoztatást nyújtanak a parlamenti és stratégiai államtitkár részére a szakterületükhöz tartozó feladatok előrehaladásáról.[55]

5.2. A parlamenti és stratégiai államtitkár[56]

16. § A parlamenti és stratégiai államtitkár[57]

a) miniszterhelyettesként ellátja a miniszter általános helyettesítését,

b) eljár a feladatkörébe tartozó ügyekben, valamint - jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz eltérő rendelkezése hiányában - a minisztert helyettesítő feladatkörével összefüggő, illetve a miniszter által rá átruházott ügyekben,

c) közreműködik a minisztériumhoz tartozó ágazatok fő szakmai, politikai elveinek és stratégiáinak meghatározásában,

d) a miniszter által kijelölt ügyekben ellátja a minisztériumhoz tartozó ágazatok közötti koordinációs feladatokat,

e) felügyeli, összehangolja és elemzi a minisztériumi stratégia kiemelt projektjeinek végrehajtását, ennek keretében javaslatot fogalmazhat meg a végrehajtással összefüggésben,

f) irányítja, szervezi és összefogja a minisztérium kommunikációját, gondoskodik a folyamatos, összehangolt és kiegyenlített minisztériumi kommunikáció megteremtéséről,

g) kommunikációs szempontból jóváhagyja a parlamenti válaszokat,[58]

h) intézkedést kezdeményezhet az államtitkároknál, illetve akadályoztatásuk vagy távollétük esetén a helyettes államtitkároknál,

i) tájékoztatást kérhet az államtitkároktól a szakterületükhöz tartozó feladatok előrehaladásáról,

j) politikai szempontból véleményezheti az európai uniós forrásból megvalósuló projekteket, és azokra javaslatot tehet,

k) koordinálja a minisztérium Országgyűléssel kapcsolatos feladatainak ellátását,

l) gondoskodik a minisztérium országgyűlési munkájának szervezéséről és összehangolásáról, az Országgyűlés és a minisztérium közötti információs összeköttetésről, a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó törvényjavaslatok, határozati javaslatok, jelentések, beszámolók és tájékoztatók benyújtásáról,

m) ellátja az Országgyűlés európai uniós forrásokhoz kapcsolódó ellenőrző funkciójával kapcsolatos feladatokat.

n)[59]

17. § A parlamenti és stratégiai államtitkár közvetlenül irányítja[60]

a) a stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár,

b) a Parlamenti Kapcsolatok Főosztály vezetője,

c) a Kommunikációs Főosztály vezetője

tevékenységét.

18. § (1) A parlamenti és stratégiai államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet és titkárság működik.[61]

(2) A parlamenti és stratégiai államtitkár irányítja a kabinetfőnöke tevékenységét.[62]

19. § A parlamenti és stratégiai államtitkárt - ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása vagy távolléte esetén a minisztérium Országgyűléssel kapcsolatos feladatainak ellátásával kapcsolatban a gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár, általános ügyekben a stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár, a stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár akadályoztatása vagy távolléte esetén a kabinetfőnöke helyettesíti. A parlamenti és stratégiai államtitkár helyettesítését a tisztség betöltetlensége esetén a gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár látja el.[63]

5.3. A gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár[64]

20. § (1) A gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár a belgazdaságért való felelőssége körében meghatározza a belgazdaság irányításának cél-, eszköz- és intézményrendszerét.[65]

(2) A gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár az iparügyekért való felelőssége körében[66]

a) gondoskodik az iparügyekkel kapcsolatos jogszabályok előkészítéséről,

b) gondoskodik a termékek műszaki és biztonsági szabályozásáról, a nemzeti akkreditálásra és szabványosításra vonatkozó jogszabályok szakmai előkészítéséről,

c)[67]

d) az ipar és gazdaságfejlesztés lehetőségeit alapvetően befolyásoló képzési területeken kezdeményezési joggal rendelkezik a kialakítandó programok és szabályozást illetően a szakpolitikai célok összehangolása érdekében,

e) a tudásgazdaság fejlesztésének hatékony ösztönzése érdekében a kutatás-fejlesztést és innovációt támogató programok tekintetében véleményezési joggal rendelkezik, különös tekintettel az európai uniós támogatásból illetve a hazai költségvetési forrásból származó gazdaságfejlesztési és innovációs források felhasználására, illetve az azok érdekében készülő stratégiák és elemzések véleményezésére.[68]

f)[69]

(3) A gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár a felnőttképzésért való felelőssége körében ellátja a felnőttképzéshez kapcsolódó következő szakpolitikai feladatokat:[70]

1. a felnőttképzési hatáskörök tekintetében ellátja a szakképzési államigazgatási szerv szakmai irányításával, illetve felügyeletével kapcsolatos feladatokat,

2. közvetlenül irányítja a felnőttképzéssel és a képzési támogatásokkal összefüggő feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység munkáját,

3. kijelöli a felnőttképzéssel és a képzési támogatásokkal kapcsolatos jogalkotás koncepcionális irányait,

4. irányítja a felnőttképzéshez és a képzési támogatásokhoz kapcsolódó jogszabályok előkészítését,

5. képviseli a minisztériumot a felnőttképzéssel kapcsolatos feladatok tekintetében külső szervezetekkel történő egyeztetéseken (minisztériumok, gazdasági kamara, kormányhivatal stb.),

6. irányítja a gazdasági kamarák felnőttképzési feladatait szabályozó megállapodások előkészítését,

7. kidolgozza a minisztériumnak a felnőttképzési törvény hatálya alá tartozó oktatás, képzés fejlesztésével kapcsolatos feladatainak, továbbá a 2021-2027 európai uniós programozási időszak fejlesztéseinek irányát,

8. irányítja a felnőttképzésért felelős miniszter törvény szerinti feladatainak ellátását,

9. irányítja a felnőttképzésért felelős szervezeti egységnek a felnőttképzési szakértői tevékenységgel, az egész életen át tartó tanulással és - a szakképzésért felelős helyettes államtitkárral együttműködve - a pályakövetéssel kapcsolatos munkáját,

10. közreműködik a miniszter felnőttképzési és képzési támogatásokkal összefüggő kormányzati politikájával kapcsolatos feladatainak ellátásában,

11. közreműködik a hátrányos helyzetűek integrációját elősegítő felnőttképzési programok, pályázatok kidolgozásában,

12. ellátja egyes, az európai uniós társfinanszírozású felnőttképzési programok szakpolitikai felelősi feladatait,

13. ellátja a felnőttképzési államigazgatási szerv szakmai irányításával, illetve felügyeletével kapcsolatos feladatokat,

14. egyetértési jogot gyakorol a GFA képzési alaprészének felhasználására vonatkozó irányelvekkel és tervezéssel kapcsolatban.

(4)[71]

(5) A gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár a gazdaságfejlesztésért való felelőssége körében[72]

a) gondoskodik a gazdaságfejlesztéssel és vállalkozáspolitikával kapcsolatos jogszabályok szakmai előkészítéséről,

b) a hatáskörébe utalt hazai és európai uniós fejlesztéspolitikai eszközök tekintetében a fejlesztéspolitikával összefüggő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítésében közreműködik,

c) meghatározza az általános és ágazati stratégiákat, beleértve a fejlesztési stratégiákat is,

d) részt vesz az európai uniós források operatív programjainak végrehajtása során a gazdaságfejlesztési és vállalkozásfejlesztési célok meghatározásában és megvalósításában,

e) meghatározza az állami szerepvállalással megvalósuló hitel- és tőkepiaci programok stratégiai kereteit,[73]

f) közreműködik a gazdaságfejlesztést ösztönző kutatási, fejlesztési és innovációs (a továbbiakban: K+F+I) tevékenységek ösztönzésében és összehangolásában az általános K+F+I tevékenységekkel,

g) az államtitkári hatáskörbe utalt döntések tekintetében gondoskodik a fejlesztési célelőirányzatok felhasználásáról, kezeléséről, ellenőrzéséről,

h) közreműködik a fejlesztési programok népszerűsítésében,

i) a jogszabályokban, illetve a Kormány által megállapított módon és rendben, a miniszter utasításai szerint képviseli Magyarországot az Európai Unió Versenyképességi Tanácsában,

j) közreműködik a minisztérium térségi fejlesztési tanácsokban való tagságával összefüggő feladataiban, ellátja az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórumban való részvétellel kapcsolatos feladatokat.[74]

k) ellátja a nem európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikával összefüggő feladatokat.[75]

(6) A gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár a külföldi működő tőke befektetések ösztönzéséért való felelőssége körében[76]

a) a külföldi működőtőke-befektetések ösztönzésére, az áruk és szolgáltatások külkereskedelmének, valamint a hazai vállalkozások működő tőke-exportjának elősegítésére kidolgozott stratégiát végrehajtja,

b) felügyeli az ipari parkokkal kapcsolatos és a vállalkozásfejlesztési feladatok ellátását.

(7) A gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár a stratégiailag fontos vállalati szegmensekkel kapcsolatos felelőssége körében stratégiát és programot dolgoz ki a magyar gazdasági életben kiemelt jelentőséget betöltő vállalkozások szegmenseinek, különösen a magyar tulajdonosi hátterű vállalkozások gazdasági helyzetének megerősítése, regionális versenyképességének fokozása érdekében, valamint kapcsolatot tart ezekkel a vállalkozásokkal.[77]

(8) A gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár az iparfejlesztéssel és a gazdaságfejlesztéssel kapcsolatosan, a kutatás-fejlesztés és innováció elősegítésére különös figyelemmel[78]

a) irányítja a Kormány iparfejlesztési koncepciójának és programjának kidolgozását,

b) koordinálja és előkészíti a tudásalapú iparágak, és ágazati értékláncok fejlesztését szolgáló stratégiai programokat, részt vesz azok végrehajtásában, és nyomon követi megvalósításukat, azok nemzetközi versenyképességének biztosítása érdekében,

c) kidolgozza a Kormány vállalkozásfejlesztési stratégiáját, felel a kis- és középvállalkozások fejlesztéspolitikai, valamint a versenyképességükre vonatkozó gazdaságpolitikai koncepcióiért és programjaiért.

(8a) A gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár ellátja a stratégiai szektorokban működő vállalkozások külföldi felvásárlásával, a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelmével kapcsolatos, jogszabály által a belgazdaságért felelős miniszter hatáskörébe utalt feladatokat.[79]

(9) A gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár a 15. § a) pontjában foglaltak alapján irányítja[80]

a) az iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkár,

b) a gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár,

c) a Felnőttképzési Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

(10) A gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár feladatainak ellátása érdekében kabinet és titkárság működik. A gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár irányítja a kabinetfőnök tevékenységét.

(11) A gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkárt - ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása vagy távolléte esetén[81]

a) az iparral összefüggő államtitkári hatáskörök tekintetében az iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkár,

b) a gazdaságfejlesztéssel, fejlesztési programokkal és vállalkozáspolitikával összefüggő államtitkári hatáskörök tekintetében a gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár,

c) a felnőttképzéssel összefüggő és egyéb államtitkári hatáskörök tekintetében a kabinetfőnök[82]

helyettesíti.

5.4. Felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár[83]

21. § (1) A felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár[84]

a) felel az ágazatot érintő jogszabályok szakmai előkészítéséért, módosításuk kezdeményezéséért, illetve azok végrehajtásáért, közreműködik a nemzetközi tárgyalásokra előterjesztendő anyagok előkészítésében,

b) felelős a terület tárcaközi szakmai kapcsolatainak működtetéséért és a társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartásért,

c) közreműködik az illetékességébe tartozó ügyekben az ágazattal kapcsolatos hazai pályázati tervezési feladatokban,

d) a részt vesz a 2020 utáni európai uniós programozási időszak fejlesztési programjainak tervezésében, valamint a legmagasabb szintű nemzeti tervezési dokumentum (Partnerségi Megállapodás) kidolgozásában, különös tekintettel a kutatás, fejlesztés és innováció vonatkozású programrészekre és azok szakpolitikai célokkal való összhangjának biztosítására,

e) gondoskodik az ágazati-szakmai stratégiák előkészítéséről,

f) felterjeszti a miniszter részére a támogatásra javasolt projekteket,

g) irányítja az ágazatot érintő végrehajtási feladatok ellátását, koordinálja és felügyeli a támogatási szerződésekben foglalt átfogó és konkrét célok megvalósulását,

h) részt vesz a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet ösztönző közvetett, adórendszeren belüli támogatási konstrukciók kialakításában, ellátja ezek hazai és nemzetközi összehasonlító értékelésével kapcsolatos feladatokat,

i) kezdeményezi és irányítja a kutatás-fejlesztési és innovációs ösztönzést célzó eszközrendszer kialakítását elősegítő programok kidolgozását, és részt vesz az ehhez kapcsolódó szabályozási feladatok ellátásában,

j) közreműködik a gazdaságfejlesztést ösztönző K+F+I tevékenységek ösztönzésében, és biztosítja azok összehangolását az általános K+F+I tevékenységekkel,

k) részt vesz Kormány iparfejlesztési koncepciójának és programjának kidolgozásában, különös tekintettel a kutatás-fejlesztés és innováció elősegítésére,

l) részt vesz a tudásalapú iparágak, és ágazati értékláncok fejlesztését szolgáló stratégiai programok kidolgozásában,

m) ellátja a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet] szerinti szakpolitikai felelős hatáskörébe utalt feladatokat,

n) a tudásgazdaság fejlesztésének hatékony ösztönzése érdekében a kutatás-fejlesztést és innovációt támogató programok tekintetében kezdeményezési joggal rendelkezik, különös tekintettel az európai uniós támogatásból, illetve a hazai költségvetési forrásból származó kutatási és innovációs források felhasználására, illetve az azok érdekében készülő stratégiák és elemzések elkészítésére,

o)[85]

p) képviseli a minisztériumot az innovációval és tudománypolitikával kapcsolatos belső és külső egyeztetéseken,

q) az érintett szakterületekkel együttműködve meghatározza, végrehajtja és nyomon követi Magyarország 2021-2030 közötti kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiáját,

r) a hatáskörrel rendelkező minisztériummal együttműködve részt vesz a Kormány felsőoktatási és tudománypolitikai koncepcióinak, stratégiáinak és programjainak kialakításában.

s) szakmai, politikai irányítást gyakorol[86]

sa)[87]

sb) a társadalmi esélyegyenlőség felsőoktatásban való érvényesítése,

sc) a felsőoktatási ágazat működése, hazai és európai uniós forrásokból történő fejlesztése,

sd) a felsőoktatási, valamint az ágazati költségvetési, gazdasági stratégia tervezése,

se) a felsőoktatási ágazat területén a nemzetközi két- és többoldalú kapcsolatok és az európai uniós tagsággal összefüggő szakmai feladatok,

sf) a külföldi oklevelek és szakképzettségek elismerése, sg) a nemzeti felsőoktatás,

sh) a minisztérium irányítása alá tartozó állami felsőoktatási intézmények fenntartói irányításából eredő feladatok koordinálása,

si) felsőoktatási törvényességi felügyeleti, törvényességi ellenőrzési és a felsőoktatási ágazatot érintő személyügyi javaslatokkal kapcsolatos döntések előkészítése,

sj) a felsőoktatásban a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő igazgatási feladatok,

sk) a külhoni magyarok felsőoktatása

t) felel az állam által létrehozott közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és a fenntartásukban működő felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos feladatok ellátásáért,[88]

u) felel a vagyonkezelői alapítvány alapítói jogainak gyakorlása körébe tartozó ügyekért különösen az alapítványi alapítói okirat, az alapítvány felügyelőbizottsága ügyrendjének, befektetési szabályzatának, valamint az alapítói jogok gyakorlójának jóváhagyását igénylő egyéb alapítványi dokumentumok jóváhagyásra előkészítésért.[89]

tekintetében.

21/A. § (1) A felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár ellátja a következő - a felsőoktatás-politikai döntések meghozatala szempontjából illetékességgel rendelkező - testületekkel kapcsolatos, jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz útján meghatározott miniszteri feladatokat:[90]

a) Külhoni Magyar Oktatási Tanács,

b) Felsőoktatási Kerekasztal,

c) Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács.

(2) A felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár jogszabály felhatalmazása alapján közreműködik az irányítói, felügyeleti jogok gyakorlásában, illetve kapcsolatot tart[91]

a) a felsőoktatási intézmények rektoraival, kancellárjaival,

b) a Magyar Rektori Konferenciával,

c) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsággal,

d) a Felsőoktatási Tervezési Testülettel,

e) a Magyar Tudományos Akadémiával,[92]

f) az Oktatási Hivatallal,

g) a Duális Képzési Tanáccsal,

h) a Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Tanáccsal.

22. § A felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár irányítja[93]

a) az innovációért felelős helyettes államtitkár,

b) a szakképzésért felelős helyettes államtitkár,

c) a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár

tevékenységét.

23. § (1) A felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.[94]

(2) A felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár irányítja kabinetje vezetőjének tevékenységét.[95]

24. § A felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén általános ügyekben és a szakképzésért való felelőssége körében a szakképzésért felelős helyettes államtitkár, innovációért való felelőssége körében az innovációért felelős helyettes államtitkár, felsőoktatásért való felelőssége körében a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár helyettesíti. A felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár hatáskörét a tisztség betöltetlensége esetén a szakképzésért való felelőssége körében a szakképzésért felelős helyettes államtitkár, a tudomány- és innovációpolitikáért való felelőssége körében az innovációért felelős helyettes államtitkár, a felsőoktatásért való felelőssége körében a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár gyakorolja.[96]

5.5. A körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár[97]

25. § (1) A körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár[98]

1. gondoskodik az energiagazdálkodás stratégiai feltételeinek megteremtéséről, az integrált energia- és klímatervezés rendszerének kialakításáról, a tervek elkészítéséről,

2. gondoskodik az ásványvagyon nemzetgazdasági érdekeket szolgáló hasznosításával, az energiaellátással és az energiaellátás-biztonsággal, a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezésével, valamint az atomenergia békés célú alkalmazásával kapcsolatos államigazgatási feladatok ellátásáról,

3. gondoskodik a nemzetközi klímapolitikai feladatok ellátásáról, valamint a hazai klímapolitika stratégiai és szabályozási feltételeinek kialakításáról,

4. gondoskodik az európai uniós és unión kívüli energetikai- és klímapolitikai célú pénzügyi források, ennek részeként az üvegházhatású gáz kibocsátási jogosultságok értékesítéséből származó bevételek felhasználására vonatkozó, az energiaszektor dekarbonizálását és modernizációját célzó stratégia kialakításáról és végrehajtásáról,

5. gondoskodik a kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételeknek az energiaszektor dekarbonizálására és modernizációjára fordítható része és egyéb hazai, az energia- és klímapolitikai célok elérését szolgáló célelőirányzatok felhasználásának éves szakpolitikai tervezését tartalmazó dokumentum elkészítéséről és éves felülvizsgálatáról,[99]

6. gondoskodik a megújuló energiaforrások hasznosítására, az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozására vonatkozó programok szakpolitikai tervezéséről, és felügyeli azok kidolgozását, működtetését és végrehajtását,

7. gondoskodik az elektromobilitással kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáról, amelynek keretében ellátja a Zöld Busz Program megvalósításához kapcsolódó feladatok szakmai felügyeletét,[100]

8. gondoskodik az épületenergetikai szabályozásról, valamint az ezzel kapcsolatos programok és épület-energiatakarékossági programok szakpolitikai tervezéséről, és felügyeli azok kidolgozását, működtetését és végrehajtását,[101]

9. megteremti a hidrogén alapú gazdaság stratégiai és szabályozási feltételeit,[102]

10. gondoskodik az Energetikai Innovációs Tanács tevékenységének koordinálásáról és titkársági feladatainak ellátásáról,

11. gondoskodik a miniszter távolléte vagy akadályoztatása esetén a kiotói egységek, az európai uniós emisszió kereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó kibocsátási egységek és az erőfeszítés-megosztási uniós jogi aktusok hatálya alá tartozó egységek értékesítésével kapcsolatos vezetői döntések meghozataláról, az értékesítésre vonatkozó szerződéseknek a miniszter nevében történő aláírásáról,

12. gondoskodik a miniszter távolléte vagy akadályoztatása esetén a jogszabályokban, illetve a Kormány által megállapított módon és rendben, a miniszter utasításai szerint az Európai Unió Energia Tanácsának, illetve szakterületét érintően a Környezetvédelmi Tanácsának ülésén való képviseletéről,

13. felügyeli a fenntartható fejlődési stratégia kidolgozását - ideértve a vállalati fenntarthatóságot is -,

14. felügyeli a hulladékgazdálkodási területhez tartozó hazai, uniós és nemzetközi feladatok ellátására vonatkozó szabályozás előkészítését,[103]

15. felügyeli az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv és az Országos Hulladékgazdálkodási Terv elkészítését, gondoskodik annak végrehajtásáról,[104]

16. felügyeli a kiemelt közszolgáltatások (víziközmű-szolgáltatás, hulladékgazdálkodással összefüggő közszolgáltatások) szabályozásával és gazdasági eszközeivel, valamint fejlesztésével kapcsolatos szakterületi feladatok ellátását,

17. az államtitkári hatáskörbe utalt döntések tekintetében gondoskodik a fejlesztési célelőirányzatok felhasználásáról, kezeléséről, ellenőrzéséről,

18. közreműködik a feladatkörébe tartozó fejlesztési programok népszerűsítésében,

19. felel a Fenntartható Fejlődési Keretrendszer 2030 (Agenda 2030) nemzeti végrehajtásának koordinációjáért,

20. felel a körforgásos gazdaságra történő átállásért és a termékértéklánc-felügyeletért,[105]

21. gondoskodik a hulladékgazdálkodási hatósági feladatok ellátásáról.[106]

22.[107]

23.[108]

24.[109]

(2) A körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár[110]

a) felügyeli a hatáskörébe utalt hazai (nem európai uniós) fejlesztéspolitikai eszközök tekintetében a fejlesztéspolitikával összefüggő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítését,

b) közreműködik a hatáskörébe utalt európai uniós fejlesztéspolitikai eszközök tekintetében a fejlesztéspolitikával összefüggő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítésében,

c) irányítja az energia- és klímapolitikai területhez tartozó hazai, európai uniós és nemzetközi kötelezettségek végrehajtásával kapcsolatos projekt és program szintű feladatok végrehajtását, illetve az energia- és klímapolitikai célok elérését szolgáló célelőirányzatok kezelését, szabályozását és ellenőrzését,

d) a hatáskörébe utalt döntések tekintetében gondoskodik a megadott célelőirányzatok felhasználásáról, kezeléséről és ellenőrzéséről,

e) közreműködik a Modern Városok Program, a Magyar Falu Program, valamint egyes, településfejlesztési programok minisztériumot érintő, energia- és klímapolitikai feladatainak szakpolitikai előkészítésében, véleményezésében.

f) felügyeli a 2003/87/EK Irányelv 10c. cikkében rögzített derogációs támogatási mechanizmusból és a 10d. cikkében rögzített Modernizációs Alapból megvalósuló projektek előkészítését és megvalósítását,[111]

g) ellátja az üvegházhatású gáz kibocsátási jogosultságok értékesítéséből származó bevételnek a minisztérium hatáskörébe utalt felhasználására vonatkozó szabályozás előkészítését és a bevételek felhasználásának szakpolitikai tervezését,[112]

h) felel a miniszter rendelkezési jogába tartozó Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal (a továbbiakban: KNPA) való rendelkezésért.[113]

(3) A körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár felel a felelősségi körébe utalt projektek megvalósításának szakmai irányításáért. A körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár e feladatainak ellátása tekintetében szakmailag önállóan jár el és nem utasítható.[114]

(4) A körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár irányítja[115]

a) az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár,

b) a klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár,

c) a körforgásos gazdaságpolitikáért felelős helyettes államtitkár,

d) - az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatokat kivéve, amelyek tekintetében nem utasítható - a környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár,

e) a hulladékgazdálkodási hatósági feladatok ellátásáért felelős helyettes államtitkár,

f) a Stratégiai Tervezési és Programozási Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

(5)[116]

26. § (1) A körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár feladatainak ellátása érdekében kabinet és titkárság működik.[117]

(2) A körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár irányítja a kabinetfőnöke tevékenységét.[118]

27. § (1) A körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén[119]

a) az energiapolitikával összefüggő hatáskörök tekintetében az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár,

b) a klímapolitikával összefüggő hatáskörök tekintetében a klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár,

c) a körforgásos gazdaságpolitikával összefüggő hatáskörök tekintetében a körforgásos gazdaságpolitikáért felelős helyettes államtitkár,[120]

d) a környezeti és energiahatékonysági operatív programokkal összefüggő hatáskörök tekintetében a környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár

e) a hulladékgazdálkodási hatósági feladatokkal összefüggő hatáskörök tekintetében a hulladékgazdálkodási hatósági feladatok ellátásáért felelős helyettes államtitkár[121]

helyettesíti.

(2) A körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár helyettesítését a tisztség betöltetlensége esetén az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár látja el.

5.6.[122]

28-29. §[123]

5.7. A kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár[124]

30. § (1) A kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár[125]

a) gondoskodik a kereskedelemmel kapcsolatos jogszabályok előkészítéséről,

b) meghatározza a kereskedelem irányításának cél-, eszköz- és intézményrendszerét,

c) közreműködik az e-kereskedelemmel kapcsolatos jogszabályok előkészítésében,

d) gondoskodik a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogszabályok előkészítéséről,

e) meghatározza a fogyasztóvédelem irányításának cél-, eszköz- és intézményrendszerét,

f) kidolgozza a fogyasztóvédelemmel, valamint az általános termékbiztonsággal kapcsolatos cselekvési és szakmai programokat,

g) gondoskodik az érintett ágazatokban a fogyasztói érdekek érvényre juttatásáról, valamint a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáról,

h) közreműködik a fővárosi és megyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti feladatainak, valamint a termékek biztonságosságának és megfelelőségének ellenőrzésével összefüggően a miniszter szakmai irányítással kapcsolatos feladataiban,[126]

i) közreműködik a fővárosi és megyei kormányhivataloknak és a járási hivataloknak a kereskedelmi feladataival összefüggően a miniszter szakmai irányítással kapcsolatos feladataiban,

j) kapcsolatot tart a kereskedelmi és fogyasztóvédelmi érdekvédelmi szervekkel és kamarákkal,

k) véleményezi az európai uniós kutatás-fejlesztési és innovációs koncepciókat, valamint projektötleteket és azokra javaslatot tehet, valamint a támogatások szakmai véleményezésében, elosztásában és végrehajtásában is részt vehet,

l) felterjeszti a miniszter részére a pályázati eljárás lebonyolítását követően a békéltető testületi tagoknak és elnököknek javasolt pályázókat.

31. § (1) A kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.[127]

(2) A kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár irányítja a kabinetfőnöke tevékenységét.

32. § (1) A kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár irányítást gyakorol a fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár tevékenysége felett.[128]

(2) A kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár irányítást gyakorol a Kereskedelempolitikai Főosztály vezetőjének tevékenysége felett.

33. § A kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkárt - ha nem a minisztert vagy a parlamenti és stratégiai államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása vagy távolléte esetén az általa kijelölt személy helyettesíti. Kijelölés hiányában a fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.[129]

5.8. A közlekedéspolitikáért felelős államtitkár

34. § A közlekedéspolitikáért felelős államtitkár

a) a kormányzat ágazati célkitűzései alapján meghatározza a közlekedéspolitika fejlesztési irányait, összehangolja a közlekedéspolitikai célkitűzéseket, a közlekedésfejlesztés fő irányait, a közlekedési szolgáltatásokkal kapcsolatos koncepcionális kérdéseket, valamint szervezi, önállóan irányítja és felügyeli a közlekedéspolitikai feladatok végrehajtását, kivéve a költségvetési, az IKOP és az Európai Hálózatfejlesztési Eszköz (a továbbiakban: CEF) forrásokból finanszírozott fejlesztésekkel kapcsolatos állami feladatok koordinációját,

b) a miniszter által átruházott hatáskörben jóváhagyja az országos, elővárosi és regionális autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatásokra, valamint a vasúti személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó személyszállítási közszolgáltatási szerződéseket, a közszolgáltatási szerződéssel kapcsolatos megrendelői nyilatkozatokat, valamint meghozza az éves vasúti és helyközi autóbuszos közszolgáltatási menetrend módosításának előkészítésével és jóváhagyásával kapcsolatos döntéseket, valamint a személyszállítási közszolgáltatás és a belföldi menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatás szervezésére vonatkozó egységes, országosan és regionálisan összehangolt közszolgáltatási menetrendi koncepciót,

c) a miniszter által átruházott hatáskörben jóváhagyja a vasúti pályaműködtetési szerződéseket, továbbá a pályaműködtetési szerződésekkel kapcsolatos megrendelői nyilatkozatokat, elrendeli a helyközi személyszállítási közszolgáltatás folyamatosságának biztosítása érdekében meghatározott közszolgáltatás nyújtását,[130]

d) javaslatot tesz a közlekedési infrastruktúra működtetését, üzemeltetését, fejlesztését szolgáló költségvetési előirányzatok felosztására,

e) ellátja a közlekedési ágazatot érintően szakképzésről szóló törvényben a Kormány ágazatért felelős tagja számára meghatározott feladatokat,[131]

f) a miniszter által átruházott hatáskörben gyakorolja a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerinti, a tehergépkocsik belföldi közlekedésére vonatkozó korlátozás felfüggesztésére vonatkozó jogkört,

g) egyetértése esetén jóváhagyja a kijelölési bizottság döntési javaslatait,

h) a miniszter hatáskörébe tartozóan jóváhagyja a helyi közforgalmú közlekedés költségvetési támogatásával kapcsolatos döntési javaslatot,

i) irányítja a jogellenes légiközlekedési cselekmények elleni védelemmel kapcsolatos hazai és nemzetközi feladatok ellátását,

j) felügyeli a Nemzeti Légtér Koordinációs Munkacsoport és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság szakmai tevékenységét,

k) a miniszter által átruházott hatáskörben dönt a felügyeleti igazolványokra való jogosultság kérdésében és a miniszter nevében aláírja a jogosultak számára kiadásra kerülő felügyeleti igazolványokat,

l) a miniszter által átruházott hatáskörben ellátja az országos közutak kezelésének szabályozásáról szóló jogszabályban foglalt, az országos közutak közútkezelője által ellátható építtetői feladatok projektlistáját tartalmazó szerződés jóváhagyását,

m) a miniszter által átruházott hatáskörben ellátja az intelligens közlekedési rendszerek (a továbbiakban: ITS) üzemeltetésével, és a Nemzeti Hozzáférési Pont működtetésével kapcsolatos követelmények teljesítésének értékelését[132]

n) a minisztérium irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szervek és az olyan állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok esetében, amelyek felett a minisztérium tulajdonosi jogot gyakorol, javaslatot tesz azok közlekedéspolitikáért felelős vezetőinek kinevezése, felmentése tekintetében,

o) irányítja, szervezi és összehangolja a közlekedési szakpolitikák hazai és nemzetközi (két- és többoldalú, valamint európai uniós) vonatkozásait, az ezzel foglalkozó fórumokon képviseli a minisztert, illetve gondoskodik annak képviseletéről,

p) önállóan gyakorolja az irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladat- és hatáskörébe tartozó másodfokú közlekedési hatósági feladatokkal kapcsolatos minisztériumi állami vezetői feladatokat,

q) a logisztika területén horizontális koordinációs feladatainak ellátása keretében:

qa) kialakítja a logisztikai ágazat szakpolitikai koncepcióját és a szakmai munkaprogramot az európai uniós és nemzetközi eljárások és irányelvek figyelembevételével az érintett szakterületek bevonásával,

qb) kapcsolatot tart a logisztika területén működő szakmai szervezetekkel és érdekképviseletekkel,

qc) részt vesz a logisztikai rendszerek, szolgáltatások és fejlesztések szakterületi, minisztériumi és tárcaközi koordinációjában,

qd) javaslatot dolgoz ki a hazai és nemzetközi logisztikai kapcsolatok fejlesztésére, részt vesz e kapcsolatok létrehozásában és előkészítésében,

qe) nyomon követi az európai uniós és hazai támogatással megvalósuló logisztikai és a logisztikai projektekkel összefüggő egyéb projekteket,

qf) részt vesz a logisztikai interoperabilitás technikai és intézményi rendszereinek kialakításában,

qg) javaslatot tesz az intermodális logisztikai központok infrastruktúra hálózat fejlesztésére és részt vesz annak kialakításában,

r) ellátja a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram és a Közúti Közlekedésbiztonsági Intézkedési Terv szakmai irányítását,

s) a miniszter távolléte vagy akadályoztatása esetén a jogszabályokban, illetve a Kormány által megállapított módon és rendben, a miniszter utasításai szerint ellátja Magyarország képviseletét a Közlekedési Tanács ülésein ellátja.

t) a miniszter által átruházott hatáskörben kiadja a különcélú menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatásra vonatkozó, és amennyiben a járat üzemeltetése a két hónapot meghaladja, a közforgalmú kötöttpályás közlekedést helyettesítő autóbuszjárat üzemeltetésére szóló járati engedélyt,[133]

u) a miniszter által átruházott hatáskörben tagot delegál a Földrajzinév-bizottságba.[134]

35. § (1) A közlekedéspolitikáért felelős államtitkár

a) irányítást gyakorol

aa) a közlekedésért felelős helyettes államtitkár,

ab) - az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatokat kivéve, amelyek tekintetében nem utasítható - a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár és

ac) - az elsőfokú közlekedési hatósági ügyekben való döntéshozatal esetét kivéve - a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár

tevékenysége felett, és ennek érdekében, a miniszter által átruházott hatáskörben utasítást adhat számukra;

b) irányítja a

ba) Közlekedési Stratégiai Főosztály,

bb) Másodfokú Hatósági Főosztály,

bc)[135]

bd) Közlekedésbiztonsági Szervezet és

be)[136]

tevékenységét.

(2) A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 3. §-ában és 4. § (1) bekezdésében foglalt feladatok tekintetében a Közlekedésbiztonsági Szervezet vezetője nem utasítható.

36. § (1) A közlekedéspolitikáért felelős államtitkár feladatainak ellátása érdekében titkárság, valamint a Közlekedési Stratégiai Főosztály működik.

(2) A közlekedéspolitikáért felelős államtitkár irányítja a titkárságvezetőjének tevékenységét.

37. § A közlekedéspolitikáért felelős államtitkárt - ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása vagy távolléte esetén a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár, együttes akadályoztatásuk vagy távollétük esetén a közlekedésért felelős helyettes államtitkár helyettesíti. A közlekedéspolitikáért felelős államtitkár hatáskörét a tisztség betöltetlensége esetén - a minisztert helyettesítő jogkörök kivételével - a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár gyakorolja.

5.9.[137]

38-41. §[138]

5.10. A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár[139]

41/A. § A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a munkaerőpiacért való felelőssége körében[140]

a) gondoskodik a szociális párbeszéddel és érdekegyeztetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáról, ennek keretében kidolgozza az érdekegyeztetés, a szociális párbeszéd országos, ágazati és munkahelyi szintű rendszerének működésére vonatkozó javaslatokat, kapcsolatot tart a szociális partnerekkel,

b) a jogszabályokban, illetve a Kormány által megállapított módon és rendben, a miniszter utasításai szerint képviseli a Kormányt, illetve a minisztériumot a szociális párbeszéd fórumain, bizottságaiban, valamint a szociális partnerek rendezvényein, a kormányzati oldal állandó képviselőjeként az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: OKÉT) és a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (a továbbiakban: KOMT) ülésein,

c) részt vesz a kormányzati jövedelem- és bérpolitika kidolgozásában mind a verseny-, mind a közszféra tekintetében,

d) részt vesz a Kormány foglalkoztatáspolitikai koncepciójának kidolgozásában, valamint ellátja a foglalkoztatáspolitika koordinációjával kapcsolatos feladatokat,

e) irányítja a munkanélküliek ellátásával, a foglalkoztatást és a munkaerőpiaci átmenetek kezelését elősegítő támogatásokkal, munkaerőpiaci szolgáltatásokkal és a munkaerőpiaci képzések fejlesztésével kapcsolatos koncepciók, stratégiák, programok kidolgozásának munkálatait, valamint a területet szabályozó jogszabályok szakmai előkészítését,

f) irányítja a foglalkoztatáspolitika területén az európai uniós tagsággal összefüggő feladatok ellátását,

g) irányítja a foglalkoztatáspolitika, a munkaviszony és a közalkalmazotti jogviszony, a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzési és a munkavédelem fejlesztésével kapcsolatos koncepciók, stratégiák, programok kidolgozásának munkálatait, valamint a területet szabályozó jogszabályok szakmai előkészítését,[141]

h) a miniszter akadályoztatása esetén ellátja a GFA feletti rendelkezési jogkörből eredő feladat- és hatásköröket,[142]

i) irányítja a GFA foglalkoztatási alaprész központi és decentralizált kerete arányának meghatározásával, a decentralizálás elveinek kidolgozásával kapcsolatos feladatokat, a GFA-val kapcsolatos jogszabály-alkotási feladatokat,[143]

j) irányítja a foglalkoztatási szakterület vonatkozásában a gazdaságfejlesztési és regionális programok keretein belül végrehajtott programok kidolgozását, illetve megvalósítását, továbbá azok végrehajtása tekintetében együttműködik az európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkárral,

k) irányítja a munkavédelmi és foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés ellátását.[144]

l) ellátja a Nemzeti ILO Tanács kormányzati oldalának elnöki tisztségét, képviseli a magyar álláspontot a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO) ülésein.[145]

41/B. § A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár irányítja a munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár tevékenységét.[146]

41/C. § (1) A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátását kabinet és titkárság segíti.[147]

(2) A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár irányítja kabinetje vezetőjének tevékenységét.

41/D. § A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárt - ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása esetén a munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.[148]

6. A miniszter kabinetfőnöke

42. § (1) A Miniszteri Kabinetet a miniszter kabinetfőnöke vezeti, akinek a tevékenységét a miniszter irányítja.

(2) A miniszter kabinetfőnöke

a) közvetlen kapcsolatot tart a minisztérium vezető munkatársaival és a miniszter tanácsadó testületeivel,

b) részt vesz a minisztérium feladatkiadási, utókövetési, számonkérési és határidő-figyelési rendszerének kialakításában, működtetésében, irányításában, figyelemmel kíséri a minisztériumi ügyintézést,

c) információt kérhet az állami vezetőktől és a szervezeti egységek vezetőitől,

d) intézkedést kezdeményezhet az államtitkároknál, illetve akadályoztatásuk vagy távollétük esetén a helyettes államtitkároknál,

e) véleményt nyilváníthat a fejezeti és igazgatási előirányzatok felhasználásakor a tervezett kötelezettségvállalások megalapozottságáról és javaslatot tehet a teljesítés elfogadása tekintetében.

(3) A miniszter kabinetfőnöke[149]

a) meghatározza a Miniszteri Kabinet munkarendjét, közvetlenül irányítja és vezeti a Miniszteri Kabinetet, irányítja a Miniszteri Kabinet tagjainak, tanácsadóinak a munkáját,

b) irányítja a Miniszteri Kabinet Titkársági Főosztály vezetőjének tevékenységét, és ezáltal irányítja a Szervezési és Koordinációs Osztály vezetőjének és a Protokoll Osztály vezetőjének a tevékenységét is.

(4) A miniszter kabinetfőnöke

a) a Miniszteri Kabinet Titkársági Főosztály közreműködésével ellátja a miniszter által meghatározott feladatokat,[150]

b) részt vesz a Kormány politikai döntéseinek az előkészítésében, közreműködik a Kormány általános politikája megvalósításának stratégiai irányításában,

c) részt vesz a miniszteri döntések előkészítésében, előzetes politikai egyeztetésében, előzetesen állást foglal a döntéstervezetek társadalompolitikai megalapozottságáról,

d) a miniszter utasítása alapján eseti jelleggel ellátja a minisztérium képviseletét meghatározott ügyekben,

e) közreműködik a miniszter programjainak szervezésében, közszereplésekre, szakmai, hazai és nemzetközi programokra való felkészítésében,

f) szignálásra, aláírásra előkészíti a miniszterhez érkező iratokat, beadványokat,

g) a miniszterhez érkezett írásbeli megkeresések esetében előzetesen állást foglal a válaszadás módjáról, a miniszteri szintű válaszadás szükségességéről, áttekinti és értékeli a miniszteri válaszok tervezetét,

h) szakmailag előkészíti a miniszteri szintű értekezleteket és jóváhagyja azok napirendjét, utóköveti a Miniszteri Értekezleten, miniszteri szintű egyeztetéseken kiadott feladatokat,

i) szervezi a miniszter hatáskörébe tartozó ügyek előkészítését, véleményezi a tervezett és végrehajtott intézkedéseket.

42/A. § A miniszter kabinetfőnöke általános helyettesítését távolléte esetén a parlamenti és stratégiai államtitkár kabinetfőnöke látja el.[151]

7. Az államtitkár kabinetfőnöke

43. § (1) Ha e Szabályzat alapján a minisztériumban működő államtitkár munkáját kabinet segíti, akkor az államtitkár kabinetfőnöke

a) közreműködik az államtitkári döntések előkészítésében, kormányzati megalapozásuk elősegítésében, valamint végrehajtásuk ellenőrzésében,

b) közvetlenül vezeti az államtitkár kabinetjét,

c) feladatai hatékony végrehajtása érdekében folyamatos és közvetlen kapcsolatot tart a minisztérium vezető munkatársaival és a miniszter tanácsadó testületeivel,

d) segíti az államtitkárt a közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel kapcsolatos feladatai ellátásában,

e) közreműködik az államtitkár programjainak szervezésében, miniszteri utasítás szerint a reprezentációs feladatok koordinációjában, segíti az államtitkár munkáját,[152]

f) részt vesz az államtitkári döntések előkészítésében, előzetes politikai egyeztetésében, előzetesen állást foglal a döntéstervezetek társadalompolitikai megalapozottságáról,

g) összehangolja az ágazati civil kapcsolatok működtetését,

h) koordinálja az ágazatot érintő ellenőrzési vizsgálatokat [Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ), Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: KEHI), Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, belső ellenőrzés] és vezeti ezek vonatkozásában az ott tett megállapítások, következtetések, javaslatok folyamatos nyilvántartására, a vállalt intézkedések rögzítésére, a határidőre történő megvalósulás nyomon követésére és a felelősök számonkérésére alkalmas nyilvántartást,

i) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Kit. 218. § (3) bekezdése alapján az államtitkári kabinet állományába tartozó kormánytisztviselők, valamint az államtitkár titkárságát vezető osztályvezető felett.

(2) A munkáltatói jogokat a kabinetfőnök felett az államtitkár gyakorolja a Kit. 217. § (2) bekezdése alapján.

(3) Az államtitkár kabinetfőnökét akadályoztatása vagy távolléte esetén - ha nem az államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el - az államtitkár kabinetjének általa kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti.

8. A helyettes államtitkárok

8.1. Általános rendelkezések

44. § A minisztériumban[153]

1. jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár,

2. európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár,

3. gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár,

4. iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkár,

5. gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár,

6. innovációért felelős helyettes államtitkár,

7. szakképzésért felelős helyettes államtitkár,

8. energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár,

9. klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár,

10. körforgásos gazdaságpolitikáért felelős helyettes államtitkár,

11. környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár,

12. hulladékgazdálkodási hatósági feladatok ellátásáért felelős helyettes államtitkár,

13. digitalizációért felelős helyettes államtitkár,

14. fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár,

15. közlekedésért felelős helyettes államtitkár,

16. közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár,

17. közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár,

18. felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár,

19. stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár, valamint

20. munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár

működik.

45. § (1) A helyettes államtitkár az általa irányított önálló szervezeti egységek feladatkörébe tartozó, valamint a miniszter által meghatározott egyéb ügyekben gondoskodik a minisztérium szakmai álláspontjának kialakításáról, és képviseli azt.

(2) A helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó önálló szervezeti egységek vezetőinek tevékenységét, ellenőrzi a szakterületén a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek, illetve intézmények feladatainak végrehajtását, rendszeresen beszámoltatja ezek vezetőit és meghatározza a tevékenységük irányát.

(3) A helyettes államtitkár feladat- és hatáskörei elsősorban a következők:

a) feladatkörében, illetve megbízás alapján képviseli a minisztériumot,

b) szakterületén - a minisztérium ágazati célkitűzései és jogalkotási, illetve intézményi munkaterve alapján időszerű feladataival összhangban - gondoskodik a feladatok meghatározásáról, számontartásáról, végrehajtásáról, programok, koncepciók kidolgozásáról, megvalósításáról, meghatározza az ehhez szükséges feltételeket,

c) gondoskodik a felelősségi körébe tartozó jogszabályok, döntések szakmai előkészítéséről,

d) az irányítása alá tartozó területeken irányítja és ellenőrzi a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a miniszter és az államtitkár döntéseinek végrehajtását, és ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket,

e) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter, illetve az államtitkár állandó vagy eseti jelleggel megbízza,

f) feladatkörében részt vesz a szakmai, politikai és fejlesztéspolitikai elvek és stratégiák meghatározásában és az ágazati informatikai rendszerek kialakításával, működtetésével és felügyeletével kapcsolatos feladatok ellátásában,

g) irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek tevékenységét, az általa közvetlenül felügyelt szakterületet, javaslatot tesz az ott felmerült problémák megoldására, meghatározza az aktuális feladatokat, és ellenőrzi a feladatok végrehajtását, a tevékenységét irányító államtitkár útján kezdeményezi más államtitkárok, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok irányítási jogkörébe tartozó döntések meghozatalát, feladatok előkészítését, azok végrehajtásának ellenőrzését,

h) a g) pontban foglaltaktól eltérően, döntést nem igénylő kérdésekben állásfoglalás kialakítása céljából más helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységet megkereshet, az irányítási jogkört gyakorló helyettes államtitkár egyidejű tájékoztatása mellett,

i) ellátja a fejezet költségvetésének tervezésével, a fejezet költségvetési beszámolójának készítésével és végrehajtásával, valamint az igazgatási költségvetés készítésével és beszámolójának végrehajtásával kapcsolatos, jogszabályban és közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott - feladatkörébe tartozó - feladatokat, részt vesz a költségvetési tervjavaslatok szakmai tartalmának meghatározásában, az egyes szakmai programok számszaki megalapozásában,

j) a hatáskörébe tartozó feladatok előkészítése kapcsán gondoskodik a civil társadalmi, szakmai kapcsolatok működtetéséről,

k) szakterülete tekintetében ellátja a miniszter által irányított, felügyelt intézményekkel kapcsolatosan a miniszteri munkáltatói jogkörök gyakorlásával összefüggő tájékoztatási, kiértesítési feladatokat,

l) a szakterületét érintően ellátja a szakképzésről szóló törvényben a Kormány ágazatért felelős tagja számára meghatározott feladatokat,[154]

m) szakterülete tekintetében - jogszabály kiadása, illetve jogszabály kiadásához történő miniszteri egyetértés megadása kivételével - ellátja a szakképzésről szóló törvény szerinti, a miniszterhez telepített feladatokat, illetve a miniszter nevében meghozza a hatósági döntéseket,

n) együttműködik a közigazgatási államtitkárral a minisztérium belső kontrollrendszerének kialakításában és működtetésében, valamint a belső kontrollrendszer alrendszerét képző integritásirányítási rendszer kialakításában és működtetésében, továbbá a szakterülete tekintetében gyakorolja az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet szerinti, az integritás tanácsadó kijelöléséhez és a kijelölés visszavonásához kapcsolódóan a miniszterhez mint a felettes szerv vezetőjéhez telepített előzetes, írásbeli egyetértési jogkört,

o) a szakterülete tekintetében ellátja a vámmentes vámeljárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 12/2016. (IV. 29.) NGM rendelet szerinti, a vámmentes vámkezelésre jogosító engedély kiadásához kapcsolódóan a miniszterhez telepített tájékoztatási feladatokat,

p) szakterületén biztosítja a statisztikai adatgyűjtéssel, adatszolgáltatással, a statisztikai rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátását.

q) gondoskodik az általa irányított önálló szervezeti egységek reprezentációs és protokoll-, valamint rendezvényszervezési feladatainak miniszteri utasítás szerinti ellátásáról,[155]

r) gondoskodik szervezeti egységeit illetően az Ideiglenes Külföldi Kiküldetési Terve és a Rendezvényterve miniszteri utasítás szerinti formában és határidőben történő elkészítéséről, és annak féléves felülvizsgálatáról.[156]

8.2. Jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár

46. § (1) A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár jogszabály és közjogi szervezetszabályozó eszköz előkészítésével kapcsolatos feladatkörében

a) koordinálja a minisztériumi jogalkotási munkaterv előkészítését,

b) érvényesíti a szakmai irányítási jogkörben hozott döntések végrehajtását, valamint a minisztériumi szervezeti egységek összehangolt működését, az érintett minisztériumokkal történő egyeztetés körében ellátja a jogszabályok egységes szempontok alapján történő előkészítését a feladatköre szerint illetékes helyettes államtitkárral együttműködve,

c) koordinálja a minisztérium szervezeti és működési szabályzatának előkészítését,

d) a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és minisztériumi vezetői döntésekről rendszeresen tájékoztatja az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetőit,

e) bármely önálló szervezeti egységet a feladatkörébe tartozó jogalkotási feladattal kapcsolatos ügyben feladat elvégzésére vagy jelentéstételre utasíthat,

f) elősegíti a közigazgatási államtitkár 10. §-ban meghatározott feladatainak ellátását.

(2) A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár koordinációs feladatkörében

a) gondoskodik a szakmai vezetői értekezlet előkészítéséről és lebonyolításáról,

b) gondoskodik a más tárcáktól érkező kormány-előterjesztések tárcán belüli egyeztetéséről, egységes tárcavélemény kialakításáról, ellenőrzi az észrevételezési és véleményezési határidők megtartását, indokolt esetben kezdeményezi a határidő-módosítást, kiadmányozza a kormányzati döntés-előkészítés során adott tárcaészrevételt,

c) felel a minisztérium szervezeti egységeinek a Kormányüléssel, a kabinetüléssel, a Közigazgatási Államtitkári Értekezlettel kapcsolatos feladatai összehangolásáért, kijelöli a felkészítő anyagok előkészítéséért felelős szervezeti egységet,

d) nyilvántartja a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, a Kormány ülésein és munkatervében, a jogalkotási munkatervben és a miniszteri, közigazgatási államtitkári döntésekben előírt határidős feladatok végrehajtását, miniszteri döntés hiányában véleményeltérés esetén - a közigazgatási államtitkár döntése alapján - kijelöli a feladatokat végrehajtó szervezeti egységeket és határidőket, valamint figyelemmel kíséri a feladatok végrehajtását,

e) gondoskodik a minisztériumba érkező, több ágazati államtitkár feladatkörét érintő írásbeli megkeresésre adott válaszlevelek előkészítéséről,

f) felelős a minisztérium és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF), illetve a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (a továbbiakban: NISZ Zrt.) közötti kapcsolattartásért, valamint ennek keretében a minisztérium érdekeinek képviseletéért.

g) tervezi, koordinálja a minisztérium szervezeti egységei elhelyezésével kapcsolatos költözéseket, figyelemmel kíséri azok végrehajtását, felügyeli az épületek használatát,[157]

h) gondoskodik az Integrált Jogalkotási Rendszerrel összefüggő szervezeti adminisztrációs feladatok koordinálásáról.[158]

(3) A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár biztonsági feladatkörében

a) gondoskodik a minisztérium belső informatikai feladatainak ellátásáról - az IT biztonság kivételével -, elősegíti a minisztérium ágazati informatikai feladatainak ellátását,[159]

b) gondoskodik a minisztérium feladatkörét érintően a biztonsági ügyeletre, az ágazati honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatokra vonatkozó szabályok, az ágazati létfontosságú rendszerek és létesítmények kijelölésére vonatkozó jogszabályok szakmai javaslatának elkészítéséről és a kapcsolódó feladatok ellátásáról,

c) irányítja a tárca iratkezelési tevékenységét,

d) gondoskodik a tárca iratkezelési szabályzatának elkészítéséről és karbantartásáról.

e) előkészíti a minisztérium betelepülési tervét az érintett szervezeti egységek bevonásával.[160]

(4)[161]

47. § A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Jogszabály-előkészítő Főosztály,

b) a Koordinációs Főosztály,

c) az Igazgatási és Biztonsági Főosztály

vezetőjének tevékenységét.

48. § (1) A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

(3) A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkárt - ha nem a közigazgatási államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása vagy távolléte esetén a Jogszabály-előkészítő Főosztály vezetője, együttes távollétük vagy akadályoztatásuk esetén a Koordinációs Főosztály vezetője, együttes távollétük vagy akadályoztatásuk esetén az Igazgatási és Biztonsági Főosztály vezetője helyettesíti. A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár hatáskörét a tisztség betöltetlensége esetén a Jogszabály-előkészítő Főosztály vezetője gyakorolja.

8.3. Az európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár

49. § (1) Az európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó európai uniós és nemzetközi tevékenységet koordináló feladatkörében

a) ellátja a minisztérium képviseletét a tárcák európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkárainak részvételével működő Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: EKTB) ülésein,[162]

b) a Jogi és Igazgatási Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkársággal együttműködve gondoskodik a közigazgatási államtitkári szintű EKTB ülések előkészítésével és működésével összefüggő feladatok ellátásáról,[163]

c) fenntartja és fejleszti a minisztérium európai uniós és nemzetközi kapcsolatrendszerét, koordinálja a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó európai uniós és nemzetközi tevékenységet, a két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatoknak a minisztérium érdekeinek megfelelő alakítását,

d) koordinálja a két- és többoldalú nemzetközi egyezmények és megállapodások alapján létrehozott közös testületek működtetését,

e) gondoskodik a minisztérium Ideiglenes Külföldi Kiküldetési Tervének és a minisztérium államtitkárságai Rendezvénytervének miniszteri utasítás szerinti összeállításáról,[164]

f) részt vesz a szakattaséi hálózat beszámoltatásában,

g) koordinálja a Magyarország EU mellett működő Állandó Képviseletére kihelyezésre kerülő szakdiplomaták szakmai irányításával, felkészítésével, tevékenységük ellenőrzésével és értékelésével kapcsolatos feladatokat,

h) a Külgazdasági és Külügyminisztériummal együttműködve rendszeres kapcsolatot tart a társadalmi, nemzetközi kapcsolatok szempontjából kiemelkedő fontosságú országokban működő magyar képviseletekkel, illetve ezen országok Magyarországon működő képviseleteivel,

i) együttműködik a partnerországokban a felelős főhatóságokkal, a Budapesten akkreditált külképviseletekkel és a külföldön működő magyar képviseletekkel, valamint a határon túli magyarok szakmai szervezeteivel,

j) gondoskodik az európai uniós és nemzetközi kapcsolatokban a minisztérium képviseletének biztosításáról, koordinálja a minisztériumi képviseletet a kétoldalú kormányközi, gazdasági és egyéb vegyes bizottságokban közreműködik a munkaprogramok kialakításában és megvalósításában,

k) közreműködik a kormány- és tárcaközi egyezmények és megállapodások, valamint más két- és többoldalú együttműködési dokumentumok létrehozásában,

l) nyomon követi az európai uniós tagságból származó és nemzetközi kötelezettségek végrehajtását,

m) közreműködik a minisztérium vezetőinek európai uniós és nemzetközi tárgyalásait előkészítő szakmai anyagok és tárgyalási javaslatok összeállításában, gondoskodik a tárgyalási eredmények dokumentálásáról és utógondozásáról,[165]

n) közreműködik a tárcaálláspont kialakításában az európai uniós és nemzetközi kapcsolatokat érintő kormányelőterjesztések és más tervezetek tárgyában,

o) nemzetközi koordinációs bizottságot szervez a minisztérium nemzetközi feladatainak relációs és szakmai szempontú összehangolására,

p) ellátja az európai uniós és nemzetközi szervezetekben való tagságból eredő kötelezettségekkel, a nemzetközi szakmai együttműködéssel összefüggő feladatokat,

q) javaslatot tesz a tárca stratégiájának nemzetközi kapcsolatokat érintő elemeire.

r) ellátja az Erasmus+ program, valamint az Európai Szolidaritási Testület (2021-2027) Nemzeti Hatósága képviseletét.[166]

(2) Az európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár irányítja[167]

a) az Európai Uniós Főosztály,

b) a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya, valamint

c) a Rendezvénykoordinációs és Utazásszervezési Osztály

vezetőjének tevékenységét.

50. § (1) Az európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár munkáját és feladatainak ellátását titkárság segíti.

(2) Az európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

51. § Az európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárt - ha nem a közigazgatási államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása vagy távolléte esetén az Európai Uniós Főosztály vezetője, együttes távollétük vagy akadályoztatásuk esetén a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának vezetője helyettesíti. Az európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár hatáskörét a tisztség betöltetlensége esetén az Európai Uniós Főosztály vezetője gyakorolja. Az európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár akadályoztatása vagy távolléte esetén a Rendezvénykoordinációs és Utazásszervezési Osztály vezetőjének tevékenységét az Európai Uniós és Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság titkárságvezetője irányítja.[168]

8.4. A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár

52. § (1) A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár felel

a) a minisztérium - mint költségvetési fejezet - kezelésében lévő fejezeti kezelésű előirányzatok működtetése finanszírozási feltételeinek biztosításáért, a gazdálkodás szabályainak megtartásáért,

b) a minisztérium - mint irányító, illetve felügyeleti szerv - gazdálkodással összefüggő feladatai ellátásának irányításáért, koordinálásáért és végrehajtásáért, a kapcsolódó pénzügyi és számviteli információs rendszer működtetéséért, valamint a miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó központi költségvetési szervek költségvetési-gazdálkodási, tervezési és beszámolási tevékenysége ellátásának irányításáért, továbbá az NKFI Alap tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, adatszolgáltatási és beszámoltatási feladataiért,[169]

c) mint a minisztérium gazdasági vezetője, a minisztérium - mint központi költségvetési szerv - gazdálkodási tevékenységének megszervezéséért, irányításáért, valamint az államháztartásról és a számvitelről szóló jogszabályoknak, továbbá a minisztérium szabályzatainak előírásai szerinti és a minisztérium nevében történő és hatáskörébe utalt kötelezettségvállalások, szerződéskötések tekintetében az egyes gazdálkodási jogkörök gyakorlásáért és szabályszerűségéért,

d)[170]

e)[171]

f) a minisztérium hatósági jellegű feladataival összefüggő bevételek, így különösen az igazgatási-szolgáltatási díj, a felügyeleti díj, a bírságbevételek beszedéséért, továbbá a kapcsolódó díjrendeletek összeállításához szükséges díjszámítással kapcsolatos feladatok és költségalapú elemzések elkészítéséért, új díjtételek megállapításáért,

g) a minisztérium által elnyert európai uniós, egyéb külföldi és hazai támogatású pályázatokhoz kapcsolódó pénzügyi folyamatokért,

h)[172]

i) a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok esetében a tulajdonosi joggyakorlás körébe tartozó döntések előkészítéséért a gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának rendjéről szóló utasításban foglaltak szerint,[173]

j) a minisztérium működéséhez szükséges munkakörnyezet biztosításához kapcsolódóan az igazgatási forrás terhére történő pénzügyi kötelezettségvállalással járó igények - különösen megállapodáson felüli eszközbeszerzések, ingatlanbérlés, a KEF-fel, valamint a NISZ Zrt.-vel kötendő szerződések - teljesítéséért, a kötelezettségvállalások dokumentumainak előkészítéséért.[174]

(2) A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) az Ágazati Előirányzatok Főosztály,

b) a Gazdálkodási Főosztály,

c) a Költségvetési Főosztály,

d) a Kötött Források Felhasználásának Főosztálya, valamint

e) a Társasági Portfólió Főosztály

vezetőjének tevékenységét.

53. § (1) A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

54. § A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárt - ha nem a közigazgatási államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása vagy távolléte esetén a Költségvetési Főosztály vezetője, együttes akadályoztatásuk vagy távollétük esetén a Gazdálkodási Főosztály vezetője helyettesíti. A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár hatáskörét a tisztség betöltetlensége esetén a Költségvetési Főosztály vezetője, a Költségvetési Főosztály vezetőjének hatáskörét a tisztség betöltetlensége esetén a Gazdálkodási Főosztály vezetője gyakorolja.

8.4.1. A digitalizációért felelős helyettes államtitkár[175]

54/A. § A digitalizációért felelős helyettes államtitkár[176]

a) irányítja a digitális gazdaságfejlesztés, a nem közigazgatási elektronikus információbiztonság-fejlesztés, a digitális kompetenciafejlesztés, a nem kormányzati infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztés és iparpolitika szakpolitikai stratégiai tervezését és végrehajtását, partnerségi, együttműködési megállapodásokkal gondoskodik az infokommunikációs stratégiai célkitűzések érvényre jutásáról,

b) felel az informatikai, valamint a nem közigazgatási elektronikus információbiztonsági ágazatok fejlesztéséért, biztosítja ezen ágazatok szabályozásának előkészítését és feltételeit,

c) felügyeli az európai uniós tagsággal összefüggő és más nemzetközi feladatok ellátását az elektronikus hírközlés, az audiovizuális média, a nem közigazgatási elektronikus információbiztonság, a digitális gazdaság, készségek és az informatika területén, továbbá gondoskodik az ehhez szükséges hazai jogalkotási feladatok megvalósításáról,

d) felel az infokommunikációhoz - különösen az informatikához, az audiovizuális médiához, a digitális gazdasághoz és készségekhez és az elektronikus hírközléshez - kapcsolódó szabályozásért (különös tekintettel a jogharmonizációra), az ehhez szükséges kormányzati döntések előkészítéséért, valamint működésének fejlesztéséért (különös tekintettel a kapcsolódó stratégiák kidolgozására és kapcsolódó programok meghatározására, a végrehajtás feltételeinek megteremtésére),

e) feladatkörével összefüggésben a digitalizációval kapcsolatos területet érintő, más szakterületek által készített tervezetekről, programokról, előterjesztésekről véleményt nyilvánít, egyetértési jogot gyakorol és javaslatot tesz a miniszter felé,

f) ellátja a minisztérium képviseletét az Országos Statisztikai Tanácsban,

g) az informatikai és a hírközlési szakterületet érintően ellátja a szakképzésről szóló törvényben a Kormány ágazatért felelős tagja számára meghatározott feladatokat,[177]

h) ellátja a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség irányítását és felügyeletét, biztosítja azok működési feltételeit,

i) a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár egyetértésével gondoskodik a minisztérium feladatkörét érintően az informatikai szakterületet érintő szabályzatok elkészítéséről,

j) ellátja a Digitális Európa Programmal kapcsolatos kormányzati tervezési, koordinációs és felügyeleti feladatokat,

k) irányítja és támogatja a digitalizáció újabb szintjét jelentő gazdaságfejlesztéseket, ideértve a mesterséges intelligenciaalapú megoldásokat és a blockchain technológia gazdaság fejlesztési elemeit,

l) koordinálja a Digitális Jólét Programban a minisztérium szakpolitikai felelősségébe tartozó feladatok előkészítését, megvalósítását és nyomon követését,

m) vezeti a Digitális Jólét Program Tárcaközi Munkacsoportot, akadályoztatása esetén az üléseket kijelölt helyettese vezeti,

n) felügyeli a minisztérium elektronikus információbiztonsági szervezet-, és eszközrendszerét, összehangolja az elektronikus információbiztonsággal kapcsolatos feladatokat, megvalósítja az ITM informatikai biztonsági stratégiáját, valamint irányítja a biztonsági incidensek kivizsgálását, gondoskodik a szükséges védelmi intézkedések bevezetéséről,

o) elkészíti a 2021-2027 közötti európai uniós tervezési időszak digitalizációt támogató konstrukcióinak szakmai koncepcióját, részt vesz a programok értékelési és monitoring tevékenységében.

(2) A digitalizációért felelős helyettes államtitkár a Digitális Jólét Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság útján

a) közreműködik a Digitális Jólét Program végrehajtásában, a Digitális Jólét Program intézkedési tervében meghatározott feladatok végrehajtásának koordinációjában,

b) ellátja a Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája végrehajtásával kapcsolatban az innovációs és technológiai miniszternek adott feladatokat,

c) a Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiájából fakadó feladatok folyamatos és hatékony ellátása érdekében létrehozza és működteti a stratégia nyomonkövetési rendszerét, és közreműködik a szakmai feladatok végrehajtásában,

d) a Magyarország Digitális Startup Stratégiájában foglaltak hatékony megvalósulása érdekében létrehozza és működteti a "Startup Hungary" módszertani és koordinációs központot,

e) a Magyarország Digitális Exportfejlesztési Stratégiájában foglaltak hatékony megvalósulása érdekében létrehozza és működteti a stratégia nyomonkövetési rendszerét, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársasággal együttműködve koordinálja a Digitális Exportfejlesztési Tárcaközi Bizottság munkáját, és közreműködik a szakmai feladatok végrehajtásában,

f) ellátja a Digitális Jólét Alapcsomag védjegy jogosulti adminisztrációjával kapcsolatos feladatokat,

g) ellátja a Digitális Jólét Pénzügyi Védjegy, valamint a Digitális Jólét Pénzügyi Program keretében megvalósuló pénzügyi konstrukciók végrehajtásával kapcsolatos feladatokat,

h) működteti az okos városhoz kapcsolódó fejlesztéseket szolgáló digitális megoldások állami validálást végző okos város piacteret,

i) működteti az 5G Koalíciót, és ellátja annak programirodai feladatait,

j) működteti a Mesterséges Intelligencia Koalíciót, és ellátja annak programirodai feladatait,

k) figyelemmel kíséri a blockchain technológiával kapcsolatos megoldásokat, és működteti a Blockchain Munkacsoportot,

l) kormányzati feladatellátással kapcsolatos digitális témákban általános tanácsadói, szakértői tevékenységet nyújt,

m) a digitális ökoszisztéma fejlődésének folyamatos nyomon követése, elemzése, értékelése, valamint a mérési rendszer továbbfejlesztése érdekében működteti a Magyar Digitális Ökoszisztéma Mérési és Értékelési Központot,

n) a Digitális Jólét Koordinációs Központ útján, közfeladatai körében

na) ellátja az információs társadalom fejlesztésével, ezen belül kiemelten a digitális készségek fejlesztésével, és az e területen működő programok koordinációjával kapcsolatos feladatokat az iskolarendszeren kívüli képzések és egyéb, a lakosság különböző szegmensei és a vállalkozások digitális kompetenciáinak fejlesztését célzó ismeretátadó foglalkozások vonatkozásában,

nb) ellátja a Digitális Jólét Program Hálózat (a továbbiakban: DJP Hálózat) és az annak részét képező Digitális Jólét Program Pontok szakmai koordinálásával kapcsolatos feladatokat,

nc) a DJP Hálózat útján közreműködik a Digitális Jólét Program eredményeinek országos szintű megjelenítésében, az érintett szereplők tájékoztatásában,

nd) felügyeli és koordinálja a Digitális Jólét Program Mentorok munkáját,

ne) képzési, valamint az információs társadalom fejlesztésével és a DJP Hálózat szakmai koordinálásával kapcsolatos felnőttképzési tevékenységet végez,

nf) a Digitális Jólét Program Mentorok közreműködésével ellátja Kézai Simon Program végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.

54/B. § A digitalizációért felelős helyettes államtitkár irányítja az[178]

a) Infokommunikációs Szabályozási és Szervezési Főosztály,

b) Infokommunikációs Infrastruktúra- és Szolgáltatásfejlesztési Főosztály és

c) Infokommunikációs Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Főosztály

vezetőjének tevékenységét.

54/C. § (1) A digitalizációért felelős helyettes államtitkár feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.[179]

(2) A digitalizációért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

54/D. § A digitalizációért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén az Infokommunikációs Szabályozási és Szervezési Főosztály vezetője; együttes távollétük vagy akadályoztatásuk esetén az Infokommunikációs Infrastruktúra- és Szolgáltatásfejlesztési Főosztály vezetője helyettesíti. A digitalizációért felelős helyettes államtitkár helyettesítését a tisztség betöltetlensége esetén az Infokommunikációs Szabályozási és Szervezési Főosztály vezetője látja el.[180]

8.4.2. A stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár[181]

54/E. § A stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár[182]

a) felügyeli a minisztérium kiemelt stratégiai projektjeinek megvalósulását,

b) felügyeli a minisztérium kiemelt stratégiai projektjeinek végrehajtását koordináló munkacsoportok működését, ennek keretében jóváhagyja a működési rendet meghatározó dokumentumokat,

c) kezdeményezheti a minisztérium kiemelt stratégiai projektjeinek végrehajtását koordináló munkacsoportok összehívását,

d) gondoskodik a minisztérium kiemelt stratégiai projektjeinek végrehajtását koordináló munkacsoportok ülésein született döntések és javaslatok érvényesítéséről,

e) stratégiai jelentőségű témák vonatkozásában intézkedik a döntések előkészítését segítő, társadalmi hatásokat vizsgáló, a kommunikációs megjelenéseket támogató felmérések, adatgyűjtések, összehasonlító elemzések elkészítéséről,

f) véleményezi a miniszter számára a kormányzati előterjesztéseket a kormányzati stratégiai célkitűzésekhez való hozzájárulásuk szempontjából,

g) figyelemmel kíséri a nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs folyamatokat, szakpolitikai területeken túlnyúló javaslatot fogalmazhat meg az esetleges beavatkozásokra,

h) gondoskodik a több szakpolitikai területet, illetve a minisztérium egészét érintő stratégiai tervezés összehangolásáról és elemzéséről,

i) gondoskodik a minisztérium által előkészített és előterjesztett, átfogó nemzetstratégiai jelentőségű kormányzati és miniszteri döntések megvalósulásáról,

j) javaslatot fogalmaz meg a miniszter által irányított szervezeti egységek és háttérintézmények stratégiai dokumentumai és kezdeményezései kapcsán,

k) javaslatot fogalmaz meg a stratégiai partnerségi megállapodásokkal kapcsolatos miniszteri döntésekhez,

l) javaslatot terjeszthet elő a stratégiai irányítási eszközök minisztériumon belüli alkalmazására,

m) javaslatot terjeszthet elő a minisztérium által felügyelt adatvagyon hasznosítására,

n) munkája során kapcsolatot tart a stratégiai tervezéssel és elemzéssel foglalkozó minisztériumi szervezeti egységekkel, kormányzati szervekkel és kutatóintézetekkel,

o) ellátja az alapítói joggyakorlásból fakadó feladatokat a Tempus Közalapítvány vonatkozásában.

p) ellátja az alapítói joggyakorlásból fakadó feladatokat a Magyar-Amerikai Fulbright Alapítvány vonatkozásában,[183]

q) gondoskodik a feladatkörébe utalt Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna hosszú távú programjával összefüggésben felmerülő feladatok végrehajtásáról,[184]

r) együttműködik a feladatkörébe utalt Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna hosszú távú programjának végrehajtásában érdekelt szereplőkkel.[185]

54/F. § A stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja[186]

a) a Kiemelt Stratégiai Projektek Koordinációs Főosztályának vezetője,[187]

b) a Stratégiai Elemző Főosztály vezetője

tevékenységét.

54/G. § (1) A stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár munkájának segítése és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.[188]

(2) A stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a titkársága vezetőjének a tevékenységét.

54/H. § A stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén a titkársága vezetőjének irányítása mellett a feladatkör szerint illetékes főosztályvezető helyettesíti.[189]

8.5. Az iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkár[190]

55. § (1) Az iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkár az iparért való felelőssége körében[191]

a) gondoskodik az egyes iparágak aktuális helyzetének elemzéséről, az iparági stratégiák megalkotásáról, a szakmai szervezetekkel történő kapcsolattartásról, valamint az iparágakat érintő jogszabályok előkészítéséről,

b) irányítja az ipari parkokkal kapcsolatos feladatok ellátását,

c)[192]

(2) Az iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkár az iparszabályozásért való felelőssége körében gondoskodik a termékek műszaki és biztonsági szabályozásáról, a mérésügyről, a nemzeti akkreditálásról, a nemzeti szabványosításról, a nemesfém tárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről, tanúsításáról, a telepengedélyezésről szóló, valamint a hadiipari tevékenység, a haditechnikai termékek külkereskedelme, a kettős felhasználású termékek külkereskedelme engedélyezési eljárásaira, az áruk, a szolgáltatások és az anyagi értéket képviselő jogok országhatárt, illetve vámhatárt átlépő kereskedelmére vonatkozó jogszabályok előkészítéséről.[193]

(3) Az iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) az Iparszabályozási Főosztály, valamint

b) az Ágazatfejlesztési Főosztály

vezetőjének tevékenységét.

56. § Az iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén, vagy ha a helyettes államtitkári tisztség nincs betöltve, az Iparszabályozási Főosztály vezetője helyettesíti. Az Iparszabályozási Főosztály vezetőjének akadályoztatása esetén, vagy ha a főosztályvezetői tisztség nincs betöltve, a helyettes államtitkárt az irányítása alá tartozó Ágazatfejlesztési Főosztály főosztályvezetője helyettesíti.[194]

8.6. A gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár

57. § (1) A gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár a gazdaságfejlesztéséért való felelőssége körében

a) gondoskodik a gazdaságfejlesztéssel és vállalkozáspolitikával kapcsolatos jogszabályok szakmai előkészítéséről,

b) szakmailag irányítja és koordinálja a gazdaságfejlesztési, vállalkozáspolitikai stratégiák és fejlesztési programok kidolgozását,

c) részt vesz a hazai gazdaságfejlesztési és vállalkozáspolitikai célok meghatározásában és megvalósításában,

d) részt vesz az európai uniós források operatív programjainak végrehajtása során a gazdaságfejlesztési és vállalkozáspolitikai célok meghatározásában és megvalósításában,

e) irányítja a gazdaságfejlesztéshez, vállalkozáspolitikához kapcsolódó értékelési szakpolitika-értékelési elemzéseket,

f) kidolgozza a vállalkozáspolitika stratégiai irányait, koordinálja az ezek érdekében tett kormányzati tevékenységeket,

g) szakmailag támogatja az európai uniós és a nemzetközi együttműködéseket a gazdaságfejlesztés és a vállalkozáspolitika területén

h) a gazdaságfejlesztés és a vállalkozáspolitika területén szervezi a vállalkozásokkal, a gazdaságszervező és gazdaságfejlesztői intézményekkel, a gazdasági érdekképviseletekkel való együttműködést.

i) felel a hatáskörébe utalt hazai és európai uniós fejlesztéspolitikai eszközök tekintetében a fejlesztéspolitikával összefüggő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítéséért,[195]

j) gondoskodik a szakmai illetékességébe tartozó fejlesztési célelőirányzatok felhasználásáról, kezeléséről, ellenőrzéséről,[196]

k) közreműködik a fejlesztési programok népszerűsítésében,[197]

l) a gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár távollétében ellátja az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórumban való részvétellel kapcsolatos feladatokat,[198]

m) ellátja a Modern Városok Program, a Magyar Falu Program, valamint egyes, településfejlesztési programok minisztériumot érintő feladatainak koordinálásával, valamint a felelősségi körébe utalt konkrét projektek kezelésével kapcsolatos állami vezetői feladatokat,[199]

n) a feladatkörébe utalt ügyekben közreműködik a 2020 utáni uniós programok tervezésében, valamint a 2007-2013 és 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználásának tervezésében és végrehajtásában.[200]

o) szakmailag figyelemmel kíséri az állami szerepvállalással megvalósuló hitel- és tőkepiaci programok kidolgozását,[201]

p) közreműködik a területfejlesztésre, központi államigazgatási szervek területfejlesztéssel kapcsolatos feladataira, a területfejlesztéssel kapcsolatos információs rendszerre vonatkozó szabályozás kidolgozásában,[202]

q) ellátja a miniszter gazdaságfejlesztésért való felelőssége alapján a térségi fejlesztési tanácsokban való tagságával összefüggő feladatokat, továbbá az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórumban való részvétellel kapcsolatos feladatokat.[203]

(2) A gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár a belgazdaságért való felelőssége körében javaslatokat tesz a belgazdaság irányításának cél-, eszköz- és intézményrendszerével kapcsolatban.

(3) A gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár a belgazdaságért, az iparügyekért, a külföldi működő tőkebefektetésekért és a stratégiailag fontos vállalati szegmensekkel való felelőssége körében[204]

a) segíti a belgazdaság, az ipar, a külföldi működő tőkebefektetések, a stratégiailag fontos vállalati szegmensek és a gazdaságfejlesztés közötti összhang megteremtését,[205]

b) koordinálja a belgazdaságot, az ipart, a külföldi működő tőkebefektetéseket, a stratégiailag fontos vállalati szegmenseket érintő szakpolitika-értékelési tevékenységeket,[206]

c) támogatja a belgazdaságot, az ipart, a külföldi működő tőkebefektetéseket, a stratégiailag fontos vállalati szegmenseket érintő ágazati stratégiák előkészítését.[207]

d)[208]

(4) A gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár irányítja[209]

a) a Vállalkozásfejlesztési Főosztály,

b) a Stratégiai Tervezési és Program Főosztály, valamint[210]

c) a Nemzeti Fejlesztési Programok Főosztálya

vezetőjének tevékenységét.

58. § A gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén, vagy ha a helyettes államtitkári tisztség nincs betöltve, a Nemzeti Fejlesztési Programok Főosztály vezetője helyettesíti. A Nemzeti Fejlesztési Programok Főosztály vezetőjének akadályoztatása esetén, vagy ha a főosztályvezetői tisztség nincs betöltve, a helyettes államtitkár helyettesítése a helyettes államtitkár általi kijelölés alapján valósul meg.[211]

8.7. Az innovációért felelős helyettes államtitkár

59. § (1) Az innovációért felelős helyettes államtitkár[212]

1. felel az ágazatot érintő jogszabályok szakmai előkészítéséért, módosításuk kezdeményezéséért, illetve azok végrehajtásáért,

2. közreműködik az illetékességébe tartozó ügyekben az ágazattal kapcsolatos hazai pályázati tervezési feladatokban, valamint a szakterületet érintő nemzetközi tárgyalásokra előterjesztendő anyagok előkészítésében,

3. kezdeményezi, koordinálja és az érintett szakterületekkel együttműködve kidolgozza a K+F+I tevékenységeket ösztönző közvetett, adórendszeren belüli támogatási konstrukciókat, továbbá ellátja ezek hazai és nemzetközi összehasonlító értékelésével kapcsolatos feladatokat,

4. kidolgozza az innovációpolitika stratégiai irányait, koordinálja az ezek érdekében tett kormányzati tevékenységeket,

5. gondoskodik az ágazati-szakmai stratégiák előkészítéséről, végrehajtásáról, nyomon követéséről és értékeléséről, különös tekintettel Magyarország K+F+I stratégiájára, valamint intelligens szakosodási stratégiájára,

6. részt vesz a Kormány felsőoktatási és tudománypolitikai koncepcióinak, stratégiáinak és programjainak kialakításában és végrehajtásában,

7. közreműködik a Kormány iparfejlesztési koncepciójának, valamint a tudásalapú iparágak, ágazati értékláncok fejlesztését szolgáló, gazdaságfejlesztést ösztönző stratégiai programoknak a kidolgozásában, biztosítja azok összehangolását az innovációs szakterület stratégiáival és programjaival,

8. a tudásgazdaság fejlesztésének hatékony ösztönzése érdekében kezdeményezi és irányítja a K+F+I-t támogató programok kialakítását, különös tekintettel az európai uniós támogatásból, illetve a hazai költségvetési forrásból származó kutatási és innovációs források felhasználására, az Európai Unió Kohéziós és Strukturális alapjaiból finanszírozott innovációs programok bevezetésére és működtetésére, illetve az azok érdekében készülő stratégiák és elemzések elkészítésére,

9. az innovációs ökoszisztéma szereplőinek innovációs és szellemi tulajdonvédelmi tudatosságát erősítő programokat dolgoz ki, és koordinálja azok megvalósítását,

10. a kutatás-fejlesztési és innovációs szakterület tekintetében ellátja a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet szerinti szakpolitikai felelős hatáskörébe utalt feladatokat, részt vesz a programok értékelési és monitoring tevékenyégében,

11. részt vesz a 2020 utáni európai uniós programozási időszak fejlesztési programjainak tervezésében, valamint a legmagasabb szintű nemzeti tervezési dokumentum (Partnerségi Megállapodás) kidolgozásában, kidolgozza a K+F+I vonatkozású programrészeket, és biztosítja azok szakpolitikai célokkal való összhangját, elkészíti a szakmai koncepciót a 2021-2027 közötti európai uniós tervezési időszak innovációt és kutatás-fejlesztést támogató konstrukcióinak szakmai koncepcióját, részt vesz a programok értékelési és monitoring tevékenységében,

12. gondoskodik az ágazati-szakmai stratégiák előkészítéséről,

13. a miniszter iránymutatása alapján rendelkezik a Nemzet Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (a továbbiakban: NKFI Alap) felett, felelős az NKFI Alappal kapcsolatos szakpolitikai és stratégiai tervezéséért, - a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalról, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap kezelő szervének kijelöléséről szóló 344/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-a szerinti beszámoló kivételével - beszámolásáért, a finanszírozás feltételeinek szakmai biztosításáért,[213]

14. közreműködik a hatáskörébe tartozó ügyekben az ágazattal kapcsolatos tervezési feladatokban,

15. koordinálja és felügyeli a szakterületet érintő végrehajtási feladatok ellátását, koordinálja és felügyeli a támogatási szerződésekben foglalt átfogó és konkrét célok megvalósulását,

16. részt vesz a K+F+I tevékenységet ösztönző közvetett, adórendszeren belüli támogatási konstrukciók kialakításában, ellátja ezek hazai és nemzetközi összehasonlító értékelésével kapcsolatos feladatokat,

17. kezdeményezi és irányítja a K+F+I ösztönzését célzó eszközrendszer kialakítását, és részt vesz az ehhez kapcsolódó szabályozási feladatok ellátásában,

18. ellátja a Duális Képzési Tanács titkári feladatait, a Tanács működésével, üléseivel összefüggő szakmai feladatait a Felsőoktatásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkársággal együttműködésben,

19. a Felsőoktatásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkársággal együttműködve irányítja a duális felsőoktatásfejlesztéssel, -tervezéssel és módszertannal kapcsolatos feladatokat,

20. felelős a terület tárcaközi szakmai kapcsolatainak működtetéséért és a társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartásért,

21. képviseli a minisztériumot az innovációval és tudománypolitikával kapcsolatos belső és külső egyeztetéseken,

22. gondoskodik a gazdaságfejlesztést ösztönző K+F+I tevékenységek ösztönzéséről,[214]

23. részt vesz a Kormány iparfejlesztési koncepciójának és programjának kidolgozásában, különös tekintettel a kutatás-fejlesztés és innováció elősegítésére,

24. részt vesz a tudásalapú iparágak és ágazati értékláncok fejlesztését szolgáló stratégiai programok kidolgozásában,

25. koordinálja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (a továbbiakban: NKFIH) feletti irányítással és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala feletti szakpolitikai felügyelettel kapcsolatos feladatokat,[215]

26. irányítja a helyettes államtitkárság duális felsőoktatás-fejlesztéssel, -tervezéssel és módszertannal kapcsolatos feladatait,

27. koordinálja a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács működésével és munkájával kapcsolatban a minisztérium feladatait,

28. részt vesz a Nemzeti Laboratóriumok irányításában,[216]

29. kezdeményezi a nemzeti K+F+I területeken a szemléletváltó stratégiai projektek elindítását.

30. gondoskodik a Tudományos és Innovációs Parkok (Science Park) tervezéséről és előkészítéséről, majd azok tevékenységének koordinálásáról,[217]

31. ellátja a Modern Városok Program keretében az irányítása alá tartozó szervezeti egységek közreműködésével a szakterületéhez kapcsolódó, valamint a felelősségi körébe utalt konkrét projektekhez és támogatási programokhoz kapcsolódó tervezési, előkészítési, koordinációs, ellenőrzési, beszámoltatási és adatszolgáltatási feladatokat,[218]

32. együttműködik a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárral a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap éves programstratégiájában nevesített, a felsőoktatási intézményi kiválóságot támogató, valamint a nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíjat biztosító, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által előkészített, felsőoktatást is érintő pályázatokkal, valamint az azok keretében támogatásra javasolt projektekkel és ösztöndíjakkal kapcsolatos szakmai feladatok ellátásában.[219]

(2) Az innovációért felelős helyettes államtitkár irányítja[220]

a) az Innovációs Igazgatásszervezésért Felelős Főosztály és[221]

b) az Innovációért Felelős Végrehajtási és Elemzési Főosztály

vezetőjének tevékenységét.

60. § (1) Az innovációért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) Az innovációért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

(3) Az innovációért felelős helyettes államtitkárt - ha nem a felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása vagy távolléte esetén az Innovációért Felelős Végrehajtási és Elemzési Főosztály vezetője helyettesíti. Az Innovációért Felelős Végrehajtási és Elemzési Főosztály vezetőjének akadályoztatása esetén, vagy ha a főosztályvezetői tisztség nincs betöltve, a helyettes államtitkárt az irányítása alá tartozó önálló szervezeti egységek vezetői közül az általa kijelölt főosztályvezető helyettesíti.[222]

8.8. A szakképzésért felelős helyettes államtitkár[223]

61. § (1) A szakképzésért felelős helyettes államtitkár[224]

1. közreműködik a Kormány beruházásösztönző programjaival kapcsolatos feladatok ellátásában,

2. ellátja a GFA képzési alaprész működtetésének elvi irányítását, a GFA képzési alaprész felhasználásának szakmai irányításával, elemzési, tervezési tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

3. részt vesz a GFA képzési alaprészéből és az európai uniós forrásokból nyújtható képzési támogatásokkal kapcsolatos stratégiai elvek, valamint a támogatások nyújtásával kapcsolatos feltételrendszer kialakításában,

4. gyakorolja a szakképzési államigazgatási szerv irányításával, illetve felügyeletével kapcsolatos hatáskört, jóváhagyja a szakképzési államigazgatási szerv intézményi munkatervét és a végrehajtásáról szóló szakmai beszámolóját,

5. irányítja a szakképzéssel összefüggő feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységek munkáját,

6. kijelöli a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó oktatással, képzéssel, valamint a szakképző intézmények fenntartásával kapcsolatos jogalkotás koncepcionális irányait,

7. irányítja a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó oktatáshoz, képzéshez, a szakképzési hozzájárulás rendszeréhez, képzési támogatásokhoz kapcsolódó törvények végrehajtási jogszabályainak előkészítését,

8. képviseli a minisztériumot a szakképzéssel kapcsolatos feladatok tekintetében külső szervezetekkel történő egyeztetéseken (minisztériumok, gazdasági kamara, kormányhivatal stb.),

9. irányítja a gazdasági kamarák szakképzési feladatait szabályozó megállapodások előkészítését és a gazdasági kamarák szakképzési feladatainak ellenőrzését,

10. kidolgozza a minisztériumnak a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó oktatás, képzés fejlesztésével kapcsolatos feladatainak, továbbá a 2021-2027 európai uniós programozási időszak fejlesztéseinek irányát,

11. együttműködik a minisztérium felsőoktatási szakképzés-fejlesztéssel kapcsolatos feladatainak irányításában,

12. irányítja a helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek pályaorientációval és - a Gazdaságstratégiáért és Szabályozásért Felelős Államtitkári Titkársággal együttműködve - pályakövetéssel kapcsolatos munkáját,

13. közreműködik a miniszter kormányzati politikájával kapcsolatos feladatainak ellátásában,

14. meghatározza a helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek munkatervét,

15. közreműködik a hátrányos helyzetűek integrációját elősegítő szakképzési programok, pályázatok kidolgozásában,

16. javaslatot tesz a képzési szakterület vonatkozásában a gazdaságfejlesztési, energetikai és regionális programok keretein belül végrehajtott programokra,

17. ellátja a Szakképzési Innovációs Tanács elnöki feladatait,

18. ellátja a Modern Városok Program keretében az irányítása alá tartozó szervezeti egységek közreműködésével a szakterületéhez kapcsolódó, valamint a felelősségi körébe utalt konkrét projektekhez és támogatási programokhoz kapcsolódó tervezési, előkészítési, koordinációs, ellenőrzési, beszámoltatási és adatszolgáltatási feladatokat,

19. a szakképzési rendszer fejlesztése céljából engedélyezi a szakképzés kísérleti jelleggel a szakképzésről szóló törvénytől eltérő feltételekkel történő megszervezését,

20. együttműködési megállapodást köt a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) 109. § (3) bekezdése szerinti személyekkel,

21. ellátja az európai uniós társfinanszírozású szakképzési programok egyes szakpolitikai felelősi feladatait,

22. gyakorolja a miniszter szakmai tankönyvek tankönyvvé nyilvánítási eljárással és a szakképzési tankönyvjegyzékkel kapcsolatos jogkörét,

23. koordinálja az Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, valamint az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság feletti irányítással, szakpolitikai felügyelettel kapcsolatos feladatokat,

24. kapcsolatot tart az Oktatási Hivatallal.

(2) A szakképzésért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Szakképzési Szabályozási és Intézményirányítási Főosztály és

b) a Szakképzési Fejlesztési és Támogatási Főosztály[225]

vezetőjének tevékenységét.

62. § (1) A szakképzésért felelős helyettes államtitkár munkáját és feladatainak ellátását titkárság segíti.[226]

(2) A szakképzésért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.[227]

63. § A szakképzésért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén, vagy ha a helyettes államtitkári tisztség nincs betöltve, a Szakképzési Szabályozási és Intézményirányítási Főosztály vezetője, együttes akadályoztatásuk esetén a Szakképzési Fejlesztési és Támogatási Főosztály vezetője helyettesíti.[228]

8.8.1. A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár[229]

63/A. § A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár[230]

a) irányítja a felsőoktatást érintő nemzetközi szervezetekben való tagságból eredő kötelezettségekkel, a nemzetközi felsőoktatási szakmai együttműködéssel összefüggő ágazati feladatokat,

b) közreműködik a nemzetközi tárgyalásokra előterjesztendő anyagok előkészítésében, részt vesz Magyarország európai uniós tagságával kapcsolatos feladatok ellátásában,

c) gondoskodik a felsőoktatási ágazatot érintő jogszabályok szakmai előkészítéséről, módosításuk kezdeményezéséről, illetve azok végrehajtásáról,

d) felelős a felsőoktatási terület minisztériumok közötti szakmai kapcsolatainak működtetéséért és a más társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartásért,

e) az illetékességébe tartozó ügyekben ellátja a felsőoktatási ágazattal kapcsolatos hazai pályázati tervezési feladatokat,

f) részt vesz az európai uniós források felhasználásával megvalósuló fejlesztések programterveinek kialakításában,

g) gondoskodik a felsőoktatási ágazati-szakmai stratégiák előkészítéséről,

h) felelős a felsőoktatási stratégiai és a felsőoktatási költségvetési intézkedések közötti összhang kialakításáért, továbbá azok végrehajtásáért,

i) közreműködik az Európai Unió aktuális tervezési időszakára vonatkozóan a felsőoktatási ágazatot érintő feladatok, a felsőoktatási ágazattal kapcsolatos európai uniós pályázati tevékenység ellátásában,

j) ellátja a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács Titkárságának működtetésével kapcsolatos feladatokat, működteti a Nemzeti Bologna Bizottságot,

k) közreműködik a felsőoktatási információs rendszerrel összefüggő szakmai feladatok és a felsőoktatással kapcsolatos pályázati tevékenység ellátásában,

l) felelős a felsőoktatási kompetenciaméréssel kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért,

m) közreműködik a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő szakmai feladatok ellátásában, különös tekintettel a Stipendium Hungaricum ösztöndíjra,

n) közreműködik a felsőoktatási intézményben folytatott képzés költségének jóváhagyásában.

o) irányítja a duális felsőoktatás-fejlesztéssel, -tervezéssel és módszertannal kapcsolatos tevékenységeket.[231]

p) ellátja a Modern Városok Program keretében az irányítása alá tartozó szervezeti egységek közreműködésével a szakterületéhez kapcsolódó, valamint a felelősségi körébe utalt konkrét projektekhez és támogatási programokhoz kapcsolódó tervezési, előkészítési, koordinációs, ellenőrzési, beszámoltatási és adatszolgáltatási feladatokat,[232]

q) felel az állam által létrehozott közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és a fenntartásukban működő felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos feladatok ellátásáért,[233]

r) felel a vagyonkezelői alapítvány alapítói jogainak gyakorlása körébe tartozó ügyekért különösen az alapítványi alapítói okirat, az alapítvány felügyelőbizottsága ügyrendjének, befektetési szabályzatának, valamint az alapítói jogok gyakorlójának jóváhagyását igénylő egyéb alapítványi dokumentumok jóváhagyásra előkészítéséért,[234]

s) részt vesz az innovációért felelős helyettes államtitkárral és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap tervezésével és felhasználásával kapcsolatos feladatok ellátásában és éves programstratégiájának kidolgozásában,[235]

t) véleményezi a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap éves programstratégiájában nevesített, a felsőoktatási intézményi kiválóságot támogató, valamint a nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíjat biztosító, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által az Innovációért Felelős Helyettes Államtitkári Titkársággal együttműködésben előkészített, felsőoktatást is érintő pályázatokat, valamint az azok keretében támogatásra javasolt projekteket és ösztöndíjakat.[236]

63/B. § A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár irányítja[237]

a) a Felsőoktatási Képzési Főosztály vezetőjének,

b) a Felsőoktatási Stratégiai és Intézményfejlesztési Főosztály vezetőjének,

c) a Felsőoktatási Intézményirányítási és Finanszírozási Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

63/C. § (1) A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.[238]

(2) A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

63/D. § A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárt - ha nem a felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása vagy távolléte esetén a Felsőoktatásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság titkárságvezetője, annak akadályoztatása vagy távolléte esetén a Felsőoktatási Intézményirányítási és Finanszírozási Főosztály vezetője helyettesíti.[239]

8.9. Az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár[240]

64. § (1) Az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár ellátja[241]

a) a Nemzeti Energiastratégia kidolgozásával, felülvizsgálatával és végrehajtásával,

b) az ásványvagyon-gazdálkodással kapcsolatos koncepciók kidolgozásával, felülvizsgálatával és végrehajtásával,

c) a földgáz- és villamosenergia-ellátással és -ellátásbiztonsággal, távhőszolgáltatással,

d) a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezésével, az üzemanyagok minősítésével és forgalmazásával,

e) az atomenergia békés célú alkalmazásával,

f) a radioaktív hulladékokkal és kiégett fűtőelemekkel,

g) a megújuló energiaforrások hasznosításához tartozó hazai, uniós és nemzetközi feladatok szabályozásnak előkészítésével,

h) az elektromobilitás és egyéb, alternatív közlekedési üzemanyagokkal, valamint azok infrastruktúrájával,

i) a hidrogén stratégia kidolgozásával, felülvizsgálatával és végrehajtásával

kapcsolatos, energiapolitikai szakterületet érintő minisztériumi feladatokat.

(2) Az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár ellátja a KNPA pénzügyi kezelését, továbbá a szabályozási és ellenőrzési feladatokat.

(3) Az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár közreműködik a Modern Városok Program, a Magyar Falu Program, valamint egyes, településfejlesztési programok minisztériumot érintő energiapolitikai feladatainak szakpolitikai előkészítésében, véleményezésében.

(4) Az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár ellátja a képviseletet a Nemzetközi Energia Ügynökségben (IEA).

(5) Az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) az Energiagazdálkodási, Atomenergia és Bányászati Főosztály és

b) a Villamosenergia Főosztály

vezetőjének tevékenységét.

(6)[242]

(7) Az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár ellátja az Országos Atomenergia Hivatal tevékenységének szakmai felügyeletét.

(8) Az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár ellátja az EKTB 11. Energia szakértői csoport vezetését.

(9)[243]

65. § (1) Az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.[244]

(2) Az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

66. § Az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkárt - ha nem a körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása vagy távolléte esetén a titkársága vezetője helyettesíti. Az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár helyettesítését a tisztség betöltetlensége esetén a Villamosenergia Főosztály vezetője látja el.[245]

8.10. A klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár

67. § (1) A klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár[246]

a) gondoskodik az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozására vonatkozó stratégiák kidolgozásáról és azok végrehajtásáról,

b) gondoskodik a klímapolitikai stratégiák kidolgozásáról és végrehajtásáról,

c)[247]

d) gondoskodik az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozására vonatkozó programok és projektek tervezéséről, és saját hatáskörben gondoskodik ezek szakmapolitikai tervezéséről, és figyelemmel kíséri azok kidolgozását, működtetését és végrehajtását,

e) gondoskodik a klímapolitikai területhez, valamint az energiahatékonysági területhez tartozó hazai, uniós és nemzetközi feladatok ellátásáról, valamint a vonatkozó szabályozás előkészítéséről,[248]

f) a nemzetközi és uniós emisszió-kereskedelmi rendszerhez kapcsolódóan ellátja a miniszter feladatkörébe utalt feladatokat, amelyek keretében elvégzi a nemzetközi és uniós emisszió-kereskedelmi rendszernek megfelelő jogszabályi harmonizációt,[249]

g) a Magyar Állam nevében gondoskodik a kibocsátási jogosultságok uniós és nemzetközi elszámolásával kapcsolatos tagállami jelentések megtételéről, illetve ellátja a kibocsátási jogosultságokkal, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb uniós és nemzetközi tagállami jelentéstételi feladatokat,[250]

h) ellátja a Modern Városok Program keretében az irányítása alá tartozó szervezeti egységek közreműködésével a szakterületéhez kapcsolódó, valamint a felelősségi körébe utalt konkrét projektekhez és támogatási programokhoz kapcsolódó tervezési, előkészítési, koordinációs, ellenőrzési, beszámoltatási és adatszolgáltatási feladatokat,[251]

i) közreműködik a 2014-2020 és az azt követő programozási időszakokban az operatív programok energia- és klímapolitikai szakpolitikai felelősségéből adódó szakmai feladatokban,

j) koordinálja a szakmai illetékességébe tartozó célelőirányzatok felhasználását, kezelését, ellenőrzését,[252]

k) közreműködik a Zöld Busz Program megvalósításából fakadó feladatok ellátásában,[253]

l)[254]

m) felel az üvegházhatású gáz kibocsátási jogosultságok értékesítéséből származó bevételnek a minisztérium hatáskörébe utalt felhasználására vonatkozó szabályozás előkészítéséért, valamint közreműködik a bevételek mitigációs, adaptációs és szemléletformálási célú felhasználásában,[255]

n) közreműködik a Modern Városok Program, a Magyar Falu Program, valamint egyes, településfejlesztési programok minisztériumot érintő energia- és klímapolitikai feladatainak szakpolitikai előkészítésében, szakmai véleményezésében,

o) együttműködik a körforgásos gazdaságpolitikáért felelős helyettes államtitkárral a kiemelt infrastruktúrákkal (víziközmű-szolgáltatás, hulladékgazdálkodás) összefüggésben az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozására vonatkozó programok és projektek tervezésében.[256]

(2) A klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) az Energiahatékonysági Főosztály,[257]

b) a Klímapolitikai Főosztály,

c)[258]

d) a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság

vezetőjének tevékenységét.

(3) A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság hatósági feladatellátása körében nem utasítható. A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság hatáskörébe tartozó hatósági döntéseket a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság vezetője kiadmányozza.[259]

68. § (1) A klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

69. § A klímapolitikáért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a Klímapolitikai Főosztály vezetője helyettesíti. A klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár helyettesítését a tisztség betöltetlensége esetén a Klímapolitikai Főosztály vezetője látja el.

8.11. A körforgásos gazdaságpolitikáért felelős helyettes államtitkár[260]

70. § (1) A körforgásos gazdaságpolitikáért felelős helyettes államtitkár[261]

a) gondoskodik a víziközmű-szolgáltatási és hulladékgazdálkodási területhez tartozó hazai, uniós és nemzetközi feladatok ellátására vonatkozó szabályozás előkészítéséről,[262]

b) felel az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv és az Országos Hulladékgazdálkodási Terv elkészítéséért, gondoskodik annak végrehajtásáról,[263]

c) gondoskodik a víziközmű-szolgáltatás, hulladékgazdálkodással összefüggő közszolgáltatások szabályozásával és gazdasági eszközeivel, valamint fejlesztésével kapcsolatos szakterületi feladatok ellátásáról,[264]

d) felel a hatáskörébe utalt hazai és európai uniós fejlesztéspolitikai eszközök fejlesztéspolitikával összefüggő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítéséért,

e) gondoskodik a szakmai kezelésébe tartozó fejlesztési célelőirányzatok felhasználásáról, kezeléséről, ellenőrzéséről,

f) közreműködik a fejlesztési programok népszerűsítésében,

g)[265]

h) a klímapolitikáért felelős helyettes államtitkárral és az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkárral együttműködésben gondoskodik a víziközmű-szolgáltatással, hulladékgazdálkodással összefüggésben a megújuló energiaforrások hasznosítására, az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozására vonatkozó programok és projektek tervezéséről, és saját hatáskörben gondoskodik ezek kidolgozásáról, működtetéséről és végrehajtásáról,[266]

i) a feladatkörébe utalt ügyekben közreműködik a 2020 utáni uniós programok tervezésében.

j) gondoskodik a fenntartható fejlődési stratégia kidolgozásáról, a fenntartható fejlesztési célok megvalósításáról.[267]

k) ellátja a Modern Városok Program keretében az irányítása alá tartozó szervezeti egységek közreműködésével a szakterületéhez kapcsolódó, valamint a felelősségi körébe utalt konkrét projektekhez és támogatási programokhoz kapcsolódó tervezési, előkészítési, koordinációs, ellenőrzési, beszámoltatási és adatszolgáltatási feladatokat,[268]

l) a Hulladékgazdálkodási Hatósági Feladatok Ellátásáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság megkeresésére közreműködik a 2023. július 1-jétől az állam kizárólagos gazdasági tevékenységébe tartozó hulladékgazdálkodási feladatok ellátását szolgáló rendszer szakmai állásfoglalásának kialakításában.[269]

(2) A körforgásos gazdaságpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítja[270]

a) a Hulladékgazdálkodási Főosztály,

b) a Gyártói Felelősség és Hulladékhasznosítási Főosztály,

c) a Körforgásos Gazdaság Elszámolási Főosztály és

d) a Fenntarthatósági és Szemléletformálási Főosztály

vezetőjének tevékenységét.

71. § (1) A körforgásos gazdaságpolitikáért felelős helyettes államtitkár feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.[271]

(2) A körforgásos gazdaságpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.[272]

72. § A körforgásos gazdaságpolitikáért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a Hulladékgazdálkodási Főosztály vezetője, együttes akadályoztatásuk vagy távollétük esetén a Körforgásos Gazdaság Elszámolási Főosztály vezetője helyettesíti. A körforgásos gazdaságpolitikáért felelős helyettes államtitkár helyettesítését a tisztség betöltetlensége esetén a Hulladékgazdálkodási Főosztály vezetője látja el.[273]

8.12. A környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár

73. § (1) A környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár

a) feladatkörében, illetve megbízás alapján képviseli a minisztériumot,

b) szakterületén - a minisztérium ágazati célkitűzései és munkaterve alapján időszerű feladataival összhangban -gondoskodik a feladatok meghatározásáról, számontartásáról, végrehajtásáról, programok, koncepciók kidolgozásáról, megvalósításáról, meghatározza az ehhez szükséges feltételeket,

c) feladatkörével összefüggésben e Szabályzatban foglaltak szerint utasítási joga van, irányítást gyakorol és intézkedést ad ki, véleményt nyilvánít a feladatkörét érintő kormány-előterjesztések, jogszabályok tervezetéről,

d) feladatkörében, illetve meghatalmazás alapján képviseli a minisztériumot az Országgyűlés bizottságainak ülésén, képviseli a minisztériumot a társadalmi és állami szervek előtt, valamint tárcaközi bizottságokban, továbbá a hazai és a nemzetközi szervezetekben,

e) az irányítása alá tartozó területeken irányítja és ellenőrzi a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a miniszter és az államtitkár döntéseinek végrehajtását, és ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket,

f) irányítja a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Programok Irányító Hatóságát, ennek keretében - különösen az 1083/2006/EK rendelet 60. cikkében, valamint az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 125. cikkében foglaltakkal összhangban -

fa) gondoskodik a Környezet és Energia Operatív Program (a továbbiakban: KEOP), a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (a továbbiakban: KEHOP), valamint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz végrehajtásáról,[274]

fb) a KEOP tekintetében felel a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet] 5/A. §-ában meghatározott feladatok ellátásáért,

fc) a KEHOP tekintetében felel a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 20. §-ában meghatározott feladatok ellátásáért.

fd) ellátja a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (a továbbiakban: RRF) tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.[275]

(2) A környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár a Kohéziós Alap Irányító Hatóság vezetőjének minősül, és felel az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményekről szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet 26. §-ában foglalt feladatok ellátásáért.

(3) Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok tekintetében a környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár szakmailag önállóan jár el, és nem utasítható.[276]

74. § (1) A környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság,

b) az Energetikai Projektek Végrehajtási Főosztálya,

c) a Vízügyi és Természetvédelmi Végrehajtási Főosztály,

d) a Közműfejlesztési és Hulladékgazdálkodási Végrehajtási Főosztály,

e) a Végrehajtást Támogató és Projektfinanszírozási Főosztály,

f) a Fenntartási és Szemléletformálási Főosztály, valamint

g) a Eljárásrendi és Szabályossági Főosztály

vezetőjének tevékenységét.

75. § A környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a Végrehajtást Támogató és Projektfinanszírozási Főosztály vezetője, együttes távollétük vagy akadályoztatásuk esetén Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság vezetője helyettesíti. A környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár helyettesítését a tisztség betöltetlensége esetén a Végrehajtást Támogató és Projektfinanszírozási Főosztály vezetője, távolléte, akadályoztatása vagy mindkét tisztség betöltetlensége esetén a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság vezetője látja el.[277]

76. § (1) A környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár az általa irányított önálló szervezeti egységek feladatkörébe tartozó, valamint a miniszter által meghatározott egyéb ügyekben - az érintett helyettes államtitkárokkal, valamint az érintett államtitkárokkal együttműködve - gondoskodik a minisztérium szakmai álláspontjának kialakításáról, és képviseli azt.

(2) A környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár, a Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában ellenőrzi a szakterületén a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek, illetve intézmények feladatainak végrehajtását, rendszeresen beszámoltatja ezek vezetőit és meghatározza a tevékenységük irányát.

(3) A környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár feladatainak ellátása során együttműködik a többi helyettes államtitkárral, a kormánybiztosokkal és a miniszteri biztosokkal.

8.13. A hulladékgazdálkodási hatósági feladatok ellátásáért felelős helyettes államtitkár[278]

77. § (1) A hulladékgazdálkodási hatósági feladatok ellátásáért felelős helyettes államtitkár[279]

a) gondoskodik a 2023. július 1-jétől az állam kizárólagos gazdasági tevékenységébe tartozó hulladékgazdálkodási feladatok ellátását szolgáló rendszer kapcsán felmerülő hatósági feladatok ellátásáról, a rendszer működtetéséről, a működésre vonatkozó szabályozásra, annak felülvizsgálatára vonatkozó javaslattételről és működésének felügyeletéről,

b) felel az illegális hulladéklerakás elleni fellépés országos koordinálásáért, ellátja az ezzel kapcsolatos minisztériumi szintű feladatokat,

c) gondoskodik a körforgásos gazdaságpolitikáért felelős helyettes államtitkárral együttműködésben a körforgásos gazdaságra történő átállással kapcsolatos feladatköreihez tartozó szabályozás kidolgozásáról, működtetéséről és végrehajtásáról,

d) gondoskodik a feladatkörébe tartozó hulladékgazdálkodással összefüggő szakkérdések szabályozásával és gazdasági eszközeivel, valamint fejlesztésével kapcsolatos szakterületi feladatok ellátásáról,

e) felel a hatáskörébe utalt hazai és európai uniós fejlesztéspolitikai eszközök fejlesztéspolitikával összefüggő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítéséért,

f) gondoskodik a szakmai kezelésébe tartozó fejlesztési célelőirányzatok felhasználásáról, kezeléséről, ellenőrzéséről,

g) a feladatkörébe utalt ügyekben közreműködik a 2020 utáni uniós programok tervezésében.

(2) A hulladékgazdálkodási hatósági feladatok ellátásáért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Hatósági Főosztály,

b) a Hulladékfelszámolási, Elemzési és Képzési Főosztály és

c) a Hulladékgazdálkodási, Jogi és Vagyongazdálkodási Főosztály

vezetőjének tevékenységét.

78. § (1) A hulladékgazdálkodási hatósági feladatok ellátásáért felelős helyettes államtitkár feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.[280]

(2) A hulladékgazdálkodási hatósági feladatok ellátásáért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

(3) A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Hatósági Főosztály hatósági feladatellátása körében nem utasítható. A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Hatósági Főosztály hatáskörébe tartozó hatósági döntéseket a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Hatósági Főosztály vezetője kiadmányozza.

79. § A hulladékgazdálkodási hatósági feladatok ellátásáért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a Hulladékgazdálkodási, Jogi és Vagyongazdálkodási Főosztály vezetője, együttes akadályoztatásuk vagy távollétük esetén a Nemzeti Hulladékfelszámolási, Elemzési és Képzési Főosztály vezetője helyettesíti. A hulladékgazdálkodási hatósági feladatok ellátásáért felelős helyettes államtitkár helyettesítését a tisztség betöltetlensége esetén a Hulladékgazdálkodási, Jogi és Vagyongazdálkodási Főosztály vezetője látja el.[281]

8.14. A fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár

81. § (1) A fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár

a) előkészíti különösen a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról, a fogyasztóvédelemről, a piacfelügyeletről, a gazdasági reklámtevékenységről szóló jogszabályokat,

b) meghatározza a fogyasztóvédelem irányításának cél-, eszköz- és intézményrendszerét,

c) kidolgozza a fogyasztóvédelemmel, valamint az általános termékbiztonsággal kapcsolatos cselekvési és szakmai programokat és figyelemmel kíséri azok végrehajtását, meghatározza a piacfelügyelet intézményrendszerét, továbbá ellátja a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos uniós normák jogharmonizációs feladatait,[282]

d) támogatja a fogyasztói jogviták alternatív vitarendezési fórumainak létrehozását és működését, ellátja a fogyasztóvédelmi civil szervezetekkel és békéltető testületekkel kapcsolatos szervezési, szabályozási, támogatási és fejlesztési feladatokat, közreműködik a békéltető testületi tagok pályázati eljárás keretében történő kiválasztásában, valamint támogatja az Európai Fogyasztói Központok Hálózatába kijelölt szervezettel kapcsolatos kormányzati feladatokat,[283]

e) az érintettek véleményének ismeretében egyezteti és jóváhagyásra előkészíti a fogyasztóvédelmi hatóság Ellenőrzési és Vizsgálati Programját,

f) az érintettek bevonásával intézkedéseket tesz, illetve kezdeményez a fogyasztói jogok védelme és érvényesítése érdekében,

g) kidolgozza a piacfelügyeleti jogszabályokat, és ellátja az intézményfejlesztési feladatokat az áruk és szolgáltatások biztonságossága és megfelelősége tekintetében,

h) kidolgozza a fogyasztóvédelemmel összefüggő innovációs projekteket és akcióterveket,

i) kapcsolatot tart a fogyasztóvédelem és a piacfelügyelet terén a szakmai érdekképviseleti szervekkel, békéltető testületekkel és fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületekkel.

(2) A fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Fogyasztóvédelmi Stratégiai Főosztály,

b) a Fogyasztóvédelmi Szolgáltatás-ellenőrzési Főosztály,

c) a Fogyasztóvédelmi Piacfelügyeleti Főosztály és

d) az Európai Fogyasztói Központ

vezetőjének tevékenységét.

82. § (1) A fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

83. § A fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a titkársága vezetője helyettesíti. A fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár helyettesítését a tisztség betöltetlensége esetén a kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár látja el.[284]

8.15. A közlekedésért felelős helyettes államtitkár

84. § (1) A közlekedésért felelős helyettes államtitkár ellátja

a) a közlekedéspolitikai és közlekedésfejlesztési koncepciók kialakításával kapcsolatos minisztériumi feladatokat,

b) a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével és működtetésével kapcsolatos minisztériumi feladatokat,

c) a közösségi közlekedéssel kapcsolatos minisztériumi feladatokat,

d) a kerékpáros közlekedéssel kapcsolatos minisztériumi feladatokat,

e) a légi- és víziközlekedéssel kapcsolatos minisztériumi feladatokat,

f) a b)-e) pont szerinti közlekedés szabályozásával, illetve a vonatkozó infrastruktúra működtetését és fejlesztését szolgáló források tervezésével, kezelésével kapcsolatos minisztériumi feladatokat,

g) a közlekedési környezetvédelemmel és a veszélyes áruk szállításával összefüggő állami feladatokat,

h) a jogszabályokban, valamint a közlekedéspolitikáért felelős államtitkár által delegált ágazati szakképzési és felnőttképzési feladatokat,[285]

i) a légügyi főigazgatói feladatokat.[286]

(2) A közlekedésért felelős helyettes államtitkár a közlekedési tevékenységet koordináló és funkcionális feladatkörében

a) a kormányzat ágazati célkitűzései alapján, a közlekedéspolitikáért felelős államtitkár irányításával kidolgozza a közlekedésfejlesztés fő irányait, a közlekedési infrastruktúra-fejlesztés és -működtetés stratégiai célkitűzéseit,

b) felel a közlekedési infrastruktúra fejlesztését szolgáló programok (európai uniós forrásból, központi költségvetésből és egyéb forrásból megvalósuló projektek) előkészítése, elfogadása, módosítása és nyomon követése kapcsán a minisztérium közlekedési infrastruktúra, valamint a járműállomány területére háruló feladatainak koordinálásáért, ellátásáért (tervezés, kidolgozás, felülvizsgálat, módosítási javaslatok, kötelezettségvállalás),

c) előkészíti az IKOP, továbbá a közlekedési Terület- és Településfejlesztési Operatív Program felhívások szakmai koncepcióját úgy, hogy az illeszkedjen a Kormány ágazati, stratégiai céljaihoz, előkészíti a többéves nemzeti keret és az éves fejlesztési keret alapját jelentő szakmapolitikai koncepciót, és egyúttal javaslatot tesz a kiemelt projektek körére,

d) ellátja a Nemzeti Közlekedési Stratégia végrehajtásának szakterületi koordinációját,

e) a közúti árufuvarozó vállalkozások versenyképességének fokozása érdekében szakmai stratégiát dolgoz ki,

f) ellátja a Modern Városok Program keretében az irányítása alá tartozó szervezeti egységek közreműködésével a szakterületéhez kapcsolódó, valamint a felelősségi körébe utalt konkrét projektekhez és támogatási programokhoz kapcsolódó tervezési, előkészítési, koordinációs, ellenőrzési, beszámoltatási és adatszolgáltatási feladatokat,[287]

g) szervezi és összehangolja a közlekedési szakpolitikák nemzetközi (két- és többoldalú, valamint európai uniós) vonatkozásait, az ezzel foglalkozó fórumokon - kijelölés alapján - képviseli a minisztert, rendszeresen egyeztetéseket folytat az Európai Bizottság közlekedéspolitikát befolyásoló döntéshozóival,

h) közlekedésszakmai szempontok képviseletével közreműködik a minisztérium két- és többoldalú nemzetközi közlekedési kapcsolatrendszerének fenntartásában, fejlesztésében, kiemelt figyelmet fordítva a határon túli magyarság közlekedési kapcsolatainak javítására,

i) részt vesz a két- és többoldalú nemzetközi egyezmények és megállapodások alapján létrehozott közös testületek működtetésében,

j) ellátja a közösségi közlekedés egységes, országos elektronikus jegy- és utastájékoztató rendszerével kapcsolatos közlekedésszakmai feladatokat,

k) ellátja a közösségi közlekedés összehangolását, koordinációját,

l) elkészíti a közösségi közlekedés koncepcióját,

m) a miniszter által átruházott hatáskörben kiadja a vasúti pályaműködtetési szerződések éves pénzügyi záradékában meghatározott költségtérítések folyósítását megalapozó teljesítésigazolást,

n) ellátja az intermodális csomópontokkal kapcsolatos szakmai feladatokat,

o) ellátja a veszélyes áruk szállításával, a közlekedési környezetvédelemmel kapcsolatos minisztériumi feladatokat,

p) felel a vasúttársaságok pályaműködtetési szerződéseinek ellenőrzéséért,

q) ellátja a miniszter által átruházott hatáskörben a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29. § (1) bekezdésében foglalt építtetői kijelöléssel kapcsolatos feladatokat,

r) ellátja a közúti infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó jogszabályokban meghatározott esetekben, a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe utalt eltérési engedélyekkel kapcsolatos feladatokat,

s) ellátja a közutak igazgatásáról szóló jogszabályban a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe utalt, az országos közutak útosztályba sorolásával, azonosításával, valamint az arra szolgáló útszám megállapításával, illetve megváltoztatásával kapcsolatos feladatokat.

t) ellátja a stratégiai légtér-gazdálkodási feladatokhoz fűződő teendőket, és a Nemzeti Légtér Koordinációs Munkacsoport elnöki teendőit.[288]

(2a) A közlekedésért felelős helyettes államtitkár a légügyi főigazgató, ezen feladatkörében:[289]

a) a társtárcákkal együttműködve ellátja a Légiközlekedés Védelmi Bizottság titkári és a Nemzeti Légtér Koordinációs Munkacsoport titkári teendőit,

b) képviseli a kormányzati álláspontot az ICAO, EUROCONTROL, ECAC, EASA nemzetközi légiközlekedési szervezetekkel történő kapcsolattartásban, és ellátja a szervezeti tagsággal járó főigazgatói hatáskörbe tartozó feladatokat,

c) működteti a nemzetközi szakmai szervezetek döntései, ajánlásai végrehajtásának szervezését és koordinálását, az adatszolgáltatás ellátását,

d) vezeti a kétoldalú légügyi konzultációkat és a légiközlekedési megállapodások megkötését, módosítását célzó tárgyalásokat, ezek megnyitásáról és eredményéről tájékoztatja az Európai Bizottságot,

e) a Chicagói Egyezmény 9. Annexében foglaltak szerint a szükséges szakértők bevonásával összehívja és működteti a Facilitation Bizottságot, valamint az érintett szakterületek egyetértésével létrehozza a Nemzeti Facilitation Programot.

(3) A közlekedésért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Vasúti Infrastruktúra Főosztály,

b) a Közúti Infrastruktúra Fejlesztési Főosztály,

c) a Közúti Infrastruktúra Működtetési Főosztály,

d) a Kerékpáros Koordinációs Főosztály,

e) a Gépjármű-közlekedési és Vasúti Szabályozási Főosztály,[290]

f) a Közlekedési Szolgáltatási Főosztály és

g) a Légi- és Víziközlekedési Főosztály

vezetőjének tevékenységét.

85. § (1) A közlekedésért felelős helyettes államtitkár feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A közlekedésért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

86. § A közlekedésért felelős helyettes államtitkárt - ha nem a közlekedéspolitikáért felelős államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása vagy távolléte esetén a Vasúti Infrastruktúra Főosztály vezetője, együttes távollétük vagy akadályoztatásuk esetén a Közúti Infrastruktúra Fejlesztési Főosztály vezetője helyettesíti. A közlekedésért felelős helyettes államtitkár helyettesítését a tisztség betöltetlensége esetén a Vasúti Infrastruktúra Főosztály vezetője látja el.

8.16. A közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár

87. § (1) A közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár irányítja a Közlekedés Operatív Programok Irányító Hatóságát, illetve a CEF nemzeti hatóságát, ennek keretében - különösen az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 60. cikkében, az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 125. cikkében, valamint az 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikkében foglaltakkal összhangban -

a) gondoskodik a 2007-2013-as programozási időszak Közlekedés Operatív Program (KÖZOP), a 2014-2020-as programozási időszak Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP), a 2021-2027 programozási időszak közlekedési tárgyú programjai, melyek esetében a helyettes államtitkár Irányító Hatóságként kijelölésre került, (a továbbiakban együtt: KÖZOP HÁT által kezelt programok), valamint a 2014-2020 programozási időszak CEF közlekedési projektjei (a továbbiakban: CEF1 projektek) és a 2021-2027 programozási időszak CEF közlekedési projektjei (a továbbiakban: CEF2 projektek) végrehajtásáról,[291]

b) a KÖZOP tekintetében felel a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 5/A. §-ában meghatározott feladatok ellátásáért,

c) az IKOP tekintetében felel a 2014-2020 programozási időszakban a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 20. §-ában meghatározott feladatok ellátásáért,

d) a CEF tekintetében felel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó források felhasználásáról szóló 75/2016. (IV. 5.) Korm. rendelet 9. alcímében meghatározott feladatok ellátásáért.

e) ellátja a Modern Városok Program keretében az irányítása alá tartozó szervezeti egységek közreműködésével a szakterületéhez kapcsolódó, valamint a felelősségi körébe utalt konkrét projektekhez és támogatási programokhoz kapcsolódó tervezési, előkészítési, koordinációs, ellenőrzési, beszámoltatási és adatszolgáltatási feladatokat,[292]

f) a 2021-2027 programozási ciklus közlekedési tárgyú operatív programjai, melyek esetében a helyettes államtitkár Irányító Hatóságként kijelölésre került, valamint a helyettes államtitkár hatáskörébe utalt közvetlen uniós finanszírozású közlekedésfejlesztési projektek tekintetében közreműködik azok előkészítésében és megvalósításában.[293]

(2) A közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Szabályossági, Ellenőrzési és Zárási Főosztály,

b) a Közúti Projektek Főosztály,

c) a Kötöttpályás Projektek Főosztály,

d) a CEF Főosztály,

e) a Pénzügyi és Monitoring Főosztály

vezetőjének tevékenységét.

88. § (1) A közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

89. § A közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a Kötöttpályás Projektek Főosztály vezetője, együttes távollétük vagy akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi és Monitoring Főosztály vezetője, együttes távollétük vagy akadályoztatásuk esetén a Közúti Projektek Főosztály vezetője, együttes távollétük vagy akadályoztatásuk esetén a Szabályossági, Ellenőrzési és Zárási Főosztály vezetője, együttes távollétük vagy akadályoztatásuk esetén a CEF Főosztály vezetője, együttes távollétük vagy akadályoztatásuk esetén a Helyettes Államtitkári Titkárság vezetője helyettesíti. A közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár helyettesítését a tisztség betöltetlensége esetén a Kötöttpályás Projektek Főosztály vezetője látja el.[294]

90. § A közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár feladatai ellátása során szakmailag önállóan jár el.

8.17. A közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár

91. § (1) A közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár önállóan gyakorolja az irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladat- és hatáskörébe tartozó közlekedési hatósági feladatokkal kapcsolatos minisztériumi állami vezetői feladatokat.

(2)[295]

(3)[296]

(4) A közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Hatósági Koordinációs Főosztály,

b) a Légügyi Szakszolgálati Hatósági Főosztály,

c) a Légügyi Felügyeleti Hatósági Főosztály,

d) a Légügyi Kockázatértékelési Hatósági Főosztály,

e) a Léginavigációs és Repülőtéri Hatósági Főosztály,

f) a Vasúti Hatósági Főosztály,

g) a Hajózási Hatósági Főosztály,

h)[297]

i) a Közúti Gépjármű-közlekedési Hatósági Főosztály,

j) a Közúti Közlekedési Ellenőrzési Főosztály és

k) a Vasúti Igazgatási Szerv[298]

vezetőjének tevékenységét.

(5) A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet] 7. § (1) bekezdése szerinti vasúti igazgatási szervként a Vasúti Igazgatási Szerv jár el. A Vasúti Igazgatási Szerv a 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdése alapján nem utasítható.[299]

(6) A közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár a közlekedésbiztonság javítása és alternatív közlekedési módok népszerűsítése érdekében ellátja a közlekedésbiztonságot érintő állami feladatok tárca szintű képviseletét, továbbá az ahhoz kapcsolódó kiemelt programok megvalósítását, e körben javaslatot tesz a közlekedéspolitikáért felelős államtitkár részére.[300]

(7) A közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár kijelöli a légügyi hatóság vezetőjét, irányítja tevékenységét.[301]

92. § (1) A közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

93. § A közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a Hatósági Koordinációs Főosztály vezetője, együttes távollétük vagy akadályoztatásuk esetén közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár titkárságvezetője helyettesíti. A közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár helyettesítését a tisztség betöltetlensége esetén a Hatósági Koordinációs Főosztály vezetője látja el.

8.18.[302]

94-97. §[303]

8.19.[304]

98-101. §[305]

8.20.[306]

102-104. §[307]

8.21. A munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár[308]

104/A. § (1) A munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár a munkaerőpiacért való felelőssége körében[309]

a) irányítja az álláskeresők ellátásával, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal kapcsolatos koncepciók, stratégiák, programok kidolgozásának munkálatait, valamint a területet szabályozó jogszabályok előkészítését,

b) irányítja az Európa 2020 stratégiával, valamint az Európai Szemeszterrel összefüggő, a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár szakmai feladatkörébe tartozó feladatok ellátását,

c) közreműködik a Kormány beruházásösztönző, gazdasági szerkezetváltási programjaival kapcsolatos feladatok ellátásában, valamint irányítja az egyedi foglalkoztatási válsághelyzet-kezelő programok kidolgozásával kapcsolatos minisztériumi feladatokat,

d) ellátja a GFA működtetéséhez kapcsolódó elemzési, tervezési, szakmai feladatokat,[310]

e) részt vesz a GFA foglalkoztatási alaprész központi és decentralizált kerete arányának meghatározásában, a decentralizálás elveinek kidolgozásában, valamint javaslatot tesz a központi keret felhasználására,[311]

f) részt vesz a GFA decentralizált keretéből és az európai uniós forrásokból nyújtható foglalkozási és képzési támogatásokkal kapcsolatos stratégiai elvek, valamint a támogatások nyújtásával kapcsolatos feltételrendszer kialakításában,[312]

g) kidolgozza a szakterületéhez tartozó munkahelyteremtő, munkahelymegőrző, foglalkoztatást elősegítő támogatásokat és munkaerőpiaci programokat, valamint a jogszabályok keretei között irányítja és koordinálja a munkaügyi szervezetrendszer által kidolgozott programokat,

h) ellátja a GFA-val kapcsolatos jogszabály-előkészítési feladatokat,[313]

i) irányítja a GFA-val kapcsolatos pénzügyi-számviteli feladatok, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok foglalkoztatáspolitikai szakmai feladatainak felügyeleti ellenőrzésének ellátását,[314]

j) ellátja az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal szakmai irányításával, illetve felügyeletével kapcsolatos feladatokat,

k) közreműködik a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kormányzati jövedelem- és bérpolitikával kapcsolatos feladatainak ellátásában,

l) kijelöli a foglalkoztatási jogi és a munkajogi - munkaviszonnyal, illetve közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos -, továbbá a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzéssel, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályaival kapcsolatos jogalkotás koncepcionális irányait,[315]

m) felel a GFA pénzügyi-számviteli kezeléséért.[316]

n) irányítja az európai uniós forrásból megvalósuló, a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár feladatkörébe tartozó programok tervezését, azok minisztériumon belüli és Európai Bizottsággal való egyeztetését, előkészíti a foglalkoztatási szakterület vonatkozásában a gazdaságfejlesztési és területfejlesztési programok keretein belül végrehajtott programokat, illetve azok végrehajtása tekintetében együttműködik a gazdaságfejlesztési és regionális programok irányító hatóságait felügyelő államtitkárral, valamint a gazdaságfejlesztési és a területfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkárokkal,

o) meghatározza az irányítása alá tartozó szervezeti egységek munkatervét,

p) ellátja az állami foglalkoztatási szerv képviseletét az Európai Unió és az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok Világszervezete (WAPES) döntéshozó testületeiben,

q) irányítja a jogszabályok által meghatározott nyilvántartások vezetésével kapcsolatos, valamint a munkaügyi szervezet központi informatikai rendszere adatbázisán alapuló statisztikai feldolgozási, elemzési és tájékoztatási feladatokat.

(2) A munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár irányítja[317]

a) a Munkaerőpiaci Stratégiai Főosztály,

b) a Munkaerőpiaci Programok Főosztály,

c) a Munkaerőpiaci Irányítási Főosztály,

d) a Munkavédelmi Irányítási Főosztály,

e) a Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztály,

f) a Munkaerőpiaci Fejlesztési Főosztály,

g) a GFA Pénzügyi Főosztály

vezetőjének tevékenységét.

104/B. § (1) A munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár munkáját és feladatainak ellátását titkárság segíti.[318]

(2) A munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkárságvezetőjének tevékenységét.

104/C. § A munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén, illetve ha a helyettes államtitkári tisztség nincs betöltve, a Munkaerőpiaci Irányítási Főosztály vezetője helyettesíti. A Munkaerőpiaci Irányítási Főosztály vezetőjének akadályoztatása esetén, vagy ha a főosztályvezetői tisztség nincs betöltve, a helyettes államtitkárt az irányítása alá tartozó önálló szervezeti egységek vezetői közül az általa kijelölt főosztályvezető helyettesíti.[319]

9. A miniszteri biztos

105. § (1) A minisztériumban működő miniszteri biztosok tevékenységét - a kinevezésükre vonatkozó miniszteri utasításnak megfelelően - a miniszter irányítja.

(2) A miniszteri biztos - megbízatásának keretei között - felel a feladatkörébe tartozó jogszabálytervezetek és vezetői döntések szakmai előkészítéséért és végrehajtásáért, összehangolja az abban közreműködő szervezeti egységek munkáját, ellenőrzi a kiadott feladatok végrehajtását.

(3) A miniszteri biztos tevékenységének ellátása során egyeztet a feladatköre szerint érintett állami vezetőkkel.

10. Az állami vezető titkárságának vezetője

106. § (1) Az állami vezető hatáskörébe tartozó feladatok adminisztratív és koordinációs előkészítését, valamint e Szabályzat szerint az állami vezető hatáskörébe tartozó feladatok folyamatos ellátását - ha e Szabályzat így rendelkezik - az állami vezető titkársága (e § vonatkozásában a továbbiakban: Titkárság) biztosítja.

(2) A Titkárságot vezető (e § alkalmazásában a továbbiakban: Titkárságvezető) tevékenységét - ha e Szabályzat eltérően nem rendelkezik - az (1) bekezdés szerinti állami vezető irányítja.

(3) A Titkárságvezető meghatározza a Titkárság munkatervét, elkészíti az ügyrendjét, szervezi és ellenőrzi a feladatok végrehajtását. A Titkárság ügyrendjét - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - az állami vezető hagyja jóvá.

(4) A Titkárságvezető

a) gondoskodik a beérkező iratok feldolgozásáról, az állami vezető döntése esetén annak intézéséről, továbbításáról, a titkársági ügyviteli munka megszervezéséről, a vezető hivatalos programjának szervezéséről és nyilvántartásáról, figyelemmel kíséri a vezető által kiadott feladatok határidőben történő végrehajtását,

b) részt vesz a szakmai anyagok előkészítésében, egyeztetésében, szakterületén koordinálja azok előkészítését, továbbá érdemi ügyintézői feladatokat lát el,

c) szervezi, koordinálja az állami vezető által tartott értekezleteket és gondoskodik az értekezletek technikai lebonyolításával kapcsolatos feladatokról,

d) ellátja mindazon ügyeket, amelyeket az állami vezető állandó vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal,

e) ellátja a Titkárság feladatköréhez kapcsolódó, az a)-d) pontban nem említett egyéb ügyeket.

(5) A Titkárságvezetőt a feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben - akadályoztatása vagy távolléte esetén - a Titkárság eseti jelleggel vagy a Titkárság ügyrendjében állandó jelleggel kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti.

(6) A közigazgatási államtitkár titkárságvezetője feladatkörében a 42. § (2) bekezdésében foglalt feladatokat is ellátja.

(7) Ha e Szabályzat alapján a minisztériumban működő államtitkár munkáját kabinet segíti, akkor az államtitkár titkársága ellátja az (1)-(4) bekezdésben meghatározott feladatokat, valamint elősegíti az államtitkári kabinetfőnök 43. §-ban meghatározott feladatainak ellátását. Ebben az esetben az államtitkár titkárságának ügyrendjét az államtitkári kabinetfőnök hagyja jóvá.

III. Fejezet

A MINISZTÉRIUM SZERVEZETI EGYSÉGEI

11. Az önálló szervezeti egység

107. § (1) Az önálló szervezeti egység ellátja a 2. függelékben, valamint a szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető által meghatározott feladatokat.

(2) Az önálló szervezeti egység a feladatkörébe tartozó ügyekben aláírásra előkészíti az alapvető jogok biztosától érkezett megkeresésre adandó válaszlevél tervezetét.

12. A szervezeti egységek vezetői

108. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően - az e Szabályzat szerint az irányítást gyakorló helyettes államtitkártól, miniszter kabinetfőnökétől és az egyéb állami vezetőktől kapott utasítás és iránymutatás alapján - vezeti az önálló szervezeti egység munkáját, és felelős az önálló szervezeti egység feladatainak ellátásáért.[320]

(2) Az önálló szervezeti egység vezetője - az (1) bekezdésben meghatározottakkal összefüggésben - elkészíti az önálló szervezeti egység ügyrendjét, szervezi és ellenőrzi az önálló szervezeti egységhez tartozó feladatok végrehajtását.

(3) Az önálló szervezeti egység vezetője dönt az önálló szervezeti egység feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben, ha jogszabály, e Szabályzat vagy az irányítást gyakorló állami vezető eltérően nem rendelkezik.

109. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetőjének a helyettese

a) az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak, valamint a főosztályvezető utasítása szerint helyettesíti a főosztályvezetőt,

b) az általa vezetett osztály tekintetében ellátja az osztályvezetői feladatokat.

(2) Az önálló szervezeti egység vezetőjének helyettese az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározott munkamegosztás szerint részt vesz a szervezeti egység feladatai elvégzésének irányításában és ellenőrzésében.

110. § (1) Az osztályvezető az önálló szervezeti egység ügyrendje, valamint az önálló szervezeti egység vezetője utasítása szerint irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló osztály munkáját. Az osztályvezető felelős az osztály feladatainak teljesítéséért.

(2) Az osztályvezetőt akadályoztatása vagy távolléte esetén az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak szerint az önálló szervezeti egység másik osztályának vezetője vagy az osztály munkatársai közül az általa kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.

(3) Az osztályvezető

a) ellenőrzi az osztályon készített tervezeteket, koordinálja az irányítása alá tartozók munkáját és ellenőrzi a folyamatban lévő ügyek intézését,

b) eljár mindazon ügyben, amellyel a főosztályvezető megbízza,

c) vezetői rendelkezés, illetve az ügyrend alapján helyettesítheti a főosztályvezetőt,

d) javaslatot tesz az osztályán dolgozók illetményemelésére, jutalmazására, kitüntetésére, a főosztályvezetőnek, valamint más, a főosztályvezető hatáskörébe tartozó munkáltatói jogkörök gyakorlására.

IV. Fejezet

A MINISZTÉRIUMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS FÓRUMAI

13. Miniszteri értekezlet

111. § (1) A miniszteri értekezlet a minisztérium legfőbb döntés-előkészítő szerve.

(2) A miniszteri értekezlet a miniszter vezetésével hetente áttekinti a minisztérium operatív feladatainak ellátását.

(3) A miniszteri értekezlet javaslatot tesz

a) intézkedés tételére,

b) intézkedés elfogadására,

c) egyeztetés megindítására,

d) szükség esetén a közigazgatási egyeztetés során képviselendő minisztériumi álláspontra.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően, valamint annak keretei között a miniszteri értekezlet megtárgyalja különösen a szakmai vezetői értekezlet által elé utalt kormány-előterjesztéseket, miniszteri rendeletek tervezeteit, jelentéstervezeteket, valamint egyéb döntés-előkészítő anyagokat és azokról politikai vezetői döntést hoz.

(5) A miniszteri értekezlet vizsgálja az intézkedések megvalósulását.

(6) A miniszteri értekezlet során a miniszter tájékoztatást ad a Kormányülésen elhangzottakról és az azokkal kapcsolatos feladatokról.

(7) A miniszteri értekezletre a miniszter eltérő rendelkezése hiányában a kormányülést követően kerül sor. A miniszteri értekezlet pontos időpontjáról az érintettek írásban tájékoztatást kapnak.

(8) A miniszteri értekezletet a miniszter vezeti.

(9) A miniszteri értekezlet előkészítése és a napirendjének összeállítása a Miniszteri Kabinet feladata.

(10) A miniszteri értekezlet állandó résztvevői a miniszter, a közigazgatási államtitkár, az államtitkárok, a miniszter kabinetfőnöke, a Kommunikációs Főosztály vezetője. A miniszteri értekezletre más személyeket a miniszter hív meg.

(11) A miniszteri értekezlet résztvevőinek tájékoztatása, javaslata alapján a miniszter döntéseket hoz és iránymutatásokat ad.

(12) A miniszteri értekezleten meghatározott feladatokról, iránymutatásokról a Miniszteri Kabinet emlékeztetőt készít, amelyet az értekezlet résztvevői, valamint a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök rendelkezésére bocsát.

14. Az államtitkári vezetői értekezlet

112. § (1) Az államtitkári vezetői értekezlet

a) a közigazgatási államtitkár vezetésével áttekinti a közigazgatási államtitkár és a közigazgatási államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok feladat- és hatáskörébe tartozó,

b) az államtitkár vezetésével áttekinti az államtitkár és az államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok

feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok ellátását.

(2) Az államtitkári vezetői értekezletet a közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár által kijelölt szervezeti egység készíti elő.

(3) A miniszteri értekezleten elhangzottakról a közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár államtitkári vezetői értekezleten tájékoztatót tart.

(4) Az államtitkári vezetői értekezlet résztvevői

a) a közigazgatási államtitkár és a közigazgatási államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok, valamint szükség esetén a Miniszteri Kabinet tanácsadója,

b) az államtitkár, az államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok, az államtitkári kabinetfőnök valamint szükség esetén a Miniszteri Kabinet szakterület szerint érintett tanácsadója és a közigazgatási államtitkár.

(5) Az államtitkári vezetői értekezletre más személyeket a közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár hív meg.

(6) A közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár a résztvevők tájékoztatása, javaslata alapján döntéseket hoz vagy iránymutatásokat ad.

(7) A közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár által kijelölt szervezeti egység vezetője gondoskodik arról, hogy az államtitkári vezetői értekezleten meghatározott feladatokról, iránymutatásokról emlékeztető készüljön, amelyet az értekezlet résztvevői és a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök rendelkezésére bocsát, valamint tájékoztatásul megküldi a közigazgatási államtitkárnak és a miniszter kabinetfőnökének.

15. Szakmai vezetői értekezlet

113. § (1) A szakmai vezetői értekezlet a közigazgatási államtitkár vezetésével áttekinti az egyes ágazati szakmai feladatok ellátását.

(2) A szakmai vezetői értekezletre hetente, a közigazgatási államtitkár által meghatározott időpontban kerül sor.

(3) A szakmai vezetői értekezletet a közigazgatási államtitkár vezeti, aki a résztvevők tájékoztatása, javaslata alapján döntéseket hoz vagy iránymutatásokat ad.

(4) A szakmai vezetői értekezlet résztvevői a minisztérium valamennyi helyettes államtitkára, valamint a közigazgatási államtitkár által meghívott személyek.[321]

(5) A szakmai vezetői értekezletet a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár készíti elő. A szakmai vezetői értekezletre olyan kormány-előterjesztés, jelentés nyújtható be, melynek minisztériumon belüli egyeztetése előzetesen megtörtént. A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik továbbá emlékeztető készítéséről, valamint arról, hogy a szakmai vezetői értekezleten meghatározott feladatokról, iránymutatásokról a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök tájékoztatást kapjanak.

16. A vezetői felkészítő és tájékoztató értekezlet

114. § (1) A kormányülést, a kabinetek üléseit és a közigazgatási államtitkári értekezletet megelőző felkészítésre a kormányzati döntéshozatali fórum adott ülésén részt vevő állami vezető által meghatározott rendben kerül sor.

(2) A kormányülésre, a közigazgatási államtitkári értekezletre, a Kormány kabinetjei üléseinek napirendjére felvett és az ülés előtt megküldött kormány-előterjesztések véleményezése szervezésének, az ülésekre való vezetői felkészítés koordinálásának, a felkészítő dokumentáció összeállításának (a továbbiakban: felkészítés) első helyi felelőse a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár.

(3) A kormányülés, a kabinetülés valamint a közigazgatási államtitkári értekezlet napirendje a beérkezését követően továbbításra kerül a miniszter, a közigazgatási államtitkár, továbbá valamennyi állami vezető részére. A napirendek megküldéséről a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik.

(4) A miniszter és a közigazgatási államtitkár számára a felkészítő elkészítéséről a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik. Ennek elkészítéséhez a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár kijelöli a szakmai véleményt adó helyettes államtitkárt. A szakmai véleményt tartalmazó feljegyzést a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár részére a kijelölésben megadott határidőig kell eljuttatni.[322]

(5) A (4) bekezdéstől eltérően a minisztérium valamely szakterülete által előkészített, (2) bekezdés szerinti napirenden szereplő kormány-előterjesztés vagy jelentés esetén a felkészítő elkészítéséről - a (6) bekezdés szerinti határidőben -a kérdéses kormány-előterjesztést vagy jelentést előkészítő szakterület gondoskodik.

(6) A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár döntése alapján - különös szakértelmet igénylő kormányelőterjesztések, jelentések esetén - az általa meghatározott határidőre a felkészítőt az érintett szakmai szervezeti egység készíti el. A felkészítőt ebben az esetben is a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár részére kell megküldeni, aki gondoskodik a miniszter, valamint a közigazgatási államtitkár részére történő eljuttatásáról.

(7) A kormány-előterjesztés előzményeit, tartalmát és a minisztérium álláspontját bemutató felkészítőt a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár részére kizárólag elektronikusan kell megküldeni.

(8) A felkészítő tartalmazza

a) az előzmények leírását, ezen belül a közigazgatási egyeztetés eredményére, illetve a minisztérium álláspontjára vonatkozó információkat, valamint - ha volt ilyen - a korábbi közigazgatási államtitkári értekezlet, kormányülés, kabinetülések döntését,

b) a kormány-előterjesztés, jelentés rövid tartalmi összefoglalását, kiemelve a kormány-előterjesztésnek, jelentésnek a minisztérium feladat- és hatáskörét érintő elemeit, valamint

c) a képviselni javasolt álláspontot.

(9) Az egységes formátum biztosítása érdekében a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár által (mintapéldány megadásával) meghatározott formában kell a felkészítőt elkészíteni, és azt a minisztérium belső honlapjának központi tárában közzé kell tenni.[323]

17. A szakmai munkacsoport

115. § A közigazgatási államtitkár több államtitkár, helyettes államtitkár vagy önálló szervezeti egység feladatkörét érintő, eseti vagy állandó feladat elvégzésére szakmai munkacsoportot hozhat létre. A szakmai munkacsoport ügyrendjében meg kell határozni a szakmai munkacsoport feladatát, vezetőjét és tagjait. A szakmai munkacsoport tagját a helyettesítésére egyébként jogosult személy helyettesítheti.

V. Fejezet

A MINISZTÉRIUM MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS EGYES RENDELKEZÉSEK

18. Kiadmányozás

116. § A kiadmányozási jog

a) a miniszter hatáskörében vagy feladatkörében hozott érdemi döntése aláírására,

b) - ha e Szabályzat így rendelkezik - a miniszter hatáskörébe vagy kizárólagos feladatkörébe tartozó döntés előkészítésére és a miniszter nevében történő aláírására vagy

c) a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy e körben történő döntésének meghozatalára

ad felhatalmazást.

117. § (1) A miniszter kiadmányozza

a) a Kormányhoz benyújtandó kormány-előterjesztést, jelentést,

b) a törvényjavaslat, országgyűlési határozati javaslat országgyűlési tárgyalása során a benyújtandó dokumentumokat a 120. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel, továbbá az Országgyűlés elé beterjesztendő törvényjavaslattal, határozati javaslattal kapcsolatos benyújtó levelet,

c) a miniszteri rendeletet, a miniszterrel egyetértésben kiadandó miniszteri rendelethez adott egyetértési nyilatkozatot, a közjogi szervezetszabályozó eszközt,

d) a köztársasági elnöknek, az Országgyűlés tisztségviselőinek, továbbá a más országok politikai vezetőinek címzett ügyiratot,

e) a nemzetközi szervezetek és intézmények számára, valamint a külképviseletek vezetőinek címzett ügyiratokat,

f) - e Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a Kormány tagjainak szóló ügyiratot,

g) a miniszter irányítása alatt működő intézmény alapításával, átalakításával, megszüntetésével - a középirányító szerv közreműködésével irányított szervek kivételével -, szervezeti és működési szabályzatának kiadásával, módosításával kapcsolatos döntéseket,

h) a 6. függelék szerint a miniszter jogkörébe tartozó munkáltatói jogok gyakorlása során keletkezett ügyiratokat,

i) a jogszabály által a miniszter hatáskörébe utalt és át nem ruházott ügyben hozott döntést.

(2) Eltérő miniszteri rendelkezés hiányában az (1) bekezdésben meghatározott iratokat a szervezeti egység közvetlen irányítását ellátó helyettes államtitkár, a szakterületért felelős ágazati államtitkár - ha az irat miniszteri biztos feladat-és hatáskörét érinti, a miniszteri biztos -, a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár, a közigazgatási államtitkár, valamint a miniszter kabinetfőnökének felülvizsgálata mellett kell felterjeszteni a miniszterhez. Az ügyiratot az előadói ív felzetén aláírással és dátummal kell ellátnia a felülvizsgálat előtti szignálást végző személynek.

(3) A miniszter akadályoztatása vagy távolléte esetén a kiadmányozási jogkörébe tartozó, intézkedést igénylő ügyekben - a 7. § (4) bekezdése szerinti ügyiratok kivételével - helyettesítés keretében a parlamenti és stratégiai államtitkár, a miniszter és a parlamenti és stratégiai államtitkár egyidejű akadályoztatása vagy távolléte esetén helyettesítés keretében a közigazgatási államtitkár intézkedik és kiadmányoz.[324]

(4) A miniszter akadályoztatása vagy távolléte esetén a miniszter 6. függelék szerinti munkáltatói jogainak gyakorlása körébe tartozó, intézkedést igénylő ügyekben - a 7. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltak kivételével - helyettesítés keretében a közigazgatási államtitkár intézkedik és kiadmányoz.

(5) A miniszter - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az e Szabályzatban foglalt kiadmányozási rendtől írásbeli utasításával eltérhet.

118. § (1) A közigazgatási államtitkár kiadmányozza

a) a munkáltatói jogköreinek gyakorlása során keletkezett személyügyi tárgyú ügyiratokat,

b) a törvényjavaslat országgyűlési tárgyalása során benyújtandó támogatott módosító javaslatok listáját,

c) az alapvető jogok biztosának - több ágazati államtitkár feladatkörét érintő - írásbeli megkeresésére adott válaszleveleket,

d) a miniszteri rendelet kihirdetéséhez szükséges, miniszteri egyetértő nyilatkozatot kérő levelet,

e) a feladatkörébe tartozó egyéb ügyiratokat,

f) az ÁSZ és a KEHI elnökének címzett ügyiratokat, ha a megkeresés több ágazati államtitkár feladatkörét érinti,

g) a minisztériumhoz benyújtott panaszok és közérdekű bejelentések vizsgálatának befejezését követően a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről szóló értesítést, ha a megkeresés különböző ágazatok szakterületeit érinti.

h) az Alkotmánybíróság elnökének és tagjainak címzett ügyiratokat.[325]

(2) A közigazgatási államtitkár akadályoztatása vagy távolléte esetén a kiadmányozási jogkörébe tartozó, intézkedést igénylő ügyekben - helyettesítés keretében - az e Szabályzat szerint a helyettesítését ellátó helyettes államtitkár kiadmányoz.

(3) A közigazgatási államtitkár kiadmányozási jogát helyettes államtitkári jogállású személyre ruházhatja át.

119. § (1) A szakterület szerint illetékes államtitkár gyakorolja a kiadmányozási jogot

a) a feladatkörébe tartozó ügyekben a miniszter, illetve a közigazgatási államtitkár kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyek kivételével,

b) feladatkörében a Kúria elnökének, az Országos Bírósági Hivatal elnökének, a legfőbb ügyésznek, - ha a megkeresés más ágazati államtitkár feladatkörét nem érinti - az ÁSZ és a KEHI elnökének, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) elnökének címzett ügyiratok, valamint - a parlamenti és stratégiai államtitkár egyidejű tájékoztatása mellett - az országgyűlési képviselő írásbeli megkeresésére adott válaszlevelek tekintetében,[326]

c) az alapvető jogok biztosának írásbeli megkeresésére adott válaszlevelek tekintetében, ha a megkeresés más ágazati államtitkár feladatkörét nem érinti,

d) az 5. függelékben részére meghatározott ügyekben,

e) - gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár véleményének kikérésével - az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti fenntartói nyilatkozatok tekintetében.

(2) Az államtitkár akadályoztatása vagy távolléte esetén a kiadmányozási jogkörébe tartozó, intézkedést igénylő ügyekben - helyettesítés keretében - az e Szabályzat szerint a helyettesítését ellátó helyettes államtitkár, államtitkári kabinetfőnök vagy főosztályvezető intézkedik és kiadmányoz.

120. § (1) A helyettes államtitkár gyakorolja a kiadmányozási jogot

a) a feladatkörébe tartozó ügyekben a miniszter, a parlamenti és stratégiai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, valamint a szakterület szerint illetékes államtitkárok kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyek kivételével,[327]

b) az 5. függelékben részére meghatározott ügyekben,

c) a szakterületét érintően, a minisztériumhoz benyújtott panaszok és közérdekű bejelentések vizsgálatának befejezését követően a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről szóló értesítés tekintetében.

(2) A helyettes államtitkár akadályoztatása vagy távolléte, illetve a tisztség betöltetlensége esetén a kiadmányozási jogkörébe tartozó, intézkedést igénylő ügyekben - a helyettes államtitkár helyettesítésére vonatkozó eltérő tartalmú, egyedi miniszteri utasításban történő kijelölés hiányában - az e Szabályzat szerint a helyettesítését ellátó vezető intézkedik és kiadmányoz.[328]

(3)[329]

121. § (1) A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár gyakorolja a kiadmányozási jogot a minisztérium tulajdonában, vagyonkezelésében, használatában, valamint az egyéb - jogszabályon vagy jogügyleten alapuló - dologi jogának hatálya alatt álló ingóságok ügyében, így különösen az ingóságokkal összefüggő egy- vagy többoldalújognyilatkozatok megtételében.

(2) A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gyakorolja a kiadmányozási jogot a kormányzati döntés-előkészítés során készült tárcavélemény tekintetében.

122. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője gyakorolja a kiadmányozási jogot

a) a hatáskörébe tartozó olyan ügyekben, amelyekben az nincs a miniszter, a parlamenti és stratégiai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, államtitkár vagy helyettes államtitkár részére fenntartva,[330]

b) az 5. függelékben részére meghatározott ügyekben.

(2) A főosztályvezető akadályoztatása vagy távolléte esetén a kiadmányozási jogkörébe tartozó, intézkedést igénylő ügyben - helyettesítés keretében - a főosztály ügyrendjében meghatározott osztályvezető, illetve kormánytisztviselő intézkedik és kiadmányoz.

(3) A főosztályvezető a szervezeti egységén belüli egyéb kiadmányozási jog gyakorlását az ügyrendben vagy írásbeli meghatalmazásban szabályozza.

123. § A közigazgatási hatósági döntések kiadmányozását

a) az egyes ágazatok tekintetében - a közlekedési hatósági ügyek kivételével - az 5. függelékben meghatározott vezető,

b) az 5. függelék rendelkezése hiányában a miniszter nevében eljárva a szakterület szerint illetékes helyettes államtitkár

látja el.

124. § (1) Az 5. függelékben nevesített feladatkörében érintett önálló szervezeti egység vezetője - a közlekedési hatósági ügyek kivételével - a miniszter által átruházott jogkörben, a miniszter nevében eljárva - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény hatálya alá tartozó döntéseket - előkészíti és kiadmányozza.

(2) A közlekedési hatósági ügyekben az első fokú döntéseket - a Közúti Közlekedési Ellenőrzési Főosztály, valamint a Vasúti Igazgatási Szerv hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - a miniszter nevében és megbízásából azon szervezeti egység vezetője kiadmányozza, amely szervezeti egység feladat- és hatáskörébe a jelen utasítás alapján az érintett hatósági ügy tartozik.

(3) A Közúti Közlekedési Ellenőrzési Főosztály hatáskörébe tartozó első fokú döntéseket a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár nevében és megbízásából a Közúti Közlekedési Ellenőrzési Főosztály vezetője kiadmányozza.

(4) A Vasúti Igazgatási Szerv hatáskörébe tartozó közigazgatási döntéseket és egyéb iratokat a Vasúti Igazgatási Szerv vezetője kiadmányozza.[331]

(5) A közlekedési hatósági ügyekben a másodfokú döntéseket a miniszter nevében és megbízásából a Másodfokú Hatósági Főosztály vezetője kiadmányozza.[332]

(6)[333]

(7) A közlekedési hatósági ügyekben döntést hozó vezető e jogkörben való eljárása során nem utasítható.

(8) Az önálló szervezeti egység vezetője, ha a közigazgatási hatósági döntések kiadmányozását főosztályvezető látja el, a főosztályvezető a közigazgatási hatósági döntésekre vonatkozóan a szervezeti egységén belüli kiadmányozási jog gyakorlását az ügyrendben szabályozza.

125. § A minisztérium által megkötésre kerülő szerződést vagy kiadmányozásra kerülő egyoldalú jognyilatkozatot a tárgya szerint illetékes szervezeti egység készíti elő, és azt - feltéve, hogy a szerződés megkötésére vagy a jognyilatkozat kiadmányozására vonatkozó szabályzatban foglalt eljárásrend eltérően nem rendelkezik - a szerződéses jogviszony létrejöttét vagy az egyoldalú nyilatkozat kiadását megelőzően a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár részére is be kell mutatni.

126. § A 4. függelék I. pontja szerinti, a miniszter által irányított, felügyelt költségvetési szervek irányításával, felügyeletével kapcsolatos jogkörök gyakorlása körében történő kiadmányozást

a) a miniszter kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyek,

b) a hatósági jogkörök és az 5. függelék szerinti egyéb jogkörök,

c) a 6. függelék II. pontja szerinti munkáltatói jogkörök, továbbá[334]

d) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti fenntartói nyilatkozatok

tekintetében történő kiadmányozás kivételével a 4. függelék I. pontjában meghatározott állami vezető látja el. Ha állami vezető a 4. függelék I. pontja szerinti kijelölés alapján jár el, a költségvetési szerv irányításával, felügyeletével kapcsolatos jogait csak a közigazgatási államtitkár jogi és pénzügyi szempontú egyetértő véleményének beszerezése után gyakorolhatja.

127. § A 4. függelék II. pontja szerinti és a gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának rendjéről szóló utasításban, alapítványokkal, közalapítványokkal kapcsolatos jogosítványok tekintetében a kiadmányozás a 4. függelék II. pontjában és a és a gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának rendjéről szóló utasításban kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának rendjéről szóló utasításban foglaltak szerint történik.[335]

128. § (1) A miniszter, illetve - ha a kiadmányozásra más személy jogosult - a kiadmányozásra jogosult személy, valamint a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy a döntését az előkészítés ellenőrzése után, a kapott információk alapján, feladat- és hatáskörében eljárva, határidőben hozza meg.

(2) A kiadmányozási jog gyakorlásának részletes szabályait a szervezeti egység vezetője az ügyrendben határozza meg oly módon, hogy a jogszerűségi és a szakszerűségi követelmények érvényesülése mellett biztosítva legyen a gyors ügyintézés.

129. § Gazdálkodási jellegű vagy ilyen kihatású ügyekben a kiadmányozási, illetve a kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési, érvényesítői jog a megfelelő szabályzatokban foglaltak megtartásával gyakorolható.

130. § Az ügyiratot átmeneti vagy központi irattárba - a szervezeti egység vezetőjével történt engedélyeztetést követően - az ügyintéző helyezheti. Az irattárba helyezés tényét a szervezeti egység ügykezelője rögzíti az iktató rendszerben.

131. § A nemzetközi és európai uniós ügyek kivételével a minisztériumközi bizottságokban, vegyes bizottságokban a minisztérium képviseletére kijelölt munkatárs a bizottsági tagságból eredő ügyekben aláírási joggal rendelkezik, a munkahelyi vezető folyamatos tájékoztatása mellett.

19. Az utasítási jog gyakorlásának szabályai

132. § (1) A minisztériumon belül a vezetői utasítások írásbeliek és szóbeliek lehetnek.

(2) Az írott formában megjelenő normatív jellegű utasítások előkészítése a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik.

(3) A miniszteri utasítások kiadását a tárgykör szerint illetékes szervezeti egység vezetője készíti elő.

(4) A (3) bekezdés szerint előkészített utasítás tervezetét miniszteri aláírásra történő felterjesztés érdekében meg kell küldeni a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár részére.

(5) A miniszteri, közigazgatási államtitkári egyedi utasítások nyilvántartásáról a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik.[336]

(6) A miniszteri, közigazgatási államtitkári egyedi utasítás a minisztérium belső honlapján történő közzététellel válik érvényessé.[337]

20. A jogalkotási, illetve az intézményi munkaterv készítése

133. § (1) A minisztérium fő jogszabály-előkészítési és kormányzati döntés-előkészítési feladatait - a Kormány munkatervéhez igazodva - a félévenként összeállított minisztériumi jogalkotási munkaterv foglalja össze.

(2) A jogalkotási munkaterv tervezetét féléves időszakra a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár készíti elő. A terv tartalmazza a Kormány munkatervében, valamint a jogszabályokban szereplő minisztériumi kötelezettségeket, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság és a Kormány határozataiból, a tagállami státuszból származó, továbbá nemzetközi kötelezettségvállalással összefüggő egyéb, valamint a minisztériumi belső kezdeményezésű feladatokat. A végleges javaslatot a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár a közigazgatási államtitkár útján terjeszti fel jóváhagyásra a miniszternek. A jogalkotási munkatervet a miniszter hagyja jóvá.

(3) Ha a jogalkotási munkatervben szereplő feladat teljesítése az előírt határidőben nem lehetséges, a szakmai előkészítésért feladatkörénél fogva elsődlegesen felelős szervezeti egység vezetője a felügyeletet ellátó helyettes államtitkárt, a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkárt és a közigazgatási államtitkárt - a megjelölt határidő lejárta előtt - köteles tájékoztatni. A jogalkotási munkatervben foglalt határidők egyszeri alkalommal történő halasztását - a halasztás szakmai indokát megjelölő, erre irányuló írásbeli kérés alapján - a közigazgatási államtitkár engedélyezheti a miniszter tájékoztatása mellett. E rendelkezés alkalmazandó a Kormány által kiadott feladatokra is.

(4) Az intézményi munkaterv a minisztériumi szervezeti célokat, programokat és intézkedéseket, azok teljesítési határidőit, a teljesítésükhöz szükséges feltételeket, valamint a teljesítésükért felelősöket tartalmazza.

(5) Az intézményi munkaterv tervezetének egyéves időszakra történő előkészítéséről a közigazgatási államtitkár gondoskodik. Az intézményi munkatervet a miniszter hagyja jóvá.

(6) A jogalkotási, illetve az intézményi munkaterv előkészítése során figyelemmel kell lenni a két munkaterv közötti összhang megteremtésére, valamint arra, hogy a jogalkotási munkaterv is az intézményi célok megvalósítását szolgálja.

(7) A szervezeti egységek a minisztériumi jogalkotási, illetve intézményi munkaterv alapján elkészítik saját munkatervüket, amelyet a szervezeti egységet irányító állami vezető hagyja jóvá.

21. A hivatali egyeztetés rendje

21.1. Az egyes minisztériumokban (kormányhivatalokban) előkészített tervezetek minisztériumon belül történő egyeztetési rendje

134. § (1) A kormányzati döntés-előkészítés során a minisztérium egységes álláspontot alakít ki.

(2) A minisztériumok (kormányhivatalok) kormány-előterjesztés-, illetve jogszabálytervezeteinek (a továbbiakban együtt: tervezet) véleményezése során az egységes hivatali álláspont érvényesülése érdekében a beérkező tervezetet a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár - véleményezési határidő megjelölésével - elektronikus úton eljuttatja a feladatkörében érintett

a) szervezeti egység, intézmény vezetőjének tevékenységét közvetlenül irányító helyettes államtitkár titkárságának,

b) funkcionális szervezeti egységeknek,

c) - államtitkár által közvetlenül irányított - szakmai szervezeti egységeknek

annak feltüntetésével, hogy a tervezetet egyidejűleg mely további szervezeti egységek, intézmények részére küldte meg. Ha a véleményező szervezeti egység álláspontja szerint a tervezet további szervezeti egység feladatkörét is érinti, a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkárnál haladéktalanul kezdeményezi a véleményezésre való megküldést. A minisztérium háttérintézményeinek véleményezésbe történő bevonása a szakmai felügyeletet gyakorló szervezeti egység feladata és felelőssége.

(3) A (2) bekezdés szerinti tervezetek - tájékoztatásul - elektronikus úton minden esetben megküldésre kerülnek a miniszter, az államtitkárok és a miniszter kabinetfőnöke vagy az általuk kijelölt személy részére.[338]

(4) A véleményező helyettes államtitkárságok a szervezeti egységeik és a háttérintézmények észrevételeit helyettes államtitkárságonként összefogva és egyeztetve a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár részére juttatják el a részükre megadott határidőn belül.[339]

(5) Ha egy államtitkár több helyettes államtitkárt vagy szervezeti egységet irányít, az államtitkárság egységes és egyeztetett véleményét az államtitkár által kijelölt helyettes államtitkár vagy önálló szervezeti egység küldi meg a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár részére.

(6) A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár a helyettes államtitkárok, az önállóan véleményező szervezeti egységek, intézmények észrevételeinek figyelembevételével gondoskodik a minisztérium véleményét összefoglaló válaszlevél tervezetének elkészítéséről.

(7) A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár a kormány-előterjesztések véleményezésre történő kiadása során a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - különleges szakértelem szükségessége esetén - a Szabályzatban meghatározott feladatkörökre tekintettel megjelöli azt a szervezeti egységet, amelynek feladatkörét az adott tervezet elsődlegesen érinti, és amelynek feladata a minisztériumi álláspont kialakításához szükséges szakmai álláspont kialakítása. A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár ebben az esetben is a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kiküldi a kormány-előterjesztést véleményezésre és tájékoztatásul. Az összefogó a (4) és (5) bekezdésben foglaltak szerint véleményezők szakmai véleménye alapján köteles a minisztérium szakmai szempontú összegző álláspontját kialakítani.

(8) Véleményeltérés esetén a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik egyeztetés kezdeményezéséről. Ha a véleményeltérés ezt követően is fennáll, a minisztérium véleményét összefoglaló válaszlevél tartalmáról a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár javaslata alapján a közigazgatási államtitkár dönt. A döntési javaslatban ismertetni kell a helyettes államtitkárok, önállóan véleményező szervezeti egységek álláspontját.

(9) Ha a válaszadási határidő bármely okból nem tartható, akkor erről és a válaszlevél várható elkészülési időpontjáról rövid úton tájékoztatni kell a véleményt kérő minisztériumot (kormányhivatalt). Az esetlegesen késedelmesen elkészült válaszlevelet munkapéldányként elektronikus úton kell megküldeni a véleményt kérő minisztérium (kormányhivatal) részére.

(10) Ha az érintettek a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár által jelzett határidőben nem adnak véleményt, úgy kell tekinteni, hogy a tervezetre észrevételt nem tesznek.

(11) Az észrevételek alapján, illetve a szükséges egyeztetés után elkészített válaszlevél tervezetét a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár írja alá. A minisztériumi véleménynek a címzett részére történő megküldéséről a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik.

(12) Ha a kormány-előterjesztést küldő minisztérium (kormányhivatal) a beérkezett észrevételek tárgyában szóbeli egyeztetést tart, a minisztériumot az észrevételt megfogalmazó helyettes államtitkár vagy az általa irányított szervezeti egység képviseli. A képviselet tekintetében fennálló véleményeltérés esetén a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár jelöli ki a képviselő szervezeti egységet.

21.2. A minisztériumban előkészített tervezetek minisztériumon belül történő egyeztetési rendje

135. § (1) A jogszabályt, közjogi szervezetszabályozó eszközt tartalmazó tervezet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kormány-előterjesztés), valamint az ehhez kapcsolódó hatásvizsgálati lap előkészítésére a jogalkotási munkaterv alapján, illetve - a közigazgatási államtitkár tájékoztatása mellett - állami vezető utasítása alapján kerülhet sor.

(2) A jelentést, valamint a kormány-előterjesztést az előkészítésért felelős szervezeti egység (a továbbiakban: előkészítő) - a feladatkörrel rendelkező szervezeti egységek bevonásával - készíti el.

(3) A kormány-előterjesztés, jelentés - a minisztérium állami vezetőivel, a miniszter kabinetfőnökével, az érintett szervezeti egységek vezetőivel, valamint a feladatkörüket tekintve érintett háttérintézmények vezetőivel történő - belső egyeztetését az előkészítő koordinálja. Kormány-előterjesztésnek, jelentésnek az egyeztetése a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkárral, ha pénzügyi-gazdasági hatása van, a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárral, európai uniós és nemzetközi kapcsolódás esetén az európai uniós és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkárral kötelező. A kormány-előterjesztést, jelentést a Jogszabály-előkészítő Főosztály részére kodifikációs és jogi megfelelőség ellenőrzése céljából meg kell küldeni.[340]

(4) A kormány-előterjesztés, jelentés belső egyeztetésére legalább 5 munkanapos határidőt kell biztosítani, ettől eltérni csak kivételes esetben külön indokolás mellett lehet. Az egyeztetés elektronikus úton történik. Az ennek során érkezett észrevételeket az előkészítő értékeli, az elfogadott észrevételeket átvezeti.

(5) Ha a belső egyeztetésre küldött kormány-előterjesztés, jelentés tartalmát illetően az előkészítő és az érintett szervezeti egységek között érdemi véleményeltérés van, azt két- vagy többoldalú megbeszélés útján kell egyeztetni az előkészítésért felelős állami vezető tájékoztatása mellett.

(6) A kormány-előterjesztés, jelentés kommunikációs záradékát az előkészítő és a Kommunikációs Főosztály munkatársa közösen készíti el. A kormány-előterjesztést, jelentést az előkészítő megküldi a Kommunikációs Főosztály részére, aki a kommunikációs záradék áttekintését és szükség szerinti kiegészítését, módosítását követően visszaküldi azt a belső egyeztetést végző szervezeti egység részére.

(7) A kormány-előterjesztés, jelentés szakmai vezetői értekezletre történő benyújtását a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár hagyja jóvá.

(8) A miniszteri értekezletre történő benyújtást megelőzően a közigazgatási államtitkár által jóváhagyott kormányelőterjesztést, jelentést az előkészítő megküldi a Kommunikációs Főosztály részére a kommunikációs terv véglegezése és jóváhagyása érdekében.

(9) A miniszteri értekezlet dönt a kormány-előterjesztésben, jelentésben foglaltakról, ha

a) a kormány-előterjesztés vagy jelentés politikai döntést igényel, vagy

b) a kormány-előterjesztést vagy jelentést a közigazgatási államtitkár miniszteri értekezleten történő tárgyalás céljából felterjeszti.

(10) A kormány-előterjesztés, jelentés jóváhagyását követően a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik a kormány-előterjesztés előzetes véleményezés céljából történő megküldéséről.

(11) A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik az előkészítő előzetes véleményezés eredményéről történő tájékoztatásáról.

136. § (1) Ha az előzetes véleményezés eredménye alapján a kormány-előterjesztés közigazgatási egyeztetésre bocsátása engedélyezésre kerül, vagy elrendelték a jelentés közigazgatási egyeztetését, a közigazgatási egyeztetésre bocsátásról a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik. A közigazgatási egyeztetéssel egyidejűleg a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik a kormány-előterjesztés érintett civil, szakmai szervezetek részére társadalmi egyeztetés céljából történő megküldéséről.

(2) A beérkezett vélemények értékeléséről az előkészítő, valamint a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik. Az elfogadott észrevételek átvezetéséről a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik.

(3) Véleményeltérés esetén az előkészítő a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár közreműködésével a szakmai-civil szervezetekkel közvetlenül megkísérli a vitás kérdések tisztázását. A minisztériumok közötti véleményeltérés egyeztetését először ügyintézői, majd főosztályvezetői szinten kell megkísérelni. Ebben az esetben az egyeztetésben történő részvételről az előkészítő és a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik. Ha az egyeztetés eredménytelen volt, azt helyettes államtitkári, államtitkári, közigazgatási államtitkári, végül miniszteri szinten kell folytatni. Ennek kezdeményezéséről, szükség esetén a szóbeli egyeztetés megszervezéséről a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár, valamint az előkészítő gondoskodik.

137. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter - miniszteri rendelet kihirdetéséhez szükséges - egyetértő nyilatkozatának beszerzéséről a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik.

(2) A miniszteri rendelet aláírattatásáról a közigazgatási államtitkár titkárságán keresztül a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik.

(3) Ha a miniszteri rendelet kihirdetéséhez jogszabály alapján más miniszter egyetértése szükséges, annak beszerzéséről a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik.

(4) Az aláírt miniszteri rendelet kihirdetése iránt a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár intézkedik.

138. § (1) A kormány-előterjesztésnek és a jelentésnek a kormányzati döntéshozatalt előkészítő fórumok, illetve a Kormány általi megtárgyalása céljából a Miniszterelnöki Kormányiroda részére történő benyújtásáról a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik.

(2) A kormányzati döntéshozatalt előkészítő testületek értekezleteire, illetve a kormányülésre történő felkészítés megszervezéséről a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik.

(3)[341]

139. § (1) A törvénytervezetet és az országgyűlési határozattervezetet tartalmazó kormány-előterjesztés alapján a törvényjavaslat, országgyűlési határozati javaslat - ideértve a beszámolót és a tájékoztatót is - (a továbbiakban együtt: javaslat) kormányülést követő véglegezéséről, az esetleg szükséges javítások, módosítások átvezetéséről a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik.

(2) Az Országgyűléshez történő benyújtással kapcsolatos feladatok ellátásáról a parlamenti és stratégiai államtitkár gondoskodik - a közigazgatási államtitkár jóváhagyását követően - a javaslat Miniszterelnöki Kormányiroda részére történő megküldésével.[342]

(3) A miniszteri nyitóbeszéd, zárszó, valamint a miniszter feladat- és hatáskörét érintő, országgyűlési képviselő által benyújtott törvényjavaslat, határozati javaslat esetében a Kormány képviselője felszólalásának elkészítéséért az előkészítő felelős. A szükséges koordináció elvégzéséről a parlamenti és stratégiai államtitkár gondoskodik.[343]

(4) A parlamenti és stratégiai államtitkár az egységes minisztériumi álláspont kialakítása érdekében gondoskodik a javaslathoz benyújtott képviselői, bizottsági módosító javaslatokkal összefüggésben a területért felelős államtitkár, a közigazgatási államtitkár, az előkészítésért felelős más állami vezető, az előkészítő és a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár tájékoztatásáról. Az előkészítő a minisztériumi álláspont kialakítását követően gondoskodik a Kormány döntését megalapozó kormány-előterjesztés elkészítéséről.[344]

(5) Az Országgyűlés bizottságainak ülésein a minisztérium képviseletét a miniszter, illetve a minisztert helyettesítő jogkörében az államtitkár látja el. Az államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén - kijelölés alapján - a helyettes államtitkár vagy a minisztérium állományába tartozó, állásfoglalásra jogosult, vezetői megbízatással rendelkező kormánytisztviselő helyettesíti.

(6) Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat (a továbbiakban: Házszabály) 46. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás összeállításáról és a tájékoztatás Miniszterelnöki Kormányirodára történő eljuttatásáról - a közigazgatási államtitkár jóváhagyását követően - a parlamenti és stratégiai államtitkár gondoskodik.[345]

(7) Az egységes javaslattervezet elkészítéséről a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik, a javaslattervezetet a miniszter vagy államtitkár ellenjegyzi. Az egységes javaslattervezet benyújtásának koordinálásáról a parlamenti és stratégiai államtitkár gondoskodik.[346]

(8) A zárószavazás előtti módosító javaslat elkészítéséről a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik az előkészítő bevonásával.

(9) A zárószavazást követően az elfogadott törvény vagy országgyűlési határozat szövegének elkészítéséről a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik. A javaslat végleges szövegének az Országgyűlés elnöke részére történő megküldéséről - miniszteri aláírást követően - a parlamenti és stratégiai államtitkár gondoskodik.[347]

140. § (1) A nem kormány-előterjesztésben előkészített közjogi szervezetszabályozó eszközök tekintetében a 136-137. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2) A minisztérium belső szabályzatainak elkészítését, belső egyeztetését, valamint szakmai vezetői értekezletre való előkészítését az előkészítő végzi. A szabályzatok belső egyeztetését az illetékes helyettes államtitkár, közvetlenül a miniszter alá rendelt szervezeti egység esetében pedig a szervezeti egység vezetője engedélyezi, szakmai vezetői értekezletre történő benyújtását a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár hagyja jóvá.

(3) A belső szabályzatoknak a minisztérium belső honlapján történő megjelentetése kötelező. A Hivatalos Értesítőben közzétett belső szabályzatoknak a minisztérium belső honlapján történő megjelentetésének kezdeményezéséről a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik a Kommunikációs Főosztály felé. A miniszter vagy a közigazgatási államtitkár által jóváhagyott, de a Hivatalos Értesítőben közzé nem tett belső szabályzatok belső honlapon történő közzétételét az előkészítő kérésére a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár kezdeményezi a Kommunikációs Főosztálynál.

21.3.[348]

141-155. §[349]

22. Ügyintézési határidő

156. § (1) Az ügyek intézése a vonatkozó jogszabályok, a Kormány ügyrendje és a felettes vezető által előírt határidőben történik.

(2) Az ügyintézési határidő az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény hatálya alá tartozó ügyekre vonatkozóan az irányadó anyagi és eljárási szabályokban meghatározott határidő.

(3) Jogszabályban előírt ügyintézési határidő hiányában az ügyek intézésére megállapított határidő 30 nap, kivéve a vezető által megállapított egyedi ügyintézési határidőt.

(4) A határidőket naptári napban (kivételesen órában) kell meghatározni. A határidő számításának kezdő napja a minisztériumban történő érkeztetés, ennek hiányában az első iktatás napja, befejező napja pedig a regisztrált továbbítás napja.

(5) Az ügyintéző feladatainak ütemezése során úgy jár el, hogy a vezetői jóváhagyás a határidő lejárta előtt, észszerű időben beszerezhető legyen.

(6) Ha a beadvány az előírt határidő alatt érdemben nem intézhető el, akkor az ügyintéző a késedelem okáról és az ügyintézés várható időpontjáról felettesét tájékoztatja. Ilyen esetben az illetékes helyettes államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár a továbbiakra nézve döntést hoz, útmutatást ad, amelyről az ügyben érintetteket (ügyfeleket) haladéktalanul tájékoztatni kell.

23. Az ügyintézés általános szabályai

157. § (1) A szervezeti egység dolgozója köteles a tudomására jutott hivatalos információt ahhoz az érintett szervezeti egységhez eljuttatni, amelynek arra feladata elvégzéséhez szüksége van, illetve amely szükség esetén az információ alapján hivatalból köteles eljárást kezdeményezni.

(2) A miniszter, az államtitkárok, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok, a kabinetfőnökök, a titkárságvezetők és a főosztályvezetők, ha jogszabály másként nem rendelkezik

a) a feladat- és hatáskörük gyakorlását az alárendeltségükbe tartozó vezetőre írásban eseti jelleggel vagy visszavonásig átruházhatják,

b) az alárendeltségükbe tartozó személyektől bármely ügyet magukhoz vonhatnak,

c) az ügyek intézésére - a jogszabályok keretei között - szükség szerint érdemi és eljárási utasítást adhatnak,

d) a jogszabályok keretei között megsemmisíthetik vagy megváltoztathatják az alárendeltségükbe tartozó szervezeti egység bármely vezetője, ügyintézője által hozott döntést, illetve a döntés megsemmisítését, megváltoztatását az illetékes vezetőnél kezdeményezhetik.

(3) Az ügyintézésért felelős az eljárás során a következőket látja el:

a) áttanulmányozza az ügyre vonatkozó iratokat és más információt tartalmazó anyagokat, szükség szerint intézkedik az ügyben előzőleg keletkezett iratok pótlólagos összegyűjtéséről, csatolásáról,

b) ha az ügyben más szervezeti egység álláspontjának bekérése szükséges, erről indokolt esetben felettesét külön tájékoztatja, az egyeztetést az illetékessel szóban, szükség szerint írásban elvégzi,

c) az ügyben folytatott jelentősebb tárgyalásról, értekezletről, megbeszélésről, szóbeli megállapodásról, egyeztetésről feljegyzést készít és azt az ügyiratban elhelyezi, fontosabb ügyeknél a lényeges vezetői utasításokat - indokolt esetben - az ügyiratra, illetve az ügyet kísérő lapon külön feljegyzi,

d) az országgyűlési bizottsági üléseken történtekről rövid összefoglalót készít, melynek állami vezetők rendelkezésére bocsátásáról a parlamenti és stratégiai államtitkár gondoskodik,[350]

e) megállapításait, javaslatát az ügyiratban röviden összegzi és elkészíti a kiadmány tervezetét,

f) az ügyiratot kiadmányozza vagy továbbítja a kiadmányozásra jogosulthoz,

g) az előadói ívre feljegyzi a kezelői és kiadói utasításokat.

(4) A kiadmányozásra előkészített ügyiratokat - ha a közvetlen vezető másként nem rendelkezett - szolgálati úton kell felterjeszteni a kiadmányozásra jogosulthoz. A miniszter által kiadmányozásra kerülő ügyiratokat, a miniszternek címzett előterjesztéseket, jelentéseket, feljegyzéseket ellenkező miniszteri rendelkezés hiányában a szervezeti egység közvetlen irányítását ellátó helyettes államtitkár, a szakterületért felelős ágazati államtitkár, a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár, a közigazgatási államtitkár, valamint a miniszter kabinetfőnökének útján kell felterjeszteni.

(5) A miniszterhez címzett

a) hivatalos megkereséseket a miniszter vagy a miniszter kabinetfőnöke szignálja ki az érintett államtitkárnak, illetve a közigazgatási államtitkárnak,[351]

b) egyedi ügyekben érkezett beadványokra az a) pontban foglaltak az irányadóak azzal, hogy a szignálás az illetékes államtitkárnak, közigazgatási államtitkárnak, helyettes államtitkárnak szól.

(6) Az államtitkárok, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkárok nevére érkező ügyiratokat a címzettek hatáskörükben szignálják ki az általuk irányított állami vezetőknek, illetve az illetékes szervezeti egységek vezetőjének, vagy keresik meg a válaszadásra feladatköre szerint illetékes államtitkárt. A közvetlenül a szervezeti egységhez címzett ügyiratokkal kapcsolatos teendőket - ha az ügyiratot kiszignáló felsővezető annak helyben való iktatását nem rendelte el, iktatás után - a főosztályvezetők saját hatáskörükben végzik.

24. Együttműködési kötelezettség, csoportos munkavégzés

158. § (1) A minisztérium valamennyi vezetője, szervezeti egysége és munkatársa köteles a minisztériumi feladatok végrehajtásában együttműködni. Az egyeztetésért, illetve azért, hogy a feladat ellátásában a többi érintett szervezeti egység álláspontja összehangoltan érvényesüljön, az a minisztériumi szervezeti egység felelős, amelynek az ügy intézése a feladatkörébe tartozik, vagy akit erre a miniszter kijelölt.

(2) A miniszter az összetett megközelítést és több szakterület szoros együttműködését igénylő feladat elvégzése érdekében a feladatkörükben érintett vezetők és tárgykör szerint illetékes ügyintézők hatékony együttműködésével megvalósuló csoportos munkavégzést rendelhet el.

25. Az alapvető jogok biztosával és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökével való kapcsolattartás

159. § (1) Az alapvető jogok biztosa, illetve a NAIH elnöke által végzett vizsgálatot a minisztérium önálló szervezeti egységeinek elő kell segíteniük.

(2) A Jogszabály-előkészítő Főosztály által az érintett minisztériumi szervezeti egységek bevonásával előkészített, a NAIH elnökének megkeresésére, jelentésére és ajánlására adott válasz tervezetét a válaszadásra nyitva álló határidő lejártát legalább három munkanappal megelőzően kell aláírásra felterjeszteni.

(3) Az érintett minisztériumi szervezeti egységek által előkészített, az alapvető jogok biztosának megkeresésére, jelentésére és ajánlására adott válasz tervezetét a válaszadásra nyitva álló határidő lejártát legalább három munkanappal megelőzően kell aláírásra felterjeszteni.

26. A minisztérium képviselete

160. § (1) A minisztériumot a miniszter képviseli. A miniszter akadályoztatása vagy távolléte esetén a képviselet rendjére e Szabályzatnak a miniszter helyettesítésének rendjére irányadó rendelkezései az irányadók, az államtitkárok egyidejű akadályoztatása esetén a minisztériumot a miniszter kabinetfőnöke képviseli.

(2) A képviseleti kapcsolatok irányától függően a munkamegosztási rend a következő:

a) a kormány-, illetve minisztériumközi bizottságokban az adott bizottság szintjének és feladatkörének megfelelően a miniszter kijelölése alapján a parlamenti és stratégiai államtitkár, a közigazgatási államtitkár vagy a miniszter kabinetfőnöke, illetve a szakterület szerint érintetten az államtitkár vagy az általuk kijelölt helyettes államtitkár, illetve személy képviseli a minisztériumot,[352]

b) a minisztériumokkal, a központi közigazgatási, valamint az érdek-képviseleti szervekkel való kapcsolattartásban az adott témakör fontosságának és jellegének megfelelően a miniszter, a miniszter kabinetfőnöke, a közigazgatási államtitkár, a szakterület szerint érintett államtitkár, a feladatkörével összefüggésben érintett helyettes államtitkár, illetve az érintett főosztályvezető a kapcsolattartás rendje szerint képviseli a minisztériumot,[353]

c) a minisztériumoknál, a központi közigazgatási és egyéb szerveknél megtartott értekezleteken és tárgyalásokon a minisztérium képviseletére a miniszter vagy a miniszter kabinetfőnöke, illetve a szakterület szerint érintett államtitkár, továbbá annak kabinetfőnöke által kijelölt személy, ennek hiányában a téma szerint érintett helyettes államtitkár, a szervezeti egység vezetője vagy az általa kijelölt személy jogosult, aki az értekezlet tárgya szerint - e Szabályzat előírásai alapján - érintett,[354]

d) az önkormányzati szervekkel való kapcsolattartásban a kabinetfőnökök, a szakterület szerint érintett helyettes államtitkárok és szervezeti egység vezetői, illetve az általuk megbízott kormánytisztviselők képviselik a minisztériumot.

(3) A minisztériumnak a bíróságok és a hatóságok előtti jogi képviseletét a Jogtanácsosi Főosztály kamarai jogtanácsos és ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó kormánytisztviselői látják el a közigazgatási államtitkár által adott egyedi, vagy a külön jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartásba vett általános meghatalmazás alapján.

(4) A közigazgatási államtitkár egyedi vagy általános meghatalmazást adhat a jelen utasítás szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező más szervezeti egység kamarai jogtanácsos, ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó, valamint a külön jogszabályban képviseleti joggal rendelkező más kormánytisztviselői részére is az adott szervezeti egység tevékenységével összefüggésben kialakult közigazgatási jogvitában történő képviseleti feladatok ellátására. A meghatalmazás kizárólag az adott szervezeti egység tevékenységével összefüggő közigazgatási peres és nemperes eljárásokra terjedhet ki.[355]

(5) A közlekedési hatósági közigazgatási peres és nem peres eljárásokban, valamint a közlekedési hatósági feladatokkal összefüggő valamennyi peres és nem peres eljárásban - ideértve különösen a közhatalom gyakorlásával okozott kár megtérítése iránti pereket, a kényszertörlési, felszámolási és végelszámolási eljárásokat, valamint a közigazgatási bírság behajtásával kapcsolatos eljárásokat - a képviseletet a Hatósági Koordinációs Főosztály vezetője látja el. Ezen eljárásokban a nyilatkozattételi kötelezettség és jogosultság, valamint a bírósági beadványok kiadmányozása a főosztályvezetőt illetik. A főosztályvezető képviseleti jogosultságát az adott perben eljáró, perbeli képviseletre jogosult kormánytisztviselőkre átruházhatja. A Hatósági Koordinációs Főosztály vezetője peren kívüli és perbeli egyezséget csak a közigazgatási államtitkár - Jogtanácsosi Főosztály útján kért - előzetes írásbeli engedélye alapján köthet.

(6) A minisztérium jogi képviseletére különösen indokolt esetben ügyvéddel, vagy ügyvédi irodával - a Jogtanácsosi Főosztály előzetes szakmai véleményének kikérésével - a közigazgatási államtitkár, vagy miniszter előzetes jóváhagyását követően köthető szerződés. A jelen bekezdés alapján kötött szerződés esetében a jogi képviselő részére a meghatalmazást a közigazgatási államtitkár kiadmányozza.

(7) Az Országgyűlés bizottsága előtti képviseletre a 139. § (5) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(8) Az Országgyűlés bizottságai előtti képviselet módjáról a képviseletet ellátó vezetők listájával a parlamenti és stratégiai államtitkárt legkésőbb az ülést megelőző napon 10 óráig tájékoztatni kell.[356]

(9) A közlekedési CEF projektek tekintetében a minisztériumot az 1316/2013/EU rendeletben tagállami felelősségi körbe utalt, nemzeti hatósági feladatok tekintetében a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár képviseli.

(10) A közlekedési CEF projektek tekintetében a minisztériumot a CEF Főosztály vezetője képviseli azokban az esetekben, ha az 1316/2013/EU rendelet szerint benyújtott pályázatok vonatkozásában a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az állam.

161. § Ha a nemzetközi programokon és a protokolleseményeken való részvételre a minisztérium több állami vezetője jogosult, akkor a miniszter határozza meg a minisztérium képviseletének rendjét ezeken az eseményeken, és jelöli ki a részt vevő személyt.

162. § A minisztériumnak a külső gazdálkodó vagy civil szervezetek által szervezett képzéseken előadói minőségben történő képviseletét, illetve az ilyen képzéseken történő, a minisztérium által fizetett hallgatói részvételt a közigazgatási államtitkár engedélyezi.

27. A sajtó tájékoztatásával kapcsolatos eljárás

163. § (1) A sajtó tájékoztatását az érdekelt minisztériumi szervezeti egységek bevonásával a Kommunikációs Főosztály végzi. A sajtó részére tájékoztatást a miniszter, a közigazgatási államtitkár, az államtitkárok, a helyettes államtitkárok és a Kommunikációs Főosztály adhat.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Kommunikációs Főosztály egyedi esetekben nyilatkozattételre külön jogosult személyt is kijelölhet a sajtó tájékoztatása céljából.

(3) Nyilatkozatot - állami vezető eltérő döntése hiányában - csak a Kommunikációs Főosztály tudomásával (sajtónyilvános esemény, konferencia stb.) vagy előzetes engedélyével (szervezett sajtótájékoztató) lehet adni.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a szakmai folyóiratok számára készített, szakmai vagy egyébként ismeretterjesztési, tudományos célból készült írásos anyagok tekintetében.

(5) A sajtó útján nyilvánosságra hozandó közlemény kiadásáról a Kommunikációs Főosztály gondoskodik a feladatkör szerint illetékes államtitkár vagy helyettes államtitkár előterjesztését és tartalmi jóváhagyását követően.

(6) A minisztériumra vonatkozó bírálatokra a sajtóválaszt a feladatköre szerint érintett főosztályvezető, a miniszter irányítása vagy felügyelete alatt álló szervek tekintetében pedig a szerv vezetője készíti elő a törvényes határidőben. A válaszoknak a sajtóhoz történő eljuttatásáról a Kommunikációs Főosztály gondoskodik az érintett ágazat szakmai jóváhagyását követően.

(7) A Kommunikációs Főosztállyal mindig kapcsolatba kell lépni, illetve tájékoztatni kell, ha bármely szervezeti egységtől, felsővezetőtől, szakértőtől újságíró vagy bármely sajtóorgánum szerkesztősége háttérinformációt, nyilatkozatot, konkrét ügyben reagálást kér, vagy ha a minisztérium tervezett intézkedése a lakosság valamely csoportjának életviszonyára kihatással van. Közvetlen megkeresés esetén tájékoztatni kell az újságírót, hogy kérését előzetesen szükséges egyeztetnie a Kommunikációs Főosztállyal. Az egyeztetésre a nyilatkozattétel előtt kerül sor.

(8) Megkeresés esetében a Kommunikációs Főosztály munkatársai referálnak a minisztérium vezetőinek, és a döntésről soron kívül értesítik a megkeresett szervezeti egységet.

(9) A nyilatkozónak hosszabb, elemző nyilatkozattétel, írásbeli interjú esetén joga van kérni a publikálni kívánt anyag megtekintését. A szöveget a Kommunikációs Főosztály ellenőrzi, és küldi vissza a sajtó számára.[357]

(10) A Kommunikációs Főosztály a közvéleményt érintő minisztériumi döntésekről, illetve ezek előkészületeiről tájékoztatást kap.

(11) A minisztérium közleményeit előzetes egyeztetés alapján kizárólag a Kommunikációs Főosztály adhatja ki.

(12) A sajtótájékoztatók zökkenőmentes lebonyolítása és jó szakmai előkészítése érdekében a sajtótájékoztató tartalmáról, a résztvevők pontos köréről három nappal az esemény előtt értesíteni kell a Kommunikációs Főosztályt.

(13) A minisztérium külső és belső honlapjára csak a Kommunikációs Főosztály jóváhagyásával kerülhet fel tartalom.

(14) A minisztérium jogi képviseleti feladatellátásával összefüggésben a bírósági tárgyaláson megjelent sajtóképviselő részére tájékoztatást a jogi képviselő nem adhat, a sajtó tájékoztatására a jelen szabályzatban foglalt általános rendelkezések az irányadóak.

28. A külföldi kiküldetések engedélyezésének rendje

164. § A kiküldetések engedélyezésére a következők szerint kerül sor:

a) a miniszter engedélyezi és rendeli el a közigazgatási államtitkár külföldi kiküldetését, a közigazgatási államtitkár engedélyezi és rendeli el az államtitkárok külföldi kiküldetését,

b) a helyettes államtitkárok és az a) pontban felsoroltakon kívül minden további személy külföldi kiküldetését az ideiglenes külföldi kiküldetésre vonatkozó szabályzatban kijelölt állami vezető engedélyezi és rendeli el.

c) a közigazgatási államtitkár látja el (elrendelőként) kézjegyével a miniszter "Kiküldetés engedélyezése" formanyomtatványát, a Kormány tájékoztatásáról, a miniszter kiutazásának engedélyeztetéséről a Miniszteri Kabinet gondoskodik.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

165. § (1) A miniszter kiadja[358]

1. a minősített adatok védelméről szóló biztonsági szabályzatot,

2. a közérdekű adatok közzétételi szabályzatát,

3. a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésére vonatkozó szabályzatot,

4. az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot,

5. a bizonylati szabályzatot,

6. a KEF és a NISZ Zrt. által nyújtott egyes szolgáltatások igénybevételéről szóló szabályzatot,

7. a minisztérium egyedi iratkezelési szabályzatát,

8. a beszerzési és közbeszerzési szabályzatot,

9. a miniszter által adományozható elismerések és egyes állami kitüntetések kezdeményezésének részletes szabályairól szóló szabályzatot,

10. a Kormányügyelethez kapcsolódó biztonsági ügyeleti, valamint mobiltelefonos készenléti szolgálat szabályzatát,

11. a XVII. Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezet és a XLVII. Gazdaság-újraindítási Foglalkoztatási Alap Innovációs és Technológiai Minisztériumot érintő fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodási, kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzatát,

12. a nemzetközi és európai uniós ügyeket érintő együttműködés rendjéről szóló szabályzatot,

13. az ITM igazgatás gazdálkodási szabályzatát,

14. a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságokkal kapcsolatos jogok gyakorlásának rendjéről szóló utasítást,

15. a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának szabályairól szóló szabályzatot,

16. a GFA számviteli szabályzatát,

17. az informatikai biztonsági szabályzatot.

(2) A közigazgatási államtitkár kiadja[359]

a) a belső ellenőrzési kézikönyvet,

b) a közszolgálati szabályzatot,

c) a kockázatkezelésről, a szabálytalanságok kezeléséről és a gazdálkodási tevékenységek ellenőrzési nyomvonaláról szóló szabályzatot,

d) a korrupciós kockázatokra vagy eseményekre irányuló bejelentések fogadásáról, feldolgozásáról és kivizsgálásáról szóló szabályzatot,

e) a gépjármű használati szabályzatot.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben szereplő szabályzatokon túl a miniszter további szabályzatok kiadásáról is rendelkezhet és a közigazgatási államtitkárt további szabályzatok kiadására jogosíthatja fel.

(4) A közigazgatási államtitkár a belső honlapon közzéteszi a minisztériumban alkalmazandó belső szabályzatok listáját a szabályzat címe, normatív utasításban kiadott szabályzatok esetében a szabályzat száma, továbbá az előkészítéséért felelős szervezeti egység és a kiadására jogosult állami vezető megjelölésével.

166. § (1) Az önálló szervezeti egységek vezetői e Szabályzat végrehajtására, így különösen az egyes osztályok feladatkörének meghatározására ügyrendet készítenek.

(2) Az ügyrendet az önálló szervezeti egység vezetője írja alá, és jóváhagyásra a tevékenységét irányító állami vezető elé terjeszti, majd a jóváhagyott ügyrendet másolatban megküldi a közigazgatási államtitkárnak.

167. § Ahol e Szabályzat átruházott hatáskörben történő feladatellátást említ, a hatáskör gyakorlására e Szabályzat alapján kerül sor.

1. függelék[360]

2. függelék

A minisztérium szervezeti egységeinek feladatai

I.6. A miniszter irányítása alá tartozó szervezeti egységek

I.6.0.0.1. Miniszteri Kabinet[361]

A Miniszteri Kabinet

1. munkakapcsolatot tart az államtitkári kabinetekkel, titkárságokkal, a helyettes államtitkárok titkárságával és a közigazgatási államtitkár titkárságvezetőjével, szükség esetén munkakapcsolatba lép a minisztérium szervezeti egységeivel, háttérintézményeivel és a Kormány más szerveivel,

2. a tanácsadók útján figyelemmel kíséri a szakterületi munkát, kapcsolatot tart a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek kapcsán az ágazati államtitkárságok kabinetfőnökeivel, helyettes államtitkáraival, a közigazgatási államtitkár titkárságvezetőjével, az egyes ügyekben teljeskörűen tájékozódik,

3. a tanácsadók útján részt vesz a miniszter és a miniszter kabinetfőnöke által meghatározott projektek és programok koordinálásában,[362]

4. tájékoztatást kérhet a jogalkotási, illetve az intézményi munkaterv megvalósításáról, az aktuális hazai és európai uniós finanszírozású programokról,

5. véleményezi a minisztériumon belül az állami és szakmai kitüntetésekkel és díjakkal, elismerésekkel kapcsolatos felterjesztéseket, előterjesztéseket és folyamatokat,

6. az e Szabályzatban meghatározott esetek kivételével a szakterületért felelős államtitkári kabinetek útján megkeresett szervezeti egységek közreműködésével irányítja a miniszteri válaszadást igénylő megkeresések választervezeteinek elkészítését,

7. részt vesz a miniszteri döntések előkészítésében, előzetes politikai egyeztetésében, közreműködik a minisztériumhoz tartozó ágazatok politikai arculatának kialakításában, formálásában, a miniszter és az államtitkárok politikai döntéseinek, továbbá a Kormány általános politikájának megvalósításához kapcsolódó miniszteri feladatok előkészítésében, végrehajtásában és annak ellenőrzésében,

8. eljár a miniszter által meghatározott ügyekben,

9. a miniszter döntése szerint részt vesz az egyes szervezeti egységek feladatainak tervezésében, előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében,

10. szervezi a stratégiai partnerségi megállapodások megkötését, előkészíti a megállapodásokkal kapcsolatos miniszteri döntéseket,

11. folyamatosan figyelemmel kíséri a miniszteri programokat, javaslatot tesz a meghívások tekintetében, az ágazatoktól kért és kapott szakmai anyagok alapján,

12. a miniszteri programokkal összefüggésben elkészíti a háttéranyagokat és a beszédtervezeteket, és megküldi azokat a Miniszteri Kabinet Titkársági Főosztály munkatársai részére,

13. folyamatosan figyelemmel kíséri a heti miniszteri programokat, szükség esetén az egyes egyeztetésekhez, megbeszéléshez, találkozókhoz megfelelő anyagokat készít,

14. tanácsadói útján részt vesz az ágazati államtitkárságok államtitkári vezetői értekezletein,

15. állami vezető meghívására részt vesz a minisztérium vezetői értekezletein,

16. felterjeszti a miniszter részére az előkészített állami és szakmai kitüntetésben, díjban és elismerésben részesülő személyekre vonatkozó javaslatokat,

17. a miniszter közvetlen iránymutatásai alapján segíti a kommunikációs szakterület munkáját a miniszter döntéseinek társadalmi elfogadtatása érdekében,

18. ellátja a miniszter képviseletét a Balaton Fejlesztési Tanácsban,

19. ellátja az autó-motorsport fejlesztésekhez kapcsolódóan, külön kormányhatározatban a miniszter részére meghatározott feladatokat.

I.6.0.0.2. Miniszteri Kabinet Titkársági Főosztály[363]

A Miniszteri Kabinet Titkársági Főosztály segíti a miniszter és a miniszter kabinetfőnöke tevékenységének az ellátását. A Miniszteri Kabinet Titkársági Főosztály vezetője a miniszter kabinetfőnöke irányításával vezeti a Szervezési és Koordinációs Osztály, valamint a Protokoll Osztály vezetőjének tevékenységét. A Főosztály

1. megtervezi, vezeti a miniszter programjait, koordinálja azok szervezését, vezeti a miniszteri naptárat, közreműködik az ahhoz kapcsolódó dokumentumok előkészítésében,

2. tájékoztatja az államtitkárságokat a miniszter programjairól,

3. folyamatos és közvetlen kapcsolatot tart a minisztérium vezető munkatársaival és a miniszter tanácsadó testületeivel,

4. koordinálja, támogatja a miniszter irányítása alá tartozó miniszteri tanácsadók munkáját,

5. koordinálja a miniszterhez kötődő miniszteri szintű rendezvények protokollfeladatait, kapcsolatot tart a kommunikációs szakterülettel,

6. kapcsolatot tart a miniszteri utazások tekintetében a nemzetközi szakterülettel,

7. tervezi és koordinálja a miniszteri kitüntető címekkel és elismerésekkel és az állami kitüntetésekkel összefüggő feladatokat az illetékes szakterületnek iránymutatást ad,

8. a miniszter és a kabinetfőnök hivatali közéleti tevékenységének szervezésével és szakmai, adminisztratív munkájának segítésével biztosítja a folyamatosságot a miniszter és a kabinetfőnök mindennapi hivatali munkájában és a közvetlen irányítása alá tartozó szervekkel kapcsolatos teendői ellátásában,

9. nyilvántartja, előkészíti, összehívja, megszervezi a miniszter és a kabinetfőnök feladatkörébe tartozó egyeztetéseket, illetve a miniszter vagy a kabinetfőnök kezdeményezésére megtartandó megbeszéléseket,

10. koordinálja a miniszter és a kabinetfőnök programjaihoz kapcsolódó vezetői információs dokumentumok, felkészítők, beszédtervezetek előkészítését.

I.6.0.0.2.1. Szervezési és Koordinációs Osztály

Az Osztály

1. figyelemmel kíséri a minisztériumi ügyintézést,

2. koordinálja szakterületek irányába a miniszterhez érkezett megkeresések, kérelmek, panaszok, és közérdekű bejelentések megválaszolását,

3. összeállítja a Miniszteri Értekezlet napirendjét és nyomon követi a miniszteri értekezleten meghatározott feladatok, iránymutatások végrehajtását,

4. megszervezi a miniszter kabinetfőnöke által vezetett, rendszeresen megtartott koordinációs értekezletet,

5. részt vesz a minisztérium szakpolitikai döntéseinek előkészítésében,

6. gondoskodik a miniszter és a kabinetfőnök programjaihoz kapcsolódó vezetői információs dokumentumok, felkészítők, beszédtervezetek előkészítéséről, és megküldi azokat a miniszter kabinetfőnöke részére,

7. gondoskodik a miniszter által adományozható elismerésekre vonatkozó jogi szabályozás szakmai előkészítéséről,

8. miniszteri döntésre előkészíti a Humánpolitikai Főosztály által előkészített és megküldött, az állami kitüntetésekkel és miniszteri elismerésekkel kapcsolatos feladatokat és dokumentumokat,[364]

9. koordinálja a felsőoktatási szakterület által előkészített magasabb vezetői (rektori/kancellári) kinevezésekkel, megbízásokkal, felmentésekkel, visszavonásokkal kapcsolatos feladatokat és dokumentumokat,

10. koordinálja a felsőoktatási szakterület által előkészített egyetemi és főiskolai tanári kinevezések ütemezésével, miniszter útján történő felterjesztésével a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási Tervezési Testület tagjainak megbízásával kapcsolatos feladatokat és dokumentumokat.

I.6.0.0.2.2. Protokoll Osztály

Az Osztály

1. teljeskörűen előkészíti, megszervezi és ellátja a miniszteri protokolláris programokhoz kötődő feladatokat a szakmai felelős szervezetekkel együttműködve,

2. gondoskodik a miniszterhez kötődő rendezvénynaptár alapján az éves munkaterv elkészítéséért, illetve felel az abból adódó protokolláris feladatok teljes körű végrehajtásáért,

3. előkészíti és felel a miniszteri naptárhoz kötődő protokolláris rendezvénytábla naprakész vezetéséért, illetve az abból adódó protokolláris feladatok teljes körű végrehajtásáért,

4. gondoskodik a tevékenységi körébe eső rendezvények lebonyolításához szükséges protokolleszközök, illetve a miniszteri eseményekhez kapcsolódóan a megfelelő szintű ajándékok beszerzéséről, illetve felel a nyilvántartás szakszerűségéért és jogszerűségéért,

5. szervezi a minisztérium nemzeti és állami ünnepségeit, kitüntetés- és díjátadó ceremóniáit, a miniszteri állománygyűléseket,

6. sajtónyilvános események tekintetében folyamatos kapcsolatot tart és egyeztet a kommunikációs szakterület vezetőjével, nemzetközi események tekintetében folyamatos kapcsolatot tart és egyeztet a nemzetközi szakterület vezetőjével, illetve minden egyéb szakmai rendezvény esetében folyamatos kapcsolatot tart és egyeztet a szakmai területekkel.

I.6.0.0.3. "Egy a természettel" Titkársági Főosztály[365]

1. A Főosztály - a kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól szóló 1849/2020. (XI. 25.) Korm. határozat, utasítás vagy megbízás, illetve a Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában -[366]

a) ellátja a kormánybiztosi titkársági feladatokat,

b) biztosítja a kormánybiztos munkájához kapcsolódó feladatok folyamatos támogatását.

2. A Főosztály vezetője irányítja, szervezi és ellenőrzi a titkárság feladatainak végrehajtását.

3. A Főosztály vezetőjének e Szabályzat szerinti vezetői feladatkörének ellátását nem érinti a kormánybiztos azon joga, hogy a munkáját segítő munkatárs részére közvetlenül utasítást adjon.

I.6.1. A közigazgatási államtitkár által irányított szervezeti egységek

I.6.1.0.1. Közigazgatási Államtitkári Titkárság

A Közigazgatási Államtitkári Titkárság segíti a közigazgatási államtitkár tevékenységének az ellátását, ennek keretében ellátja az 1. melléklet 106. §-ában rögzített titkársági feladatokat. Ezen túlmenően

1. folyamatosan figyelemmel kíséri a jogalkotási, illetve az intézményi munkatervi feladatok teljesítését,

2. figyelemmel kíséri a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, a jogalkotási, illetve az intézményi munkatervben és a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását, továbbá a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős feladatok végrehajtását, valamint a végrehajtásról tájékoztatja a minisztériumi vezetőket,

3. a közigazgatási államtitkár kijelölése esetén koordinálja a komplex megközelítést igénylő, több szervezeti egység feladatkörét érintő egyedi ügyek intézését,

4. közreműködik a közigazgatási államtitkár feladat- és hatáskörét érintő közjogi szervezetszabályozó eszközök, illetve jogszabálytervezetek szakmai előkészítésében,

5. véleményezi a Kormány részére készült előterjesztések, továbbá a miniszteri rendeletek tervezeteit a közigazgatási államtitkár döntése alapján,

6. közreműködik a minisztérium nemzetközi kapcsolatainak erősítésében,

7. a közigazgatási államtitkár döntése alapján közreműködik a minisztérium és más szervek, hatóságok, illetve a nemzetközi szervezetek képviseletei közötti érintkezésben,

8. koordinálja a közigazgatási államtitkár közvetlen irányítása alatt lévő helyettes államtitkárságok és főosztályok munkáját,

9. kapcsolatot tart a minisztérium szakmai vezetőivel, szükség szerint jelentést, beszámolót kér munkájukról,

10. szükség szerint támogatja a feladatában érintett miniszteri biztos tevékenységét,

11. koordinálja a minisztériumba érkező, több ágazati államtitkár feladatkörét érintő írásbeli megkeresésre adott válaszlevelek, valamint a minisztériumba érkező, több ágazati államtitkár feladatkörét érintő írásbeli megkeresésre adott válaszlevelek elkészítését.

I.6.1.0.2. Jogtanácsosi Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében felel[367]

1. a beszerzési és közbeszerzési szabályzat, valamint

2. a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésére vonatkozó, valamint az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat

előkészítéséért.

b) A minisztérium szerződéskötési feladatai körében

1. szerződések jogi megfelelőségét tanúsítja,

2. jogi véleményt ad a főosztályok részéről történő megkeresés alapján a minisztérium által nyújtott támogatásokkal kapcsolatos jogi megítélést igénylő ügyekben,

3. jogi szempontból véleményezi a minisztérium által kötendő és az illetékes szakmai szervezeti egység által előkészített szerződéseket, amelynek során a véleménye a gazdasági-célszerűségi megfontolásokra nem terjed ki,

4. felel a minisztériumban alkalmazandó szerződésminták kidolgozásáért, szükség szerinti aktualizálásáért.

5. felel a minisztérium természetes személyekkel vagy egyéb jogalanyokkal kötött azon szerződései előkészítéséért, amelyek különösen a minisztérium állami vezetői részére szóló tanácsadási vagy bizalmi szolgáltatás nyújtására irányulnak, vagy amely szerződések szorosan kapcsolódnak az adott szervezeti egység feladatai ellátásához és személyes közreműködést igényelnek,[368]

6. felel a közbeszerzési és beszerzési eljárásokhoz kapcsolódó szerződések előkészítéséért.[369]

c) A minisztériumi jogi képviseleti feladatellátás körében

1. a jelen Szabályzat alapján feladat- és hatáskörrel rendelkező önálló szervezeti egység tevékenységével összefüggésben kialakult közigazgatási jogvita kivételével ellátja a minisztérium által, vagy a minisztérium ellen indított peres és nemperes eljárásokban a minisztérium képviseletét (ideértve a beadványok elkészítését és határidőben történő benyújtását, valamint a tárgyaláson történő személyes részvételt is) az érintett szakmai szervezeti egységek bevonásával. A per tárgya szerint érintett szakterület felelőse köteles a szükséges szakmai segítséget, intézkedést, írásbeli tájékoztatást a Főosztály részére megadni és a Főosztály vezetőjének kérése alapján a szakmai álláspontot megfogalmazó kormánytisztviselő jelenlétét a bírósági tárgyaláson szükséges esetén biztosítani,

2. ellátja a minisztérium, mint Munkáltató képviseletét a Közszolgálati Döntőbizottság előtt indult eljárásokban, ideértve a Közszolgálati Döntőbizottság által hozott döntés felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárásokban történő minisztériumi képviseletet is.

d) A minisztériumi beszerzésekkel és közbeszerzésekkel kapcsolatos feladatellátás körében

1. közbeszerzési szakmai kérdésekben állásfoglalásokat készít a minisztériumon belül,

2. ellátja a közbeszerzésekről szóló törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott ajánlatkérői feladatokat,

3. közbeszerzési szempontból vizsgálja és véleményezi a részére megküldött szerződéseket és szabályzatokat, a minisztérium szervezeti egységeinek megkeresése alapján közbeszerzési jogi és szakmai állásfoglalásokat készít,

4. felméri és összesíti az önálló szervezeti egységek éves visszterhes beszerzési igényeit, és összeállítja a minisztérium éves közbeszerzési tervét, valamint annak módosítását,

5. nyilvántartja a minisztérium közbeszerzési eljárásait, valamint a közbeszerzési törvény végrehajtási rendeletei által szabályozott beszerzéseket,

6. közbeszerzési szempontból vizsgálja és nyilvántartja a minisztérium közbeszerzési kötelezettséggel nem érintett visszterhes beszerzéseit,

7. kialakítja és vezeti a beszerzési és közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó nyilvántartásokat (közbeszerzési tervek, bonyolított eljárások, egyeztetések), végzi a közbeszerzésekről szóló törvényben előírt rendszeres és eseti közzétételi, tájékoztató műveleteket,[370]

8. bonyolítja és koordinálja a minisztérium beszerzési és közbeszerzési eljárásait,[371]

9. képviseli a minisztériumot a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt folyó eljárásokban,

10. ellenőrzi a minisztérium hatáskörébe tartozó közbeszerzési eljárások során kötött egyes szerződések teljesítését,

11. felelős a minisztérium közbeszerzési eljárásainak engedélyezéséért és szabályszerű lebonyolításáért, ennek keretében a közbeszerzési eljárásokat érintő köztes és érdemi döntések meghozataláért, továbbá a minisztérium közbeszerzési tervének és a közbeszerzési terv módosításainak elfogadásáért,

12. ellátja a központosított közbeszerzési rendszerrel kapcsolatos feladatokat,

13. a külön jogszabályban meghatározott előírások szerint kezdeményezi a közbeszerzések előzetes engedélyezési és ellenőrzési eljárását, valamint ennek keretében kapcsolatot tart a Miniszterelnökséggel vagy az ellenőrzést végző más szervezettel,

14. gondoskodik a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló ellátási kötelezettségekről szóló kormányrendelet által előírt ajánlatkérési feladatok év eleji, illetve év közbeni ellátásáról, valamint az e kormányrendelet végrehajtásához kapcsolódóan kiadott miniszteri rendeletben felsorolt termékek vonatkozásában a beszerzési igények felméréséről, az e rendeletek hatálya alá tartozó beszerzések nyomon követéséről, a büntetés-végrehajtás központi ellátó szerve által kijelölt gazdasági társasággal történő ellátási szerződés megkötéséről,

15. ellátja a Nemzeti Kommunikációs Hivatal jogállásáról és a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló 162/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet szerinti kapcsolattartási, valamint a rendelet által szabályozott központosított közbeszerzési rendszert érintő, közbeszerzési jellegű feladatokat,[372]

16. koordinálja a Nemzeti Kommunikációs Hivatal részére teljesítendő adatszolgáltatások előkészítését.

17. koordinálja az Infokommunikációs Infrastruktúra- és Szolgáltatásfejlesztési Főosztállyal együttműködve a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: DKÜ Zrt.) való kapcsolattartás minisztérium feladatait, ideértve különösen a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján a DKÜ Zrt. által működtetett Portállal kapcsolatos minisztériumi feladatokat, valamint ezen rendelet által szabályozott központosított közbeszerzési rendszert érintő, közbeszerzési jellegű feladatokat.[373]

e) Funkcionális feladatai körében

1. különösen indokolt esetben írásbeli szakmai javaslatot terjeszt a közigazgatási államtitkár elé, amelyben javaslatot tesz a pervitel külső megbízás útján való bonyolítására,

2. közreműködik a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár és a környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár által ellátott közreműködő szervezeti feladatok funkcionális végrehajtásában,[374]

3. jogi szempontból véleményezi a minisztérium hazai pályázataival kapcsolatban benyújtott kifogásokat elbíráló döntéseket,

4. ellátja a közérdekű adatigénylések teljesítésével kapcsolatos koordinációs feladatokat, ennek keretében állást foglal a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek teljesíthetősége tekintetében, valamint előkészíti és koordinálja a közérdekű adatigénylésekre megküldendő válaszokat,

5. ellátja a GDPR 37. cikke alapján a hivatali szervezet vezetőjének felelősségi körébe tartozó adatvédelmi tisztviselő tevékenységet, ennek keretében

5.1. tájékoztat és szakmai tanácsot ad az adatkezelő szervezeti egység, továbbá az adatkezelést végző alkalmazottak részére adatvédelmi rendelkezések szerinti kötelezettségeikkel kapcsolatban,

5.2. kérésre szakmai tanácsot ad az adatvédelmi hatásvizsgálatra vonatkozóan, valamint nyomon követi a hatásvizsgálat elvégzését,

5.3. ellenőrzi a GDPR-nak, valamint az egyéb adatvédelmi rendelkezéseknek, továbbá a személyes adatok védelmével kapcsolatos belső szabályoknak való megfelelést, részt vesz az adatkezelést érintő döntések meghozatalában, az érintettek joggyakorlásának biztosításában,

5.4. együttműködik a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, amely felé kapcsolattartó pontként működik,

6. ellátja a kamarai jogtanácsos, valamint ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó minisztériumi kormánytisztviselők esetében a kamarai tagdíj ügyintézésével kapcsolatos feladatokat.

I.6.1.0.3. Ellenőrzési Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében kidolgozza a Belső Ellenőrzési Alapszabályt, a Belső Ellenőrzési Kézikönyvet, a belső ellenőrökre vonatkozó Etikai Kódexet, valamint a főosztály Stratégiai Ellenőrzési tervét.[375]

b) Koordinációs feladatai körében

1. ellátja a fejezeten belüli ellenőrzések koordinációját, melynek érdekében kapcsolatot tart a miniszter irányítása, vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok, valamint a minisztérium alapítói joggyakorlása alatt álló alapítványok belső ellenőrzési vezetőivel, számukra módszertani segítséget nyújt a feladataik színvonalas elvégzése érdekében,[376]

2. ellátja a minisztériumot érintő ÁSZ, KEHI vizsgálatokkal kapcsolatos koordinációs feladatokat, kivéve az operatív programokhoz kapcsolódó ellenőrzéseket,[377]

3. ellátja a fővárosi és megyei kormányhivataloknál lefolytatandó, a minisztérium felelősségi körébe tartozó ellenőrzések koordinációs feladatait, melynek érdekében kapcsolatot tart a Miniszterelnökséggel.

c) Funkcionális feladatai körében

1. a független, tárgyilagos bizonyosságot adó tevékenysége keretében szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer-, teljesítmény- és informatikai ellenőrzéseket végez, melyekkel hozzájárul a minisztérium működésének fejlesztéséhez, eredményességének növeléséhez, a minisztérium céljainak elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve javaslataival fejleszti a minisztérium irányítási és belső kontrollrendszerének hatékonyságát. Ezen belül különösen elemzi, vizsgálja és értékeli a belső kontrollrendszer kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését, valamint működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét; a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások megfelelőségét, a beszámolók valódiságát,[378]

2. ellenőrzi a fejezeti kezelésű pénzeszközök felhasználását a minisztériumhoz tartozó többségi állami tulajdonú szervezeteknél, valamint ellenőrzi a fejezet költségvetéséből adott juttatásokat és támogatásokat a kedvezményezetteknél és a lebonyolító szervezeteknél,

3. ellenőrzi a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szerveket, a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságokat, valamint a minisztérium alapítói joggyakorlása alatt álló alapítványokat,[379]

4. ellátja a miniszter irányító szervi hatáskörébe tartozó elkülönített alapok felhasználásának kockázatelemzésen alapuló ellenőrzését,

5. biztosítja a minisztérium hatáskörébe tartozó operatív programok irányító hatóságok és közreműködő szervezetek belső ellenőrzését,

6. ellátja - megállapodás alapján - a belső ellenőrzési feladatokat azon gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerveknél, ahol a gazdasági szervezet feladatait a minisztérium látja el,[380]

7. kidolgozza - kockázatelemzés alapján - a minisztérium stratégiai és éves ellenőrzési terveit, amelyek magukban foglalják a feladatellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek fejlesztésére, a képzésre és továbbképzésre, esetenként külső erőforrás bevonására vonatkozó javaslatokat is,[381]

8. összesíti a miniszter által irányított költségvetési szervek ellenőrzési terveit, és elkészíti a fejezet összefoglaló éves ellenőrzési tervét,

9. elkészíti a fejezet éves összefoglaló jelentését a miniszter által irányított költségvetési szervek ellenőrzési beszámolóinak összesítése és a minisztérium éves ellenőrzési jelentése alapján,

10. ellátja a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek belső ellenőrzései tevékenységének szakmai felügyeletét,[382]

11. ellenőrzi az ellenőrzési jelentések alapján készített intézkedési tervek végrehajtását,

12. a közigazgatási államtitkár, illetve a belső ellenőrzési vezető kezdeményezésére soron kívüli ellenőrzéseket hajt végre, melyről előzőleg kikéri a KEHI elnökének véleményét,[383]

13. tanácsadói tevékenységet lát el a minisztérium működésének fejlesztéséhez, racionalizálásához kapcsolódóan.

d) Egyéb feladatai körében

1. nyilvántartást vezet az ellenőrzési feladatok megvalósításáról és az ellenőrzési jelentések alapján készített intézkedési tervek végrehajtásának állásáról és a vonatkozó jogszabályban meghatározott határidőre írásban beszámol a KEHI elnöke részére a minisztérium által a tárgyévben végzett belső ellenőrzések javaslatai alapján készült intézkedési tervek végrehajtásáról,

2. nyilvántartja az ÁSZ és KEHI ellenőrzések javaslataira készített intézkedési terveket és azok végrehajtását (kivéve az operatív programok vonatkozásában lefolytatott vizsgálatokat), és a vonatkozó jogszabályban meghatározott határidőre a külső ellenőrzések javaslatai alapján készült intézkedési tervek végrehajtásáról beszámolójában tájékoztatja a KEHI elnökét,

3. részt vesz az Államháztartási Belső Kontroll Munkacsoport Belső Ellenőrzési, EU Támogatások munkájában, együttműködik az ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályok kidolgozása, módosítása, az ellenőrzési rendszer fejlesztése, módszertani útmutatók elkészítése tekintetében,[384]

4. véleményezi a miniszter által irányított költségvetési szervek vezetői javaslatára az adott költségvetési szerv belső ellenőrzési egység vezetőjével kapcsolatos személyi ügyeket (kinevezés, felmentés),

5. erősíti a minisztérium korrupcióellenes elkötelezettségét,

6. részt vesz a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságok ellenőrzési rendszerének kialakításában, fejlesztésében.[385]

7. segíti a közigazgatási államtitkárt álláspontjának kialakításában az SzMSz, valamint a minisztérium belső szabályzatainak módosítására irányuló kezdeményezésekkel kapcsolatban,[386]

8. ellenőrzései során vizsgálja az SzMSz, a minisztérium belső szabályzatai és a szervezeti egységek ügyrendjeinek összhangját,[387]

9. ellenőrzései során figyelemmel kíséri a minisztérium működésének főbb szabályait, folyamatait, a tapasztalatok alapján javaslatokat fogalmaz meg eljárásrendek, útmutatók, iratminták alkalmazására,[388]

10. véleményezi, koordinálja a miniszter által irányított költségvetési szervek vonatkozásában a belső ellenőrzési feladatok külső szolgáltatóval történő ellátásának jóváhagyási folyamatát.[389]

I.6.1.0.4. Humánpolitikai Főosztály[390]

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében felel

1. a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtási rendeletére vonatkozó jogi szabályozás szakmai előkészítéséért,[391]

2. a minisztérium közszolgálati szabályzatának, valamint a személyügyi szakterületre vonatkozó egyéb belső szabályzatoknak a kidolgozásáért,

3. a vagyonnyilatkozatok kezelésére vonatkozó szabályzat előkészítéséért.

b) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében felel

1. a szakdiplomatákkal kapcsolatos, a minisztérium hatáskörébe tartozó személyügyi feladatok ellátásáért,

2. az Európai Bizottság által meghirdetett nemzeti szakértői pályázat közzétételéért, a pályázó minisztériumi kormánytisztviselő jelöléséért, kiküldetésükkel kapcsolatos munkajogi ügyintézéséért (ide nem értve a kiutazással és hazautazással, valamint a kint tartózkodással kapcsolatban felmerülő ügyintézést), kint tartózkodásuk meghosszabbításáért és ennek kapcsán a Miniszterelnökség illetékes szerveivel való kapcsolattartásért,

3. a külképviseleteken a minisztérium érdekeit képviselő szakdiplomaták és családjuk élet- és munkakörülményei alakulásának folyamatos figyelemmel kíséréséért, az ezzel kapcsolatos intézkedések kezdeményezéséért,

4. a minisztériumi kormánytisztviselők európai uniós gyakornoki feladatok ellátására történő kirendeléséért, az EU-tagállamok és más államok, illetve szervezetek által meghirdetett ösztöndíjak közzétételéért.

c) Funkcionális feladatai körében felel:

1. a miniszter és a minisztériumi vezetők hatáskörébe tartozó személyügyi, munkaügyi, szervezési, fegyelmi, kártérítési, szociális, jóléti és kegyeleti döntések előkészítéséért és végrehajtásáért, valamint a minisztérium közszolgálati és egyéb belső szabályzataiban a főosztály hatáskörébe utalt feladatok ellátásáért,[392]

2. a minisztérium humánerőforrás- és álláshely-gazdálkodással összefüggő feladatainak előkészítéséért,[393]

3. a minisztérium személyi állományába tartozó vezetők és kormánytisztviselők, a minisztérium irányítása és felügyelete alá tartozó intézmények, a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok tekintetében nyilatkozattételre kötelezettek vagyonnyilatkoztatásával összefüggő feladatok ellátásáért,[394]

4. a közszolgálati és közalkalmazotti álláshelyek pályáztatásával kapcsolatos ügyintézéssel összefüggésben a minisztériumi belső pályáztatási rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért,

5. a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára vezetői kinevezésekkel kapcsolatos kifogásolási jogának megkérésével összefüggő tevékenység ellátásáért,

6. a személyi állomány egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságával, foglalkozás-egészségügyi helyzetével kapcsolatos tevékenység felügyeletéért,

7. a minisztérium állománya személyügyi adatainak számítógépes feldolgozásáért és a jogszabályban előírt adatszolgáltatásért, valamint az álláshely nyilvántartási rendszer vezetéséért és naprakész kezeléséért,[395]

8. a külső szervektől és a minisztérium belső szervezeti egységeitől véleményezés céljából érkezett tervezetekkel kapcsolatosan a feladatkörét érintő minisztériumi álláspont kialakításában való közreműködésért,[396]

9. a minisztérium dolgozóinak képzésével, továbbképzésével, közigazgatási alap- és szakvizsgaszervezésével, tanulmányi szerződéseivel kapcsolatos feladatok ellátásáért,

10. a minisztériumi kormánytisztviselők teljesítményének értékelésével kapcsolatos feladatok ellátásáért, a teljesítményjutalmazás végrehajtásával, valamint az intézményi vezetők minősítésével és tevékenységük értékelésével kapcsolatos teendők ellátásáért,[397]

11. a minisztérium személyi állományára vonatkozóan a politikai szolgálati jogviszony, a biztosi jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, valamint a munkaviszony létesítésével, módosításával, megszűnésével és megszüntetésével kapcsolatos okiratok előkészítéséért, illetve nyilvántartásáért,[398]

12. a miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények első számú vezetőjével, gazdasági vezetőjével, jogszabályban meghatározott munkáltatói jogkörbe tartozó, jogviszony létesítésével, módosításával, megszűnésével és megszüntetésével kapcsolatos intézkedések előkészítéséért, illetve véleményezéséért az érintett szakmai területek, illetve a költségvetési szervek esetében a szakmai felügyeletet, illetve az irányítást ellátó szakterületek, valamint a Költségvetési Főosztály bevonásával, illetve az érintett vezetők személyi anyagának kezeléséért,[399]

13. a minisztérium esélyegyenlőségi tervével kapcsolatos feladatok ellátásáért,

14. az Igazgatási és Biztonsági Főosztály részére nyújtott, munkavédelemmel kapcsolatos szakmai támogatás nyújtásának ellátásáért, igény esetén a munkavédelmi képviselőválasztás lebonyolításának előkészítésében való közreműködésért, valamint a munkavédelemmel kapcsolatos oktatások megszervezéséért,[400]

15. a minisztérium személyügyi feladatainak ellátása keretében a SzEAT rendszerben történő adatrögzítésért,[401]

16. önálló szervezeti egységek álláshelykeretének nyilvántartásával kapcsolatos feladatokért,[402]

17. a személyi anyagok kezeléséért,[403]

18. biztosítja az állami kitüntetésekhez és miniszteri elismerésekhez kapcsolódó tárgyi és technikai feltételeket,

19. előkészíti, egységesíti, tartalmilag és formailag ellenőrzi a szakmai területek által összeállított állami és szakmai kitüntetésben, díjban és miniszteri elismerésben részesülő személyekre vonatkozó javaslatokat, melyeket táblázatos formában összesítve véleményezés és további intézkedés céljából továbbít a Miniszteri Kabinetnek.

20. felel a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló kormányhatározatból adódóan a minisztériumi munkatársak továbbfoglalkoztatási kérelmeinek összegyűjtéséért és a Miniszteri Kabinet részére történő továbbításáért.[404]

21. a Kit. 72. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója által elektronikusan kiadmányozott jognyilatkozatok záradékolásáért, mely tevékenységet a Főosztály személyügyi feladatait ellátó munkatársai végzik.[405]

d) Egyéb feladatai körében felel

1. a minisztériumi dolgozók szociális helyzetének figyelemmel kíséréséért, a belső szabályzatokban foglalt jóléti, szociális és egészségügyi juttatásokkal kapcsolatos feladatok ellátásáért, a szociális és lakásügyekkel foglalkozó bizottság elnöki és titkársági feladatainak ellátásáért,[406]

2. a minisztérium és felsőoktatási intézmények közötti együttműködések, szakmai gyakorlatokkal összefüggő megállapodások kialakításáért,

3. a Kormány által alapított ösztöndíjprogram megvalósításában történő közreműködésért,

4. a minisztériumi érdek-képviseleti szervezetekkel való kapcsolattartásért.

5. a szervezetfejlesztéssel kapcsolatos stratégiák, fejlesztési irányok és tervek kidolgozásáért és koordinálásáért.[407]

I.6.1.0.5. Építés- és Zöldgazdaságért Felelős Főosztály[408]

A Főosztály feladatai

1. figyelemmel kíséri, koordinálja a főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó kiemelt kockázatú és nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú hazai és európai uniós forrásból megvalósuló projektek, illetve projektjellegű feladatok végrehajtását,

2. ellátja az üvegházhatású gázok kibocsátási jogosultságainak értékesítéséből származó bevételek allokálásával és felhasználásával kapcsolatos feladatokat, és a körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár szakmai közreműködésével gondoskodik a felhasználásának végrehajtásáról.

a) Kodifikációs feladatai körében

1. kidolgozza és az érintett szakmai és közigazgatási szervezetekkel egyezteti az építőanyag-ipari ágazat stratégiáját,

2. előkészíti a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működésével kapcsolatos jogszabályokat,

3. előkészíti az építésgazdasággal összefüggő egyéb - ide nem értve az építésügyi - jogszabályokat,

4. előkészíti az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlásában a tárgyévre megállapított minimális építőipari rezsióradíj vagy az ajánlás hiányában az előző évi minimális építőipari rezsióradíjnak a KSH által közzétett inflációs rátával növelt mértékét meghatározó jogszabályt,

5. előkészíti az építésügyi műszaki irányelvek kidolgozásáért felelős bizottság létrehozására, összetételére, feladatkörére és működésére vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó jogszabályt.

b) Koordinációs feladatai körében

1. gondoskodik a Kormány általános politikájával összefüggő építésgazdasági feladatok megvalósításával kapcsolatos intézkedések előkészítéséről, végrehajtásáról,

2. koordinálja az építőipari és az építőanyag-ipari ágazat stratégiájának, ágazati cselekvési tervének végrehajtását,

3. társadalmi együttműködés keretében kapcsolatot tart az építésgazdaság területén működő társadalmi szervezetekkel, köztestületekkel, kamarákkal, nemzetközi szervezetekkel, szövetségekkel, egyetemekkel, kutatóintézetekkel, valamint gondoskodik javaslataik feldolgozásáról, a szükséges szakmai egyeztetések lefolytatásáról,

4. az illetékes szakmai kamarával együttműködve ellátja az építőipari vállalkozói kivitelezői nyilvántartás szakmai felügyeletét,

5. ellátja a Teljesítésigazolási Szakértői Szervvel kapcsolatos minisztériumi feladatokat,

6. felülvizsgálja, majd döntésre előkészíti a főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó pályázatokkal kapcsolatban benyújtott kifogásokat és a támogatások jogosulatlan felhasználásából eredő követeléskezelés peres és nemperes eljárásaihoz kapcsolódó előkészítő feladatokat,

7. közreműködik az üvegházhatású gáz kibocsátási jogosultságok értékesítéséből származó bevételnek a minisztérium hatáskörébe utalt felhasználására vonatkozó szabályozás előkészítésében és a bevételek felhasználásának szakpolitikai tervezésében.

c) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. a főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi ügyek tekintetében tartja a kapcsolatot az illetékes irányító hatósággal, közreműködik az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások felhasználásához kapcsolódó javaslatok kidolgozásában,

2. részt vesz a főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében a kapcsolódó nemzetközi projektekben,

3. részt vesz a feladatkörét érintő, a nemzetközi, európai uniós és hazai jogszabályi kötelezettségeken alapuló hazai, európai uniós és nemzetközi jelentések elkészítésével kapcsolatos feladatok ellátásában, különösen az üvegházhatású gáz kibocsátási jogosultságok értékesítéséből származó bevételek felhasználása tekintetében,

4. közreműködik a KEHOP 5. prioritási tengelye tekintetében a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 18. §-ában meghatározott feladatok ellátásában,

5. közreműködik a 2003/87/EK Irányelv 10c. cikkében rögzített derogációs támogatási mechanizmusból és a 10d. cikkében rögzített Modernizációs Alapból megvalósuló projektek előkészítésének és megvalósításának eljárásrendi és pénzügyi feladatainak ellátásában és az uniós Innovációs Alappal kapcsolatos feladatok ellátásban.

d) Funkcionális feladatai körében

1. előkészíti a feladat- és hatáskörébe tartozó építőipari, energia- és klímapolitikai támogatási programok támogatásával kapcsolatos döntési javaslatokat,

2. előkészíti a feladat- és hatáskörébe tartozó támogatási programokhoz kapcsolódóan kötendő kezelői és lebonyolítói szerződéseket,

3. ellátja a szakmai kezelésébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos szakmai kezelői feladatokat,

4. ellátja a szakmai kezelésébe utalt költségvetési források terhére nyújtott támogatásokkal összefüggésben a döntés-előkészítéssel, a támogatási szerződés megkötésével vagy támogatói okirat kiadásával, valamint ezek támogatói oldalon történő végrehajtásával összefüggő feladatokat, együttműködve az érintett főosztályokkal,

5. az építőipari támogatási programok, valamint feladatkörébe utalt energia- és klímapolitikai támogatási programokról tájékoztatást nyújt a Kommunikációs Főosztály részére,

6. ellátja a szakmai kezelésébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatok terhére nyújtott támogatásokkal kapcsolatos bíráló és monitoring bizottságok vezetését,

7. ellátja az Energiahatékonyság (HU02) és Megújuló energia (HU03) programterületek program operátori feladatait az EGT és a Norvég Alap finanszírozási mechanizmusok 2009-2014-es időszakának fenntartási időszakában.

e) Egyéb feladatai körében

1. figyelemmel kíséri a jogszabálytervezetek építőipari szektorra gyakorolt hatását, részt vesz a jogszabálytervezetek véleményezésében,

2. az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős tárcával együttműködésben közreműködik az építésügyet közvetlenül érintő döntések előkészítésében,

3. részt vesz azon tárgyalási álláspontok kialakításában, amelyek az építésgazdaságot érintő európai uniós döntéshozatalhoz kapcsolódnak,

4. szakmailag közreműködik az építésügyi szabványosítási tevékenységben, az építésügyi nemzeti szabványok kidolgoztatásában,

5. érvényre juttatja az építésügyi ágazati és foglalkoztatási elvárásokat a képzési követelményekben az alap-, közép-és felsőfokú, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatási, képzési intézményeknél és a társadalom más érintett szervezeteinél,

6. az építésügyi műszaki irányelvek kidolgozásáért felelős bizottság létrehozatala révén gondoskodik az építésügyi műszaki irányelvek kidolgozásáról és felülvizsgálatáról,

7. ellátja az építési termékkel kapcsolatos feladatokat.

I.6.1.1. A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

I.6.1.1.1. Jogi és Igazgatási Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

A Jogi és Igazgatási Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság segíti a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár tevékenységének az ellátását, ennek keretében ellátja az 1. melléklet 106. §-ában rögzített titkársági feladatokat. Ezen túlmenően

1. szervezi a szakmai vezetői értekezletet, melynek keretében javaslatot tesz a napirendre, az értekezlet jóváhagyott napirendjét a kapcsolódó ülésanyagokkal együtt megküldi a résztvevők részére,

2. a szakmai vezetői értekezletről emlékeztetőt készít, intézkedik annak jóváhagyása iránt, nyomon követi az értekezleten kiadott feladatok végrehajtását,

3. a szakmai vezetői értekezletre benyújtásra kerülő kormány-előterjesztések, jelentések tervezetei, miniszteri rendeletek tervezetei, valamint egyéb döntés-előkészítő anyagok kapcsán írásos szakmai álláspontot alakít ki, ennek során vizsgálja az irányadó tartalmi és formai követelményeknek való megfelelést, javaslatokat tesz azok egységes érvényesítése érdekében.

4. ellátja a minisztériumban az integritás tanácsadói feladatokat.[409]

I.6.1.1.2. Jogszabály-előkészítő Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében

1. felel a miniszter feladatkörébe tartozó jogszabálytervezetek (törvényjavaslatok, kormány- és miniszteri rendelet tervezetek), előterjesztések, jelentések, tájékoztatók, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszközök és egyéb határozatok, egyedi utasítások előkészítéséért (szövegezés, szerkesztés, a magyar jogrendbe való beilleszkedés megteremtése), ezen belül:[410]

1.1. az irányításhoz szükséges normatív rendelkezések szabályozási szintjének (törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, miniszteri utasítás, miniszteri belső utasítás, közigazgatási államtitkári utasítás) meghatározásáért,

1.2. a jogszabályok tervezeteinek, indokolásának elkészítéséért az illetékes szakfőosztály által előkészített szakmai tervezet alapján,

1.3. az előterjesztések, jogszabályok tervezeteinek belső véleményezését követően a Kormány ügyrendje szerinti előzetes egyeztetésre történő megküldéséért, majd közigazgatási és - a szakmai előterjesztő erre irányuló kezdeményezése esetén - társadalmi egyeztetéséért,[411]

1.4. a jogszabályalkotásra irányuló koncepciók, jogszabálytervezetek, valamint a tervezetekhez kapcsolódó előterjesztések, szakmai indokolások minisztérium honlapján való közzététele érdekében a Kommunikációs Főosztálynak történő megküldéséért,

1.5. a miniszter feladatkörébe tartozó törvények, kormányrendeletek, kormányhatározatok kormány-előterjesztéseinek a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet és a Kormány döntésének megfelelő véglegesítéséért; az Országgyűléshez történő benyújtás előtti tartalmi egyeztetéséért,

1.6. a miniszter feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok egységes javaslat tervezeteinek előkészítéséért, valamint a törvény- és a határozati javaslat szövegének véglegesítéséért, kihirdetésre történő előkészítéséért,

1.7. a miniszteri rendeletek, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszközök, egyedi utasítások és határozatok aláíratásáért, kihirdetéséért, közzétételéért,[412]

2. felel a minisztérium szervezeti és működési szabályzatának előkészítéséért,

3. felel a háttérintézmények szervezeti és működési szabályzatainak miniszteri utasításként történő kiadásáért, illetve miniszteri jóváhagyásra felterjesztéséért, az irányított költségvetési szervek miniszteri jóváhagyást igénylő egyéb belső szabályzatainak miniszteri jóváhagyásra történő előkészítéséért, valamint egyéb szabályzatainak véleményezéséért,

4. felel a feladat racionalizációval összefüggő jogszabály-módosításoknak az érintett főosztályokkal együttműködve történő előkészítéséért,

5. ellátja a minisztériumi előterjesztéseknek, jelentéseknek a Kormány, valamint a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet üléseinek napirendre vételével kapcsolatos feladatokat, e körben kapcsolatot tart a Miniszterelnöki Kormányirodával a kormányülések, továbbá a Közigazgatási Államtitkári Értekezletek előkészítésével kapcsolatosan.

b) A Jogszabály-előkészítő Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. felkérésre véleményezi a szakmai szervezeti egységek feladatkörébe tartozó, jogi szakértelmet is igénylő, az 1. pont alá nem tartozó döntések tervezetét,

2. a szakmai főosztályok bevonásával elkészíti a választervezeteket az Alkotmánybíróságtól és az ügyészségtől érkezett megkeresésekre,

3. jogi szempontból véleményezi az alapvető jogok biztosának írt választervezeteket.

c) A Főosztály funkcionális feladatai körében

1. véleményezi a miniszter által irányított, felügyelt szervek - a középirányító szerv közreműködésével irányított szervek kivételével -szervezeti és működési szabályzatának, alapító okiratának tervezeteit,

2. megkeresésre jogi véleményt ad a minisztérium irányítása, illetve felügyelete alá tartozó költségvetési szervek számára,

3. előkészíti a minisztériumi jogalkotási munkaterv tervezetét

4. nyomon követi a minisztérium által előkészített jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit az előkészítéstől a megjelentetésig.

5. nyilvántartja az egyedi miniszteri és közigazgatási államtitkári utasításokat.

d) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében:

1. felel a jogharmonizációs célú jogalkotási feladatoknak a koordinálásáért, kezeli a felmerülő jogértelmezési, -alkalmazási problémákat,

2. felel az áruk és szolgáltatások szabad áramlását érintő, a belső piaci szolgáltatásokra vonatkozó jogszabály-tervezetek notifikációjának ellátásáért,[413]

3. véleményezi az uniós jogi aktussal harmonizációt megvalósító jogszabály tervezeteit,

4. felel a tárca hatáskörébe tartozó jogharmonizációs javaslatok egyeztetéséért és véglegesítéséért,[414]

5. ellátja az uniós jogi aktussal harmonizációt megvalósító jogszabályok kihirdetését követő notifikációjával és az egyes uniós jogi aktusokban előírt, jogszabálytervezetek egyéb notifikációs eljárásainak koordinálásával kapcsolatos feladatokat,[415]

6. felel a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya által előkészített nemzetközi szerződések, tárcamegállapodások (a továbbiakban együtt: nemzetközi szerződés) létrehozásával, módosításával és felmondásával kapcsolatos jogi feladatok felülvizsgálatáért, és az EU keretében létrejövő nemzetközi szerződésekhez történő csatlakozással összefüggő jogi feladatok ellátásáért.

I.6.1.1.3. Igazgatási és Biztonsági Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében

1. kidolgozza és évente felülvizsgálja a minisztérium honvédelmi feladatairól szóló miniszteri rendeletet,[416]

2. kidolgozza a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök és a Kormány különleges jogrend időszakában kiadandó rendelettervezeteit a minisztériumhoz tartozó ágazatok tekintetében,

3. kidolgozza a kormányügyeleti rendszer működésével kapcsolatos tárcafeladatok ellátását szabályozó miniszteri utasítást,

4. elkészíti a minisztérium Iratkezelési Szabályzatát és a minisztérium Biztonsági Szabályzatát, ezeket folyamatosan karbantartja, jogszabályváltozások esetén a szükséges módosításokat kidolgozza,

5. előkészíti és aktualizálja a tárca különleges jogrend időszaki működését szabályozó Honvédelmi Intézkedési Tervét,

6. elkészíti a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározásáról szóló miniszteri rendeletet.

b) Funkcionális feladatai körében

1. közreműködik a külső szervektől véleményezés céljából érkezett biztonsági és igazgatási tárgyú tervezetekkel kapcsolatosan a feladatkörét érintő minisztériumi álláspont kialakításában,

2. összeállítja a minisztérium éves munkatervét,[417]

3. a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és minisztériumi vezetői döntésekről a közigazgatási államtitkárt és a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkárt rendszeresen tájékoztatja,

4. gondoskodik a minisztérium épületébe történő ki- és belépés, valamint a parkolás rendjéről, továbbá ellátja a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósággal (a továbbiakban: KEF), valamint a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: NISZ Zrt.) a kapcsolattartói feladatokat az épületbiztonság és a költöztetés vonatkozásában, valamint részt vesz a minisztériumi épületek használatával kapcsolatos feladatok ellátásában, továbbá koordinálja a KEF és a NISZ Zrt. által a minisztérium részére biztosított szolgáltatási és ellátási feladatokat, illetve gondoskodik a kapcsolattartó által jóváhagyott igényeknek a KEF, valamint a NISZ Zrt. Ügyfélszolgálatához való eljuttatásáról,[418]

5. ellátja a minisztérium vezetésének rendelkezése alapján az egyéb igazgatási és iratkezelési, valamint biztonsági feladatokat,

6. ellátja a minősített adatokra vonatkozó biztonsági vezetői feladatokat, a Biztonsági Szabályzat és a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint,

7. működteti a nemzeti és külföldi minősítettadat-nyilvántartót,

8. ellenőrzi a szervezeti egységeknél lévő kormányzati iratok meglétét, illetve elkészíti az erről készült tájékoztatót, és megküldi az irányító helyettes államtitkároknak,[419]

9. működteti a minisztérium Központi Iratkezelő Irodáját,

10. átveszi a minisztérium vagy részlege címére postán, kézbesítő útján vagy elektronikusan (KÉR-en keresztül) érkezett, illetve személyesen kézbesített küldeményeket (levél, jelentés, csomag stb.),

11. érkezteti a minisztériumhoz beérkező küldeményeket,

12. ellátja a tárca által használt iratkezelési szoftver szakmai felügyeletét,

13. regisztrálja, módosítja és megvonja az iratkezelési szoftverhez való hozzáférési jogosultságokat,

14. elküldi az iratokat az Iratkezelési Szabályzatban foglaltak szerint,

15. elvégzi az iratelszámoltatást a minisztériumi dolgozók munkavégzésre irányuló jogviszonya megszűnésekor,

16. figyelemmel kíséri a kiadmányozási jog gyakorlását,

17.[420]

18. összeállítja az éves küldeményforgalmi statisztikát,

19. betartatja az iratkezelésre vonatkozó szabályokat (Iratkezelési Szabályzat, körlevelek), és a betartást ellenőrzi,

20. koordinálja a minisztériumi küldemények, iratok belső és külső kézbesítését,

21. ellátja az iratkezeléssel kapcsolatos képzések szervezését, belső oktatások megtartását,

22.[421]

23. rendezi, selejtezi az iratokat, valamint a kezelésében lévő iratokat segédletekkel ellátja,

24. átadja a rendezett, maradandó értékű iratokat az előírt őrzési időt követően az illetékes levéltár, illetve szerv (szervezet) részére, az iratselejtezési eljáráshoz szükséges levéltári hozzájárulást beszerzi,

25. a Magyar Nemzeti Levéltárral és más levéltárakkal, valamint tudományos intézetekkel hivatali és szakmai együttműködést folytat,

26. működteti a minisztérium Ügyfélszolgálati Információs Irodáját,

27. kezeli a panaszok és a közérdekű bejelentések szakszerű átvételét, ügyintézését,

28. felel a nemzetbiztonsági ellenőrzésekkel kapcsolatos feladatok ellátásáért,

29. közreműködik a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár és a környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár által ellátott közreműködő szervezeti feladatok funkcionális végrehajtásában,

30. felel a védett állománnyal kapcsolatos feladatok koordinációjáért,[422]

31. ellátja a minisztériumi bélyegzők, valamint a személyes használatú e-aláírás tanúsítványok igénylésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat,[423]

32. vezeti a gépjárművekkel kapcsolatos nyilvántartásokat.[424]

33. felel a minisztérium tűz- és munkavédelmi tervével kapcsolatos feladatok ellátásáért,[425]

34. felel a hivatalos statisztikáért.[426]

c) Egyéb feladatai körében:

1. ellátja az ország biztonság- és védelempolitikájának alapelveiben, a Nemzeti Biztonsági Stratégiában, továbbá a honvédelemről, a katasztrófavédelemről és az atomenergiáról szóló törvényekben meghatározott feladatokat, előkészíti a különleges jogrendi időszakban végrehajtandó ágazati intézkedéseket,

2. meghatározza a védelmi igazgatás keretében az ágazat hatáskörébe tartozó védelmi feladatok szakmai követelményeit, megtervezi az ágazati védelmi költségeket, valamint gondoskodik az országvédelem polgári feladatainak ágazati végrehajtásáról,

3. kidolgozza az ágazati Nukleárisbaleset-elhárítási Tervet (ágazati BEIT), elemzéseket készít, az érintett ágazatok feladatait meghatározza és koordinálja, a végrehajtást ellenőrzi, veszélyhelyzetben a minisztériumi intézkedéseket előkészíti,

4. közreműködik a gazdaságbiztonsági tartalékolással kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásában,

5. végrehajtja az ágazat működőképességét biztosító, a minisztérium kezelésében lévő Állami Céltartalék (ÁC) készletezési tevékenységét, ellátja a minisztériumi szabályozást, a tartalékok kezelésével megbízott szerveket ellenőrzi,

6. vizsgálja a Befogadó Nemzeti Támogatással (HNS) összefüggésben az igények kielégítését biztosító ágazati kapacitások és szolgáltatások rendelkezésre állását, rendszeresen felülvizsgálja és pontosítja a Befogadó Nemzeti Támogatás ágazati adatbázisát,

7. közreműködik a NATO Biztonsági Beruházási Programja (NSIP) hazai megvalósításával kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásában, valamint a nemzeti Biztonsági Beruházási Bizottság munkájában,

8. ellátja a NATO-tagsággal, valamint a polgári veszélyhelyzeti tervezéssel (CEP - Civil Emergency Planning) összefüggésben jelentkező minisztériumi feladatokat, ide nem értve a NATO Polgári Veszélyhelyzeti Tervezési Bizottság Szállítási Csoport (TG-Transport Group) tevékenységében történő közreműködését és a Szállítási Csoport tevékenységében részt vevő személyek kijelölését,[427]

9. működteti, szabályozza az egységes riasztást, berendelést és készenlétbe helyezést,

10. ellátja a biztonsági és védelmi felkészülésből a minisztériumra háruló speciális feladatokat,

11. koordinálja a Katasztrófavédelmi Koordinációs Bizottsági tagsággal összefüggő tárcafeladatokat, közreműködik a Bizottság éves munkatervének végrehajtásában, valamint az ágazati katasztrófakockázat értékelésben,

12. szervezi a tárcaképviseletet a Katasztrófavédelmi Koordinációs Bizottság Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ tevékenységében, segíti a tárca főfelelősségével felállítandó Védekezési Munkabizottságok adminisztratív tevékenységét,

13. koordinálja a terrorizmus elleni védekezésből fakadó ágazati feladatokat, végrehajtja a tárca hatáskörébe tartozó létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatos feladatokat, koordinálja a vonatkozó jogalkotási feladatokat,

14. közvetlen kapcsolatot tart a védelmi felkészülést irányító minisztériumokkal és az érintett szervekkel (Alkotmányvédelmi Hivatal, Nemzeti Biztonsági Felügyelet, Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, Rendőrség), továbbá tevékenységi körében kiemelten a Honvédelmi Minisztériummal és a Belügyminisztériummal, valamint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal,

15. koordinálja a hazai és nemzetközi katonai, katasztrófavédelmi és válságkezelési gyakorlatokon történő tárcarészvétellel összefüggő feladatok végrehajtását,

16. ellátja a tárca képviseletét a Nukleárisbaleset-elhárítási Védekezési Munkabizottságban, a Felsőszintű Munkacsoportban, a Munkavédelmi Bizottságban, és végrehajtja az ebből adódó feladatokat,

17. felel a kormányügyeleti rendszer működésével kapcsolatos tárcafeladatok koordinálásáért, az ügyeleti szolgálatok (heti pihenőnapon és szabadnapon, illetőleg ünnepnapon tartott válsághelyzeti, különleges jogrendi időszaki) működtetésének meghatározásáért, szervezéséért és ellátásának biztosításáért,

18. koordinálja a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszer rendeltetéséről, feladatairól, eljárási rendjéről, a közreműködők kötelezettségeiről szóló 278/2011. (XII. 20.) Korm. rendelettel kapcsolatos feladatok végrehajtását,

19. koordinálja a NATO Stabilization & Reconstruction ágazati szakértőinek kijelölését, felkészítését,

20. ellátja a tárcaképviseletet a Honvédelmi Igazgatási Koordinációs Munkacsoportban (HIKOM),

21. biztosítja a védelmi feladatok végrehajtásában közreműködő ágazati szervek honvédelmi és katasztrófavédelmi felkészítését,

22. véleményezi és összehangolja a miniszter irányítása, felügyelete, alapítói joggyakorlása vagy tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó közlekedési és energetikai szervezetek Honvédelmi Intézkedési Terveit,

23. felel a kormányügyeleti rendszer működésével kapcsolatos tárcafeladatok koordinálásáért, az ügyeleti szolgálatok (heti pihenőnapon és szabadnapon, illetőleg ünnepnapon tartott válsághelyzeti, különleges jogrendi időszaki) működtetésének meghatározásáért, ellátásának biztosításáért, a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkárral egyeztetve az ügyeleti szolgálatok szervezésért,[428]

24. ellátja a minisztérium Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (a továbbiakban: OSAP) adatgyűjtéseinek és adatátvételeinek koordinációs feladatait,[429]

25. elvégzi a minisztérium OSAP adatgyűjtéseinek és adatátvételeinek éves felülvizsgálata során történő koordinációt, valamint közreműködik a tárca - kötelező - OSAP adatszolgáltatásai teljesítésében,[430]

26. ellátja a tárca képviseletét a Nemzeti Statisztikai Koordinációs Testületben (NSKT),[431]

27. véleményezi és összehangolja a miniszter irányítása, felügyelete, alapítói joggyakorlása vagy tulajdonosi joggyakorlása, továbbá szakmai felügyelete alá tartozó szervezetek Honvédelmi Intézkedési Terveit,[432]

28.[433]

I.6.1.1.4. Koordinációs Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Koordinációs feladatai körében

1. nyilvántartja a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, a Kormány ülésein és munkatervében, a minisztérium jogalkotási munkatervében és a miniszteri, közigazgatási államtitkári döntésekben előírt határidős feladatok végrehajtását, miniszteri döntés hiányában javaslatot tesz a feladatokat végrehajtó szervezeti egységekre és határidőkre, valamint figyelemmel kíséri a feladatok végrehajtását,

2. szervezi az Országgyűlés és a Kormány döntéseiből, határozataiból a minisztériumra háruló feladatok végrehajtását, e feladatokat az ügykör szerint felelős szervezeti egységek között elosztja, az esetleges vitás kérdéseket egyezteti és a feladatelosztást a minisztérium vezetőihez, illetve az érintettekhez eljuttatja,

3. gondoskodik a Miniszterelnöki Kormányirodának a lejárt határidejű kormányhatározatokból adódó, továbbá a kormány ülésein nem határozati formában kiadott feladatok végrehajtásáról, az esetlegesen felmerülő akadályokról igény szerint jelentést tesz,

4. megküldi az érintettek részére a kormányülések, kabinetülések, illetve a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet napirendjét; szervezi, koordinálja a napirendi pontokban szereplő előterjesztésekkel kapcsolatos vezetői felkészítők készítését, a beérkezett anyagokat az ülésen részt vevő állami vezető részére eljuttatja,[434]

5. kapcsolatot tart a Miniszterelnöki Kormányirodával a kormányülések, kabinetülések, továbbá a Közigazgatási Államtitkári Értekezletek előkészítésével kapcsolatosan,[435]

6. a minisztérium vezetése és az érintett önálló szervezeti egységek részére megküldi az Országgyűléstől, a Kormánytól, más állami szervektől vagy társtárcáktól érkező emlékeztetőket, jelentéseket, intézkedési terveket, szükség esetén felhívja a figyelmet az intézkedési kötelezettségre,

7. koordinálja a más tárcáktól érkező tervezetek tárcán belüli egyeztetését, amelynek keretében elkészíti az egységes minisztériumi véleményt, intézkedik annak aláírása iránt és kiküldi azt, az esetleges egyeztetéseken képviseli a minisztériumi véleményt vagy gondoskodik a minisztériumi vélemény képviseletének megszervezéséről,

8. gondoskodik a kormányülés, az európai uniós tematikájú kormányülés, a kabinetülések és a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet napirendjén szereplő előterjesztések, jelentések kapcsán felkészítő feljegyzések elkészítéséről, illetve beszerzéséről, valamint az elkészült felkészítők állami vezetők részére történő eljuttatásáról,[436]

9. figyelemmel kíséri a más minisztériumtól érkező együttes előterjesztések miniszteri aláírásra történő előkészítését,

10. gondoskodik a kormány-előterjesztések és a jelentések kormányzati döntéshozatalt előkészítő testületek, illetve a Kormány általi megtárgyalása céljából a Miniszterelnöki Kormányiroda részére történő benyújtásáról, ideértve a Jogszabályelőkészítő Főosztálytól elektronikusan kapott, véglegezett ülésanyag állami vezetőkkel történő jóváhagyatását is,

11. ellátja a hatásvizsgálati kapcsolattartói feladatokat,

12. a minisztérium vezetése és az érintett önálló szervezeti egységek részére megküldi az Országgyűléstől, a Kormánytól, más állami szervektől vagy társtárcáktól érkező emlékeztetőket, jelentéseket, intézkedési terveket, szükség esetén felhívja a figyelmet az intézkedési kötelezettségre.

13. gondoskodik a kabinet döntései alapján a más tárcák felelősségi körébe tartozó ülésanyagnak miniszterelnöki aláírásra történő felterjesztést megelőzően visszamutatásáról az érintett ágazatok részére,[437]

14. a miniszterelnöki aláírásra történő felterjesztést megelőző visszamutatás során kijelöli a feladat végrehajtásáért felelős szervezeti egységet,[438]

15. koordinálja a más tárcáktól érkező jogharmonizációs javaslat tárcán belüli egyeztetését, amelynek keretében elkészíti az egységes minisztériumi véleményt, intézkedik annak aláírása iránt és kiküldi azt, az esetleges egyeztetéseken gondoskodik a minisztériumi vélemény képviseletének megszervezéséről.[439]

16. gondoskodik a minisztériumnak szóló szakmai, illetve utóegyeztetésre vonatkozó meghívóknak az érintett szervezeti egységek részére történő továbbításáról, és ennek keretében gondoskodik az egyeztetésen a minisztérium képviseletének megszervezéséről,[440]

17. a véleményezésre és kormányzati döntéshozatali fórum általi megtárgyalás céljából megküldött, minősített adatot tartalmazó előterjesztéseket és ülésanyagokat szignálja a véleményezésre kijelölt szervezeti egységre,[441]

18. a kormányülés, a kabinetülések, a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet napirendjén szereplő, minősített adatot tartalmazó ülésanyagok vonatkozásában - titkos ügykezelő útján - lehetőséget biztosít a kijelölt szervezeti egység betekintésre jogosult képviselője részére a minősített adatot tartalmazó előterjesztésekbe, jelentésekbe történő betekintésre,[442]

19. ha a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, a Kormány ülésein és munkatervében, a minisztérium jogalkotási munkatervében és a miniszteri, közigazgatási államtitkári döntésekben előírt határidős feladatok végrehajtása során megállapítást nyer, hogy a feladat végrehajtására kijelölt szervezeti egység nem rendelkezik hatáskörrel, megállapítja a feladat végrehajtására feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységet, amelyre az eredeti felelős javaslatot tesz,[443]

20. ellátja az Integrált Jogalkotási Rendszerrel összefüggő koordinációs és monitoring feladatokat.[444]

b)[445]

I.6.1.2. Az európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

I.6.1.2.1. Európai Uniós és Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság[446]

Az Európai Uniós és Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság segíti az európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár tevékenységének az ellátását, ennek keretében ellátja az 1. melléklet 106. §-ában rögzített titkársági feladatokat.

a) Funkcionális feladatai körében

1. szervezi a helyettes államtitkár hatáskörében tartott ügyek előkészítését, véleményezi az intézkedéseket, ellátja az ügyviteli feladatokat,

2. figyelemmel kíséri és koordinálja a helyettes államtitkár felügyelete alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét, ügyintézését,

3. koordinálja a minisztérium rendezvényeinek - a Rendezvényterv szerint - a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó államtitkárságokat érintő tervezését és végrehajtását, valamint a minisztérium külföldi utazásainak - az Ideiglenes Külföldi Kiküldetési Terv szerint - a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységeket és az államtitkárságokat érintő tervezését és végrehajtását a vonatkozó miniszteri utasításokban foglaltak szerint.

b) Kodifikációs feladatai körében gondoskodik a rendezvényszervezési, utazásszervezési és tolmácsolási feladatok, valamint a kiemelt rendezvények ellátásához kapcsolódó szabályzatok megalkotásáról, illetve felülvizsgálatáról.

I.6.1.2.2. Európai Uniós Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében

1. vizsgálja az uniós jogszabálytervezetek hazai gazdasági, intézményi illeszkedését,

2. vizsgálja az uniós jogszabálytervezetek hazai jogrendbe illeszkedését,

3. figyelemmel kíséri az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelenő uniós jogszabályokat, és azokról az érintett főosztályokat tájékoztatja,

4. előkészíti az Európai Unió és tagállamai, valamint a harmadik országok közötti nemzetközi szerződések szövegének végleges megállapítását, valamint kihirdetését biztosító előterjesztéseket.

b) Koordinációs feladatai körében

1. ellátja az EKTB működésével összefüggő, valamint az EKTB-ben történő tárcaképviselethez kapcsolódó feladatokat,

2. kidolgozza, egyezteti és képviseli az európai uniós döntéshozatalban való részvételhez a magyar álláspontot,

3. teljesíti az EU intézményei felé teljesítendő jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettséget,

4. előkészíti a minisztérium állami vezetői szintű európai uniós tárgyalásait, összeállítja a szakmai háttéranyagokat, javaslatokat,

5. egyezteti és összeállítja más kormányzati szervek európai uniós tárgyalásaihoz a minisztériumot érintő javaslatokat,

6. ellátja a minisztériumhoz tartozó uniós ágazati politikák területén egyéb tanácsi döntés-előkészítő bizottságok, valamint egyéb bizottsági munkacsoportokban szakértők delegálásával kapcsolatos koordinációs feladatokat, folyamatosan nyomon követi e bizottságokba delegált szakértők tevékenységét,

7. kapcsolatot tart Magyarország EU mellett működő Állandó Képviseletére a tárca által delegált szakdiplomatákkal,

8. kezeli az uniós intézményektől érkezett hivatalos megkereséseket, az érdekeltek bevonásával előkészti, egyezteti a válaszleveleket, gondoskodik azok hivatalos úton történő megküldéséről,

9. ellátja az EU bővítési, valamint szomszédságpolitikai folyamatából eredő feladatokat, képviseli a tárcaálláspontot.

10. a Koordinációs Főosztállyal együttműködve ellátja a közigazgatási államtitkári szintű EKTB ülések előkészítésével és működésével összefüggő feladatokat.[447]

11. ellátja az EKTB 11. Energia, 49. Versenyképességi és növekedési, Európai Zöld Megállapodás, Agenda 2030 szakértői csoportjainak titkársági feladatait, valamint koordinálja a minisztérium képviseletét és a szakterületek részvételét a minisztériumot érintő más EKTB szakértői csoportokban,[448]

12. felel az Euratom Szerződés 33. cikke szerinti notifikáció ellátásáért,[449]

13. összefogja és koordinálja a tárca szervezeti egységeinek európai uniós tevékenységét,[450]

14. felhatalmazás alapján képviseli a minisztériumot az európai uniós ügyekben,[451]

15. a Humánpolitikai Főosztállyal együttműködve ellátja a tagállami működés során az Európai Unió tanácsi és bizottsági munkacsoportjaiban részt vevők európai uniós továbbképzési feladatait,[452]

16. felel a kötelezettségszegési eljárásoknak, az EU PILOT és egyéb bizottsági megkereséseknek, az EU bírósági ügyeknek koordinálásáért, az érintett szervezeti egységek bevonásával kezeli a felmerülő uniós jogértelmezési, - alkalmazási problémákat.[453]

c)[454]

d) Funkcionális feladatai körében:

1. ellátja a minisztériumhoz tartozó európai uniós ágazati politikáknak a minisztérium egészét átfogó, a stratégiai elképzelésekkel összhangban álló koordinációját,

2. az EU döntéshozatali eljárásának minden szintjén a leghatékonyabban képviseli a magyar érdekeket,

3. kapcsolatot tart az EU intézményeivel és az EU tagállamainak Magyarországra akkreditált külképviseleteivel,

4. koordinálja az Európai Unió harmadik országokkal létesítendő egyezményeivel összefüggő tárcafeladatokat,

5. elkészíti az európai uniós tárgyalásokból adódó intézkedési terveket, kijelöli - az érintett főosztályokkal folytatott egyeztetés alapján - az ezekből eredő feladatok minisztériumon belüli felelőseit, ellenőrzi a feladatok végrehajtását, és arról beszámolót készít a minisztérium vezetése részére,

6.[455]

7. vezeti és működteti az EKTB 6. Foglalkoztatáspolitika, 10. Közlekedéspolitika, 33. Oktatás és Képzés, 44. Munkavállalók szabad áramlása szakértői munkacsoportokat,[456]

8. biztosítja az Európai Uniónak a minisztérium felelősségi területébe tartozó programjaiban a magyar részvételt, valamint koordinálja a hazai megvalósítást szolgáló feladatok ellátását, ezen feladat keretében[457]

8.1. ellátja és koordinálja az Erasmus+ program, valamint az Európai Szolidaritási Testület (2021-2027) nemzeti hatósági feladataival kapcsolatos tevékenységeket, valamint képviseli Magyarországot a programbizottságban és a programhoz kapcsolódó egyéb hivatalos eseményeken, szorosan együttműködik továbbá a program hazai megvalósításáért felelős Tempus Közalapítvánnyal (Nemzeti Iroda).[458]

I.6.1.2.3. Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében ellátja a két- és többoldalú nemzetközi szerződésekkel, ezen belül a nemzetközi egyezmények, tárcamegállapodások létrehozásával, módosításával, felbontásával kapcsolatos feladatokat.

b) Koordinációs feladatai körében

1. részt vesz a nemzetközi két- és többoldalú tárgyalásokon és a nemzetközi kormányközi szervezetekben, valamint a kormányközi vegyes bizottságokban, valamint összehangolja és koordinálja az érdekek érvényesítését,

2. ellátja a minisztérium nemzetközi regionális együttműködésekben végzett munkájának és az ott vállalt, minisztériumot érintő feladatok végrehajtásának koordinációját,

3. ellátja a minisztérium képviseletét a Határellenőrzési Munkacsoportban az érdekelt főosztályok bevonásával, valamint koordinálja a tárcaközi bizottság határozatainak végrehajtását,

4. a Külgazdasági és Külügyminisztériummal együttműködve részt vesz a nemzetközi fejlesztéspolitikához kapcsolódó minisztériumi koordinációban, képviseli az érintett ágazatokat a minisztériumközi bizottságokban [NEFE (nemzetközi fejlesztési együttműködés)],

5. ellátja a Magyar-Baden-Württembergi Vegyes Bizottság és a Magyar-Izraeli Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság, illetve az egyéb, az innovációért és technológiáért felelős miniszter társelnökletével működő gazdasági együttműködési kormányközi és vegyes bizottság titkársági feladatait, beleértve az egyes ülések koordinációját és megszervezését, továbbá a projektek és vállalások, ülések közötti utánkövetését és további, a minisztérium feladat-és hatáskörébe tartozó, kapcsolódó feladatokat,[459]

6. ellátja a vegyes kamarákkal működtetett munkacsoportok (AmCham, DUIHK) titkársági feladatait.

7. ellátja a felsőoktatási ágazat nemzetközi kapcsolatainak ápolásával és fejlesztésével, a magyar felsőoktatás külföldi népszerűsítésével, tudománypolitikai együttműködések erősítésével összefüggő szervezési, hivatali és reprezentációs feladatokat,[460]

8. közreműködik a minisztérium alapításával létrejött, nemzetközi oktatással foglalkozó alapítványokkal kapcsolatos feladatok ellátásában.[461]

c) Funkcionális feladatai körében

1. összeállítja a minisztérium vezetői szintű éves nemzetközi tevékenységi programtervét,

2. előkészíti a minisztérium vezetői szintű két- és többoldalú nemzetközi tárgyalásait, javaslatokat állít össze más kormányzati szervek nemzetközi tárgyalásaihoz, elkészíti a tárgyalásokból adódó intézkedési terveket; kijelöli az érintett főosztályokkal folytatott egyeztetés alapján az ezekből eredő feladatok minisztériumon belüli felelőseit, valamint ellenőrzi ezen feladatok végrehajtását, és arról beszámolót készít a minisztérium vezetése részére,

3. felhatalmazás alapján képviseli a minisztériumot a nemzetközi két- és többoldalú tárgyalásokon, a nemzetközi kormányközi szervezetekben és vegyes bizottságokban,

4. közreműködik többek között a Nemzetközi Közlekedési Fórum/Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája (CEMT/ITF), Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO), Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Államközi Szervezet (OTIF), Vasutak Együttműködési Szervezete (OSZZSD), Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO), Energia Charta, Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA), Megújuló Energiák Nemzetközi Ügynöksége (IRENA), Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az ENSZ, CECE, Európa Tanács, EBESZ nemzetközi szervezetek minisztériumi felelősségi körbe tartozó témáinak előkészítésében, a tárgyalási mandátumok kialakításában, egyeztetésében,[462]

5. kapcsolatot tart a tárcát érintő átfogó nemzetközi ügyekben a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, a külföldi társminisztériumokkal, a magyar külképviseletekkel, a hazánkba akkreditált külképviseletekkel és diplomáciai testületekkel, illetve a külföldi szakmai körök szervezeteivel,

6. közreműködik a minisztérium nemzetközi kapcsolatainak ápolásával és fejlesztésével összefüggő, valamint a határon túli magyar közösségekkel és a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatok fejlesztésében,

7. részt vesz a szakfőosztályok nemzetközi feladatainak ellátásában,

8. felel a tárca feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződések nyilvántartásáért,

9. közreműködik a minisztérium éves költségvetésében szereplő nemzetközi tagdíjakra vonatkozó előirányzat tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásában.

d) Egyéb feladatai körében

1. szükség szerint adatot szolgáltat a Külgazdasági és Külügyminisztérium részére az állami vezetők nemzetközi programnaptárjához,

2. ellátja a minisztérium tevékenységével összefüggő fordíttatási szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyintézési és koordinációs feladatokat, a szolgáltatások megrendelését, gondoskodik a kapcsolódó szabályzatok megalkotásáról, illetve felülvizsgálatáról.[463]

3. ellátja a külföldi lektori igazolásokkal kapcsolatos felsőoktatási hatósági feladatokat, beleértve az igazolások kiadását és nyilvántartását.[464]

I.6.1.3. Gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

I.6.1.3.1. Gazdasági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

A Gazdasági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság segíti a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár tevékenységének az ellátását, ennek keretében ellátja az 1. melléklet 106. §-ában rögzített titkársági feladatokat.

I.6.1.3.2. Ágazati Előirányzatok Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Koordinációs feladatai körében véleményezi a fejezeti és központi kezelésű előirányzatokat érintő jogszabályok tervezeteit, közreműködik a fejezet által kezdeményezett - feladatkörébe tartozó - jogszabályok előkészítésében.[465]

b) Funkcionális feladatai körében

1. felel a fejezeti szintű gazdálkodást érintő, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával, működtetésével kapcsolatos szabályozások előkészítéséért, figyelemmel kíséri a jogszabályok alkalmazását, felel a hatáskörébe tartozó szabályozás előkészítésével összefüggő hatásvizsgálatok előkészítéséért,

2. közreműködik az egyes önálló szervezeti egységek első helyi felelősségébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával, működtetésével kapcsolatos szabályozások kialakításában,

3. ellátja a fejezeti kezelésű előirányzatok nyilvántartásával összefüggő feladatokat (címrendi besorolás, új cím esetén államháztartási egyedi azonosító kérése, számlanyitás, számlamódosítás, számla megszüntetése), elkészíti a törzsadattárat érintő adatszolgáltatásokat,

4. ellátja a fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési felügyeletét, az előirányzatok felhasználásáról - az adott fejezeti kezelésű előirányzat pénzügyi és számviteli feladatait ellátó szervezetek bevonásával - megbízható, átlátható adatokat biztosít az integrált könyvelési rendszeren keresztül,

5. naprakész nyilvántartást vezet az érvényes kötelezettségvállalásokról és azok teljesítéséről meghatározott időnként, illetve szükség szerint egyeztetést végez az előirányzat szakmai kezelőivel,

6. összeállítja a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó, jogszabályban előírt adatszolgáltatásokat,

7. végzi a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére vállalt kötelezettségek teljesítési (pénzügyi, előirányzat-átadási) feladatait,

8.[466]

9. ellátja a fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő gazdálkodás keretében a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzési feladatait,[467]

10. végzi a fejezeti kezelésű előirányzatok keretnyitási-finanszírozási feladatait, koordinálja a szakmai kezelők finanszírozási tervi adatszolgáltatását, összeállítja az időszaki adatszolgáltatási kötelezettségeket és továbbítja a Kincstár felé,

11. végzi a fejezeti-kezelésű előirányzatok éves költségvetési maradványának elszámolását,

12. nyilvántartja a fejezeti kezelésű előirányzatok éven túli kötelezettségvállalásait,

13. feladatainak ellátása során kapcsolatot tart külső szervezetekkel, a minisztérium más szervezeti egységeivel,

14. a szakterületekkel egyeztetve ellátja a zárszámadási törvénytervezet összeállításával kapcsolatos feladatokat, a fejezeti és a központi kezelésű előirányzatokra vonatkozó szakmai mellékletek elkészítését, és a szakmai tevékenység értékeléséről szóló szöveges indoklás összeállítását,

15. közreműködik a Költségvetési Főosztály által összeállítandó, fejezet gazdálkodásával kapcsolatos vezetői információs jelentések összeállításában,

16. közreműködik a Költségvetési Főosztály által összeállítandó, a fejezet bevételeinek és kiadásainak várható alakulásáról szóló adatszolgáltatás készítésében,

17. ellátja a fejezeti kezelésű előirányzatok kapcsán az előirányzat-módosítások végrehajtását és nyilvántartását,

18. közreműködik a fejezet költségvetését érintő megállapodások elkészítésében.

I.6.1.3.3. Költségvetési Főosztály[468]

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében

1. felel a fejezet irányítása, felügyelete alá tartozó költségvetési szervek által elkészített díj- és bírságrendelet előterjesztések intézményfelügyeleti szempontból történő felülvizsgálatáért,

2. felel a minisztérium mint eljáró közlekedési hatóság hatáskörébe tartozó díj- és bírságrendeletek költségkalkulációjának elkészítéséért, javaslatot tesz a díjtételek megállapítására, valamint felel ezen feladatok tekintetében a hatásvizsgálatok költségvetési részének összeállításáért az érintett szakterületek bevonásával,

3. koordinálja és összefogja a fejezet költségvetését érintő megállapodásokat az érintett szakterületek, a Gazdálkodási Főosztály és az Ágazati Előirányzatok Főosztályának közreműködésével,

4. gazdasági-pénzügyi szempontból véleményezi - az Ágazati Előirányzatok Főosztály és a Gazdálkodási Főosztály bevonásával - a szakmai kezelők által készített, valamint a külső szervek által egyeztetésre megküldött előterjesztéseket, jogszabálytervezeteket,

5. véleményezi az intézmények szervezeti és működési szabályzatainak tervezeteit.

b) Koordinációs feladatai körében koordinálja az intézmények közérdekű és közérdekből nyilvános adatainak megjelenítésével kapcsolatos jogszabályokban és közjogi szervezetszabályozó eszközökben meghatározott teendők végrehajtását.

c) Funkcionális feladatai körében

1. felel a fejezet és a fejezet irányítása és felügyelete alá tartozó központi költségvetési szervek tekintetében alapító okiratok és módosításainak - a Jogszabály-előkészítő Főosztály, a Jogtanácsosi Főosztály és az érintett szervezeti egységek véleménye kikérése melletti - előkészítéséért, véglegesítéséért, nyilvántartásba vételének kezdeményezéséért,

2. ellátja a fejezet és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal fejezet éves költségvetési tervjavaslat elkészítésével kapcsolatos feladatokat, elősegíti a mindenkori költségvetési és pénzügy-politikai irányelvek érvényesítését,[469]

2a. ellátja az NKFI Alap fejezet éves költségvetési tervjavaslat előkészítésével kapcsolatos irányító szervi feladatokat,[470]

3. ellátja a fejezet (fejezeti kezelésű előirányzatok és költségvetési szervek) éves költségvetési maradványának fejezeti szintű összesítésével, felülvizsgálatával és jóváhagyásával kapcsolatos feladatokat az Ágazati Előirányzatok Főosztályának közreműködésével,

4. ellátja a kormányzati szakpolitikai feladatokkal kapcsolatos tervezési feladatokat, javaslatot tesz a felhasználására vonatkozó szabályozási javaslat elkészítésére,[471]

4.1. ellátja a szakmai kezelésébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos szakmai kezelői feladatokat,[472]

5. összesíti a zárszámadási törvénytervezethez kapcsolódó fejezeti szintű adatszolgáltatást és szöveges indoklást,

6. ellátja az intézmények és a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal fejezet elemi költségvetésének, illetve beszámolási tevékenységének (éves beszámoló, időközi mérlegjelentések, időközi költségvetési jelentések, maradványelszámolás, zárszámadás) összeállításával kapcsolatos feladatokat,[473]

6a. ellátja az NKFI Alap fejezet beszámolási tevékenységével összefüggő irányító szervi feladatokat,[474]

7. ellátja az intézmények költségvetési, előirányzat-gazdálkodási tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

8. a Gazdálkodási Főosztály és az Ágazati Előirányzatok Főosztály közreműködésével összeállítja a fejezet gazdálkodásával kapcsolatos vezetői információs anyagokat, kimutatásokat,

9. felel a Jogszabály-előkészítő Főosztállyal és a Humánpolitikai Főosztállyal együttműködve az intézmények irányítási vagy felügyeleti jogának átadás-átvételével kapcsolatos feladatok ellátásáért,[475]

10. a Társasági Portfólió Főosztállyal együttműködve felel az intézmények társasággá vagy a társaságok intézménnyé alakításával, továbbá a költségvetési szerveknek gazdasági társaság alapításával, a költségvetési szervek és társaságaik jogutódlásával kapcsolatos szakmai koncepció és az azzal összefüggő hatásvizsgálatok, valamint a szakmai tervezetek elkészítéséért,[476]

11. a szakmai felelős szervezeti egységek bevonásával az intézmények által vagyonkezelt, bérelt vagy más jogcímen használt kincstári körbe tartozó állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos - jogszabályban, valamint vagyonkezelési és más szerződésben - a miniszter egyetértéséhez vagy véleményalkotásához kötött feladatokat döntésre előkészíti,

12. a szakmai kezelő indokolással ellátott javaslata alapján - a Humánpolitikai Főosztály bevonásával - ellátja az intézmények létszámkeretének meghatározásával kapcsolatos feladatokat,[477]

13. a fejezet bevételeinek és kiadásainak várható alakulásáról - a szakmai kezelőkkel és az Ágazati Előirányzatok Főosztályával egyeztetve - adatot szolgáltat a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe történő feltöltés érdekében,[478]

14. ellátja a fejezeti kezelésű előirányzatokkal, valamint a minisztérium tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos főkönyvi és analitikus könyvelést, elkészíti az éves beszámolót és időközi mérlegjelentéseket és költségvetési jelentéseket, részt vesz a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó évközi költségvetési adatszolgáltatások teljesítésben,[479]

15. elkészíti a fejezeti kezelésű előirányzatokra, a KNPA-ra, valamint a minisztérium tulajdonosi joggyakorlására vonatkozó számviteli szabályozást,

16. kezeli és karbantartja a törzsadattári nyilvántartást, koordinálja a fejezeti címrend változásával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat,

17. ellátja a fejezeti tartalék-előirányzatok felhasználása engedélyeztetésével összefüggő döntés-előkészítési, koordinációs feladatokat a Gazdálkodási Főosztállyal egyeztetve,

18. a fejezeti kezelésű előirányzatok, a KNPA, a tulajdonosi joggyakorlás, az ITM Igazgatás tekintetében ellátja az alkalmazott pénzügyi és számviteli integrált számítástechnikai rendszer szakmai követelményeknek és a hatályos törvényi szabályozásnak megfelelő működésének felügyeletét, az ennek biztosításához szükséges változtatásokat kezdeményezi,

19. az ITM fejezeti kezelésű előirányzatok, a KNPA, a tulajdonosi joggyakorlás vonatkozásában ellátja[480]

19.1. a minisztériumi pénzügyi és számviteli integrált számítástechnikai rendszer szakmai rendszergazdai feladatait,

19.2. a törzsadat és jogosultsági rendszer karbantartását,

20. felel a közlekedési hatósági feladatellátással összefüggésben kivetett bírságot vagy pótdíjat megállapító döntések pénzügyi nyilvántartási rendszerének kialakításáért, a jogerős határozatok pénzügyi adatainak analitikus nyilvántartásáért, ellátja az ezzel összefüggő pénzügyi feladatokat, különös tekintettel a nemzetgazdasági számlák feletti jogosultságból adódó jogkörökre,

21. koordinálja a közlekedési hatáskörében a szakterületek bevonásával eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok hatósági bevétel beszedéssel kapcsolatos tevékenységét; intézkedik a hatósági bevétel beszedése során felmerülő problémák kezelése érdekében,

22. figyelemmel kíséri a közlekedési hatósági bevételek realizálódását, felelős a közlekedési hatósági bevételek és az ezzel összefüggő követelések elkülönített nyilvántartásáért, elemzést készít a terv-tény adatok alapján,

23. felel a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló kormányhatározatból adódóan az intézmények - ide nem értve a minisztériumot - továbbfoglalkoztatási kérelmeinek összegyűjtéséért és a Miniszteri Kabinet részére történő továbbításáért,

24. előkészíti a szakterületek vagy a partnerek által jelzett, a minisztériumnak a Főosztály felelősségi körébe tartozó elkülönített kincstári keretszámlájára tévesen befizetett összegek visszautalását,

25. részt vesz a közlekedési szakágazathoz kapcsolódó - hatósági tevékenységgel összefüggő - átutalásos vevőszámlák kiállításában, a hatósági tevékenységgel összefüggő egyéb számla kiállítása az egyes szakmai területek feladata,

26. ellátja a központi költségvetést megillető befizetési kötelezettség teljesítésének végrehajtásával kapcsolatos feladatokat; valamint elvégzi a közlekedési hatósági bevételek tekintetében a jogszabályban meghatározott, %-os mértékű továbbutalási kötelezettség teljesítését,

27. végzi a Közlekedési és Alkalmassági Vizsgaközponttal kapcsolatos pénzügyi elszámolások és átutalások ellenőrzését.

28. végzi az Energiagazdálkodási, Atomenergia és Bányászati Főosztálynak a KNPA kezelésével összefüggő feladatköréhez kapcsolódó számviteli feladatokat, az általuk szolgáltatott szakmai anyagok, továbbá költségvetési-és pénzügyi dokumentumok alapján, ennek keretében ellátja a főkönyvi és analitikus könyvelést, elkészíti az éves beszámolót és időközi mérlegjelentéseket és költségvetési jelentéseket.[481]

I.6.1.3.4. Gazdálkodási Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti és aktualizálja a gazdálkodással kapcsolatos szabályzatokat, valamint a kincstári VIP-kártya kiadási és használati rendjéről szóló utasítást,[482]

2. kidolgozza és évenként felülvizsgálja a Közszolgálati Szabályzat béren kívüli juttatásokról szóló rendelkezéseit.

b) Koordinációs feladatai körében

1. adatot és információt szolgáltat az ellenőrzést végző szervezetek részére, közreműködik a vizsgálat lebonyolításában, biztosítja a gazdálkodási dokumentumokba való betekintés lehetőségét,

2. előkészíti és véleményezi az ITM Igazgatás költségvetését érintő megállapodásokat,

3. közreműködik a protokolláris és hivatalos rendezvényi reprezentációra fordítható kiadásokról és tolmácsolás igénylésének rendjéről szóló utasítás, az ideiglenes külföldi kiküldetésekről szóló belső szabályozás elkészítésében,[483]

4. ellátja a minisztérium eszközeinek és készleteinek kezelésével, leltározásával összefüggő feladatokat,[484]

5. koordinálja a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megjelenítésével kapcsolatos jogszabályokban és közjogi szervezetszabályozó eszközökben meghatározottak végrehajtását.[485]

c) Funkcionális feladatai körében

1. tervezi - a Költségvetési Főosztály bevonásával - az ITM Igazgatása cím éves intézményi költségvetését, valamint ellátja az ezzel kapcsolatos kontrolling feladatokat,[486]

2. ellátja és nyilvántartja a hatáskörébe tartozó előirányzatok módosítását, javaslatot készít a költségvetési törvényben jóváhagyott kiemelt előirányzatok jogcímek közötti felosztására, engedélyeztetésére, szabályozására, ellenőrzi a felhasználás szabályszerűségét,

3. ellátja az ITM Igazgatás költségvetését érintő kötelezettségvállalások pénzügyi ellenjegyzését, nyilvántartását, és a pénzügyi teljesítések utalványozását, érvényesítését,

4. ellátja a pénzkezelési feladatokat készpénzkezelés, valutakezelés, deviza-, forint- és kártyafedezeti kincstári bankszámlák kezelését, nyilvántartását,

5. ellátja a személyi juttatások előirányzathoz kapcsolódó gazdálkodási feladatokat a Humánpolitikai Főosztály adatszolgáltatása alapján, a személyi juttatások tervezésével, jogcímenkénti felosztási javaslatának elkészítésével és engedélyeztetésével, felhasználásával, illetve pénzügyi ellenjegyzésével és teljesítésével, valamint nyilvántartásával, és az illetményszámfejtéssel kapcsolatos számviteli feladatokat,[487]

5.1. ellátja az államtitkári szintű bérkeret- és létszámgazdálkodást érintő feladatokat, ezzel kapcsolatos tájékoztatási és adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettségét,[488]

6. véleményezi az ITM Igazgatás költségvetési előirányzatait érintő szerződéseket és megállapodásokat, szükség szerint koordinálja e megállapodások elkészítését,

7. ellátja az ITM Igazgatás főkönyvi és analitikus könyvelését, elkészíti a negyedéves mérlegjelentéseket, időközi költségvetési jelentéseket és a költségvetési beszámolót,[489]

8. bérkönyvelést végez azon személyek tekintetében, akik személyi költségei munkavégzésükre tekintettel elszámolhatók a projektek terhére,

9. elvégzi a Minisztériumba beérkező számlák pénzügyi és számviteli szempontú vizsgálatát,

10. ellátja a minisztériumi dolgozók lakáscélú munkáltatói kölcsöneivel kapcsolatos pénzügyi és számviteli feladatokat,

11. az ITM Igazgatás könyveiben szereplő eszközök tekintetében ellátja a Kincstár, a KSH, valamint az MNV Zrt. felé a havi, negyedéves és éves adatszolgáltatási kötelezettségeket,[490]

12. a Kötött Források Felhasználásának Főosztályával együttműködve ellátja a kötött forrásból szállítói finanszírozással történő teljesítések számviteli feladatait,

13. összeállítja az ITM Igazgatásmaradvány elszámolását és adatot szolgáltat a Költségvetési Főosztály részére,[491]

14. felel az ITM Igazgatás egységes számviteli szabályozásának elkészítéséért,[492]

15. nyilvántartja az ITM Igazgatás költségvetési előirányzatát érintő kötelezettségvállalásokat és a pénzügyi teljesítéseket az integrált gazdálkodási rendszerben,

16. ellátja az ITM Igazgatás költségvetési előirányzatait terhelő igazolt, engedélyezett, érvényesített és utalványozott számlák kiegyenlítésével, valamint a vevői számlák kiállításával kapcsolatos feladatokat,

17. közreműködik a bel- és külföldi kiküldetések költségeinek elszámolásában és a külföldi kiküldetések költségeinek felosztásában, nyilvántartást vezet a keretfelhasználásról, felügyeli a más intézmények által támogatott kiküldetési költségek megtérítését,

18. vezeti a minisztériumi felsővezetők meghatározott vendéglátási kereteit terhelő kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartását és bonyolítja azok pénzügyi teljesítését,

19. kezeli az ITM Igazgatás keretszámláira, illetve a rendezett munkaügyi kapcsolatok külön számlájára érkező sajátos bevételekkel kapcsolatos feladatai körében a bevételeket, jogcímenként nyilvántartja, eleget tesz - a szakterületek adatszolgáltatásai alapján - a hozzá kapcsolódó áfabevallási és -befizetési kötelezettségnek, teljesíti a hozzá kapcsolódó tranzakciós kötelezettséget, kezeli és nyilvántartja a követeléseket,[493]

20. előkészíti a szakterületek vagy a partnerek által jelzett, a minisztériumnak a főosztály felelősségi körébe tartozó elkülönített kincstári keretszámlájára tévesen befizetett összegek visszautalását,

21. teljesíti a pénzbeli és természetbeni juttatásokkal kapcsolatos jogszabályban meghatározott bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettséget,

22. működteti az illetményszámfejtő helyet és a minisztérium részére történő bérszámfejtést és a feladathoz tartozó adatszolgáltatásokat biztosítja,

23. ellátja a társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos feladatokat, végzi a letiltásokkal, levonásokkal és jövedelemigazolásokkal kapcsolatos feladatokat,

24. közreműködik a személyi jövedelemadózással kapcsolatos munkáltatói és kifizetőhelyi feladatok ellátásában,

25. működteti a szerződéseket nyilvántartó adattárat,

26.[494]

27. ellátja a megszűnt Budapesti MÁV Kórházak és Központi Rendelőintézet Kötelezettségrendező Szervezet (a továbbiakban: KSZ), valamint a KSZ jogelőd költségvetési szerveinek állományával kapcsolatos társadalombiztosítási és munkajogi feladatokat,

28. közreműködik az ITM Igazgatás törzsadat- és jogosultsági rendszer karbantartásában,[495]

29. ellátja az ITM cégautó adó, valamint rehabilitációs hozzájárulás bevallási- és befizetéséi kötelezettségét,[496]

30. ellátja a bírságokkal kapcsolatos központosított bevételek esetében az analitikus nyilvántartást,[497]

31. adatot szolgáltat a Kincstár felé a bírság és késedelmi pótlék követelések időszaki állományáról, a követelésekre befolyt összegekről, illetve a kapott előlegekről (túlfizetésekről).[498]

I.6.1.3.5. Kötött Források Felhasználásának Főosztálya[499]

A Főosztály feladatai

Funkcionális feladatai körében

1. pénzügyi szempontból véleményezi a projektek finanszírozásával kapcsolatos előterjesztéseket, jogszabálytervezeteket,

2. ellátja a minisztérium mint kedvezményezetthez tartozó európai uniós, egyéb külföldi és hazai finanszírozású - a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár feladatkörébe tartozó projektek kivételével - projektek projektmenedzsmenti feladatait, ennek keretében:

2.1. kialakítja az eljárásjogi, szervezeti és módszertani környezetet,

2.2. a szakmai területekkel együttműködve megtervezi a projektek költségvetését,

2.3. gondoskodik a támogatási szerződések, konzorciumi megállapodások szükséges aktualizálásáról, részt vesz a szállítói szerződések véleményezésében,

2.4. ellátja, illetve közreműködik a likviditási tervvel alátámasztott előlegek összegének lehívásában, és figyelemmel kíséri azok felhasználását,

2.5. a projektek támogatási szerződésben rögzített költségsorai tekintetében monitorozza a kiadásokat,

2.6. nyilvántartást vezet azon személyek tekintetében, akik személyi költségei munkavégzésükre való tekintettel elszámolható a projektek terhére,

2.7. elvégzi a számviteli bizonylatok és az elszámolást alátámasztó dokumentumok projekt szempontú felülvizsgálatát,

2.8. gondoskodik az elszámolhatóságot alátámasztó dokumentumok összeállításáról,

2.9. közreműködik a projektek elkülönített nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátásában,

2.10. összeállítja és benyújtja a projektek időszaki és záró pénzügyi elszámolásait, illetve közreműködik ezen feladatok elvégzésében,

2.11. egyezteti a projektek terhére elszámolt költségek analitikus nyilvántartásait a főkönyvi kivonatokkal,

2.12. koordinálja a projekteket érintő ellenőrzéseket,

2.13. adatot szolgáltat a projektek vonatkozásában a Gazdálkodási Főosztály és a szakterület részére,

3.[500]

4.[501]

I.6.1.3.6. Társasági Portfólió Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében előkészíti a gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának rendjéről szóló utasítást.

b) Koordinációs feladatai körében

1. koordinálja a minisztérium portfólió kezelési politikája megvalósításának végrehajtását,

2. koordinálja a gazdasági társaságokkal történő kapcsolattartást, szükség esetén szakmai konzultációkat szervez.

c) Funkcionális feladatai körében

1. a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt lévő gazdasági társaságok tekintetében - a gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának rendjéről szóló utasítás szerint - előkészíti a közigazgatási államtitkár döntéseit, illetve javaslatait, ennek keretében ellátja[502]

1.1. a létesítő okiratok elkészítésével, módosításával kapcsolatos egyeztetési feladatokat, továbbá jóváhagyásra előkészíti a létesítő okiratokat,[503]

1.2. az alapítói határozatok előkészítésével kapcsolatos feladatokat,

1.3. az alapítással, megszűntetéssel, átalakulással, részesedés átruházásával kapcsolatos feladatokat,

1.4. a Szervezeti és Működési Szabályzatok, Javadalmazási Szabályzatok, Befektetési Szabályzatok, felügyelőbizottsági ügyrendek jóváhagyásával kapcsolatos feladatokat,[504]

1.5.[505]

1.6. a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok, könyvvizsgálók megválasztásával visszahívásával, díjazásával kapcsolatos feladatokat,

1.7. a vezető tisztségviselők feletti munkáltatói jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatokat a gazdasági társaságok létesítő okiratában foglaltak szerint,[506]

1.8. a vezető tisztségviselőkkel, felügyelőbizottsági tagokkal szembeni kártérítési igények érvényesítése előkészítésével kapcsolatos feladatokat,[507]

1.9. a törzstőke felemelésével, leszállításával kapcsolatos feladatokat,

1.10. az éves beszámolók, közhasznúsági mellékletek elfogadásának előkészítésével kapcsolatos feladatokat,

1.11. az üzleti tervek elfogadása, módosítása előkészítésével kapcsolatos feladatokat,

1.12. a hitelfelvétellel, pótbefizetés elrendelésével és visszatérítésével, osztalékelőleg fizetésével kapcsolatos feladatokat.

2. megkeresésre szakmai véleményt ad a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt lévő gazdasági társaságok számára,

3. ellátja a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt lévő gazdasági társaságokat érintő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatokat,

4. előkészíti a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok vezető tisztségviselői munkavégzésre irányuló jogviszonyának létesítésével, módosításával és megszűnésével kapcsolatos szerződéseket,[508]

5. elemzéseket, hatásvizsgálatokat készít a vezetői döntések megalapozása érdekében, szükség esetén az érintett szervezeti egységek bevonásával,

6. véleményezi a gazdasági társaságokat érintő jogszabályok tervezeteit.

I.6.1.4. A digitalizációért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek[509]

I.6.1.4.1. Digitalizációért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság[510]

A Digitalizációért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság segíti a digitalizációért felelős helyettes államtitkár tevékenységének az ellátását, ennek keretében ellátja az 1. melléklet 106. §-ában rögzített titkársági feladatokat.

A Titkárság további feladatai

a) Adminisztratív feladatai körében

1. biztosítja a Digitális Jólét Programhoz kapcsolódó adminisztratív feladatok előkészítését és folyamatos ellátását, továbbá mindezen ügyek vitelét,

2. ellátja a Digitális Jólét Programhoz kapcsolódó iratkezeléssel kapcsolatos teendőket,

3. ajánlásokat fogalmaz meg, tájékoztatást és támogatást nyújt a minisztérium szervezeti egységei, valamint a kormányzati szereplők részére a Digitális Jólét Programmal kapcsolatos feladataik ellátásához,

4. előkészítő és adminisztratív feladatokat lát el, rendezi, és jóváhagyásra, aláírásra benyújtja a döntéshozatalra felterjesztett ügyiratokat, illetve illetékesség szerint továbbítja a minisztérium szervezeti egységei és a minisztériumok részére a Digitális Jólét Programmal kapcsolatos beérkezett megkereséseket,

5. gondoskodik a beérkező küldemények átvételéről, azok csoportosításáról, a küldemények számítógépes érkeztetéséről és a kézbesítőkönyvekbe való bejegyzéséről,

6. gondoskodik a beérkező papíralapú vagy elektronikus levelek megválaszolásáról mindazon témakörökben, amelyek a Digitális Jólét Program által kijelölt feladatkörbe tartoznak,

7. ellátja a miniszter, illetve a digitalizációért felelős helyettes államtitkár által meghatározott egyéb írásos dokumentumok előkészítését.

b) Koordinációs feladatai körében

1. ellátja a Digitális Jólét Munkacsoport koordinációs és szervezési feladatait,

2. elemzéseket készít a miniszter, illetve a digitalizációért felelős helyettes államtitkár iránymutatásai alapján,

3. szakmai egyeztetéseket koordinál,

4. döntés-előkészítő anyagokat készít,

5. kapcsolatot tart a minisztérium érintett szervezeti egységeivel és más kormányzati szereplőkkel,

6. a Kommunikációs Főosztály jóváhagyásával koordinálja a Digitális Jólét Programmal kapcsolatos sajtómegkereséseket, a sajtónak kiadandó válaszokat,

7. a Kommunikációs Főosztály jóváhagyásával sajtótájékoztatókat szervez a Digitális Jólét Program témájában,

8. szakmai rendezvényeken képviseli a Digitális Jólét Programot a miniszter, illetve a digitalizációért felelős helyettes államtitkár iránymutatása alapján.

I.6.1.4.2. Infokommunikációs Szabályozási és Szervezési Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében

1. felel az infokommunikációhoz - különösen az informatikához, az audiovizuális médiához, az elektronikus hírközléshez - kapcsolódó jogszabályok, valamint közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteinek szakmai előkészítéséért,

2. felel a közigazgatásban informatikai eszközzel nyilvántartott közérdekű adatok társadalmi elérhetősége és felhasználása szabályozásának szakmai előkészítéséért,

3. felel a nemzeti mobilfizetési rendszerrel kapcsolatos szabályozás szakmai előkészítéséért - a nemzeti mobilfizetési szervezet tulajdonosi joggyakorlójával együttműködve -,

4. felel a létfontosságú infrastruktúrákkal kapcsolatos ágazati szabályozás szakmai előkészítéséért,

5. részt vesz a különleges jogrendre való felkészülésről szóló ágazati szabályozás szakmai koordinálásáért,[511]

6. szakmailag véleményezi az e-közigazgatásért felelős miniszter feladatkörébe tartozó jogszabályok tervezetét,

7. szakmailag véleményezi a más szervek hatáskörébe tartozó, az infokommunikációhoz - különösen az informatikához, az audiovizuális médiához, az elektronikus hírközléshez - kapcsolódó előterjesztések, jelentések tervezetét,

8. felel a Földmegfigyelési Információs Rendszer (FIR), a földmegfigyelési tevékenységekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályozás szakmai előkészítéséért - a Kormány feladatkörében érintett tagjával együttműködve -,

9. felel a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítésével kapcsolatos szabályozási feladatok ellátásáért,

10.[512]

b) Koordinációs feladatai körében

1. felel az infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztési és -szolgáltatási politika végrehajtásának előkészítéséért,

2. felel a Nemzeti Média és Hírközlési Hatósággal történő kapcsolattartásért,

3.[513]

c) Funkcionális feladatai körében

1. gondoskodik az informatikai és távközlési szakképzéssel kapcsolatos, valamint az infokommunikációs tárgyú szerződések kidolgozásával, a szerződések előkészítésével, egyeztetésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,[514]

2. koordinálja a nemzeti adatvagyon hasznosítását célzó programok kidolgozását és megszervezését,[515]

3. közreműködik a közérdekű adatok központi elektronikus jegyzéke és az egységes közadatkereső rendszer szakmai felügyeletével és általános jogi támogatásával kapcsolatos feladatok ellátásában,

4. ellátja a nemzeti mobilfizetési rendszer szakmai felügyeletével és jogi támogatásával kapcsolatos feladatokat, valamint a nemzeti mobilfizetési rendszerről szóló törvény alkalmazása alóli egyedi felmentés adásával kapcsolatos feladatokat,

5. ellátja a döntés-előkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló törvényben és annak végrehajtási rendeletében foglalt felügyeleti feladatokat,

6. felügyeli a nemzetközi műholdas hírközlő szervezetek hazai szakmai feladatait, valamint a nemzeti rendelkezési jog alá tartozó műholdpozíciók hasznosításával összefüggő feladatokat,

7. ellátja a földmegfigyelési nemzeti adatvagyon hasznosítását célzó FIR kialakításának és továbbfejlesztésének, szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatokat,

8. ellátja a FIR operatív működtetésére kijelölt szerv irányításával és felügyeletével kapcsolatos feladatokat,

9.[516]

10.[517]

d) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. ellátja a képviseletet az infokommunikációs szektor európai uniós szabályozásával, stratégiai tervezésével foglalkozó európai uniós tanácsi és bizottsági munkában, illetve részt vesz ennek hazai koordinációjában (EKTB),

2. ellátja a képviseletet az infokommunikációs szektor nemzetközi szabályozásával, stratégiai tervezésével foglalkozó nemzetközi szervezetekben; és folyamatos kapcsolatot tart e szervezetekkel az egyes hazai szakterületek szabályozási igényeinek érvényesítése és képviselete érdekében (pl. ITU, CEPT, OECD, ETSI),

3. felel az infokommunikáció szakterületének két- és többoldalú nemzetközi kapcsolataiból eredő kötelezettségek teljesítéséért, ellenőrzéséért, továbbá a szükséges intézkedések megtételének kezdeményezéséért,

4. felel az infokommunikációval kapcsolatos EU-normák, valamint két- és többoldalú nemzetközi szerződésekből eredő nemzetközi kötelezettségek teljesülésének ellenőrzéséért, valamint az ágazat nemzetközi trendjeinek nyomon követéséért, továbbá a szükséges intézkedések megtételének kezdeményezéséért,

5. részt vesz az európai Digitális Európa Program mesterséges intelligenciát érintő kidolgozásában és végrehajtásában.[518]

I.6.1.4.3. Infokommunikációs Infrastruktúra- és Szolgáltatásfejlesztési Főosztály[519]

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében kidolgozza a minisztérium informatikai biztonságpolitikáját és stratégiáját, és informatikai biztonsági szabályzatát.

b) Koordinációs feladatai körében

1. folyamatosan monitorozza a minisztérium irányítása és felügyelete alá tartozó, infokommunikációs szolgáltatásokat nyújtó intézmények, valamint a velük szerződött gazdasági társaságok szolgáltatási tevékenységét, javaslatot tesz a szolgáltatások fejlesztésére,

2. felel a magyarországi Mesterséges Intelligencia Koalícióval történő kapcsolattartásért.

c) Funkcionális feladatai körében

1. részt vesz a széles sávú infrastruktúra fejlesztését érintő jogszabályok szakmai előkészítésében, gondoskodik azok végrehajtásáról,

2. az infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztési és szolgáltatási politika végrehajtásának keretében:

2.1. gondoskodik a széles sávú infrastruktúra országos elérhetőségének biztosításáról,

2.2. folyamatosan felügyeli a nem kormányzati infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztési projekteket, részt vesz azok előkészítésében, felügyeli és ellenőrzi azok végrehajtását,

2.3. biztosítja a kormányzat gazdasági érdekeinek érvényesítését, az infokommunikációs szolgáltatásokat nyújtó, de nem állami tulajdonú gazdasági társaságokkal történő együttműködés feltételeit,

2.4. véleményezi az ágazati infokommunikációs stratégiákat, felügyeli azok végrehajtását, az azzal kapcsolatos döntést előkészíti,

3. a minisztérium irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szervek és az olyan állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok esetében, amelyek felett a miniszter tulajdonosi jogot gyakorol

3.1. előkészíti az informatikai működési és fejlesztési konszolidációt, részt vesz annak megvalósításában,

3.2. folyamatosan felügyeli, értékeli az infokommunikációs infrastruktúra eszközrendszerének működését, annak feltételeit, az infokommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos bármely tevékenység biztonsági megfelelőségét,

3.3. felügyeli azok infokommunikációs infrastruktúra eszközrendszerének fejlesztését, a fejlesztések közigazgatási informatikai fejlesztési és szolgáltatási politikának való megfelelőségét, ennek keretében vizsgálja a szervezetek infokommunikációs stratégiai dokumentumait, szabályzatait, fejlesztési terveit és éves közbeszerzési tervét,

3.4. nyilvántartja azok infokommunikációs infrastruktúráért felelős vezetőinek és az informatikai biztonságért felelős vezetőinek személyéhez köthető, egyetértési jog gyakorlásával kapcsolatos adatokat, döntéseket,

3.5. az egyetértési jog gyakorlása érdekében véleményezi azok infokommunikációs infrastruktúrát érintő kötelezettségvállalásait, és az ezzel kapcsolatos döntést előkészíti, ellenőrzi a megkötött kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos feladatok szakmai teljesülését,

3.6. felel az informatikai biztonsági előírások megfelelőségének és betartásának felügyeletéért és ellenőrzéséért, ellátja a törvényben meghatározott informatikai biztonsági felügyelő feladatát,

3.7. az egyetértési jog gyakorlása érdekében kidolgozza a feladatellátás kontrolling rendszerét,

4. az érintett minisztériumokkal együttműködve gondoskodik a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programról szóló Korm. rendeletben meghatározott intézményi kör számára biztosított oktatási, illetve kutatói adathálózat (HBONE és Diákháló hálózat), valamint az arra épülő országos szolgáltatások üzemeltetési és fejlesztési feltételeiről,

5. gondoskodik a nyílt forráskódú szoftverek és a szabadszoftverek használatának ösztönzéséről, a használat arányának növeléséről,

6. részt vesz a létfontosságú infrastruktúrákkal kapcsolatos ágazati jogszabályok kialakításában és végrehajtásában,

7. közreműködik a különleges jogrendre való felkészülésről szóló jogszabályok kidolgozásában, végrehajtásában,

8. közreműködik a hazai és az Európai Unió kiberbiztonsági joganyagai kidolgozásában,

9. gondoskodik a minisztérium biztonsági szintbe, valamint információs rendszereinek biztonsági osztályba sorolásáról, valamint ellenőrzi a biztonsági követelmények teljesülését az elektronikus információs rendszerek teljes életciklusában,

10. a nemzeti adatvagyon adatfeldolgozása keretében kidolgozza az adatvagyon hasznosítását célzó programokat,

11. működteti a tisztaszoftver programot, ennek keretében biztosítja a magyarországi általános vagy középiskolai képzést nyújtó köznevelési intézmények számára a programban érintett jogtisztalicensz-használatot, intézkedik a szükséges beszerzések lebonyolításáról,

12. közreműködik az idősügyi infokommunikációs programok előkészítésében és megvalósításában,

13. előkészíti a közszféra honlapjai és mobilalkalmazásai akadálymentes hozzáférhetőségének megvalósításához szükséges intézkedéseket,

14. informatikai biztonsági szempontból véleményezi az elektronikus információs rendszerek beszerzésére, fejlesztésére, üzemeltetésére vonatkozó szerződéseket,

15. részt vesz a közadatok újrahasznosításával és a nemzeti adatpolitikával foglalkozó jogszabályok, koncepciók és stratégiai dokumentumok kidolgozásában, valamint az ezekkel összefüggő programok végrehajtásában,

16. ellátja a magyarországi Mesterséges Intelligencia Koalíció szakmai felügyeletét, összesíti és a kormányzati munkát összehangolja a szervezet működéséből származó eredményekkel,

17. felel a hazai mesterséges intelligencia-kutatás, fejlesztés és alkalmazás elősegítése érdekében létrehozandó stratégia megalkotásáért és azt követően a stratégia végrehajtásáért.

18. közreműködik és szakmai támogatást nyújt a feladatkörébe tartozó közös európai érdeket szolgáló fontos projektekkel (IPCEI) kapcsolatos feladatok ellátásában.[520]

I.6.1.4.4. Infokommunikációs Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Funkcionális feladatai körében

1. kidolgozza az infokommunikáció - különösen az informatika, az audiovizuális média, a digitális gazdaság és készségek, és az elektronikus hírközlés -fejlesztésére vonatkozó stratégiákat, szakpolitikákat, és összehangolja ezek megvalósítását,[521]

2. felel a minisztérium feladat- és hatáskörében a digitális készségeket, infokommunikációs szektort, a széles sávú infrastruktúrát és digitális gazdaságot érintő, a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiában megjelölt fejlesztési programok kidolgozásáért és végrehajtásért,

3. felel a minisztérium feladat- és hatáskörében az európai, illetve az európai uniós társfinanszírozással megvalósuló, az infokommunikációt érintő fejlesztési programok kialakításáért, a hatáskörébe tartozó pályázati felhívások elkészítéséért, illetve ezek véleményezéséért, összehangolásáért, nyomon követéséért, felügyeletéért,

4. a 2014-2020-as tervezési időszakra vonatkozóan a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3. Infokommunikációs fejlesztések prioritások szakpolitikai felelőseként részt vesz az Operatív Programok kialakításában, az éves fejlesztési kereteik kidolgozásában, a konstrukció felhívások, kiírások elkészítésében, az értékelési és monitoring tevékenységben,

5.[522]

6. felel a minisztérium feladat- és hatáskörében az informatikus- és mérnökképzés minőségi és mennyiségi paramétereinek meghatározásáért, a szakmai és civil szervezetekkel együtt meghatározza a fejlesztési irányokat,

7. ellátja a közösségi internet-hozzáférési pontok (Digitális Jólét Program Pontok) fenntartásával és fejlesztésével összefüggő irányítási és felügyeleti feladatokat,

8. kidolgozza az infokommunikáció területén történő beruházásösztönzés fejlesztéséhez, a vállalatok digitális képességeinek erősítéséhez, a foglalkoztatás növeléséhez, a piacra jutás elősegítéséhez nélkülözhetetlen programokat, és gondoskodik azok végrehajtásáról,

9. gondoskodik a digitális készségfejlesztést népszerűsítő kampányok előkészítéséről és lebonyolításáról, felel az ehhez kapcsolódó programok, koncepciók kidolgozásáért,

10. a rendelkezésre álló technikai eszközök segítségével folyamatosan monitorozza az infokommunikációs gazdaság- és társadalomfejlesztést célzó projekteket és programokat,

11. véleményezi és döntésre előkészíti az infokommunikációval, az információs társadalommal, digitális gazdasággal, az innovációval, valamint a széles sávú infrastruktúrával összefüggő programok támogatásával kapcsolatos dokumentumokat,

12. ellátja a szakképzésről szóló törvényben a Kormány ágazatért felelős tagja számára meghatározott feladatokat,[523]

13. részt vesz az elektronikus hírközlési és infokommunikációs nemzetközi és hazai szervezetekkel való együttműködés biztosítására irányuló feladatokban,[524]

14. felügyeli az információs társadalom fejlesztési statisztikai adatgyűjtésének rendszerét,

15. biztosítja a társadalmi és tudományos szféra érdekképviseleti szervezeteivel való kapcsolattartást, és partneri kapcsolatot alakít ki a gazdasági és a civil szféra szereplőivel,

16. együttműködik a szakmailag illetékes minisztériumokkal az innovációs politika meghatározásában,

17. felel a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség tekintetében a miniszter hatáskörébe tartozó döntések szakmai előkészítéséért.

18. előkészíti a hatáskörébe tartozó szakmai díjak alapítását, valamint támogatását (például az Ipar 4.0 Díjat),[525]

19. részt vesz az ipar digitális alakulásához kapcsolódó Ipar 4.0 kormányzati stratégia kidolgozásában, és a folyamatos visszacsatolások révén fejleszti azt, a stratégia végrehajtásához közpolitikai és fejlesztéspolitikai eszközöket javasol,[526]

20. ellátja az Ipar 4.0 programhoz kapcsolódó feladatokat.[527]

b) Koordinációs feladatai körében

1. koordinálja és felügyeli a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia végrehajtását célzó infokommunikációs gazdaság- és társadalomfejlesztési projekteket és programokat,

2. az e-közigazgatásért felelős miniszterrel együttműködve gondoskodik az állampolgárok és a vállalkozások elektronikus közigazgatási szolgáltatások használatára való ösztönzéséről,

3. koordinálja a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia végrehajtása szempontjából az oktatási és egészségügyi infokommunikációs fejlesztések végrehajtását.

I.6.2. A parlamenti és stratégiai államtitkár által irányított szervezeti egységek[528]

I.6.2.0.1. Parlamenti és Stratégiai Államtitkári Kabinet[529]

A Parlamenti és Stratégiai Államtitkári Kabinet segíti a parlamenti és stratégiai államtitkár jogszabályban és közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott tevékenységének az ellátását.[530]

I.6.2.0.2. Parlamenti Kapcsolatok Főosztály

A Főosztály feladatai

1. megszervezi a miniszter, illetve az államtitkárok részvételét az Országgyűlés plenáris ülésein, valamint bizottsági ülésein segíti munkájukat,[531]

2. tájékoztatja a minisztert és az államtitkárokat, valamint az érintett vezetőket az Országgyűlés teljes ülésének napirendjéről, a minisztérium feladat- és hatáskörét érintő képviselői hozzászólásokról és indítványokról, a miniszteri vagy államtitkári intézkedést igénylő felszólalásokról,

3. gondoskodik a tárcát érintő napirenden kívüli felszólalások, interpellációk, kérdések, azonnali kérdések, képviselői levelek, egyéb országgyűlési megkeresések válaszainak szakfőosztály általi elkészíttetéséről, esetleges háttérinformációk, háttéranyagok beszerzéséről, és ezekről nyilvántartást vezet,

4. gondoskodik a minisztérium előterjesztése alapján a Kormány által elfogadott törvényjavaslatok, határozati javaslatok, jelentések és egyéb tájékoztatók (e pont alkalmazásában a továbbiakban együtt: dokumentumok) Országgyűléshez történő benyújtásáról és tárgyalásáról, e körben - a dokumentumok minisztériumi gazdájaként -különösen felelős a Kormány ügyrendje és a Házszabály szerinti, a dokumentumok tárgyalásához, jóváhagyásához, kihirdetéséhez kapcsolódó feladatok ellátásáért, amelyekhez ágazati szakmai támogatást a hatáskörrel rendelkező főosztálytól, kodifikációs segítséget a Jogszabály-előkészítő Főosztálytól kérhet, továbbá kapcsolatot tart a Miniszterelnöki Kormányiroda és az Országgyűlés érintett szervezeti egységeivel, saját hatáskörben információadással válaszol kérdéseikre,[532]

5. figyelemmel kíséri a minisztérium feladatkörét érintő képviselői önálló indítványokat, gondoskodik az azokkal kapcsolatos szakértői vélemények elkészítettségéről, valamint vezetőkhöz történő eljuttatásáról,

6. felel az országgyűlési képviselők, bizottságok, tisztségviselők részéről érkező - a minisztérium feladatkörét érintő - megkeresésekre készült választervezetek, tájékoztatók elkészíttetéséért,

7. összeállítja a miniszter és az államtitkárok részére az Országgyűlés ülésein tárgyalásra kerülő anyagokat,

8. gondoskodik az Országgyűlés munkája során keletkező, minisztériumot érintő dokumentumoknak a vezetők, illetve az érintett munkatársak részére történő megküldéséről,

9. folyamatos tájékoztatást nyújt a minisztérium vezetői részére az Országgyűlés minisztériumot érintő munkájáról,

10. folyamatos munkakapcsolatot tart fenn a társminisztériumok parlamenti munkájában részt vevő szervezeti egységeivel, a Miniszterelnöki Kormányirodával és az Országgyűlés Hivatalával,

11. gondoskodik az Országgyűlés plenáris ülésére, illetve a bizottsági ülésekre delegált minisztériumi szakértők állandó és eseti országgyűlési beléptetéséről, segíti a szakértői képviseletet az ülések helyszínén történő koordinálásával, a kirendelt szakértők rendelkezésére bocsátja az ülésen tárgyalásra kerülő anyagokat,[533]

12. gondoskodik a parlamenti és stratégiai államtitkár számára hátterek, felkészítők, elemzések elkészítéséről, amelyek elkészítése érdekében háttéranyagot kérhet be a szakterületektől,[534]

13. elkészítteti és rendelkezésre bocsátja a miniszter éves bizottsági meghallgatásához szükséges háttér- és felkészítő anyagokat,

14. megszervezi az állandó, al-, ideiglenes és eseti bizottsági üléseken való szakértői képviseletet,

15. segíti az állandó, al-, ideiglenes és eseti bizottsági üléseken való szakértői képviseletet a szakértők bizottsági ülések helyszínén történő koordinálásával, a kirendelt szakértők rendelkezésére bocsátja a napirenden szereplő anyagokat.

16. figyelemmel kíséri a miniszter feladat- és hatáskörét érintő, képviselő által benyújtott törvényjavaslatokat és határozati javaslatokat, ezek tárgyalása során gondoskodik az Országgyűlés plenáris és bizottsági ülésein a tárca képviselet biztosításáról.[535]

I.6.2.0.3. Kommunikációs Főosztály

A Főosztály feladatai

1. irányítja, szervezi és összefogja a minisztérium kommunikációját, gondoskodik a folyamatos, összehangolt és kiegyenlített minisztériumi kommunikáció megteremtéséről, melynek keretében ellátja a minisztérium sajtó, PR, marketing és belső kommunikációs feladat- és hatásköreit,

2. kampányokat tervez és folytat a minisztérium döntéseinek társadalmi elfogadtatása, a minisztérium arculatának kialakítása, javítása érdekében, jóváhagyja a minisztérium szervezeti egységeinek tervezett kampányait,

3. jóváhagyja a minisztérium által alkalmazott marketing eszközöket, online és nyomtatott kiadványokat,

4. ellátja a minisztérium külső és belső honlapja arculatának és - a szervezeti egységek közreműködésével -tartalmának meghatározásához kapcsolódó feladatokat, szerkeszti a minisztérium kezelésében vagy fenntartásával működő honlapot,[536]

5. koordinálja a miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó intézmények sajtó- és kommunikációs munkáját,

6. előkészíti és szükség szerint aktualizálja a szervezeten belüli információ és kommunikáció rendjéről és a miniszter irányítása alá tartozó intézmények nyilatkozati rendjéről szóló szabályzatot, valamint a minisztérium által közzéteendő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok kormányzati honlapon történő megjelentetésének rendjéről szóló szabályzatot,[537]

7. előkészíti és szervezi a miniszter, valamint a minisztérium államtitkárainak sajtószereplését, az államtitkári kabinetekben dolgozó kommunikációs feladatokat ellátó munkatársak bevonásával,[538]

8. gondoskodik a minisztérium sajtóközleményeinek kiadásáról,

9. válaszol a sajtó megkereséseire a szakterületért felelős államtitkár útján megkeresett szervezeti egységek közreműködésével és jóváhagyásával,[539]

10. az államtitkárságok kérésére vagy saját hatáskörben kezdeményezi a sajtóval kapcsolatos helyreigazításokat,

11. előkészíti a miniszter nyilvános programjához szükséges beszédeket, összeállítja a kommunikációs felkészítőket,[540]

12. biztosítja a minisztérium vezetőinek a rendszeresen frissülő kommunikációs paneleket,

13. kommunikációs szakmai szempontból jóváhagyja a Nemzeti Kommunikációs Hivatal jogállásáról és a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló 162/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés a) pontja által előírt tervet, valamint a b) és c) pontja szerinti beszerzési, továbbá a 15. § (1) bekezdése szerinti szponzorációs igényeket,[541]

14. kommunikációs szempontból véleményezi a parlamenti válaszokat, illetve a közérdekű adatigénylésekre előkészített választerveket.[542]

I.6.2.1. A stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

I.6.2.1.1. Stratégiai Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

A Stratégiai Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 106. §-ában meghatározott feladatokat.

I.6.2.1.2. Kiemelt Stratégiai Projektek Koordinációs Főosztálya[543]

A Főosztály feladatai

1. összehangolja és nyomon követi a minisztériumi kiemelt stratégiai projektjeinek végrehajtását,

2. véleményezheti a minisztérium kiemelt stratégiai projektjeivel összefüggésben készült előterjesztéseket és jelentéseket,

3. összefogja és koordinálja a minisztérium kiemelt stratégiai projektjeinek végrehajtásával összefüggésben felmerülő, a szakterületeken átívelő feladatokat,

4. javaslatot fogalmazhat meg a minisztérium kiemelt stratégiai projektjeinek végrehajtásával összefüggésben,

5. elkészíti és jóváhagyásra felterjeszti a stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár részére a minisztérium kiemelt stratégiai projektjeinek végrehajtásáért felelős operatív munkacsoportok működési rendjét meghatározó dokumentumokat,

6. rendszeres időközönként és eseti jelleggel tájékoztatást kér a minisztérium kiemelt stratégiai projektjeinek végrehajtásáért felelős munkacsoportok működéséről és a kiemelt projektek végrehajtásának előrehaladásáról,

7. kezdeményezheti a minisztérium kiemelt stratégiai projektjeinek végrehajtásáért felelős munkacsoportok összehívását,

8. részt vesz a minisztérium kiemelt stratégiai projektjeinek előrehaladása érdekében összehívott munkacsoportok ülésein,

9. nyomon követi a minisztérium kiemelt stratégiai projektjeinek előrehaladása érdekében összehívott munkacsoportok ülésein született döntések és javaslatok megvalósulását,

10. gondoskodik a minisztérium kiemelt stratégiai projektjei előrehaladásának monitorozására szolgáló informatikai felület megvalósításáról és működtetéséről,

11. rendszeres időközönként jelentés formájában tájékoztatást készít a miniszter számára a minisztérium kiemelt stratégiai projektjeinek előrehaladásáról.

12. összefogja és koordinálja a stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe utalt Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna hosszú távú programjainak kidolgozásával, felülvizsgálatával összefüggésben felmerülő, szakterületeken átívelő feladatokat,[544]

13. részt vesz az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna hosszú távú stratégiáinak kidolgozásában, felülvizsgálatában,[545]

14. gondoskodik az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna hosszú távú stratégiáinak döntéshozatali fórumokra történő benyújtásáról,[546]

15. nyomon követi az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna hosszú távú stratégiáinak megvalósítási folyamatait.[547]

I.6.2.1.3. Stratégiai Elemző Főosztály

A Főosztály feladatai

1. összehangolja és elemzi a több szakpolitikai területet, illetve a minisztérium egészét érintő stratégiai tervezést,

2. nyomon követi a minisztérium által előkészített és előterjesztett, átfogó nemzetstratégiai jelentőségű kormányzati és miniszteri döntések megvalósulását,

3. stratégiai jelentőségű témákban a döntések előkészítését segítő, társadalmi hatásokat vizsgáló, a kommunikációs megjelenéseket támogató felméréseket, adatgyűjtéseket, összehasonlító elemzéseket készít,

4. véleményezi a miniszter által irányított szervezeti egységek és háttérintézmények stratégiai dokumentumait és kezdeményezéseit,

5. döntési javaslatot fogalmazhat meg a miniszter által irányított szervezeti egységek és háttérintézmények stratégiai dokumentumait és kezdeményezéseit illetően,

6. véleményezi a miniszter számára a kormányzati előterjesztéseket a kormányzati stratégiai célkitűzésekhez való hozzájárulásuk szempontjából,

7.[548]

8. javaslatot fogalmazhat meg a stratégiai irányítási eszközök minisztériumon belüli alkalmazására,

9. munkája során kapcsolatot tart a stratégiai tervezéssel és elemzéssel foglalkozó minisztériumi szervezeti egységekkel, kormányzati szervekkel és kutatóintézetekkel,

10. előkészíti a stratégiai partnerségi megállapodásokkal kapcsolatos miniszteri döntéseket,

11. javaslatot dolgozhat ki a minisztérium által felügyelt adatvagyon hasznosítására.

I.6.3. A gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységek[549]

I.6.3.0.1. Gazdaságstratégiáért és Szabályozásért Felelős Államtitkári Kabinet[550]

A Gazdaságstratégiáért és Szabályozásért Felelős Államtitkári Kabinet segíti a Gazdaságstratégiáért és Szabályozásért felelős államtitkár jogszabályban és közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott tevékenységének az ellátását.[551]

I.6.3.0.2. Felnőttképzési Főosztály[552]

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a felnőttképzéshez és a képzési támogatásokhoz kapcsolódó törvényeket, valamint azok végrehajtási jogszabályait (kormányrendeletek, miniszteri rendeletek),

2. közreműködik a felnőttképzést érintő jogszabályok (a szakképzési törvény, a köznevelési törvény, felsőoktatási törvény és a végrehajtási rendeleteik) módosításában, véleményezésében,

3. véleményezi a projektekkel, az európai uniós források tervezésével, programozással és a programok végrehajtásával kapcsolatos jogszabálytervezeteket, előterjesztéseket.

b) Koordinációs feladatai körében

1. képviseli a minisztériumot a felnőttképzéssel és a képzési támogatásokkal kapcsolatos feladatok tekintetében külső szervezetekkel történő egyeztetéseken (minisztériumok, gazdasági kamara, kormányhivatal, ágazati készségtanácsok, vállalatok stb.),

2. ellátja a felnőttképzésben az egységes minőségirányítási rendszer előkészítésével kapcsolatos feladatokat,

3. kapcsolatot tart a felnőttképzésben érintett minisztériumokkal, a felnőttképzést folytató intézményekkel, gazdasági kamarákkal együttműködik a szakképzési, a köznevelési és a felsőoktatási szakterülettel, a Pest Megyei Kormányhivatal Felnőttképzési Főosztályával,

4. ellátja a felnőttképzési rendszer stratégiai megújításának nyomon követésével kapcsolatos feladatokat,

5. a felnőttképzési hatáskörök tekintetében ellátja a szakképzési államigazgatási szerv szakmai irányításával, illetve felügyeletével kapcsolatos feladatokat,

6. közreműködik az egész életen át tartó tanulás stratégiájának megvalósításában,

7. javaslatot tesz a statisztikai rendszer folyamatos korszerűsítésére, az európai uniós, a hazai programok nyomon követéséhez szükséges indikátorrendszer igényeinek figyelembevételével,

8. ellátja a felnőttképzési államigazgatási szerv szakmai irányításával, illetve felügyeletével kapcsolatos feladatokat.

c) Funkcionális feladatai körében

1. közreműködik a Digitális Jólét Programban és a Digitális Oktatási Stratégiában meghatározott feladatok megvalósításában,

2. javaslatot készít a felnőttképzés finanszírozására,

3. elemzi a felnőttképzők igénybevételének és feltételrendszere alakulásának helyzetét,

4. módszertani fejlesztéseket és mintaprojekteket kezdeményez és felügyel, figyelemmel kíséri és segíti a projektek előrehaladását, működésük tapasztalatairól elemzéseket készít,

5. ellátja a felnőttképzők infrastrukturális fejlesztéseihez kapcsolódó tervezési, előkészítési, koordinációs, beszámolási feladatokat,

6. részt vesz a felnőttképzés területén létrejövő K+F+I programok megalkotásában és a megvalósításukkal kapcsolatos feladatokban,

7. ellátja a minisztérium felnőttképzés-fejlesztéssel kapcsolatos feladatait, részt vesz a kutatás-fejlesztést szolgáló tárcaprogramok, stratégiák kidolgozásában, részt vesz a fejlesztésekhez szükséges források tervezésében, a felnőttképzés-fejlesztési stratégiák készítésében,

8. közreműködik a leghatékonyabb ösztönzési, támogatási, stratégiai módszerek kidolgozásában a képzés előmozdítása érdekében,

9. javaslatot tesz a GFA képzési alaprész vagy európai uniós forrás terhére megvalósítandó felnőttképzési programokra,

10. egyetértési jogot gyakorol a GFA képzési alaprész felhasználására vonatkozó irányelvekkel, valamint a GFA képzési alaprész éves felhasználására vonatkozó tervezéssel kapcsolatban,

11. a Szakképzési Fejlesztési és Támogatási Főosztállyal együttműködve javaslatot készít a szakképzési hozzájárulás és a képzési alaprész forrás- és felhasználási rendszerének fejlesztésére,

12. ellátja a szakmai kezelésébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos költségvetés-tervezési, támogatások biztosítására, kezelésére vonatkozó szakmai feladatokat.

d) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. közreműködik az európai uniós forrásokból támogatott felnőttképzési programok tervezésével és szakmai irányításával, a projektek előrehaladásának nyomon követésével, valamint a fenntartással kapcsolatos feladatokban,

2. ellátja a felnőttképzési európai uniós társfinanszírozású felnőttképzési programok szakpolitikai felelősi feladatait,

3. ellátja az európai uniós forrásokból támogatott - a 2007-2013 és 2014-2020 programozási időszakban megvalósuló - felnőttképzési programok tervezésével és szakmai irányításával, a projektek előrehaladásának nyomon követésével, valamint a fenntartással kapcsolatos feladatokat,

4. részt vesz az operatív programok felnőttképzés fejlesztést szolgáló prioritásai megvalósításának nyomon követésében,

5. együttműködik az irányító hatósággal a felnőttképzési felhívások szakmai koncepciójának kialakítása során, figyelembe véve az összefüggő fejlesztéseket,

6. részt vesz a felnőttképzési projektek megvalósításával összefüggő egyeztetéseken, a megvalósulást érintő egyeztetésekről, kötelezettségvállalásokról tájékoztatást nyújt az adott projektre vonatkozóan döntési jogkörrel rendelkező szereplő részére a projekt előrehaladásával, a felmerült problémák jellegével és a kezelésükre javasolt intézkedésekkel kapcsolatban,

7. ellátja a felnőttképzés nemzetközi kapcsolataiból fakadó feladatokat, előkészíti a felnőttképzés területén a nemzetközi vonatkozású szakmai anyagokat.

e) Egyéb feladatai körében

1. elkészíti az Országgyűlésből érkező, a főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó területet érintő szóbeli és írásbeli kérdésekre, valamint interpellációkra vonatkozó válaszokat,

2. választ ad a minisztériumhoz érkezett felnőttképzési támogatási jogi tárgyú beadványokra.

I.6.3.1 Az Iparági Stratégiákért és Szabályozásért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

I.6.3.1.1. Az Iparági Stratégiákért és Szabályozásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

Az Iparági Stratégiákért és Szabályozásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság segíti az iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkár tevékenységének az ellátását, ennek keretében ellátja az 1. melléklet 106. §-ában rögzített titkársági feladatokat.

I.6.3.1.2. Iparszabályozási Főosztály[553]

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a termékek műszaki és biztonsági szabályozásáról, a mérésügyről, a nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről, tanúsításáról, a létesítés-üzemeltetés műszaki biztonsági követelményeiről, a telepengedélyezésről, valamint az egyes áruk és szolgáltatások műszaki és biztonsági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló jogszabályokat,[554]

2. előkészíti a nemzeti akkreditálással kapcsolatos jogszabályokat,

3. előkészíti a gazdasági célfelhasználásra szánt termékek, a mérőeszközök, valamint a felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák megfelelőség értékeléséről szóló jogszabályokat,

4. előkészíti a műszaki biztonsági hatáskörbe tartozó sajátos építményekről szóló jogszabályokat,

5. előkészíti a kettős felhasználású termékek és technológiák külkereskedelmi forgalmának engedélyezésére, a haditechnikai tevékenység, haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezésére vonatkozó műszaki tartalmú jogszabályokat és közjogi szervezetszabályozó eszközöket, az illékony szerves vegyületet (VOC) tartalmazó termékekre, gyermekjátékok biztonságosságára vonatkozó, valamint a robbanóanyag-prekurzorokkal kapcsolatos egyes jogszabályokat,

6. előkészíti, az áruk, a szolgáltatások és az anyagi értéket képviselő jogok országhatárt, illetve vámhatárt átlépő kereskedelmére vonatkozó jogszabályokat,

7.[555]

8.[556]

9.[557]

10. kidolgozza és az érintett szakmai és közigazgatási szervezetekkel egyezteti a kreatív ipari ágazat stratégiáját,[558]

11.[559]

12.[560]

13. előkészíti a nemzeti szabványosításról szóló jogszabályokat,

14.[561]

15.[562]

16.[563]

17. előkészíti a nemzeti szabványokhoz történő kedvezményes hozzáférés biztosítása érdekében működő bizottság létrehozására, összetételére, feladatkörére és működésére vonatkozó részletes szabályokat.

b) Koordinációs feladatai körében

1. ellátja a megfelelőség értékelő szervezeteknek a mérőeszközökre vonatkozó egyedi előírásokról szóló miniszteri rendelet tekintetében történő kijelöléssel és bejelentéssel kapcsolatos feladatokat,

2. ellátja a nem automatikus működésű mérlegek méréstechnikai követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló miniszteri rendelet tekintetében történő kijelöléssel és bejelentéssel kapcsolatos feladatokat,

3. ellátja a kodifikációs feladataihoz tartozó, kormányablak tudástárral kapcsolatos feladatokat,

4. képviseli a minisztériumot Budapest Főváros Kormányhivatala Haditechnikai Véleményező Munkacsoportjának ülésein,

5.[564]

6.[565]

7.[566]

8. koordinálja a kreatív ipari stratégiájának, ágazati cselekvési tervének végrehajtását,[567]

9.[568]

10.[569]

11.[570]

c) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. ellátja a nemzetközi és az európai uniós kötelezettségeken alapuló, a nemzeti akkreditálással, valamint a kijelöléssel összefüggő feladatok irányításával kapcsolatos feladatokat,

2. ellátja az európai uniós jogharmonizáció keretében felmerülő, műszaki szabályozási tárgyú kodifikációs feladatokat,

3. ellátja a G7 áruk szabad áramlása tanácsi munkacsoporttal kapcsolatos feladatokat, előkészíti és koordinálja a tárgyalási álláspontokat,

4. ellátja az európai uniós jogharmonizáció keretében felmerülő, haditechnikai tárgyú kodifikációs feladatokat, továbbá a képviseleti feladatokat a haditechnikai és a kettős felhasználású termékek külkereskedelmi forgalmának engedélyezésével összefüggő uniós és nemzetközi döntéshozatali fórumokon; kapcsolatot tart a nemzetközi szervezetekkel,

5. szakterületéhez kapcsolódóan részt vesz az Ecodesign Bizottság, az Energiacímkézés Bizottság és a Konzultációs Fórum, a Játékok Munkacsoport (Toys), a Textiltermékek címkézése Munkacsoport munkájában,

6. ellátja a képviseleti feladatokat a kodifikációs feladatkörébe tartozó műszaki szabályozási és mérésügyi területen működő európai uniós munkabizottságokban,

7. ellátja az áruk szabad áramlása 9. számú EKTB szakértői csoport vezetésével, működtetésével kapcsolatos feladatokat,

8.[571]

9. ellátja az ENSZ Iparfejlesztési Szervezetével (UNIDO) kapcsolatos minisztériumi feladatokat, részt vesz az UNIDO munkájában,

10. ellátja a nemzetközi és az európai uniós kötelezettségeken alapuló, a nemzeti szabványosítással kapcsolatos feladatokat,

11. a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) közreműködésével ellátja hazánk képviseletét a Szabványügyi Bizottságban, valamint a szabványosításhoz kapcsolódó európai uniós műszaki harmonizációs munkacsoportokban,

12. részt vesz - feladatkörével összefüggésben - az európai uniós munkacsoportok jogharmonizációs munkájában és közreműködik az európai uniós jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos feladatokban,[572]

13. véleményezi a feladatkörével összefüggésben az EKTB előterjesztéseit, az EKTB szakértői munkacsoportokban a tárgyalási álláspontokat és előterjesztéseket.

d) Funkcionális feladatai körében[573]

1. ellátja az Akkreditálási Tanáccsal kapcsolatos titkársági feladatokat,

2. ellátja a Kreatív Ipari Kerekasztallal kapcsolatos titkársági feladatokat.

e) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. ellátja a Nemzeti Akkreditáló Hatóság hatósági ügyekben hozott döntéseinek felülvizsgálatával kapcsolatos és felügyeleti feladatokat.

2. ellátja a mérésügyi, a műszaki biztonsági, a kijelölő hatósági, a gazdasági célfelhasználásra szánt termékekkel kapcsolatos piacfelügyeleti, valamint a nemesfémtárgyak és termékekkel kapcsolatos vizsgálati, hitelesítési és tanúsítási feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala hatósági ügyekben hozott döntéseinek felülvizsgálatával kapcsolatos és felügyeleti feladatokat.

3. ellátja a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló kormányrendelet szerinti telepek működésével kapcsolatos hatósági ügyekben hozott döntések felülvizsgálatával kapcsolatos és felügyeleti feladatokat,

4. ellátja a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) törvényességi felügyeletével kapcsolatos feladatokat.

f) Egyéb feladatai körében

1. ellátja a Nemzeti Akkreditáló Hatóság irányításához kapcsolódó feladatokat,

2.[574]

3. ellátja a Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló kormányrendeletben az iparügyekért felelős miniszter részére meghatározott szakmai irányítási feladatokat a fővárosi és megyei kormányhivatalok és járási (fővárosi kerületi) hivatalok tekintetében,

4. lefolytatja a Budapest Főváros a kreatív ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint az iparügyekért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó törvényességi és szakszerűségi ellenőrzéseket a fővárosi és megyei kormányhivatalok és járási (fővárosi kerületi) hivatalok tekintetében,[575]

5. a sajátos építmények tekintetében közreműködik a fővárosi és megyei kormányhivatalok átfogó, cél-, utó- és témaellenőrzéseiben az építésügyi és építésfelügyeleti feladatellátás tekintetében,

6. ellátja a stratégiai szektorokban működő vállalkozások külföldi felvásárlásával, a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelmével kapcsolatos, jogszabály által a belgazdaságért felelős miniszter hatáskörébe utalt feladatokhoz kapcsolódó előkészítő feladatokat,[576]

7.[577]

8.[578]

9.[579]

10.[580]

11. részt vesz azon tárgyalási álláspontok kialakításában, amelyek az iparszabályozást érintő európai uniós döntéshozatalhoz kapcsolódnak,[581]

12. szakmailag közreműködik a nemzeti szabványok kidolgoztatásában,[582]

13. képviseli a minisztériumot a Magyar Szabványügyi Testület Szabványügyi Tanácsában és a Testület közgyűlésén.

I.6.3.1.3. Ágazatfejlesztési Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti az ipari technológiaváltásra, az Ipar4.0-ra és azt ipari parkokra vonatkozó jogszabályokat,[583]

2. kidolgozza és az érintett szakmai és közigazgatási szervezetekkel egyezteti a gazdaságfejlesztési stratégiákban, ágazatfejlesztési tervekben szereplő, valamint a védelmi ipari ágazati stratégiákat, közreműködik azok végrehajtásában,[584]

3. előkészíti - különösen - a stratégiai iparágak, valamint a védelmi ipar fejlesztésével kapcsolatos kormányzati döntéseket,

4. a hazai ipar versenyképessége szempontjának érvényesítésével véleményezi az előterjesztéseket, tervezeteket,

5. szakmailag előkészíti és kidolgozza a kiemelt ágazatok iparstratégiai támogatásaihoz kapcsolódó előirányzatok felhasználásának szabályait,

6. közreműködik a stratégiai jelentőségű, kiemelt gazdálkodó szervezetek csőd- és felszámolási eljárásával kapcsolatos előterjesztések elkészítésében.

b) Koordinációs feladatai körében

1. gondoskodik az "Ipari park" és a "Technológiai Park" cím elnyerésére irányuló pályázatok előkészítéséről, a döntéselőkészítésről és a döntések végrehajtásáról, az ipari parkok ellenőrzésről,

2. ellátja az Ipari Park Tanács titkársági feladatait,

3. társadalmi együttműködés keretében kapcsolatot tart a feldolgozóipar területén működő társadalmi szervezetekkel, köztestületekkel, kamarákkal, nemzetközi szervezetekkel, szövetségekkel, egyetemekkel, kutató intézetekkel, valamint gondoskodik javaslataik feldolgozásáról, a szükséges szakmai egyeztetések lefolytatásáról,

4. ellenőrzi a kiemelt ágazatokra vonatkozó stratégiák végrehajtását,

5. együttműködik a kiemelt ágazatok fejlesztésében érintett más minisztériumokkal és kormányzati szervekkel.

6. közreműködik a közbeszerzések során a hazai iparpolitikai szempontok érvényesítésében.

7. ellátja a kiemelt ágazatok iparpolitikai bizottságainak koordinációs, és titkársági feladatait (pl. a Nemzeti Autóbusz Beszerzési Bizottság),

8.[585]

9.[586]

c) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. részt vesz az OECD egyes, a főosztály feladatköréhez kapcsolódó testületeinek munkájában, különös tekintettel az OECD Ipari Innovációs és Vállalkozási Bizottságára (OECD CIIE) és munkacsoportjaira (az ülés témájától függően és megbízás alapján ellátja a nemzeti képviseletet),

2. ellátja a képviseleti feladatokat a haditechnikai és a kettős felhasználású termékek külkereskedelmi forgalmának engedélyezésével összefüggő uniós és nemzetközi döntéshozatali fórumokon; kapcsolatot tart a nemzetközi szervezetekkel,

3. ellátja az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) Európai Védelmi Technológiai és Ipari Bázis védelmi iparral kapcsolatos, az ipari ügyekért felelős miniszterre háruló feladatokat,

4. betölti a nemzeti ipari összekötői képviseletet (Industrial Focal Point).

5. közreműködik, és szakmai támogatást nyújt a feladatkörébe tartozó közös európai érdeket szolgáló fontos projektekkel (IPCEI) kapcsolatos feladatok ellátásában.[587]

d) Funkcionális feladatai körében

1. támogatáspolitikai célú szakmai javaslatot tesz az ipari technológiaváltás ágazati rendszereinek és eszközeinek fejlesztésére, az ágazati technológiaváltáshoz kapcsolódó támogatási rendszerek megújítására és szabályozásának fejlesztésére,[588]

2. javaslatot tesz az ágazati és regionális innovációs rendszerek szabályozásának kidolgozására és az ezekkel kapcsolatos stratégiai dokumentumok kidolgozására, valamint ipari innovációs infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos programokat kezdeményez,

3. ellátja a gazdaságfejlesztési stratégia szempontjából kiemelt ágazatok cselekvési programjai, illetve az Ipar 4.0, az ipari technológiaváltásra irányuló kezdeményezések keretében indított ágazatfejlesztési programok tevékenységének koordinálását,[589]

4. ellátja a szakmai kezelésébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos szakpolitikai döntés-előkészítési feladatokat,[590]

5. közreműködik a gazdaság- és iparfejlesztési programok, valamint fejlesztési források felhasználásának tervezésében, és képviseli a kiemelt ágazati gazdaságfejlesztési szempontokat az egyes európai uniós forrásokból finanszírozott operatív programok szakmai kialakításában és megvalósításában,

6. ellátja a szakmai kezelésébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos költségvetési feladatokat.[591]

e) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében közreműködik a haditechnikai és a kettős felhasználású termékek engedélyezésével és ellenőrzésével, valamint külkereskedelmével kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyekben.

f) Egyéb feladatai körében

1. közreműködik az ágazati technológiaváltás ösztönzését célzó stratégiák megalkotásában, véleményezi azokat, különösen a kiemelt ágazatok tekintetében,[592]

2. szakmai támogatást nyújt a feladatkörébe tartozó mintaprojektek tekintetében, és figyelemmel kíséri azok megvalósulását, ellenőrzését,

3. együttműködik a stratégiai jelentőségű szakágazatok szereplőivel középtávú iparági programok kialakításában,

4.[593]

5. tájékoztatást ad a minisztériumi vezetők részére a kiemelten fejlesztendő ágazatok folyamatainak alakulásáról,

6. szervezi a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek minősített időszaki igényei kielégítését szerződések megkötésével, a rögzített hadiipari kapacitások fenntartásával, a munkaerő meghagyásának szabályozásával,

7. az egyedi haditechnikai beszerzések esetében képviseli a minisztériumot a védelmi és biztonsági ipart érintő kérdésekben,

8. közreműködik a NATO védelmi programokban való magyar részvételhez kapcsolódó gazdasági, ipari kooperációs és ellentételezési tevékenységet,

9. a jogszabályokban, illetve a Kormány által megállapított módon és rendben, a miniszter utasításai szerint előkészíti és segíti Magyarország képviselőjének munkáját az Európai Unió Versenyképességi Tanácsában,

10. részt vesz a gazdasági vegyes bizottságok munkájában, és koordinálja a feldolgozóipari és a kiemelt ágazatok fejlesztését érintő együttműködést, valamint részt vesz a munkacsoportüléseken.

I.6.3.2. A gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

I.6.3.2.1. A Gazdaságfejlesztésért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

A Gazdaságfejlesztésért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság segíti a gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár tevékenységének az ellátását, ennek keretében ellátja az 1. melléklet 106. §-ában rögzített titkársági feladatokat.

I.6.3.2.2. Vállalkozásfejlesztési Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló jogszabályt,

2. véleményezi a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos jogi szabályozást,

3.[594]

b) Koordinációs feladatai körében

1. előkészíti a kis- és középvállalkozás-fejlesztést érintő kormányzati döntéseket,

2. részt vesz a kis- és középvállalkozás-fejlesztéssel kapcsolatos állami feladatok összehangolását célzó feladatok ellátásában,

3. koordinálja és összehangolja a gazdaságfejlesztést célzó, általános és ágazati stratégiákhoz kapcsolódó, kkv-fejlesztési feladatokat,

4. koordinálja a kis- és középvállalkozás-fejlesztéssel összefüggő kormányzati stratégia végrehajtását, nyomon követését,

5. figyelemmel kíséri az Országos Mikrohitel Program és az Országos Mikrohitel Alap, valamint a Start Garancia Alap kezelését,[595]

6. részt vesz a Start Garancia Alap kezelésének szakmai felügyeletében,[596]

7. működteti a Vállalkozásfejlesztési Tanácsot, valamint az általa létrehozott SBA koordinációs munkabizottságot,

8. kapcsolatot tart a kis- és középvállalkozás-fejlesztési programok vonatkozásában a társadalmi partnerekkel,

9. együttműködik a kis- és középvállalkozói szektor fejlődését elősegítő intézményekkel.

c) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. ellátja a magyar képviseletet a kis- és középvállalkozás-fejlesztéssel összefüggő kérdésekben az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek bizottságaiban, munkacsoportjaiban, különösen a COSME program/Belső Piaci Program Bizottságában, továbbá bilaterális nemzetközi kapcsolatok keretében, különös tekintettel az Európai Bizottság Enterprise Policy Group üléseire és az OECD kis-és középvállalkozói, valamint a Foglalkoztatás és szociális innováció európai programja - EaSI Progress mikrofinanszírozási és a WES - Európai Hálózat a Női Vállalkozók Támogatására munkacsoportjában,[597]

2. ellátja az EKTB 12. számú (iparpolitika, kis- és középvállalkozások) szakértői csoport vezetését,

3. kialakítja a tárgyalási álláspontot az európai uniós döntéshozatalhoz kapcsolódóan a főosztály feladatkörébe tartozó kérdésekben,

4. figyelemmel kíséri, elemzi az EU tagállamainak, az OECD-tagországok kis- és középvállalkozási fejlesztési politikáját, stratégiáját,

5. közreműködik az EU 2014-2020-ra, valamint 2021-2027-re vonatkozó kohéziós politikájának kidolgozásában, megvalósításában,[598]

6. adaptálja az EU-ban meghirdetett vállalkozásfejlesztési programokat (SBA, COSME, Belső Piaci Program),

7. ellátja a közösségi szintű kis- és középvállalkozás-fejlesztési programok (Small Business Act, Európai Vállalkozási Díj, Európai KKV Hét) hazai koordinációját,

8. részt vesz a kormányközi és gazdasági vegyes bizottságok munkájában, és koordinálja a kkv fejlesztést érintő feladatokat, valamint lebonyolítja a kkv munkacsoportok üléseit.

d) Funkcionális feladatai körében

1. előkészíti és felülvizsgálja a kis- és középvállalkozások 2019-2030 közötti évekre szóló fejlesztési stratégiáját, nyomon követi az abban foglalt célok megvalósulását, elkészíti és végrehajtja a stratégiai intézkedési terveit,[599]

2. előkészíti a vállalkozások működési, szabályozási környezetének javítására irányuló minisztériumi kezdeményezéseket, különös tekintettel a vállalkozások adminisztratív terheinek mérésére és az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló javaslatok kidolgozására,

3. figyelemmel kíséri a jogszabálytervezetek kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatását,

4. elemzéseket készít és javaslatokat fogalmaz meg a hazai vállalkozások versenyképességének és hatékonyságának javítása érdekében, ösztönzi az erre irányuló programok végrehajtását,

5. a 2021-2027-as tervezési időszakra vonatkozóan a gazdaságfejlesztést, innovációt, kis- és középvállalkozásfejlesztést szolgáló operatív program(ok) vonatkozó területeinek szakmai felelőseként részt vesz az operatív program(ok) és egyéb kapcsolódó tervdokumentumok kialakításában,

6. részt vesz a kis- és középvállalkozás-fejlesztéssel összefüggő, más tárcák felelősségébe tartozó fejlesztési politikák, operatív programok, regionális és kiemelt térségfejlesztési koncepciók kialakításában,

7. részt vesz a vállalkozói portál kialakításával és működtetésével összefüggő feladatok ellátásában,

8. részt vesz az intézményi kezességi díjtámogatásokkal összefüggő szakmapolitikai feladatok ellátásában,[600]

9. részt vesz a Széchenyi Kártya Programmal összefüggő szakmapolitikai feladatok ellátásában,

10. javaslatot tesz a kis- és középvállalkozások növekedését segítő, Magyarország központi költségvetési forrásaiból és az Európai Unió Kohéziós és Strukturális alapjaiból létrejövő finanszírozási programok kialakítására, és részt vesz azok megvalósításában, továbbá javaslatot tesz az Európai Unió Kohéziós és Strukturális alapjaiból visszaforgó forrásokból finanszírozott hitel- és tőkeprogramok bevezetésére és részt vesz azok működtetésében,

11. javaslatot tesz kis- és középvállalkozások számára elérhető finanszírozási és forrásbevonási programok kialakítására, és részt vesz azok megvalósításában,[601]

12. értékeli és elemzi a kis- és középvállalkozás-finanszírozási programok és finanszírozott szolgáltatások gyakorlatát és hatékonyságát, illetve elemzi a piaci igényeket az állami eszközök iránt,

13. a vállalkozói kultúra és üzleti ismeretek szintjének emelését célzó programokat dolgoz ki, és koordinálja azok megvalósítását,

14. a vállalati életszakaszokhoz és méretekhez illeszkedő fejlesztési programokat dolgoz ki és koordinálja azok megvalósítását, különös tekintettel a vállalkozások generációváltását elősegítő programokra

15. kidolgozza és koordinálja a speciális vállalkozói csoportok, így különösen a fiatalok, nők vállalkozói tevékenységét ösztönző programokat,

16. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program kis- és középvállalkozás-fejlesztést szolgáló prioritásának szakmai felelőseként részt vesz az Országos Vállalkozói Mentorprogram kidolgozásában, és ellátja a GINOP-1.1.2-VEKOP-17-2018-00001 azonosítószámú kiemelt projekt szakmai felügyeletét,[602]

17. kezdeményezi a kkv-k termelékenységét, hatékonyságát javító intézkedések kialakítását, különös tekintettel a vállalati és termelési folyamatok digitalizációjára, illetve részt vesz azok megvalósításában,

18. részt vesz a vállalkozások nemzetköziesedését elősegítő programok kidolgozásában,

19. a vállalatok közötti együttműködést ösztönző programokat alakít ki, különösen tekintettel a hálózatosodásra, klaszteresedésre,

20. támogatott beszállítói-integrátori programokat, a kis- és középvállalkozások beszállítóvá válását és a beszállító vállalkozások piaci pozícióinak javítását célzó programokat dolgoz ki és hajt végre,

21. koordinálja és nyomon követi az egyes, üzleti környezet javítására irányuló minisztériumi és kormányzati kezdeményezések, intézkedések végrehajtását,

22. az innovatív gazdaságfejlesztés hatékony ösztönzése érdekében kis- és középvállalkozás-fejlesztési céllal kezdeményezi és véleményezi a kutatást, fejlesztést és innovációt támogató programok kialakítását és megvalósítását,

23. megteremti a pénzügyi és vállalkozói ismeretek magasabb szintű oktatását biztosító feltételeket a köznevelés, a felsőoktatás és a felnőttképzés keretei között, működteti a Pénz7 Vállalkozói Témahét programot,

24. a 2014-2020-as tervezési időszakra vonatkozóan a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program kis- és középvállalkozás-fejlesztést szolgáló prioritásának szakmai felelőseként részt vesz az Operatív Program kialakításában, éves fejlesztési kereteinek kidolgozásában, elkészíti a pályázati felhívások szakpolitikai koncepcióját, részt vesz a programok értékelési és monitoring tevékenyégében,[603]

25. elkészíti a 2021-2027 közötti európai uniós tervezési időszak gazdaságfejlesztést és kis- és középvállalkozásfejlesztést támogató konstrukcióinak szakmai koncepcióját, részt vesz az intézkedések értékelési, monitoring és minőségbiztosítási tevékenységében,[604]

26. a 2014-2020-as tervezési időszak további operatív programjainak, így különösen a VEKOP, TOP esetében részt vesz a kkv szektort érintő prioritások, intézkedések végrehajtásában.

27. együttműködik a mikro-, kis- és középvállalkozások környezettudatos működését elősegítő fejlesztési programok kidolgozásában,[605]

28. figyelemmel kíséri a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány szakmai munkáját,[606]

29. közreműködik az Iparszabályozási Főosztállyal a stratégiai szektorokban működő vállalkozások külföldi felvásárlásával, a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelmével kapcsolatos, jogszabály által a belgazdaságért felelős miniszter hatáskörébe utalt feladatokhoz kapcsolódó előkészítő feladatok ellátásában.[607]

I.6.3.2.3 Stratégiai Tervezési és Program Főosztály[608]

A Főosztály feladatai

a) Koordinációs feladatai körében

1. összehangolja a gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek hazai gazdaságfejlesztési célú költségvetési előirányzataiban és további esetleges jövőbeni fejlesztési programokban megfogalmazott tervezési és végrehajtási követelményeket,

2. koordinálja az EU 2014-2020-ra, valamint 2021-2027-re vonatkozó kohéziós politikájához kapcsolódó gazdaságfejlesztési stratégiák és programok elkészítését,

3. kapcsolatot tart a minisztérium társfőosztályaival, és figyelemmel kíséri, illetve részt vesz a vállalkozásokat érintő stratégiák, programok, projektek kidolgozásában, azokra javaslatokat, észrevételeket tesz,

4. figyelemmel kíséri és javaslatot tesz az állami szerepvállalással működő hitel- és tőkepiaci programok összehangolt tervezéséért és végrehajtásáért,

5. összehangolja az európai uniós és a hazai forrásokra vonatkozó kombinált pénzügyi támogatások (vissza nem térítendő, feltételesen vissza nem térítendő, visszatérítendő és kockázati tőke forrás) rendszerének kialakítását,

b) Funkcionális feladatai körében

1. részt vesz a jelentősebb kkv fejlesztési, vállalati adminisztrációs terhek csökkentésére irányuló és ágazati stratégiákhoz kapcsolódó minisztériumi kezdeményezések kialakításában,

2. stratégiai tervezési feladatkörében részt vesz a 2014-2020-as tervezési időszakra vonatkozóan a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program kis- és középvállalkozás-fejlesztést szolgáló prioritásához kapcsolódó konstrukciók és pályázati kiírások elkészítésében,

3. stratégiai tervezési feladatkörében részt vesz a 2021-2027-es uniós tervezési időszakra vonatkozóan a gazdaságfejlesztést, kis- és középvállalkozás-fejlesztést szolgáló operatív program(ok) és egyéb kapcsolódó tervdokumentumok szakmai tervezésében és a dokumentumok kialakításában, a gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár szakpolitikai felelősségébe tartozó programok és prioritások támogatási konstrukcióinak elkészítésében, az értékelési és monitoring tevékenységben,

4. részt vesz a GINOP és GINOP Plusz kiemelt projektek stratégiai illeszkedésének vizsgálatában, illetve a koncepciók kialakításában,

5. részt vesz a minisztérium hitel- és tőkepiaci programjainak tervezésével, felállításával és végrehajtásával kapcsolatos szakpolitikai feladatokban (pl. Magyar Tőkealap; Védelmi Ipari Kockázati Tőkealap stb.)

6. elkészíti az államtitkár GINOP-ra és GINOP Pluszra értékelési tervét, és szervezi az abban szereplő értékelési feladatok elvégzését,

7. folyamatosan nyomon követi a hazai és az uniós értékelési tevékenységeket és az értékelési módszertanok alakulását,

8. együttműködik a Nemzeti Fejlesztési Programok Főosztályával a térségi és helyi gazdaságfejlesztési feladatok vonatkozásában,

9. ellátja a minisztérium képviseletét az OECD LEED programjában,

10. koordinálja a Norvég Alap és Svájci Alap üzleti infrastruktúra és vállalkozásfejlesztés témakörének szakmai feladatait,

11. összehangolja az állami szerepvállalással működő hitel- és tőkepiacai programok gazdaságstratégiai tervezését és végrehajtását,

12. ellátja a védelmi ipari beszállító-fejlesztési program kialakítását és végrehajtásának irányítását.

I.6.3.2.4. Nemzeti Fejlesztési Programok Főosztálya[609]

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében

1. kidolgozza a feladatkörébe tartozó fejlesztésekhez kapcsolódó jogszabályokat és közjogi szervezetszabályozó eszközöket, feladatkörét érintően figyelemmel kíséri a jogszabályok alkalmazását, és előkészíti a szabályozáselőkészítéssel összefüggő hatásvizsgálatokat,

2. közreműködik a fejlesztéspolitikát szolgáló egyes hazai fejlesztési források felhasználására vonatkozó szabályozás kidolgozásában, és figyelemmel kíséri a kormányzati támogatási döntések végrehajtását szolgáló szabályozásokat.

3. közreműködik a területfejlesztésre, központi államigazgatási szervek területfejlesztéssel kapcsolatos feladataira, a területfejlesztéssel kapcsolatos információs rendszerre vonatkozó szabályozás kidolgozásában,[610]

4. közreműködik a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció irányelveire, valamint a területfejlesztést szolgáló központi és térségi pénzeszközök arányára vonatozó országgyűlési határozat kidolgozásában.[611]

b) Koordinációs feladatai körében

1. ellátja a szakmai kezelésébe utalt költségvetési előirányzatokhoz kapcsolódó szakmai feladatokat, különös tekintettel a Kormány vagy a külön ITM utasításban meghatározott döntéshozó döntése alapján felmerülő támogatói feladatokra, együttműködve a hatáskörrel rendelkező miniszterekkel,

2. együttműködik és kapcsolatot tart a fejlesztési ügyek intézésében közreműködő egyéb szervezeti egységekkel, valamint szervezetekkel,

3. közreműködik a kiemelt térségekre vonatkozó fejlesztési programok kidolgozásában, a kiemelt térségekre vonatkozó fejlesztési programok végrehajtásában, és az e célt szolgáló anyagi eszközöknek az érintett miniszterekkel együttműködve történő felhasználásában,[612]

4. elősegíti a területfejlesztési koncepciók és programok összhangját,

5. előkészíti a többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaságok gazdaságfejlesztést célzó projektjei megvalósításához szükséges, a Kormány egyedi hozzájárulására vonatkozó előterjesztéseket,

6. ellátja a Modern Városok Program és a Magyar Falu Program, valamint egyes, településfejlesztési programok keretében a minisztériumot érintő feladatok koordinálásával összefüggő teendőket,

7. közreműködik az ország területi folyamatainak alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesüléséről szóló országgyűlési beszámoló előkészítésében, a kedvezményezett térségek besorolásáról és a területfejlesztési koncepciók, programok egyeztetésének, elfogadása rendjének, módszertanának kidolgozásáról szóló jogszabályok előkészítésében,

8. ellátja az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórumban való részvétellel kapcsolatos szakmai feladatokat, együttműködik az országos szakmai kamarák képviselőivel,

9. közreműködik az országos és az országos jelentőségű, valamint az országhatáron átnyúló, közös koncepciók és tervek kialakításában, elkészítésében,[613]

10. közreműködik a gazdaságstratégia cél-, eszköz- és intézményrendszerének a kidolgozásában, a hazai és az európai uniós fejlesztési források összhangjának vizsgálatával,

11. közreműködik a minisztérium térségi fejlesztési tanácsokban való tagság képviseletének és az ezzel összefüggő feladatoknak az ellátásában.[614]

c) Funkcionális feladatai körében

1. közreműködik a miniszterhez, a hazai fejlesztési forrásokkal összefüggő fejlesztéspolitikai felelőssége körében intézett parlamenti kérdések, interpellációk, egyéb megkeresések választervezeteinek előkészítésében,

2. ellátja a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvénynek a helyi önkormányzatok támogatásaira szolgáló fejezetében egyes fővárosi projektek finanszírozására jóváhagyott, felhasználás tekintetében a miniszterhez rendelt egyes források döntés-előkészítésével összefüggő minisztériumi feladatokat,

3. ellátja az egyes megyei jogú városok támogatásával összefüggésben a támogatói okiratokban a miniszter részére meghatározott feladatokat,

4. ellátja a Modern Városok Programnak és a Magyar Falu Programnak a felelősségi körébe utalt konkrét projektjei és támogatási programjai kezelésével kapcsolatos feladatokat,

5. ellátja és szervezi a szakmai kezelésébe utalt költségvetési források terhére, valamint a miniszter egyedi döntése alapján nyújtott egyes támogatásokkal összefüggésben a döntés-előkészítéssel, a támogatási szerződés megkötésével vagy támogatói okirat kiadásával, valamint ezek támogatói oldalon történő végrehajtásával összefüggő feladatokat, együttműködve az érintett főosztályokkal,

6. ellátja a Széchenyi Kártya Program miniszter hatáskörébe tartozó konstrukcióival kapcsolatos feladatait, együttműködik a Vállalkozásfejlesztési Főosztállyal a program stratégiai irányítási feladatainak végrehajtásában,[615]

7. közreműködik a fejlesztési források terhére nyújtott támogatásokkal kapcsolatos adatszolgáltatási feladatok ellátásában a könyvvizsgálat, ÁSZ-vizsgálat és egyéb ellenőrzések során,

8. közreműködik a szakmai kezelésbe utalt költségvetési előirányzatok tekintetében az éves beszámoló és annak alátámasztásául szolgáló leltárak elkészítésében,[616]

9. ellátja az intézményi kezességi díjtámogatások rendszerének szakmai feladatait, és együttműködik a Vállalkozásfejlesztési Főosztállyal a program stratégiai irányítási feladatainak végrehajtásában,[617]

10. elősegíti az érintett miniszterekkel együttműködve a forráskoordinációt és a programfinanszírozás megvalósulását,

11. segítséget nyújt a különböző szinten és szakterületeken működő területfejlesztéssel foglalkozó szervezetek, intézmények szakmai tevékenységéhez.[618]

12. közreműködik az EU 2021-2027-re vonatkozó kohéziós politikájához kapcsolódó gazdaságfejlesztési stratégiák és programok elkészítésében, a területi aspektusok kidolgozásában,[619]

13. közreműködik a térségi gazdaságfejlesztés szabályozási környezetének kialakításában és eszközrendszerének kidolgozásában a hazai és európai uniós fejlesztési programok vonatkozásában,[620]

14. közreműködik közvetlen uniós források által finanszírozott programok megvalósításában,[621]

15. közreműködik a minisztérium Balaton Fejlesztési Tanácsban való tagságával összefüggő feladataiban,[622]

16. ellátja az autó-motorsport fejlesztésekhez kapcsolódó források terhére nyújtott támogatásokkal összefüggésben a támogatói okirat kiadásával, valamint ezek támogatói oldalon történő végrehajtásával összefüggő feladatokat, együttműködve a Miniszteri Kabinettel,[623]

17. szakmailag figyelemmel kíséri az állami szerepvállalással megvalósuló finanszírozási programok kidolgozását és a vállalkozások igényei, valamint a piacon tapasztalt hiányosságok alapján javaslatot tesz az egyes finanszírozási programok paramétereire,[624]

18. ellátja a Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, a Főosztályhoz mint az előkészítésben részt vevő szervezeti egységhez tartozó gazdasági társaságok esetén a szakmai felügyelet kapcsán felmerülő feladatokat.[625]

I.6.4. A felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységek[626]

I.6.4.0.1.Felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős Államtitkári Kabinet[627]

A felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős Államtitkári Kabinet segíti a felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár jogszabályban és közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott tevékenységének az ellátását.[628]

I.6.4.0.2.[629]

I.6.4.0.3. Protokoll Főosztály[630]

I.6.4.1. Az innovációért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

I.6.4.1.1. Innovációért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

Az Innovációért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság segíti az innovációért felelős helyettes államtitkár tevékenységének az ellátását, ennek keretében ellátja az 1. melléklet 106. §-ában rögzített titkársági feladatokat. Ezen túlmenően

1. szervezi a helyettes államtitkár hatáskörébe tartozó ügyek előkészítését, véleményezi az intézkedéseket, ellátja az ügyviteli feladatokat,

2. figyelemmel kíséri és koordinálja a helyettes államtitkár felügyelete alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét.[631]

I.6.4.1.2. Innovációs Igazgatásszervezésért Felelős Főosztály[632]

A Főosztály feladatai

a) Funkcionális feladatai körében[633]

1. kidolgozza a tudománypolitikát érintő stratégiákat, szakmai anyagokat, és elemzéseket készít, elemzi a tudománypolitika területen működő szervezetek működését, teljesítményét, az intézkedésekre javaslatot tesz,

2. közreműködik a kutatás-fejlesztési és innovációs szakpolitikát általánosan érintő kormányzati koncepciók, és stratégiák kidolgozásában, valamint a kiemelt szakpolitikai partnereivel együttműködve részt vesz az innovációpolitikát érintő tanulmányok, elemzések, szakmai anyagok kidolgozásában, véleményezésében,

3. részt vesz a Magyar Tudományos Akadémiával való együttműködés megvalósításából fakadó operatív és stratégiai feladatok ellátásában,

4. részt vesz az ELI ALPS lézeres kutatóközponttal kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásában és koordinációjában,

5. kapcsolatot tart és a tudománypolitikai igazgatását érintő feladatkörében együttműködik az Eötvös Loránd Kutatási Hálózattal,[634]

6. közreműködik a nem közvetlen gazdasági haszon elérésére irányuló tudományos kutatások - így különösen a tiszta alapkutatások - költségvetési és európai uniós forrásai felhasználásának szakmai koordinálásában,

7. végrehajtja a Kormány tudomány-, technológia- és innovációpolitikai stratégiájának megvalósításával kapcsolatosan a felsőoktatásra háruló feladatokat,

8. részt vesz a Nemzeti Laboratóriumok igazgatási irányításában,[635]

9. kapcsolatot tart az Országos Tudományos Diákköri Tanáccsal (a továbbiakban: OTDT),

10. kapcsolatot tart a Külgazdasági és Külügyminisztérium útján a magyar külképviseletekkel, különös tekintettel a tudományos és technológiai szakdiplomata hálózatra,

11. a kormányzati kutatás-fejlesztési és innovációs szakpolitika megvalósításának érdekében - az NKFIH-val együttműködve - ellátja a tudományos és technológiai szakdiplomata hálózat kialakításával, működtetésével és szakmai irányításával kapcsolatos minisztériumi feladatokat,[636]

12. az Innovációért Felelős Végrehajtási és Elemzési Főosztállyal együttműködve szükség szerint képviseli a minisztériumot a gazdasági vegyes bizottságok ülésein, és véleményezi a tudománypolitikai szakterület szempontjából kiemelt tudományos szereplőkkel történő együttműködési megállapodások aláírását,[637]

13. fejezeti kezelésű előirányzatok esetén ellátja a szerződéstervezetek, támogatói szerződések és támogatói okiratok előkészítésével összefüggő feladatokat; ellátja a főosztály által kezelt előirányzatokkal kapcsolatos szakmai feladatokat.

14. gondoskodik a Tudományos és Innovációs Parkok (Science Park) igazgatási tervezéséről és előkészítéséről, majd azok igazgatási tevékenységének koordinálásáról,[638]

15. ellátja az NKFI Alap előirányzatainak tervezését, és koordinálja az NKFI Alap programstratégiájával kapcsolatos minisztériumi feladatokat,[639]

16. nemzetközi és európai uniós ügyekben az Innovációért Felelős Végrehajtási és Elemzési Főosztállyal együttműködve tárcaálláspontot fogalmaz meg az előzetes döntéshozatali kérelmek kapcsán az iparjogvédelmi és szerzői jogi szakterületen,[640]

17. szakértőként részt vesz az Iparjogvédelmi Szakértői Testület munkájában,[641]

18. ellátja a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács igazgatásszervezésével kapcsolatos feladatokat,[642]

19. részt vesz a 2021-2027 közötti európai uniós tervezési időszak innovációt és kutatás-fejlesztést támogató konstrukcióinak szakmai koncepciójának előkészítésében, a tárcaálláspont kialakításában, valamint a programok értékelési és monitoring tevékenységében,[643]

20. ellátja az Innovációért Felelős Végrehajtási és Elemzési Főosztály stratégiai munkájának igazgatásszervezési támogatását.[644]

b) Koordinációs feladatai körében

1. közreműködik a felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár feladat- és hatáskörébe tartozó előterjesztések előkészítésében,[645]

2. elkészíti az állam-, kormány- és tárcaközi tudományos, kutatási témájú kormány-előterjesztéseket,

3. véleményezi az állam-, kormány- és tárcaközi tudományos, kutatási és innovációs témájú szerződéstervezeteket,

4. segíti a helyettes államtitkár kapcsolattartását a szakterület intézményeivel, koordinálja, elemzi a partner szervezetek által jelzett javaslatokat, előkészíti a vezetői döntéseket,

5. folyamatos kapcsolatot tart a minisztérium társfőosztályaival, és figyelemmel kíséri a szakterületet érintő stratégiák, programok, projektek kidolgozását, azokra javaslatokat, észrevételeket tesz, figyelemmel kíséri a jogszabálytervezetek tudománypolitikára gyakorolt hatását.

I.6.4.1.3. Innovációért Felelős Végrehajtási és Elemzési Főosztály[646]

A Főosztály feladatai

a) Funkcionális feladatai körében[647]

1. kidolgozza a kutatás-fejlesztési és innovációs szakpolitikát érintő javaslatokat, stratégiákat, és kiemelt szakpolitikai partnereivel együttműködve részt vesz az innováció-politikát érintő tanulmányok, elemzések, szakmai anyagok kidolgozásában, véleményezésében,

2. elemzi a hazai vállalatok innovációs teljesítményeit, javaslatot tesz azok innovatív tevékenységét ösztönző rugalmas és hatékony intézkedések kialakítására, valamint közreműködik a gazdaság digitális átalakítását célzó programok tervezésében és végrehajtásában,

3. elemzi a tudománypolitika területén működő szervezetek működését, teljesítményét, gondoskodik a kutatás-fejlesztési és innovációs szakpolitikához kapcsolódó szabályozási rendszer felülvizsgálatáról és szükség szerint kezdeményezi módosítását,

4. javaslatokat tesz az újonnan megjelenő üzleti modellek adaptációjára, az ipari startup ökoszisztémát, az ipari innovációs- és infokommunikációs infrastruktúrát fejlesztő programok indítására, a már működő innovációs gazdaságfejlesztési programok továbbfejlesztésére; folyamatosan nyomon követi a stratégia szerinti feladatok végrehajtását,

5. ellátja az NKFIH szakpolitikai irányításával kapcsolatos feladatokat, ellátja az NKFI Alap előirányzatainak tervezését, és koordinálja az NKFI Alap programstratégiájával kapcsolatos minisztériumi feladatokat,[648]

6. a tudománypolitikáért felelős szervezetekkel együttműködve közreműködik a tudománypolitikát, és annak elért eredményeit érintő elemzések készítésében, a stratégiák és szakmai anyagok kidolgozásában, véleményezésében,

7. közreműködik a tudománypolitika területen működő szervezetek működésének, teljesítményének értékelésében, javaslatot tesz azok innovatív tevékenységét ösztönző rugalmas és hatékony intézkedések kialakítására,

8. szakmai javaslatot tesz a szellemi tulajdonnal kapcsolatos szabályozás fejlesztésére, a hazai kutatás-fejlesztés eredményeként létrehozott találmányok tekintetében tett szabadalmi bejelentések számának növelésére irányuló intézkedések, valamint a technológia-transzfert ösztönző környezet kialakítására. E körben egyeztet a szabályozással érintett tárcákkal, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával (a továbbiakban: SZTNH),

9. ellátja az SZTNH feletti szakpolitikai felügyelettel kapcsolatos operatív feladatokat, beszámolóra, jelentéstételre kötelez, emellett szakmailag támogatja a tevékenység törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági ellenőrzését. Szakmai együttműködést végez a nemzetközi és európai uniós ügyekben,[649]

10. a hazai innovatív vállalkozások versenyképességének javítása érdekében elemzéseket készít és fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg, továbbá javaslatot tesz,

11. közreműködik a hazai és nemzetközi versenyképességi trendek, folyamatok elemzéséről, előrejelzéséről készülő dokumentumok kidolgozásában és véleményezésében,

12. a minisztérium képviselőjeként részt vesz az Európai Bizottság innovatív ágazatokat érintő tanácsadó testületeiben,

13. közreműködik az Európai Unió Versenyképességi Tanács innovációs és ipari vonatkozású üléseinek az előkészítésében, hozzájárul a nemzeti tárgyalási álláspontok és mandátumok összeállításához,

14. a főosztály feladatkörének megfelelő témákban részt vesz a Magyar OECD Nemzeti Bizottság munkájában,

15. a minisztérium képviselőjeként - az Innovációs Igazgatásszervezésért Felelős Főosztállyal szükség szerint együttműködve - részt vesz az OECD egyes, a főosztály feladatköréhez kapcsolódó testületeinek munkájában, különös tekintettel az OECD Kutatási és Technológiai Szakpolitikáért Felelős Bizottság (Committee for Scientific and Technological Policy, CSTP) és munkacsoportjaira (az ülés témájától függően és megbízás alapján ellátja a nemzeti képviseletet),[650]

16. részt vesz a kétoldalú tárcaközi megállapodások, a kétoldalú nemzetközi megállapodások tervezetének kidolgozásában, véleményezésében, egyeztetésében, véleményezi Magyarország képviselete kapcsán az illetékes nemzetközi fórumokhoz beterjesztésre kerülő beadványokat, ellátja a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi témák véleményezését a szakmai főosztályokkal együttműködve,

17. részt vesz a szakterületet érintő bilaterális nemzetközi tárgyalásokban, feladat- és hatáskörében javaslatot tesz az állam- és kormányközi, tartományi és regionális szintű kapcsolatfelvételre,

18. szakterületi javaslatot tesz a minisztériumi állami vezetők utazási és nemzetközi tárgyalási programtervéhez, és közreműködik a feladatok végrehajtásában,

19. a kormányzati kutatás-fejlesztési és innovációs szakpolitika megvalósításának érdekében - az NKFIH-val együttműködve - ellátja a tudományos és technológiai szakdiplomata hálózat kialakításával, működtetésével és szakmai irányításával kapcsolatos minisztériumi feladatokat,[651]

20. előkészíti a hatáskörébe tartozó szakmai díjak alapítását, valamint támogatását,

21. az innovatív vállalkozások versenyképességének javítása, megjelenési és kapcsolatépítési lehetőségük elősegítése, a széles körű nemzetközi láthatóság érdekében szakmai javaslatot tesz hazai, nemzetközi rendezvények megvalósítására és nemzetközi kiállításokon, rendezvényeken történő részvételre, azokon történő megjelenésre, valamint az illetékes társfőosztályok bevonásával gondoskodik a szükséges forrás biztosításáról és végrehajtja azokat,

22. a minisztérium képviselőjeként részt vesz az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetség, a Magyar Formatervezési Tanács, a Mesterséges Intelligencia Koalíció, az 5G Koalíció és a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform munkájában,[652]

23. a minisztérium képviselőjeként, helyettesítő póttagként részt vesz az Európai Kutatási Térség és Innováció Bizottsága (ERAC) stratégiai tanácsadó testület munkájában,

24. nemzetközi és hazai kutatás-fejlesztési és innovációs konferenciákat, szakmai műhelybeszélgetéseket, workshopokat szervez,[653]

25. közreműködik és szakpolitikai iránymutatást ad az EKTB 31. Tudomány és kutatás szakértői csoport munkájában,

26. szakmai iránymutatást nyújt a kutatás-fejlesztési minősítési rendszer működtetésére vonatkozóan, nyomon követi annak eredményességét, javaslatot tesz a szabályozásának fejlesztésére és e körben egyeztet a szabályozással érintett SZTNH-val,

27. innovációpolitikai szempontok szerepeltetése érdekében javaslatokat fogalmaz meg a duális felsőoktatás fejlesztése érdekében, a Duális Képzési Tanács munkaprogramjának kialakításában,

28. együttműködik a szakterület más minisztériumokkal közös hatáskörű feladatainak végrehajtásában,

29. részt vesz a gazdasági vegyes bizottságok üléseinek előkészítésében, szükség esetén képviseli a minisztériumot,

30. véleményezi és kezeli a szakpolitikai relevanciájú, államigazgatáson kívülről érkező megkereséseket,[654]

31. részt vesz a Nemzeti Laboratóriumok irányításában,[655]

32. gondoskodik a Tudományos és Innovációs Parkok (Science Park) tervezéséről és előkészítéséről, majd azok tevékenységének koordinálásáról,[656]

33. elemzi a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács elé terjesztendő javaslatokat,[657]

34. ellátja a Kooperatív Doktori Program működtetésének szakmai felügyeletét, közreműködik a programmegvalósítással kapcsolatos szakpolitikai feladatok végrehajtásában.[658]

b) Koordinációs feladatai körében

1.[659]

2. segíti a helyettes államtitkár kapcsolattartását az innovációt megvalósító vállalkozásokkal, szervezetekkel, koordinálja, elemzi a nagy partneri szervezetek, kamarák, szakmai szövetségek [pl. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Magyar Innovációs Szövetség], vállalkozások által jelzett javaslatokat, előkészíti a vezetői döntéseket,[660]

3. koordinálja, elemzi az NKFIH és a kapcsolódó testületek, civil szervezetek (például az Innovációs Testület, Open Science Szakértői Bizottság, Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testület, Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Bizottság), által jelzett javaslatokat, észrevételeket, stratégiai partnerségi megállapodást kezdeményez a 2010. évi CXXXI. törvényben foglaltaknak megfelelően, az NKFIH irányításával kapcsolatos szakmai vezetői döntésekhez javaslatokat tesz, a vezetői döntéseket előkészíti,[661]

4. koordinálja, elemzi az SZTNH és a kapcsolódó társadalmi szervezetek, testületek (például a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület), tanácsok (például Magyar Formatervezési Tanács) által jelzett javaslatokat, észrevételeket, stratégiai partnerségi megállapodást kezdeményez a társadalmi részvételről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően, az SZTNH felügyeletével kapcsolatos szakmai vezetői döntésekhez javaslatokat tesz,[662]

5. az innovációt és a digitalizációt érintő feladatkörében folyamatos kapcsolatot tart a minisztérium társfőosztályaival, és figyelemmel kíséri a vállalkozásokat érintő stratégiák, programok, projektek kidolgozását, azokra javaslatokat, észrevételeket tesz, figyelemmel kíséri a jogszabálytervezetek innováció-politikára gyakorolt hatását,

6. értékeli és elemzi az innovációs gazdaságfejlesztési programok gyakorlatát és hatékonyságát, illetve elemzi a piaci igényeket az állami eszközök iránt, javaslatokat tesz a vállalkozások digitalizációs fejlesztéseit, innovációs együttműködését, és növekedésüket segítő, ösztönző új programok kialakítására, a meglévő programok hatékonyságának javítására,

7. kapcsolatot tart és funkcionális feladatköreihez kapcsolódóan együttműködik a digitális ökoszisztémát alkotó szereplőkel, intézményekkel.

8. kapcsolatot tart a Külgazdasági és Külügyminisztérium útján a magyar külképviseletekkel, és a tudományos és technológiai szakdiplomatákkal.[663]

9. a minisztérium képviselőjeként részt vesz az Európai Bizottság innovatív ágazatokat érintő tanácsadó testületeiben, kiemelve - az adott szakpolitikai területek szakmai támogatásával és közreműködésével - a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek (IPCEI) általános koordinációját.[664]

I.6.4.1.4.[665]

I.6.4.2. A szakképzésért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek[666]

I.6.4.2.1. Szakképzésért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság[667]

A Szakképzésért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság segíti a szakképzésért felelős helyettes államtitkár tevékenységének az ellátását, ennek keretében ellátja az 1. melléklet 106. §-ában rögzített titkársági feladatokat. Ezen túlmenően

a) Funkcionális feladatai körében

1. szervezi a helyettes államtitkár hatáskörében tartott ügyek előkészítését, véleményezi az intézkedéseket, ellátja az ügyviteli feladatokat,

2. figyelemmel kíséri és koordinálja a helyettes államtitkár felügyelete alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét, ügyintézését,

3. az európai uniós társfinanszírozású fejlesztési projektekkel kapcsolatos feladatkörében

3.1. közreműködik az Európai Unió által biztosított forrásokkal - pl. az Európai Szociális Alappal, az Európai Regionális Fejlesztési Alappal és az Európai Stratégiai Befektetési Alappal - összefüggő tárcaközi, szakpolitikai tervezési munkákban,[668]

3.2. kifejleszti és működteti a projektek monitoring rendszerét, ennek keretében a kiemelt projektek tekintetében nyomon követi a projektszinten rögzített szakmai elvárások teljesülését, felügyeli a projektek számszerűsíthető céljainak, mérföldköveinek teljesülését, szükség esetén beavatkozást kezdeményez,[669]

3.3. vizsgálja a projektek keretében létrejövő egyes kiemelt jelentőségű szakmai eredménytermékek minőségét és szakmai tartalmát,[670]

3.4. közreműködik a 2007-2013 programozási időszak projektjeinek zárásával, ellenőrzéseivel és fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátásában,

3.5. ellátja a 2007-2013 programozási időszak kiemelt projektjeihez kapcsolódó fenntartási kötelezettségek teljesítését.

b) Koordinációs feladatai körében[671]

1. ellátja - a Felnőttképzési Főosztállyal együttműködve - az európai uniós forrásokból támogatott szakképzési programok és - a 2007-2013 és 2014-2020 programozási időszakban megvalósuló - felnőttképzési programok tervezésével és szakmai irányításával, a projektek előrehaladásának nyomon követésével, valamint a fenntartással kapcsolatos feladatokat,

2. részt vesz az operatív programok szakképzésfejlesztést és - a 2007-2013 és 2014-2020 programozási időszakban megvalósuló - egyes felnőttképzés fejlesztését szolgáló prioritásai megvalósításának nyomon követésében,

3. együttműködik az irányító hatóságokkal az éves fejlesztési keretek, szakmai koncepciók, felhívások szakmai tartalmának kialakítása során, figyelembe véve az összefüggő fejlesztéseket és az ágazati stratégiai célokat,

4. részt vesz a projektek tervezésével, megvalósításával összefüggő egyeztetéseken, tájékoztatást nyújt a projekt előrehaladásával, a felmerült problémák jellegével és a kezelésükre javasolt intézkedésekkel kapcsolatban,

5. biztosítja a VEKOP 8. és GINOP-6. prioritás kiemelt projektjeiben általa végzett szakmai minőségbiztosítási feladatok megvalósításához igénybe vett támogatás rendeltetésszerű felhasználását, a bizonyító dokumentumokat hiánytalanul megőrzi papír alapon és elektronikusan, a támogatási szerződésekben meghatározott időpontig megfelelően tárolja,

6. az európai uniós forrásból támogatott fejlesztési programokkal kapcsolatos feladatai ellátása körében rendszeresen egyeztet a Szakképzési Fejlesztési és Támogatási Főosztállyal és a Szakképzési Szabályozási és Intézményirányítási Főosztállyal,

7. véleményezi a projektekkel, az európai uniós források tervezésével, programozással és a programok végrehajtásával kapcsolatos jogszabálytervezeteket, előterjesztéseket.

I.6.4.2.2. Szakképzési Szabályozási és Intézményirányítási Főosztály[672]

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a szakképzéshez, a szakképzési hozzájárulás és támogatás rendszeréhez kapcsolódó törvényt, valamint annak végrehajtási jogszabályait (kormányrendeletek, miniszteri rendeletek),[673]

2. közreműködik a szakképzést érintő jogszabályok (a köznevelési törvény, felsőoktatási törvény, felnőttképzésről szóló törvény és a végrehajtási rendeleteik) módosításában,[674]

3. gondoskodik a szakmák, szakképesítések tekintetében a képzési és a kimeneti követelmények, programtantervek, illetve programkövetelmények előkészítéséről, jóváhagyásáról, kiadásáról.[675]

b) Koordinációs feladatai körében

1. képviseli a minisztériumot a szakképzéssel kapcsolatos feladatok tekintetében külső szervezetekkel történő egyeztetéseken (minisztériumok, gazdasági kamara, kormányhivatal stb.),

2. koordinálja a szakmákat, szakképesítéseket tartalmazó, kormányrendeletben kiadott, illetve honlapon közzétett jegyzék folyamatos fejlesztését és korszerűsítését,[676]

3.[677]

4. a nemzeti szabvány alapján a képzési és kimeneti követelmények, illetve a programkövetelmények figyelembevételével képzési területenként kidolgozza és közzéteszi a tanúsítási rendszerkövetelményeket,[678]

5. kidolgozza a szakképzésben alkalmazott oklevél- és bizonyítványnyomtatványt, valamint az azok kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványt, továbbá gondoskodik az OKJ-ban meghatározott szakképesítésekhez szükséges bizonyítványok és nyomtatványok előállításához és forgalmazásához szükséges minisztériumi engedélyek és az elkészítésükre jogosult nyomda minisztériumi kijelölésének előkészítéséről,[679]

6. ellátja a szakképzésben az egységes minőségirányítási rendszer előkészítésével kapcsolatos feladatokat,

7. kapcsolatot tart a szakképzésről szóló törvényben a Kormány ágazatért felelős tagja számára meghatározott feladatokat ellátó minisztériumi szervezeti egységekkel, a szakképzést folytató intézményekkel, gazdasági kamarákkal, együttműködik a köznevelési, a felsőoktatási és a felnőttképzési szakterülettel, a megyei kormányhivatal oktatási főosztályaival,[680]

8. előkészíti és vizsgálja a minisztérium által a gazdasági kamaráknak átadott szakképzési feladatok ellátását,

9. közreműködik a szakképzési stratégia nyomon követésével kapcsolatos feladatok ellátásában,

10. a szakképzési hatáskörök tekintetében ellátja a szakképzési államigazgatási szerv szakmai irányításával, illetve felügyeletével kapcsolatos feladatokat,[681]

11. működteti és fejleszti az iskolai szakképzés rendszerét,

12. ellátja a szakképzésért felelős miniszter által alapított és fenntartott szakképző intézmények feladatellátásának irányításával, felügyeletével kapcsolatos feladatokat,[682]

13. ellátja a szakképzési intézményfenntartó központ feladatellátásának irányításával, felügyeletével kapcsolatos feladatokat,[683]

14. közreműködik az egész életen át tartó tanulás stratégiájának megvalósításában a Szakképzési Fejlesztési és Támogatási Főosztállyal.[684]

c) Funkcionális feladatai körében

1. előkészíti a miniszter által megkötendő együttműködési megállapodásokat, ellátja azok formai és tartalmi fejlesztését,[685]

2. előkészíti a gazdasági kamara javaslata alapján az országos szakmai tanulmányi versenyek versenyfelhívását a Hivatalos Értesítőben történő közzététel céljából,[686]

3. előkészíti a szakképzésért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakmai tankönyvvé nyilvánítási eljárással és a szakképzési tankönyvjegyzékkel kapcsolatos döntéseket,[687]

4. a szakképzési államigazgatási szerven keresztül működteti a szakmai vizsgák, képesítő vizsgák lebonyolításának és az adatszolgáltatásnak az informatikai támogatását és a szakmai vizsgán, valamint a képesítő vizsgán kiadott bizonyítványok központi elektronikus nyilvántartását,[688]

5.[689]

6.[690]

7. közreműködik a Digitális Jólét Programban és a Digitális Oktatási Stratégiában meghatározott feladatok megvalósításában,

8.[691]

9. javaslatot készít a szakképző intézmények finanszírozására,[692]

10. elemzi a szakképzési intézményrendszer igénybevételének és feltételrendszere alakulásának helyzetét.

11. ellátja a szakképzés nemzetközi kapcsolataiból fakadó feladatokat, előkészíti a szakképzés területén a nemzetközi vonatkozású szakmai anyagokat,[693]

11.1. az OECD-vel összefüggésben:

11.1.1. ellátja az OECD-tagsággal összefüggő, a szakképzésért felelős helyettes államtitkár felelősségébe tartozó feladatokat (felmérésekben való részvétel, jelentések készítése),

11.1.2. képviseli a szakterületet az OECD ülésein, illetve szakmai bizottságaiban: PIAAC Irányítótestület (PIAAC BPC), Szakképzési Szakértői Munkacsoport (NE VET) és a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó alárendelt munkacsoportok,

11.2. az Európai Unióval összefüggésben:

11.2.1. ellátja a szakképzési képviseletet az Oktatás és képzés, Foglalkoztatási, Versenyképességi, Európa 2020 EKTB szakértői munkacsoportokban,

11.2.2. közreműködik a Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO), valamint az Oktatási, Ifjúsági és Sport Tanács (EYSC) üléseinek, a kormánydelegáció mandátumának egyeztetésében a szakképzés vonatkozásában, közreműködik az Európai Tanács (EiT) - felelősségi körébe tartozó - témáinak előkészítésében, a tárgyalási mandátumok kialakításában, egyeztetésében,

11.2.3. ellátja az OIKST munkáját előkészítő tanácsi formációkban való minisztériumi képviseletet, különös tekintettel az Oktatási Tanácsi Munkacsoportban (Education Committee) folyó tárgyalásokra,

11.2.4. közreműködik az Európai Bizottság ESZA Bizottságának (ESF Committee) munkájában,

11.2.5. közreműködik az Európai Bizottság Foglalkoztatási Bizottságának (Employment Committee) munkájában, a Foglalkoztatási Bizottság által tárgyalt anyagok feldolgozásában, véleményezésében, a magyar álláspont kialakításában a szakképzés vonatkozásában,

11.2.6. részt vesz az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP) Igazgatótestületének munkájában,

11.2.7. részt vesz az Európai Képzési Alapítvány (ETF) Igazgatótestületének munkájában,

11.2.8. ellátja az Európai Bizottság Szakképzési Főigazgatók (DGVT) informális vezetői testületében a magyar főigazgatói szerepkörből adódó feladatokat,

11.2.9. részt vesz az Európai Bizottság Oktatás és Képzés 2020 munkaprogramjának szakértői munkacsoportjainak munkájában,

11.2.10. ellátja a Refernet Nemzeti Képviselő feladataival járó kötelezettségeket,

11.2.11. ellátja az EURES és az ESCO (European Classification) magyarországi rendszere működtetésének a szakképesítéseket érintő feladatait,

11.2.12. koordinálja az Európai Tanács szakképzést érintő ajánlásainak végrehajtását,

11.3. közreműködik az Európa 2020 Stratégia hazai végrehajtásával, az Európai Bizottság, az ILO, az UNESCO iránymutatásaival és ajánlásaival kapcsolatos szakképzési stratégiák és jelentések, intézkedési tervek kidolgozásában, és részt vesz az ezzel összefüggő tárcaközi munkában,

11.4. közreműködik a Gazdasági Vegyes Bizottságok munkáját előkészítő feladatokban, és ellátja a szakképzés bilaterális kapcsolatainak fejlesztését,

11.5. ellátja a minisztérium és a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara közötti együttműködésből származó feladatokat,

11.6. együttműködik az Amerikai Kereskedelmi Kamarával és más bilaterális szervezetekkel a szakképzést érintő feladatokban.

d) Egyéb feladatai körében

1. elkészíti az Országgyűlésből érkező, a főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó területet érintő szóbeli és írásbeli kérdésekre, valamint interpellációkra vonatkozó válaszokat,

2. választ ad a minisztériumhoz érkezett szakképzési hozzájárulási és támogatási jogi tárgyú beadványokra.

I.6.4.2.3. Szakképzési Fejlesztési és Támogatási Főosztály[694]

a) Kodifikációs feladatai körében

1. közreműködik a szakképzést, a szakképzési hozzájárulási, valamint támogatási rendszert érintő jogszabályok szakmai előkészítésében, véleményezésében,[695]

2.[696]

b) Koordinációs feladatai körében

1. képviseli a minisztériumot a képzési stratégiai, szakképzés-fejlesztési, digitális módszertani és a kapcsolódó nemzetközi feladatok tekintetében külső szervezetekkel történő egyeztetéseken (minisztériumok, gazdasági kamara, nemzetközi gazdasági kamarák, kormányhivatal stb.),[697]

2. részt vesz a minisztériumnak a szakképzés-fejlesztéssel kapcsolatos feladatok tekintetében külső szervezetekkel történő egyeztetésein (minisztériumok, gazdasági kamara, kormányhivatal, ágazati készségtanácsok, ágazati képző központok, vállalatok stb.),

3.[698]

4. közreműködik az egész életen át tartó tanulás stratégiájának megvalósításában a Szakképzési Szabályozási és Intézményirányítási Főosztállyal,

5. kapcsolatot tart a minisztériumokkal, a szakképzést folytató intézményekkel, gazdasági kamarákkal, a köznevelési és a felsőoktatási szakterülettel a szakképzés-fejlesztéssel összefüggő szakmai fejlesztések és feladatok tekintetében,[699]

6. javaslatot tesz a statisztikai rendszer folyamatos korszerűsítésére, az EU- és a hazai programok nyomon követéséhez szükséges indikátorrendszer igényeinek figyelembevételével,

7. előkészíti és vizsgálja a minisztérium által a gazdasági és szakmai kamaráknak átadott szakképzési feladatok ellátását,[700]

8. feladatkörét érintően részt vesz az állami szakképzési államigazgatási szerv szakmai irányításával, illetve felügyeletével kapcsolatos feladatok ellátásában,[701]

9. feladatkörét illetően közreműködik a Digitális Jólét Programban és a Digitális Oktatási Stratégiában meghatározott feladatok megvalósításában, közreműködik a szakképzési feladatok ellátásának koordinációjában,[702]

10.[703]

11.[704]

12. ellátja a Szakképzési Innovációs Tanács titkársági feladatait,

13. ellátja az ágazati készségtanácsok működésével kapcsolatos minisztériumi feladatokat.

c) Funkcionális feladatai körében[705]

1. módszertani fejlesztéseket és mintaprojekteket kezdeményez és felügyel a duális szakképzés és az ágazati képző központok fejlesztése érdekében, figyelemmel kíséri és segíti a projektek előrehaladását, működésük tapasztalatairól elemzéseket készít,

2. figyelemmel kíséri a projektekkel, az európai uniós források tervezésével, programozással és a programok végrehajtásával kapcsolatos folyamatokat, elérni kívánt célokat, terveket,

3. ellátja a Modern Városok Program keretében a szakképzési fejlesztési tevékenységekhez kapcsolódó tervezési, előkészítési, koordinációs, ellenőrzési és beszámolási feladatokat,

4. ellátja a szakképzési centrumok tartalmi és infrastrukturális fejlesztéseihez kapcsolódó tervezési, előkészítési, koordinációs, beszámolási feladatokat,

5. részt vesz a szakképzés területén létrejövő K+F+I programok megalkotásában és a megvalósításukkal kapcsolatos feladatokban,

6. ellátja a minisztérium szakképzés-fejlesztéssel kapcsolatos feladatait, részt vesz a kutatás-fejlesztést szolgáló tárcaprogramok, stratégiák kidolgozásában, részt vesz a fejlesztésekhez szükséges források tervezésében, a szakképzés-fejlesztési stratégiák készítésében,

7. közreműködik a leghatékonyabb ösztönzési, támogatási, stratégiai módszerek kidolgozásában a képzés előmozdítása érdekében a szakképzés területén,

8. irányelveket dolgoz ki a képzési alaprész felhasználására,

9. javaslatot tesz a GFA képzési alaprész, fejezeti kezelési előirányzatok vagy európai uniós forrás terhére megvalósítandó szakképzési programokra,

10. ellátja a GFA képzési alaprész kezelésének szakmai feladatait, kapcsolatot tart az alapkezelő szervvel,

11. a GFA képzési alaprészéből egyedi döntéssel nyújtható támogatások keretében

11.1. előkészíti a miniszteri visszaigazolásokat, támogatói döntéseket,

11.2. a támogató döntését követően intézkedik a szakképzési államigazgatási szerv felé a kötelezettségvállalás érdekében,

12. előkészíti a GFA terhére nyújtott támogatásról szóló döntést, intézkedik a szakképzési államigazgatási szerv felé a kötelezettségvállalás érdekében, szükség szerint részt vesz a kötelezettségvállalási dokumentumok előkészítésében, intézkedik a támogatási összeg folyósítása érdekében, kiállítja vagy előkészíti a teljesítésigazolásokat,

13. segíti és felügyeli a szakképzési államigazgatási szervnek a GFA képzési alaprésszel kapcsolatos feladatellátását,

14. tervezi és ellenőrzi a GFA képzési alaprész éves felhasználását,

15. közreműködik a Digitális Jólét Programban és a Digitális Oktatási Stratégiában meghatározott feladatok projektekben megvalósításra kerülő feladatai végrehajtásának nyomon követésében,

16. elemzéseket készít a képzési alaprész felhasználásáról,

17. javaslatot készít a szakképzési hozzájárulás és a képzési alaprész forrás- és felhasználási rendszerének fejlesztésére,

18. ellátja a szakmai kezelésébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos költségvetés-tervezési, támogatások biztosítására, kezelésére vonatkozó szakmai feladatokat,

19. előkészíti a gazdasági és szakmai kamarák szakképzési feladatait szabályozó megállapodásokat, vizsgálja azok végrehajtását, javaslatot tesz a megállapodások módosítására.

d) Egyéb feladatai körében

1. elkészíti az Országgyűlésből érkező, a főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó területet érintő szóbeli és írásbeli kérdésekre, valamint interpellációkra vonatkozó válaszokat,

2. választ ad a minisztériumhoz érkezett a főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó területet érintő beadványokra.

I.6.4.3. A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek[706]

I.6.4.3.1. Felsőoktatásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

A Felsőoktatásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság az 1. melléklet 106. §-ában meghatározott általános feladatain túl, egyéb feladatai körében

1. ellátja a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács titkárságának működtetésével kapcsolatos feladatokat,

2. működteti a Nemzeti Bologna Bizottságot, koordinálja a bolognai folyamatban való magyar részvétellel kapcsolatos feladatok végrehajtását,

3. kapcsolatot tart a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsággal, az Oktatási Hivatallal,

4. ellátja a Magyar Képesítési Keretrendszerrel kapcsolatos, felsőoktatást érintő feladatokat,

5. előkészíti a minisztérium intézményi munkatervére vonatkozó, a felsőoktatási ágazatot érintő javaslatokat, valamint - az előbbiek alapján - a felsőoktatási ágazat egyeztetett féléves munkatervét, figyelemmel kíséri a munkatervben foglalt, a jogszabályok szerinti, a minisztérium vezetői értekezletein meghatározott, valamint a felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár által egyedileg meghatározott feladatok végrehajtását,[707]

6. koordinálja a felsőoktatási szakterületre érkező előterjesztések, jogszabálytervezetek véleményezését, és az érintett szervezeti egységektől határidőben beérkezett vélemények alapján elkészíti és továbbítja az egységes felsőoktatási ágazati álláspontot tartalmazó választervezetet,

7. ellátja a Kormány ügyrendjében nevesített, a kormányzati döntéshozatalt előkészítő testületek értekezleteinek, valamint a kormányülések napirendjeivel kapcsolatos vezetői felkészítésből adódó, a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek kompetenciájába tartozó feladatokat,

8. közreműködik a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek által előkészített jogszabálytervezetek, kormány-előterjesztések koncepciójának, tervezetének egyeztetésében.

9. a digitalizációért felelős helyettes államtitkár mellett közreműködik a Digitális Jólét Programban és a Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájában meghatározott, a felsőoktatási szakterületet érintő részfeladatok megvalósításában, közreműködik a felsőoktatási feladatok ellátásának koordinációjában.[708]

I.6.4.3.2. Felsőoktatási Képzési Főosztály

a) A Felsőoktatási Képzési Főosztály koordinációs feladatai körében

1. felelős a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásával kapcsolatos minisztériumi, valamint a képzési és képzésfejlesztési feladatok ellátásáért és az állami (rész)ösztöndíjas képzésbe felvehető hallgatói létszám megállapításával kapcsolatos döntések előkészítéséért,

2. intézi a pedagógusképzés felsőoktatási feladatait,

3. részt vesz a Magyar Képesítési Keretrendszerrel kapcsolatos felsőoktatási feladatok előkészítésében, végrehajtásában,

4. kapcsolatot tart a felsőoktatási intézményekkel a főosztály feladatkörébe tartozó ügyekben,

5. előkészíti a felsőoktatási ágazatot érintő alapítványok és közalapítványok alapító okiratainak módosítását,

6. ellátja a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerrel kapcsolatos szakterületi feladatokat, valamint a felsőoktatási szakterületet érintő esélyegyenlőséggel, fogyatékossággal élő hallgatókkal kapcsolatos feladatokat,

7. ellátja a felsőoktatási tudományos képzéssel (doktori képzés) kapcsolatos döntések előkészítését, és közreműködik az annak támogatásával kapcsolatos döntések előkészítésében,

8. együttműködik a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsággal, az Országos Doktori Tanáccsal, a Felsőoktatási Tervezési Testülettel, valamint az Oktatási Hivatallal,

9. szakmai véleményt ad a hallgatói jogok és kötelezettségek teljesítésével összefüggő megkeresésekkel kapcsolatban,

10. közreműködik az intézményfejlesztési tervek főosztályt érintő tematikus tartalmának vizsgálatában, különös tekintettel az intézményfejlesztési tervekben foglalt képzési tervekre,

11. kapcsolatot tart a külhoni felsőoktatási intézményekkel,

12. kapcsolatot tart a külhoni felsőoktatás-fejlesztésre tekintettel folytatott székhelyen kívüli képzésekkel rendelkező magyarországi felsőoktatási intézményekkel,

13. szakmailag előkészíti a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár külhoni felsőoktatási tevékenységével kapcsolatos utazásokat,

14. kapcsolatot tart a külhoni felsőoktatási pályázatok lebonyolító szervezetével.

b) A Felsőoktatási Képzési Főosztály funkcionális feladatai körében

1. ellátja a felsőoktatásban a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő, az oklevelek, végzettségek és szakképzettségek elismerésével kapcsolatos igazgatási feladatokat,

2. előkészíti az állami felsőoktatási intézmények által fenntartott köznevelési intézményekkel kapcsolatos fenntartói döntéseket,

3. ellátja a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjjal kapcsolatos szakmai feladatokat,

4. előkészíti a felsőoktatási ágazati jogszabályok és módosításaik tervezetét,

5. részt vesz a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználási irányai meghatározásában,

6. előkészíti a képzések létesítési eljárásával kapcsolatos miniszteri döntéseket,

7. előkészíti a külhoni felsőoktatási tárgyú szerződések szakmai tartalmát,[709]

8. ellenőrzi a külhoni felsőoktatási támogatások szakmai felhasználását,[710]

9. részt vesz a külhoni felsőoktatási pályázatok előkészítésében,

10. ellátja a Makovecz Ösztöndíj Programmal kapcsolatos feladatokat,

11. előkészíti a székhelyen kívüli képzési helyek felsőoktatási felvételi meghirdetéseit,

12. a Felsőoktatási Intézményirányítási és Finanszírozási Főosztállyal együttműködve javaslatot tesz a magyarországi felsőoktatási intézmények külhoni felsőoktatási tevékenységének támogatására,

13. javaslatot tesz a külhoni felsőoktatási feladatokkal összefüggő jogszabályok módosítására,

14. ellátja a külhoni felsőoktatással összefüggő egyéb feladatokat.

15. közreműködik a feladatait érintő felsőoktatási stratégiai és fejlesztési programok kialakításában, megvalósításában és nyomon követésében, valamint részt vesz a felsőoktatás digitalizációjához kapcsolódó szakmai feladatok ellátásában.[711]

c) A Felsőoktatási Képzési Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. előkészíti az 5. függelék "A) A kiadmányozási jogkör átruházása egyéb ügyekben" pontjában feladataként megjelölt hatósági döntéseket,

2. előkészíti az 5. függelék "B) A kiadmányozási jogkör átruházása hatósági ügyekben" pontjában feladataként megjelölt döntéseket.

I.6.4.3.3. Felsőoktatási Stratégiai és Intézményfejlesztési Főosztály[712]

A Főosztály feladatai

a) Koordinációs feladatai körében

1. koordinálja a felsőoktatási stratégia és fejlesztési programok kialakítását, megvalósítását és nyomon követését,

2. közreműködik a felsőoktatást érintő hazai, európai uniós és nemzetközi stratégiai és fejlesztési programok szakmai feladatainak ellátásában,

3. közreműködik a Magyar Tudomány Ünnepe felsőoktatási programjainak koordinálásában,

4. végzi a felsőoktatási minőségpolitikával kapcsolatos ágazati feladatokat, segíti a felsőoktatási intézmények belső minőségbiztosításának fejlesztését,

5. közreműködik az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) Nemzeti Program megvalósításával, valamint a digitális felsőoktatási tananyagok és egyéb tudományos tartalmak elérhetővé tételével kapcsolatos minisztériumi szakmai feladatok ellátásában,

6. ellátja a nemzeti felsőoktatási kiválóság és tehetséggondozás rendszerével, valamint a lemorzsolódás csökkentésével kapcsolatos ágazati feladatokat, koordinálja a kapcsolódó ösztöndíjprogramokat, javaslatot tesz azok szabályozására,[713]

7. koordinálja a felsőoktatás stratégiai és fejlesztési feladataiból adódó programok, ágazati feladatok kidolgozását és megvalósítását, javaslatot tesz azok szabályozására,

8. közreműködik az intézményfejlesztési tervek főosztályt érintő tematikus tartalmának vizsgálatában, különös tekintettel a stratégiai szinergiára és a fejlesztési elemekre,

9. kapcsolatot tart a duális képzésben részt vevő felekkel, részt vesz a felsőfokú duális képzést népszerűsítő szakmai feladatokban, közreműködik a duális képzéssel kapcsolatos döntések meghozatalában, szükség esetén együttműködik a Duális Képzési Tanáccsal,[714]

10. ellátja a hazai és nemzetközi felsőoktatási mobilitással, valamint a felsőoktatás nemzetköziesítésével kapcsolatos ágazati feladatokat,

11. az európai uniós és nemzetközi feladatai körében közreműködik a felsőoktatási ágazatot érintő feladatok ellátásában, valamint az európai uniós és egyéb nemzetközi szervezeti tagságból következő feladatok megvalósításában,

12. részt vesz a főosztály feladatköréhez kapcsolódó fejezeti kezelésű előirányzatok tervezésében, biztosítja az Európai Unió által társfinanszírozott forrásokkal, valamint az egyéb forrásból támogatott programokkal való összhangot.

13. koordinálja és végzi a felsőoktatás digitalizációjával kapcsolatos ágazati feladatokat.[715]

b) Felsőoktatási fejlesztéspolitikai feladatai körében, az európai uniós fejlesztési programok tekintetében

1. részt vesz a felsőoktatást érintő európai uniós fejlesztéspolitikával kapcsolatos egyeztetéseken,

2. együttműködik a stratégiai döntések előkészítését segítő, hatásait vizsgáló, a stratégiai tervezést támogató felmérések, adatgyűjtések, elemzések készítésében,

3. részt vesz a felsőoktatási és a felsőoktatást érintő programok előkészítésével, nyomon követésével és értékelésével kapcsolatos szakmai feladatok ellátásában.

c) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében előkészíti az 5. függelék "A) A kiadmányozási jogkör átruházása egyéb ügyekben" pontjában feladataként megjelölt döntéseket.

I.6.4.3.4. Felsőoktatási Intézményirányítási és Finanszírozási Főosztály

a) A Felsőoktatási Intézményirányítási és Finanszírozási Főosztály koordinációs feladatai körében

1. ellátja az állami felsőoktatási intézmények fenntartói irányításából eredő, törvényben meghatározott feladatokat, kapcsolatot tart az állami felsőoktatási intézmények működtetésével kapcsolatos ügyekben,

2. ellátja a felsőoktatási intézményfejlesztési tervekkel kapcsolatos véleményezési, igazgatási és koordinációs feladatokat,

3. részt vesz a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek által előkészített jogszabálytervezetek, kormány-előterjesztések koncepciójának, tervezetének államtitkárságon belüli egyeztetésében, feladatkörébe tartozó ügyekben kormány-előterjesztés tervezetet készít,

4. ellátja a felsőoktatás területén adományozható köztársasági elnöki, valamint miniszteri kitüntetésekkel és egyéb oktatási elismerésekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat.

b) A Felsőoktatási Intézményirányítási és Finanszírozási Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. előkészíti az 5. függelék "A) A kiadmányozási jogkör átruházása egyéb ügyekben" pontjában feladataként megjelölt hatósági döntéseket,

2. előkészíti az 5. függelék "B) A kiadmányozási jogkör átruházása hatósági ügyekben" pontjában feladataként megjelölt döntéseket.

c) A Felsőoktatási Intézményirányítási és Finanszírozási Főosztály funkcionális feladatai körében

1. előkészíti a felsőoktatás szervezetét érintő, a köztársasági elnök és a miniszterelnök hatáskörébe tartozó kinevezéseket és felmentéseket, valamint a magasabb vezetői megbízásokat és felmentéseket,

2. jóváhagyásra előkészíti a miniszter hatáskörébe tartozó állami felsőoktatási intézmények rektorainak, kancellárjainak vezetői illetményére és munkaköri leírására vonatkozó javaslatot, ellátja a fenntartó hatáskörébe tartozó munkáltatói jogok gyakorlásából fakadó adminisztrációs feladatokat,

3. előkészíti az állami felsőoktatási intézmény belső ellenőrzési vezetője megbízásának és a megbízás visszavonásának a fenntartó előzetes egyetértésével összefüggő feladatait,

4. a felsőoktatási ágazat tekintetében koordinálja és felügyeli a kötelezően közzéteendő közérdekű adatok közzétételét,

5. előkészíti az állami felsőoktatási intézmények alapító (megszüntető) okiratait és az alapító okiratok módosítását, ellenőrzi a szervezeti és működési szabályzataikat,

6. elkészíti az állami felsőoktatási intézmények, háttérintézmények esetleges átszervezésére vonatkozó részletes átszervezési feladat- és ütemtervet az érintett szakterületek bevonásával,

7. szakmailag előkészíti és koordinálja az állami felsőoktatási intézmények vagyongazdálkodásával összefüggő ágazati feladatokat,

8. ellátja az állami felsőoktatási intézményekben működő konzisztóriumokkal kapcsolatos ágazati feladatokat,

9. szakmapolitikai prioritások meghatározása útján koordinálja a felsőoktatási ágazat költségvetési tervezését,

10. ellátja a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt álló szervezeti egységek hatáskörébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséből eredő feladatokat,

11. ellátja a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt álló szervezeti egységek feladatkörébe tartozó költségvetés-tervezési feladatokat, előkészíti a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatos pénzügyi intézkedéseket, közreműködik azok végrehajtásában,

12. ellátja a felsőoktatási intézmények költségvetésének tervezésével és beszámoltatásával, a nem állami felsőoktatási intézmények finanszírozásával, a felsőoktatási intézmények finanszírozásának szabályozásával kapcsolatos feladatokat,

13. kialakítja az állami felsőoktatási intézmények vezetőinek rendszeres adatszolgáltatási rendszerét, az érkező adatszolgáltatásokat feldolgozza és elemzi,

14. közreműködik a felsőoktatási intézmény működése, gazdálkodása ellenőrzése céljából az intézmény tanulmányi, gazdálkodási, illetve egyéb nyilvántartási adatainak ellenőrzésében,

15. összefogja és koordinálja a felsőoktatási terület ágazati és fenntartói irányítást érintő statisztikai, adatgyűjtési és információs rendszereinek működtetését,

16. megszervezi és végrehajtja az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programnak megfelelő ágazati és fenntartói irányítást érintő felsőoktatási adatgyűjtéseket, adatellenőrzést, adatfeldolgozást és adatszolgáltatást, egyeztetve az oktatási ágazat más főosztályaival, összeállítja, megszerkeszti az adatgyűjtésekről szóló statisztikai tájékoztatókat, felügyeli az oktatási ágazat statisztikai nyilvántartásait,

17. a felsőoktatási szakterületek részére biztosítja az eseti és rendszeres elemzésekhez szükséges pénzügyi, gazdálkodási jellegű adatokat, elsődleges elemzéseket, prognózisokat készít,

18. a felsőoktatási ágazati statisztika fejlesztése körében karbantartja az ágazati és fenntartói irányítást érintő statisztikai kérdőíveket, a statisztikai fogalomrendszereket, részt vesz a statisztikák harmonizációját és nemzetközileg összehasonlítható indikátorok fejlesztését célzó hazai programokban,

19. ellátja a felsőoktatási fejezeti kezelésű előirányzatok tervezésével, felhasználásával és beszámoltatásával kapcsolatos pénzügyi feladatokat,

20. az egyházi és magán felsőoktatási intézmények tekintetében ellátja a költségvetési törvényben meghatározott állami oktatási célú támogatások tervezésével, folyósításával, nyilvántartásával kapcsolatos pénzügyi feladatokat,

21. koordinálja a felsőoktatási szakterület pénzügyi-gazdálkodási jellegű statisztikai, adatgyűjtési és információs rendszereinek működését,

22. közreműködik a stratégiai döntések előkészítését szolgáló, hatásait vizsgáló, a stratégiai tervezést támogató felmérések, adatgyűjtések, elemzések elkészítésében,

23. közreműködik a feladatait érintő felsőoktatási stratégiai és fejlesztési programok kialakításában, megvalósításában és nyomon követésében, valamint részt vesz a felsőoktatás digitalizációjához kapcsolódó szakmai feladatok ellátásában,[716]

24. ellátja az állam által létrehozott közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelői alapítványok fenntartásában működő felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos, a főosztály feladatkörébe tartozó feladatokat,[717]

25. koordinálja a felsőoktatási intézményt fenntartó állam által alapított közfeladatot ellátó vagyonkezelői alapítvány alapítói jogai gyakorlásának körébe eső ügyeket,[718]

26. részt vesz a felsőoktatási intézményt fenntartó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány alapítványi alapító okiratának előkészítésében,[719]

27. véleményezi az állam által létrehozott közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő vagyonkezelői alapítvány felügyelőbizottságának ügyrendjét, befektetési szabályzatát, valamint az alapítói jogok gyakorlójának jóváhagyását igénylő egyéb alapítványi dokumentumokat,[720]

28. ellátja a Modern Városok Program keretében a szakterületéhez kapcsolódó tervezési, előkészítési, koordinációs, ellenőrzési, beszámoltatási és adatszolgáltatási feladatokat.[721]

I.6.5. A körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységek[722]

I.6.5.0.1. A Körforgásos Gazdaság Fejlesztésért, Energia- és Klímapolitikáért Felelős Államtitkári Kabinet[723]

A Körforgásos Gazdaság Fejlesztéséért, Energia- és Klímapolitikáért Felelős Államtitkári Kabinet

1. segíti a körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár jogszabályban és közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott tevékenységének az ellátását,

2. ellátja az Energetikai Innovációs Tanáccsal kapcsolatos koordinációs és titkársági feladatokat,

3. részt vesz a nemzetközi és európai uniós energia- és klímapolitikai szakterületet érintő koordinációs feladatokban, illetve kapcsolatot tart és folyamatos egyeztetéseket folytat a Magyarország EU mellett működő Állandó Képviseletével.

I.6.5.0.2. Stratégiai Tervezési és Programozási Főosztály[724]

A Főosztály feladatai

a) Koordinációs feladatai körében

1. koordinálja a nemzetközi jogszabályi kötelezettségen alapuló és az energiastratégiához kapcsolódó hazai, uniós és nemzetközi jelentések elkészítését, gondoskodik a jelentések leadásáról,[725]

2. a feladat- és hatáskörébe tartozó európai uniós kohéziós politikai ügyek tekintetében kapcsolatot tart az illetékes irányító hatóságokkal és a fejlesztéspolitika elemzési, értékelési és monitoring rendszeréért felelős szakterülettel.

b) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében:

1. részt vesz a Nemzeti Energia és Klímatervek (NEKT) kialakításához kapcsolódó európai bizottsági szakértői munkacsoportok munkájában,

2. közreműködik az OECD, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) és más energia- és klímapolitikai elemzési műhelyek munkájában; kialakítja a szakmai álláspontokat,

3. közreműködik a nemzetközi beruházási együttműködések elősegítéséért (földgáz, villamos energia, kőolaj területén), valamint a közös nemzetközi energetikai infrastruktúra projektek kialakításában,

4. részt vesz a Central and South Eastern Europe Connectivity (CESEC) együttműködésben, a földgáz és villamos energia projektek megvalósítása terén,[726]

5. közreműködik a Transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról szóló rendeletből (TEN-E rendelet) fakadó feladatok, valamint az uniós közös európai érdekeket szolgáló fontos projektekkel (IPCEI) kapcsolatos feladatok ellátásában,[727]

6. közreműködik az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) Energia programjával összefüggő feladatokban képviselve a magyar érdekeket,

7. közreműködik a többéves pénzügyi keretterv (MFF) kidolgozásában, tervezésében az energiapolitikát érintő szakmai feladatok tekintetében.

8. stratégiai érintettségű témákban szakmai támogatást nyújt a nemzetközi tárgyalásokon és az európai uniós döntéshozatalban képviselendő tárgyalási álláspontok kialakításához.[728]

c) Funkcionális feladatai körében:[729]

1. kidolgozza és meghatározott időközönként felülvizsgálja a Nemzeti Energiastratégiát, és ellátja a monitoring tevékenységet,

2. felelős az Energiaunió irányításáról szóló rendelet alapján a Nemzeti Energia és Klímatervek (NEKT) elkészítéséért, felülvizsgálatáért - kiemelten - a Klímapolitikai Főosztály és az Energiahatékonysági Főosztály bevonásával,

3. kidolgozza a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát a Klímapolitikai Főosztály bevonásával, amely javaslatokat dolgoz ki Magyarország 2050-re vállalt klímasemlegességének elérését célzó intézkedésekre,

4. vizsgálja a hidrogén stratégiai szintű felhasználási lehetőségeit, felel a hazai hidrogénstratégia kidolgozásáért, és összehangolja annak végrehajtását,

5. figyelemmel kíséri a nemzetközi energiapolitikai és energiastratégiai döntéseket, valamint az infrastruktúra projektek előrehaladását,

6. képviseli az energiastratégiai és az energiapolitikai ágazatot a más minisztériumok és egyéb szervek által készített ágazati politikák kidolgozása során,

7. felel az alternatív meghajtású járművek elterjedését szolgáló fejlesztési koncepció kidolgozásáért,

8. kidolgozza az államtitkár feladatkörébe tartozó kiemelt projektekhez szükséges stratégiai elemzéseket,

9. elkészíti és koordinálja az államtitkár irányítása alá tartozó teljes szakterületet lefedő szakpolitikai jelentéseket és feladatkörét érintően közreműködik a klímapolitikával kapcsolatos jelentések elkészítésében,

10. ellátja az európai uniós fejlesztési időszakokban az energia- és klímapolitikát érintő szakterületi felelősségből adódó, a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 18. §-ában meghatározott feladatokat, és a 20. §-a szerinti javaslattételt a GINOP 4. és a VEKOP 5. prioritási tengelye tekintetében az államtitkár irányítása alá tartozó szakfőosztályok bevonásával,

11. ellátja a stratégiai tervezés fő irányvonalaiból levezetett fejlesztéspolitikai igények mentén az energiaszektor fejlesztését, modernizációját és dekarbonizációját segítő célelőirányzatok, valamint a zöldítési célú egyéb hazai és nemzetközi források szakpolitikai tervezését, fejlesztési koncepció kialakítását az államtitkári titkárság szakfőosztályainak bevonásával,

12. felel a KEHOP 5. prioritási tengelye tekintetében a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 18. §-ában meghatározott feladatok ellátásáért,

13. ellátja az üvegházhatású gázok kibocsátási jogosultságainak értékesítéséből származó bevételek esetén azok energia- és klímapolitikai célú felhasználásának szakpolitikai tervezését,

14. a feladat- és hatáskörébe tartozó európai uniós kohéziós ügyekben ellátja az államtitkár irányítása alá tartozó szakterületekhez tartozó energia- és klímapolitikai tervezési, programozás, stratégiai feladatokat, közreműködik a többéves pénzügyi keretterv (MFF) és operatív programok kidolgozásában, tervezésében az energia- és klímapolitikát érintő szakmai feladatok tekintetében,

15. koordinálja a gazdasági helyreállítást és az ellenállóképesség erősítését segítő uniós pénzügyi eszköz (RRF) tervezését az államtitkár felelősségi körébe tartozó energia- és klímapolitikai területen.

I.6.5.0.3. Stratégiai Főosztály[730]

I.6.5.1. Az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek[731]

I.6.5.1.1. Energiapolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság[732]

Az Energiapolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság segíti az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár tevékenységének az ellátását, ennek keretében ellátja az 1. melléklet 106. §-ában rögzített titkársági feladatokat.[733]

I.6.5.1.2. Energiagazdálkodási, Atomenergia és Bányászati Főosztály[734]

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti - a jogharmonizációs kötelezettségek, valamint a nemzeti stratégiák alapján, tagállami jogkörben felmerülő körben - a földgáz-, a távhőszektor, valamint az atomenergiához és a bányászathoz kapcsolódó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét, valamint az ezek megalapozásához szükséges szakmai anyagokat,

2. elkészíti a földgázellátást, a távhőszabályozást érintő, valamint az atomenergia és a bányászati tárgyú döntések előkészítéséhez kapcsolódó hatásvizsgálatokat,

3. közreműködik a villamosenergia tárgyú, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezésével összefüggő jogszabályalkotáshoz kapcsolódó hatásvizsgálatok elkészítésében,[735]

4. előkészíti a tárca földgáz- és távhőszektorhoz kapcsolódó, valamint atomenergia és bányászati tárgyú jogalkotási programját, továbbá a Kormány földgázipari, távhőszabályozási, valamint atomenergia és bányászati tárgyú törvényalkotási programjára és munkatervére vonatkozó szakmai javaslatot.

5. felel a hidrogén - vezetékes szállítására és elosztására - vonatkozó szabályozás előkészítéséért, valamint a kapcsolódó témakörökben érintett kormányzati és szakmai társadalmi szervekkel való egyeztetésért.[736]

b) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében felel a szénipari szerkezetátalakítási támogatás meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti miniszteri határozatok előkészítéséért.

c) Funkcionális feladatai körében

1. biztosítja a helyettes államtitkár, valamint az irányítása alá tartozó szervezetek feladatkörébe tartozó atomenergia és bányászati ügyekben a jogszerűséget,

2. előkészíti a földgázipari és távhőszabályozási, valamint az atomenergia és bányászati tárgyú döntéseket, figyelemmel kíséri végrehajtásukat,

3. közreműködik - a jogharmonizációs kötelezettségek, valamint a nemzeti stratégiák alapján, tagállami jogkörben felmerülő körben - a villamosenergia-szektorhoz és az elektromobilitáshoz kapcsolódó energetikai tárgyú jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök megalapozásához szükséges szakmai anyagok kialakításában,

4. közreműködik az energiaszabályozási tárgyú döntések előkészítésében, ennek során piacmonitoringot folytat és energiagazdálkodási szempontú elemzéseket végez,

5. kidolgozza a bányászati koncessziós politikát, felel a bányászati koncessziókkal összefüggő döntések előkészítéséért, ennek keretében a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv részére adatszolgáltatást teljesít a koncessziós pályázati kiírásokhoz, a koncessziós szerződésekhez, támogatja a koncessziós pályázatokat értékelő Bíráló Bizottság munkáját, és gyakorolja a koncessziós szerződés teljesítésével, végrehajtásával és ellenőrzésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket,[737]

6. ellátja a földgázzal és távhővel kapcsolatos árszabályozási feladatokat,[738]

7. felel a bányabezárással és a korábbi állami szénbányászati tevékenységből eredő tájrendezéssel kapcsolatos állami kötelezettségből a minisztériumra háruló feladatok ellátásáért, felel a bányajáradékkal, az ásványvagyongazdálkodással, a földtani kutatással összefüggő döntések előkészítéséért,

8. ellátja a földgáz- és távhőszabályozás, valamint az atomenergia és bányászati szabályozást érintő tájékoztatási feladatok előkészítését,[739]

9. kezdeményezi a tevékenységéhez kapcsolódóan jelentkező szakmai közreműködés igényének felmerülése esetén a megfelelő kompetenciával rendelkező főosztály, egyéb szerv, szervezet bevonását,

10. jóváhagyásra felterjeszti a miniszter részére a KNPA-t érintő - a Költségvetési Főosztály által megküldött - elemi költségvetést és éves költségvetési beszámolót,[740]

11. szakmailag előkészíti a miniszternek az Országos Atomenergia Hivatallal és a KNPA-val kapcsolatos döntéseit,[741]

12. előkészíti az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos kormányzati és országgyűlési beszámolókat,

13. ellátja a radioaktív hulladékokkal és a kiégett fűtőelemekkel kapcsolatos kormányzati feladatokat,

14. figyelemmel kíséri az atomenergiával kapcsolatos kiemelt fontosságú - biztonsági, műszaki, társadalmi, nemzetközi - kérdéseket, fejleményeket, amelynek alapján kezdeményezi a szükséges intézkedés megtételét,

15. ellátja a Paksi Atomerőmű telephelyén létesülő új atomerőművi blokk (blokkok) megvalósításával kapcsolatos, az energiapolitikáért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe utalt állami feladatokat,

16. véleményezi a miniszter feladatkörébe tartozó bányászat és atomenergia területét érintő szakmai képzési, képesítési és vizsgakövetelményekkel összefüggő szakképzéssel kapcsolatos jogszabályok tervezeteit,[742]

17. ellátja a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, az EU szakmai szervezeteivel, az OECD Nukleáris Energia Ügynökségével, továbbá az atomenergia békés célú alkalmazás területén működő más nemzetközi, regionális kormányközi és egyéb szervezetekkel kapcsolatos együttműködési és szakmai képviseleti feladatokat,

18. szakmailag előkészíti az atomenergia békés célú felhasználását érintő két- és többoldalú nemzetközi szerződéseket és tárcamegállapodásokat,

19. ellátja az atomenergia békés célú felhasználása területén folytatott kétoldalú együttműködéssel összefüggő feladatokat,

20. az Országos Atomenergia Hivatallal együttműködve részt vesz a nemzetközi egyezményekből és európai uniós tagságból fakadó jelentéstételi kötelezettségek teljesítésében,

21. felel a földgázellátás biztonsága szempontjából kiemelt fontosságú területek folyamatos figyelemmel kíséréséért, indokolt esetben a szükséges intézkedések megtételének kezdeményezéséért, gondoskodik a minisztérium képviseletéről földgázellátási válsághelyzet esetén a válsághelyzet megoldására létrehozott bizottságban,

22. közreműködik a Nemzeti Energia és Klímatervek (NEKT), illetve a Nemzeti Energiastratégia földgázipari és távhőszabályozási, valamint az atomenergia és bányászati vonatkozású részeinek kialakításában és végrehajtásában,[743]

23. közreműködik a Modern Városok Program, a Magyar Falu Program, valamint egyes, településfejlesztési programok minisztériumot érintő a földgáz-, a távhőszektorhoz kapcsolódó tématerület esetén a szakpolitikai véleményezésében.

24. javaslatot tesz a feladatkörét érintően a Svájci-Magyar Együttműködési Program, az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2014-2021 munkájára, különös tekintettel a bányászatot, távhőpiacot és gáznemű energiahordozókat érintő támogatási konstrukciók megtervezésére,[744]

25. közreműködik a hidrogénstratégia feladat- és hatáskörét érintő részeinek - hidrogén vezetékes szállítása és elosztása - kialakításában és végrehajtásában,[745]

26. ellátja a miniszter feladatkörébe tartozó atomenergia szakterületet érintő szakmai képzési, képesítési és vizsgakövetelményekkel kapcsolatos jogalkotási feladatokat,[746]

27. ellátja a miniszter rendelkezési jogába tartozó KNPA-val összefüggő jogszabályban meghatározott és a miniszter hatáskörébe tartozó döntések előkészítését, ennek keretében a tervezési, beszámolási feladatok ellátásában, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadás véleményezésében,[747]

28. gondoskodik a KNPA-val kapcsolatos jogszabályok tervezeteinek előkészítéséről,[748]

29. kialakítja a KNPA pénzeszközeinek szabályszerű felhasználásához szükséges eljárásjogi, szervezeti és módszertani környezetet (ide nem értve a számviteli szabályozást),[749]

30. elkészíti a KNPA havi előirányzat-felhasználási és likviditási tervét, valamint megküldi a Magyar Államkincstár részére,[750]

31. elvégzi a KNPA és az RHK Kft. közötti finanszírozási keretszerződés, valamint az éves támogatási szerződések tervezetének előkészítését és jóváhagyásra történő előterjesztését,[751]

32. nyilvántartja és kezeli az RHK Kft. által megkötött szerződéseket,[752]

33. ellátja a KNPA-ból finanszírozandó tevékenységek közép- és hosszú távú terveinek és ezek részeként a befizetési kötelezettségekre vonatkozó javaslatoknak az előkészítését,[753]

34. ellátja a KNPA-t érintő belső és külső ellenőrzésekhez kapcsolódó pénzügyi tárgyú adat- és információszolgáltatási feladatokat, ezzel összefüggésben intézkedési tervet készít, és felel annak nyomon követéséért,[754]

35. ellátja a KNPA-ból finanszírozott - az éves költségvetési törvényben nevesített - feladatok ellenjegyzési, érvényesítési és utalványozási feladatait, valamint felel a pénzügyi teljesítések lebonyolításáért,[755]

36. gondoskodik a KNPA követeléskezelésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,[756]

37. ellátja a KNPA Szakbizottságának működésével kapcsolatos döntés-előkészítési, ügyviteli és titkársági feladatokat,[757]

38. ellátja a KNPA-ból az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulásoknak nyújtott támogatásokkal kapcsolatos feladatokat,[758]

39. koordinálja a KNPA pénzügyi felhasználásával kapcsolatos, a minisztériumot érintő egyeztetési és előkészítési folyamatokat,[759]

40. ellátja a KNPA költségvetési tervezésével, a beszámoló összeállításával összefüggő szakmai, valamint zárszámadási feladataival kapcsolatos feladatokat.[760]

d) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. előkészíti a helyettes államtitkárság feladatkörébe tartozó, földgázipari, távhőszabályozási, atomenergia és bányászati tárgyú jogszabályokra vonatkozó jogharmonizációs javaslatokat,

2. szakmai szempontból véleményezi az uniós jogszabályok végrehajtásával, az uniós jogszabályok átültetésének elmulasztásával, valamint az EU-s intézményektől érkező, földgázipari, távhőszabályozási, valamint atomenergia és bányászati tárgyú megkeresésekre vonatkozó szakmai álláspontokat,

3. földgázipari, távhőszabályozási, valamint atomenergia és bányászat tekintetében részt vesz az európai uniós döntéshozatali eljárásaiban, valamint a nemzetközi tárgyalásokon képviselendő tárgyalási álláspontok kialakításában és képviseletében,

4. a földgázipar, a távhőszektor, valamint az atomenergia és a bányászat tekintetében részt vesz az EU és más nemzetközi szervezet munkájában,

5. felelős a nemzetközi beruházási együttműködések elősegítéséért, közreműködik közös nemzetközi projektek kialakításában,

6. közreműködik a földgázszektor és a bányászat területét érintő témakörökben a nemzetközi szerződések előkészítésében,[761]

7. a földgáz projektek megvalósítása terén részt vesz a Central and South Eastern Europe Connectivity (CESEC) együttműködésben, ellátva az ezzel kapcsolatos szakértői szintű egyeztetéseken való képviseletet és képviseli a magyar álláspontot,

8. ellátja a feladatkörébe tartozó transzeurópai energiaipari infrastruktúra vonatkozó iránymutatásokról szóló rendeletből (TEN-E rendelet) fakadó feladatokat, valamint az uniós közös érdekű projektekkel (PCI) kapcsolatos feladatokat, és képviseli a magyar álláspontot,

9. közreműködik az operatív programok feladat- és hatáskörébe tartozó földgáz- és távhőszektor tekintetében a szakmapolitikai felelős feladataiban, illetve részt vesz a programok kialakításában, akcióterveinek kidolgozásában, részt vesz a pályázati kiírások véleményezésében, az értékelési és monitoring tevékenységben.

e) Egyéb feladatai körében

1. szakmai szempontból véleményezi a más minisztériumok és egyéb szervek által előkészített jogszabálytervezeteket, illetőleg azokat tartalmazó kormány-előterjesztések tervezeteit,

2. kapcsolatot tart a nukleáris létesítményekkel, hatóságokkal, kormányzati szervekkel, intézményekkel,

3. előkészíti a főosztály hatáskörébe tartozó szerződéseket,

4. a szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan kezdeményezi és koordinálja az atomenergia és bányászat szakterületén jelentkező feladatok ellátását a tevékenységgel érintett szervezetéknél,

5. közreműködik a szakmai felügyeleti jog gyakorlásában az Országos Atomenergia Hivatal felett,[762]

6.[763]

7. ellátja az Energetikai Kabinet teendőit,

8. részt vesz a szakterületet érintő fejezeti kezelésű előirányzatok szakmai előkészítésében,

9. közreműködik bányafelügyeleti hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok átfogó, cél- és témaellenőrzésében.

41. nyilvántartja és kezeli a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: RHK Kft.) által megkötött szerződéseket,[764]

42. pénzügyi szempontból felülvizsgálja az RHK Kft. közép- és hosszú távú tervét, ennek részeként a befizetési kötelezettségekre vonatkozó javaslatokat és a tárgyévi munkaprogramját.[765]

I.6.5.1.3. Villamosenergia Főosztály[766]

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti - a jogharmonizációs kötelezettségek, valamint a nemzeti stratégiák alapján, tagállami jogkörben felmerülő - a villamosenergia, megújuló energiaforrások, elektromobilitás tárgyú, a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséhez, az üzemanyagok minősítéséhez és forgalmazásához kapcsolódó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét, a társfőosztályok szakmai közreműködése mellett,[767]

2. előkészíti a tárca villamosenergia tárgyú, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséhez, az üzemanyagok minősítéséhez és forgalmazásához kapcsolódó jogalkotási programjára, továbbá a Kormány villamosenergia energetikai tárgyú, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséhez, az üzemanyagok minősítéséhez és forgalmazásához kapcsolódó törvényalkotási programjára és munkatervére vonatkozó szakmai javaslatot,

3. elkészíti - a jogharmonizációs kötelezettségek, valamint a nemzeti stratégiák alapján, tagállami jogkörben felmerülő körben - a villamosenergia szektorhoz, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséhez, az üzemanyagok minősítéséhez és forgalmazásához kapcsolódó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök megalapozásához szükséges szakmai anyagokat,

4. elkészíti a villamosenergia tárgyú, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezésével, az üzemanyagok minősítéséhez és forgalmazásához kapcsolódó döntések előkészítéséhez kapcsolódó hatásvizsgálatokat,

5. közreműködik - a jogharmonizációs kötelezettségek, valamint a nemzeti stratégiák alapján, tagállami jogkörben felmerülő - a földgáz- és távhőszektorhoz, valamint a földgáz biztonsági készletezéséhez kapcsolódó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetek előkészítésében, beleértve az európai uniós klíma- és energiapolitikai keret végrehajtásához szükséges hazai szabályozás kialakítását is,[768]

6. felel az elektromobilitásra vonatkozó és elektromobilitással kapcsolatos szabályozás előkészítéséért, valamint a kapcsolódó témakörökben érintett kormányzati és szakmai társadalmi szervekkel való egyeztetésért.

7. felel a hidrogén-technológiák villamosenergia-rendszerbe történő integrálására és közlekedési célú felhasználására vonatkozó szabályozás előkészítéséért, valamint a kapcsolódó témakörökben érintett kormányzati és szakmai társadalmi szervekkel való egyeztetésért.[769]

b) Koordinációs feladatai körében

1. szervezi és koordinálja az elektromobilitás fejlesztését, részt vesz az elektromobilitás elterjesztését ösztönző pályázatok, projektek előkészítésében, továbbá együttműködik az érintett minisztériumokkal, más kormányzati szervekkel és az e célokat elősegítő európai uniós támogatású fejlesztések előkészítésében,

2. ellátja a megújuló energiaforrások hasznosításának ösztönzésével összefüggő szabályozás szakmai előkészítésével összefüggő feladatokat,

3. kidolgozza és fejleszti az elektromobilitás ösztönzésére irányuló Jedlik Ányos Terv koncepcióját, és felügyeli annak végrehajtását.

c) Funkcionális feladatai körében

1. biztosítja a helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó villamosenergia, megújuló energia és elektromobilitási ügyekben a jogszerűséget,[770]

2. ellátja a feladatkörébe tartozó szerződések, egyéb dokumentumok ágazati szempontú előkészítésével és véleményezésével összefüggő feladatokat,

3. felel a villamosenergia tárgyú, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezésével, az üzemanyagok minősítésével és forgalmazásával összefüggő államigazgatási feladatok ellátásáért,

4. ellátja a hatáskörébe tartozó villamosenergia árszabályozási feladatokat,[771]

5. ellátja a feladat- és hatáskörébe tartozó szabályozást érintő tájékoztatási feladatok előkészítését,[772]

6. felel a villamosenergia-ellátás biztonsága szempontjából kiemelt fontosságú területek folyamatos figyelemmel kíséréséért, indokolt esetben a szükséges intézkedések megtételének kezdeményezéséért, gondoskodik a minisztérium képviseletéről a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén létrehozott Krízis Munkabizottságban,

7. ellátja a kőolaj biztonsági és kereskedelmi (ticket szerződés) készletezési tevékenységből a minisztériumra háruló feladatokban,[773]

8. javaslatot tesz a megújuló energiák ösztönzését érintő támogatási és egyéb nem finanszírozási típusú intézkedésekre, közreműködik azok végrehajtásában,

9. részt vesz a megújuló energiaforrások hasznosításának ösztönzésére vonatkozó támogatási konstrukciók bíráló és monitoring bizottsági munkájában,

10. közreműködik az alternatív meghajtású járművek elterjedését szolgáló fejlesztési koncepció kidolgozásában,

11. közreműködik a Nemzeti Energia és Klímatervek (NEKT) és a Nemzeti Energiastratégia feladat- és hatáskörébe tartozó részeinek kialakításában és végrehajtásában,[774]

12. közreműködik az operatív programok feladat- és hatáskörébe tartozó megújuló energiaforrások hasznosításának ösztönzésére irányulóan a szakmapolitikai felelős feladataiban, illetve részt vesz a programok kialakításában, akcióterveinek kidolgozásában, a pályázati kiírások véleményezésében, az értékelési és monitoring tevékenységben,

13. közreműködik a Modern Városok Program, a Magyar Falu Program, valamint egyes, településfejlesztési programok villamos energia szektort érintően a szakpolitikai véleményezésében.

14. közreműködik a hidrogénstratégia feladat- és hatáskörét érintő részeinek kialakításában és végrehajtásában a hidrogén-technológiák villamosenergia-rendszerbe történő integrálása és közlekedési célú felhasználása tekintetében, felhasználása tekintetében,[775]

15. ellátja a CEF Energia programjával összefüggő irányító hatósági feladatokat,[776]

16. gondoskodik a költségvetési hozzájárulást nem tartalmazó CEF Energia program pályázati kérelmeire vonatkozó szakpolitikai támogathatósági elemzés elkészítéséről és a szakpolitikai hozzájárulás megadásáról,[777]

17. gondoskodik a CEF Energia projektekkel kapcsolatos kormány-előterjesztések előkészítéséről,[778]

18. a költségvetési hozzájárulást nem tartalmazó CEF Energia projekttel összefüggő közbeszerzés és az ezekhez kapcsolódó, a Kbt. hatálya alá nem tartozó beszerzések tekintetében támogathatósági szempontú vizsgálatot végez.[779]

d) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. előkészíti a helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó, villamosenergia, megújuló energia, elektromobilitás, kőolaj tárgyú jogszabályokra vonatkozó jogharmonizációs javaslatokat,[780]

2. ágazati szempontból véleményezi az uniós jogszabályok végrehajtásával, az uniós jogszabályok átültetésének elmulasztásával, valamint az EU-s intézményektől érkező, a feladatköréhez kapcsolódó, jogközelítéssel összefüggő megkeresésekre vonatkozó szakmai álláspontokat,

3. a feladatkörébe tartozó energiaszabályozás tekintetében részt vesz az európai uniós döntéshozatali eljárásaiban, valamint a nemzetközi tárgyalásokon képviselendő tárgyalási álláspontok kialakításában és képviseletében,

4. a feladatkörébe tartozó ügyekben részt vesz az EU és más nemzetközi szervezet munkájában, így különösen a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA), a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) munkájában,

5.[781]

6. közreműködik a feladatkörét érintő nemzetközi szerződések szakmai előkészítésében,[782]

7. javaslatot tesz feladatkörét érintően a Svájci-Magyar Együttműködési Program, az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2014-2021 munkájára, különös tekintettel a megújuló energiára és elektromobilitásra vonatkozó támogatási konstrukciók megtervezésére,[783]

8. részt vesz a feladatkörét érintő nemzetközi projektekben; ellátja a projektek előkészítésében, menedzselésében, a stratégiai partnerségi feladatokat, a nemzetközi, európai uniós megújuló energiával, elektromobilitással kapcsolatos pályázati rendszerek, valamint a nemzetközi programokkal kapcsolatos tájékoztatási tevékenységében,[784]

9. a villamosenergia projektek megvalósítása terén részt vesz a Central and South Eastern Europe Connectivity (CESEC) együttműködésben, ellátva az ezzel kapcsolatos a szakértői szintű egyeztetéseken való képviseletet, és elkészíti és képviseli a magyar álláspontot,

10. ellátja a feladatkörébe tartozó Transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról szóló rendeletből (TEN-E rendelet) fakadó feladatokat, valamint az uniós közös európai érdekeket szolgáló fontos projektekkel (PCI) kapcsolatos feladatokat, és képviseli a feladatkörébe tartozó magyar álláspontot,[785]

11. ellátja a CEF Energia programjával összefüggő villamos energiát érintő feladatokat, képviselve a magyar érdekeket.[786]

12. ellátja az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai programjának (LIFE) Tiszta energiára való átállás Alprogramjával kapcsolatosan a nemzeti kapcsolattartói feladatokat, valamint részt vesz a kapcsolódó európai uniós üléseken.[787]

e) Egyéb feladatai körében

1. részt vesz a villamos energiával kapcsolatos nemzetközi szervezetek és a regionális kormányközi (V4) és egyéb szervezetekkel kapcsolatos együttműködési és szakmai feladatok ellátásában, kialakítja és képviseli a villamos energiával, megújuló energiával, elektromobilitással kapcsolatos magyar álláspontot,[788]

2. közreműködik a 2003/87/EK Irányelv 10c. cikkében rögzített derogációs támogatási mechanizmusból és a 10d. cikkében rögzített Modernizációs Alapból megvalósuló és megvalósítandó projektekkel kapcsolatos feladatok ellátásában,[789]

3. feladatkörét érintően ágazati szempontból véleményezi a más minisztériumok és egyéb szervek által előkészített jogszabálytervezeteket, kormány-előterjesztések tervezeteit.[790]

I.6.5.2. A klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

I.6.5.2.1. A Klímapolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

A Klímapolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság segíti a klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár tevékenységének az ellátását, ennek keretében ellátja az 1. melléklet 106. §-ában rögzített titkársági feladatokat.

I.6.5.2.2. Energiahatékonysági Főosztály[791]

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében[792]

1. felel az energiahatékonyság, energiatakarékosság ösztönzéséhez és felhasználásához kapcsolódó szabályozás szakmai előkészítéséért, beleértve az európai uniós klíma- és energiapolitikai keret végrehajtásához szükséges hazai szabályozás kialakítását is,

2. felel az épületek energetikai követelményeire és az energiahatékonyságára vonatkozó szabályozás szakmai előkészítéséért, beleértve az európai uniós klíma- és energiapolitikai keret végrehajtásához szükséges hazai szabályozás kialakítását is,

3. felel az energiahatékonyságot érintő szabályozás előkészítéséért,[793]

4. felel a feladatkörét érintő kérdésekben a más szervek által közigazgatási egyeztetésre megküldött jogszabályok, szabványok és előterjesztések tervezeteinek véleményezéséért.

b) Koordinációs feladatai körében

1.[794]

2. ellátja az energiahatékonyságot, -takarékosságot, racionalizálást szolgáló, azzal összefüggő döntések meghozatalának előkészítését, ezek végrehajtását figyelemmel kíséri,[795]

3. kapcsolatot tart a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében a hazai és nemzetközi társadalmi, szakmai szervezetekkel, szövetségekkel, oktatási és kutatási intézetekkel, kamarákkal,

4.[796]

5.[797]

6. együttműködik és rendszeres kapcsolatot tart a szakmai és társadalmi szervezetekkel, képviseli és érvényre juttatja a feladatkörébe tartozó szakmai követelményeket a különböző közigazgatási, szakmai és társadalmi fórumokon.

c)[798]

d) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. a feladatköréhez tartozó ügyekben elkészíti az EU és más nemzetközi szervezetek részére a szakmai beszámolókat, adatszolgáltatásokat, rész vesz a feladatköréhez tartozó nemzetközi és európai uniós intézmények munkájában,

2. a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében tartja a kapcsolatot az illetékes irányító hatósággal, közreműködik az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások felhasználásához kapcsolódó javaslatok kidolgozásában,

3. részt vesz a energiahatékonysággal kapcsolatos nemzetközi projektekben; ellátja a projektek előkészítését, menedzselését, a stratégiai partnerségi feladatokat, a nemzetközi, európai uniós energiahatékonysággal kapcsolatos pályázati rendszerek, valamint a nemzetközi programokkal kapcsolatos tájékoztatási tevékenységet,[799]

4. felel az energiahatékonysággal kapcsolatos nemzetközi szabályozás kialakításában való részvételért az Európai Bizottság CA-EED, CA-EPBD munkacsoportjaiban, továbbá a nemzetközi szervezetek, így különösen a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) munkájában történő részvételért,[800]

5. ellátja az épületek energiahatékonyságára vonatkozó európai uniós tagságból fakadó feladatokat,[801]

6.[802]

e) Funkcionális feladatai körében[803]

1. kidolgozza az energiahatékonyság, az energiatakarékosság fokozására és az épületenergetikára vonatkozó stratégiát, valamint ez alapján a Cselekvési Tervet és részt vesz a programok megtervezésében és figyelemmel kíséri azok végrehajtását, ellenőrzését,

2. ellátja az épületenergetikai programok és épület-energiatakarékossági programok szakpolitikai tervezését és figyelemmel kíséri azok végrehajtását, ellenőrzését,

3. javaslatot tesz az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok munkájára, különös tekintettel az energiahatékonyság, épületenergetika területére, valamint az ezekkel összefüggő építésgazdasági innovációra vonatkozó támogatási konstrukciók megtervezésére,[804]

4. ellátja az energiatakarékosság, energiahatékonyság, épületenergetika tárgykörében az energia- és más országstratégiák (pl. EU 2020, Duna Stratégia) elkészítésében és végrehajtásában jelentkező minisztériumi feladatokat,

5. javaslatot tesz az energiahatékonyság és épületenergetika ösztönzését érintő támogatási és egyéb nem finanszírozási típusú intézkedésekre, közreműködik azok végrehajtásában (operatív programok),[805]

6. javaslatot tesz a közfeladat-ellátás energiahatékonyságának javítására, az energiaköltségek csökkentésére irányuló intézkedésekre,

7. részt vesz az energiatakarékosság ösztönzésére vonatkozó támogatási konstrukciók bíráló és monitoring bizottsági munkájában,

8. részt vesz a feladatköréhez tartozó tárcaközi bizottságok, munkabizottságok munkájában,

9. gondoskodik a többéves pénzügyi keretterv (MFF) kidolgozásához, tervezéséhez kapcsolódóan a feladatkörét érintő feladatok ellátásáról (javaslattétel, hatáselemzés, hazai stratégiai dokumentumokkal történő összhang biztosítása), valamint közreműködik a vonatkozó operatív programok kidolgozásában,

10. közreműködik az üvegházhatású gázok kibocsátási jogosultságainak értékesítéséből származó bevételek allokálásának épületenergetikával és energiahatékonysággal összefüggő szakpolitikai tervezésében, valamint teljesíti a kvótaértékesítéssel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettséget,[806]

11. közreműködik az operatívprogramok energiahatékonyság ösztönzésére irányuló fejezetei tekintetében a szakmapolitikai felelős feladataiban, illetve részt vesz a programok kialakításában, akcióterveinek kidolgozásában, a pályázati kiírások véleményezésében, az értékelési és monitoring tevékenységben,

12. szakmai támogatást nyújt a feladatkörébe tartozó mintaprojektek tekintetében, és figyelemmel kíséri azok megvalósulását, ellenőrzését,

13. elemzéseket készít, és javaslatokat fogalmaz meg a hazai gazdaság energiahatékonyságának javítása érdekében,

14. közreműködik a Magyar Állam tulajdonába tartozó, az európai uniós és nemzetközi jog alapján keletkezett üvegházhatású gáz kibocsátási jogosultságok értékesítésében, ideértve a projekt alapú kvótaértékesítést is, ezzel kapcsolatban részt vesz a potenciális kvótavásárlókkal tartandó egyeztetéseken, tájékoztatást nyújt a kvótabevételek felhasználását érintő hazai jogszabályokról és kötelezettségekről,[807]

15. a Magyar Állam tulajdonába tartozó, az európai uniós és nemzetközi jog alapján keletkezett üvegházhatású gáz kibocsátási jogosultságok értékesítése esetén előkészíti az adásvételi szerződés tervezetét a Klímapolitikai Főosztállyal és a Jogtanácsosi Főosztállyal együttműködésben,

16. az üvegházhatású gáz kibocsátási jogosultságok értékesítésre vonatkozó megkötött szerződés esetén nyomon követi annak teljesülését, gondoskodik a szerződésből eredő feladatok végrehajtásáról,

17.[808]

18.[809]

19.[810]

20. ellátja a feladatkörét érintő, a nemzetközi, európai uniós és hazai jogszabályi kötelezettségeken alapuló jelentések elkészítésével kapcsolatos feladatokat, gondoskodik a jelentésekhez szükséges adatok bekéréséről és leadásáról, előkészíti a szükséges kimutatásokat, közleményeket, előrejelzéseket, jelentéseket, adattartalmakat,[811]

21. a feladatköréhez tartozó ügyekben elkészíti az EU és más nemzetközi szervezetek részére a szakmai beszámolókat, adatszolgáltatásokat, részt vesz a feladatköréhez tartozó nemzetközi és európai uniós intézmények munkájában, munkacsoportjaiban,

22. szakmai együttműködés keretében együttműködik más szervekkel, hatóságokkal és a társadalom, valamint a versenyszféra széles rétegeivel az éghajlatváltozás káros hatásainak csökkentése és káros folyamatai elleni védelem érdekében,

23. közreműködik az európai uniós és nemzetközi energiahatékonysággal kapcsolatos tárgyalásokhoz kapcsolódó hazai álláspontok kialakításában,[812]

24.[813]

25. közreműködik a Nemzeti Energia és Klímatervek (NEKT), illetve a Nemzeti Energiastratégia, energiahatékonysági és épületenergetikai vonatkozású részeinek kialakításában,

26. közreműködik a Modern Városok program, a Magyar Falu Program, valamint egyes településfejlesztési programok feladat- és hatáskörből adódó, energiahatékonyságot és épületenergetikát érintő szakpolitikai véleményezésében.

f) Egyéb feladatai körében

1. közreműködik a 2003/87/EK Irányelv 10c. cikkében rögzített derogációs támogatási mechanizmusból és a 10d. cikkében rögzített Modernizációs Alapból megvalósuló projektekkel kapcsolatos feladatok ellátásában,[814]

2. szakmai javaslatot a vállalatok energiahatékonysági, társasági adókedvezményére vonatkozóan.[815]

3. közreműködik a Zöld Busz Program megvalósításából fakadó feladatok ellátásban.[816]

I.6.5.2.3. Klímapolitikai Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében

1. felel a klímapolitika területéhez tartozó hazai szabályozásért - beleértve a mindenkor hatályos Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtásához szükséges jogszabályok előkészítését, különösen a 2050-ig tartó dekarbonizációs útiterv végrehajtásához szükséges szabályozásért,[817]

2. felel a klímapolitika területéhez tartozó európai uniós feladatok ellátására vonatkozó szabályozásért, ideértve többek között

2.1. az Európai Unió emisszió-kereskedelmi rendszerére vonatkozó jogszabályokkal való összhang megteremtését, beleértve a piaci stabilitási tartalékhoz kapcsolódó szabályozást,[818]

2.2. az üvegházhatású gáz kibocsátási jogosultságok értékesítésére, az egységek nyilvántartására és kezelésére, valamint az értékesítési bevételek felhasználására vonatkozó szabályozást,

2.3. a fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó szabályozást,

2.4. az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló szabályozást,

2.5. az európai uniós klíma- és energiapolitikai keret végrehajtásához szükséges szabályozást a feladat-és hatáskörébe utalt területeken,[819]

2.6. a földhasználathoz, a földhasználat-változáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatású gáz kibocsátásra és -elnyelésre vonatkozó szabályozást,

2.7. az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló uniós kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekre, valamint a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatású gázkibocsátás csökkentések meghatározására vonatkozó szabályozást,[820]

2.8.[821]

3. felel a klímapolitika területéhez tartozó nemzetközi szabályozásból - különösen az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéből, a Párizsi Megállapodásból, valamint az ózonréteg védelméről szóló Bécsi Egyezményből és az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyvből és annak Kigali Módosításából - fakadó hazai jogszabályalkotásért,[822]

4. felel minden egyéb, az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos vagy azt érintő nemzetközi szerződés, megállapodással kapcsolatos egyéb hazai klímapolitikai jogszabályok szakmai előkészítéséért az érintett főosztályok bevonásával,

5. előkészíti - a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében azok szakmai javaslata figyelembevételével - a klímapolitikai tárgyú jogszabályok megalkotására és módosítására vonatkozó előterjesztéseket.[823]

6. felel a nemzetközi klímafinanszírozás hazai szabályozásáért, ideértve a vonatkozó nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos szabályozási feladatokat.[824]

b) Koordinációs feladatai körében

1. felel a nemzetközi és európai uniós klímapolitikai döntések, jogszabályok hazai végrehajtásának, szakpolitikai keretei kialakításának és a végrehajtás ellenőrzésének megszervezéséért,

2.[825]

3. ellátja a feladatkörét érintő, a nemzetközi, európai uniós és hazai jogszabályi kötelezettségeken alapuló, valamint a klímapolitikai stratégiához kapcsolódó hazai, európai uniós és nemzetközi klímapolitikával kapcsolatos jelentések elkészítésével és benyújtásával kapcsolatos feladatokat, ennek körében gondoskodik a jelentésekhez szükséges adatok bekéréséről,

4. koordinálja a magyar részvételt az uniós intézmények klímapolitikához kapcsolódó tevékenységeiben, kutatási programjaiban,

5. koordinálja és felügyeli az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményhez kapcsolódó hazai feladatok végrehajtását,[826]

6. gondoskodik a közép- és hosszú távú üvegházhatású gáz kibocsátási előrejelzések, valamint a kapcsolódó szakpolitikák figyelembevételével végzett előrejelzések elkészítésének tárcaközi koordinációjáról,

7. közreműködik az üvegházhatású gázok kibocsátási jogosultságainak értékesítéséből származó bevételek esetén azok hazai adaptációs, mitigációs, szemléletformálási, valamint nemzetközi klímafinanszírozási célú felhasználásának szakpolitikai tervezésében,[827]

8. közreműködik az üvegházhatású gáz kibocsátási jogosultságok értékesítéséből származó bevételnek a minisztérium hatáskörébe utalt felhasználására vonatkozó szabályozás előkészítésében,[828]

9. kialakítja és koordinálja a Tárcaközi Éghajlatvédelmi Munkacsoport működését,[829]

10. koordinálja az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye alatt benyújtandó jelentések előkészítését,[830]

11. koordinálja a Strukturális Reform Támogatási Program keretében megvalósuló hazai klímapolitikai tárgyú projekteket,[831]

12. véleményezi a feladatkörét érintő kérdésekben a más szervek által közigazgatási egyeztetésre megküldött jogszabályok, szabványok és egyéb előterjesztések tervezeteit,

13. kapcsolatot tart a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében a hazai és nemzetközi társadalmi, szakmai szervezetekkel, szövetségekkel, oktatási és kutatási intézetekkel, kamarákkal, társtárcákkal és háttérintézményekkel,[832]

14. koordinálja a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében a szemléletformálási programokat, illetve ezek fejlesztését és szervezését,

15. előkészíti és koordinálja a nemzeti éghajlatváltozási jelentések megjelenését és elősegíti az abban foglaltaknak a széles nyilvánossággal történő megismertetését.[833]

16. részt vesz a klímapolitikával kapcsolatos hazai jogszabályok, tervek, stratégiák előkészítéséhez kapcsolódó egyeztetéseken.[834]

c)[835]

d) Nemzetközi és európai uniós feladatai körében

1. ellátja a klímapolitika területéhez tartozó nemzetközi és európai uniós feladatokat,

2. kialakítja a nemzetközi klímapolitikai tárgyalásokhoz kapcsolódó hazai álláspontokat, és részt vesz az uniós álláspont kialakításában és a nemzetközi klímapolitikai tárgyalásokon,

3. képviseli az éghajlatváltozással foglalkozó nemzetközi szervezetekben Magyarországot,

4. képviseli - a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság feladat és hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében annak szakmai javaslata figyelembe vételével - a fluortartalmú gázokkal foglalkozó nemzetközi szervezetekben Magyarországot,[836]

5. részt vesz a nemzetközi klímapolitika területét érintő szerződések, támogatások, pályázatok előkészítésében és véleményezésében,

6. kialakítja és felülvizsgálja Magyarországnak a nemzetközi klímafinanszírozásban betöltött szerepéről szóló stratégiát,

7. képviseli Magyarországot egyéb, a feladatait érintő nemzetközi tárgyalásokon és egyéb rendezvényeken,[837]

8. ellátja Magyarország képviseletét a Zöld Klíma Alap (GCF) döntéshozó testülete ülésein,[838]

9. ellátja Magyarország képviseletét a Globális Zöld Növekedési Intézet (GGGI) döntéshozó testületében,

10. ellátja Magyarország képviseletét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet OECD klímapolitikai érintettségű munkacsoportjaiban,[839]

11. ellátja az európai uniós klímapolitikai döntések kialakításához kapcsolódó minisztériumi feladatokat,

12. kialakítja és képviseli a magyar álláspontot az éghajlatváltozással kapcsolatos európai uniós komitológiai munkában, összhangban az európai uniós és nemzetközi klímapolitikai tárgyalásokhoz kapcsolódó hazai állásponttal,

13. kialakítja és képviseli a magyar álláspontot az ózonréteg védelmével, valamint az F-gázokkal kapcsolatos európai uniós komitológiai munkában, összhangban az európai uniós és nemzetközi tárgybéli tárgyalásokhoz kapcsolódó hazai állásponttal,

14. előkészíti az európai uniós klímapolitikai és ózonréteg védelmét és F-gázokat érintő tárgyalásokhoz kapcsolódó hazai álláspontokat, és részt vesz az európai uniós klímapolitikai tárgyalásokon,

15. ellátja Magyarország képviseletét az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületben (IPCC),

16. közreműködik a 2003/87/EK Irányelv 10c. cikkében rögzített derogációs támogatási mechanizmussal, a 10d. cikkében rögzített Modernizációs Alappal és a 10a. cikk (8) bekezdésében rögzített uniós Innovációs Alappal kapcsolatos feladatok ellátásában.[840]

e) Funkcionális feladatai körében

1. ellátja a klímapolitika területéhez, valamint az ózonréteg védelméhez tartozó hazai feladatokat,

2. figyelemmel kíséri, illetve ellenőrzi a klímapolitikára vonatkozó nemzetközi, és európai uniós döntések, jogszabályok, valamint a klímapolitikai stratégia és cselekvési tervei hazai végrehajtását,

3. figyelemmel kíséri a fluortartalmú gázok szabályozása vonatkozásában a nemzetközi, és európai uniós döntések, jogszabályok végrehajtását, a kapcsolódó jogszabályok keletkezését, felülvizsgálatát, módosítását,

4. kidolgozza a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát, az ehhez kapcsolódó klímapolitikai cselekvési terveket, figyelemmel kíséri ezek, valamint a megvalósításukat szolgáló intézkedések végrehajtását, eredményességét, valamint javaslatot tesz ilyen intézkedések megtételére,

5. gondoskodik a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálatairól, valamint a stratégia végrehajtásának éves szintű ellenőrzéséről és a stratégia végrehajtásáról szóló beszámoló elkészítéséről,

6. a Magyar Állam nevében gondoskodik a kibocsátási jogosultságok uniós és nemzetközi elszámolásával kapcsolatos jelentések megtételéről,

7. nemzetközi és európai uniós jogi kötelezettségből adódó feladataihoz kapcsolódóan követi a nemzetközi ügyleti jegyzőkönyv, továbbá az európai uniós forgalmi jegyzék hazai működtetését,

8. figyelemmel kíséri a klímapolitikai tárgyú online piaci rendszerek szolgáltatásait, elemzési programokat, kutatásokat hazai, uniós és nemzetközi területen egyaránt,

9. kialakítja az érintett tárcákkal együttműködésben a közösségi erőfeszítés-megosztási jogi aktusok hatálya alá tartozó szektorokra vonatkozó karbonpiaci modelleket,[841]

10.[842]

11. közreműködik a többéves pénzügyi keretterv (MFF) tervezésében, és gondoskodik az Igazságos Átmenet Alap (JTF) vonatkozásában a klímapolitikát érintő feladatkörébe tartozó feladatokról,[843]

12. közreműködik a nemzetközi klímafinanszírozás támogatására létrehozott háttérintézmény működésének szakmai ellenőrzésében,[844]

13. közreműködik az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai programjának (LIFE) Éghajlat-politikai Alprogramjával kapcsolatos szakterületi, szakmai feladatok ellátásában a tervezés, pályázatkiválasztás és ellenőrzés területén, ellátja az Éghajlat-politika Alprogrammal kapcsolatosan a nemzeti kapcsolattartói feladatokat és az állandó bizottsági üléseken való képviseletet, valamint ellátja a szakmai kezelésébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos szakpolitikai feladatokat,[845]

14. ellátja a Nemzeti Üvegházgáz Adatbázis című, KEHOP-1.1.0-15-2016-00009 azonosítószámú kiemelt projekt megvalósításával kapcsolatos szakpolitikai feladatokat,

15. részt vesz a klímapolitika területét érintő szerződések, támogatások, pályázatok előkészítésében és véleményezésében,

16. elősegíti a klímapolitikai szempontok érvényesülését más szakpolitikai intézkedésekben, stratégiákban,

17. figyelemmel kíséri az egyéb kormányzati ágazati stratégiák és cselekvési tervek összeegyeztethetőségét a klímapolitikai célokkal, azokról indokolt esetben értékelést készít és tájékoztatja a döntéshozókat,

18. a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében népszerűsítő és szemléletformálási tevékenységet lát el,

19. részt vesz a feladatköréhez tartozó tárcaközi bizottságok, munkabizottságok munkájában, beleértve az EKTB Európai Zöld Megállapodás szakértői csoportban való részvételt,[846]

20. ellátja az éghajlatváltozással kapcsolatos hazai kutatási eredményekre vonatkozó adatok gyűjtését, rendszerezését,

21. kapcsolatot tart a kutatóhelyekkel és egyéb szakértőkkel, működteti a nemzeti IPCC szakértői egyeztető kört,

22. részt vesz az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatásokkal foglalkozó eseményeken,

23. elősegíti az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó legfrissebb tudományos ismeretek beépülését a hazai klímapolitikai stratégiába és cselekvési tervekbe, valamint a döntéshozatalba,

24. közreműködik a Nemzeti Energia és Klímatervek (NEKT) klímapolitikai vonatkozású részeinek kialakításában, és a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia kidolgozásában, illetve véglegesítésében,[847]

25. ellátja a 2003/87/EK irányelv 10c. cikkében rögzített derogációs támogatási mechanizmusból és a 10d. cikkében rögzített Modernizációs Alapból megvalósuló és megvalósítandó programokkal kapcsolatos koordinációs feladatokat,[848]

26. részt vesz az EGT és a Norvég Alap finanszírozási mechanizmusok munkájában, különös tekintettel a klímapolitika területére, közreműködik az ezekkel összefüggő támogatási konstrukciók megtervezésében.[849]

27. elkészíti a hazai jogszabályokban előírt beszámolókat a nemzetközi és európai uniós kvóták értékesítéséből származó bevételek felhasználása tekintetében,[850]

28. közreműködik az operatív programok tervezése kapcsán a feladat- és hatáskörébe tartozóan, a klímapolitikát érintően a szakpolitikai felelős feladataiban, illetve részt vesz a programok kialakításában, akcióterveinek kidolgozásában, a pályázati kiírások véleményezésében, az értékelési és monitoring tevékenységben,[851]

29. előkészíti a klímapolitikával kapcsolatos lakossági tájékoztató jelentéseket,[852]

30. közreműködik a Modern Városok Program, a Magyar Falu Program, valamint egyes, településfejlesztési programok feladat- és hatáskörből adódó, klímapolitikát érintő szakpolitikai véleményezésében.[853]

f) Egyéb feladatai körében

1. ismeretterjesztés útján elősegíti a hazai éghajlatváltozással kapcsolatos kutatások eredményeként létrejövő innovációk térnyerését,

2. elősegíti az éghajlatváltozásra vonatkozó ismeretek közösségi médiafelületeken történő megismerésének lehetőségét,[854]

3. elősegíti a magyarországi éghajlatváltozást értékelő tudományos éghajlatváltozási jelentések elkészítését.

4. a Kommunikációs Főosztállyal együttműködve és jóváhagyásával részt vesz a klímatudatos szemléletformálás elterjesztésében.[855]

I.6.5.2.4. Nemzeti Klímavédelmi Hatóság

A Hatóság feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében

1. felel a feladatkörét érintő kérdésekben a más szervek által közigazgatási egyeztetésre megküldött jogszabályok, szabványok és előterjesztések tervezeteinek véleményezéséért,

2. felel a feladatkörét érintő kérdésekben tájékoztatások, útmutatások előkészítéséért és kiadásáért,

3. szakmai iránymutatásokkal felel a jogszerű és egységes joggyakorlat kialakulásának elősegítéséért.

4. a jogszerű és egységes joggyakorlat kialakulásának elősegítése érdekében a jogalkotásért felelős Klímapolitikai Főosztály felé szakmai javaslatokkal él az emisszió-kereskedelmi rendszerrel kapcsolatban.[856]

b) Koordinációs feladatai körében

1. létrehozza, kezeli a klímagázt tartalmazó meglévő és újonnan telepített hűtőkörök azonosító kódrendszerét, kiadja a hűtőkör adatait és a nyilvántartásba vételt igazoló magyar nyelvű címkét elektronikus formában, kezeli a hűtőkörök nyilvántartására, címkézésére, kötelező szivárgásvizsgálatának elvégzésére és igazolására, hűtőköri beavatkozásokra, valamint a klímagázokra vonatkozó típusonként, fajtánként és a felhasználás jellege szerinti, illetőleg a klímagázok hazai kül- és belkereskedelmében, piacra helyezésében, ártalmatlanításában közreműködő, csak regisztrációra kötelezett vállalkozások nyilvántartását biztosító adatbázist és monitoring rendszert,

2. kezeli és működteti a Klímagáz adatbázist,

3. létrehozza, működteti és kezeli a képesített személyekre és képesített vállalkozásokra vonatkozó képzési, képesítési rendszereket, valamint a kapcsolódó adatbázist és monitoring rendszert,

4. a vonatkozó jogszabály szerint ellátja a képesítésekre és képzésekre vonatkozó tájékoztató, tanácsadó és felvilágosító feladatokat,

5. a hazai és nemzetközi jelentéstételi kötelezettségek teljesítésével összefüggésben előkészíti a szükséges kimutatásokat, előrejelzéseket, jelentéseket, adattartalmakat,

6. figyelemmel kíséri és elemzi a klímagázokat tartalmazó vagy azzal működtetett alkalmazások felhasználására vonatkozó, valamint az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységeket,

7. szakmai együttműködés keretében együttműködik más szervekkel, hatóságokkal és a társadalom, valamint a versenyszféra széles rétegeivel az éghajlatváltozás veszélyei és káros folyamatai elleni védelem szempontjainak meghatározásában és végrehajtásában,

8. kidolgozza és végrehajtja a Hatóságot illető díjbevételek ellenőrzésével, bevételezésével, kikényszerítésével kapcsolatos részletes hatósági feladatokat,

9. felülvizsgálja és aktualizálja az internetes honlapra kerülő, a Hatóság feladatkörével kapcsolatos anyagokat és szolgáltatásokat,

10. elkészíti a Hatóság éves jelentésének felügyeletidíj-bevételezésével összefüggő részét, ezen túlmenően, értékeléseket, elemzéseket készít a hatóság feladatainak magas szintű ellátásához, a díjfizetési rendszer rendszeres felülvizsgálatához, és ezzel kapcsolatban javaslatokkal él a jogalkotásért felelős Klímapolitikai Főosztály felé,

11. felügyeli az emisszió-kereskedelmi rendszer működését.

c) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. első fokon eljár a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény, valamint a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti közigazgatási hatósági ügyekben, így különösen

1.1. kiállítja a klímagázokkal kapcsolatos tevékenység végzéséhez szükséges személyzeti képesítési és cégképesítési igazolást,

1.2. kiszabja a klímavédelmi bírságot, alkalmazza az egyéb jogkövetkezményeket,

1.3. vezeti a hatósági nyilvántartásokat,

1.4. biztosítja az elektronikus kapcsolattartást és ügyintézést az F-GÁZ ügyfél-azonosítóval rendelkező ügyfelek számára,

1.5. jogsértés esetén, illetve kérelemre eljár a személy- és cégképesítési ügyekben,

1.6. elbírálja a benyújtott mentességi kérelmeket, elutasítja, vagy megfelelőségük esetében indokolással ellátott tagállami kérelmet készít, és benyújtja azokat az Európai Bizottság felé,

1.7. más hatóság hatáskörébe tartozó, de a klímagázokkal kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges egyéb jogszabályi kötelezettségek ellenőrzését ellátó szervek megkeresésére megindítja a szükséges eljárásokat,

1.8. polgári, szabálysértési és büntetőjogi eljárásokat kezdeményez, ellátja a Hatóság által meghozott döntések ellen beérkező bírósági felülvizsgálatok esetében a perképviseletet,

1.9. az Európai Bizottság megkeresése esetén nyilatkozatot ad ki az auditori megfelelőségről a fluorozott szénhidrogének forgalombahozatali kvótaszabályozása kapcsán,

1.10. az Európai Bizottság megkeresése esetén hatósági nyilatkozatokat tesz a klímagázokkal kapcsolatos szabályozás végrehajtása területén,

1.11. kezeli az Európai Bizottság klímagázokkal kapcsolatos közleményeit, szabályzatait, tájékoztatóit, állásfoglalásait, továbbá elérhetővé teszi az ügyfelek számára,

1.12. dönt a hatósági címkézés egyéb formai követelményeiről,

1.13. hiteles formában kiadmányozza a képesítési igazolásokat azok más uniós tagállamban való felhasználása érdekében,

1.14. elismeri a más uniós tagállambeli képesítési jogosultságot,

1.15. nyilvántartja és kezeli az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos kivételes tevékenységek végzését engedélyező, az Európai Bizottság által kiadott engedélyeket,

1.16. az Európai Bizottság előzetes tájékoztatásával egyedi kérelemre engedélyezi az 1005/2009/EK rendelet szerinti szabályozott anyagok termelését, gyártását,

1.17. elbírálja az 1005/2009/EK rendelet szerinti mentességi kérelmeket, azokat elutasítja, vagy megfelelőségük esetében indokolással ellátott tagállami kérelmet készít, és benyújtja az Európai Bizottság felé,

1.18. engedélyezi az 1005/2009/EK rendelet szerinti metil-bromid létesítményben való felhasználását vagy más illetékes hatóság megkeresése esetén szakmai állásfoglalást készít,

1.19. felhatalmazza a vállalkozásokat az 1005/2009/EK rendeletben szabályozott kritikus felhasználási célokra szánt halonok tárolása céljából (halonbank),

1.20. engedélyezi az 1005/2009/EK rendelet 14. cikke szerinti termelési szintek túllépését a hazai ipari racionalizáció céljából,

1.21. kapcsolatot tart az üvegházhatású gázokkal tevékenységet végzőkkel.

2. ellátja a klímagázokkal kapcsolatos valamennyi tevékenység hatósági ellenőrzését és felügyeletét,

3. első fokon eljár az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló hatályos jogszabályokban meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben, így különösen

3.1. vizsgálja a kibocsátási engedély iránt benyújtott kérelmeket, (kiadmányozásra) előkészíti és kiadmányozza a kibocsátási engedélyeket, eljár a kibocsátási engedély módosítása, visszavonásával kapcsolatos hatósági ügyekben, jóváhagyja és felülvizsgálja a légijármű-üzemeltetők által benyújtott nyomonkövetési tervet,[857]

3.2. vizsgálja az éves kibocsátási jelentéseket, értékeli az engedélyesek bejelentéseit,[858]

3.3. ellenőrzi a kibocsátási engedélyben és a nyomonkövetési tervben meghatározott előírások teljesítését, valamint az éves kibocsátási jelentéseket, azok jogszabályi megfelelését,

3.4. biztosítja az elektronikus kapcsolattartást és ügyintézést az ügyfelek számára,

3.5. vezeti a jogszabályban meghatározott nyilvántartásokat,

3.6. kiszabja a bírságot, alkalmazza az egyéb jogkövetkezményeket,

3.7. az emisszió-kereskedelmi rendszerrel összefüggő feladatok ellátása során tevékenységét érintően szükség szerint helyszíni ellenőrzést tart,[859]

3.8. együttműködik az illetékes minisztériummal a PRTR létrehozása és működtetése kapcsán felmerülő nemzetközi jelentési, adatszolgáltatási kötelezettségek végrehajtásában, az ennek elősegítésére kifejlesztett informatikai rendszerek üzemeltetésében, továbbfejlesztésében,

4. ellátja a villamosenergia-termelők részére a 2012. évi CCXVII. törvény alapján történő derogációs kiosztás végrehajtási szabályairól szóló 341/2013. (IX. 25.) Korm. rendelet alapján az Intelligens Hálózat Mintaprojekt vonatkozásában a támogatás kifizetésnek és felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.[860]

5. a hatósági ügyekkel összefüggésben tudomására jutott bűncselekmény gyanúja esetén feljelentés megtételét kezdeményezi.[861]

6. ellátja az Európai Unió Emisszió-kereskedelmi Rendszerében a térítésmentes kibocsátási egységek kiosztásával kapcsolatos feladatokat,[862]

7. ellátja a 2003/87/EK irányelv 10c. cikke szerinti derogáció 2021-2030-as időszakra vonatkozó kiosztással kapcsolatos feladatokat.[863]

d) Funkcionális feladatai körében

1. szervezi a feladatkörében országosan végzett ellenőrzéseket,

2. szakmai felügyeletet gyakorol a feladatkörébe utalt ügykörök és tevékenységek tekintetében a képesített vállalkozások, tulajdonosok és üzemeltetők felett,

3. ellenőrzi a címkézési és forgalombahozatali követelményeket - ideértve a 2014. április 16-i 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk szerinti követelmények ellenőrzését is,

4. segíti más illetékes hatóságok ellenőrzési tevékenységét, biztosítja a képesítések helyzetére, valamint a klímagázok felhasználására vonatkozó adatokhoz való hozzáférést,

5. kapcsolatot tart fenn a társhatóságokkal és intézményekkel, szakterületén figyelemmel kíséri a jogszabályok alkalmazását, érvényesülését, munkakapcsolatot tart az Európai Unió tagországainak nemzeti tisztviselőivel, és részt vesz a klímagázokkal kapcsolatos tevékenység és az emisszió-kereskedelmi rendszer továbbfejlesztésére irányuló uniós tevékenységben,

6. koordinálja a fluorozott szénhidrogének uniós forgalombahozatali kvótarendszer adatbázishoz való hozzáférési jogosultság igénylését az illetékes magyar hatóságok számára, valamint főfelelősként ellátja az ezen adatbázishoz való hazai hozzáféréssel kapcsolatos feladatokat,

7. befogadja az Európai Bizottság felé benyújtandó forgalombahozatali mentességi kérelmet,

8. felügyeli a hazai emisszió-kereskedelmi rendszer működését, és ellátja az emisszió-kereskedelmi rendszer működtetésével kapcsolatos egyéb feladatokat,[864]

9. ellátja a kibocsátási egység forgalmi jegyzék működtetésével és kezelésével járó feladatokat figyelemmel a hatályos jogszabályok rendelkezéseire, elvégzi a jogszabályban meghatározott allokációs feladatokat, ellátja a Kiotói Egyezmény végrehajtásával összefüggő, hatáskörébe utalt feladatokat,

10. ellátja a feladatkörébe tartozó, különösen a Klímagáz adatbázishoz kapcsolódó, az állami és európai uniós forrásból megvalósuló projektek előkészítését, megvalósításával kapcsolatos szakpolitikai feladatokat.

11. előkészíti a feladatkörét érintő kérdésekben az Európai Unió Kibocsátás-kereskedelmi Rendszerét érintő tájékoztatásokat, útmutatásokat, és gondoskodik azok érintettek részére történő közzétételéről, megküldéséről,[865]

12. együttműködik az Európai Unió Kibocsátás-kereskedelmi Rendszerén belüli hitelesítő szervezetek akkreditációjával kapcsolatban felmerülő feladatok ügyében a Nemzeti Akkreditálási Hatósággal,[866]

13. a hazai és nemzetközi jelentéstételi kötelezettségek teljesítésével összefüggésben a feladatköréhez tartozó ügyekben előkészíti a szükséges kimutatásokat, közleményeket, előrejelzéseket, jelentéseket, adattartalmakat,[867]

14. ellátja a feladatkörét érintő, a nemzetközi, európai uniós és hazai jogszabályi kötelezettségeken alapuló jelentések elkészítésével kapcsolatos feladatokat, gondoskodik a jelentésekhez szükséges adatok bekéréséről és leadásáról,[868]

15. a feladatköréhez tartozó ügyekben elkészíti az EU és más nemzetközi szervezetek részére a szakmai beszámolókat, adatszolgáltatásokat, részt vesz a feladatköréhez tartozó nemzetközi és európai uniós intézmények munkájában, munkacsoportjaiban,[869]

16. szakmai együttműködés keretében együttműködik más szervekkel, hatóságokkal és a társadalom, valamint a versenyszféra széles rétegeivel az éghajlatváltozás káros hatásainak csökkentése és káros folyamatai elleni védelem érdekében,[870]

17. a feladatkörét érintő kérdésekben közreműködik az európai uniós és nemzetközi klímapolitikai tárgyalásokhoz kapcsolódó hazai álláspontok kialakításában.[871]

I.6.5.2.5. Energia- és Klímapolitikai Programok és Projektek Főosztálya[872]

I.6.5.3. A körforgásos gazdaságpolitikáért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek[873]

1.6.5.3.1. A Körforgásos Gazdaságpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság[874]

A Körforgásos Gazdaságpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság segíti a körforgásos gazdaságpolitikáért felelős helyettes államtitkár tevékenységének az ellátását, ennek keretében ellátja az 1. melléklet 106. §-ában rögzített titkársági feladatokat.[875]

I.6.5.3.2. Fenntarthatósági és Szemléletformálási Főosztály[876]

A Főosztály

a) Kodifikációs feladatai körében

1. felel a tárca felelősségi körébe tartozó fenntartható fejlődéssel, valamint a vállalati fenntarthatósággal kapcsolatos szabályozás szakmai előkészítéséért, valamint a kapcsolódó témakörökben érintett kormányzati és szakmai társadalmi szervekkel való egyeztetésért,

2. szakmailag előkészíti a miniszter mint a Kormány víziközmű-szolgáltatásért felelős tagjának hatáskörébe tartozó szabályozásokat, így különösen a víziközmű-szolgáltatás közszolgáltatási tevékenységről, valamint a víziközműszolgáltatáshoz és a víziközmű-működtetéshez kapcsolódó gazdálkodói tevékenység szabályozásáról szóló jogszabályokat,

3. szakmailag véleményezi, egyezteti és összehangolja a Belügyminisztérium által a víziközmű-szolgáltatás gazdálkodói tevékenységen kívüli szabályozásáról készített előterjesztéseket,

4. felel a főosztály feladatkörébe tartozó jogszabálytervezetek, előterjesztések, jelentések, tájékoztatók, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítéséért.

b) Koordinációs feladatai körében

1. koordinálja a víziközmű-szolgáltatásért való felelősségre figyelemmel hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében a szemléletformálási programokat, illetve ezek fejlesztését és szervezését,

2. biztosítja a minisztérium részvételét a víziközmű-szolgáltatásért való felelőssége körében a települési önkormányzatok és a fogyasztók érdekvédelmi szerveivel való szakmai kapcsolattartásban,

3. szervezi és koordinálja a fenntartható fejlődéssel, valamint a vállalati fenntarthatósággal kapcsolatos ügyek elterjesztését, felel a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó környezettudatos szemléletformáló pályázatok, projektek szakmai tartalmának kialakításáért, továbbá együttműködik az érintett minisztériumokkal, más kormányzati szervekkel és operatív programokkal az e célokat elősegítő fejlesztések előkészítésében,

4. a Kommunikációs Főosztály jóváhagyásával a környezettudatos szemléletformálási feladatai körében kidolgozza a szelektív hulladékgyűjtés elterjesztésére és a termékdíj-köteles termékekből keletkező hulladékokra vonatkozó éves kommunikációs tervet,

5. kidolgozza a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó környezettudatos szemléletformálás hatékony eszközeit,

6. a Kommunikációs Főosztály jóváhagyásával felel a gyártókkal, a gyűjtőkkel és hasznosítókkal, továbbá a piac egyéb szereplőivel a hulladékgazdálkodással kapcsolatos országos kommunikációs akciók kidolgozásáért, valamint elemzéseket készít az egyes akciók hatékonyságáról, eredményeiről,

7. a Kommunikációs Főosztály jóváhagyásával kidolgozza és fejleszti a főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó szakterületekhez kapcsolódó szemléletformálási stratégiákat,

8. a fenntartható fejlődéssel, valamint a vállalati fenntarthatósággal kapcsolatos feladatkörében részt vesz a gazdaságstratégiával összefüggő döntések meghozatalának előkészítésében, ezek végrehajtását figyelemmel kíséri,

9. felel a fenntartható fejlődéssel, valamint a vállalati fenntarthatósággal kapcsolatos stratégiai tervezési folyamatokért, koordinálja a tárca ezzel összefüggő hazai és nemzetközi feladatait, különös tekintettel a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia végrehajtásával, felülvizsgálatával, megújításával kapcsolatos feladatokra, valamint felel a kormányzati fenntartható fejlődési stratégia elkészítéséért, továbbá a kormányzati és szakmai társadalmi szervekkel való egyeztetésért,

10. közreműködik az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai (SDG), különösen a vállalati fenntarthatósággal kapcsolatos, a fenntartható termelésre és fogyasztásra vonatkozó cél hazai megvalósításában,

11. felel az EU Integrált Termék Politika/Fenntartható Fogyasztás és Termelés (IPP/SCP) munkacsoportjában a szakmai feladatok ellátásáért, a magyar álláspont kialakításáért és képviseletéért,

12. felel a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanáccsal való szakmai kapcsolattartásért,

13. felel a Fenntartható Fejlődési Keretrendszer 2030 (Agenda 2030) nemzeti végrehajtásának koordinációjáért.

c) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. felel az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelv felülvizsgálatával és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásáért, együttműködve az érintett társminisztériumokkal,

2. részt vesz a szakmai főosztályokkal együttműködve az európai uniós döntéshozatali eljárásokban képviselendő tárgyalási álláspont kialakításában és képviseletében,

3. felel a KEHOP 2. prioritási tengely tekintetében a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 18. §-ában meghatározott feladatok ellátásáért, és ellátja a víziközmű-szolgáltatás tekintetében a szakpolitikai felelős feladatait a 2021-2027 programozási időszakban egyaránt,

4. ellátja az EU 2021-2027 közötti többéves pénzügyi keretének tervezésével és végrehajtásával összefüggő, valamint a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz víziközmű-szolgáltatást érintő szakpolitikai feladatokat,

5. részt vesz az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság bevonásával az EU vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettséggel összefüggő, KEHOP terhére finanszírozott szennyvízelvezetési és -tisztítási, valamint az ivóvízminőség-javító beruházásokkal összefüggő feladatok megvalósításában,

6. kapcsolatot tart a főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi ügyek tekintetében az illetékes irányító hatósággal, közreműködik az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások felhasználásához kapcsolódó javaslatok kidolgozásában,

7. részt vesz a fenntartható fejlesztési tárgyú, valamint a vállalati fenntarthatósággal kapcsolatos nemzetközi projektekben,

8. ellátja az EU fenntartható fejlődési stratégiájával összefüggő, valamint a vállalati fenntarthatósággal kapcsolatos szakmai feladatokat,

9. ellátja a Fenntartható Fejlődési Keretrendszer 2030 (Agenda 2030) uniós végrehajtásával összefüggő feladatokat,

10. részt vesz az EU, az ENSZ vonatkozó testületeivel, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet vállalati fenntarthatósággal foglalkozó munkaszervezeteivel való együttműködésben,

11. részt vesz a főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében a kapcsolódó nemzetközi munkacsoportokban,

12. ellátja a körforgásos gazdaságpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó főosztályok vonatkozásában a nemzetközi koordinációs feladatokat szükség szerint a szakmai főosztályok bevonásával,

13. részt vesz - a szakmai főosztályokkal együttműködve - az európai uniós döntéshozatali eljárásokban képviselendő tárgyalási álláspontok kialakításában és képviseletében,

14. ellátja az EKTB Agenda 2030 szakértői csoport vezetését, a vonatkozó munkacsoportüléseken való részvételt és az ezekre készülő tárgyalási álláspontok kidolgozását.

d) A szennyvízelvezetési és -tisztítási, valamint az ivóvízminőség-javító beruházásokkal összefüggésben az európai uniós tagságból adódó, valamint más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettségek megvalósításának folyamatos koordinációjával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat lát el, úgymint

1. fenntartja, és szükség szerint felülvizsgálja a projektkoordinációs feladatainak infrastrukturális feltételrendszerét, ezzel kapcsolatosan közreműködik jogszabályjavaslatok, illetve jogszabály-módosítások kidolgozásában,

2. együttműködik a szennyvízelvezetési és -tisztítási, valamint az ivóvízminőség-javító beruházások tekintetében hatáskörrel rendelkező irányító hatósággal, továbbá az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal, valamint összehangolja azok feladatait,

3. részt vesz a szennyvízelvezetési és -tisztítási, valamint az ivóvízminőség-javító beruházásokkal összefüggésben a kormányzati beavatkozások kidolgozásában,

4. koordinálja a derogációs határidővel érintett, KEHOP pályázattal még nem rendelkező agglomerációk beruházásainak projektként történő megindítását,

5. nyomon követi az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt, a szennyvízelvezetési és -tisztítási, valamint ivóvízminőség-javító beruházásokhoz kapcsolódó kötelezettségek végrehajtását az irányító hatóság illetékes szervezeti egységével együttműködve,

6. folyamatosan elemzi az önkormányzatok európai uniós és hazai forrásból megvalósuló beruházásaival összefüggésben felmerülő problémákat, szükség esetén intézkedési tervet dolgoz ki, mely alapján a beruházások végrehajtását akadályozó problémák egyértelműen és rövid idő alatt beazonosíthatók, és ennek megfelelően a (további) intézkedés szükségessége megállapítható,

7. a beruházások végrehajtását akadályozó problémák beazonosítását követően beavatkozást kezdeményez az arra kizárólagosan feljogosított szervezetnél,

8. a beruházások végrehajtását akadályozó problémák beazonosítását követően (további) kormányzati intézkedéseket, jogszabály-módosításokat, jogszabálytervezeteket készít elő, kezdeményezi a nem megfelelően előrehaladó projektek Kormány általi saját hatáskörbe vonását,

9. a szennyvízelvezetési és -tisztítási, valamint ivóvízminőség-javító beruházásokkal összefüggésben kapcsolatot tart a támogatási konstrukció szakmai tartalmában érintett minisztériummal, különös tekintettel a Belügyminisztériumra,

10. a szennyvízelvezetési és -tisztítási, valamint ivóvízminőség-javító beruházásokkal összefüggésben kapcsolatot tart az érintett önkormányzatokkal, kedvezményezettekkel,

11. együttműködik a társfőosztályokkal a szennyvízelvezetési és -tisztítási, valamint ivóvízminőség-javító beruházások derogációs határidőre történő megvalósításának érdekében,

12. eleget tesz az ivóvízminőség-javító beruházásokkal kapcsolatos éves jelentéstételi kötelezettségének.

e) Funkcionális feladatai körében

1. felel a szakmai kezelésébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzat terhére nyújtott támogatásokkal kapcsolatos döntés előkészítéséért, döntésre történő felterjesztéséért,

2. részt vesz a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó kommunikációs projektek kidolgozásában a Körforgásos Gazdaság Elszámolási Főosztállyal együttműködve,

3. a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó kommunikációs akciókról, illetve pályázati kiírásokról tájékoztatást nyújt, lakossági kommunikációt folytat a Kommunikációs Főosztály jóváhagyásával,

4. részt vesz a fenntartható fejlesztési területhez tartozó európai uniós feladatok ellátásával kapcsolatos szabályozás vonatkozásában a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó európai fejlesztési keret felhasználásához szükséges tervek kialakításában,

5. közreműködik az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai (SDG) indikátorrendszerének kidolgozásában és működtetésében a KSH-val együttműködve,

6. részt vesz a Modern Városok Program, valamint egyes, településfejlesztési programok főosztályt érintő feladatainak végrehajtásában.

f) Egyéb feladatai körében

1. felel a nemzetközi beruházási együttműködések elősegítéséért, közreműködik közös nemzetközi projektek kialakításában,

2. részt vesz a víziközmű-szolgáltatásért való felelőssége körében a települési önkormányzatok és a fogyasztók érdekvédelmi szerveivel való szakmai kapcsolattartásban,

3. felel a minisztérium hatáskörébe tartozó, víziközmű-szolgáltatásokhoz kapcsolódó árszabályozási feladatok ellátásáért,

4. részt vesz a víziközmű-szolgáltatást érintő kormányzati programok, mintaprojektek előkészítésében,

5. felel a víziközmű-szolgáltatás biztonságos feladatellátása szempontjából kiemelten fontos területek figyelemmel kíséréséért, indokolt esetben a szükséges intézkedések megtételének kezdeményezéséért,

6. a víziközmű-szolgáltatás területén szakmai kapcsolatot tart a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal, és figyelemmel kíséri annak tevékenységét. Javaslatot tesz a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal részére a víziközmű-szolgáltatás vonatkozásában vezetett nyilvántartások adattartalmára, és a miniszter ez irányú feladataival összefüggésben igénybe veszi azokat,

7. szakmai, gazdaságossági, hatékonysági összesítéseket és elemzéseket készít a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos szabályozás, az ezzel kapcsolatos díjak rendszere vonatkozásában, illetőleg az éves költségvetéssel való kapcsolatukkal összefüggésben, továbbá e hatásköre gyakorlásával összefüggésben részt vesz a költségvetési és zárszámadási tervezetek előkészítésében és véleményezésében,

8. ellátja a főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó területek fejlesztésével, szolgáltatásaival összefüggő feladatokat,

9. részt vesz a víziközművek vonatkozásában - az érintett társminisztériumokkal (Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Pénzügyminisztérium) közösen - a derogációs határidővel érintett feladatok szabályozásának és intézkedési terveinek kidolgozásában, szükség szerint ezek végrehajtásának ellenőrzésében,

10. részt vesz a KEHOP és a megvalósítását szolgáló pályázati rendszer kidolgozásában - különös tekintettel a Települési vízellátás, szennyvízelvezetés és -tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése prioritási tengelyre -, ennek keretén belül átülteti a meglévő indikátor és értékelési rendszert a hazai forrásrendszerre a fejlesztések hatékonyságának, eredményességének objektív mérése érdekében; egységesen alkalmazható, mérhető mutatókat határoz meg a következő pénzügyi ciklus vonatkozásában, együttműködve az irányító hatósággal, és ellátja ezen feladatokat a 2021-2027 programozási időszakban,

11. a víziközmű-szolgáltatás területén szakmai kapcsolatot tart fenn az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal, és ellátja a szakmai irányítással kapcsolatos tevékenységet, együttműködve a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterrel,

12. együttműködik a víziközmű-szolgáltatást érintő feladatok ellátása terén a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter illetékes szervezeti egységeivel,

13. felelős a többségi állami tulajdonban álló víziközmű gazdasági társaságok szakmai irányításáért,

14. részt vesz a Svájci, az EGT és a Norvég Alap finanszírozási mechanizmusok munkájában, különös tekintettel a víziközmű-szolgáltatás területére, közreműködik az ezekkel összefüggő támogatási konstrukciók megtervezésében,

15. részt vesz a Modern Városok Program keretében a szakterületi illetékességébe tartozó véleményezési feladatok ellátásában.

I.6.5.3.3. Hulladékgazdálkodási Főosztály[877]

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében

1. részt vesz a tárca rezsicsökkentésre, nonprofit közszolgáltatásra, illetve az egyes közszolgáltatások általános szabályozására vonatkozó jogszabályok kidolgozásában, véleményezésében,

2. szakmailag előkészíti a miniszter mint a Kormány hulladékgazdálkodásért, valamint hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és szolgáltatási díjmegállapításáért felelős tagjának hatáskörébe tartozó szabályozásokat, így különösen a hulladékgazdálkodási közszolgáltató közszolgáltatási tevékenységére és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és szolgáltatási díjmegállapításának, alkalmazásának, alkalmazása ellenőrzésének és megfizetésének feltételeit meghatározó jogszabályokat,

3. szakmailag előkészíti az EU Körforgásos gazdaság csomaggal kapcsolatos, a hulladékgazdálkodási szakterületet érintő jogszabályokat, a Gyártói Felelősség és Hulladékhasznosítási Főosztály bevonásával,

4. felel az Európai Unió hulladékgazdálkodási jogszabályainak harmonizálásáért a Gyártói Felelősség és Hulladékhasznosítási Főosztály feladatkörébe tartozó hulladékáramok kivételével,

5. felel a hulladékkezelés technikai követelményeinek, a kezelő létesítmények kialakításának és üzemeltetésének műszaki szabályai meghatározásáért,

6. felel az országos hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi hatósággal, a területi hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi hatósággal és a minisztérium további érintett önálló szervezeti egységeivel együttműködve a hulladékgazdálkodást érintő egyes környezetvédelmi szabályozó eszközökre (hulladéklerakási járulék, hulladékgazdálkodási biztosíték- és biztosításadás, valamint a gazdátlan hulladékgazdálkodási vonatkozású környezeti terhek kezelésére történő környezetvédelmi céltartalék), valamint ezek módosítására vonatkozó javaslatok előkészítéséért,

7. felel a hulladékgazdálkodási szakterületet érintő, jogalkotással összefüggő javaslatok és megkeresések tekintetében a koordinációért.

b) Koordinációs feladatai körében a minisztérium további érintett önálló szervezeti egységeivel együttműködve részt vesz a hulladékgazdálkodási szakterületet érintő, a zöldgazdaság fejlesztéséhez és a zöld ipari innovációhoz kapcsolódó, minisztériumon belüli feladatok ellátásában és szakmai anyagok elkészítésében.

c) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. szakterületén felelős Magyarország EU-ban és nemzetközi szervezetekben való tagságából származó jogainak érvényesítéséért és kötelezettségeinek teljesítéséért,

2. feladatkörébe tartozóan részt vesz az európai uniós döntéshozatali eljárásokban képviselendő tárgyalási álláspontok szakmai kialakításában,

3. felel a KEHOP 3. prioritási tengely 1. és 2. egyedi célkitűzése tekintetében a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 18. §-ában meghatározott feladatok ellátásáért,

4. ellátja az EU 2021-2027 közötti többéves pénzügyi keretének, valamint a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz tervezésével és végrehajtásával összefüggő, a hulladékgazdálkodást érintő szakpolitikai feladatokat,

5. részt vesz az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, valamint - ha szükséges - az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. bevonásával az EU vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettséggel összefüggő, KEHOP terhére finanszírozott hulladékgazdálkodási beruházásokkal összefüggő feladatok megvalósításában,

6. felel a Bázeli Egyezménnyel foglalkozó nemzetközi környezetvédelmi tanácsi munkacsoport (WPIEI Basel) üléseken képviselendő magyar álláspontok kialakításáért és képviseletéért,

7. felel az EU Körforgásos gazdaság csomaggal kapcsolatos, a hulladékgazdálkodási szakterületet érintő szakmai álláspont kialakításáért és képviseletéért,

8. felel az egyéb tanácsi munkacsoportok ülésein képviselendő, a feladatkörébe tartozó hulladékgazdálkodási szakterületet érintő szakmai álláspont kialakításáért,

9. felel a hulladékgazdálkodást érintő, feladatkörébe tartozó európai uniós és nemzetközi adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól, az elemekről és akkumulátorokról, valamint hulladékelemekről és -akkumulátorokról és az elhasználódott járművekről szóló európai uniós irányelvek szerinti adatszolgáltatás kivételével,

10. felelős a hulladékgazdálkodást érintő két- és többoldalú nemzetközi egyezményekből, szerződésekből és együttműködésekből eredő szakmai feladatok ellátásáért.

d) A hulladékgazdálkodást érintő beruházásokkal összefüggésben az európai uniós tagságból adódó, valamint más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettségek megvalósításának folyamatos koordinációjával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat lát el, úgymint

1. fenntartja, és szükség szerint felülvizsgálja a projektkoordinációs feladatainak infrastrukturális feltételrendszerét, ezzel kapcsolatosan közreműködik jogszabályjavaslatok, illetve jogszabály-módosítások kidolgozásában,

2. együttműködik a hulladékgazdálkodást érintő beruházások tekintetében hatáskörrel rendelkező irányító hatósággal, továbbá az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal és - ha szükséges - az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal, valamint összehangolja azok feladatait,

3. részt vesz a hulladékgazdálkodást érintő beruházásokkal összefüggésben a kormányzati beavatkozások kidolgozásában,

4. nyomon követi az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt, a hulladékgazdálkodást érintő beruházásokhoz kapcsolódó kötelezettségek végrehajtását az irányító hatóság illetékes szervezeti egységével együttműködve,

5. folyamatosan elemzi az önkormányzatok európai uniós és hazai forrásból megvalósuló beruházásaival összefüggésben felmerülő problémákat, szükség esetén intézkedési tervet dolgoz ki, mely alapján a beruházások végrehajtását akadályozó problémák egyértelműen és rövid idő alatt beazonosíthatók, és ennek megfelelően a (további) intézkedés szükségessége megállapítható,

6. a beruházások végrehajtását akadályozó problémák beazonosítását követően beavatkozást kezdeményez az arra kizárólagosan feljogosított szervezetnél,

7. a beruházások végrehajtását akadályozó problémák beazonosítását követően (további) kormányzati intézkedéseket, jogszabály-módosításokat, jogszabálytervezeteket készít elő, kezdeményezi a nem megfelelően előrehaladó projektek Kormány általi saját hatáskörbe vonását.

e) Funkcionális feladatai körében

1. felel a hulladékgazdálkodási szakterületet érintő stratégia kialakításában való részvételért a Gyártói Felelősség és Hulladékhasznosítási Főosztály bevonásával,

2. felel - a minisztérium további érintett önálló szervezeti egységeivel együttműködve - a hulladékgazdálkodás átfogó stratégiai céljainak meghatározásáért,

3. felel a hulladékgazdálkodás különböző időtávú és szintű terveinek kialakításáért, az Országos Hulladékgazdálkodási Terv és az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv kidolgozásáért és felülvizsgálatáért,

4. felel a hulladékgazdálkodási célok elérését biztosító programok kidolgozásáért, javaslatok készítéséért a hulladékgazdálkodási rendszerek és létesítmények létrehozására vagy átalakítására annak érdekében, hogy a gyűjtő és kezelő rendszerek az ország egész területét lefedjék,

5. felel a hulladékok országhatárokat átlépő szállításának és kezelésének ellenőrzését és kontrollját szolgáló szakmai javaslatok kidolgozásáért,

6. szakmailag részt vesz a feladatkörébe tartozóan a jogszabályban meghatározott felügyeleti eljárás lefolytatásában és az azzal összefüggő intézkedések megtételében,

7. hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása során együttműködik és kapcsolatot tart a hulladékgazdálkodási hatósággal, az ipari, szakmai érdekvédelmi szervezetekkel, önkormányzatokkal és az egyéb érintett hatóságokkal,

8. felel a hulladékgazdálkodási szakterületet érintő, a környezetpolitikát, a döntéshozatalt és a tájékoztatást szolgáló környezeti mutatók módszertani és szakmai fejlesztésének, rendszerezésének, minőségbiztosításának és közreadásának koordinálásáért, a környezeti mutatókkal és számlákkal kapcsolatos nemzetközi (ENSZ, OECD, EU) iránymutatások és fejlesztések hazai megvalósításának elősegítéséért, valamint a környezeti adatgazdálkodással összefüggő hazai és nemzetközi feladatok összehangolásáért, továbbá a miniszter országos statisztikai adatgyűjtő programmal kapcsolatos feladatai végrehajtásának koordinálásáért,

9. közreműködik a hulladékgazdálkodással kapcsolatosan folyósított, feladatkörébe tartozó pályázati és egyéb források elosztásának és felhasználásának szakmai ellenőrzésében,

10. közreműködik a hulladékgazdálkodással összefüggő lakossági szemléletformálásra fordítható pályázati és egyéb támogatások elosztásának és felhasználásának tervezésében, a döntés és a szakmai bírálat előkészítésében és az ellenőrzésében.

f) Egyéb feladatai körében

1. felel a nemzetközi beruházási együttműködések elősegítéséért, közreműködik közös nemzetközi projektek kialakításában,

2. részt vesz a hulladékgazdálkodásért és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és szolgáltatási díj megállapításáért való felelőssége körében a települési önkormányzatok és a fogyasztók érdekvédelmi szerveivel való szakmai kapcsolattartásban,

3. felel a minisztérium hatáskörébe tartozó hulladékgazdálkodási közszolgáltatáshoz kapcsolódó árszabályozási feladatok ellátásáért,

4. részt vesz a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő kormányzati programok, mintaprojektek előkészítésében,

5. felel a hulladékgazdálkodás biztonságos feladatellátása szempontjából kiemelten fontos területek figyelemmel kíséréséért, indokolt esetben a szükséges intézkedések megtételének kezdeményezéséért,

6. a hulladékgazdálkodás területén szakmai kapcsolatot tart fenn a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal, és figyelemmel kíséri annak tevékenységét. Javaslatot tesz a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal részére a hulladékgazdálkodás vonatkozásában vezetett nyilvántartások adattartalmára, és a miniszter ez irányú feladataival összefüggésben igénybe veszi azokat, különös tekintettel a közszolgáltatási díjakat megalapozó nyilvántartásokra,

7. ellátja - a minisztérium további érintett önálló szervezeti egységeivel együttműködve - a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás - különösen a hulladékok gyűjtése, szállítása, kezelése - gazdasági eszközeinek szabályozásával, támogatásával, fejlesztésével összefüggő minisztériumi feladatokat,

8. szakmai, gazdaságossági, hatékonysági összesítéseket és elemzéseket készít a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjjal kapcsolatos szabályozás, a díjak alkalmazásának és ellenőrzésének rendszere vonatkozásában, illetőleg az éves költségvetéssel való kapcsolatukkal összefüggésben,

9. ellátja a főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó területek fejlesztésével, szolgáltatásaival összefüggő feladatokat,

10. részt vesz a KEHOP és a megvalósítását szolgáló pályázati rendszer kidolgozásában - különös tekintettel a Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések prioritási tengely 1. és 2. egyedi célkitűzésére -, ennek keretén belül átülteti a meglévő indikátor és értékelési rendszert a hazai forrásrendszerre a fejlesztések hatékonyságának, eredményességének objektív mérése érdekében; egységesen alkalmazható, mérhető mutatókat határoz meg a következő pénzügyi ciklus vonatkozásában, együttműködve az irányító hatósággal, és ellátja ezen feladatokat a 2021-2027 programozási időszakban,

11. a hulladékgazdálkodás területén szakmai kapcsolatot tart fenn az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal, és ellátja a szakmai irányítással kapcsolatos tevékenységet,

12. a hulladékgazdálkodás területén szakmai kapcsolatot tart fenn az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal, és ellátja a szakmai irányítással kapcsolatos tevékenységet, együttműködve a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterrel,

13. együttműködik a hulladékgazdálkodást érintő feladatok ellátása terén a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter illetékes szervezeti egységeivel,

14. felel a többségi állami tulajdonban álló hulladékgazdálkodási gazdasági társaságok szakmai irányításáért,

15 felel a hulladékgazdálkodást érintő, feladatkörébe tartozó nemzeti adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok végrehajtásáért,

16. a hulladékgazdálkodási tervezéshez kapcsolódóan figyelemmel kíséri a hulladékok jellemző összetételét,

17. részt vesz a Svájci, az EGT és a Norvég Alap finanszírozási mechanizmusok munkájában a feladatkörébe tartozó hulladékgazdálkodási szakterület tekintetében, közreműködik az ezekkel összefüggő támogatási konstrukciók megtervezésében,

18. részt vesz a Modern Városok Program keretében a szakterületi illetékességébe tartozó véleményezési feladatok ellátásában a hulladékgazdálkodási tervezéshez kapcsolódóan figyelemmel kíséri a hulladékok jellemző összetételét,

19. részt vesz a feladatkörébe tartozóan a hulladékgazdálkodási szakrendszer informatikai hátterét biztosító és a jogérvényesítést szolgáló adatgyűjtés, adatfeldolgozás és értékelés szakmai szempontjainak meghatározásában,

20. részt vesz az OKIR részét képező hulladékgazdálkodási szakrendszer informatikai fejlesztésében és szakmai működtetésében,

21. felel az OKIR részét képező hulladékgazdálkodási szakrendszerben lévő adatok elemzéséért, vizsgálatáért és az országos adatok összeállításáért.

I.6.5.3.4. Gyártói Felelősség és Hulladékhasznosítási Főosztály[878]

A Főosztály feladatai

a) A termékdíjköteles termékekből képződött hulladékok gyűjtésének és hasznosításának tervezési feladatai körében

1. az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (a továbbiakban: OGyHT), illetve módosításainak elkészítése, jóváhagyásra történő felterjesztése, illetve a terv elkészítéséhez szükséges adatok gyűjtése, szűrése, elemzése,

2. figyelemmel kíséri és értékeli a hulladékgazdálkodás - tevékenységi köréhez kapcsolódó - folyamatait,

3. teljesíti az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdése, továbbá az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet 18/A. § (1) bekezdése szerint előírt adatszolgáltatásokat,

4. közreműködik a gyűjtési, előkezelési és hasznosítási technikák, technológiák fejlesztési irányaira, valamint az elérendő célokra vonatkozó javaslattételben,

5. figyelemmel kíséri a nemzetközi és uniós jogszabályok változásait, elemzi azok gyűjtést, illetve hasznosítást érintő hatásait, valamint vizsgálja a nemzetközi és a hazai hulladékgazdálkodási trendeket,

6. közreműködik a hulladékgazdálkodási feladatok támogatásával és a termékdíjakkal kapcsolatos előirányzatok aktuális középtávú terveinek, tervszámainak előkészítésében,

7. közreműködik a hulladékgazdálkodási feladatok támogatásával kapcsolatos előirányzatra vonatkozó zárszámadások előkészítésében,

8. kapcsolatot tart hazai és nemzetközi szakmai érdekképviseleti szervezetekkel,

9. közreműködik egyes nemzeti jogszabályok által előírt hulladékgazdálkodási tervek (Országos Hulladékgazdálkodási Terv, Területi Hulladékgazdálkodási terv, Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv) előkészítésében.

b) Kodifikációs feladatai körében[879]

1. felel a kiterjesztett gyártói felelősséget, a termékdíjat, a visszaváltási rendszert, e körbe tartozó hulladékokat érintő jogi szabályozás előkészítéséért, ennek keretében - többek között - a környezetvédelmi termékdíj mértékének, a termékdíjköteles termékek körének meghatározásáért,

2. közreműködik a Hulladékgazdálkodási Főosztálynak, az EU Körforgásos gazdaság csomaggal kapcsolatos, a Főosztály szakterületét érintő jogszabályok szakmai előkészítésére vonatkozó feladatának ellátásában,

3. ellátja a feladatkörébe tartozó európai uniós jogi aktusokkal harmonizációt megvalósító szakmai feladatokat.

c) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében[880]

1. felel a hulladékgazdálkodást érintő, feladatkörébe tartozó európai uniós és nemzetközi adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok végrehajtásáért a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól, az elemekről és akkumulátorokról, valamint hulladékelemekről és -akkumulátorokról és az elhasználódott járművekről szóló európai uniós irányelvek szerinti adatszolgáltatások teljesítéséért,

2. feladatkörébe tartozóan részt vesz az európai uniós döntéshozatali eljárásokban képviselendő tárgyalási álláspontok szakmai kialakításában,

3. felel a tanácsi munkacsoportok ülésein képviselendő, a Főosztály szakterületét érintő szakmai álláspont kialakításáért.

d) Funkcionális feladatai körében[881]

1. részt vesz a hulladékgazdálkodás informatikai hátterét biztosító és a jogérvényesítést szolgáló adatgyűjtés, adatfeldolgozás és értékelés szakmai szempontjainak meghatározásában, a Főosztály szakterületét érintően,

2. szakmailag részt vesz a feladatkörébe tartozóan a jogszabályban meghatározott felügyeleti eljárás lefolytatásában és az azzal összefüggő intézkedések megtételében,

3. közreműködik az egységes hulladékgazdálkodási jogalkalmazási gyakorlat kialakítása érdekében a Hulladékgazdálkodási Hatósági Főosztály szakmai irányítási jogkörének gyakorlásában,

4. a feladatkörébe tartozóan együttműködik és kapcsolatot tart a hulladékgazdálkodási hatósággal, az ipari, szakmai érdekvédelmi szervezetekkel, önkormányzatokkal és az egyéb érintett hatóságokkal,

5. felel a szakterületét érintő stratégia kialakításáért szükség esetén a Hulladékgazdálkodási Főosztály bevonásával.

e) Az OGyHT végrehajtása érdekében szükséges közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos feladatai körében

1. összegyűjti és az illetékes szervezeti egység részére átadja a közbeszerzési tervhez szükséges adatokat,

2. teljeskörűen előkészíti az OGyHT végrehajtásához szükséges hulladékhasznosítási közbeszerzési eljárásokat,

3. felelős a hulladékhasznosítási közbeszerzési eljárások megindítását megelőző jóváhagyások és engedélyek beszerzésének előkészítéséért, a hatóságokkal való kapcsolattartásban történő részvételért, valamint e hatóságok észrevételei alapján az eljárások dokumentumainak átdolgozásáért, az esetleges hiánypótlások teljesítéséért,

4. aktívan közreműködik a közbeszerzési eljárások lefolytatásában és bírálati folyamatában,

5.[882]

6. aktívan részt vesz a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt zajló jogorvoslati eljárásokban, illetve szakmai segítséget nyújt a Minisztérium jogi képviseletét ellátó személyek részére, valamint rendelkezésre bocsátja a Közbeszerzési Döntőbizottsági tárgyaláshoz szükséges adatokat, megteszi a szükséges észrevételeket.

f) A hulladékhasznosítási iparfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó feladatai körében

1. előkészíti, véleményezteti, jóváhagyatja a fejlesztési irányokat, célokat,

2. gondoskodik a pályázati kiírások és módosítások, egyedi támogatási lehetőségről szóló tájékoztatás megjelentetéséről,

3. gondoskodik a hulladékhasznosítási iparfejlesztési támogatásokkal kapcsolatos kérdések megválaszolásáról,

4. elvégzi a beérkezett pályázatok, egyedi kérelmek formai ellenőrzését,

5. gondoskodik a pályázatok, egyedi kérelmek bírálatáról, pénzügyi szempontból a Körforgásos Gazdaság Elszámolási Főosztály bevonásával,[883]

6. előkészíti a támogatási szerződéseket és támogatói okiratokat, gondoskodik aláíratásukról,

7. szakmai szinten közreműködik a támogatási szerződések, okiratok jelentési és elszámolási, megvalósítási és fenntartási kötelezettségeinek Körforgásos Gazdaság Elszámolási Főosztály által végzett ellenőrzésében,[884]

8.[885]

9. szükség szerint részt vesz a Körforgásos Gazdaság Elszámolási Főosztály által végzett helyszíni ellenőrzéseken, a záró- vagy fenntartási jelentések kapcsán szükséges ellenőrzési feladatokban.[886]

I.6.5.3.5. Körforgásos Gazdaság Elszámolási Főosztály[887]

A Főosztály feladatai

a) A körforgásos gazdaságpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó főosztályok feladatkörébe tartozó támogatásokhoz kapcsolódó ellenőrzési feladatok körében[888]

1. közreműködik a közbeszerzési és versenyeztetési eljárások nyerteseivel kötött szolgáltatásmegrendelési szerződések kidolgozásában,[889]

2. gondoskodik a szolgáltatásmegrendelési elszámoláshoz kapcsolódó eljárásrendek, nyomtatványok (jelentések) elkészítéséről, aktualizálásáról, a nyomtatvány honlapon történő elérhetőségéről,[890]

3. működteti a szolgáltatásmegrendelési elszámoláshoz kapcsolódó eljárásrendek által meghatározott elszámolási, igazolási folyamatokat,

4. ellátja a szolgáltatásmegrendelési szerződésekkel kapcsolatos elszámolási és dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzési feladatokat, a jelentések teljességi, tartalmi, számszaki, formai és hulladékgazdálkodási szakmai szempontból történő ellenőrzését,[891]

5. kiállítja a szolgáltatásmegrendelés tárgykörébe eső teljesítési igazolásokat, ellátja a nyilvántartási, számítási feladatokat,

6. nyomon követi a szerződő partnerek kifizetési kérelmeit, kiszűri a szabálytalan kifizetési kérelmeket (követeléseket),

7. előkészíti a szerződött partnerek részéről érkező megkeresések, kérdések megválaszolását,

8. felel az OGyHT tervezéséhez, továbbá nemzeti és uniós jogszabályok által előírt bevallások teljesítéséhez szükséges adatszolgáltatásért a Gyártói Felelősség és Hulladékhasznosítási Főosztály részére,[892]

9. gondoskodik a helyszíni ellenőrzések eljárásrendjének előkészítéséről, amely tartalmazza a helyszíni és egyéb rendszeres, illetve eseti ellenőrzések vizsgálati szempontjait, kötelező dokumentációját,[893]

10. felel az ellenőrzéshez szükséges dokumentáció elkészítéséért, a dokumentációs rendszer működtetéséért és az ellenőrzési folyamat nyilvántartásáért, ellenőrzési jelentések készítéséért,[894]

11. az ellenőrzési folyamat nyilvántartásán belül az ellenőrzések megállapításaira tett intézkedések teljesülését nyomon követi,[895]

12. az ellenőrzésekről folyamatos nyilvántartást vezet,[896]

13. az ellenőrzésekhez kapcsolódó objektív, célhoz kötött, dokumentált vizsgálatokat folytat,[897]

14. összeállítja a feladatkörébe tartozó előirányzat terhére kifizetett támogatásokkal kapcsolatos éves ellenőrzési tervet, valamint folyamatosan vizsgálja az éves ellenőrzési terv aktualitását, szükség szerint javaslatot készít a módosítására,[898]

15. felel a körforgásos gazdaságpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó főosztályok feladatkörébe tartozó támogatásokkal összefüggő, szükség szerinti helyszíni ellenőrzések lefolytatásáért,[899]

16. közreműködik a hulladékkezelési szoftverrel kapcsolatos feladatok ellátásában.[900]

b) Pénzügyi feladatai körében felel a körforgásos gazdaságpolitikáért felelős helyettes államtitkár szakmai kezelésébe tartozó előirányzat keretein belül[901]

1. az előirányzatból nyújtott támogatásokra vonatkozó pénzügyi kontrolling rendszer működtetéséért, kötelezettségvállalásainak folyamatos analitikus nyilvántartásáért,

2. a támogatásokra vonatkozó statisztikák, előterjesztések, terv-tény kimutatások, kontrolling jelentések időszakos elkészítéséért, az érintettek részére történő adatszolgáltatásokért,

3. a hulladékhasznosítási közbeszerzések pénzügyi előkészítésért, bírálatáért,

4. a hulladékhasznosítási iparfejlesztési pályázatok, egyedi kérelmek pénzügyi előkészítéséért, bírálatáért, a kedvezményezettekkel való kapcsolattartásáért,

5. a hulladékhasznosítási iparfejlesztési támogatások elszámolásainak pénzügyi ellenőrzéséért, pénzügyi feladatainak koordinálásáért, monitorozásáért és elemzéséért,

6. a szolgáltatásmegrendelési szerződések teljesítésének vonatkozásában beérkezett bizonylatok ellenőrzéséért, rögzítéséért, pénzügyi rendezésének előkészítéséért,

7. a támogatásokkal kapcsolatos ügyintézést igénylő bizonylatok, megkeresések ügyében történő eljárásért, az esetlegesen tévesen kiállított bizonylatok visszaküldéséért, hiányzó dokumentumok bekéréséért,

8. az előirányzat pénzügyi felhasználásának nyomon követéséért, keretek figyeléséért, a társfőosztályokkal történő koordinálásáért, valamint részt vesz szakmai feladat- és hatáskörét érintően a körforgásos gazdaságpolitikáért felelős helyettes államtitkár szakmai kezelésébe tartozó előirányzattal kapcsolatos szakmai kezelői és koordinációs feladatok ellátásában,

9. a költségvetési zárszámadáshoz kapcsolódóan a fejezetet érintő részek összeállításáért, a havi tárcaprognózis elkészítésének koordinálásáért,

10. teljesíti a szerződéskötést követő és az elszámolásokat érintő kifizetést követő adatszolgáltatást a NAV részére a vonatkozó szabályozás alapján,

11. kapcsolatot tart a NAV Központi Irányításával az elszámolásokhoz kapcsolódó adatszolgáltatások teljesítése érdekében.

c) Támogatási feladatai körében[902]

1. ellátja a körforgásos gazdaságpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó főosztályok feladatkörébe tartozó, támogatási döntéssel rendelkező kérelmek alapján a támogatási szerződések, támogatói okiratok előkészítését, véleményeztetését, jogi és pénzügyi ellenjegyzésre előkészítését, valamit szakmai vezető által történő aláíratását,

2. ellátja a támogatásokhoz beérkező szakmai és pénzügyi beszámoló ellenőrzését,

3. ellátja a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzésével, jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésével és projektek zárásával kapcsolatos végrehajtási feladatokat,

4. előkészíti a támogatások kapcsán a szükséges szerződésmódosításokat a hulladékhasznosítási iparfejlesztési támogatások kivételével,

5. részt vesz a támogatásokhoz kapcsolódó szakmai kapcsolattartásban, a beérkező, támogatással kapcsolatos kérdések megválaszolásában,

6. részt vesz a feladatokhoz kapcsolódó előterjesztések véleményezésében, szükség esetén módosításának kezdeményezésében,

7. szükség szerint részt vesz a beérkezett kérelmek szakmai vizsgálatában,

8. részt vesz a támogatások végrehajtásának nyomon követésében, bejelentési kötelezettségek ellenőrzésében.

I.6.5.4. A környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek[903]

I.6.5.4.1. Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság segíti a környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár tevékenységének az ellátását, ennek keretében ellátja az 1. melléklet 106. §-ában rögzített titkársági feladatokat.

a) Kodifikációs feladatai körében

1. közreműködik a feladatkörébe tartozóan az FKB, kabinetülések, a Kormány üléseire benyújtandó előterjesztések előkészítésében, koordinációjában,

2. közreműködik a fejlesztéspolitikai tevékenység irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerének kialakításában.

b) Funkcionális feladatai körében

1. szervezi és összehangolja a környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek működését,

2. koordinálja a KEHOP operatív program szintű dokumentumai (operatív program stb.) szakmai tartalmának elkészítését és módosítását,

3. ellátja a 2000-2006-os, lezárt, ISPA/KA környezetvédelmi és közlekedési projektek fenntartási időszakában jelentkező feladatokat,

4. kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal, valamint a JASPERS-szel, segítséget nyújt az egyes szakterületeken történő stratégiai módosítások végrehajtásában,

5. részt vesz a 2020 utáni tervezési időszak európai uniós és hazai jogszabályainak és stratégiai dokumentumainak véleményezésében, és koordinálja az ezzel összefüggő feladatokat,

6. koordinálja és elkészíti a KEHOP éves végrehajtási jelentését,[904]

7. koordinálja a Duna Régió Stratégiával (DRS) kapcsolatos KEHOP vonatkozású feladatokat, adatot szolgáltat a DRS titkárságnak és az Európai Bizottságnak, részt vesz a tárcaközi munkacsoport üléseken,

8. adatot szolgáltat az Európai Beruházási Bank KEOP, KEHOP és 2000-2006 közötti nagyprojektek kapcsán az államháztartásnak nyújtott hitelekhez kapcsolódóan,

9. részt vesz és nyomon követi a környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár felelősségi körén kívül eső operatív programokon és projekteken kívüli, ám ezeket érintő nemzetközi projekteket (pl. Interreg, LIFE),

10. részt vesz az operatív programot érintő értékelésekkel kapcsolatos feladatok koordinációjában, nyomon követi azok teljesítését,

11. javaslatot tesz a pályázatokat lassító, pályázati rendszeren kívüli tényezők, akadályok felszámolására,

12. javaslatot tesz a konstrukciók hatékony előrehaladásának javítása érdekében szükséges rendszerszintű intézkedésekre,

13. javaslatot tesz az éves munkatervek teljesítése, illetve a forrásvesztés elkerülése érdekében szükséges rendszerszintű intézkedésekre,

14. koordinálja az operatív programok zárásával kapcsolatos feladatait,

15. koordinálja a környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységekre vonatkozó éves képzési tervek elkészítését, továbbá az aktuális képzési lehetőségekről a munkatársakat tájékoztatja,

16. megszervezi a belső és külső képzéseket (az éves képzési terv alapján),

17. a belső és külső képzésekkel összefüggésben kapcsolatot tart hazai és nemzetközi szakmai szervezetekkel,

18. megszervezi és lebonyolítja a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programmal kapcsolatos rendezvényeket,

19. a környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó többi főosztály bevonásával elkészíti a helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek éves utazási tervét,

20. részt vesz a KEHOP előrehaladására vonatkozó indikátorok (eredményindikátorok, kimeneti indikátorok, dimenziókódok, pénzügyi indikátorok, teljesítménytartalékhoz tartozó indikátorok) teljesülésének nyomon követésében, és javaslatot tesz a beavatkozásokra a szakmai főosztályokkal együttműködve,

21. az illetékes szakmai főosztályra támaszkodva koordinálja a mindenkor hatályos nagyprojekt értékhatárt elérő projektek előkészítését, és gondoskodik az Európai Bizottság általi jóváhagyatásukról és az ahhoz szükséges feladatok ellátásáról, adatot szolgáltat az előkészítés előrehaladásáról az EU-s forrásokat felügyelő hazai központi koordináció részére,

22. koordinálja a hazai érdekeltek, valamint az Európai Bizottság és a JASPERS szakértői közötti egyeztetéseket, véleményezi és véleményezésre megküldi az elkészített háttérdokumentumokat, azok javítására javaslatot tesz,

23. a nagyprojektek jóváhagyatása során érkező JASPERS és Európai Bizottsági kérdések megválaszolását koordinálja,

24. együttműködik a kockázatelemzési módszertan kidolgozásában,

25. javaslatot tesz a végrehajtási főosztályok részére a projektszintű kockázatelemzések, illetve azok felülvizsgálatának elvégzésére,

26. a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően, valamint a projektszintű kockázatelemzések eredményeinek figyelembevételével elkészíti a helyszíni ellenőrzés éves tervét,

27. a helyszíni ellenőrzés éves terve alapján leszervezi, koordinálja a helyszíni ellenőrzéseket, valamint helyszíni ellenőrzéseket folytat le,

28. szakmai támogatást nyújt a KEHOP Monitoring Bizottság titkársági feladataihoz.

29. koordinálja az RRF kapcsán érkezett adatszolgáltatásokat, feladatokat,[905]

30. részt vesz a 2021-2027 közötti európai uniós programozási ciklusban megvalósuló operatív program eljárásrendjének kialakításában.[906]

c) Egyéb feladatai körében kapcsolatot tart az intézményrendszer szereplőivel, a kedvezményezettekkel.

I.6.5.4.2. Vízügyi és Természetvédelmi Végrehajtási Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében

1. közreműködik a feladatkörébe tartozó FKB, kabinetülések és a Kormány ülésére benyújtandó előterjesztések előkészítésében,

2. közreműködik a fejlesztéspolitikai tevékenység irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerének kialakításában.

b) Funkcionális feladatai körében a vízügyi és természetvédelmi projektek terén:

1. részt vesz a KEHOP operatív program szintű dokumentumok (operatív program, KEHOP éves fejlesztési keret stb.) szakmai tartalmának elkészítésében, és javaslatot tesz a dokumentumok módosítására,

2. a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint részt vesz a döntés-előkészítésben,

3. kezeli a KEHOP pályázatokat, illetve projekteket, amely magában foglalja különösen az alábbiakat:

3.1. felhívások dokumentációjának elkészítése, szükség esetén azok módosítása,

3.2. a támogatási kérelem- és projektkezelési tevékenység hatékonyságnövelő, javító intézkedések kidolgozása, szabályozási feladatok végrehajtása,

3.3. rendszeres és eseti kimutatások, jelentések, beszámolók, tájékoztatók elkészítése,

3.4. kapcsolattartás a pályázat-, a támogatási kérelem és projektkezelési tevékenységet ellenőrző külső szervezetekkel,

3.5. a támogatások céljaira vonatkozó adatok folyamatos és módszeres gyűjtése, elemzése és vezetői döntésekhez történő előkészítése,

3.6. beérkezett támogatási kérelmek és dokumentumok nyilvántartásba vétele, jogosultsági és tartalmi értékelésének végrehajtása,

3.7. támogatási kérelmek tartalmi értékelésével kapcsolatos feladatok ellátása, együttműködés az értékelőkkel, állami értékelőkkel, szakértőkkel és a minőségbiztosítást, felülvizsgálatot végző szakértői csoporttal,

3.8. előzetes helyszíni szemlével kapcsolatos feladatok végrehajtása,

3.9. részvétel a projektek, támogatási kérelmek benyújtása előtti tanácsadási, konzultációs és projektfejlesztési tevékenységben,

3.10. kapcsolódó szakmai kommunikációs feladatok ellátása,

3.11. kapcsolódó adat- és információtöltési feladatok ellátása,

3.12. támogatói döntéssel rendelkező projektek támogatást igénylőinek értesítése,

3.13. támogatási szerződések, támogatói okiratok előkészítése, megkötése,

3.14. támogatási szerződések módosítása, változásbejelentések kezelése,

3.15. projektek előrehaladásának, megvalósulásának figyelemmel kísérése, ellenőrzése, kockázati pontok beazonosítása,

3.16. az előleg, az időközi és záró kifizetési igényléssel kapcsolatos szakmai, tartalmi ellenőrzések végrehajtása, a kifizethető támogatás megállapítása, közreműködés a támogatások folyósításában,

3.17. közreműködés a helyszíni ellenőrzésekben,

3.18. a projektek kockázatelemzésének elkészítése és rendszeres felülvizsgálata,

3.19. rendkívüli helyszíni ellenőrzések lefolytatásának kezdeményezése,

3.20. a projektekhez kapcsolódó közbeszerzések/beszerzések és a közbeszerzések/beszerzések eredményeként megkötött szerződések módosításainak utóellenőrzése és utólagos ellenőrzése,

3.21. folyamatba épített közbeszerzési ellenőrzések esetében a közbeszerzések támogathatósági, elszámolhatósági és műszaki ellenőrzése,

3.22. folyamatba épített közbeszerzési ellenőrzéseket követően megkötött szerződések és azok módosításainak szakmai, támogathatósági, elszámolhatósági és műszaki ellenőrzése,

3.23. támogatási szerződések megszüntetésével kapcsolatos feladatok ellátása,

3.24. kedvezményezettek projektmegvalósításának támogatása,

3.25. a projektek első szintű ellenőrzésének végrehajtása,

3.26. közreműködés a szakterületre vonatkozó jelentések, előterjesztések elkészítésében, véleményezésében,

3.27. szakmai információ szolgáltatás a program éves előrehaladását nyomon követő dokumentum elkészítéséhez, valamint a programzáráshoz, záródokumentum elkészítéséhez,

3.28. kapcsolódó EMIR, FAIR és EUPR feladatok ellátása,

4. felel a környezeti és energiahatékonysági operatív programok főosztályi illetékességébe tartozó kötelezettségvállalásainak nyilvántartásáért,

5. figyelemmel kíséri a projektek megvalósulását a fizikai mutatók alapján,

6. a feladatkörében beszerzett adatokat összegzi, elemzi és rendelkezésre bocsátja,

7. javaslatot tesz a konstrukciók hatékony előrehaladásának javítása érdekében szükséges rendszerszintű intézkedésekre,

8. javaslatot tesz az éves munkatervek teljesítése, illetve a forrásvesztés elkerülése érdekében szükséges rendszerszintű intézkedésekre,

9. adatot szolgáltat a program előrehaladásával összefüggő pénzügyi tervezéshez,

10. részt vesz a monitoring és információs rendszert érintő fejlesztések véleményezésében, valamint adat-, illetve információtartalmának meghatározásában a főosztályt érintő kérdésekben, a KEHOP tekintetében a Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer fejlesztések véleményezésében,

11. ellátja a 2014-2020 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, a Kohéziós Alapból, illetve egyéb, jogszabályban meghatározott előirányzatokból finanszírozott operatív programok vonatkozásában a pénzügyi ellenjegyző, továbbá a szakmai teljesítésigazoló feladatokat.

12. részt vesz a 2021-2027 közötti európai uniós programozási ciklusban megvalósuló operatív program végrehajtása kapcsán felmerülő feladatokban, annak előkészítésében.[907]

c) Egyéb feladatai körében[908]

1. kapcsolatot tart az intézményrendszer szereplőivel, a kedvezményezettekkel,

2. részt vesz az RRF tervezésében és végrehajtásában.

I.6.5.4.3. Közműfejlesztési és Hulladékgazdálkodási Végrehajtási Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében

1. közreműködik a feladatkörébe tartozó FKB, kabinetülések és a Kormány ülésére benyújtandó előterjesztések előkészítésében,

2. közreműködik a fejlesztéspolitikai tevékenység irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerének kialakításában.

b) Funkcionális feladatai körében a közműfejlesztési, hulladékgazdálkodási és kármentesítési projektek terén

1. részt vesz a KEHOP operatív program szintű dokumentumok (operatív program, KEHOP éves fejlesztési keret stb.) szakmai tartalmának elkészítésében, és javaslatot tesz a dokumentumok módosítására,

2. a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint részt vesz a döntés-előkészítésben,

3. kezeli a KEOP és KEHOP pályázatokat, illetve projekteket, amely magában foglalja különösen az alábbiakat:

3.1. felhívások dokumentációjának elkészítése,

3.2. a támogatási kérelem- és projektkezelési tevékenység hatékonyságnövelő, javító intézkedések kidolgozása, szabályozási feladatok végrehajtása,

3.3. rendszeres és eseti kimutatások, jelentések, beszámolók, tájékoztatók elkészítése,

3.4. kapcsolattartás a pályázat-, a támogatási kérelem és projektkezelési tevékenységet ellenőrző külső szervezetekkel,

3.5. a támogatások céljaira vonatkozó adatok folyamatos és módszeres gyűjtése, elemzése és vezetői döntésekhez történő előkészítése,

3.6. beérkezett támogatási kérelmek és dokumentumok nyilvántartásba vétele, jogosultsági és tartalmi értékelésének végrehajtása,

3.7. támogatási kérelmek tartalmi értékelésével kapcsolatos feladatok ellátása, együttműködés az értékelőkkel, állami értékelőkkel, szakértőkkel és a minőségbiztosítást, felülvizsgálatot végző szakértői csoporttal,

3.8. előzetes helyszíni szemlével kapcsolatos feladatok végrehajtása,

3.9. részvétel a projektek, támogatási kérelmek benyújtása előtti tanácsadási, konzultációs és projektfejlesztési tevékenységben,

3.10. kapcsolódó szakmai kommunikációs feladatok ellátása,

3.11. kapcsolódó adat- és információtöltési feladatok ellátása,

3.12. támogatói döntéssel rendelkező projektek támogatást igénylőinek értesítése,

3.13. támogatási szerződések, támogatói okiratok előkészítése, megkötése,

3.14. támogatási szerződések módosítása, változásbejelentések kezelése,

3.15. projektek előrehaladásának, megvalósulásának figyelemmel kísérése, ellenőrzése, kockázati pontok beazonosítása,

3.16. az előleg, az időközi és záró kifizetési igényléssel kapcsolatos szakmai, tartalmi ellenőrzések végrehajtása, a kifizethető támogatás megállapítása, közreműködés a támogatások folyósításában,

3.17. közreműködés a helyszíni ellenőrzésekben,

3.18. a projektek kockázatelemzésének elkészítése és rendszeres felülvizsgálata,

3.19. rendkívüli helyszíni ellenőrzések lefolytatásának kezdeményezése,

3.20. a támogatott projektek pénzügyi és fizikai megvalósításával létrejövő eredmények fenntartásának nyomon követése,

3.21. a projektekhez kapcsolódó közbeszerzések és a közbeszerzések eredményeként megkötött szerződések módosításainak utóellenőrzése és utólagos ellenőrzése,

3.22. folyamatba épített közbeszerzési ellenőrzések esetében a közbeszerzések támogathatósági, elszámolhatósági és műszaki ellenőrzése,

3.23. folyamatba épített közbeszerzési ellenőrzéseket követően megkötött szerződések és azok módosításainak szakmai, támogathatósági, elszámolhatósági és műszaki ellenőrzése,

3.24. támogatási szerződések megszüntetésével kapcsolatos feladatok ellátása,

3.25. kedvezményezettek projektmegvalósításának támogatása,

3.26. a projektek első szintű ellenőrzésének végrehajtása,

3.27. közreműködés a szakterületre vonatkozó jelentések, előterjesztések elkészítésében, véleményezésében,

3.28. szakmai információ szolgáltatás a program éves előrehaladását nyomon követő dokumentum elkészítéséhez, valamint a programzáráshoz, záródokumentum elkészítéséhez,

3.29. kapcsolódó EMIR, FAIR és EUPR feladatok ellátása,

4. felel a környezeti és energiahatékonysági operatív programok főosztályi illetékességébe tartozó kötelezettségvállalásainak nyilvántartásáért,

5. figyelemmel kíséri a projektek megvalósulását a fizikai mutatók alapján,

6. a feladatkörében beszerzett adatokat összegzi, elemzi és rendelkezésre bocsátja,

7. javaslatot tesz a konstrukciók hatékony előrehaladásának javítása érdekében szükséges rendszerszintű intézkedésekre,

8. javaslatot tesz az éves munkatervek teljesítése, illetve a forrásvesztés elkerülése érdekében szükséges rendszerszintű intézkedésekre,

9. adatot szolgáltat a program előrehaladásával összefüggő pénzügyi tervezéshez,

10. a KEOP tekintetében részt vesz a monitoring és információs rendszert érintő fejlesztések véleményezésében, valamint adat-, illetve információtartalmának meghatározásában a főosztályt érintő kérdésekben; a KEHOP tekintetében a Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer fejlesztések véleményezésében,

11. ellátja a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret előirányzatai, valamint a 2014-2020 közötti kohéziós politikai operatív programok előirányzatai vonatkozásában, illetve egyéb, jogszabályban meghatározott előirányzatok vonatkozásában a pénzügyi ellenjegyző, továbbá az érvényesítő feladatokat,

12. elvégzi a kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségének (ún. KTK) tervezési és végrehajtási ellenőrzését.

13. részt vesz a 2021-2027 közötti európai uniós programozási ciklusban megvalósuló operatív program végrehajtása kapcsán felmerülő feladatokban, annak előkészítésében.[909]

c) Egyéb feladatai körében[910]

1. kapcsolatot tart az intézményrendszer szereplőivel, a kedvezményezettekkel,

2. részt vesz az RRF tervezésében és végrehajtásában.

I.6.5.4.4. Energetikai Projektek Végrehajtási Főosztálya

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében

1. közreműködik a feladatkörébe tartozó FKB, kabinetülések és a Kormány ülésére benyújtandó előterjesztések előkészítésében,

2. közreműködik a fejlesztéspolitikai tevékenység irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerének kialakításában.

b) Funkcionális feladatai körében az energetikai projektek terén

1. részt vesz a KEHOP operatív program szintű dokumentumok (operatív program, KEHOP éves fejlesztési keret stb.) szakmai tartalmának elkészítésében, és javaslatot tesz a dokumentumok módosítására,

2. a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint részt vesz a döntés-előkészítésben,

3. kezeli a KEOP és KEHOP pályázatokat, illetve projekteket, amely magában foglalja különösen az alábbiakat:

3.1. felhívások dokumentációjának elkészítése,

3.2. a támogatási kérelem- és projektkezelési tevékenység hatékonyságnövelő, javító intézkedések kidolgozása, szabályozási feladatok végrehajtása,

3.3. rendszeres és eseti kimutatások, jelentések, beszámolók, tájékoztatók elkészítése,

3.4. kapcsolattartás a pályázat-, a támogatási kérelem és projektkezelési tevékenységet ellenőrző külső szervezetekkel,

3.5. a támogatások céljaira vonatkozó adatok folyamatos és módszeres gyűjtése, elemzése és vezetői döntésekhez történő előkészítése,

3.6. beérkezett támogatási kérelmek és dokumentumok nyilvántartásba vétele, jogosultsági és tartalmi értékelésének végrehajtása,

3.7. támogatási kérelmek tartalmi értékelésével kapcsolatos feladatok ellátása, együttműködés az értékelőkkel, állami értékelőkkel, szakértőkkel és a minőségbiztosítást, felülvizsgálatot végző szakértői csoporttal,

3.8. előzetes helyszíni szemlével kapcsolatos feladatok végrehajtása,

3.9. részvétel a projektek, támogatási kérelmek benyújtása előtti tanácsadási, konzultációs és projektfejlesztési tevékenységben,

3.10. kapcsolódó szakmai kommunikációs feladatok ellátása,

3.11. kapcsolódó adat- és információtöltési feladatok ellátása,

3.12. támogatói döntéssel rendelkező projektek támogatást igénylőinek értesítése,

3.13. támogatási szerződések, támogatói okiratok előkészítése, megkötése,

3.14. támogatási szerződések módosítása, változásbejelentések kezelése,

3.15. projektek előrehaladásának, megvalósulásának figyelemmel kísérése, ellenőrzése, kockázati pontok beazonosítása,

3.16. az előleg, az időközi és záró kifizetési igényléssel kapcsolatos szakmai, tartalmi ellenőrzések végrehajtása, a kifizethető támogatás megállapítása, közreműködés a támogatások folyósításában,

3.17. közreműködés a helyszíni ellenőrzésekben,

3.18. a projektek kockázatelemzésének elkészítése és rendszeres felülvizsgálata,

3.19. rendkívüli helyszíni ellenőrzések lefolytatásának kezdeményezése,

3.20. a támogatott projektek pénzügyi és fizikai megvalósításával létrejövő eredmények fenntartásának nyomon követése,

3.21. a projektekhez kapcsolódó közbeszerzések és a közbeszerzések eredményeként megkötött szerződések módosításainak utóellenőrzése és utólagos ellenőrzése,

3.22. folyamatba épített közbeszerzési ellenőrzések esetében a közbeszerzések támogathatósági, elszámolhatósági és műszaki ellenőrzése,

3.23. folyamatba épített közbeszerzési ellenőrzéseket követően megkötött szerződések és azok módosításainak szakmai, támogathatósági, elszámolhatósági és műszaki ellenőrzése,

3.24. támogatási szerződések megszüntetésével kapcsolatos feladatok ellátása,

3.25. kedvezményezettek projektmegvalósításának támogatása,

3.26. a projektek első szintű ellenőrzésének végrehajtása,

3.27. közreműködés a szakterületre vonatkozó jelentések, előterjesztések elkészítésében, véleményezésében,

3.28. szakmai információ szolgáltatás a program éves előrehaladását nyomon követő dokumentum elkészítéséhez, valamint a programzáráshoz, záródokumentum elkészítéséhez,

3.29. kapcsolódó EMIR, FAIR és EUPR feladatok ellátása,

4. elvégzi a kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségének (ún. KTK) tervezési és végrehajtási ellenőrzését,

5. felel a környezeti és energiahatékonysági operatív programok főosztályi illetékességébe tartozó kötelezettségvállalásainak nyilvántartásáért,

6. figyelemmel kíséri a projektek megvalósulását a fizikai mutatók alapján,

7. a feladatkörében beszerzett adatokat összegzi, elemzi és rendelkezésre bocsátja,

8. javaslatot tesz a konstrukciók hatékony előrehaladásának javítása érdekében szükséges rendszerszintű intézkedésekre,

9. javaslatot tesz az éves munkatervek teljesítése, illetve a forrásvesztés elkerülése érdekében szükséges rendszerszintű intézkedésekre,

10. adatot szolgáltat a program előrehaladásával összefüggő pénzügyi tervezéshez,

11. a KEOP tekintetében részt vesz a monitoring és információs rendszert érintő fejlesztések véleményezésében, valamint adat-, illetve információtartalmának meghatározásában a főosztályt érintő kérdésekben; a KEHOP tekintetében a Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer fejlesztések véleményezésében,

12. ellátja a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret előirányzatai, valamint a 2014-2020 közötti kohéziós politikai operatív programok előirányzatai vonatkozásában, illetve egyéb, jogszabályban meghatározott előirányzatok vonatkozásában a pénzügyi ellenjegyző, továbbá az érvényesítő feladatokat.

13. részt vesz a 2021-2027 közötti európai uniós programozási ciklusban megvalósuló operatív program végrehajtása kapcsán felmerülő feladatokban, annak előkészítésében.[911]

c) Egyéb feladatai körében[912]

1. kapcsolatot tart az intézményrendszer szereplőivel, a kedvezményezettekkel,

2. részt vesz az RRF tervezésében és végrehajtásában.

I.6.5.4.5. Végrehajtást Támogató és Projektfinanszírozási Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében

1. közreműködik a feladatkörébe tartozó FKB, kabinetülések és a Kormány ülésére benyújtandó előterjesztések előkészítésében,

2. közreműködik a fejlesztéspolitikai tevékenység irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerének kialakításában.

b) Funkcionális feladatai körében

1. javaslatot tesz a konstrukciók hatékony előrehaladásának javítása érdekében szükséges rendszerszintű intézkedésekre,

2. javaslatot tesz az éves munkatervek teljesítése, illetve a forrásvesztés elkerülése érdekében szükséges rendszerszintű intézkedésekre,

3. koordinálja a környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár által kezelt operatív programokban történt kötelezettségvállalások nyilvántartását, az operatív programok és az előirányzatok lekötött és szabad kereteinek, illetve abszorpciójának folyamatos nyomon követését,

4. folyamatosan nyomon követi a N+3, valamint a teljesítménykerettel összefüggő célok teljesülését,

5. koordinálja a jogszabályokban előírt, illetve a felettes szervezetek felé történő jelentési kötelezettségek összeállítását, különösen a hitelesítési jelentés elkészítését,

6. elvégzi az operatív program, valamint a projektek monitoringját, és a nyomon követésükhöz szükséges belső monitoring rendszereket kialakítja, működteti,

7. elvégzi a projektekhez kapcsolódó programszámlákkal kapcsolatos adminisztratív teendőket,

8. részt vesz az európai uniós források lehívására szolgáló hitelesítési folyamatban,

9. havi rendszerességgel adatot szolgáltat a KEHOP forrásból megvalósuló projektek kifizetési előrejelzéseivel kapcsolatban,

10. a feladatkörében beszerzett adatokat összegzi, elemzi és rendelkezésre bocsátja, valamint vezetői döntésekhez előkészíti,

11. kapcsolatot tart az Igazoló Hatósággal a közösségi hozzájárulás rendezése, a költségnyilatkozatok elkészítése tekintetében,

12. ellátja a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret előirányzatai, valamint a 2014-2020 közötti kohéziós politikai operatív programok előirányzatai vonatkozásában, illetve egyéb, jogszabályban meghatározott előirányzatok vonatkozásában a pénzügyi ellenjegyző, továbbá az érvényesítő feladatokat,

13. ellátja az EMIR, FAIR és EUPR rendszerekkel kapcsolatos feladatokat (oktatások, jogosultságok, kedvezményezetti kapcsolattartás, szervezeten belüli "HELPDESK" ellátása),

14. nyomon követi és nyilvántartja a függőben lévő követeléseket, és felelős azok behajtásáért,

15. előkészíti a részletfizetési megállapodásokat,

16. adatot szolgáltat a KEHOP féléves, háromnegyed éves, éves beszámolójának elkészítéséhez,

17. felel a zárszámadáshoz kapcsolódó környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkári feladatok elvégzéséért, elkészíti az éves összefoglalót,[913]

18. a Kötött Források Felhasználásának Főosztálya és az Gazdálkodási Főosztály közreműködésével ellátja a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Programhoz (a továbbiakban: KÖFOP) kapcsolódó működéssel, programlebonyolítással kapcsolatos feladatokat,[914]

19. bekapcsolódik a felszámolási és csődeljárásokba, a Jogtanácsosi Főosztály közreműködésével,[915]

20. átadja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a behajtásra váró eseteket, a Jogtanácsosi Főosztállyal együttműködve,[916]

21. lebonyolítja az utalásokat a kedvezményezett, illetve közvetlenül a szállító, engedményes felé,

22. felel az utalványozott támogatás EFK-ra történő utalásáért,

23.[917]

24. a Kincstárral adatokat egyeztet, illetve adatokat szolgáltat a folyamatban lévő követelésekkel, valamint az Egységes Rovatazonosító Kódokkal kapcsolatban,[918]

25. biztosítja az EFK likviditását,

26. ellátja az uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló 549/2013. (XII. 30.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Irányító Hatóságának gazdasági vezetője által meghatározott feladatokat és hatásköröket,

27. nyomon követi, nyilvántartja és szükség esetén megszünteti a támogatási szerződésekben lévő garanciákat, biztosítékokat,

28. közreműködik a helyszíni ellenőrzésekben,

29. elvégzi a projektek teljes körű pénzügyi, számviteli lebonyolítását és a projektek pénzügyi monitoringját, ellenőrzését, nyomon követését,

30. pénzügyi szempontból ellenőrzi az előleg, az időközi és a záró kifizetési igényléseket, elkészíti és jóváhagyja a forráslehívásokat,

31. figyelemmel kíséri a projektek megvalósulását a pénzügyi mutatók alapján,

32. KEOP tekintetében részt vesz a monitoring és információs rendszert érintő fejlesztések véleményezésében, valamint adat-, illetve információtartalmának meghatározásában a főosztályt érintő kérdésekben; a KEHOP tekintetében a Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer fejlesztések véleményezésében,

33. lebonyolítja a KEHOP Monitoring Bizottsági üléseket, és ellátja a titkársági feladatokat,

34. közreműködik a fejlesztéspolitikai tevékenység irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerének kialakításában,

35. részt vesz a lebonyolítási feladatok finanszírozására kötött együttműködési megállapodás(ok) szakmai tartalmának meghatározásában, valamint az(ok) éves felülvizsgálatában,

36. részt vesz a környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek által indított beszerzések lebonyolításában,

37. nyomon követi a környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek lebonyolítását támogató szakértői szerződések, valamint működési költségek pénzügyi kereteit.

38. részt vesz a 2021-2027 közötti európai uniós programozási ciklusban megvalósuló operatív program eljárásrendjének kialakításában.[919]

c) Egyéb feladatai körében[920]

1. kapcsolatot tart az intézményrendszer szereplőivel,

2. részt vesz a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkár által felügyelt operatív programok, felhívásainak, elszámolhatósági útmutatóinak elkészítésében, módosításában,

3. adatot szolgáltat az ellenőrző szervek által végzett ellenőrzésekhez,

4. részt vesz a 2021-2027 közötti programozási ciklusban megvalósítani tervezett, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért felelős helyettes államtitkár végrehajtásába utalt operatív program előkészítésében,

5. részt vesz az RRF tervezésében és végrehajtásában.

I.6.5.4.6. Fenntartási és Szemléletformálási Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében

1. közreműködik a feladatkörébe tartozó FKB és a Kormány ülésére benyújtandó előterjesztések előkészítésében,

2. közreműködik a fejlesztéspolitikai tevékenység irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerének kialakításában.

b) Funkcionális feladatai körében

1. részt vesz a KEHOP, valamint a 2021-2027 közötti európai uniós programozási ciklus operatív program szintű dokumentumok (operatív program, KEHOP éves fejlesztési keret stb.) szakmai tartalmának elkészítésében, és javaslatot tesz a dokumentumok módosítására a felügyelt prioritások, konstrukciók területén,[921]

2. a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint részt vesz a döntés-előkészítésben,

3. kezeli a KEOP és KEHOP, valamint a 2021-2027 közötti európai uniós programozási ciklus végrehajtása kapcsán a pályázatokat, illetve projekteket, amely magában foglalja különösen az alábbiakat:[922]

3.1. felhívások dokumentációjának elkészítése,

3.2. a támogatási kérelem- és projektkezelési tevékenység hatékonyságnövelő, javító intézkedések kidolgozása, szabályozási feladatok végrehajtása,

3.3. rendszeres és eseti kimutatások, jelentések, beszámolók, tájékoztatók elkészítése,

3.4. kapcsolattartás a pályázat-, a támogatási kérelem és projektkezelési tevékenységet ellenőrző külső szervezetekkel,

3.5. a támogatások céljaira vonatkozó adatok folyamatos és módszeres gyűjtése, elemzése és vezetői döntésekhez történő előkészítése,

3.6. beérkezett támogatási kérelmek és dokumentumok nyilvántartásba vétele, jogosultsági és tartalmi értékelésének végrehajtása,

3.7. támogatási kérelmek tartalmi értékelésével kapcsolatos feladatok ellátása, együttműködés az értékelőkkel, állami értékelőkkel, szakértőkkel és a minőségbiztosítást, felülvizsgálatot végző szakértői csoporttal,

3.8. helyszíni ellenőrzésekkel (előzetes helyszíni szemle, közbenső-, záró-, utólagos helyszíni ellenőrzés) kapcsolatos feladatok végrehajtása, közreműködés azok lefolytatásán, továbbá rendkívüli helyszíni ellenőrzések lefolytatásának kezdeményezése,

3.9. részvétel a projektek, támogatási kérelmek benyújtása előtti tanácsadási, konzultációs és projektfejlesztési tevékenységben,

3.10. kapcsolódó szakmai kommunikációs feladatok ellátása,

3.11. kapcsolódó adat- és információtöltési feladatok ellátása,

3.12. támogatói döntéssel rendelkező projektek támogatást igénylőinek értesítése,

3.13. támogatási szerződések, támogatói okiratok előkészítése, megkötése,

3.14. támogatási szerződések módosítása, változásbejelentések kezelése,

3.15. projektek előrehaladásának, megvalósulásának figyelemmel kísérése, ellenőrzése, kockázati pontok beazonosítása,

3.16. a támogatási szerződésekben lévő garanciák, biztosítékok nyilvántartása, nyomon követése, megszüntetése,

3.17. az előleg, az időközi és záró kifizetési igényléssel kapcsolatos szakmai, tartalmi ellenőrzések végrehajtása, a kifizethető támogatás megállapítása, közreműködés a támogatások folyósításában,

3.18. a projektek kockázatelemzésének elkészítése és rendszeres felülvizsgálata,

3.19. a támogatott projektek pénzügyi és fizikai megvalósításával létrejövő eredmények fenntartásának nyomon követése,

3.20. a projektekhez kapcsolódó közbeszerzések és a közbeszerzések eredményeként megkötött szerződések módosításainak utóellenőrzése és utólagos ellenőrzése,

3.21. folyamatba épített közbeszerzési ellenőrzések esetében a közbeszerzések támogathatósági, elszámolhatósági és műszaki ellenőrzése,

3.22. folyamatba épített közbeszerzési ellenőrzéseket követően megkötött szerződések és azok módosításainak szakmai, támogathatósági, elszámolhatósági és műszaki ellenőrzése,

3.23. támogatási szerződések megszüntetésével kapcsolatos feladatok ellátása,

3.24. kedvezményezettek projektmegvalósításának támogatása,

3.25. a projektek első szintű ellenőrzésének végrehajtása,

3.26. közreműködés a szakterületre vonatkozó jelentések, előterjesztések elkészítésében, véleményezésében,

3.27. szakmai információ szolgáltatás a program éves előrehaladását nyomon követő dokumentum elkészítéséhez, valamint a programzáráshoz, záródokumentum elkészítéséhez,

3.28. kapcsolódó EMIR, FAIR és EUPR feladatok ellátása,

4. elvégzi a kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségének (ún. KTK) tervezési és végrehajtási ellenőrzését,

5. ellátja a KEOP és KEHOP, valamint a 2021-2027 közötti európai uniós programozási ciklusban megvalósuló operatív program végrehajtása kapcsán a részterületekkel összefüggő ügyfélszolgálati tevékenységeket,[923]

6. koordinálja a pályázatok, pályázati iratok papíralapú dokumentumainak külső irattárazási és elektronikus archiválási tevékenységét,

7. felel a környezeti és energiahatékonysági operatív programok, valamint a 2021-2027 közötti európai uniós programozási ciklusban megvalósuló operatív program főosztályi illetékességébe tartozó kötelezettségvállalásainak nyilvántartásáért, azok lekötött és szabad kereteinek, illetve abszorpciójának folyamatos nyomon követéséért,[924]

8. elvégzi a KEOP projektjeinek teljes körű pénzügyi monitoringját, ellenőrzését, nyomon követését,

9. pénzügyi szempontból ellenőrzi az előleg, az időközi és a záró kifizetési igényléseket, elkészíti és jóváhagyja a forráslehívásokat,

10. figyelemmel kíséri a projektek megvalósulását a fizikai és pénzügyi mutatók alapján,

11. a feladatkörében beszerzett adatokat összegzi, elemzi és rendelkezésre bocsátja,

12. javaslatot tesz a konstrukciók hatékony előrehaladásának javítása érdekében szükséges rendszerszintű intézkedésekre,

13. javaslatot tesz az éves munkatervek teljesítése, illetve a forrásvesztés elkerülése érdekében szükséges rendszerszintű intézkedésekre,

14. részt vesz a monitoring és információs rendszert érintő fejlesztések véleményezésében, valamint adat-, illetve információtartalmának meghatározásában a főosztályt érintő kérdésekben; a KEHOP, valamint a 2021-2027 közötti európai uniós programozási ciklusban megvalósuló operatív program tekintetében a Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer fejlesztések véleményezésében,[925]

15. ellátja a KEOP, a KEHOP, valamint a 2021-2027 közötti programozási ciklusban megvalósuló operatív program fenntartási jelentések formai és szakmai ellenőrzésével, elfogadásával, hiánypótlásával kapcsolatos feladatokat, a fenntartási jelentések kezeléséhez kapcsolódó informatikai adatrögzítéseket, valamint a projektek fenntartása során jelentkező egyéb operatív feladatokat,[926]

16. közreműködik a fenntartást érintő szakmai projekt monitoring feladatokban, valamint a rendkívüli és a kockázatelemzésen alapuló mintavételezéssel kiválasztott projektekhez kapcsolódó helyszíni ellenőrzési feladatokban,

17. ellátja a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret előirányzatai, a 2014-2020 közötti, valamint a 2021-2027 közötti kohéziós politikai operatív programok előirányzatai vonatkozásában, illetve egyéb, jogszabályban meghatározott előirányzatok vonatkozásában a pénzügyi ellenjegyző, továbbá az érvényesítő, továbbá a szakmai teljesítésigazolási feladatokat,[927]

18. IH kapcsolattartói feladatokat lát el a fejlesztéspolitika központi koordináló szervével a KTK és egyéb IH-t és projekteket érintő kommunikációs feladatok vonatkozásában.

19. részt vesz a 2021-2027 közötti európai uniós programozási ciklusban megvalósuló operatív program eljárásrendjének kialakításában.[928]

c) Egyéb feladatai körében[929]

1. kapcsolatot tart az intézményrendszer szereplőivel,

2. részt vesz a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (a továbbiakban: RRF) tervezésében és végrehajtásában.

I.6.5.4.7. Eljárásrendi és Szabályossági Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében

1. közreműködik a feladatkörébe tartozó FKB, kabinetülések és a Kormány ülésére benyújtandó előterjesztések előkészítésében, ellenőrzésében,

2. közreműködik a fejlesztéspolitikai tevékenység irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerének kialakításában.

b) Funkcionális feladatai körében

1. javaslatot tesz a konstrukciók hatékony előrehaladásának javítása érdekében szükséges rendszerszintű intézkedésekre,

2. javaslatot tesz az éves munkatervek teljesítése, illetve a forrásvesztés elkerülése érdekében szükséges rendszerszintű intézkedésekre,

3. véleményezi és javaslatot tesz az EU támogatáspolitikájával kapcsolatos jogszabálytervezetekre, eljárásrendekre, útmutatókra, valamint ezek módosítására,

4. állást foglal eljárásrendi/módszertani, jogi szabályozási/értelmezési kérdésekben,

5. elkészíti, aktualizálja és nyilvántartja a környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár szakmai feladataival összefüggő ellenőrzési nyomvonalat, továbbá eljárásrendeket és útmutatókat,

6. nyomon követi a környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár szakmai feladataival összefüggő jogszabályváltozásokat, és ezzel összefüggésben tájékoztatást nyújt a helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek részére,

7. nyilvántartja a szabálytalanságokkal kapcsolatos eseményeket a monitoring rendszerekben,

8. bekéri, összegyűjti, elemzi, feldolgozza a szabálytalanság gyanújára utaló tényeket, körülményeket, javaslatot tesz a kezelésükre,

9. javaslatot tesz a szabálytalansági gyanúval összefüggésben a kifizetések felfüggesztésére és a felfüggesztés feloldására,

10. gondoskodik a szabálytalansági vizsgálat lefolytatásáról és ez alapján a szabálytalanságvizsgálati jegyzőkönyv elkészítéséről,

11. szabálytalanság megállapítása esetén nyomon követi a végrehajtást,

12. ellátja a szabálytalansági döntés kapcsán beérkezett jogorvoslati kérelmekkel kapcsolatos feladatokat, ennek keretében elkészíti a jogorvoslati kérelemmel kapcsolatos álláspontot, felterjeszti a jogorvoslati kérelmeket döntéshozatalra,

13. teljesíti a szabálytalanságokkal kapcsolatos jelentéstételi kötelezettségeket,

14. ellátja és koordinálja a környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységeket érintő külső, belső ellenőrzési feladatokat,

15. nyilvántartja a környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó önálló szervezeti egységeket érintő büntetőfeljelentéseket és rendőrségi megkereséseket,

16. koordinálja közérdekű adatigénylésre és panaszbejelentésre vonatkozó megkeresések megválaszolását,

17. nyilvántartja az elvégzett ellenőrzési vizsgálatokat, valamint a jóváhagyott intézkedési terveket, nyomon követi azok megvalósulását, valamint elvégzi az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatásokat,

18. kialakítja a környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek döntései ellen beérkezett kifogáshoz kapcsolódó álláspontot, a kifogáshoz kapcsolódó szakmai álláspontot a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet, illetve a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet alapján felterjeszti döntéshozatalra,

19. nyilvántartja a kifogásokat és a kifogáskezelési tevékenységet a monitoring rendszerekben,

20. összeállítja az ellenőrzési intézkedési terveket és az intézkedési tervek beszámolóit,

21. koordinálja a környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységeket érintő éves kockázatelemzés, valamint éves ellenőrzési terv elkészítését,

22. biztosítja az Európai Csalás Elleni Hivatal Koordinációs Irodával történő együttműködést,

23. eljár az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által a csalás elleni politika keretében meghatározott eljárások, módszertanok szerint,

24. együttműködik a csalás kockázatelemzése módszertanának kidolgozásában, elvégzi az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által meghatározott módszertan szerinti csalás kockázatelemzését, alkalmazza a csalás kockázatelemzésének támogatására fejlesztett informatikai rendszert,

25. az európai uniós támogatásokkal kapcsolatos büntető feljelentések és bűnügyi jelzések megtételével egyidejűleg tájékoztatja az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert és az audit hatóságot,

26. részt vesz az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által szervezett csalás és korrupció elleni képzéseken,

27. részt vesz az eu-s ellenőrzések (ECA, DG Regio, OLAF) kapcsán a helyszíni ellenőrzéseken.

28. elkészíti a 2021-2027 közötti európai uniós programozási ciklusban megvalósuló operatív program eljárásrendjét,[930]

29. a főosztály mindenkori kamarai jogtanácsosai a Kbt. 152. § (1) bekezdés g) pontja alapján önállóan eljárnak a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt.[931]

c) Egyéb feladatai körében[932]

1. kapcsolatot tart az intézményrendszer szereplőivel,

2. részt vesz az RRF tervezésében és végrehajtásában.

I.6.5.5. A hulladékgazdálkodási hatósági feladatok ellátásáért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek[933]

I.6.5.5.1. A Hulladékgazdálkodási Hatósági Feladatok Ellátásáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

A Hulladékgazdálkodási Hatósági Feladatok Ellátásáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság segíti a hulladékgazdálkodási hatósági feladatok ellátásáért felelős helyettes államtitkár tevékenységének az ellátását, ennek keretében ellátja az 1. melléklet 106. §-ában rögzített titkársági feladatokat.

I.6.5.5.2. Nemzeti Hulladékgazdálkodási Hatósági Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében

1. figyelemmel kíséri a hulladékról szóló törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok érvényesülését, kezdeményezi az arra jogosultnál a szükséges jogszabályok megalkotását, módosítását,

2. javaslatot tesz a Hulladékgazdálkodási Főosztály és a Hulladékgazdálkodási, Jogi és Vagyongazdálkodási Főosztály részére a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó hazai jogszabályokra, egyéb szabályozókra.

b) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. felel a hulladékgazdálkodási szakterület vonatkozásában a jogszabályban meghatározott felügyeleti eljárás lefolytatásáért és az azzal összefüggő intézkedések megtételéért,

2. gondoskodik annak nyomon követéséről, hogy az elhagyott hulladék felszámolására a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 61. § (2) vagy (3) bekezdése szerint kötelezett személy a kötelezést megállapító közigazgatási hatósági döntés véglegessé válásától számított tizenöt napon belül a hulladék ingatlanról történő elszállításának eleget tett, és az elszállítás tényét igazolja a hulladékgazdálkodási hatóság ingatlan fekvése szerint illetékes területi szervénél az átvevő által a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter rendeletében meghatározott formában és tartalommal kiállított teljes bizonyító erejű magánokirattal.

c) Funkcionális feladatai körében

1. megállapítja - a hulladékanalízisen alapuló szakértői becslés alapján - a kiterjesztett gyártói felelősségi körbe kötelezően tartozó termékekből a települési hulladékként kezelésre, illegális lerakásra, köztisztaság keretében eltávolításra kerülő hulladék évi országos mennyiségét,

2. gondoskodik a területi hulladékgazdálkodási hatóság és a Koordináló szerv állami hulladékgazdálkodási feladatainak ellátása érdekében, jogszabályban meghatározott tartalommal a feladatköréhez tartozó hulladékgazdálkodási nyilvántartás vezetéséről, amelyhez minden, a hulladékgazdálkodási törvény hatálya alá tartozó szervezet adatot szolgáltat,

3. gondoskodik a körforgásos gazdaságra történő átállás támogatásához szükséges jogszabályban meghatározott feladatok ellátásáról a miniszter utasításának megfelelően,

4. kidolgozza az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv alapján a termék értéklánc valamennyi elemére kiterjedő, kockázatalapú, területi éves ellenőrzési tervet, irányítja, szervezi és ellenőrzi annak végrehajtását,

5. felel a hulladékgazdálkodási szakrendszer informatikai hátterét biztosító és a jogérvényesítést szolgáló adatgyűjtés, adatfeldolgozás és értékelés szakmai szempontjainak meghatározásáért,

6. szakmai irányítási jogkörében felel az egységes hulladékgazdálkodási jogalkalmazási gyakorlat kialakításáért a Hulladékgazdálkodási Főosztállyal, valamint a Gyártói Felelősségi és Hulladékhasznosítási Főosztállyal együttműködve,

7. részt vesz a területi hulladékgazdálkodási hatóság hulladékgazdálkodási szakmai ellenőrzésében,

8. biztosítja a gyártói kötelezettség teljesítésének felügyeletét, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti hatósági ellenőrzés útján, vagy egyéni érdekektől független piaci szervezet kijelölésével, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítését,

9. felel azért, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, kormányrendelet előírása esetén, magában foglalja a szükséges ellenőrzések biztosítása érdekében a gyártók vagy magyarországi meghatalmazottjuk nyilvántartásbavételi, adatszolgáltatási kötelezettségének előírását is,

10. gondoskodik arról, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek gyártói, szervezetei a közszolgáltatók, illetve az önkormányzatok részére a Ht. 30/C. § (1) bekezdése szerinti költségeit a kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben térítsék meg,

11. az illegális hulladékkeletkezés megakadályozása, illetve a termék értéklánc nyomon követhetőségének és - a szükséges esetekben - forgalomból történő visszahívhatósága érdekében a hulladék képződése kapcsán érintett értéklánc valamennyi szereplőjének a hulladékról szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott, a kellő gondosság elvén alapuló nyomon követhetőségi eljárást hoz létre vagy vesz igénybe, és ahhoz kapcsolódóan naprakész dokumentációs rendszert működtet,

12. ellátja a területi hulladékgazdálkodási hatóság szakmai irányítási feladatait a feladatkörébe tartozó kérdésekben, ennek körében szakmai iránymutatást szolgáló anyagokat, ügymenet-modellt, útmutató jogértelmezést készít,

13. kapcsolatot tart a területi hulladékgazdálkodási hatóságokkal, az ipari, szakmai érdekvédelmi szervezetekkel, önkormányzatokkal és az egyéb érintett hatóságokkal.

d) Egyéb feladatai körében

1. gondoskodik a hulladékgazdálkodási hatósági, piacfelügyeleti, tanúsítási feladatok ellátásáról,

2. gondoskodik a hulladékgazdálkodási követelmények érvényesítésével összefüggő megfelelőségi és minőségbiztosítási feladatok ellátásáról, ide nem értve a közszolgáltatók és közszolgáltatói alvállalkozók megfelelőségére vonatkozó, a Ht. 32/A. § (2) bekezdésében meghatározott hatásköröket,

3. a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter egyetértésében kidolgozza a hulladékgazdálkodási szabványokat és öko-címkéket,

4. gondoskodik arról, hogy a gyártó a terméken vagy annak csomagolásán, illetve a csomagolószeren jól látható és közérthető módon jelölje a termék és a csomagolásként felhasznált csomagolószer hulladékszegény, tartós vagy újrahasználható jellegét, hulladékgazdálkodási szempontból lényeges anyagösszetételét, visszaváltási díjas vagy letéti díjas forgalmazását, továbbá a Ht. 32/B. §-a szerinti kötelezően visszaváltási díjas termék esetén annak jogszabályban meghatározott azonosító jelét,

5. gondoskodik arról, hogy a gyártó a terméke forgalomba hozatalát - a Ht. 32/B. §-a szerinti kötelezően visszaváltási díjas termék kivételével - megállapodás alapján ahhoz a feltételhez kötheti, hogy a forgalmazó kötelezettséget vállal a termék és a termék csomagolását képező csomagolószer visszaváltási díj - tartós fogyasztási cikk esetén letéti díj - ellenében történő visszavételére, a visszaváltási díj alkalmazásának szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint,

6. közreműködik a miniszter, a Koordináló szerv, az érintett hatóságok és a közszolgáltatók együttműködésében a Ht. V/A. fejezete szerint kiválasztott jogosulttal és az általa létrehozott gazdasági társasággal (a továbbiakban együtt: jogosult) az adott hulladékgazdálkodási résztevékenységek körébe tartozó feladatok teljesítésére való felkészülésben és azok végrehajtása során, különösen a hulladékgazdálkodási eszközök fejlesztésével, a lakossági edukációval és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetésével és megvalósításával kapcsolatban,

7. gondoskodik arról, hogy a miniszter, a Koordináló szerv és az érintett hatóságok együttműködjenek a jogosulttal a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében, a szerződés fennállása alatt.

I.6.5.5.3. Hulladékfelszámolási, Elemzési és Képzési Főosztály

a) Funkcionális feladatai körében

1. gondoskodik a hulladékgazdálkodási adatelemzésekről a miniszter utasításának megfelelően,

2. gondoskodik a piacelemzés végzéséről, a miniszter utasításának megfelelően,

3. felel az egységes elveken alapuló kockázatbecslési eljárások kimunkálásáért és a minisztert tájékoztatja azok eredményeiről,

4. kockázatbecslést végez, illetve felkérésre közreműködik más szervek által végzett kockázatbecslésben és a minisztert tájékoztatja e tevékenységek eredményéről,

5. központi kockázatkezelési rendszert működtet a hulladékgazdálkodási szabályok megsértésére irányuló cselekmények megelőzése, felszámolása, utókezelése, valamint a hatósági intézkedések koordinációja érdekében és a minisztert tájékoztatja e tevékenységek eredményéről,

6. ellátja az elhagyott hulladék felszámolására vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladatok koordinációját a Ht. 32/A. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel,

7. szakmailag felügyeli a megfelelő hulladékgazdálkodási előírásokra vonatkozó iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzést és vizsgáztatást,

8. gondoskodik a körforgásos gazdaság és a hulladékgazdálkodás területén az iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzések és vizsgáztatás szervezéséről, illetve végzéséről,

9. ellátja a területi hulladékgazdálkodási hatóság szakmai irányítási feladatait a feladatkörébe tartozó kérdésekben, ennek körében szakmai iránymutatást szolgáló anyagokat, ügymenet-modellt, útmutató jogértelmezést készít,

10. kapcsolatot tart a hulladékgazdálkodási hatósággal,

11. felel az OKIR részét képező hulladékgazdálkodási szakrendszer informatikai fejlesztéséért és szakmai működtetéséért.

b) Egyéb feladatai körében

1. koordinálja az érintett hatóságok között az ellenőrzési tervek, illetve módszerek egyeztetését, összehangolását és az ellenőrzési tapasztalatok közös értékelését, illetve közös ellenőrzési jelentések készítését, és a minisztert tájékoztatja e tevékenységek eredményéről,

2. közreműködik a képzés tartalmi követelményeinek kidolgozásában és a képzés szervezésében,

3. közreműködik az elhagyott hulladék felszámolásában.

I.6.5.5.4. Hulladékgazdálkodási, Jogi és Vagyongazdálkodási Főosztály

a) Funkcionális feladatai körében

1. figyelemmel kíséri a hulladékról szóló törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok érvényesülését, kezdeményezi az arra jogosultnál a szükséges jogszabályok megalkotását, módosítását,

2. kormányrendeletben szabályozza az e törvény szerinti NHIR azonosító beszerzésére kötelezett szereplők, a létesítmények, tevékenységek NHIR-ben történő nyilvántartásba vételének, valamint az NHIR azonosító kiadásának, felfüggesztésének, visszavonásának és törlésének, valamint az NHIR működtetését érintő részletes szabályait; a termék értéklánc nyomon követésének eljárási és dokumentálási szabályait, a forgalomból történő visszahívhatóság feltételeit, valamint a bejelentésre és az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat; a minőségvédelmi bírság mértékét, megállapításának szempontrendszerét és a bírság megfizetési módjának részletes szabályait; valamint a Ht. 88. § (1) bekezdés 43-45. pontja szerinti részletes szabályokat,

3. miniszteri rendeletben állapítja meg az elhagyott hulladék ingatlanról történő elszállításának és megfelelő hulladékkezelési helyre történő elszállítás tényének igazolására vonatkozó formai előírásokat; a hulladékgazdálkodási képzés részletes szabályait és a gördülő fejlesztési terv részletes tartalmi és formai követelményeit,

4. felel a hulladékgazdálkodási hatóságok feladat- és hatásköréről, illetékességéről rendelkező jogszabályok hulladékgazdálkodási vonatkozású szakmai előkészítéséért.

b) Egyéb feladatai körében

1. elősegíti, hogy a miniszter, a Koordináló szerv, az érintett hatóságok és a közszolgáltatók együttműködjenek a jogosulttal az adott hulladékgazdálkodási résztevékenységek körébe tartozó feladatok teljesítésére való felkészülésben és azok végrehajtása során, különösen a hulladékgazdálkodási eszközök fejlesztésével, a lakossági edukációval és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetésével és megvalósításával kapcsolatban,

2. részt vesz a miniszternek, a Koordináló szervnek és az érintett hatóságoknak a jogosulttal való együttműködésének elősegítésében a koncessziós szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a szerződés fennállása alatt,

3. gondoskodik arról, hogy a gördülő fejlesztési rendszerterveket a miniszter - a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Hatóság javaslata alapján - hagyja jóvá a benyújtást követő 30 napon belül,

4. gondoskodik - a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Hatóság bevonásával - a jogosult minden év január 15-ig leadott beszámolója alapján, a kézhezvételtől számított 30 napon belül a megvalósított fejlesztések fejlesztési rendszertervben foglaltakkal való összhangjának ellenőrzéséről,

5. átfogó elemzést készít - a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Hatóság bevonásával - a Kormány részére minden év október 31-éig, a Ht. 53/J. §-a szerinti éves beszámoló és a Ht. 53/K. §-a szerinti éves fejlesztési rendszerterv alapján, a jogosult által szerződésben vállalt kötelezettségek hatálya alá tartozó hulladékgazdálkodási tevékenységek ellátásáról, a jogosult által a hulladékgazdálkodási tevékenység gyakorlásáért az állam részére fizetett díj felhasználásról és az érintett hulladékáramokra meghatározott célértékek teljesítéséről,

6. gondoskodik arról, hogy a hulladékgazdálkodási tevékenység gyakorlásáért az állam részére fizetett díjból befolyt összeg a hulladékképződés csökkentését támogató feladatokra kerüljön felhasználásra,

7. felel azért, hogy a megvalósított éves fejlesztésekről a jogosult a következő év január 15. napjáig beszámoljon - a hulladékgazdálkodási hatóságon keresztül - a miniszternek,

8. a Ht.-ben meghatározott kötelezettségek elmulasztása esetén gondoskodik a miniszter döntésének előkészítéséről, amelyben kezdeményezheti a jogosult nem a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásához szükséges hulladékgazdálkodási engedélyének felfüggesztését,

9. ellátja a területi hulladékgazdálkodási hatóság szakmai irányítási feladatait a feladatkörébe tartozó kérdésekben, ennek körében szakmai iránymutatást szolgáló anyagokat, ügymenet-modellt, útmutató jogértelmezést készít,

10. kapcsolatot tart a területi hulladékgazdálkodási hatóságokkal.

c) Egyéb feladatai körében

1. gondoskodik arról, hogy a megvalósított éves fejlesztésekről a jogosult a következő év január 15. napjáig beszámoljon - a hulladékgazdálkodási hatóságon keresztül - a miniszternek,

2. gondoskodik a szükséges miniszteri előzetes jóváhagyásról a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatok ellátásába bevont, hulladékgazdálkodási vagyonelem átruházásához, a vagyonelemeket érintő szerződéses jogviszony létesítéséhez,

3. felel azért, hogy a MEKH a vagyonkataszter adatait a tárgyévet követő január 31-ig megküldje a miniszter részére, valamint egyedi adatszolgáltatást kérhet a Ht. végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben foglaltak szerint,

4. gondoskodik arról, hogy az állam a jogosult részére a szerződés szerint megtérítse az előző évi indokolt költség bevételekkel nem fedezett részét - a tiltott állami támogatásokra vonatkozó szabályok betartása mellett -, ha a hulladékról szóló törvény szerinti bevételek a legkisebb költség elvét alapul véve a hatékonyan működő jogosult indokolt költségeit - beleértve a tőkeköltséget is - nem fedezik,

5. ellátja a hulladékgazdálkodási tevékenység ellátásának tárgyában a jogosulttal kötött szerződés hatálya alatt minden hatodik évet követően - a hatodik év végét követő hat hónapon belül - a jogosultnak a megelőző hat évben felmerült nyeresége és az állami megtérítés összegének összevetésével kapcsolatos feladatokat,

6. figyelemmel kíséri a hulladékgazdálkodási tevékenység gyakorlásáért az állam részére fizetett díj-alakulását vagy az ellentételezést - jogosult, vagy kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter hozzájárulásával - harmadik fél általi teljesítéssel,

7. gondoskodik a hulladékgazdálkodási tevékenység gyakorlásáért az állam részére fizetett díjbeszedéséről a hulladékgazdálkodási hatóság útján,

8. közreműködik a hulladékgazdálkodási tevékenység gyakorlásáért az állam részére fizetett díj felhasználásáról szóló éves miniszteri - a Ht. 53/L. § (1) bekezdésében előírt átfogó elemzés részeként - beszámoló elkészítésében.

I.6.6.[934]

I.6.7. A kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységek[935]

I.6.7.0.1. Kereskedelempolitikáért és Fogyasztóvédelemért Felelős Államtitkári Kabinet[936]

A Kereskedelempolitikáért és Fogyasztóvédelemért Felelős Államtitkári Kabinet segíti a kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár jogszabályban és közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott tevékenységének az ellátását.[937]

I.6.7.0.2. Kereskedelempolitikai Főosztály[938]

A Főosztály feladatai

1. véleményezi a kereskedelempolitikai intézkedésekkel kapcsolatos jogszabályokat, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszközöket,

2. koordinálja a hazai kereskedelemmel kapcsolatos feladatokat, egyeztetéseket folytat e tárgykörben az érintett más szervezeti egységekkel, tárcákkal, valamint az érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel,

3. ellátja a minisztérium részvételével történő kereskedelmi tárgyú európai uniós pályázatokkal összefüggő szakmai feladatokat,

4. minisztériumi álláspontot alakít ki és képvisel az élelmiszer-biztonsággal és az élelmiszer-kereskedelemmel kapcsolatos szabályozásban,

5. szerkeszti és gondoskodik a kereskedelempolitikai honlap tartalmának folyamatos frissítéséről, az aktuális információk, összefoglaló jelentések elektronikus úton való közzétételéről,

6. tájékoztatást nyújt a feladatkörébe tartozó témakörökben érkező kereskedelmi tárgyú megkeresések esetén,

7. kidolgozza a kereskedelempolitikai stratégiát, és felel a cselekvési terv végrehajtásáért,

8. koordinálja a kereskedelempolitikai stratégiai irányok, cselekvési terv végrehajtását,

9. ellátja a kereskedelmi szakmát érintő gazdasági folyamatok elemzését, értékelését,

10. figyelemmel kíséri a jogszabálytervezetek kereskedelemre gyakorolt hatását,

11. kidolgozza a kereskedelemre vonatkozó, így különösen a vásárokról, a piacokról és bevásárlóközpontokról, a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló jogszabályokra, közjogi szervezetszabályozó eszközökre vonatkozó tervezeteket,

12. kidolgozza a közraktárak tevékenységével és működési feltételeivel kapcsolatos jogszabályokra, közjogi szervezetszabályozó eszközökre vonatkozó tervezeteket,

13. kidolgozza a fémkereskedelemmel, illetve az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításával kapcsolatos jogszabályokat, közjogi szervezetszabályozó eszközöket,

14. szakterületén közreműködik Magyarországnak az Európai Unióban és a nemzetközi szervezetekben való tagságából származó jogainak érvényesítésében és kötelezettségeinek teljesítésében,

15. közreműködik az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottság (UNCITRAL) munkájában,

16. közreműködik a kereskedelem terén az Európai Unión kívüli államokkal és nemzetközi szervezetekkel összefüggő feladatok ellátásában,

17. kapcsolatot tart a kereskedelmi érdekvédelmi szervekkel és kamarákkal,

18. a nemesfémek forgalmazásával kapcsolatosan közreműködik a kereskedelmi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala szakmai felügyeletében,

19. közreműködik a közraktározás-felügyeletként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala szakmai felügyeletében,

20. ellátja a kereskedelmi hatóságok eljárásaiban másodfokú szervként működő fővárosi és megyei kormányhivatalok szakmai felügyeletét és azok éves ellenőrzésével kapcsolatos teendőket,

21. szakmapolitikai szempontok érvényesülése céljából a miniszter szakmai irányító jogkörében közreműködik (szervezi, összehangolja) a kereskedelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok szakmai tevékenységének ellenőrzésében,

22. a kereskedelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok számára a kereskedelmi feladatok ellátása során alkalmazandó szakmai eljárásrendeket, útmutatókat dolgoz ki,

23. elemzi a kereskedelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok által készített jelentéseket, és összeállítja az ITM ellenőrzési összefoglaló jelentését,

24. koordinálja és elősegíti a fémkereskedelmet érintően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a szakmai szervezetek közötti együttműködést,

25. közreműködik a fővárosi és megyei kormányhivatalok kereskedelmi szempontú átfogó, cél- és témaellenőrzésében.

I.6.7.1.[939]

I.6.7.2. A fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

I.6.7.2.1. Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

A Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság segíti a fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár tevékenységének az ellátását, ennek keretében ellátja az 1. melléklet 106. §-ában rögzített titkársági feladatokat.

I.6.7.2.2. Fogyasztóvédelmi Stratégiai Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a gazdasági reklámtevékenységgel, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos szabályozást,

2. előkészíti a fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit,

3. előkészíti a piacfelügyelettel kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit.

b) Koordinációs feladatai körében

1. koordinálja a fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatokat, egyeztetéseket folytat e tárgykörben az érintett más szervezeti egységekkel, tárcákkal, valamint az érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel,

2. előkészíti a főosztályi hatáskörbe tartozó szakterületek vonatkozásában a döntések meghozatalát, a végrehajtásukat figyelemmel kíséri,

3. szakmapolitikai szempontok érvényesülése céljából a miniszter szakmai irányító jogkörében közreműködik (szervezi, összehangolja) a fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok szakmai tevékenységének ellenőrzésében,

4. a fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok számára a fogyasztóvédelmi feladatok ellátása során alkalmazandó szakmai eljárásrendeket, útmutatókat dolgoz ki,

5. ellátja a fogyasztóvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium részvételével történő fogyasztóvédelmi tárgyú európai uniós pályázatokkal összefüggő szakmai feladatokat.

6. ellátja a békéltető testületi tagok pályázati eljárás keretében történő kiválasztásához kapcsolódó feladatokat.[940]

c) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. szakterületén felelős Magyarországnak az Európai Unióban és a nemzetközi szervezetekben való tagságából származó jogainak érvényesítéséért és kötelezettségeinek teljesítéséért,

2. részt vesz a szakmai főosztályokkal együttműködve az európai uniós döntéshozatali eljárásokban képviselendő tárgyalási álláspontok kialakításában és képviseletében,

3. képviseli a tárcát az Európai Unió Fogyasztóvédelmi Tanácsi Munkacsoportjában, részt vesz a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos európai uniós jogszabályok kialakításában, részt vesz és képviseli a tárcát a Fogyasztóvédelmi Pénzügyi Programok Bizottság, a Fogyasztóvédelmi Politika Hálózat, a Fogyasztói Piacok Szakértői Csoport, az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a dohánytermékek reklámozásáról és szponzorálásáról szóló irányelvekkel kapcsolatos munkacsoportokban, részt vesz az EKTB 21. Szolgáltatások szabad áramlása szakértői csoportjában,

4. ellátja az EKTB 13. sz. Fogyasztóvédelem, a fogyasztók egészségének védelme szakértői csoport vezetését,

5. ellátja a képviseletet az OECD Fogyasztóvédelmi Bizottságában (CCP), és koordinálja az abból eredő hazai feladatokat,

6. részt vesz a főosztály hatáskörébe tartozó területekkel összefüggő nemzetközi szervezetek munkájában.

d) Funkcionális feladatai körében működteti a Fogyasztóvédelmi Tanácsot.

e) Egyéb feladatai körében

1. kidolgozza a fogyasztóvédelmi szakmapolitikai programot, közreműködik annak végrehajtásában,[941]

2. kidolgozza az élelmiszernek nem minősülő fogyasztási cikkekre vonatkozó piacfelügyeleti stratégiát és a fogyasztási cikkekre vonatkozó piacfelügyeleti intézményrendszer fejlesztési irányait, előkészíti a piacfelügyeleti hatóságok piacfelügyeleti programjaiból a tagállami szektorális piacfelügyeleti programot,

3. kidolgozza a fogyasztóvédelemmel, a fogyasztóvédelmi oktatással, az általános termékbiztonsággal, a vámáruk fogyasztási cikkekre vonatkozó piacfelügyeletével, valamint a fogyasztóvédelem és a fogyasztási cikkekre vonatkozó piacfelügyelet szervezetével és intézményeivel kapcsolatos szakpolitikai irányokat, fejlesztési koncepciókat, cselekvési és szakmai programokat, figyelemmel kíséri azok végrehajtását,

4. ellátja és kidolgozza a fogyasztóvédelmi intézményrendszerben érintettek képzését, valamint szervezetfejlesztési programokat dolgoz ki és valósít meg, emellett kidolgozza a fogyasztóvédelemmel összefüggő innovációs projekteket és akcióterveket,

5. ellátja a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek, valamint a békéltető testületek és a fogyasztói jogviták alternatív vitarendezési fórumainak működtetésével kapcsolatos tervezési, szabályozási, támogatási és fejlesztési feladatokat, ennek keretében:

5.1. gondoskodik a fogyasztóvédelmi pályázati felhívás elkészítéséről és közzétételéről, illetve a pályázati útmutató kidolgozásáról és a pályázatokkal kapcsolatos tájékoztatásról,

5.2. ellátja a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek támogatására szolgáló előirányzatból megvalósuló, fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek támogatását célzó, FV kódjelű pályázat kezelésével összefüggő feladatokat,

5.3. részt vesz a pályázatok bírálatában, gondoskodik a pályázatok miniszteri döntésre való előkészítéséről, a pályázókkal kötendő szerződés jogi és költségvetési egyeztetéséről, elbírálja a nyertes pályázók pénzügyi és szakmai elszámolásával kapcsolatos kérelmeket,

5.4. gondoskodik a békéltető testületek támogatására vonatkozó szerződés előkészítéséről, a közreműködő szervezettel való egyeztetésről, a szerződés megkötéséről, valamint a szakmai beszámolók véleményezéséről,

5.5. a hatályos szerződésekről és szerződésmódosításokról naprakész nyilvántartást vezet,

5.6. összeállítja a fogyasztóvédelmi hatóság Ellenőrzési és Vizsgálati Programját,

5.7. az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 40-43. § szerinti eljárásokat, 113. § (1) bekezdés b) pontja és 119. § (4) bekezdése szerinti fellebbezési eljárást, valamint a 113. § (2) bekezdés b) pontja és 121. § (1) bekezdése szerinti felügyeleti eljárást folytat le, illetve ezek keretében megteszi a szükséges intézkedéseket.

6. előkészíti a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületeknek a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti jegyzékbe való felkerülése céljából lefolytatandó eljárást.

I.6.7.2.3. Fogyasztóvédelmi Szolgáltatás-ellenőrzési Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében

1. javaslatot tesz a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra és a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó jogszabályok előkészítésére,

2. javaslatot tesz a fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítésére.

b) Koordinációs feladatai körében

1. szakmapolitikai szempontok érvényesülése céljából a miniszter szakmai irányító jogkörében közreműködik (szervezi, összehangolja) a fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok szakmai tevékenységének ellenőrzésében,

2. a fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok számára a fogyasztóvédelmi feladatok ellátása során alkalmazandó szakmai eljárásrendeket, útmutatókat dolgoz ki,

3. szakmai segítséget nyújt a fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi célú ellenőrzéseihez, összegzi az ellenőrzések tapasztalatait,

4. segíti a szolgáltatások ellenőrzését (távol lévők között kötött szerződések és az azok alapján nyújtott szolgáltatások, különös tekintettel az elektronikus kereskedelemre; elektronikus hírközlési szolgáltatások; gazdasági reklámtevékenység; utazási és utazást közvetítő szerződések és azok alapján nyújtott szolgáltatások; üzleten kívüli szerződések és azok alapján nyújtott szolgáltatások; az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződések és azok alapján nyújtott szolgáltatások; idegenforgalmi szolgáltatások),

5. segíti a közszolgáltatások, közüzemi és közüzemi jellegű szolgáltatások, így villamosenergia-, földgáz-, távhő-, víziközmű, hulladékgazdálkodási közszolgáltatás, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz, valamint vezetékes PB-gáz szolgáltatás és a PB-gáz tartályban vagy palackban történő forgalmazásának (a továbbiakban együtt: szakterületek) ellenőrzését, ennek keretében együttműködik a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal,

6. segíti az általános kereskedelmi működési feltételek, az élelmiszerek jelölésével kapcsolatos megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellenőrzését a szolgáltatások és egyes termékek, valamint a közszolgáltatások vonatkozásában,

7. a szakterületeket érintően ellátja a szolgáltatók által alkalmazott általános szerződési feltételek és üzletszabályzatok vizsgálatát és véleményezését, javaslatot tesz az érintett hatóságoknak és szolgáltatóknak az üzletszabályzatok és általános szerződési feltételek módosítására, indokolt esetben javaslatot tesz a Pest Megyei Kormányhivatalnak közérdekű kereset indításának kezdeményezésére,

8. a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos tárgykörben (UCP) ellátja szakterületeként a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos feladatokat és tevékenységeket, együttműködik a Gazdasági Versenyhivatallal és a Magyar Nemzeti Bankkal,

9. a gazdasági reklámtevékenységgel összefüggő tárgykörben ellátja szakterületeként a gazdasági reklámtevékenységgel kapcsolatos feladatokat és tevékenységeket, együttműködik a Magyar Nemzeti Bankkal és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal,

10. közreműködik a fővárosi és megyei kormányhivatalok átfogó, cél- és témaellenőrzésében,

11. előkészíti az országos és több megyét érintő fogyasztóvédelmi ellenőrzéseket, ennek keretében:

11.1. előkészíti az ellenőrzési útmutatót,

11.2. elemzi a fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok által készített jelentéseket, és összeállítja az ITM ellenőrzési összefoglaló jelentését,

12. a szakterületeit érintően javaslatot tesz és közreműködik az Ellenőrzési és Vizsgálati Program összeállításában, valamint javaslatot tesz a soron kívüli ellenőrzésekre,

13. ellátja a fogyasztóvédelmi hatáskörrel rendelkező szervekkel kötendő együttműködési megállapodásokkal összefüggő feladatokat.

c) Európai uniós és nemzetközi feladatai körben

1. ellátja a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CPC-rendelet) vonatkozásában az összekötő hivatali minőséggel összefüggő adminisztratív feladatokat, kapcsolatot tart a CPC társhatóságok képviselőivel, képviseli a minisztériumot az Európai Bizottság CPC-rendeletért felelős szakbizottságában, gondoskodik a szakbizottság éves végrehajtási tervében megjelölt tagállami feladatok előkészítéséről, koordinációjáról és végrehajtásáról, az Európai Bizottság irányában fennálló jelentéstételi kötelezettség teljesítéséről (így különösen CPC sweep előkészítése és lefolytatása, szakmai tárgyú megkeresések teljesítéséhez szükséges szakmai munkaanyag összeállítása, segítségnyújtás határon átnyúló, tájékoztatást kérő megkeresések intézéséhez, részvétel szakmai tárgyú projektekben és workshopokon stb.)[942]

2. ellátja a Belső Piaci Információs Rendszerrel (Internal Market Information System, az IMI Hálózat) kapcsolatos feladatokat,

3. ellátja a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 21. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatokat,

4. képviseli az ITM-et a fogyasztóvédelem nemzetközi szervezeteiben (ICPEN, UNCTAD stb.),

5. ellátja az ICPEN (International Consumer Protection and Enforcement Network) hálózati tagságból fakadó adminisztratív és koordinatív feladatokat, a szakmai szervezeti egységek támogatásával ellátja az ICPEN-nel kapcsolatos szakmai feladatokat (pl. sweep előkészítése és lebonyolítása, szakmai anyagok összeállítása, véleményezése), továbbá kapcsolatot tart az ICPEN-tagországokkal,

6. ellátja a fogyasztóvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium fogyasztóvédelmi tárgyú nemzetközi kapcsolataival összefüggő feladatokat, előkészíti a fogyasztóvédelmi tárgyú nemzetközi megállapodásokat,

7. ellátja a fogyasztóvédelem terén az Európai Unión kívüli államokkal és fogyasztóvédelmi nemzetközi szervezetekkel összefüggő feladatokat,

8. részt vesz és képviseli a tárcát a Fogyasztóvédelmi Hatóságok Együttműködése Bizottság munkájában.

d) Funkcionális feladatai körében[943]

1. szerkeszti és gondoskodik a minisztériumi honlap fogyasztóvédelmi tartalmának folyamatos frissítéséről, az aktuális információk, összefoglaló jelentések elektronikus úton való közzétételéről,

2. ellátja az e-kereskedelem terén a külön jogszabályban meghatározott súlyos jogsértést elkövető vállalkozások adatbázisban való feltüntetésével, módosításával és eltávolításával összefüggő feladatokat,

3. figyelemmel kíséri a minisztérium, illetve a fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok tevékenységével, valamint a fogyasztóvédelmi kérdésekkel összefüggő sajtómegjelenéseket,

4. ellátja a fogyasztóvédelmi törvény szerinti fogyasztóvédelmi referensekkel összefüggő feladatokat,

5. működteti az e-kereskedelem ellenőrzését szolgáló IT Laboratóriumot.

e) Egyéb feladatai körében

1. fogyasztói/vállalkozói tájékoztató anyagokat készít a feladatkörébe tartozó szolgáltatási területet érintő témakörben,

2. tájékoztatást nyújt a minisztériumhoz, a feladatkörébe tartozó szolgáltatási területet érintő témakörben érkező - áttételt nem igénylő - fogyasztói, illetve vállalkozói megkeresések esetén.

I.6.7.2.4. Fogyasztóvédelmi Piacfelügyeleti Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében

1. javaslatot tesz a piacfelügyelettel kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítésére,

2. javaslatot tesz a fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítésére.

b) Koordinációs feladatai körében

1. koordinálja a piacfelügyelettel összefüggő feladatokat, egyeztetéseket folytat e tárgykörben az érintett szervezeti egységekkel, tárcákkal, valamint az érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel,

2. előkészíti a főosztályi hatáskörbe tartozó szakterületek vonatkozásában a döntések meghozatalát, a végrehajtásukat figyelemmel kíséri,

3. szakmapolitikai szempontok érvényesülése céljából a miniszter szakmai irányító jogkörében közreműködik (szervezi, összehangolja) a fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok szakmai tevékenységének ellenőrzésében,

4. a fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok számára a fogyasztóvédelmi feladatok ellátása során alkalmazandó szakmai eljárásrendeket, útmutatókat dolgoz ki.

c) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. szakterületén felelős Magyarországnak az Európai Unióban és a nemzetközi szervezetekben való tagságából származó jogainak érvényesítéséért és kötelezettségeinek teljesítéséért,

2. részt vesz a szakmai főosztályokkal együttműködve az európai uniós döntéshozatali eljárásokban képviselendő tárgyalási álláspontok kialakításában és képviseletében,

3. képviseli a tárcát az Általános Termékbiztonsági Bizottság, a Fogyasztóvédelmi Hatóságok Együttműködése Bizottság ülésein, részt vesz a piacfelügyelettel kapcsolatos európai uniós jogszabályok kialakításában, részt vesz és képviseli a tárcát az Európai Bizottság Belső Piaci Munkacsoport piacfelügyeleti kérdésekkel kapcsolatos tevékenységében,

4. részt vesz az Európai Bizottság piacfelügyeletet érintő európai uniós támogatási programjaiban, és figyelemmel kíséri azok megvalósulását,

5. részt vesz a főosztály hatáskörébe tartozó területekkel összefüggő nemzetközi szervezetek munkájában,

6. a Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszer (a továbbiakban: Safety Gate/RAPEX-rendszer) működtetése keretében, az uniós tagállamoktól érkező riasztásokat fogadja és felviszi a belső nyilvántartásba, majd osztályozza azokat, a riasztások szükséges adatait magyar nyelven, heti rendszerességgel, táblázatos formában feltölti a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszerbe (a továbbiakban: KPIR-rendszer), illetve a más hatóságokat érintő riasztásokat továbbítja az illetékes piacfelügyeleti hatóságok felé; fogadja a fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok és az illetékes piacfelügyeleti hatóságok által kezdeményezett riasztásokat és reakciókat, a szükséges bejelentőlapok angol nyelvű kitöltése útján értesítést küld a Safety Gate/RAPEX-rendszerbe; közreműködik a Safety Gate/RAPEX-rendszert érintő bizottsági anyagok elkészítésében, véleményezésében; közreműködik a fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok és az érintett piacfelügyeleti hatóságok Safety Gate/RAPEX-rendszer oktatásában,[944]

7. az ICSMS-en keresztül továbbítja az Európai Unió felé történő jelentési kötelezettségnek megfelelően kitöltött egyéb bejelentőlapokat (pl. biztonsági záradék),

8. ellátja az "Általános információs támogatási rendszer", az ICSMS nemzeti kapcsolattartói feladatokat, ennek keretében koordinálja az ICSMS rendszer magyarországi működtetését a fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a többi piacfelügyeleti hatóság esetében, részt vesz a rendszer fenntartói által szervezett oktatásokon, megszervezi a hatósági kapcsolattartók oktatását, közreműködik a fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok munkatársainak oktatásában; kapcsolatot tart az ICSMS nemzetközi rendszer-adminisztrátorával és a hatósági kapcsolattartókkal, melynek során fogadja a nemzetközi rendszer-adminisztrátortól érkező utasításokat, és azokat továbbítja a hatósági kapcsolattartókon keresztül a felhasználók irányába, fogadja a hatósági kapcsolattartókon keresztül a felhasználóktól érkezett észrevételeket, valamint a rendszer használatával kapcsolatosan jelzett problémákat, és azokat továbbítja a nemzetközi rendszer-adminisztrátor felé; részt vesz az Európai Bizottság által szervezett szakértői üléseken,

9. figyelemmel kíséri az Európai Unió azon aktuális információit, szakmai állásfoglalásait, eseményeit, amelyek feladatkörét érintik, és szükség esetén tájékoztatja azokról a fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalokat.

d) Funkcionális feladatai körében működteti a Piacfelügyeleti Munkacsoportot, ellátja a Safety Gate/RAPEX-rendszer működtetésével és a nemzeti kapcsolattartói minőséggel összefüggő feladatokat, működteti a KPIR-rendszert, valamint ellátja az "Általános információs támogatási rendszer", az ICSMS nemzeti kapcsolattartói feladatait.[945]

e) Egyéb feladatai körében

1. javaslatot tesz az élelmiszernek nem minősülő fogyasztási cikkekre vonatkozó piacfelügyeleti stratégiájára és a fogyasztási cikkekre vonatkozó piacfelügyeleti intézményrendszer fejlesztési irányaira, előkészíti a piacfelügyeleti hatóságok piacfelügyeleti programjaiból a tagállami szektorális piacfelügyeleti programot,

2. javaslatot tesz az általános termékbiztonsággal, a vámáruk fogyasztási cikkekre vonatkozó piacfelügyeletével, valamint a fogyasztási cikkekre vonatkozó piacfelügyelet szervezetével és intézményeivel kapcsolatos szakpolitikai irányokra, fejlesztési koncepciókra, cselekvési és szakmai programokra, figyelemmel kíséri azok végrehajtását,

3. támogatást nyújt, illetve közreműködik a fogyasztóvédelmi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok:

3.1. piacfelügyeleti célú ellenőrzéseiben, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ellenőrzéséhez a non-food termékek vonatkozásában, összegzi az ellenőrzések tapasztalatait,

3.2. szakmai irányításában, a műszaki, könnyűipari és a vegyipari termékek tekintetében szakmai segítséget nyújt a termékbiztonsági ellenőrzésekkel, az általános kereskedelmi működési feltételek teljesítésével, a termékek jelölésével, az okmányok jogszabályoknak való megfelelőségének ellenőrzésével kapcsolatban,

3.3. kifogásolt termékekre irányuló értékelésében, elméleti és gyakorlati oktatásokat tart a felügyelők számára a termékkörökre vonatkozó műszaki előírásokról, azok változásairól,

3.4. szakmai iránymutatásában, a panaszügyintézési tevékenységhez folyamatos szakmai konzultációt biztosít,

3.5. tájékoztatása érdekében a veszélyes termék forgalmazásával kapcsolatban, valamint megjelenteti az azokkal kapcsolatos közleményeket, kezdeményezi a termékek forgalmazásának korlátozásához szükséges eljárásokat,

4. kezeli a KPIR és az ICSMS rendszert,

5. javaslatot tesz az Ellenőrzési és Vizsgálati Program piacfelügyeleti tárgyú témavizsgálatai vonatkozásában, valamint a soron kívüli ellenőrzésekre,

6. termékismertetőket és fogyasztói tájékoztató anyagokat készít,

7. előkészíti az országos és több megyét érintő piacfelügyeleti ellenőrzéseket, ennek keretében elkészíti az ellenőrzési és vizsgálati útmutatót,

8. elemzi a fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok által készített jelentéseket, és összeállítja az ellenőrzést összefoglaló jelentést,

9. szakmai segítséget nyújt a vámáruk ellenőrzésével kapcsolatos tevékenységhez,

10. szakmai kapcsolatot tart fenn az érintett piacfelügyeleti hatóságokkal, a kijelölt tanúsító és vizsgáló intézetekkel, szakmai szervezetekkel,

11. elkészíti a laboratóriumi vizsgálatok alapján nem megfelelő termékek értékelését, kockázatelemzését, a laboratóriumi vizsgálatok követelményeit ki nem elégítő termékek esetében szakvéleményt készít,

12. tájékoztatást nyújt a feladatkörébe tartozó témakörökben érkező - áttételt nem igénylő - fogyasztói, illetve vállalkozói megkeresések esetén,

13. ellátja az élelmiszerek és vegyipari alapanyagok laboratóriumi vizsgálatát a Minőségirányítási Kézikönyv szerint. Ennek keretében:

13.1. elvégzi a piacfelügyeleti és fogyasztóvédelmi ellenőrzésekhez szükséges laboratóriumi vizsgálatokat, elvégzi az élelmiszeripari, dohányipari, kozmetikai, háztartás-vegyipari termékek, festékek és lakkok, gyermekjátékszerek, gyermekápolási cikkek és műanyag termékek, fából készült termékek, textilipari termékek, bőrrel érintkező anyagok és egyéb termékek vizsgálatát, szükség esetén termék-összehasonlító minőségi és biztonsági kifogással kapcsolatos vizsgálatokat végez, külső megbízásra vizsgálatokat végez, az adatbázisban nyilvántartandó adatokat a KPIR-be juttatja,

13.2. elvégzi a dohányipari termékek nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat, jogszabályi kijelölés alapján monitoring rendszerben végzi egyes festékipari termékek illékony komponenseinek meghatározását, valamint rendszeresen ellenőrzi a hazai forgalomban fellelhető cigaretták esetén a kátrány-, nikotin- és szén-monoxid hozamot,

13.3. saját kezdeményezésű vizsgálatok esetében előkészíti a mintavételi útmutatót, közreműködik a mintavételezésben, valamint a vizsgálati eredményekről összefoglaló anyagot és jelentést készít,

13.4. közreműködik a Safety Gate/RAPEX-rendszer végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásában, részt vesz a fogyasztók oktatásával összefüggő feladatok ellátásában,[946]

13.5. az akkreditált státusz biztosításához folyamatosan fenntartja és fejleszti a minőségirányítási rendszert, 14. ellátja a mechanikai és villamosipari termékek laboratóriumi vizsgálatát a Minőségirányítási Kézikönyv szerint. Ennek keretében:

14.1. elvégzi a piacfelügyeleti és fogyasztóvédelmi ellenőrzésekhez szükséges laboratóriumi vizsgálatokat, elvégzi a háztartási villamos készülékek, audio-, video- és hasonló elektronikus készülékek, villamos motoros kéziszerszámok, lámpatestek, játékok, gyermekápolási cikkek, és egyéb termékek vizsgálatát, a vizsgálati eredményeket véleményezi, a termékekről összehasonlító vizsgálatokat végez,

14.2. külső megbízásra vizsgálatokat végez, szakértői véleményt ad, az adatbázisban nyilvántartandó adatokat a KPIR-rendszerbe juttatja,

14.3. részt vesz az iskolai és az iskolán kívüli oktatásokban,

14.4. saját vizsgálatok esetében elkészíti a vizsgálati útmutatót, valamint a vizsgálati eredményekről összefoglaló anyagot és jelentést készít, közreműködik a Safety Gate/RAPEX-rendszer végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásában,[947]

14.5. az akkreditált státusz biztosításához folyamatosan fenntartja és fejleszti a minőségirányítási rendszert.

I.6.7.2.5. Európai Fogyasztói Központ Az Európai Fogyasztói Központ feladatai

a) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. közreműködik az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának másik érintett tagszervezetével együttműködve a határon átnyúló egyedi fogyasztói panaszok hatósági eljáráson kívüli rendezésében az erre a célra kifejlesztett elektronikus adatbázis alkalmazása útján,

2. a határon átnyúló panasz rendezésének sikertelensége esetén tájékoztatást nyújt a magyar fogyasztó részére az alternatív vitarendezési (békéltető) testületi eljárásoknak a panasszal érintett vállalkozás székhelye szerinti országban rendelkezésre álló esetleges lehetőségéről és az egyedi fogyasztói jogviták rendezésének egyéb módjairól,

3. a panasz rendezésének sikertelensége esetén a fogyasztó kérésére az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának másik érintett tagszervezetének együttműködése esetén továbbítja a határon átnyúló fogyasztói panaszt az érintett tagszervezet útján a kompetens alternatív vitarendező (békéltető) testület részére, és szükség esetén segítséget nyújt a vitarendezési eljárás nyomon követésében,

4. ellátja a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 21. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatokat,

5. ellátja a belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a megkülönböztetés egyéb formáival szembeni fellépésről, valamint a 2006/2004/EK és az (EU) 2017/2394 rendelet, továbbá a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. február 28-i (EU) 2018/302 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikkében meghatározott feladatokat.

6. ellátja a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló 2013. május 21-i (EU) 2013/524 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkében meghatározott feladatokat.[948]

7. ellátja a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet 27. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatokat.[949]

b) Koordinációs feladatai körében

1. együttműködést kezdeményez és tart fenn a magyarországi alternatív vitarendező (békéltető) testületekkel, az európai uniós, a fogyasztók tájékoztatását és érdekeinek védelmét szolgáló más hálózatokkal, egyéb uniós intézményekkel és más szervezetekkel,

2. szakmai együttműködést kezdeményez és tart fenn feladatköréhez kapcsolódóan a vállalkozások szakmai szövetségeivel, a fogyasztók érdekeit védő hatóságokkal,

3. részt vesz az Európai Fogyasztói Központok Hálózata által szervezett közös akciókban, projektekben, felmérésekben, valamint szakmai tanulmányok elkészítésében,

4. kapcsolatot tart az Európai Bizottság Európai Fogyasztói Központok Hálózatának működését koordináló főigazgatóságával,

5. előadásokat és oktatásokat szervez, illetve megtartásuk útján részt vesz a fogyasztói tudatosság és a vállalkozások jogismeretének növelésében,

6. előkészíti és összeállítja az Európai Fogyasztói Központ következő naptári években történő működtetésével kapcsolatos partnerségi keretmegállapodás és támogatási szerződés megkötésére irányuló szakmai munkaprogramot/stratégiát és pénzügyi pályázati dokumentációt, és benyújtja azt az Európai Fogyasztói Központ működtetésére vonatkozó pályázat kiírásáért, koordinálásáért és lebonyolításáért felelős európai uniós szerv részére, valamint közreműködik a partnerségi keretmegállapodás és támogatási szerződés előkészítésében,

7. tevékenységéről beszámol az Európai Fogyasztói Központ működtetésére vonatkozó pályázat kiírásáért, koordinálásáért és lebonyolításáért felelős európai uniós szerv részére, amely során a támogatási szerződésben meghatározott határidő figyelembevételével szakmai, valamint pénzügyi jelentést készít.

8. kapcsolatot tart az Európai Fogyasztói Központ működtetésére vonatkozó pályázat kiírásáért, koordinálásáért és lebonyolításáért felelős európai uniós szervvel,

9. szakmai tanulmányúton vesz részt az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának másik tagszervezeténél, illetve szakmai tanulmányút keretében fogadja a külföldi partnerszervezeteit.

c) Funkcionális feladatai körében

1. tájékoztatást nyújt az információt kérő fogyasztók és vállalkozások részére a fogyasztói jogokról, a nemzeti és az európai uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok tartalmáról,

2. szerkeszti az Európai Fogyasztói Központ honlapjának szakmai tartalmát, gondoskodik a felület megfelelő kialakításáról,

3. tájékoztató kiadványokat készít és terjeszt.

I.6.8. A közlekedéspolitikáért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységek

I.6.8.0.1. Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkári Titkárság

A Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkári Titkárság segíti a közlekedéspolitikáért felelős államtitkár tevékenységének az ellátását, ennek keretében ellátja az 1. melléklet 106. §-ában rögzített titkársági feladatokat

I.6.8.0.2. Közlekedési Stratégiai Főosztály

A Főosztály feladatai

A Közlekedési Stratégiai Főosztály koordináló, döntés-előkészítő és adminisztratív feladatokat lát el, amelynek keretében

1. támogatja a közlekedéspolitikáért felelős államtitkár munkáját a szakmapolitikai koncepciók, ágazati stratégiák kialakításában,

2. koordinálja a kiemelt szakpolitikai feladatokat, ellenőrzi azok végrehajtását,

3. közreműködik a közlekedéspolitikáért felelős államtitkár által szakmailag felügyelt költségvetési szervek és gazdasági társaságok működési és üzletpolitikai stratégiájának és irányelveik kialakításában, melynek érdekében vezetői információs rendszert működtet,

4. kapcsolatot tart és együttműködik a közlekedéspolitikáért felelős államtitkár által irányított önálló szervezeti egységekkel, illetve az általa szakmailag felügyelt költségvetési szervek és gazdasági társaságok vezetőivel,

5. nyilvántartja a közlekedéspolitikáért felelős államtitkár által kiadott feladatokat és azok végrehajtási határidejét, és közreműködik a feladatok teljesítésének ellenőrzésében, a számonkérésben, tájékozódik a feladat végrehajtásának állásáról.

I.6.8.0.3. Másodfokú Hatósági Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. másodfokú hatóságként eljár a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár által a közúti árufuvarozás és a személyszállítási tevékenység Kormány által meghatározott célzott ellenőrzésével, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 21. § (1) bekezdés d) és i) pontja szerinti ellenőrzés és bírságolással kapcsolatos eljárások során hozott, elsőfokú döntésekkel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmek esetén,[950]

2. másodfokú hatósági jogkört gyakorol a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő vasúti munkavállalók első fokú időszakos, soron kívüli és záró, valamint az előzetes egészségi alkalmassági vizsgálata tekintetében a Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság által hozott első fokú döntések vonatkozásában,

3.[951]

4.[952]

5. felügyeleti szervként jár el, és gyakorolja a felügyeleti jogkört az útügyi közlekedési hatóságok és a Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság tekintetében,[953]

6.[954]

7. szakhatósági és szakértői feladatkörben jár el azon közigazgatási ügyekben, amelyekben a külön jogszabályok útügyi, hajózási vagy vasúti közlekedési" hatósági feladatkörben másodfokon eljáró hatóságként a közlekedésért felelős minisztert jelölik ki.[955]

b) Egyéb feladatai körében

1. a miniszter fővárosi és megyei kormányhivatalokkal kapcsolatos szakmai irányítási és ellenőrzési jogkörei gyakorlásával összefüggésben útügyi hatósági szakmai felelős szervezeti egységként

1.1. részt vesz az útügyi közlekedési hatóságok ellenőrzésével kapcsolatos feladatok elvégzésében,

1.2. az útügyi közlekedési hatóságok részére rendszeresen értekezletet, konzultációt, szakmai továbbképzést szervez,

2. tanácskozási joggal részt vesz az Útügyi Műszaki Szabályozási Bizottság munkájában.

I.6.8.0.4. Másodfokú Közúti Ellenőrzési Főosztály[956]

I.6.8.0.5. Közlekedésbiztonsági Szervezet

A Főosztály feladatai

a) Funkcionális feladatai körében

1. kezeli és működteti a légiközlekedési eseményjelentések, elemzések és a légiközlekedési balesetekre, súlyos repülőeseményekre, repülőeseményekre vonatkozó adatok, információk nyilvántartására, nyomon követésére és feldolgozására létrehozott európai uniós adatbázist (ECCAIRS),

2. kezeli a víziközlekedési balesetekre és víziközlekedési eseményekre vonatkozó adatokat tartalmazó, a Bizottság által létrehozott, az Európai Tengeri Balesetek Információs Platformja (EMCIP) európai elektronikus adatbázist,

3. kezeli a súlyos vasúti balesetekkel, vasúti balesetekkel és váratlan vasúti eseményekkel kapcsolatos, az Európai Unió Vasúti Ügynöksége (a továbbiakban: ERA) által működtetett adatbázist,[957]

4. részt vesz más országok balesetvizsgáló szervezeteivel folytatott vélemény- és tapasztalatcserében, a nemzetközi szervezetek, eseményvizsgálatokat végző hatóságok közös munkájában,

5. együttműködik a közlekedésbiztonság fejlesztése érdekében más hatóságokkal, szervezetekkel, ennek keretében kezdeményezi együttműködési megállapodás kötését,

6. a légiközlekedési ágazat szereplőivel közösen, illetve más kormányzati szervekkel együttműködve szükség esetén részt vesz a Légiközlekedési Balesetek Esetére Szóló Nemzeti Vészhelyzeti Terv és a Hozzátartozókat Támogató Program (Family Assistance Program) működtetésében,

7. kezeli és működteti a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események szakmai vizsgálatának, valamint az üzembentartói vizsgálat részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott balesetvizsgáló képzést végző szervezetekről vezetett nyilvántartást,

8. elvégzi a jogszabályban meghatározott légiközlekedési, vasúti és víziközlekedési balesetekkel és egyéb közlekedési eseményekkel kapcsolatos bejelentések gyűjtését és elemzését,

9. lefolytatja a jogszabályban meghatározott légiközlekedési, vasúti és víziközlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események független szakmai vizsgálatát,

10. dönt azon légiközlekedési, vasúti és víziközlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események független szakmai vizsgálatáról, amelyek vizsgálatára nem kötelezett,

11. a légiközlekedési, vasúti és víziközlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események megelőzése érdekében biztonsági ajánlást ad ki a jogszabályban meghatározott szervezeteknek,

12. a légiközlekedési, vasúti és víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események bejelentése vagy a szakmai vizsgálat során tudomására jutott információk alapján tematikus vizsgálatot végezhet, és a vizsgálat alapján biztonsági ajánlást adhat ki,

13. a légiközlekedési hatósággal együttműködve elvégzi a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikk (1) bekezdésében meghatározott elemzések nyomon követését,

14. végrehajtja az üzembentartói vizsgálattal kapcsolatban, jogszabályban meghatározott feladatokat,

15. gondoskodik a szakmai vizsgálat során begyűjtött, lefoglalt bizonyítékok - beleértve a járművek roncsait is - jogszabály szerinti őrzéséről,

16. véleményezi a külföldi balesetvizsgáló szervezetek által megküldött zárójelentés-tervezeteket,

17. 24 órás folyamatos baleseti ügyeleti szolgálatot tart fenn, és készenléti szolgálatot ad a légiközlekedési, vasúti és víziközlekedési balesetekről, és az egyéb közlekedési eseményekről szóló bejelentések, továbbá a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott kötelező és önkéntes bejelentések fogadására és a szükséges jelentések és halaszthatatlan vizsgálati intézkedések megtételére,

18. jogszabályban meghatározott esetben hozzájárul a szakmai vizsgálat tárgyává tett légiközlekedési, vasúti és víziközlekedési baleset és egyéb közlekedési esemény helyszínének megbontásához,

19. ellátja a nemzetközi szabályok szerint a Szervezet képviseletét a külföldön bekövetkezett légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények szakmai vizsgálatában,

20. a nemzetközi szabályok szerint, másik állam balesetvizsgáló szervezetének felkérésre segítséget nyújt a szakmai vizsgálat lefolytatásában,

21. nemzetközi szabályok szerint átveheti a szakmai vizsgálat lefolytatását más állami balesetvizsgáló szervezetétől,

22. nemzetközi szabályok szerint átadhatja a szakmai vizsgálat lefolytatását más állami balesetvizsgáló szervezetének,

23. éves összesített adatokat szolgáltat a KSH-nak a légi- és víziközlekedési összefüggésben, amelyek felhasználásra kerülnek az EUROSTAT adatbázisában is.

b) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. teljesíti a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (2) bekezdésében, valamint 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettséget, és ellátja a 6. cikk (3) bekezdésében meghatározott kapcsolattartási pont feladatait,

2. értesíti az Európai Bizottságot a víziközlekedési balesetekről és a rendkívüli víziközlekedési eseményekről,

3. értesíti az ERA-t a súlyos vasúti balesetekkel, vasúti balesetekkel és váratlan vasúti eseményekkel kapcsolatban megindított szakmai vizsgálatról,

4. az Európai Bizottság, valamint az ERA részére megküldi az előző évben végzett vizsgálatokról, a kiadott biztonsági ajánlásokról és a korábban kiadott biztonsági ajánlásokkal összhangban végrehajtott intézkedésekről készített beszámolóját,

5. kezdeményezi megállapodás kötését más állam kivizsgáló szervezeteivel az eseményvizsgálatok hatékony ellátása érdekében,

6. a Légi- és Víziközlekedési Főosztállyal vagy a Vasúti Infrastruktúra Főosztállyal együttműködve közreműködik az Európai Unió légiközlekedési, vízi közlekedési és vasúti közlekedési balesetvizsgálati tárgyú jogi aktusainak és egyéb, kötelező erővel nem bíró aktusainak előkészítésében, a magyar tárgyalási álláspont kialakításában és képviseletében,[958]

7. részt vesz Európai Polgári Légiközlekedési Baleseteket Vizsgáló Hatóságok Hálózata (ENCASIA), Európai Polgári Repülési Konferencia Balesetvizsgáló Munkacsoportja (ECAC ACC) balesetvizsgálatot és repülésbiztonságot érintő ülésein és a munkacsoportok munkájában,

8. a Légi- és Víziközlekedési Főosztállyal együttműködve részt vesz az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) balesetvizsgálatot és repülésbiztonságot érintő ülésein és a munkacsoportok munkájában,[959]

9. a Vasúti Infrastruktúra Főosztállyal együttműködve részt vesz az ERA balesetvizsgálatot érintő ülésein, a vasútbiztonságot érintő üléseken és a munkacsoportok munkájában,[960]

10. a Légi- és Víziközlekedési Főosztállyal együttműködve részt vesz az Európai Tengerészeti Biztonsági Hivatal (EMSA) által szervezett balesetvizsgálatokkal foglalkozó Állandó Együttműködési Keret ülésein és a kapcsolódó munkacsoportok munkájában.

c) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében bírságot szab ki a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény, a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet megszegőivel szemben.

d) Egyéb feladatai körében

1. évente előkészíti a miniszter részére az előző évben vizsgált légiközlekedési, vasúti és víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események okainak feltárása során szerzett tapasztalatokról, a közlekedés biztonságát érintő folyamatokról és a közlekedésbiztonság állapotáról szóló beszámolót,

2. ellátja a légiközlekedési, vasúti és víziközlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események tekintetében a média tájékoztatását,

3. a szakmai vizsgálatok zárójelentését a honlapon közzéteszi,

4. szervezi a légiközlekedési, vasúti és vízi közlekedési balesetek okainak feltárása során szerzett tapasztalatokról, a közlekedés biztonságát érintő folyamatokról és a közlekedésbiztonság állapotáról szóló szakmai konferenciákat,

5. részt vesz a légiközlekedési, vasúti és vízi közlekedési balesetvizsgáló tanfolyam megtartásában és szervezésében,

6. biztosítja és nyilvántartja a balesetvizsgálati tevékenység végzését igazoló dokumentumok, magyar és angol nyelvű azonosító kártyák, valamint a belépési és behajtási engedélyek beszerzését, érvényesítését,

7. közreműködik a balesetvizsgálathoz szükséges speciális felszerelések beszerzésében.

8. a Légügyi Kockázatértékelési Főosztállyal együttesen meghatározza és jóváhagyja a 376/2014/EU rendelet végrehajtása érdekében kialakítandó eljárást.[961]

I.6.8.0.6. A Légügyi Főigazgató[962]

I.6.8.1. A közlekedésért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

I.6.8.1.1. Közlekedésért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

A Közlekedésért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság segíti a közlekedésért felelős helyettes államtitkár tevékenységének az ellátását, ennek keretében ellátja az 1. melléklet 106. §-ában rögzített titkársági feladatokat.

I.6.8.1.2. Vasúti Infrastruktúra Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében

1. közreműködik a vasútnak minősülő kötöttpályás infrastruktúrára (vasúthálózatra) vonatkozó, a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe utalt feladatok szakmai előkészítésében,[963]

2. közreműködik a Nemzeti Közlekedési Stratégiában foglaltak megvalósulásához szükséges vasúti jogszabályok szakmai előkészítésében,[964]

3. felel a vasúthálózat értéke meghatározásának és nyilvántartásának irányítása, a vasúti forgalmi rend elveinek szakmai meghatározásáért,

4. ellátja a vasúti kritikus infrastruktúra kijelölésével kapcsolatos, a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe utalt feladatokat,

5.[965]

b) Koordinációs feladatai körében

1. felel a vasúti infrastruktúra fejlesztését szolgáló programok (IKOP, CEF, központi költségvetésből és egyéb forrásból megvalósuló projektek, akciótervek) előkészítése, elfogadása, módosítása és nyomon követése kapcsán a minisztérium közlekedési területére háruló horizontális feladatok koordinálásáért, ellátásáért,

2. kapcsolatot tart a szakterületén működő szakmai érdekképviseleti szervezetekkel,

3. ellátja a vasúti infokommunikációs rendszerek és szolgáltatások fejlesztésének szakterületi, minisztériumi és tárcaközi koordinációját.[966]

c) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. javaslatot tesz a nemzetközi vasúti kapcsolatok fejlesztésére, a nemzetközi egyezmények és megállapodások szakmai tartalmára, részt vesz azok létrehozatalának előkészítésében,

2. ellátja a vasúti infokommunikációs rendszerek és szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos európai uniós kötelezettségeket és a tárca ezzel kapcsolatos feladatait,

3. részt vesz a vasúti infrastruktúra területét érintő nemzetközi bizottságok, munkacsoportok munkájában (kiemelten a tagállami működés programjaival összefüggésben az Európai Bizottság, az ENSZ EGB mellett működő szakmai bizottságok és munkacsoportok munkájában), továbbá ellátja a szakmai képviseletből adódó feladatokat,

4. felel a minisztérium képviseletéért az Európai Unió különböző támogatási eszközeinek vasúti infrastruktúra-fejlesztéssel foglalkozó európai uniós szakmai bizottságai, munkacsoportjai munkájában, eljár az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságánál a hatáskörébe tartozó európai uniós támogatásokkal kapcsolatos egyeztetések során,

5. meghatározza a Főosztály hatáskörébe tartozó két- és többoldalú megállapodások szakmai tartalmát, vezeti a másik féllel (felekkel) történő konzultációkat és tárgyalásokat,

6. a Közúti Infrastruktúra Fejlesztési Főosztállyal és a Légi- és Víziközlekedési Főosztállyal együttműködve képviseletet lát el a Transz-európai Közlekedési Hálózat (a továbbiakban: TEN-T) Bizottságban, kapcsolatot tart az Európai Unió Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóságával, koordinálja az ezzel kapcsolatos feladatok teljesítését,[967]

7.[968]

8. felel az európai uniós támogatással megvalósuló projektek - IKOP, CEF projektek -, valamint az egyéb forrásból finanszírozott vasúti infrastruktúra-fejlesztési projektek megvalósulásának nyomon követéséért,[969]

9. a Közúti Infrastruktúra Fejlesztési Főosztállyal és a Légi- és Víziközlekedési Főosztállyal együttműködve ellátja a TEN-T Törzshálózati Folyosókkal, és a TEN-T hálózatokkal kapcsolatos feladatokat,

10. ellátja a Vasúti Igazgatási Szerv és Vasúti Biztonsági Hatóság hatáskörébe tartozó feladatok kivételével a vasúti árufuvarozási folyosókkal (RFC-kel) kapcsolatos feladatokat,[970]

11. mandátumküldés és véleményezés útján részt vesz a TEN-T-tel kapcsolatos uniós és hazai joganyagok módosításában,

12. feltárja a vasúti közlekedési infrastruktúra-fejlesztés és -működtetés elérhető európai uniós támogatású és egyéb alternatív forráslehetőségeit,

13. részt vesz az Európai Bizottság vasúti közlekedésfejlesztési projektjeiben,

14. ellátja a hazai és európai uniós támogatással megvalósításra tervezett vasúti közlekedési projektek összehangolását, a fejlesztési programokba történő beillesztését,

15. meghatározza a távol-keleti és egyéb transzkontinentális árufuvarozási stratégiák hazai vasúti infrastruktúra pilléreit.[971]

d) Funkcionális feladatai körében

1. felel a vasúti infrastruktúra-fejlesztési elvek kidolgozásáért, a döntések előkészítéséért és azok megvalósításának figyelemmel kíséréséért, a közlekedéssel kapcsolatos ágazati szintű tervezéséért és a feladatok végrehajtásában történő közreműködésért,

2. közreműködik a városi és elővárosi vasúti infrastruktúra-hálózat fejlesztéspolitikájának kialakításában, a közlekedési hálózatok összehangolásában,

3. részt vesz a vasúti interoperabilitás technikai és intézményi rendszereinek kialakításában,

4. felel a nagyvasúti fejlesztési programok kimunkálásáért, szakmai egyeztetéséért és rendszeres aktualizálásáért,

5. felel a vasúthálózat-fejlesztéssel, az infrastruktúra-beruházásokkal kapcsolatos vizsgálatok, műszaki-gazdasági információk, társadalmi-gazdasági hatásvizsgálatok elvégeztetéséért, azok elemzéséért, az utakkal és vasúti pályákkal kapcsolatos kutatási-fejlesztési tevékenység szakmai irányításáért,

6. felel a vasúti közlekedési szakterülethez tartozó fejlesztési programok és azon belül a projektek előrehaladásának nyomon követésére és nyilvánosságra hozatalára szolgáló rendszer kidolgozásáért és működtetéséért együttműködve a közreműködő szervezetekkel,

7. felel a vasúti infrastruktúra területén belül egyes stratégiai szintű, kiemelt fontossággal kezelendő folyamatok projektmódú kezelésének biztosításáért és a rendszeres egyeztető és beszámoltató fórumok működtetéséért, a vasúti közlekedési infrastruktúra-fejlesztés forrásfelhasználásának szakmai felügyeletéért,

8. ellátja a nemzeti és nemzetközi szintű vasúti közlekedési tervezéssel kapcsolatos feladatokat, különös tekintettel az Országos Területrendezési Tervvel és a TEN-T-tel, valamint az országos vasúti közlekedési hálózatok üzemeltetésével, fenntartásával és fejlesztésével összefüggő állami feladatok tekintetében,

9. felel a kormányzati logisztikai stratégia vasúti infrastrukturális feladatainak előkészítéséért, ellátásáért, együttműködik a koordinációt ellátó közlekedéspolitikáért felelős államtitkárral,

10. kezeli a Főosztály szakmai felelősségi körébe tartozó költségvetési sorok költségvetési kapcsolatait,

11. ellátja az országos vasúti infrastruktúra területén felmerülő minőségbiztosítási feladatokat,[972]

12. előkészíti a vasúthálózat nyomvonalainak, kategóriájának és jellemzőinek meghatározásával kapcsolatos állami feladatok ellátását,

13. felel a vasúthálózat kezelésének normatív és - az országos vasutak tekintetében - operatív irányításáért, a vasúthálózat kezelésével (fenntartásával, üzemeltetésével és fejlesztésével) kapcsolatos minisztériumi feladatok elvégzéséért,[973]

14. felel az állami tulajdon körébe tartozó vasúti pályahálózat működtetését biztosító pályaműködtetési szerződések éves aktualizálásának előkészítéséért,

15. felel a pályaműködtetési szerződésekben foglalt megrendelői ellenőrzési kötelezettség végrehajtásáért,

16. szakmailag közreműködik a minisztérium vasúthálózatot érintő vagyonkezelési tevékenységével kapcsolatos feladatainak ellátásában,

17. szakfelügyeleti jóváhagyást terjeszt elő a vasúti közlekedési infrastruktúra működtetését, üzemeltetését, fejlesztését szolgáló költségvetési előirányzatok terhére indítani tervezett beszerzésekkel, megrendelésekkel, szerződéskötésekkel kapcsolatban,

18. közreműködik a szakterületéhez tartozó OSAP adatgyűjtések összeállításában.

e) Egyéb feladatai körében

1. együttműködik a társfőosztályokkal a nemzetközi kapcsolatokban a vasúti infrastruktúrával összefüggő érdekek és kötelezettségek érvényesítésében,

2. képviseletet lát el a szakterületi hazai és nemzetközi vasúti infokommunikációs rendszerek és szolgáltatások szervezeteiben, munkabizottságaiban, felel a közlekedéspolitikához illeszkedő, szakterületet érintő vasúti infokommunikációs rendszerek és szolgáltatások politikái kidolgozásában,

3. részt vesz a vasúti közlekedési hálózatok pályahasználati díjainak meghatározására létrehozott eseti vagy állandó bizottságok munkájában.

4. felkérésre véleményezi a területfejlesztési koncepciókat, településrendezési terveket.[974]

I.6.8.1.3. Közúti Infrastruktúra Fejlesztési Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében

1. felel az országos közúthálózat forgalomirányítási és tájékoztatási rendszerének és az azzal összefüggő szabályozási feladatok szakmai meghatározásáért,

2. felel a közúti információszolgáltatás rendszere feltételeinek, a közutak egységes forgalmi rendje elveinek, a közutak forgalombiztonságának javítását célzó intézkedések és azzal összefüggő szabályozási feladatok szakmai meghatározásáért,

3. közreműködik a megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer működtetéséhez szükséges, közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos jogszabályok szakmai előkészítésében,

4. felel a közutakkal, a közúti igazgatással kapcsolatos jogszabályok szakmai előkészítéséért,

5. felel a Nemzeti Közlekedési Stratégiában foglaltak megvalósulásához szükséges közúti jogszabályok szakmai előkészítéséért,[975]

6. közreműködik a közúthálózat állapotjellemzői, forgalmi, forgalomszabályozási és baleseti adatai gyűjtésének, karbantartásának, kezelési rendjének és az ezekkel összefüggő szabályozása szakmai kidolgozásában.

b) Koordinációs feladatai körében

1. felel a közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztését szolgáló programok (IKOP, CEF, központi költségvetésből és egyéb forrásból megvalósuló projektek, akciótervek) előkészítése, elfogadása, módosítása és nyomon követése kapcsán a minisztérium közlekedési területére háruló horizontális feladatok koordinálásáért, ellátásáért,

2. ellátja a szabályozási tevékenységet megalapozó kutatás-fejlesztés menedzselési feladatokat,

3. kapcsolatot tart a területen működő szakmai érdekképviseleti szervezetekkel,

4. ellátja a közúti kritikus infrastruktúra kijelölésével kapcsolatos, a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe utalt feladatokat,

5. közreműködik az ITS és az ITS alapú szolgáltatások fejlesztésének szakterületi, minisztériumi és tárcaközi koordinációjában,

6. koordinálja és ellenőrzi az országos közutak jogszabályban meghatározott periódusonkénti, illetve rendkívüli forgalmi rend felülvizsgálatát.

c) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. javaslatot tesz a nemzetközi közúti kapcsolatok fejlesztésére, a nemzetközi egyezmények és megállapodások szakmai tartalmára, részt vesz azok létrehozatalának előkészítésében,

2. részt vesz a közúti közlekedés területét érintő nemzetközi bizottságok, munkacsoportok munkájában (kiemelten a tagállami működés programjaival összefüggésben az Európai Bizottság, az ENSZ EGB mellett működő szakmai bizottságok és munkacsoportok munkájában), továbbá ellátja a szakmai képviseletből adódó feladatokat,

3. felel a minisztérium képviseletéért az Európai Unió különböző támogatási eszközeinek közúti közlekedési infrastruktúrafejlesztéssel foglalkozó európai uniós szakmai bizottságok, munkacsoportok munkájában, eljár az Európai Bizottság Regionális Politika Főigazgatóságánál a hatáskörébe tartozó európai uniós támogatásokkal kapcsolatos egyeztetések során,

4. meghatározza a Főosztály hatáskörébe tartozó két- és többoldalú megállapodások szakmai tartalmát, vezeti a másik féllel (felekkel) történő konzultációkat és tárgyalásokat,

5. feltárja a közúti közlekedési infrastruktúra-fejlesztés elérhető európai uniós támogatású és egyéb alternatív forráslehetőségeit,

6. részt vesz az Európai Bizottság közlekedésfejlesztési projektjeiben,

7. ellátja a közlekedési területen az Interreg Programok koordinációját, kialakítja a benyújtott projektjavaslatokkal kapcsolatos álláspontot, valamint a Vasúti Infrastruktúra Főosztállyal és a Kerékpáros Koordinációs Főosztállyal együttműködve ellátja az infrastruktúra terület képviseletét a határon átnyúló programoknál a közös Monitoring Bizottságokban, a Nemzeti Bizottságokban (transznacionális és interregionális programoknál) és az Interreg Tárcaközi Bizottságban,

8. felel az európai uniós támogatással megvalósuló projektek vonatkozásában - IKOP, CEF, TOP, Interreg projektek -, valamint az egyéb forrásból finanszírozott közúti infrastruktúra-fejlesztési projektek megvalósulásának nyomon követéséért,

9. mandátumküldés és véleményezés útján részt vesz a TEN-T-tel kapcsolatos európai uniós és hazai joganyagok módosításában,

10. ellátja a hazai és európai uniós támogatással megvalósításra tervezett közúti közlekedési projektek összehangolását, a fejlesztési programokba történő beillesztését,

11. részt vesz a közúti közlekedésbiztonság területét érintő nemzetközi bizottságok, munkacsoportok munkájában (kiemelten a tagállami működés programjaival összefüggésben az Európai Bizottság, az ENSZ EGB, a CEDR és az AIPCR mellett működő szakmai bizottságok és munkacsoportok munkájában), továbbá ellátja a szakmai képviseletből adódó feladatokat.

d) Funkcionális feladatai körében

1. közreműködik a közlekedéspolitikával kapcsolatos minisztériumi feladatokban, különös tekintettel a közúti infrastruktúra-fejlesztési elvek kidolgozására, a döntések előkészítésére és azok megvalósításának figyelemmel kísérésére, a közlekedéssel kapcsolatos ágazati szintű tervezésre és a feladatok végrehajtásában történő közreműködésre,

2. előkészíti és ellátja a közúthálózat nyomvonalainak, kategóriájának és jellemzőinek meghatározásával kapcsolatos állami feladatokat,

3. ellátja a közúti közlekedéssel kapcsolatos operatív programra vonatkozó, a minisztérium közlekedési területének feladatkörébe tartozó tervezési munkákat, a feladatkörét érintő területeken közreműködik más operatív programok összeállításában,

4. felel a közúthálózat-fejlesztéssel, az infrastruktúra-beruházásokkal kapcsolatos vizsgálatok, műszaki-gazdasági információk, társadalmi-gazdasági hatásvizsgálatok elvégeztetéséért, azok elemzéséért, a közúti infrastruktúrával kapcsolatos kutatási-fejlesztési tevékenység szakmai irányításáért,

5. felel a közúti közlekedési szakterülethez tartozó fejlesztési programok és azon belül a projektek előrehaladásának nyomon követésére és nyilvánosságra hozatalára szolgáló rendszer kidolgozásáért és működtetéséért, együttműködve a közreműködő szervezetekkel,

6. felel a közúti infrastruktúra területén belül egyes stratégiai szintű, kiemelt fontossággal kezelendő folyamatok projektmódú kezelésének biztosításáért és a rendszeres egyeztető és beszámoltató fórumok működtetéséért, a közúti közlekedési infrastruktúra-fejlesztés forrásfelhasználásának szakmai felügyeletéért,

7. ellátja a nemzeti és nemzetközi szintű tervezéssel kapcsolatos közúti feladatokat, különös tekintettel az Országos Területrendezési Tervvel és a TEN-T-tel, valamint az országos közúti közlekedési hálózatok üzemeltetésével, fenntartásával és fejlesztésével összefüggő állami feladatok tekintetében,

8. ellenőrzi a közúti közlekedés területén felmerülő minőségbiztosítási feladatokat,

9. előkészíti a közutak igazgatásáról szóló jogszabályban a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe utalt, az országos közutak útosztályba sorolásával, azonosításával, valamint az arra szolgáló útszám megállapításával, illetőleg megváltoztatásával kapcsolatos szakmai döntéseket,

10. előkészíti a közúti közlekedésről szóló jogszabályban a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe utalt építtetői kijelöléssel kapcsolatos szakmai döntést,

11. előkészíti a közúti infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó jogszabályokban meghatározott esetekben, a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe utalt eltérési engedélyekkel kapcsolatos szakmai döntéseket

12. felel a kormányzati logisztikai stratégia közúti infrastrukturális feladatainak előkészítéséért, ellátásáért, együttműködik a koordinációt ellátó közlekedéspolitikáért felelős államtitkárral.

e) Egyéb feladatai körében

1. a közlekedési infrastruktúra-fejlesztő társaság bevonásával előkészíti a fejlesztési feladatok végrehajtására vonatkozó szerződéseket,

2. részt vesz a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programok közlekedésfejlesztési kérdéseivel kapcsolatos szakmai egyeztetéseken,

3. együttműködik a társfőosztályokkal a nemzetközi kapcsolatokban a közúti infrastruktúra fejlesztéssel összefüggő érdekek és kötelezettségek érvényesítésében,

4. részt vesz az IKOP, CEF és más uniós források támogatásával megvalósuló projektek előrehaladási értekezletein, valamint Monitoring Bizottsági ülésein, továbbá a jogszabályokban meghatározottak szerint a Projekt Bíráló Bizottságokban, valamint a Főosztály hatáskörébe tartozó további bizottságokban és munkacsoportokban,

5. részt vesz az összközlekedési ágazati koncepció kialakításában,

6. felkérésre részt vesz az országos közúthálózat-fejlesztést érintő tárgyalásokon,

7. véleményezi az országos közúthálózat-fejlesztéssel összefüggő nyomvonalak tanulmányterveit,

8. felkérésre véleményezi a területfejlesztési koncepciókat, településrendezési, -szerkezeti terveket,

9. kapcsolatot tart a hálózatfejlesztésben érintett (társ)szervekkel, gazdasági társaságokkal,

10. közreműködik az útügyi műszaki előírások készítésével, módosításával kapcsolatos feladatok elvégzésében,

11. közreműködik a szakterületet érintő hazai és nemzetközi ITS szervezetekben, munkabizottságokban, felel a közlekedéspolitikához illeszkedő ITS politika kidolgozásáért,

12. a forgalombiztonsági kockázatokat tartalmazó tervek véleményezése céljából gondoskodik a Forgalomtechnikai Bizottság összehívásáról,

13. ellenőrzi az országos közúthálózat forgalmi és baleseti alapadatait, elemzi azokat, illetve gondoskodik a baleseti adatbázis megbízhatóságának folyamatos javításáról, fejlesztéséről,

14. elvégzi a díjköteles hálózat forgalmi monitoring feladatait, feldolgozza a díjköteles hálózat forgalomszámlálási eredményeit, kiértékeli azokat,

15. részt vesz a közúti biztonságot növelő, önkormányzatok számára kiírt pályázatok lebonyolításában, a megvalósítás nyomon követésében,

16. ellenőrzi a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről szóló jogszabályok végrehajtását,

17. koordinálja a közútkezelőkre háruló feladatok ellátását.

I.6.8.1.4. Közúti Infrastruktúra Működtetési Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében

1. felel a közúti infrastruktúra-működtetésre vonatkozó jogszabályok szakmai előkészítéséért,

2. felel az elektronikus útdíjszedési rendszerek működtetéséhez szükséges, közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos jogszabályok szakmai előkészítéséért,

3. felel a közúthálózat állapotjellemzői, forgalmi, forgalomszabályozási és baleseti adatai gyűjtésének, karbantartásának, kezelési rendjének és az ezekkel összefüggő szabályozásnak a szakmai kidolgozásáért,

4. közreműködik az útvagyon értéke meghatározásának és nyilvántartásának irányításában.

b) Koordinációs feladatai körében

1. ellátja az ITS és az ITS alapú szolgáltatások fejlesztésének szakterületi, minisztériumi és tárcaközi koordinációját,

2. ellenőrzi a közúti infrastruktúra működtetés területén felmerülő minőségbiztosítási feladatokat,

3. koordinálja az országos közutak hídállományára vonatkozó adatok kezelését, az éves záró adatállomány összeállítását, előkészíti, ellenőrzi a forrásfelhasználást,

4. ellátja a koordinációs és ellenőrzési feladatokat az országos közúthálózat kezelő szervezeteinek forgalomszabályozási és hálózatkezelői tevékenységével kapcsolatosan,

5. közreműködik az országos közutak jogszabályban meghatározott periódusonkénti, illetve rendkívüli forgalmi rend felülvizsgálatának koordinálásában és ellenőrzésében,

6. ellátja az elektronikus útdíjszedési rendszerek monitoringjának koordinációját.

c) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. a szakterület vonatkozásában ellátja és a további érintett szakfőosztályok bevonásával koordinálja az ITS fejlesztésével kapcsolatos európai uniós kötelezettségeket és a tárca ezzel kapcsolatos feladatait,

2. meghatározza a Főosztály hatáskörébe tartozó két- és többoldalú megállapodások szakmai tartalmát, vezeti a másik féllel (felekkel) történő konzultációkat és tárgyalásokat,

3. részt vesz a díjszedés területén folyamatban lévő európai uniós kutatások, irányelv-, illetve bizottsági döntés-előkészítő munkák szakértői bizottságaiban, megismeri, elemzi a nemzetközi díjszedési megoldásokat, technológiákat, tapasztalatokat és trendeket, kapcsolatot tart mind a hazai, mind a nemzetközi területeken a szakmai és az érdekképviseleti szervezetekkel.

d) Funkcionális feladatai körében

1. felel a közutak kezelésének normatív és - az országos közutak tekintetében - operatív irányításáért, az országos közutak, hidak és tartozékaik kezelésével (fenntartásával, üzemeltetésével és fejlesztésével) kapcsolatos minisztériumi feladatok elvégzéséért, rendkívüli helyzetek alkalmával közreműködik a közúti forgalom szervezésében,

2. felel a közúti közlekedési infrastruktúra működtetését, üzemeltetését, felújítását szolgáló költségvetési előirányzatok szakmai prioritásokon alapuló feladat meghatározásáért, az előirányzatok felosztására való javaslat tételéért,

3. közreműködik a szakterületéhez tartozó OSAP adatgyűjtések összeállításában,

4. részt vesz az elektronikus útdíjszedési rendszerekkel kapcsolatos feladatokban,

5. felel a kormányzati logisztikai stratégia közúti infrastruktúra működtetési feladatainak előkészítéséért, ellátásáért, együttműködik a koordinációt ellátó közlekedéspolitikáért felelős államtitkárral.

e) Egyéb feladatai körében

1. képviseletet lát el a szakterületet érintő hazai és nemzetközi ITS szervezetekben, munkabizottságokban, felel a közlekedéspolitikához illeszkedő ITS politika kidolgozásáért,

2. meghatározza a Főosztály hatáskörébe tartozó két- és többoldalú megállapodások szakmai tartalmát, vezeti a másik féllel (felekkel) történő konzultációkat és tárgyalásokat,

3. közreműködik a közútkezelő társasággal megkötésre kerülő üzemeltetési, karbantartási, szolgáltatási, valamint felújítási és felújítás-tervezési feladatok végrehajtására vonatkozó szerződések előkészítésében, elemzi és véleményezi a közútkezelő társaságok műszaki tervét, árait, az éves tervezett mennyiségeket,

4. a közútkezelők havi, illetve éves üzemeltetési, karbantartási és szolgáltatási feladatainak teljesítését a szerződés szerint nyilvántartja, vezeti a tervezéssel és az elszámolással kapcsolatos nyilvántartásokat, elemzi az adatokat,

5. gondoskodik az országos közúthálózaton a közútkezelői tevékenység független ellenőrzéséről, a teljesítések jóváhagyását az ellenőrzések eredményeinek figyelembevételével előkészíti,

6. közreműködik a közútkezelők tevékenységét szabályozó előírások kidolgozásában és aktualizálásában (a finanszírozásra vonatkozó eljárási útmutató, árkialakítási útmutató, műszaki jogcímrendszer, normatívagyűjtemény, minőségellenőrzési kézikönyv stb.),

7. ellátja az európai uniós támogatással megvalósított projektek tekintetében a műszaki utánkövetési időszak monitorozásával, jelentések készítésével (nyomon követő, záró), a jótállási kötelezettségekkel, a projektdokumentációkra vonatkozó előírások betartásával és a projektek szerződésszerű megvalósulásában érintett szervezetek által elrendelt utóellenőrzések koordinálásával kapcsolatos feladatokat,

8. a társintézmények, önkormányzatok, lakosság és úthasználók részéről érkező megkeresésekre a választervezeteket előkészíti,

9. a koncessziós szerződések alapján a koncessziós szerződésekben rögzített gyakorisággal gondoskodik az üzemeltetési és karbantartási tevékenységek elvégzésének ellenőrzéséről a helyszínen, ellenőrzi és véleményezi a havi, negyedéves, féléves, éves jelentéseket,

10. véleményezi a helyszíni szemlék és a burkolatállapot-adatok alapján ellenőrzött éves felújítási és rutin karbantartási programokat,

11. ellenőrzi az Országos Közúti Adatbankhoz (a továbbiakban: OKA) kapcsolódó adatgyűjtési tevékenységet és az OKA adatait, javaslatot tesz az adatbázis fejlesztésére,

12. támogatja és ellenőrzi a burkolatgazdálkodási rendszerek hazai alkalmazását,

13. előkészíti a díjköteles utak használati díjának megfizetésére szolgáló "e-matricák" értékesítése és kapcsolódó egyéb feladatok, valamint a megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer működtetésével összefüggő díjszedői, díjellenőrzés támogatói, egyetemes útdíjszolgáltatói, valamint az ezen tevékenységekhez kapcsolódó egyéb feladatok ellátását biztosító szerződés(eke)t, és ellenőrzi a feladatok szerződésszerű végrehajtását,

14. ellenőrzi az útdíj rendszerek működtetése céljából megkötött szolgáltatási szerződésben definiált szolgáltatási (SLA) szintek teljesülését, a fizetési, adatszolgáltatási és tájékoztatási határidők betartását,

15. elemzi a rendelkezésre álló statisztikai adatokat, az útdíjrendszer működésének tapasztalatai, illetve a kapott visszajelzések alapján folyamatosan szakértői, műszaki munkát végez,

16. felülvizsgálja a díjköteles hálózatot műszaki szempontból, a díjfizetés hatásait elemzi,

17. részt vesz az egységes és hosszútávon érvényesítendő díjpolitikái koncepció kidolgozásában, valamint a díjképzési és díjszedési stratégia kidolgozásában, pontosításában, gondoskodik a szükséges forgalmi, keresleti és díjbevételi becslések elkészítéséről, továbbá gondoskodik az ehhez szükséges alapadatok szolgáltatásáról,

18. közreműködik a díjszedéssel összefüggő marketingstratégia, valamint a kapcsolódó kommunikációs és promóciós stratégia kidolgozásában,

19. részt vesz a díjköteles hálózat műszaki felülvizsgálatában, a kihelyezett forgalomtechnikai jelzésrendszer folyamatos kontrolljában,

20. elvégzi a díjköteles hálózat forgalmi monitoring feladatait, feldolgozza a díjköteles hálózat forgalomszámlálási eredményeit, kiértékeli azokat,

21. gondoskodik az időszakos hídvizsgálatok jegyzőkönyveinek véleményezéséről,

22. ellenőrzi a hídállomány adatai alapján az éves állapot- és helyzetjelentéseket,

23. részt vesz a középtávú és éves hídtervezési, hídfelújítási, fejlesztési, rehabilitációs programok összeállításában, véleményezésében,

24. biztosítja a határhidakkal kapcsolatos feladatok ellátását, kapcsolatot tart a szomszédos országok társszervezeteivel.

I.6.8.1.5. Kerékpáros Koordinációs Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében

1. felel a kerékpárutak fejlesztéséhez, működtetéséhez, fenntartásához és nyilvántartásához kapcsolódó jogszabályok, előterjesztések szakmai előkészítéséért,

2. előkészíti a kerékpáros turizmus és szolgáltatások fejlesztéséhez kapcsolódó jogszabályokat, előterjesztéseket,

3. elkészíti a Modern Városok Program keretében tervezett kerékpáros fejlesztésekhez kapcsolódó előterjesztéseket.

b) Koordinációs feladatai körében

1. összehangolja a kerékpáros infrastruktúra fejlesztését, az útvonalak kijelölését, kitáblázását, valamint számozását,

2. gondoskodik a kerékpáros infrastruktúra tervezését, fejlesztését és működtetését megalapozó módszertan, útmutató kidolgozásáról,

3. gondoskodik az egyéb infrastruktúra-fejlesztések esetében a kerékpáros közlekedést elősegítő szempontok érvényesüléséről,

4. gondoskodik a kerékpározáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó előírások, módszertanok kidolgozásáról,

5. a Magyar Turisztikai Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: MTÜ), az Aktív-és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság és a további érintett szervezetekkel együttműködve közreműködik a kiemelt turisztikai térségek kerékpáros fejlesztéseinek előkészítésében és megvalósításában,[976]

6. közreműködik a kerékpáros közlekedés népszerűsítését célzó szemléletformáló, kutatási és oktatási programok kidolgozásában, terjesztésében,

7. közreműködik az országos kerékpáros tömegsport és szabadidős rendezvénysorozatok szervezésének koordinálásával összefüggő feladatokban,

8. gondoskodik a kerékpáros útirányjelző és információs táblarendszer fejlesztéséről és működtetéséről,

9. gondoskodik a kerékpározási fejlesztésekhez szükséges stratégiai, koncepcionális és program jellegű dokumentumok kidolgozásáról.

c) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében:

1. az MTÜ-vel, az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal és a további érintett szervezetekkel együttműködve gondoskodik az EuroVelo útvonalakkal kapcsolatos koordinációs feladatok ellátásáról,[977]

2. közreműködik az európai uniós költségvetési időszakban megvalósítandó kerékpáros infrastruktúra-fejlesztési projektek szakmai, stratégia szempontok szerinti kiválasztásában, értékelésében, előkészítésében, valamint lebonyolítja a kerékpáros tervzsűriket,

3. közreműködik az európai uniós és költségvetési forrásokból finanszírozott fejlesztési programok és pályázati kiírások előkészítésében,

4. részt vesz a kerékpáros közlekedés területét érintő nemzetközi bizottságok, szervezetek munkájában - különös tekintettel az Európai Kerékpáros Szövetség és a THE PEP munkacsoportjainak tevékenységére -, továbbá biztosítja kerékpáros szakterülethez kapcsolódó hazai és nemzetközi képviseletet.

d) Funkcionális feladatai körében

1. az érintett szervezeti egységekkel együttműködik

1.1. az országos kerékpáros infrastruktúra műszaki állapotának karbantartására, javítására fordítható források hatékony felhasználása érdekében,

1.2. a közlekedéspolitikai és közlekedésfejlesztési koncepciók kerékpárutakkal összefüggő tartalmának kialakításában,

1.3. a kerékpáros infrastruktúra-fejlesztés és -működtetés elérhető európai uniós támogatású és egyéb alternatív forráslehetőségeinek feltárásában,

1.4. a kerékpáros infrastruktúra tervezésére vonatkozó útügyi műszaki előírások alóli felmentési kérelmek elbírálásához szükséges háttéranyagok elkészítésében, érintettség esetén részt vesz az Útügyi Műszaki Szabályozási Bizottság ülésein,

2. ellátja a hazai és európai uniós támogatással megvalósításra tervezett kerékpáros projektek összehangolását, a kerékpáros fejlesztési programokba történő beillesztését,

3. gondoskodik az országos kerékpáros infrastruktúra fejlesztéséről és működtetéséről, továbbá a fejlesztés és működtetés ellenőrzéséről és a fejlesztésre és működtetésre fordított pénzeszközök felhasználásának ellenőrzéséről,

4. közreműködik a kerékpárutak működtetését és fejlesztését szabályozó előírások kidolgozásában és aktualizálásában,

5. gondoskodik a kerékpáros közlekedéssel kapcsolatos adatok gyűjtéséről, feldolgozásáról, valamint kerékpáros fejlesztések hatásainak méréséről,

6. gondoskodik a kerékpárutakkal összefüggő egyes műszaki adatok nyilvántartásáról, a nyilvántartási rendszer üzemeltetéséről, fenntartásáról és fejlesztéséről,

7. gondoskodik a kerékpáros útvonalak egységes tájékoztatási rendszerének kidolgozásáról,

8. véleményezi az országos és települési fejlesztési koncepciókat, rendezési és szerkezeti terveket,

9. felel a kormányzati logisztikai stratégia kerékpáros infrastrukturális feladatainak előkészítéséért, ellátásáért, együttműködik a koordinációt ellátó közlekedéspolitikáért felelős államtitkárral.

e) Egyéb feladatai körében együttműködik az aktív Magyarországért felelős kormánybiztossal.

I.6.8.1.6. Gépjármű-közlekedési és Vasúti Szabályozási Főosztály[978]

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében felel

1. a gépjármű-közlekedési és vasúti közlekedési ágazatra vonatkozó,

2. a közúti és a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos,

3. a közúti közlekedésben való részvételre, a közúti közlekedési szabályokra, továbbá a közúti és vasúti járművezetők, valamint a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörökben foglalkoztatottak képzésére és vizsgáztatására, a vasúti munkavállalók egészségügyi alkalmassági vizsgálatára, a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatára és utánképzésére, a nehéz tehergépkocsik hétvégi közlekedésére, a közúti közlekedési szolgáltatásra vonatkozó,

4. a közúti járművek konstrukcióját (biztonsági és környezetvédelmi jellemzőit) és hatósági jóváhagyási (engedélyezési) rendszerét előíró,[979]

5. a közúti közlekedési igazgatási és nyilvántartási ügycsoportok tekintetében a minisztérium hatáskörébe tartozó, a közúti járművezetők képzésére, a járművezetői jogosultság kiadására, a mozgásában korlátozott személyek közlekedésére vonatkozó,

6. a vasúti tevékenységet végző társaságok engedélyezésére és bejelentésére vonatkozó,[980]

7. a vasúti építmények engedélyezésével kapcsolatos,

8. a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáféréssel, a kapacitáselosztással összefüggő,

9. a közlekedési eszközök kibocsátásaira és energiafogyasztására, a termékek környezetvédelmi jellemzőinek tanúsítására és ellenőrzésére vonatkozó mérési eljárások kidolgozásáért, illetve a vonatkozó uniós jognak történő megfeleltetésért, a kibocsátások mérésére használt mérőeszközökkel szembeni követelmények meghatározásáért, a mérőeszközök alkalmassági vizsgálatának jóváhagyására vonatkozó,[981]

10. a nem közúti mozgó gépek (mobil munkagépek, belvízi hajók, vasúti járművek) levegőszennyezésére vonatkozó,

11. a légiközlekedés levegőtisztaság-védelmi és zajvédelmi szabályozásainak (zajgátló védőövezetek, egyedi zajkibocsátás, zajvédelmi bírság és díj), a közlekedési zajvédelemmel kapcsolatos,

12. a veszélyes áruk nemzetközi és belföldi, vasúti, közúti és belvízi szállítására és ellenőrzésére, valamint a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóra vonatkozó, továbbá a veszélyes áruk szállításának biztonságával kapcsolatos,

13. az árufuvarozás és különjárati személyszállítás szabályozása szakmai koncepciójának és a kapcsolódó jogszabálytervezetek szakmai előkészítéséért.

b) Koordinációs feladatai körében

1. ellátja a szabályozási tevékenységet megalapozó kutatás-fejlesztés menedzselési feladatokat,

2. a szakterület hatás- és feladatkörébe tartozó ügyek tekintetében kapcsolatot tart a területen működő szakmai érdekképviseleti szervezetekkel és gazdasági társaságokkal,[982]

3. ellátja a közlekedési ágazat zajvédelmi feladatait és a stratégiai zajtérképezés és zajvédelmi intézkedési tervek koordinációs feladatait, végrehajtja az EU-stratégia zajtérképezését, ebben a körben intézkedési terveket dolgoz ki,

4. a minisztérium feladat- és hatáskörében felel a Nemzeti Környezetvédelmi Program közlekedési ágazattal kapcsolatos feladataiért, a tárcaprogram összeállításáért és a jelentések készítéséért,[983]

5. ellátja a hazai és európai uniós természetvédelmi területek (természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek, Nemzeti Parkok, Natura 2000 területek) közlekedési ágazati szabályozáskoordináció feladatait,[984]

6. ellátja a közlekedési szakképzés és felnőttképzés területén a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával és az Ágazati Készség Tanácsokkal való koordinációs feladatokat; együttműködik a nemzetgazdaság fejlesztését és munkaerőpiaci célokat szolgáló - akár pályázati kiírás véleményezésével - új, a vonatkozó ágazatot érintő képzési programok kidolgozásában és megvalósításában,[985]

7.[986]

8. közreműködik az Országos Levegőterhelés-csökkentési Program közlekedési feladatainak egyeztetésében.[987]

c) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. felel az Európai Unió gépjármű-közlekedési vasúti közlekedési és a légiközlekedés zajvédelmi tárgyú jogszabályainak és egyéb, kötelező erővel nem bíró aktusainak előkészítéséért, a magyar tárgyalási álláspont szakmai tartalmának kialakításáért és képviseletéért, ellátja a tagságból eredő feladatokat (így különösen a uniós jogszabályok hazai jogba történő átültetése, a jelentéstételi kötelezettség teljesítése),[988]

2. biztosítja a minisztérium szakmai képviseletét, a hazai szabályozás szakmai alapját, illetve jogi hátterét kialakító nemzetközi szervezetek (különösen az ENSZ EGB) szakmai munkájában és e fórumokon érvényesíti az egyes szakterületek hazai szabályozási igényeit,

3. biztosítja a minisztérium szakmai képviseletét a közúti közlekedési területet érintő nemzetközi bizottságok, munkacsoportok munkájában, a nemzetközi közúti áru- és személyszállítási engedélyek elosztási elveinek meghatározásában, a vonatkozó nemzetközi megállapodások fejlesztésében, valamint a kétoldalú vegyes bizottságok működtetésében, a két- és többoldalú egyezmények szakmai tartalmának kidolgozásában, meghatározza a Főosztály hatáskörébe tartozó két- és többoldalú megállapodások szakmai tartalmát, vezeti a másik féllel (felekkel) történő konzultációkat és tárgyalásokat,

4. biztosítja a minisztérium szakmai képviseletét az ENSZ EGB keretein belül a veszélyes áruk nemzetközi szállítására vonatkozó előírások kidolgozásában, az Európai Bizottságnak a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos tevékenységében, felel az EU-jogszabályok hazai jogba történő átültetésének szakmai előkészítéséért, továbbá a veszélyes áruk szállítási biztonságával kapcsolatos egyéb jogszabályok szakmai előkészítéséért.

d) Funkcionális feladatai körében

1. a szabályozási feladatok kivételével ellátja a közlekedési ágazatot érintően az OKJ-ben, szakképzésről szóló törvényben, a felnőttképzésről szóló törvényben és végrehajtási rendelkezéseiben a Kormány közlekedési ágazatért felelős tagja számára meghatározott feladatokat, közreműködik a közlekedési igazságügyi szakértők engedélyezési eljárásában,[989]

2. felel a kormányzati logisztikai stratégiával gépjármű-közlekedési és vasúti szabályozás tekintetében összefüggő jogalkotási feladatok előkészítéséért, ellátásáért, együttműködik a koordinációt ellátó közlekedéspolitikáért felelős államtitkárral,

3. felel a közlekedési hatóság által végzett forgalomba helyezés előtti, időszakos, valamint közúti járművizsgálati tevékenység szakmai tartalmának meghatározásáért, fejlesztéséért,

4. a piaci működés feltételeinek folyamatos figyelemmel kísérése révén piaci válság esetén előkészíti a szükséges beavatkozásokat,

5.[990]

6. ellátja a közlekedéspolitikával, közlekedési reformprogramokkal kapcsolatban a környezetvédelem tárgykörébe tartozó szakterületi feladatokat, különös tekintettel a szakterületek akció- és intézkedési terveinek összehangolására, valamint a közlekedéspolitika megvalósításának monitoringjára,

7. a minisztérium feladat- és hatáskörében felel a közlekedési hálózatokhoz kapcsolódó környezeti szennyezések felszámolásáért, kármentesítés szervezéséért és az Országos Környezeti Kármentesítési Program feladatainak végrehajtásáért,

8. végzi a közlekedési eredetű szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gázok, valamint levegőszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó modellezési és adatszolgáltatási feladatokat, meghatározza ezekhez a közlekedési eszközök forgalomba helyezése és időszakos ellenőrzése során gyűjtendő adatok körét, feldolgozásuk szabályait, a gyűjtött adatokból adatbázist épít és működtet,

9. végzi a közlekedési terület szakképzési feladataihoz kapcsolódó jogszabály-előkészítési tevékenységhez kapcsolódó szakmai feladatokat,

10. ellátja a közlekedési szakképzés ágazati képviseletét, és végzi az ezzel kapcsolatos egyeztetési feladatokat mind a kormányzati, mind a civil szféra szintjén.

e) Egyéb feladatai körében

1.[991]

2. szakmai háttéranyagot készít a Főosztály szabályozási kompetenciájába tartozó kérdések tekintetében a szabályozásértelmezés, tájékoztatás, média (internetes) megjelenéshez,

3. ellátja a hatósági hatáskörbe nem tartozó közúti, vasúti és légiközlekedési tárgyú közlekedési zajjal kapcsolatos állampolgári (ügyfél) megkeresések és panaszügyek tekintetében a minisztérium feladatkörébe tartozó szakmai tájékoztatási feladatokat, szükség esetén felügyeleti intézkedést kezdeményez,

4. szervezi és nyomon követi az allergén gyomnövények és a parlagfű elleni védekezést a közlekedési hálózatok környezetében, biztosítja a minisztérium képviseletét a parlagfű elleni védekezés hatékonyságát növelő tárcaközi bizottságban,

5. a Kommunikációs Főosztállyal együttműködve ellátja az "Európai Mobilitási Hét" és az "Európai Autómentes Nap", a Kerékpáros Koordinációs Főosztállyal együttműködve szervezi a "Bringázz a munkába", a "Kerékpárral 7 határon át" és a "Kerékpárosbarát Település és Kerékpárosbarát Munkahely" kezdeményezések kormányzati feladataiból, a települési önkormányzatok bekapcsolódásának ösztönzéséből, a társadalmi háttér (egészségügyi, környezetvédelmi profilú civil szervezetek, ifjúsági szervezetek, iskolák, lakossági és fogyasztói csoportok, piaci és kereskedelmi szervezetek, hatóságok, sajtó- és médiaszervezetek) támogató hozzáállásának formálásából adódó minisztériumi feladatokat.[992]

6.[993]

I.6.8.1.7. Közlekedési Szolgáltatási Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében

1. felel a személyszállítási közszolgáltatásokat érintő szabályozás szakmai előkészítéséért, az autóbusszal végzett személyszállítási szolgáltatások piacfelügyeleti tevékenységgel kapcsolatos szabályozásáért, a közszolgáltatási kötelezettségek általános kereteinek kialakításáért, a közlekedési közszolgáltatás terén az állami szerepvállalás meghatározásáért, szakmai előkészítéséért,

2. felel a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményrendszerrel, valamint a szociálpolitikai menetdíj-támogatással kapcsolatos, a tárcát érintő feladatok szakmai előkészítéséért, ellátásáért, a szükséges szabályozási feladatok teljesítéséért.

b) Koordinációs feladatai körében koordinálja az akadálymentes közlekedés megteremtésével kapcsolatos feladatokat.

c) Funkcionális feladatai körében

1. felel az állam és a közszolgáltatási feladatokat ellátó vasúttársaságok, valamint az állam és az autóbusszal végzett helyközi személyszállítási szolgáltatásokat végző társaságok közötti szerződéses kapcsolatok - személyszállítási közszolgáltatási szerződések - kidolgozásával, felülvizsgálatával, a közszolgáltatási menetrend jóváhagyásával, a közszolgáltatási tevékenységet ellátó vasúttársaságok és autóbuszos személyszállítást végző társaságok működtetésével, szolgáltatási feltételrendszerével, finanszírozásával, tervezésével, értékelésével összefüggő feladatok ellátásáért,

2. felel a közösségi közlekedési rendszer kiépítésére, fejlesztésére vonatkozó javaslatok, koncepciók kidolgozásáért, a helyközi (ideértve: elővárosi, regionális és országos) és helyi személyszállítás koordinálásával kapcsolatos közlekedéspolitika előkészítéséért és a kormányzati feladatok ellátásáért, a közlekedési szövetségi szabályozás szakmai kialakításáért, a regionális közlekedésszervezést végző intézmény szakmai felügyeletéért,

3. felel a közösségi közlekedési rendszer szervezeti és működési kereteinek folyamatos korszerűsítésére vonatkozó javaslatok, koncepciók kidolgozásáért, a közösségi közlekedés piaci szerkezetének folyamatos nyomon követéséért és ezzel kapcsolatosan javaslatok kidolgozásáért, továbbá az előzőekhez kapcsolódó kormányzati feladatok ellátásáért,

4. felel a menetrend szerinti (vasúti és közúti) személyszállítási közszolgáltatások működési rendszerét meghatározó elvek, a menetrend szerinti (vasúti és közúti) közlekedés feltételrendszerének kialakításáért, ellátja azok működtetésével, engedélyezésével összefüggő előkészítő feladatokat,

5. a miniszter által átruházott hatáskörben jóváhagyja a vasúti és helyközi autóbuszos közszolgáltatási menetrend évközi módosításait,

6. ellátja a helyközi menetrend szerinti (vasúti és közúti) személyszállítást végző társaságok szakmai felügyeletét, részt vesz a tulajdonosi jogok gyakorlójával együttműködve a társaságok gazdálkodásával, finanszírozásával, fejlesztésével, a járműrekonstrukcióval összefüggő feladatok ellátásában,

7. felel a helyi közösségi közlekedés támogatásának megállapításával összefüggő minisztériumi feladatok szakmai előkészítéséért, felhatalmazás alapján ellátásáért,

8. felel a közösségi közlekedés egységes, országos elektronikus jegy- és utastájékoztató rendszerével kapcsolatos döntések előkészítéséért,

9. felel a közösségi közlekedés összehangolásával, koordinációjával kapcsolatos stratégiai döntések előkészítéséért,

10. felel a közösségi közlekedés koncepciójának előkészítéséért,

11. felel az intermodális csomópontokkal kapcsolatos döntések szakmai előkészítéséért,

12. ellátja a közszolgáltatási szerződések odaítélésével kapcsolatos szakmai feladatokat,

13. vizsgálja a menetrend szerinti közforgalmú közlekedést érintő - a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény és az autóbuszos személyszállítási szolgáltatásnak a 181/2011/EU rendeletben nem szabályozott részletes feltételeire, az abban foglaltak alóli mentességekre, az autóbuszos személyszállítási szolgáltatási feltételekre, valamint a közúti személyszállítási üzletszabályzatra vonatkozó szabályokról szóló 213/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet szerint utaspanasznak minősülő panaszok kivételével - panaszügyeket, előkészíti az országgyűlési képviselők által feltett interpellációk és kérdések választervezetét, javaslatot tesz a vitás kérdések rendezésére,

14. kialakítja, fejleszti és működteti a helyközi személyszállítási közszolgáltatások kompenzációs rendszerét, a közpénzügyi és finanszírozási hatékonyság és a pénzügyi átláthatóság elvének érvényesülésére javaslatokat dolgoz ki, és azok megvalósítását nyomon követi,

15. közreműködik a szakterületéhez tartozó OSAP adatgyűjtések összeállításában,

16. közreműködik a Modern Városok Program keretében a felelősségi körébe utalt konkrét projektek előkészítéséhez kapcsolódó feladatok ellátásában.

17. kialakítja az Interreg programokban benyújtott projektjavaslatokkal kapcsolatos álláspontot.[994]

18. a miniszter által átruházott hatáskörben kiadja a helyközi személyszállítási közszolgáltatási szerződések éves pénzügyi záradékában meghatározott költségtérítések folyósítását megalapozó teljesítésigazolást.[995]

d) Egyéb feladatai körében

1. közreműködik a közszolgáltatás keretében végzett víziközlekedési tevékenységekkel kapcsolatos közlekedéspolitikai célok megvalósításában,

2. előkészíti és felhatalmazás alapján ellátja a helyi közösségi közlekedéssel kapcsolatos, a tárca hatáskörébe tartozó feladatokat,

3. ellátja a tárca által kiadott felügyeleti igazolványokkal kapcsolatos feladatokat,

4. meghatározza a Főosztály hatáskörébe tartozó két- és többoldalú megállapodások szakmai tartalmát, vezeti a másik féllel (felekkel) történő konzultációkat és tárgyalásokat

5. közreműködik a MÁV-Helyi Érdekű Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársasággal kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásában.

I.6.8.1.8. Légi- és Víziközlekedési Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében

1. felel a légiközlekedés szabályozásának szakmai előkészítéséért,

2. ellátja a légiközlekedést érintő jogszabályok szakmai hatályosulásának folyamatos figyelemmel kísérését, és ennek alapján szakmai javaslatot készít a jogszabályi környezet korszerűsítésére, valamint az egyéb szükséges intézkedések megtételére,

3. felel a légiközlekedési és a légiközlekedéshez kapcsolódó személyek, szervezetek, létesítmények és eszközök engedélyezésével, felügyeletével, valamint működtetésével és üzemben tartásával kapcsolatos követelményrendszerre vonatkozó jogszabályok szakmai előkészítésért,

4. felel a víziközlekedés szabályozásának szakmai előkészítéséért,

5. ellátja a víziközlekedést érintő jogszabályok szakmai hatályosulásának folyamatos figyelemmel kísérését, és ennek alapján szakmai javaslatot készít a jogszabályi környezet korszerűsítésére, valamint az egyéb szükséges intézkedések megtételére,

6. felel a víziközlekedéssel, a víziutakkal, a kikötőkkel és más víziközlekedést befolyásoló létesítményekkel kapcsolatos közlekedésbiztonsági, valamint műszaki és hajózásbiztonsági követelményrendszerre vonatkozó, valamint a Víziközlekedés Védelmi Bizottság összetételéről, feladat- és hatásköréről, továbbá működési rendjéről szóló jogszabályok szakmai előkészítéséért,

7. felel a víziközlekedési ágazatra, a vízijárművekre a személyzet képzésére és vizsgáztatására, a hajózószemélyzet alkalmassági vizsgálatára és utánképzésére, az úszólétesítmények konstrukciójára és hatósági jóváhagyási (engedélyezési) rendszerére, a veszélyes áruk vízi szállítására és ellenőrzésére, a személyzet szakértői képzésére és továbbképzésére, a vízi áru, és személyszállításra vonatkozó jogszabályok szakmai előkészítéséért,

8. felel a vízi közösségi közlekedést érintő szabályozás szakmai előkészítéséért, a közszolgáltatási kötelezettségek általános kereteinek kialakításáért, a vízi közösségi közlekedés terén az állami szerepvállalás meghatározásáért, szakmai előkészítéséért.

9. közzéteszi az Lt. 51. §-ában meghatározott a légiközlekedési terep és akadály adatbázis elkészítéséhez és fenntartásához szükséges műszaki követelményeket.[996]

b) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. előkészíti a polgári légiközlekedés védelmének szabályairól, valamint a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló jogszabályban a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe utalt légiközlekedés-védelmi feladatok ellátásával kapcsolatos szakmai döntéseket,[997]

2. ellátja a Légiközlekedés Védelmi Bizottság és a Nemzeti Légtér Koordinációs Munkacsoport titkársági feladatait,[998]

3. előkészíti a Víziközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló jogszabályban a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe utalt víziközlekedés védelmi feladatok ellátásával kapcsolatos szakmai döntéseket,

4. felügyeli a nem európai uniós tagállam lobogója alatt közlekedő úszólétesítmény üzemeltetője által benyújtott, nemzeti víziút használatának engedélyezése iránti kérelmekkel kapcsolatos engedélyezési szakmai feladatokat,

5. ellátja a Víziközlekedési Védelmi Bizottság titkársági feladatait,

6. részt vesz a víziközlekedési infrastruktúra fejlesztését szolgáló uniós, illetve hazai forrásból megvalósítani tervezett projektek előkészítésében, kijelölés alapján részt vesz azok végrehajtásában, és ellátja a forrásfelhasználás szakmai felügyeletét,[999]

7. ellátja a vízi kritikus infrastruktúra kijelölésével kapcsolatos, a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe utalt feladatokat,

8. ellátja a víziközlekedés területén felmerülő minőségbiztosítási feladatokat,

9. felel a víziúthálózatok, folyami információszolgáltatási rendszerek fejlesztésével, az infrastruktúra-beruházásokkal kapcsolatos vizsgálatok, műszaki-gazdasági információk, társadalmi-gazdasági hatásvizsgálatok elvégeztetéséért, azok elemzéséért, kutatási-fejlesztési tevékenység szakmai irányításáért,

10. közreműködik a víziközlekedési szakterülethez tartozó fejlesztési programok és azon belül a projektek előrehaladásának nyomon követésére és nyilvánosságra hozatalára szolgáló rendszer kidolgozásában és működtetésében,

11. szakmailag közreműködik a minisztérium víziközlekedési pályahálózatokat, országos közforgalmú kikötőket, határkikötőket érintő vagyonkezelési tevékenységével kapcsolatos feladatainak ellátásában,

12. ellátja a nemzeti és nemzetközi szintű tervezéssel kapcsolatos víziközlekedési feladatokat, különös tekintettel az Országos Területrendezési Tervvel, valamint a víziközlekedési hálózatok üzemeltetésével, fenntartásával és fejlesztésével összefüggő állami feladatat,

13. felel a víziközlekedési infrastruktúra működtetését, üzemeltetését, fejlesztését szolgáló költségvetési előirányzatok szakmai prioritásokon alapuló feladat meghatározásáért, az előirányzatok felosztására való javaslat tételéért,

14. vezeti a víziutak nyilvántartását,

15.[1000]

16. közreműködik a duzzasztással szabályozott víziúton, vízlépcsőnél a víziút osztálya szerint meghatározott méretű úszólétesítmények, azok tolt kötelékének áthaladását biztosító hajózsilip és a hozzá tartozó létesítmények terveinek, létesítésének és üzembe helyezésének engedélyezésére irányuló eljárásában,

17. ellátja a Modern Városok Program felelősségi körébe utalt konkrét projektek kezelésével kapcsolatos feladatokat,

18. véleményezi és döntésre előkészíti az úszólétesítmények megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek elismeréséről, kijelöléséről és felhatalmazásáról szóló jogszabályban foglaltak szerinti kijelölési bizottság döntési javaslatait, ellátja a kijelölési bizottság titkársági feladatait.

c) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. részt vesz az Európai Unió, valamint az EASA Bizottság légiközlekedési tárgyú jogi aktusainak és egyéb, kötelező erővel nem bíró aktusainak előkészítésében, a magyar tárgyalási álláspont kialakításában és képviseletében, a tagságból eredő feladatok ellátásában (így különösen az európai uniós jogszabályok hazai jogba történő átültetése, a jelentéstételi kötelezettség teljesítése),[1001]

2. érvényesíti a hazai szabályozás szakmai alapját kialakító nemzetközi szervezetek szakmai fórumain a légiközlekedés hazai igényeit,

3. részt vesz a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) Közgyűlésén, az Európai Szervezet a Légiközlekedés Biztonságáért (Eurocontrol) Ideiglenes Tanácsában, valamint a Közép-Európai Funkcionális Légtérblokk (FAB CE) Tanácsában,[1002]

4. ellátja a légiközlekedési szakterületen működő nemzetközi szakmai szervezetek és az EASA döntéseinek, ajánlásainak elemzését, megfelelő végrehajtásának szervezését, koordinálását, az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatást,

5. meghatározza a Főosztály hatáskörébe tartozó többoldalú megállapodások szakmai tartalmát, a másik féllel (felekkel) történő konzultációkon és tárgyalásokon képviseli az álláspontot,[1003]

6. ellátja a légiközlekedési kritikus infrastruktúra kijelölésével kapcsolatos, a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe utalt feladatokat,

7. ellátja a légiközlekedés területén felmerülő minőségbiztosítási feladatokat,

8. részt vesz az Európai Unió víziközlekedési tárgyú jogi aktusainak és egyéb, kötelező erővel nem bíró aktusainak előkészítésében, a magyar tárgyalási álláspont kialakításában és képviseletében, a tagságból eredő feladatok ellátásában (így különösen az európai uniós jogszabályok hazai jogba történő átültetése, a jelentéstételi kötelezettség teljesítése),

9. érvényesíti a hazai szabályozás szakmai alapját kialakító nemzetközi szervezetek szakmai fórumain a víziközlekedés hazai igényeit,

10. ellátja az ENSZ EGB belvízi hajózási munkacsoportjában és bizottságában, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (International Maritime Organization) bizottságaiban és munkacsoportjaiban, a Duna Bizottság munkacsoportjában és szakértői értekezletein, valamint az OECD és az ECMT munkacsoportjaiban, a szakmai munkában való részvételt és a szakmai képviseletből adódó feladatokat,

11. ellátja a Duna Bizottságban Magyarország állandó kormányképviselő-helyettesi feladatait, részt vesz a Bizottság közgyűlésén és szakértői értekezletein, ellátja a szakmai képviseletből adódó feladatokat, továbbá részt vesz a Rajnai Hajózás Központi Bizottságában megfigyelőként, valamint képviseli a hajók műszaki követelményeit meghatározó CESNI Bizottságban a magyar álláspontot,

12.[1004]

d) Funkcionális feladatai körében

1. részt vesz a nemzeti légiközlekedési stratégia, valamint az ehhez kapcsolódó döntések szakmai előkészítésében, a végrehajtás figyelemmel kísérésében,

2. a légiközlekedés fejlesztésére vonatkozó javaslatot tesz a légiközlekedési stratégiával összhangban,

3. figyelemmel kíséri és felügyeli a működését, részt vesz az ország védelmi felkészüléséből és a NATO-tagságból eredő - a légiközlekedési szakterületre vonatkozó - feladatokban, továbbá a minisztériumot érintő polgári védelmi és katasztrófa elhárítási feladatokban,[1005]

4. ellátja a közlekedésért felelős miniszter feladatkörébe tartozó légiközlekedést érintő szakmai képzési, képesítési és vizsgakövetelményekkel kapcsolatos szakmai feladatokat, részt vesz a közlekedési szakképzés fejlesztésében, valamint a szabályozási feladatok kivételével ellátja a szakképzési törvényben és az OKJ-ban meghatározott, a légiközlekedési szakterületet érintő szakképzésekkel kapcsolatos minisztériumi feladatokat,

5. szakmailag előkészíti a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság által ellátott állami feladatok tekintetében a miniszter hatáskörébe tartozó döntéseket,

6. ellátja a kétoldalú határforgalmi egyezményekkel, azok felülvizsgálatával kapcsolatos szakmai feladatokat,

7. felel az európai uniós támogatással megvalósuló légiközlekedési projektek vonatkozásában, valamint az egyéb forrásból finanszírozott projektek megvalósulásának nyomon követéséért,

8. felel a kormányzati logisztikai stratégia légi és vízi infrastrukturális feladatainak előkészítéséért, ellátásáért, együttműködik a koordinációt ellátó közlekedéspolitikáért felelős államtitkárral.

e) Egyéb feladatai körében

1. részt vesz a jogellenes légiközlekedési cselekmények elleni védelemmel kapcsolatos hazai és nemzetközi feladatok ellátásában,

2. kezeli a Főosztály szakmai felelősségi körébe tartozó költségvetési előirányzat költségvetési kapcsolatait,

3. ellátja a Főosztály szakmai szabályozás-előkészítési hatáskörébe tartozó kérdések tekintetében a szabályozásértelmezés, tájékoztatás, a média (internetes) megjelenéshez szakmai háttéranyag előkészítését,

4. ellátja a hatósági hatáskörbe nem tartozó légiközlekedési tárgyú állampolgári (ügyfél) megkeresések és panaszügyek tekintetében a minisztériumi feladatkörbe tartozóan szakmai tájékoztatás megadását és a szükség szerinti felügyeleti intézkedés kezdeményezését,

5. felel a hazai Folyami Információs Szolgáltatások rendszerének (RIS) működtetéséért, fejlesztéséért, továbbá összehangolja annak működését, a Hajózási Információs Rendszerrel (HIR),

6. működteti Belvízi Hajózási Alapprogramot,

7. elősegíti a hajózási képesítések megszerzéséhez szükséges vizsgáztatás fejlesztését,

8. részt vesz a nemzeti víziközlekedési stratégia, valamint az ehhez kapcsolódó döntések szakmai előkészítésében, a végrehajtás figyelemmel kísérésében,

9. a víziközlekedés fejlesztésére vonatkozó javaslatot tesz a víziközlekedési stratégiával összhangban,

10. részt vesz a Tengerész Képzéseket Akkreditáló Bizottság (TAMB) munkájában,

11. felel a Mohácsi és Drávaszabolcsi határkikötők működtetéséért, és a fejlesztésüket szolgáló források tervezésével, kezelésével kapcsolatos feladatok ellátásáért,

12. ellátja kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatására szolgáló pályázattal kapcsolatos feladatokat,

13. közreműködik a helyi vízi közösségi közlekedés támogatásának megállapításával összefüggő minisztériumi feladatok szakmai előkészítésében, felhatalmazás alapján ellátásában,

14. felel az európai uniós támogatással vagy hazai forrásból megvalósuló vízi közösségi közlekedési projektek vonatkozásában, valamint az egyéb forrásból finanszírozott projektek megvalósulásának nyomon követéséért,

15. előkészíti a polgári légiközlekedés védelmének szabályairól, valamint a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló jogszabályban a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe utalt légiközlekedés-védelmi feladatok ellátásával kapcsolatos szakmai döntéseket,

16. előkészíti a Víziközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló jogszabályban a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe utalt víziközlekedés védelmi feladatok ellátásával kapcsolatos szakmai döntéseket.

I.6.8.2. A közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

I.6.8.2.1. Közlekedési Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

A Közlekedési Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság segíti az közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár tevékenységének az ellátását, ennek keretében ellátja az 1. melléklet 106. §-ában rögzített titkársági feladatokat, továbbá ellátja a főosztályok közti koordinációs és adminisztrációs feladatokat, így különösen:

a) összehangolja a több főosztályt érintő feladatokat,

b) határidő-figyelést végez,

c) nyomon követi a feladatok végrehajtását.

d) koordinálja a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság, a Stratégia és Családügyi Kabinet, a Gazdasági Kabinet, illetve a Kormány üléseire benyújtandó előterjesztések benyújtása kapcsán felmerülő feladatokat, ellátja a szükséges kommunikációs feladatokat.[1006]

I.6.8.2.2. Szabályossági, Ellenőrzési és Zárási Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében közreműködik a fejlesztéspolitikai tevékenység irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerének kialakításában.

b) Funkcionális feladatai körében

1. a KÖZOP és az IKOP tekintetében naprakészen nyilvántartja a szabálytalanságokkal kapcsolatos eseményeket a monitoring rendszerben,

2. a KÖZOP és az IKOP tekintetében bekéri, összegyűjti, elemzi, feldolgozza a szabálytalanság gyanújára utaló tényeket, körülményeket, javaslatot tesz a kezelésükre,

3. a KÖZOP és az IKOP tekintetében javaslatot tesz a szabálytalansági gyanúval összefüggésben a kifizetések felfüggesztésére és a felfüggesztés feloldására,

4. a KÖZOP és az IKOP tekintetében gondoskodik a szabálytalansági vizsgálat lefolytatásáról és ez alapján a szabálytalanságvizsgálati jegyzőkönyv elkészítéséről,

5. a KÖZOP és az IKOP tekintetében szabálytalanság megállapítása esetén végrehajtja a meghozott döntéseket (jogkövetkezmény), illetve nyomon követi a végrehajtást,

6. a KÖZOP és az IKOP tekintetében ellátja a szabálytalansági döntés kapcsán beérkezett jogorvoslati kérelmekkel kapcsolatos feladatokat, ennek keretében elkészíti a jogorvoslati kérelemmel kapcsolatos álláspontot, felterjeszti a jogorvoslati kérelmeket döntéshozatalra,

7. a KÖZOP és az IKOP tekintetében teljesíti a szabálytalanságokkal kapcsolatos jelentéstételi kötelezettségeket,

8. a KÖZOP és az IKOP tekintetében kialakítja a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár döntése ellen beérkezett kifogáshoz kapcsolódó álláspontot, a kifogást a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet, illetve a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet alapján felterjeszti döntéshozatalra,

9. a KÖZOP és az IKOP tekintetében nyilvántartja a kifogásokat és kifogáskezelési tevékenységet a monitoring rendszerben,

10. a KÖZOP és az IKOP tekintetében ellátja és koordinálja a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkárt érintő külső, belső ellenőrzési feladatokat,

11. ellátja és koordinálja a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár hitelesítési feladatait, amely magában foglalja a jelentés jóváhagyatását is,

12. a KÖZOP és az IKOP tekintetében összeállítja az ellenőrzési intézkedési tervek és az intézkedési tervek beszámolóit,

13. együttműködik az éves kockázatelemzési és éves ellenőrzési terv elkészítésében,

14. gondoskodik a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár által kezelt programok módosításával kapcsolatos feladatok ellátásáról,[1007]

15. gondoskodik a szakpolitikai felelős bevonásával a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár által kezelt programok tekintetébe felhívás és útmutató elkészítésével, megjelentetésével, módosításával és felfüggesztésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,[1008]

16. gondoskodik a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár által kezelt programok irányítási és kontrollrendszer kialakításával kapcsolatos feladatok végrehajtásáról,[1009]

17. közreműködik a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár által kezelt programokkal kapcsolatban felmerülő környezetjogi kérdések megoldásában, jogi állásfoglalások kialakításában,[1010]

18.[1011]

19.[1012]

20.[1013]

21.[1014]

22.[1015]

23.[1016]

24.[1017]

25. részt vesz a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár által kezelt programok keretében biztosított támogatásból finanszírozott közbeszerzési eljárások ellenőrzésében,[1018]

26. részt vesz a támogatási szerződések megkötésében és módosításában,

27.[1019]

28. ellátja a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár által kezelt programok projektjeinek projekt- és programszintű zárását és az azt követő projektfenntartással kapcsolatos munkát,[1020]

29. ellátja a projektszintű kommunikációs, tájékoztatási feladatokat,

30. elkészíti az éves helyszíni ellenőrzési tervet,

31. lebonyolítja a támogatást nyert projektek végrehajtása során a helyszíni ellenőrzéseket,

32. működteti a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár által kezelt programok helyszíni ellenőrzési rendszerét, a helyszíni ellenőrzések koordinációját,[1021]

33. részt vesz a kockázatelemzésre alapozott helyszíni ellenőrzések folyamatában,

34. részt vesz a projektek pénzügyi zárásához szükséges helyszíni ellenőrzéseken,

35. éves összefoglaló jelentést készít a tárgyévi helyszíni ellenőrzésekről.

c) Egyéb feladatai körében

1. választervezetet készít a nyomozó hatóságtól vagy más hatóságoktól érkező, tevékenységéhez kapcsolódó megkeresésre,

2. részt vesz a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár által kezelt programok tekintetében alkalmazandó monitoring rendszer fejlesztések véleményezésében,[1022]

3. közreműködik a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár csalásellenes feladatainak végrehajtásában,

4. közreműködik a rendszerszintű szabálytalanságok megelőzése, illetve kezelése tekintetében szükséges intézkedések megtételében (beleértve az ismétlődés kockázatának csökkentésére irányuló intézkedéseket is),

5. kapcsolatot tart az intézményrendszer szereplőivel,

6. közreműködik és együttműködik az egyes ellenőrzési joggal rendelkező külső ellenőrzési szervekkel,

7. részt vesz a támogatást nyert projektek végrehajtása során a helyszíni ellenőrzésekben.

8. a CEF1 és CEF2 projektek tekintetében[1023]

8.1. együttműködik a szabálytalansági gyanúk vizsgálatában azok megalapozottsága tekintetében, és döntési javaslat készítésében a szabálytalansági gyanúk kezelésével kapcsolatban,

8.2. közreműködik a támogatási szerződések megkötésében és módosításában,

8.3. közreműködik a projektekkel kapcsolatos közbeszerzési eljárások ellenőrzésében,

8.4. ellátja a helyszíni ellenőrzési feladatokat.

I.6.8.2.3. Közúti Projektek Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében közreműködik a fejlesztéspolitikai tevékenység irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerének kialakításában.

b) Funkcionális feladatai körében

1. részt vesz az Éves Fejlesztési Keret közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkárhoz tartozó feladatok végrehajtásában,

2. részt vesz a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár által kezelt programok forrásainak felhasználásra irányuló felhívás és útmutató összeállításában, valamint módosítása esetén annak összeállításában,[1024]

3. gondoskodik a projektkiválasztásról, a projektek befogadásáról, értékeléséről, vizsgálva az OP-hoz való illeszkedést és az elszámolhatóságot,

4. előkészíti projektértékelés alapján a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár döntését,

5. összeállítja és leegyezteti a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság, Stratégiai és Családügyi illetve Gazdasági Kabinet és Kormány elé benyújtandó feladatkörébe tartozó kormány-előterjesztéseket,[1025]

6. az elfogadott kormányhatározatok végrehajtásában közreműködik,

7. közreműködik az európai uniós jóváhagyást igénylő pályázati anyagok összeállításában, ellátja ezek minőségbiztosítását,

8. részt vesz a JASPERS egyeztetési folyamatokban,

9. benyújtja a nagyprojekteket az Európai Bizottság felé, valamint ellátja a tagállamnak az Európai Bizottság által küldött kérdések megválaszolását az érintett kedvezményezett bevonásával,

10. kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal a nagyprojektek és az operatív program kapcsán,

11. részt vesz az operatív program módosításának előkészítésében,

12. adatot szolgáltat az OP éves jelentéshez, valamint a Monitoring Bizottság és az ARM üléseihez,

13. gondoskodik a támogatási szerződések megkötéséről, illetve módosításáról,

14. ellátja a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár által kezelt programok keretében biztosított támogatásból finanszírozott közbeszerzési eljárások ellenőrzéséből adódó elszámolhatóság ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,[1026]

15. megvizsgálja a projektelemek elszámolhatóságát a változtatások, illetve pótmunkák tekintetében,

16. folyamatosan nyomon követi a támogatott projektek végrehajtását, feltárja a kockázatokat, és intézkedési terveket állít össze. Ennek érdekében rendszeresen beszámoltatja a kedvezményezetteket a támogatási szerződésben rögzített feladatainak teljesüléséről,[1027]

17.[1028]

18. részt vesz a megvalósíthatósági tanulmányok minőségellenőrzésében,

19. jelentéseket, beszámolókat állít össze a prioritások és projektek helyzetéről,

20. ellátja a főosztály feladataiból adódó informatikai rendszerekbe történő adatrögzítési feladatokat,

21. kimutatásokat, rendszeres és eseti beszámolókat, jelentéseket készít a minisztériumon belüli és az európai uniós intézményrendszerben szereplő résztvevők számára,

22. közreműködik a projekt szintű zárási feladatok ellátásában.

c) Koordinációs feladatai körében gondoskodik - a szakpolitikai felelőssel együttműködve - a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár által kezelt programok éves nemzeti keret és az éves fejlesztési keretének összeállításáról és módosításáról.[1029]

d) Egyéb feladatai körében

1. részt vesz a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár által felügyelt operatív programok, akcióterv, elszámolhatósági útmutató elkészítésében, módosításában,

2. részt vesz a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár által kezelt programok tekintetében alkalmazandó fejlesztések véleményezésében, monitoring rendszer,[1030]

3. közreműködik és együttműködik az egyes ellenőrzési joggal rendelkező külső ellenőrzési szervekkel,

4. eseti jelleggel részt vesz az elfogadott projektek végrehajtása során a helyszíni ellenőrzésekben,

5. adatot szolgáltat a szabálytalansági eljárásokhoz és kifogásokhoz, véleményezi az ellenőrzési jelentéstervezeteket,

6. kapcsolatot tart az intézményrendszer szereplőivel.

I.6.8.2.4. Kötöttpályás Projektek Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében közreműködik a fejlesztéspolitikai tevékenység irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerének kialakításában.

b) Funkcionális feladatai körében

1. részt vesz az Éves Fejlesztési Keret közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkárhoz tartozó feladatok végrehajtásában,

2. részt vesz a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár által kezelt programok forrásainak felhasználásra irányuló felhívás és útmutató összeállításában, valamint módosítása esetén annak összeállításában,[1031]

3. gondoskodik a projektkiválasztásról, a projektek befogadásáról, értékeléséről vizsgálva az OP-hoz való illeszkedést és az elszámolhatóságot,

4. előkészíti a projektértékelés alapján a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár döntését,

5. összeállítja és leegyezteti a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság, Stratégiai és Családügyi illetve Gazdasági Kabinet és Kormány elé benyújtandó feladatkörébe tartozó kormány-előterjesztéseket, az elfogadott kormányhatározatok végrehajtásában közreműködik,

6. közreműködik az európai uniós jóváhagyást igénylő pályázati anyagok összeállításában, ellátja ezek minőségbiztosítását,

7. részt vesz a JASPERS egyeztetési folyamatokban,

8. benyújtja a nagyprojekteket az Európai Bizottság felé, valamint ellátja a tagállamnak az Európai Bizottság által küldött kérdések megválaszolását az érintett kedvezményezett bevonásával,

9. kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal a nagyprojektek és az operatív program kapcsán,

10. részt vesz az operatív program módosításának előkészítésében,

11. adatot szolgáltat az OP éves jelentéshez, valamint a Monitoring Bizottság és az ARM üléseihez,

12. gondoskodik a támogatási szerződések megkötéséről, illetve módosításáról,

13. ellátja a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár által kezelt programok keretében biztosított támogatásból finanszírozott közbeszerzési eljárások ellenőrzéséből adódó elszámolhatóság ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,[1032]

14. megvizsgálja a projektelemek elszámolhatóságát a változtatások, illetve pótmunkák tekintetében,

15. folyamatosan nyomon követi a támogatott projektek végrehajtását, feltárja a kockázatokat, és intézkedési terveket állít össze. Ennek érdekében rendszeresen beszámoltatja a kedvezményezetteket a támogatási szerződésben rögzített feladatainak teljesüléséről,[1033]

16.[1034]

17. részt vesz a megvalósíthatósági tanulmányok minőségellenőrzésében,

18. jelentéseket, beszámolókat állít össze a prioritások és projektek helyzetéről,

19. ellátja a főosztály feladataiból adódó informatikai rendszerekbe történő adatrögzítési feladatokat,

20. kimutatásokat, rendszeres és eseti beszámolókat, jelentéseket készít a minisztériumon belüli és az európai uniós intézményrendszerben szereplő résztvevők számára,

21. közreműködik a projekt szintű zárási feladatok ellátásában.

c) Egyéb feladatai körében

1. részt vesz a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár által felügyelt operatív programok, akcióterv, elszámolhatósági útmutató elkészítésében, módosításában,

2. részt vesz a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár által kezelt programok tekintetében alkalmazandó monitoring rendszer-fejlesztések véleményezésében,[1035]

3. közreműködik és együttműködik az egyes ellenőrzési joggal rendelkező külső ellenőrzési szervekkel,

4. eseti jelleggel részt vesz az elfogadott projektek végrehajtása során a helyszíni ellenőrzésekben,

5. adatot szolgáltat a szabálytalansági eljárásokhoz és kifogásokhoz, véleményezi az ellenőrzési jelentéstervezeteket,

6. kapcsolatot tart az intézményrendszer szereplőivel,

7. koordinálja a 4-es metró projekt tekintetében a Magyar Állam projektbeli feladatainak ellátását.

8. ellátja a 3-as metró projekt költségvetési finanszírozásával kapcsolatos Támogatási Szerződésben meghatározott feladatokat.[1036]

I.6.8.2.5. CEF Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében közreműködik a fejlesztéspolitikai tevékenység irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerének kialakításában.

b) Funkcionális feladatai körében

1. elkészíti a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár által kezelt programok és a CEF1, valamint a CEF2 projektek lehatárolását [a CEF1 és CEF2 projektek (a továbbiakban együtt: CEF projektek], lehatárolását,[1037]

2. megvalósítja a CEF1 projektjeit a végrehajtó szervekkel együttműködésben, majd lezárja,[1038]

3. a CEF2 projektekkel kapcsolatban folyamatos pályázatfigyelést végez,[1039]

4. azon CEF közlekedési projektek esetében, amelyeknél a minisztérium mint a tagállam képviselője a kedvezményezett, gondoskodik a pályázati anyagok összeállításáról, valamint elvégzi azok minőségbiztosítását,

5.[1040]

6. benyújtja azon CEF közlekedési projekteket az Európai Bizottság és az Innováció és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség felé, amelyeknél a minisztérium mint a tagállam képviselője a kedvezményezett,[1041]

7. kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal és az Innováció és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökséggel a projektek kapcsán,

8. végrehajtó szervek közreműködésével gondoskodik azon CEF közlekedési projektek megvalósításáról, amelyeknél a minisztérium, mint a tagállam képviselője a kedvezményezett,

9. megadja a szakmailag hatáskörrel rendelkező főosztály egyetértése esetén a nem állami támogatású TEN-T és CEF projektek pályázatainak beadásához való állami hozzájárulást,

10. kormánydöntés alapján kiadja a CEF projektek pályázatainak beadásához szükséges tagállami hozzájáruló nyilatkozatokat,[1042]

11. adatot szolgáltat az Európai Bizottság Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatósága által működtetett TENTec rendszerbe,

12. képviseletet lát el a CEF általános és közlekedési koordinációs bizottságaiban,[1043]

13. szükség esetén szabálytalansági gyanú bejelentést tesz, továbbá közreműködik a szabálytalansági eljárásban,

14. ellátja a főosztály feladataiból adódó informatikai rendszerekbe történő adatrögzítési feladatokat,

15. kimutatásokat, rendszeres és eseti beszámolókat, jelentéseket készít a minisztériumon belüli és az európai uniós intézményrendszerben szereplő résztvevők számára,

16. gondoskodik a CEF közlekedési projektekkel kapcsolatos kormány-előterjesztések előkészítéséről,

17. elvégzi a CEF támogatással megvalósuló projektek támogathatósági, elszámolhatósági és a szakfőosztályok bevonásával a műszaki szempontú vizsgálatát,

18. a végrehajtó szervek közreműködésével - azon CEF közlekedési projektek esetében, amelyeknél a Minisztérium, mint a tagállam képviselője a kedvezményezett - gondoskodik a CEF támogatású projektek éves előrehaladási jelentései, az időközi kifizetés iránti kérelmek, a záró jelentés és a záróegyenleg-kifizetés iránti kérelmek összeállításáról.

19. közreműködik a költségvetési hozzájárulást nem tartalmazó CEF projektek monitoringjában.[1044]

c) Egyéb feladatai körében kapcsolatot tart az intézményrendszer szereplőivel.

I.6.8.2.6. Pénzügyi és Monitoring Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében közreműködik a fejlesztéspolitikai tevékenység irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerének kialakításában.

b) Funkcionális feladatai körében

1. feldolgozza a kedvezményezettek által megküldött kifizetési kérelmeket és előlegbekérőket, projektstátusz jelentéseket (PSJ), projekt-előrehaladási jelentéseket, illetve beszámolókat,

2. összeállítja a forráslehívásokat, utalványlapokat, elvégzi az utalványlapok szakmai teljesítésigazolását, érvényesítését,

3. felel a forráslehívások jóváhagyásáért,

4. felel az utalványozott támogatás lebonyolítási bankszámlára történő utalásáért,

5. végzi az utalványozott támogatás kedvezményezetteknek/szállítóknak történő utalását,

6. elvégzi a követeléskezeléssel kapcsolatos pénzügyi feladatokat a jogszabályban szabályozott módon,

7. a dokumentumalapú ellenőrzések végzésével nyomon követi a projektek előrehaladását,

8. felel a kedvezményezettek által megküldött kifizetési előrejelzések feldolgozásáért, nyomon követéséért, a kedvezményezettekkel történő egyeztetéséért,

9. részt vesz a kockázatelemzésre alapozott helyszíni ellenőrzések folyamatában,

10. ellátja a projektek zárásával kapcsolatos monitoring feladatokat,

11. ellátja a projektek fenntartásával kapcsolatos feladatokat,

12. ellátja a 4-es metró projekt kiegészítő finanszírozás folyósításával kapcsolatos monitoring feladatokat,[1045]

13. a Kötött Források Felhasználásának Főosztálya és a Gazdálkodási Főosztály közreműködésével ellátja a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Programhoz (a továbbiakban: KÖFOP) kapcsolódó feladatokat,[1046]

14. ellátja az EMIR/EUPR menedzseri feladatokat,

15. felel a havi kifizetési előrejelzések elkészítéséért és a Miniszterelnökség részére történő megküldéséért,

16. kapcsolatot tart az Igazoló Hatósággal a közösségi hozzájárulás rendezése, a költségnyilatkozatok elkészítése tekintetében,

17. adatot szolgáltat a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár által kezelt programok féléves/háromnegyed éves/éves beszámolójának elkészítéséhez,[1047]

18. felel a zárszámadáshoz, leltározáshoz kapcsolódó közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkári feladatok elvégzéséért,

19. felel a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár által kezelt OP-kban történt kötelezettségvállalások nyilvántartásáért, az OP-k és az előirányzatok lekötött és szabad kereteinek, illetve abszorpciójának folyamatos nyomon követéséért a program monitoring feladatai keretében,

20. folyamatosan nyomon követi az N+3 és az N+2 célok teljesülését,

21. felel az Egységes Működési Kézikönyvben szabályozott, a projektek végrehajtásához kapcsolódó, a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkárt érintő pénzügyi és nyomonkövetési feladatok ellátásáért,

22. végzi a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár által kezelt programok tekintetében az Éves Elszámolással kapcsolatos helyettes államtitkári feladatokat,[1048]

23. közreműködik a CEF Főosztályt érintő költségvetés tervezési és egyéb pénzügyi feladatokban, pénzügyi szempontból véleményezi a CEF Főosztály által készített előterjesztéseket, egyéb dokumentumokat,

24. részt vesz a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár által kezelt programok számszerűsíthető eredményeinek (indikátor) teljesülésének nyomon követésében,[1049]

25. részt vesz a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár által kezelt programok prioritás szintű eredményességmérési keretek teljesülésének nyomon követésében az eredményességi tartalék felhasználásának érdekében,[1050]

26. pénzügyi szempontból ellenőrzi és véleményezi a CEF végrehajtó szervek és a tagállami kedvezményezett által megküldött kifizetés iránti kérelmeket és előlegbekérőket,

27. részt vesz a CEF végrehajtó szervek és a tagállami kedvezményezett által megküldött kifizetési előrejelzések feldolgozásában, nyomon követésében és egyeztetésében,

28. részt vesz a CEF helyszíni ellenőrzések folyamatában,

29. azon CEF közlekedési projektek esetében, amelyeknél a minisztérium mint a tagállam képviselője a kedvezményezett, részt vesz a CEF támogatású projektek éves előrehaladási jelentései, az időközi kifizetés iránti kérelmek, a zárójelentés és a záróegyenleg-kifizetés iránti kérelmek összeállításában.

30. ellátja a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár által kezelt programok Monitoring Bizottságai (Horizontális Albizottság) létrehozásával, működtetésével kapcsolatos feladatokat, és ellátja a titkársági feladatokat,[1051]

31. gondoskodik közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár által kezelt programok értékelési terv elfogadásával, módosításával, valamint az értékelések végrehajtásával, az eredmények nyomon követésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról,[1052]

32. elkészíti közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár által kezelt programok éves/záró végrehajtási jelentéseit, lebonyolítja a jóváhagyási eljárást,[1053]

33. ellátja közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár által kezelt programokra vonatkozó éves felülvizsgálati ülések megszervezését,[1054]

34. részt vesz közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár által kezelt programok számszerűsíthető eredményei (indikátor) teljesülésének nyomon követésében, ellenőrzésében és jelentéstételében,[1055]

35. részt vesz közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár által kezelt programok prioritás szintű eredményességmérési keretek teljesülésének nyomon követésében az eredményességi tartalék felhasználásának érdekében,[1056]

36. ellátja a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár által kezelt programok horizontális célkitűzéseinek teljesítésével kapcsolatos feladatokat,[1057]

37. biztosítja az irányító hatóság képviseletét a Monitoring és Értékelési Munkacsoportban,[1058]

38. ellátja a 3-as metró projekt költségvetési finanszírozásával kapcsolatos feladatokat,[1059]

39. ellátja az irányító hatóság gazdasági vezetőjéhez telepített feladatokat.[1060]

c) Egyéb feladatai körében

1. részt vesz a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár által felügyelt operatív programok, akcióterv, elszámolhatósági útmutató elkészítésében, módosításában,

2. részt vesz a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár által kezelt programok tekintetében alkalmazandó monitoring rendszer-fejlesztések véleményezésében,[1061]

3. adatot szolgáltat az ellenőrző szervek által végzett ellenőrzésekhez.

I.6.8.3. A közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

I.6.8.3.1. Közlekedési Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

A Közlekedési Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság segíti a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár tevékenységének az ellátását, ennek keretében ellátja az 1. melléklet 106. §-ában rögzített titkársági feladatokat.

I.6.8.3.2. Hatósági Koordinációs Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében előkészíti a közlekedési hatósági ügyeket érintő jogszabályokat és közjogi szervezetszabályozó eszközöket, ennek keretében együttműködik az érintett szervezeti egységekkel, javaslatot terjeszt elő. Azon jogszabály tervezeteket és javaslatokat, melyek érintik a közlekedésért felelős helyettes államtitkár jogalkotói hatáskörét, azokat részére kell megküldeni.

b) Funkcionális feladatai körében

1. az érintett szakfőosztállyal együttműködve, javaslatot tesz, a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár részére a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok közlekedési hatósági tevékenysége feletti szakmai irányítási és azzal összefüggő ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatban,

2. ellátja a közlekedési hatósági intézkedések ellen benyújtott panaszok és közérdekű bejelentések vizsgálatával összefüggő koordinációs feladatokat, éves jelentést készít a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár részére a panaszokkal és a közérdekű bejelentésekkel kapcsolatosan,

3. felelős a jogszabályok szerinti felelősségi körébe tarozó országos közúti, hajózási, vasúti, légiközlekedési hatósági feladatokat támogató informatikai rendszerek (a továbbiakban együttesen: informatikai rendszerek) folyamatos működtetéséért,

4. a közlekedési hatósági informatikai szakrendszerekhez kapcsolódóan az érintett főosztályok részvételével, kialakítja és karbantartja az egyes informatikai rendszerek üzemeltetése során a külső szolgáltatótól elvárt SLA szinteket, összefogja a szakterületektől érkező az informatikai rendszerek kialakítására, fejlesztésére vonatkozó igényeket, biztosítja a minisztérium és a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkatársai részére az EDR-rendszer és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások elérhetőségét.

5. javaslatot készíti a költségvetésből és az európai uniós forrásokból finanszírozott hatósági fejlesztési projektek benyújtására, pályázaton való részvételre, a közlekedési hatósági tevékenység fejlesztési irányaira,

6. felelős a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 Közúti gépjármű-, vízügyi és légügyi közlekedési-, engedélyezési és vizsgáztatási folyamatok ügyfélközpontú elektronizálása című projekt irányításáért,[1062]

7. működteti a felelősségi körébe tartozó, 6. pont szerinti projektek monitoring-rendszerét, helyzetképet készít a munkák aktuális feladatairól, nyilvántartja a projektekkel kapcsolatos dokumentumokat,

8. az európai uniós közlekedéspolitika céljait figyelembe véve tervezi és szervezi, továbbá - szükséges esetben a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó más szervezeti egységgel együttműködve - végrehajtja a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek szakmai ellenőrzésével kapcsolatos feladatait,

9. a Közúti Közlekedési Ellenőrzési Főosztály átlátható, jogszabályoknak való működése érdekében felügyeli annak tevékenységét, amelynek keretében ellenőrzést végezhet,[1063]

10.[1064]

c) Koordinációs feladatai körében

1. koordinálja és összefogja a közlekedésért felelős helyettes államtitkár és a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó önálló szervezeti egységek által előkészített és a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár részére véleményezésre megküldött jogszabálytervezetekre és jogharmonizációs javaslatokra vonatkozó hatósági szempontú vélemény kialakítását,

2. ellátja a közigazgatási egyeztetésre megküldött előterjesztések koordinálását, véleményezését,

3. ellátja a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységeket érintően a közérdekű adatigényléssel kapcsolatos feladatokat az érintett szakterület bevonásával,

4. ellátja a közlekedési hatósági tevékenységet érintő kommunikáció összehangolását, a beérkező kommunikációs megkeresések koordinálását, azok érintett szakterületek bevonásával történő megválaszolását a Kommunikációs Főosztály vezetőjének jóváhagyásával,

5. koordinálja, összehangolja a közlekedési hatósági feladatokkal kapcsolatos költségvetési forrásokkal összefüggő megkereséseket, az azok terhére kötendő kötelezettségvállalással járó beszerzéseket.

d) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében[1065]

1. ellátja az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény és a végrehajtásáról szóló 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet alapján a felügyeleti szerv feladatait,

2. ellátja a Kkt. 18. § (15) bekezdése szerinti felügyeleti szervi feladatokat a Kkt. szerinti vizsgaközpont tekintetében,[1066]

3. ellátja a vasúti vizsgaközpont tevékenysége tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 36. § (10) bekezdése szerinti felügyeleti szervi feladatokat,

4. ellátja a hajózási vizsgaközpont tevékenysége tekintetében a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 26/D. § (1) bekezdése szerinti felügyeleti szervi feladatokat,

5. ellátja a miniszter képviseletét a közlekedési hatósági közigazgatási peres és nemperes eljárásokban, valamint a közlekedési hatósági feladatokkal összefüggő valamennyi peres és nemperes eljárásban, ideértve különösen a közhatalom gyakorlásával okozott kár megtérítése iránti pereket, a kényszertörlési, felszámolási és végelszámolási eljárásokat, valamint a közigazgatási bírság behajtásával kapcsolatos eljárásokat,

6. a közlekedési hatósági ügyekkel összefüggésben tudomására jutott bűncselekmény gyanúja esetén feljelentést tesz.

e) Egyéb feladatai körében

1. negyedévente beszámolót készít a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek feladat- és hatáskörébe tartozó peres ügyekről, és azt a helyettes államtitkár útján megküldi a közlekedéspolitikáért felelős államtitkár részére,

2. a perköltségigény behajtására irányuló, a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek feladat- és hatáskörébe tartozó peres ügyekkel kapcsolatos eljárásokban megkeresés alapján megteszi a szükséges peres és peren kívüli intézkedéseket,

3. nyilvántartja az informatikai rendszerekhez tartozó elektronikus tanúsítványokat, megszemélyesíti a kiadmányozók részére biztosított elektronikus aláírást hitelesítő kártyákat, és kezdeményezi ezek beszerzését, felügyeli, koordinálja és végzi a hatósági feladatokat ellátó szakterületek által kiadott okmányok tervezését és elvégzi ezek megszemélyesítését,

4. előkészíti a hároméves Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramot, és az éves Közúti Közlekedésbiztonsági Intézkedési Tervet.

5. ellátja a közúti közlekedésbiztonságot érintő állami feladatok tárcaszintű képviseletét.[1067]

6. kijelöli a NATO Polgári Veszélyhelyzeti Tervezési Bizottság Szállítási Csoport (TG-Transport Group) tevékenységében részt vevő személyeket és közreműködik a Szállítási Csoport tevékenységében a kijelölt személyek útján.[1068]

I.6.8.3.3. Légügyi Szakszolgálati Hatósági Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében véleményezi a szakterületéhez kapcsolódó jogszabálytervezeteket, előterjesztéseket, valamint javaslatot tesz a szakterületet érintő szükséges jogalkotási feladatok elvégzésére a Hatósági Koordinációs Főosztály részére, valamint részt vesz a szakterületét érintő, az EASA által működtetett szakbizottságok jogalkotási előkészítő tevékenységében, elkészíti és gondozza az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint annak végrehajtási rendeleteiben előírt belső eljárásokat meghatározó, Szakszolgálati Kézikönyvet, továbbá eljárásai tekintetében alkalmazza a Légügyi Kockázatértékelési Hatósági Főosztály által elkészített Légiközlekedési Hatósági Szervezetirányítási Kézikönyvet.[1069]

b)[1070]

c) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. végzi a polgári légijármű hajózó személyzet szakszolgálati engedélyével, valamint a repülőeszköz vezetői jogosultság megszerzésével kapcsolatos képzések feltételeinek vizsgálatát, a képzések és képző szervezetek engedélyezését, valamint felügyeletét,[1071]

2. végzi a polgári légijármű karbantartó személyzet szakszolgálati engedélyével kapcsolatos képzések feltételeinek vizsgálatát, a képzések és a karbantartás-oktató szervezetek engedélyezését és felügyeletét,

3. végzi a légiutas kísérő tanúsítvány kiadásához szükséges képzések feltételeinek vizsgálatát, a képzések és képzőszervezetek engedélyezését, valamint felügyeletét,[1072]

4. végzi a repülés-szimulációs oktatóeszközök (FSTD) minősítését valamint felügyeletét,

5. végzi a polgári légijármű hajózó személyzet szakszolgálati engedélyéhez szükséges nyelvismereti vizsgáztatást végző testületek engedélyezését, valamint felügyeletét,

6. végzi a polgári légijármű hajózó személyzet szakszolgálati engedélyének és tanúsításainak kiadását, meghosszabbítását, megújítását, kiterjesztését és nyilvántartását, valamint a szakszolgálati engedélyek és tanúsítások felfüggesztésével, korlátozásával és visszavonásával kapcsolatos eljárásokat,

7. végzi a légiutas-kísérők tanúsítványainak kiadását, meghosszabbítását és nyilvántartását, valamint a tanúsítványok felfüggesztésével, korlátozásával és visszavonásával kapcsolatos eljárásokat,

8. végzi a polgári légijármű karbantartó szakszolgálati engedélyek kiadását, meghosszabbítását, kiterjesztését és nyilvántartását, valamint a szakszolgálati engedélyek felfüggesztésével, korlátozásával és visszavonásával kapcsolatos eljárásokat,

9. végzi a nyilvános repülőrendezvények lebonyolításának engedélyezését, valamint felügyeletét,

10. részt vesz a polgári légijárművekkel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, repülőesemények, légiközlekedési rendellenességek szükség szerinti közigazgatási hatósági eljárás keretében történő vizsgálatában,

11. ellátja a polgári légijármű hajózó és karbantartó személyzet szakszolgálati engedélyének és légiutas-kísérők tanúsítványának megszerzéséhez, validálásához és konvertálásához szükséges elméleti vizsgáztatással kapcsolatos hatósági feladatokat,

12. ellátja a polgári légijármű hajózó személyzet szakszolgálati engedélyének megszerzéséhez, meghosszabbításához, megújításához, kiterjesztéséhez, validálásához és konvertálásához szükséges gyakorlati vizsgáztatással összefüggő hatósági feladatokat és a vizsgáztatás lebonyolításának felügyeletét,

13. orvosi szempontból felügyeli a repülés-egészségügyi alkalmassági vizsgálatok alapján a szakszolgálati engedély megszerzésére kötelezetteket, szükség esetén kiadja, módosítja, korlátozza vagy visszavonja az orvosi minősítéseket,

14. felügyeli a repülés-egészségügyi alkalmassági vizsgálatokat, engedélyezi és felügyeli a vizsgálatokat végző orvosok és vizsgáló helyek, továbbá a repülés-egészségügyi központok tevékenységét,

15. akkreditálja a repülés-egészségügyi vizsgálóorvosok engedélyeinek megszerzéséhez szükséges repülés-egészségügyi képzéseket,

16. repülés-egészségügyi vizsgálóorvosok megkeresésére konzultáció biztosítása az orvosi minősítés kiadásához,

17. a hatáskörét érintő ügyekben bírságolási eljárást folytat le.

18. ellátja a távoli pilóták képzésével és vizsgáztatásával összefüggésben a jogszabályok által a légiközlekedési hatósághoz telepített feladatokat,[1073]

19. országos illetékességgel hatáskörben eljárva, ellenőrzési terv alapján vagy ad hoc jelleggel hatósági ellenőrzést folytat le, a szakterületét érintő légiközlekedési események során, azzal kapcsolatban közreműködik.[1074]

20. az egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatokhoz kapcsolódóan lefolytatja a légiközlekedési jogszabálysértések közigazgatási hatósági eljárás keretében történő vizsgálatát.[1075]

d) Egyéb feladatai körében[1076]

1. végzi a hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben a hatósági eljárások díjbevételeinek és bírságbevételeinek beazonosítását,

2. nyilvántartja az általa kivetett bírságokat, és - önkéntes teljesítés elmaradása esetén - intézkedik a véglegessé vált döntésekben kiszabott bírságok végrehajtása iránt,

3. feladatai ellátásában együttműködik a légügyi főigazgató feladatait ellátó közlekedésért felelős helyettes államtitkárral a főosztály feladatkörét érintő ügyekben,[1077]

4. végzi a kormányzati szállítások végrehajtása előtt a hajózó személyzet szakszolgálati engedélyének, valamint a légiutas-kísérők tanúsítványainak érvényességének ellenőrzését,

5. a Hatósági Koordinációs Főosztállyal együttműködik a szakterületét érintő közlekedési hatósági informatikai szakrendszerek működésével összefüggő döntések meghozatalában, az azzal kapcsolatos adatszolgáltatások teljesítésében,

6. részt vesz a repülésbiztonsági kockázatértékelési eljárások működtetésében, és elemzi a főosztály feladatkörébe tartozó kockázatokat.[1078]

e)[1079]

I.6.8.3.4. Légügyi Felügyeleti Hatósági Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében véleményezi a szakterületéhez kapcsolódó jogszabálytervezeteket, előterjesztéseket, valamint javaslatot tesz a szakterületet érintő szükséges jogalkotási feladatok elvégzésére a Hatósági Koordinációs Főosztály részére, valamint részt vesz a szakterületét érintő, az EASA által működtetett szakbizottságok jogalkotási előkészítő tevékenységében, elkészíti és gondozza az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint annak végrehajtási rendeleteiben előírt belső eljárásokat meghatározó Légijármű Üzembentartási Felügyeleti Kézikönyvet, Repülésműszaki Kézikönyvet és a Pilóta nélküli légijárművek Kézikönyvet, továbbá eljárásai tekintetében alkalmazza a Légügyi Kockázatértékelési Hatósági Főosztály által elkészített Légiközlekedési Hatósági Szervezetirányítási Kézikönyvet.[1080]

b)[1081]

c) Koordinációs feladatai körében

1.[1082]

2.[1083]

3.[1084]

4. biztosítja a Safety Assessment of Foreign Aircraft (SAFA) és a Safety Assessment of Community Aircraft (SACA) programokkal összefüggő, kölcsönös információcserét,

5. ellátja a SAFA, a SACA programok EASA útmutatások szerinti szakmai szintű nemzeti koordinálását,

6. végzi a polgári légijárművek légialkalmasságát érintő légialkalmassági határozatok nyilvántartását.

d) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. ellátja a polgári légijármű üzembentartási engedélyhez szükséges feltételek vizsgálatát, üzembentartási engedélyek kiadását, módosítását, nyilvántartását,

2. végzi a polgári légiközlekedési, valamint a légiközlekedéssel összefüggő tevékenységek engedélyezését,

3. ellátja a polgári légijármű üzembentartók működési engedélyéhez szükséges feltételek vizsgálatát, működési engedélyek kiadását, módosítását, nyilvántartását,

4. végzi a polgári légijármű üzembentartók, üzemeltető szervezetek hatósági felügyeletét,[1085]

5. eljár az általa felügyelt üzembentartók üzemben tartásában lévő polgári légijárműveken a forgalmi ellenőrzések végrehajtása (SANA) során,

6. eljár az illetékességi területén járatot üzemeltető uniós, valamint a harmadik országbeli üzembentartók üzemben tartásában lévő polgári légijárműveken a forgalmi ellenőrzések végrehajtása (SACA, SAFA) során,[1086]

7. ellátja a SAFA adatbázis kezelésével, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat,

8. eljár a pilóta nélküli polgári légijárművel végzett tevékenységek, műveletek engedélyezése ügyében,[1087]

9. végzi a nemzeti hatáskörbe rendelt polgári légijármű típusalkalmassági bizonyítvány kiadásához szükséges típusalkalmassági vizsgálatokat, valamint kiadja, nyilvántartja, korlátozza, visszavonja a nemzeti hatáskörbe rendelt polgári célú légijármű típusalkalmassági bizonyítványokat,[1088]

10. lefolytatja a polgári légijárművek lajstrombavételével, lajstromból való törlésével, export légialkalmassági tanúsításával, nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokat, elvégzi az azokhoz szükséges vizsgálatokat, kiadja a bizonyítványokat,[1089]

11. vezeti Magyarország Légijármű Lajstromát, lefolytatja a jelzálogbejegyzési, -törlési, -módosítási eljárásokat, valamint vezeti a lajstromozásra nem kötelezett polgári légijárművek, repülőeszközök nyilvántartását,[1090]

12. eljár a polgári légijármű légialkalmassági bizonyítvány kiadására, felügyeletére, módosítására, korlátozására, visszavonására, felfüggesztésére irányuló eljárásokban,[1091]

13. eljár a polgári légijármű légialkalmassági felülvizsgálati bizonyítvány kiadására, érvényesség meghosszabbítására, korlátozására, visszavonására, felfüggesztésére irányuló eljárásokban,[1092]

14. végzi a polgári légijármű zajbizonyítvány kiadásához szükséges vizsgálati dokumentáció ellenőrzését, annak alapján a légi jármű zajbizonyítványt, illetve a zajbizonyítvány mentességi igazolást kiadja,[1093]

15. végzi a polgári légijárművek és komponensek kezdeti és folyamatos légialkalmasságának fenntartásához szükséges dokumentáció megfelelőségének vizsgálatát, jóváhagyását, a típusbizonyítvány-tulajdonos tevékenységének ellenőrzését,[1094]

16. országos illetékességgel, hatáskörben eljárva ellenőrzési terv alapján vagy ad hoc jelleggel hatósági ellenőrzést folytat le, a szakterületét érintő légiközlekedési események során azzal kapcsolatban közreműködik,[1095]

17. végzi a polgári légijárművek és komponensek hazai és külföldön történő gyártása, javítása, átalakítása, karbantartása elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeinek vizsgálatát,[1096]

18. ellátja a polgári légijármű és komponens tervező, és gyártó szervezet engedélyezését és felügyeletét,

19. ellátja a polgári légijármű és komponens karbantartó és javító szervezetek engedélyezését és felügyeletét,

20.[1097]

21. ellátja a szakszolgálati engedélyhez kötött műszaki tevékenységekre vonatkozó képzési tervek végrehajtásának ellenőrzését,

22. részt vesz a polgári légijárművekkel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, repülőesemények, légiközlekedési rendellenességek közigazgatási hatósági eljárás keretében történő vizsgálatában,

23. kibocsátja a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 3/C. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott légialkalmassági, üzemben tartási határozatot,

24. ellátja a folyamatos légialkalmassági irányító szervezetek engedélyezését és felügyeletét,[1098]

25. eljár a Magyarország Légijármű Lajstromába bejegyzett polgári légijárművek légialkalmasság-fenntartási ellenőrzésének végrehajtása (ACAM) során,[1099]

26. végzi a légialkalmassági felülvizsgálati bizonyítvány kiadását,[1100]

27. végzi a polgári légijárművek karbantartási programjának jóváhagyásával összefüggő feladatokat,[1101]

28. végzi a polgári légijárművek repülési engedélyeinek elbírálását és jóváhagyását,

29. végzi a légijárművek válaszjeladó és vészhelyzeti helymeghatározó berendezéseinek kódjainak meghatározását,

30. végzi a kísérleti, az egyedi és amatőrépítésű légijárművek építésének ellenőrzését, elvégzi az engedélyezéshez szükséges vizsgálatokat, végzi az engedélyezést és ellátja a felügyeletét,[1102]

31. vezeti a lajstromozásra nem kötelezett polgári légijárművek, valamint a pilóta nélküli légi járművek és üzembentartók nyilvántartását,[1103]

32. vezeti a lajstromozásra nem kötelezett polgári légijárművek, valamint a pilóta nélküli légi járművek nyilvántartását és eljár a pilóta nélküli polgári légijárművel végzett tevékenységek engedélyezése során, végzi a jogszabályban meghatározott pilóta nélküli polgári légijárművek légi alkalmasságának tanúsítását,[1104]

33. a Hatósági Koordinációs Főosztállyal együttműködve közreműködik a szakterületi tevékenységet érintő közlekedési hatósági informatikai rendszer működésével összefüggésben felmerülő döntések meghozatalában, az azzal kapcsolatos adatszolgáltatások teljesítésében,

34. hatáskörét érintő ügyekben bírságolási eljárást folytat le.

35. végzi a jogszabályban meghatározott pilóta nélküli polgári légijárművek légi alkalmasságának tanúsítását,[1105]

36. működteti a pilóta nélküli járművek kockázat alapú felügyeleti rendszerét,[1106]

37. a d) alpontban foglalt feladatokhoz kapcsolódóan lefolytatja a légiközlekedési jogszabálysértések közigazgatási hatósági eljárás keretében történő vizsgálatát,[1107]

38. eljár a veszélyes áruk légi szállításának engedélyezése során,[1108]

39. meghatározza a független légialkalmasság felülvizsgáló személyek jogosításának feltételeit, vizsgálja, kiadja és felügyeli a független légialkalmasság felülvizsgáló személyek engedélyét, tevékenységét,[1109]

40. ellátja a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek harmadik országbeli üzemben tartóiról szóló, 2019. március 12-i (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti bejelentő hatósági és piacfelügyeleti hatósági feladatokat.[1110]

e) Egyéb feladatai körében[1111]

1. végzi a hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben a hatósági eljárások díjbevételeinek és bírságbevételeinek beazonosítását,

2. nyilvántartja az általa kivetett bírságokat, és - önkéntes teljesítés elmaradása esetén - intézkedik a véglegessé vált döntésekben kiszabott bírságok végrehajtása iránt,

3. feladatai ellátásában együttműködik a légügyi főigazgatói feladatokat ellátó közlekedésért felelős helyettes államtitkárral a főosztály feladatkörét érintő ügyekben,

4. feladatai ellátásában együttműködik, támogatja a Légügyi Hatóság Vezetőjét, különösen annak a Légügyi Szakszolgálati Hatósági Főosztály, Légügyi Felügyeleti Hatósági Főosztály, Légügyi Kockázatértékelési Hatósági Főosztály és a Léginavigációs és Repülőtéri Hatósági Főosztály beszerzései, továbbképzések, fejlesztések tekintetében végzett koordináló tevékenysége során,

5. koordinálja a szakterület szakmai továbbképzését,

6. szervezi, elősegíti a szakterület által szervezett szakmai, szakértői munkabizottsági rendezvényeket,

7. részt vesz a repülésbiztonsági kockázatértékelési eljárások működtetésében, és elemzi a főosztály feladatkörébe tartozó kockázatokat.

I.6.8.3.5. Légügyi Kockázatértékelési Hatósági Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében véleményezi a szakterületéhez kapcsolódó jogszabálytervezeteket, előterjesztéseket, valamint javaslatot tesz a szakterületet érintő szükséges jogalkotási feladatok elvégzésére a Hatósági Koordinációs Főosztály részére, valamint részt vesz a szakterületét érintő, az EASA által működtetett szakbizottságok jogalkotási előkészítő tevékenységében, elkészíti és gondozza a 2018/1139 EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint annak végrehajtási rendeleteiben előírt belső eljárásokat meghatározó Légiközlekedési Hatósági Szervezetirányítási Kézikönyvet, a Compliance Kézikönyvet, valamint a Repülésbiztonsági Kézikönyvet.[1112]

b) Funkcionális feladatai körében

1. ellátja a repülőbaleseti készenléti szolgálat fenntartását, szükség esetén részt vesz a baleseti helyszínelésben,[1113]

2. elfogadja a Repülésbiztonság-irányítási Rendszert (SMS), működését rendszeresen ellenőrzi, megteszi az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedéseket,[1114]

3. részt vesz a társszervezetek és partnerek által szervezett, a főosztály feladatkörét érintő szakmai, szakértői munkabizottságok munkájában, szükség esetén a közlekedéspolitikáért felelős államtitkár útján kezdeményezi azokat,[1115]

4. tervezi, szervezi, lebonyolítja és figyelemmel kíséri a szükséges szakmai képzéseket, légiközlekedés-védelmi oktatásokat, konferenciákat az általa kijelölt képzési koordinátoron keresztül a légiközlekedési hatósági feladatokat ellátó főosztályok vonatkozásában,[1116]

5. részt vesz a polgári repülőterek Repülőtéri Védelmi Bizottságában, légiközlekedés-védelmi és kényszerhelyzeti gyakorlatokban,

6. eljár a légiközlekedés-védelmi intézkedések és eljárások elemzése, vizsgálata során, javaslatot tesz az ismételt előfordulás megelőzése és a hiányosságok megszüntetése érdekében,

7. ellátja a légiközlekedési hatósági szakterület belső compliance rendszerének folyamatos működtetését, erre ellenőrzési eljárást dolgoz ki és évente ellenőrzési tervet készít, ellenőriz, valamint az ennek keretében feltárt hiányosságok kijavítására és a kapcsolódó folyamatok racionalizálására - az érintett szervezeti egységgel együttműködve - megfelelő intézkedéseket tesz, továbbá ellenőrzi az intézkedések végrehajtását,[1117]

8. eljár a repülésbiztonsági intézkedések és eljárások elemzése, vizsgálata során, javaslatot tesz az ismételt előfordulás megelőzése és a hiányosságok megszüntetése érdekében.[1118]

c) Koordinációs feladatai körében

1. összehangolja és figyelemmel kíséri a polgári légiközlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. március 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 300/2008/EK rendelet) 9. cikkében meghatározott Felelős Hatóságként a 300/2008/EK rendelet 4. cikkében említett közös alapkövetelmények végrehajtását,

2. ellátja a légiközlekedés védelmében együttműködő hatóságok tájékoztatását a polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 13. § m) pontja szerint, a feladatai ellátása során keletkező információkkal kapcsolatban,

3. ellátja a légiközlekedés védelmével kapcsolatos bizottsági ellenőrzések eljárásainak megállapításáról szóló 2010. január 26-i 72/2010/EU bizottsági rendelete alapján a Bizottság által végzett ellenőrzések eredményeiről készített jelentés értékelését, és azt a közlekedéspolitikáért felelős államtitkár részére megküldi,

4. az egységes jogalkalmazás érdekében szakmai koordinációt lát el a polgári légiközlekedés területén jogalkalmazási feladatokat ellátó más főosztályokkal,

5. ellátja a légiközlekedési tárgyú nemzeti és uniós jogszabályoknak, valamint egyéb normáknak való megfelelésre vonatkozó belső szabályzatok és eljárások - érintett szervezeti egységgel együttműködve történő - kidolgozását, valamint ezek megvalósulásának felügyeletét, ideértve különösen - az érintett szervezeti egységgel együttműködve - a tagállamok által az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1139 rendelete a Bizottság (EU) 1178/2011 rendelete, a Bizottság (EU) 965/2012 rendelete, a Bizottság (EU) 139/2014 rendelete, a Bizottság (EU) 2015/340 rendelete, a Bizottság (EU) 2017/373 rendelete és a Bizottság 2018/1139 rendelete egyéb végrehajtási szabályainak bevezetése és végrehajtása érdekében kialakítandó közigazgatási és a felügyeleti rendszerre vonatkozó követelmények kidolgozását,[1119]

6. ellátja a légiközlekedési hatósági ügyekben, megkeresésre, jogi vélemény és állásfoglalás készítését a légiközlekedési hatósági feladatokat ellátó szervezeti egységek részére,[1120]

7. ellátja a hatályos jogszabály-változások figyelemmel kísérését és az azokból adódó, a légiközlekedési hatósági feladatokat ellátó szervezeti egységeknél szükséges intézkedések megtételét kezdeményezi,[1121]

8. ellátja a belső szabályozókkal kapcsolatos ügyviteli, nyilvántartási, adminisztratív feladatokat,[1122]

9. részt vesz a légiközlekedési hatósági feladatokat ellátó szervezeti egységek belső irányításának jogi eszközei elkészítésében, véleményezésében és aktualizálásában.[1123]

d) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. lefolytatja a polgári légijárművekkel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények közigazgatási hatósági eljárás keretében történő vizsgálatát,[1124]

2. jóváhagyja a repülésbiztonsági szervezetek kézikönyveit, ellenőrzi végrehajtásukat, szükség esetén meghozza a szükséges intézkedéseket,[1125]

3. felügyeli a repülésbiztonsági szolgálatok szakmai tevékenységét, az üzembentartói baleseti ügyeleti szolgálatok működését,

4. lefolytatja a repülésbiztonsági ellenőrzéseket, illetve koordinálja azok lefolytatását,

5. hatósági intézkedést tesz a repülésbiztonsági ellenőrzések és a szakmai kivizsgálások eredményeire, ezekről szükség esetén a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár útján tájékoztatja a közlekedéspolitikáért felelős államtitkárt,

6. ellátja a légiközlekedés-védelmi programok, védelmi minőségbiztosítási és védelmi képzési programok, tematikák jóváhagyását és ellenőrzését,

7. végrehajtja a 300/2008/EK rendelet II. számú mellékletének megfelelően a nemzeti légiközlekedés-védelmi megfelelőség-ellenőrzéseket,

8. ellátja a nemzeti légiközlekedés-védelmi minőségbiztosítási ellenőrök tevékenységének felügyeletét és irányítását,

9. gondoskodik az azonnali intézkedések bevezetéséről a légiközlekedés-védelmi minőségbiztosítási ellenőrzések alapján feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében,

10. lefolytatja a légiközlekedés védelmét közvetlenül veszélyeztető szervezetek és személyek - légiközlekedési tevékenység ellátásához szükséges - engedélyének felfüggesztésével, korlátozásával vagy visszavonásával kapcsolatos eljárást,

11. jóváhagyja a légiközlekedés-védelmi berendezések eszközök és védelmi rendszerek üzembe helyezését,

12. ellátja a légiközlekedés-védelmi tisztek kijelölésének jóváhagyását, vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartást,

13. ellátja a légiközlekedés-védelmi oktatók és oktató szervezetek engedélyezését, vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartást,

14. lefolytatja a légiközlekedés védelme szempontjából kis repülőtérré minősítő eljárást,

15. ellátja a meghatalmazott ügynök, az ismertszállító, a fedélzeti ellátmány meghatalmazott beszállítójának minősítését, tevékenységük felügyeletét, adataik feltöltését a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló, 2015. november 5-i 2015/1999 bizottsági (EU) végrehajtási rendelet (a továbbiakban: 2015/1998 bizottsági (EU) végrehajtási rendelet) t melléklete alapján létrehozott adatbázisba,

16. ellátja a légiközlekedés-védelmi események közigazgatási hatósági eljárásban történő vizsgálatát,

17. részt vesz a légiközlekedés-védelmi személyek tanúsítása, valamint a tanúsítás harmadik félnek történő engedélyezésében, vizsgáztatásában,

18. engedélyezi a légitársaságok részére a 2015/1998 bizottsági (EU) végrehajtási rendelet Melléklet 1.2.2.2. pont b) alpontjában megjelölt repülőszemélyzeti azonosító kártya kiadását,

19. kiadja a nemzeti légiközlekedés-védelmi határozatot a 300/2008/EK rendelet 18. cikk a) pontjában említett információkat tartalmazó, a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló C (2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozat végrehajtására vonatkozóan,

20. eljár a repülőterek szigorított védelmi területére történő belépés során meghatározott személyek vagy csoportok részére a tiltott tárgyak bevitelének tilalma alóli felmentés vagy a védelmi ellenőrzés alóli teljes vagy részleges felmentés megadása során,

21. kibocsátja az Lt. 3/C.§ (4) bekezdésében meghatározott nemzeti légiközlekedés-védelmi határozatot,

22. végzi a 300/2008/EK rendelet 6. cikke alapján a közös alapkövetelményeknél szigorúbb intézkedések alkalmazásának elrendelését,

23. eljár a repülőterek szigorított védelmi területére vagy a légi jármű fedélzetére történő belépés során az utasok részére a tiltott tárgyak bevitelének tilalma alóli felmentés megadása során,

24. végzi a 2015/1998 bizottsági (EU) végrehajtási rendelet mellékletének 6.8. pontjában meghatározott légi fuvarozók kijelölését és ellenőrzését, valamint a harmadik országbeli meghatalmazott ügynökök és ismert beszállítók ellenőrzését,

25. végzi a 2015/1998 bizottsági (EU) végrehajtási rendelet mellékletének 11.6. pontjában meghatározott uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzés végrehajtását, valamint az uniós légiközlekedési védelmi ellenőrök jóváhagyását,

26. végzi a különleges átvizsgálási eljárásnak alávetendő utaskategóriák meghatározását,

27. végzi a különleges átvizsgálási eljárásnak alávetendő kézipoggyász-kategóriák meghatározását,

28. végzi a szállítmányok átvizsgálás alóli mentességének vagy különleges védelmi eljárások alá vonásának elrendelését,

29. végzi a diplomáciai futárcsomagok átvizsgálás alóli mentesítéségének vagy különleges védelmi eljárás alá vonásosának engedélyezését,

30. jóváhagyja a repülőtereken kockázatértékelés alapján a megfigyelés és az őrjárat ellátásának gyakoriságát és módját,

31. eljár a légitársasági üzletszabályzatok engedélyezése során,[1126]

32. lefolytatja az utas panaszokkal kapcsolatos eljárásokat,

33. lefolytatja a polgári célú légiközlekedési szakértői engedélyezési eljárást,

34. a feladatkörét érintő ügyekben bírságolási eljárást folytat le,[1127]

35. szakhatóságként közreműködik az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárásban az ejtőernyő, függővitorlázó, helikopter, repülőgép, siklóernyő és vitorlázógép légi üzemeltetése; az ejtőernyő, függővitorlázó, siklóernyő és vitorlázógép tervezése, gyártása, javítása, karbantartása; a helikopter és repülőgép műszaki üzemben tartása, karbantartása; a légiforgalmi szolgálatok szakterületeken a szükséges szakmai gyakorlat elbírálásának szakkérdésében,

36. kijelöli a polgári repülőterekhez kapcsolódó zajgátló védőövezeteket,

37. végzi a polgári repülőterekhez kapcsolódó zajgátló védőövezetekre vonatkozó számítás kiinduló adatainak, a számítási eljárásnak és az eredményének ellenőrzését, jóváhagyását, indokolt esetben az övezethatárok jogszabály által meghatározott számítási pontjától való eltérés engedélyezését,

38. végzi a polgári repülőterekhez kapcsolódó zajgátló védőövezet telekhatárra igazítását, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezteti a tartós környezetkárosodás tényét, értesíti az érintett ingatlanok tulajdonosait,

39. jóváhagyja és figyelemmel kíséri a polgári repülőtér üzemben tartója által benyújtott zajvédelmi programot,

40. végzi a polgári repülőterek zajmonitorrendszerének kiépítésére vonatkozó eljárás lefolytatását, a tervek jóváhagyását,

41. dönt a polgári célú repülésből származó mértékadó zajterhelés alakulásáról szóló éves beszámoló nyilvánosságra hozatalának módjáról,

42. kivizsgálja a zajpanaszokat,

43. végzi a környezeti zajterhelés csökkentését célzó repülőtér-használati eljárások, a zajcsökkentő repüléstechnikai eljárások és a zajcsökkentő berendezések alkalmazásának ellenőrzését, eljár a zajosabb repülőgépek működésére vonatkozó korlátozások meghozatalában,

44. engedélyezi az éjszakai hajtóműpróbát,

45. ellenőrzi a bizottság (EU) 1107/2006 EK Rendelet hatálya alá tartozó repülőterek tekintetében a fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogainak érvényesülését.[1128]

46. nyilvántartja a közlekedési területeken végzett szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról szóló 14/2010. (II. 5.) Korm. rendelet szerint, a polgári célú légiközlekedési területeken végzett szakértő tevékenységet végzők adatait,[1129]

47. jóváhagyja a repülőterek díjszabályzatát,[1130]

48. nyilvántartja a légiközlekedési területeken a polgári célú szakértő tevékenységet végzők adatait,[1131]

49. országos illetékességi területen eljárva, hatáskörben ellenőrzési terv alapján vagy ad hoc jelleggel hatósági ellenőrzést folytat le, szakterületét érintő légiközlekedési események során azzal kapcsolatban közreműködik.[1132]

50. ellátja a Bizottság 261/2004/EK rendeletben foglalt rendkívüli körülmény megítélését,[1133]

51. ellátja a közlekedési létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 161/2019. (VII. 4.) Korm. rendelet szerinti légiközlekedési hatósági feladatokat.[1134]

e) Egyéb feladatai körében

1. végzi a feladatkörébe tartozó hatósági ügyekben a hatósági eljárások díjbevételeinek és bírságbevételeinek beazonosítását,[1135]

2. nyilvántartja az általa kivetett bírságokat és - önkéntes teljesítés elmaradása esetén - intézkedik a véglegessé válthatározatokban kiszabott bírságok végrehajtása iránt,[1136]

3. részt vesz az európai légiközlekedéssel összefüggő krízishelyzetekre való felkészülésben (vulkánkitörés, egészségügyi kényszerhelyzet), továbbá részt vesz az ezek kezelésére létrehozott European Aviation Crisis Coordination Cell (EACCC) elnevezésű szervezet munkájában,

4. feladatai ellátásában együttműködik a légügyi főigazgatói feladatokat ellátó közlekedésért felelős helyettes államtitkárral a főosztály feladatkörét érintő ügyekben,[1137]

5. A Hatósági Koordinációs Főosztállyal együttműködve közreműködik a szakterületi tevékenységet érintő közlekedési hatósági informatikai rendszer működésével összefüggésben felmerülő döntések meghozatalában, az azzal kapcsolatos adatszolgáltatások teljesítésében.

6. részt vesz vezetői kijelölés alapján a légiközlekedési hatósági feladatokat ellátó szervezeti egységek által lefolytatott eljárásokban,[1138]

7. részt vesz vezetői kijelölés alapján a légiközlekedési hatósági szakterületet érintő nemzetközi szervezetek, testületek ülésein, és e tekintetben képviseli a légiközlekedési hatósági szakterületet,[1139]

8. koordinálja a repülésbiztonsági kockázatértékelési és kockázatelemzési eljárások működtetését,[1140]

9. részt vesz a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól szóló 8/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendeletben meghatározott zajvédelmi üléseken.[1141]

10. részt vesz az európai légiközlekedéssel összefüggő kiberbiztonsági együttműködésben (cyberattack, malevolent threats), továbbá részt vesz az ezek kezelésére létrehozott European Centre for Cybersecurity in Aviation (ECCSA) elnevezésű szervezet munkájában, valamint kapcsolatot tart fenn kiberbiztonsági kérdésekben az erre létrehozott társzervezetekkel,[1142]

11. meghatározza és együttesen jóváhagyja a Közlekedésbiztonsági Szervezettel a 376/2014/EU rendelet végrehajtása érdekében kialakítandó eljárást, a Hatósági Koordinációs Főosztály bevonásával.[1143]

I.6.8.3.6. Léginavigációs és Repülőtéri Hatósági Főosztály[1144]

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében[1145]

1. véleményezi a szakterületéhez kapcsolódó jogszabálytervezeteket, előterjesztéseket, valamint javaslatot tesz a szakterületet érintő szükséges jogalkotási feladatok elvégzésére a Hatósági Koordinációs Főosztály részére, valamint részt vesz a szakterületét érintő, az EASA által működtetett szakbizottságok jogalkotási előkészítő tevékenységében; elkészíti és gondozza az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint annak végrehajtási rendeleteiben előírt belső eljárásokat meghatározó Repülőtérfelügyeleti Kézikönyvet, valamint a Léginavigációs Kézikönyvet, továbbá eljárásai tekintetében alkalmazza a Légügyi Kockázatértékelési Hatósági Főosztály által készített Légiközlekedési Hatósági Szervezetirányítási Kézikönyvet,

2. előkészíti és közzéteszi a repülőterek és léginavigációs szolgáltatók tekintetében, azok felügyeletével összefüggő, az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott, és a minimális megfelelési követelményekkel, nemzetközi útmutatókkal összefüggő általános és egyedi jellegű tájékoztatókat, iránymutatásokat, minimális követelményeket,

3. előkészíti és közzéteszi a repülőterek és léginavigációs szolgáltatók tekintetében, azok felügyeletével összefüggő, az 1971. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett Chicagói Egyezmény függelékeihez szorosan kapcsolódó, megfelelő végrehajtásukhoz szükséges ICAO dokumentumokban foglalt részletes műszaki követelmények azon részét, amelyet eljárásai tekintetében az Lt., valamint a vonatkozó jogszabályok alapján figyelembe vesz.

b) Funkcionális feladatai körében[1146]

1. kiadja a légiforgalmi szolgáltatások és a léginavigációs szolgálatok repülésbiztonsági felügyeletéről és a 691/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2011. október 17-i 1034/2011/EU bizottsági rendeletben meghatározott repülésbiztonsági irányelvet (Safety Directives) az Lt. 3/C. § (3) bekezdése szerint,

2. eljárást dolgoz ki a repülésbiztonsági szabályozó követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére,

3. rendszeresen figyelemmel kíséri és értékeli a léginavigációs szolgáltatók által elért biztonsági szinteket,

4. összeállítja az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben és a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló, 2004. március 10-i 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott éves repülésbiztonsági felügyeleti jelentést,

5. a 2015/340 bizottsági rendelet 5. cikke szerinti illetékes hatóságként gondoskodik a 2015/340 bizottsági rendeletben meghatározott feladatok ellátásáról,[1147]

6. a Nemzeti Légtér Koordinációs Munkacsoport működését érintően szakmai javaslatokat fogalmaz meg Magyarország légtérstruktúrájának kialakítása, folyamatos korszerűsítése, valamint a légtér felhasználásának és igénybevételi rendjének kidolgozása vonatkozásában,

7. szükség szerint részt vesz a polgári légi járművekkel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, repülőesemények, légiközlekedési rendellenességek szükség szerinti közigazgatási hatósági eljárás keretében történő vizsgálatában,

8. részt vesz a funkcionális légtérblokk felügyeletével és működésével kapcsolatos hazai és nemzetközi tevékenységekben,

9. részt vesz az európai léginavigációs tervezési folyamatokat kezelő munkában és annak programja koordinálásában,

10. végrehatja az ICAO Folyamatos Monitoring Megközelítési (CMA) elve mentén, a részére biztosított dokumentumok alapján a Nemzeti Folyamatos Monitoring Koordinátor feladatokat,

11. részt vesz a repülésbiztonsági-irányítási rendszer (SMS) elfogadásában, működésének rendszeres ellenőrzésében.

c) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. az 549/2004/EK rendelet 4. cikke alapján kijelölt nemzeti felügyeleti hatóságként (NSA) gondoskodik az e cikkben meghatározott tevékenység ellátása érdekében hatáskörébe utalt feladatok végrehajtásáról,

2. ellátja a léginavigációs szolgáltatók tanúsítását és folyamatos felügyeletét,

3. ellátja az ATFM és az ASM repülésbiztonsági felügyeletét a (EU) 2017/373 rendelet szerint,[1148]

4. jóváhagyja a légiforgalmi szolgáltatók és a távközlési, navigációs vagy légtérellenőrző szolgálatok vonatkozásában a funkcionális rendszereikben a repülésbiztonsággal összefüggő változások bevezetésére vonatkozó eljárásrendet,[1149]

5. az ATM/ANS-t, valamint a képzési szervezeteket érintő tervezett, funkcionális rendszert érintő változtatások kapcsán a jogszabályban meghatározott esetekben lefolytatja a felülvizsgálati eljárást,

6. felügyeli az ATM/ANS, valamint a képzési szervezetek funkcionális rendszert érintő változtatásait,

7. végzi a teljesítménytervek nemzeti és/vagy funkcionális légtérblokk szintjén történő kidolgozását, figyelemmel kíséri a végrehajtást és koordinálja, összeállítja az azzal kapcsolatos éves jelentést (monitoring riport),[1150]

8. ellátja a teljesítménycélok felügyeletét és ellenőrzését, a költség-hatékonysági teljesítménycélok tekintetében a Gazdálkodási Főosztállyal történő együttműködésben,

9. ellátja a polgári légiközlekedést szolgáló földi irányítástechnikai berendezések interoperabilitását szabályozó, 552/2004/EK bizottsági rendeletben, valamint a (EU) 2018/1139 rendeletben a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletekben meghatározott követelmények és dokumentáció hatósági felügyeletét, valamint lefolytatja a vonatkozó eljárásokat,[1151]

10. felügyeli a 73/2010/EK bizottsági rendelet alapján a légiforgalmi tájékoztató szolgálatot (AIS) és a 2018/1139/EU bizottsági rendelet szerinti AIS rendszereket,[1152]

11. felügyeli a légiforgalmi tájékoztató kiadvány (beleértve a térképeket is) frissítését, módosításokat terjeszt elő, lefolytatja az előterjesztett módosításokkal kapcsolatos egyeztetéseket a légiforgalmi tájékoztató szolgálattal,

12. felügyeli a PANS-OPS szerinti eljárástervezés végrehajtását (érkezés - indulás, SID, STAR), valamint jóváhagyja a kidolgozott eljárásokat,

13. lefolytatja Magyarország drop zone, koordinált és műrepülő légtereinek igénylésével kapcsolatos közigazgatási eljárásokat a koordinációs feladatok ellátására felhatalmazott üzemben tartók részére,

14. lefolytatja a korlátozott légterek hatósági engedélyhez kötött igénybevételének engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási eljárásokat,

15. lefolytatja a környezetvédelmi szempontból korlátozott légterek igénybevételének engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási eljárásokat,

16. az eseti légtér kijelölésére irányuló első fokú eljárásban az eseti légtér kijelölésének a polgári légiforgalom biztonságára gyakorolt hatásának, a légtérszerkezetben és a légiforgalmi szolgáltatást érintő változások kérdésében szakhatóságként vesz részt,

17. meghatározza a repülőrendezvények ATM/ANS vonatkozású előírásait,

18. felügyeli a léginavigációs szakszemélyzetek munkahelyi vizsgáját,

19. lefolytatja az EATMN rendszerhez tartozó polgári légiforgalmi földi berendezés, valamint az egyéb földi berendezések telepítéséhez, üzemben tartásához, módosításához és megszüntetéséhez szükséges hatósági engedélyezési eljárást, valamint felügyeletet gyakorol,

20. a légiforgalmi földi berendezések kapcsán kiadott üzembentartási engedélyekről közhiteles hatósági nyilvántartást vezet,

21. a Nemzeti Média és Hírközlési Hatósággal együttműködve nemzeti és nemzetközi frekvenciaegyeztetést végez a légiközlekedést szolgáló légiforgalmi célú földi rádióberendezések üzembe helyezési eljárásának keretében,

22. lefolytatja légiközlekedési hatóság kiegészítő eljárásjogi szabályairól szóló kormányrendelet szerinti kódkiosztással kapcsolatos eljárást,[1153]

23. kiadja a Magyarország légterében és repülőterein történő kereskedelmi repülésekhez, a charter járatok működtetéséhez szükséges légiközlekedési hatósági engedélyeket,

24. lefolytatja a menetrendek engedélyezésével kapcsolatos eljárásokat, ide értve a code-share engedélyezést, illetve jóváhagyja a Magyarország területén kereskedelmi célból leszálló, illetve onnan induló, menetrend szerinti nemzetközi repülést végrehajtó légitársaság menetrendjét,

25. lefolytatja a kihasználatlan légiközlekedési joggal üzemeltethető légi útvonalra szóló felhatalmazással kapcsolatos eljárásokat,

26. kiadja a külföldi állami légijárművek magyar légtérbe történő be-, illetve átrepüléséhez szükséges engedélyeket,

27. előkészíti és engedélyezi a fegyvert, lőszert, robbanóanyagot és egyéb veszélyes anyagot szállító külföldi lajstromjelű polgári légijárművek berepülésének engedélyezését,[1154]

28. egyezteti és engedélyezi az elkülönített légtér-igénybevétellel nem járó külföldi lajstromjelű polgári légijárművek nyilvános repülőrendezvényeit,

29. kiadja azon külföldi polgári légijárművek magyar légtérbe történő be-, illetve átrepüléséhez szükséges engedélyeket, amelyek nem rendelkeznek standard légialkalmassági bizonyítvánnyal,

30. ellátja a repülésmeteorológiai szolgáltatók, mint léginavigációs szolgáltatók tanúsítását és hatósági felügyeletét,

31. ellátja a repülőtéri és útvonal-navigációs berendezések hatósági mérésének (kalibrálás) hatósági ellenőrzését és hitelesítését,

32. szakhatóságként jár el a közös felhasználású repülőtér repülőtérrendjének jóváhagyására, valamint a repülőtér üzembentartási engedélyezésére irányuló eljárásban a repülőtér polgári célú felhasználása tekintetében,

33. a hatáskörét érintő ügyekben bírságolási eljárást folytat le,

34. lefolytatja a 139/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá nem tartozó polgári repülőterek engedélyezésével és felügyeletével kapcsolatos hatósági eljárásokat,

35. lefolytatja a 139/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó repülőterek engedélyezésével és felügyeletével kapcsolatos hatósági eljárásokat, kijelölt illetékes hatóságként ellátja a 139/2014/EU bizottsági rendelet által az illetékes hatóság hatáskörébe utalt feladatokat,

36. engedélyezi a leszállóhelyeket,

37. jóváhagyja a repülőterek repülőtéri kézikönyvét vagy repülőtérrendjét,[1155]

38. jóváhagyja a kényszerhelyzeti terveket,

39. a repülőtér üzemben tartási engedélyekről nyilvántartást vezet,[1156]

40. részt vesz a kényszerhelyzeti gyakorlatokban,

41. az építésügyi hatósági eljárásban a polgári célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára gyakorolt hatása kérdésében szakhatósági közreműködést végez,

42. a bányafelügyelet építésügyi hatósági hatáskörébe tartozó ügyekben az építmény és létesítmény elhelyezkedésének, magasságának, jellegének közvetlen és közvetett hatása a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára gyakorolt hatása kérdésében szakhatósági közreműködést lát el,

43. a kiemelt jelentőségű ügyekhez tartozó, egyes építmények, az építmények engedélyezési eljárásaiban polgári célú légiközlekedési szakkérdésekben szakhatósági közreműködést lát el,

44. a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági eljárásokban a polgári légiközlekedés biztonságának való megfelelés szakkérdésében szakhatósági közreműködést végez,

45. a földhivatalok telekalakítási eljárásában - abban a szakkérdésben, hogy a tervezett telekalakítás nem korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a polgári célú légiközlekedést, illetve a repülőtéri létesítmények működését -szakhatósági közreműködést lát el,

46. a hőtermelőlétesítmény-létesítési és vezetékjog-engedélyezési eljárásban az építmény elhelyezkedésének, magasságának, jellegének közvetlen és közvetett hatása a polgári célú légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a polgári célú légiközlekedés biztonságára szakkérdésekben szakhatósági közreműködést lát el,

47. a területrendezési hatósági eljárásban repülőterek esetén a közlekedési hálózat egységességének biztosíthatósága, a közlekedésfejlesztési érdekek érvényesíthetősége szakkérdésben szakhatósági közreműködést lát el,

48. részt vesz a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök légiközlekedéssel érintett település esetében történő egyeztetési eljárásaiban,

49. eljár a veszélyes áruk légi szállításának engedélyezése során,

50. eljár a földi kiszolgálási tevékenységi engedélyhez szükséges feltételek vizsgálata, engedélyek kiadása, nyilvántartása során,

51. engedélyezi a repülésüzemi tiszt képzését,

52. végzi a repülésüzemi tiszt szakszemélyzet szakszolgálati engedélyeinek kiadását és nyilvántartását, valamint a szakszolgálati engedélyek felfüggesztésével, visszavonásával kapcsolatos eljárásokat,

53. ellátja a légiforgalmi szakszemélyzet képzését, valamint nyelvismereti vizsgáztatását végző szervezetek engedélyezését, tanúsítását, folyamatos felügyeletét,

54. kiadja a légiforgalmi irányítók szakszolgálati engedélyét,

55. kiadja a rádióállomás-kezelői engedélyeket.

56. országos illetékességi területen eljárva, hatáskörben ellenőrzési terv alapján vagy ad hoc jelleggel hatósági ellenőrzést folytat le, szakterületét érintő légiközlekedési események során azzal kapcsolatban közreműködik.[1157]

57. a c) alpontban foglaltakhoz kapcsolódóan lefolytatja a légiközlekedési jogszabálysértések közigazgatási hatósági eljárás keretében történő vizsgálatát.[1158]

d) Egyéb feladatai körében

1. előkészíti a funkcionális légtérblokkokban tevékenykedő szervezetek felügyeletéről szóló megállapodásokra vonatkozó módosítási javaslatokat,

2. részt vesz a funkcionális légtérblokkokban tevékenykedő szervezetek felügyeletéről szóló megállapodásokban foglaltak végrehajtásában,

3. részt vesz az ICAO Folyamatos Monitoring Megközelítés (CMA) elve alkalmazásával kapcsolatos nemzetközi tevékenységben és a vonatkozó hazai feladatok egyeztetésében,

4. gondoskodik a FABCE keretében kötött NSA Együttműködési Megállapodásban meghatározott feladatok végrehajtásáról, valamint a kapcsolódó rendezvényeken képviseli a magyar NSA-t,

5. értékelést készít a repülésbiztonsági felügyeleti funkciók teljesítéséhez szükséges emberi erőforrásokról, és azt kétévente frissíti,

6. megfelelő végrehajtási intézkedéseket kezdeményez annak érdekében, hogy a felügyelete alá tartozó szervezetek folyamatosan megfeleljenek a rájuk vonatkozó követelményeknek,

7. szoros együttműködést és információcserét folytat más nemzeti felügyeleti hatóságokkal, a határokon átnyúló szolgálatokat vagy funkciókat ellátó valamennyi szervezet repülésbiztonsági felügyeletének biztosítása érdekében,

8. jegyzéket vezet a kibocsátott összes szervezeti tanúsítványról, valamint szakszolgálati engedélyről és minősítésről,

9. nyilvántartási rendszert vezet, amely biztosítja az adatok megfelelő tárolását, hozzáférhetőségét és megbízható nyomonkövethetőségét,

10. összeállítja az éves LSSIP (Local Single Sky Implementation Plan) jelentés hatóságot érintő részeit, és a hozzá kapcsolódó kérdőíveket elkészíti,[1159]

11. kialakítja és rendszeresen frissíti az éves kockázati alapú felügyeleti programot a 2017/373/ EU végrehajtási rendeletben foglaltaknak megfelelően,[1160]

12. fenntartja és kezeli az ICAO Dokumentáció hatósági könyvtárának naprakészségét,

13. végzi a két szomszédos belföldi ATS egység közötti együttműködési megállapodások jóváhagyását,

14. évente koordinálja, elkészíti a RAT, a Just Culture, a State EoSM, a SES Implementation Questionnaire on FABs, Interoperability and Air Navigation Charges kérdőíveket,

15. szakmai segítségnyújtást ad a Single Sky Comittee üléseken előterjesztett tagállami álláspont kialakításában,

16. végzi a hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben a hatósági eljárások díjbevételeinek és bírságbevételeinek beazonosítását,

17. nyilvántartja az általa kivetett bírságokat, és - önkéntes teljesítés elmaradása esetén - intézkedik a véglegessé vált határozatokban kiszabott bírságok végrehajtása iránt,[1161]

18. gondoskodik a 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 9. § (4) bekezdés 56. pontjában meghatározott nemzeti teljesítménytervvel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról,[1162]

19. gondoskodik a légiforgalmi tájékoztatás rendjéről és a légiforgalmi tájékoztató szolgálat ellátásáról szóló miniszteri rendeletben foglalt légiforgalmi tájékoztató kiadványokhoz kötődő közzététellel kapcsolatos feladatok ellátásáról,[1163]

20. kapcsolatot tart a szakterület ügyfeleivel, fórumokon hatósági ügyekben,

21. a Hatósági Koordinációs Főosztállyal együttműködve közreműködik a szakterületi tevékenységet érintő közlekedési hatósági informatikai rendszer működésével összefüggésben felmerülő döntések meghozatalában, az azzal kapcsolatos adatszolgáltatások teljesítésében.

22. részt vesz a repülésbiztonsági kockázatértékelési eljárások működtetésében, és elemzi a főosztály feladatkörébe tartozó kockázatokat,[1164]

23. feladatai ellátásában együttműködik a légügyi Főigazgatói feladatokat ellátó közlekedésért felelős helyettes államtitkárral a főosztály feladatkörét érintő ügyekben,[1165]

24. koordinációs feladatot lát el a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról szóló 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet 1. mellékletében a légiközlekedési hatósághoz rendelt adatkör tekintetében,[1166]

25. lefolytatja a magyar légtér igénybevételéről szóló kormányrendelet szerinti légtér igénybevételének korlátozásával kapcsolatos eljárásokat,[1167]

26. kapcsolattartót jelöl az EUROCONTROL 8.33 kHz nemzeti koordinátori feladatok, valamint a nemzeti frekvencia koordináció menedzsmentet érintő feladatok ellátása érdekében,[1168]

27. fogadja a magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet] 4/A. § -ában és 5/B. §-ában meghatározott bejelentéseket,[1169]

28. jóváhagyja Budapest CTR-ben a HungaroControl Zrt., a repülőtér üzembentartó és a Terrorelhárítási Központ, valamint a repülőtéri forgalmi tájékoztató körzettel és repülőtéri repüléstájékoztató szolgálattal rendelkező repülőterek esetén az illetékes légiforgalmi szolgáltató, a repülőtér üzembentartó és a Terrorelhárítási Központ közötti, a 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet 8/D. §-a alapján létrejött együttműködési megállapodásokat,[1170]

29. feltölti a 4/1998. Korm. rendelet 4/A. § i)-l) pontjában foglalt adatokat a pilóta nélküli légijárművek használatát támogató felületre.[1171]

e) Koordinációs feladatai körében végrehajtja az ICAO Állami levelekkel kapcsolatos elosztási-adatbegyűtjési koordinációt, előkészíti a szükséges válaszokat.[1172]

I.6.8.3.7. Vasúti Hatósági Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Kodifikációs feladatai körében

1. közreműködik a vasúttal kapcsolatos jogszabálytervezetek, műszaki irányelvek, előírások véleményezésében, javaslatot tesz azok módosítására a Hatósági Koordinációs Főosztály útján,

2. segítséget nyújt a Gépjármű-közlekedési és Vasúti Szabályozási Főosztály számára a közlekedési ágazatra vonatkozó európai uniós, valamint hazai jogszabályok tervezetének tárgyalási álláspontjára vonatkozó javaslatok elkészítésében, a szükséges egyeztetések lefolytatásában.[1173]

b) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

ba) Hatósági és a vasúti biztonsági hatósági (NSA) feladatai körében

1. elsőfokú hatóságként jár el a vasúti pálya és tartozékai létesítése, használatba vétele, átalakítása, megszüntetése, valamint a vasúti pályahálózattal kapcsolatos forgalmi és üzemi vizsgálatok ügyében,

2. végzi a vasúti pályák és tartozékaik üzem- és forgalombiztos állapotának a vonatkozó előírások szerinti ellenőrzését, valamint az építésfelügyeleti tevékenységet,

3. érvényre juttatja a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról rendelkező európai harmonizált jogszabályok előírásait, az átjárhatósági műszaki előírásokat (ÁME), ellenőrzi betartásukat,

4. ellátja a jogszabályokban meghatározott, a vasúti és a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás infrastruktúra rendszerekkel kapcsolatos nyilvántartások vezetését,[1174]

5. elsőfokú hatóságként jár el a vasútgépészeti berendezések és üzemi létesítmények építése, használatbavétele, átalakítása, megszüntetése, valamint a vasútgépészeti berendezések és üzemi létesítmények üzem- és forgalombiztos állapotának ellenőrzése ügyében,

6. elsőfokú hatóságként jár el a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás rendszerek és tartozékai létesítése, használatba vétele, átalakítása, megszüntetése, valamint a hozzájuk kapcsolódó forgalmi és üzemi vizsgálatok ügyében, végzi az üzem- és forgalombiztos állapot vonatkozó előírások szerinti ellenőrzését, valamint az építésfelügyeleti tevékenységet,[1175]

7. gyakorolja a vasúti járművekkel és valamennyi speciális vasúti rendszerrel kapcsolatos hatásköröket,

8. végzi a vasúti járműregiszter vezetését és a nyilvántartás ellenőrzését,

9. végzi a vasúti járművek időszakos vizsgálatát végző műhelyek engedélyezését és felügyeletét,

10. végzi az engedélyezett vasútijármű-típusok európai szinten történő nyilvántartását,

11. elsőfokú hatóságként jár el a hagyományos és nagysebességű vasúti rendszerek átjárhatóságát biztosító, valamint a helyi, sajátcélú vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos ügyekben,

12. végzi a hagyományos és nagysebességű, valamint a helyi, sajátcélú és speciális vasúti rendszerek alrendszereinek, rendszerelemeinek időszakos vizsgálatát, javítását és gyártását, valamint fenntartását végző szervezetek tevékenységének engedélyezését,

13. rendszeresen és időszakonként ellenőrzi, hogy a különféle vasúti rendszerek üzemeltetése, karbantartása megfelel-e a vonatkozó jogszabályi és hatósági előírásoknak, valamint a vonatkozó szabványoknak,

14. ellenőrzi a vasúti közlekedésben részt vevő vasúti vállalkozások tevékenységét, a vasúti járművek műszaki állapotát és a vasúti közlekedésben szolgálatot teljesítő személyek alkalmasságát és az elvégezett tevékenységek szakszerűségét,

15. az ellenőrzések tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatja a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkáron keresztül a közlekedéspolitikáért felelős államtitkárt, és évente - a tárgyévet követő év szeptember 30-áig - jelentést készít részére,

16. amennyiben az ellenőrzése során jogsértő magatartást tapasztal, vagy a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető állapotot talál, megteszi a jogszabályban meghatározott intézkedéseket, valamint kötelezi a jogsértőt a jogsértő állapot megszüntetésére,

17. vasúti közlekedési hatósági szempontú képviseletet biztosít a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvény szerinti vizsgálatok során a közlekedésbiztonsági szervnél,

18. végzi a vasúti ellenőrző-irányító alrendszert karbantartó szervezetek tanúsítását, engedélyezését,

19. végzi a vasúti rendszerek, alrendszerek létesítésével és használatbavételével kapcsolatos kockázatelemzés értékelését végző szervezetek kijelölését és időszakos ellenőrzését,

20. végzi a vasúti termékek megfelelőség értékelését végző szervezetek bejelentését, kijelölését és a kijelölését követő időszakos ellenőrzését, mint kijelölő szervezet,

21. végzi a vasúti rendszerek, alrendszerek létesítésével és használatbavételével kapcsolatos kockázatelemzés értékelését végző szervezetek kijelölését és időszakos ellenőrzését,

22. végzi a vasúti termékek megfelelőség értékelését végző szervezetek bejelentését, kijelölését és a kijelölését követő időszakos ellenőrzését, mint kijelölő szervezet,

23. végzi a vasúti tartályok megfelelőségértékelését, időszakos és soron kívüli vizsgálatát, üzemi vizsgálóhely felügyeletét ellátó vizsgáló szervezetek jóváhagyását és hatósági felügyeletét,

24. elsőfokú hatóságként jár el a biztonsági tanúsítvány, illetve vasútbiztonsági engedély kiállítására, megújítására, felfüggesztésére, módosítására, korlátozására és visszavonására vonatkozó ügyekben,[1176]

25. végzi a vasúti járművek karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítását és felügyeletét, valamint a vasúti járművek karbantartását és időszakos vizsgálatát végző szervezetek tevékenység és műszaki engedélyezését, továbbá a határmenetek szabályozását,[1177]

26. ellátja a RID hatálya alá tartozó tartály szakértők elismerésével, a Nemzetközi Vasúti Együttműködés Szervezete (a továbbiakban: OTIF) részére történő bejelentésükkel, a gumibélyegzőik és acél beütőbélyegzőik lenyomatának OTIF-nak történő továbbításával kapcsolatos feladatokat,

27. ellátja a fék- és egyéb vasútüzemi célt szolgáló tartály szakértők elismerésével kapcsolatos feladatokat,

28. rendszeresen ellenőrzi a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók képzésére és vizsgáztatására vonatkozó rendelkezések munkavállalók, vállalkozó vasúti társaságok, pályahálózat-működtetők, oktatók, vizsgabiztosok és képzőszervek által történő betartását,

29. végzi a képzési tevékenység folytatására irányuló bejelentések nyilvántartásba vételét, az alapképzés és az időszakos oktatás rendszeres ellenőrzését, az alapvizsga és az időszakos vizsga alapján a hatósági igazolás kiállítását,

30. továbbá rendszeresen ellenőrzi, hogy a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tevékenységet végző munkavállaló a jogszabályban előírt alapvizsgával és időszakos vizsgával rendelkezik-e,

31. felügyeli és ellenőrzi a vasúti járművezetők, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő szakmákban dolgozók egészségügyi vizsgálatát, képzését és vizsgáztatását,

32. ellátja a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő mozdonyvezető munkavállalók előzetes orvosi alkalmassági vizsgálatával kapcsolatos vasúti hatósági feladatokat,

33. nyilvántartásba veszi a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók alapképzését, valamint az időszakos oktatását végző szervezetek tevékenységére irányuló bejelentéseket,

34. jóváhagyja a vasúti társaságok vasúti közlekedés biztonságával, továbbá a vasúti forgalom lebonyolításával összefüggő vállalati utasításait,

35. vezeti a vasút szakmai oktatói és vasúti hatósági vizsgabiztosi névjegyzéket,

36. kinevezi a vasúti hatósági vizsgabiztosokat,

37. honosítja a külföldön szerzett vasúti képesítéseket,

38. kiadja az alapvizsga eredményéről szóló hatósági igazolást és vasúti járművezetői engedélyt,

39. bevonja, visszavonja, visszaadja a hatósági igazolást, a vasúti járművezetői engedélyt,

40. a Kormány által kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított ügyekben ellátja azokat a vasúti hatósági feladatokat, amelyeket a kiemelt jelentőségű üggyé történő nyilvánítást tartalmazó kormányrendelet a hatáskörébe utalt,

41. végzi a nemzeti szabályok feltöltését, kezelését az Európai Vasútügynökség adatbázisában (RDD),

42. végzi az ÁME-k és biztonsági adatok feltöltését, kezelését az Európai Vasútügynökség adatbázisában (ERADIS), bb) szakhatósági feladatai körében eljár azon ügykörökben, ahol a jogszabály szakhatóságként jelöli ki.

43. végzi a közlekedési létfontosságú vasúti rendszerek és létesítmények kijelölő hatósági és helyszíni ellenőrzést lefolytató szervként ellátandó feladatait,[1178]

44. országos illetékességi területen eljárva, hatáskörben ellenőrzési terv alapján vagy ad hoc jelleggel hatósági ellenőrzést folytat le, szakterületét érintő rendkívüli események során azzal kapcsolatban közreműködik.[1179]

45. ellátja a Vasúti Műszaki Bizottságról, a vasúti műszaki előírások és a szakmai állásfoglalások kidolgozásával és kiadásával összefüggő hatósági feladatokat.[1180]

c) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. részt vesz a vasúti közlekedési szakbizottságok tevékenységében, az európai uniós forrásokból finanszírozott projektek megvalósítására irányuló pályázatok kidolgozásában, megvalósításában, a nemzetközi konferenciákon, szemináriumokon,

2. vasútbiztonsági és interoperabilitási ügyekben együttműködik az Európai Unió tagállamainak biztonsági és vasúti hatóságaival,

3. részt vesz az Európai Unió Vasúti Ügynöksége, az Európai tagállamok Biztonsági Hatóságainak Szövetsége (ILGGRI) munkájában,

4. ellátja az Európai Unió Vasúti Ügynöksége, a tagállamok biztonsági hatóságai felé a vasútbiztonsággal kapcsolatos feladatokat mint Biztonsági Szervezet (NSA), e körben a Vasúti Hatósági Főosztály vezetője jogosult az NSA vezető cím használatára.[1181]

5. ellátja az Európai Unió Vasúti Ügynöksége felé a karbantartásért felelős szervezetekkel kapcsolatos feladatokat, mint a tagállam által erre bejelentett szervezet,

6. ellátja az Európa Bizottság felé a NANDO szervezettel történő kapcsolattartási feladatokat a bejelentett szervezetek kijelölési és ellenőrzési feladatainak végrehajtásával kapcsolatban.

7. ellátja a nemzeti végrehajtási tervek elkészülésének koordinációját a közlekedéspolitikáért felelős államtitkár részére aláírás céljából történő felterjesztés érdekében.[1182]

d) Egyéb feladatai körében

1. a honlapra feltöltés céljából felelős a főosztály feladatkörébe tartozó hirdetmények továbbításáért, valamint felel ezek szakmai tartalmáért és naprakészségéért,

2. jogszabályi előírás, továbbá megkeresés esetén szakvéleményt ad az országos, helyi, térségi és sajátcélú vasutak infrastruktúráját érintő kérdésekben,

3. vasúti szempontból véleményezi a területfejlesztési koncepciókat, programokat, valamint a településrendezési terveket,

4. végzi a hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben a hatósági eljárások díjbevételeinek és bírságbevételeinek beazonosítását,

5. A Hatósági Koordinációs Főosztállyal együttműködve közreműködik a szakterületi tevékenységet érintő közlekedési hatósági informatikai rendszer működésével összefüggésben felmerülő döntések meghozatalában, az azzal kapcsolatos adatszolgáltatások teljesítésében,

6.[1183]

I.6.8.3.8. Hajózási Hatósági Főosztály

A Főosztály feladatai a) Kodifikációs feladatai körében

1. közreműködik a víziközlekedéssel kapcsolatos jogszabálytervezetek véleményezésében, javaslatot tesz azok módosítására,

2. szakmai támogatást nyújt a Légi- és Víziközlekedési Főosztály számára a közlekedési alágazatra vonatkozó nemzetközi, európai uniós, valamint hazai jogszabályok tervezetének véleményezésében, a szükséges szakértői egyeztetéseken való képviseletben.

b) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

ba) Hatósági feladatai körében

1. engedélyezi és ellenőrzi az országos közforgalmú kikötők vagy azokhoz kapcsolódó hajózási létesítmények, a vám- és határkikötők létesítését, használatbavételét, fennmaradását, üzemben tartását, valamint megszüntetését,[1184]

2. jóváhagyja az országos közforgalmú kikötők vagy azokhoz kapcsolódó hajózási létesítmények, a vám- és határkikötők üzemeltetési szabályzatait,

3. feladatai keretében hajózási bírságot szab ki,

4. a Kormány által kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított ügyek vonatkozásában ellátja azokat a hatósági feladatokat, amelyeket a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítást tartalmazó kormányrendelet a hatáskörébe utalt,

5. ellátja az úszólétesítmények megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító elismert szervezetek elismerését megalapozó javaslathoz az elismerést kérelmező szervezet auditálásával, továbbá az elismerést elnyert szervezet tevékenységének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,

6. ellátja az úszólétesítmények megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító kijelölt szervezetek kijelölését megalapozó javaslathoz a kijelölést kérelmező szervezet auditálásával kapcsolatos feladatokat,

7. kiadja a víziút korlátozott jellemzői következtében szükséges átmeneti közlekedési rend, továbbá az egyes vízterületek közlekedési rendjének a Hajózási Szabályzatban nem érintett helyi szabályainak megállapításával kapcsolatos hajósoknak szóló hirdetményt,

8. eljár a hajóút kijelölésével és kitűzésével való egyetértéssel, továbbá a víziközlekedés irányítására szolgáló jelek ezzel összefüggő elhelyezésének elrendelésével kapcsolatos ügyekben,

9. eljár a víziútfenntartási terv jóváhagyásával kapcsolatos ügyekben,

10. ellátja a víziközlekedési szakterületet érintő, szakértői nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatokat,

11. kezeli a hazai, európai uniós és nemzetközi társhatóságok, szervezetek, ügyfelek adatcsere- és adatszolgáltatási kérelmeit,

12. eljár az úszólétesítményen fedélzeti és gépüzemi szolgálatot ellátó, valamint a kedvtelési céllal közlekedő úszólétesítmény vezetőjének és a hajózási üzemeltetési vezető képesítésével kapcsolatos ügyekben,[1185]

13. eljár a hajózásbiztonsági ellenőri képesítéssel kapcsolatos ügyekben,

14. vezeti a révkalauzok nyilvántartását,

15.[1186]

16. eljár a hajózási képesítések elismerésével és honosításával kapcsolatos ügyekben,

17. elbírálja a hajózási gyakorlati idő mérséklésére vonatkozó kérelmeket,

18. vezeti a hajózási képesítések megszerzésére felkészítő jóváhagyott képzésekkel kapcsolatos nyilvántartást,

19. vezeti a hajózási képesítő vizsgákkal, képesítésekkel és képesítő okmányokkal kapcsolatos nyilvántartást,

20. vezeti a hajózási képesítések megszerzésére felkészítő képzések oktatóinak névjegyzékét,

21. vezeti a hajózási képesítő vizsgák vizsgabiztosainak névjegyzékét,

22. eljár a hajózási képesítések bevonásával és a jogosultság gyakorlásától való eltiltással kapcsolatos ügyekben,

23. eljár a hajózási képzésekkel kapcsolatos jóváhagyási ügyekben,

24. biztosítja a jóváhagyott hajózási képzések ellenőrzését és szakfelügyeletét,

25. felügyeli és ellenőrzi a hajózási képesítési vizsgákat,

26. részt vesz a veszélyes áruk belvízi szállításával kapcsolatos és más egyéb hajózási képesítések ellenőrzésében,

27. részt vesz a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök víziúttal érintett település esetében történő egyeztetési eljárásaiban,

28. eljár a tengerész munkaközvetítők, a tengerész kölcsönbeadók nyilvántartásával és tevékenységének ellenőrzésével, valamint a tevékenységét érintő panaszokkal kapcsolatos ügyekben,

29. elrendeli elemi csapás vagy egyéb veszély esetén az úszólétesítmények ideiglenes igénybevételét,

30. felkéri Magyarország konzuli tisztviselőjét a hajóokmányok érvényességének ideiglenes meghosszabbítására,

31. engedélyezi a nemzeti víziút használatát idegen állam lobogója alatt közlekedő úszólétesítmény részére,

32. közreműködik a hajóút kitűzésének engedélyezési eljárásában, és ellenőrzi a jogszabály által víziútnak nyilvánított vízterületeket,[1187]

33. ellátja az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellegének igazolásával, az igazolást tartalmazó hatósági bizonyítvány kiállításával kapcsolatos feladatokat,

34. eljár a tengeri hajók munkavédelmi követelményeit tartalmazó szabályzat jóváhagyásával és a tengerészeti munkaügyi bizonyítvány kiállításával kapcsolatos ügyekben.

35. eljár a víziközlekedés alágazatba tartozó létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosítása, kijelölése, kijelölésének visszavonása és védelme tekintetében ágazati kijelölő hatóságként és helyszíni ellenőrzést lefolytató szervként,[1188]

36. országos illetékességi területen eljárva, hatáskörében ellenőrzési terv alapján vagy ad hoc jelleggel hatósági ellenőrzést folytat le, szakterületét érintő rendkívüli események során azzal kapcsolatban közreműködik.[1189]

bb) Szakhatósági feladatai körében szakhatósági állásfoglalást ad ki

1. az ideiglenes határátkelőhely megnyitásakor, ha határkikötőt érint,

2. az országos közforgalmú kikötőkkel vagy azokhoz kapcsolódó hajózási létesítményekkel, valamint a vám- és határkikötőkkel kapcsolatos telekalakítási eljárásokban,

3. a Kormány által kiemelt jelentőségűvé nyilvánított - hatáskörébe tartozó - ügyekben,

4. a hatáskörébe tartozó területrendezési hatósági eljárásban,

5. az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárásban.

c) Egyéb feladatai körében

1. elősegíti a hajózási szakrendszerek fejlesztését,

2. személyes, telefonos és elektronikus ügyfélszolgálatot működtet,

3.[1190]

4. elősegíti a hajózási képesítések megszerzéséhez szükséges vizsgáztatás fejlesztését,

5.[1191]

6.[1192]

7.[1193]

8. a KAV Közlekedési és Alkalmassági Vizsgaközpont Nonprofit Kft. közreműködésével megszervezi a vizsgabiztosok és szakoktatók részére az időszakos továbbképzéseket,[1194]

9. a honlapra feltöltés céljából felelős a Főosztály feladatkörébe tartozó hirdetmények továbbításáért, valamint felel ezek szakmai tartalmáért és naprakészségéért,

10. a gazdálkodási szakterülettel együttműködve végzi a hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben a hatósági díjbevételek és bírságbevételek beazonosítását, valamint a számlák elkészítését,[1195]

11. részt vesz a hatáskörébe tartozó feladatokkal kapcsolatos nemzetközi szakértői munkában,

12. felkészül az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA) időszakonként esedékes szakterületi auditjaira és részt vesz az ügynökség által a hatáskörébe tartozó feladatokkal kapcsolatos továbbképzéseseken és szakmai egyeztetéseken,

13. felkészül a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló 1978. évi nemzetközi egyezmény (STCW) által előírt és időszakonként esedékes független ország értékelésre és részt vesz a nemzetközi szervezet által rendezett, a hatáskörébe tartozó feladatokkal kapcsolatos üléseken,

14. a Hatósági Koordinációs Főosztállyal együttműködik a szakterületét érintő közlekedési hatósági informatikai szakrendszerek működésével összefüggő döntések meghozatalában, az azzal kapcsolatos adatszolgáltatások teljesítésében.

I.6.8.3.9. Közúti Jármű Hatósági Főosztály[1196]

I.6.8.3.10. Közúti Gépjármű-közlekedési Hatósági Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Funkcionális feladatai körében

1. ellátja közúti és telephelyi ellenőrzések, valamint a járművizsgálatok technológiájának továbbfejlesztéséhez szükséges műszaki háttértevékenységet, technológiai leírásokat dolgoz ki az érintett szakterületek számára,

2. ellátja a járművizsgálatok során használt informatikai program szakmai támogató helpdesk tevékenységét, a műszaki vizsgálatokkal kapcsolatos hatósági eljárások tekintetében kockázatértékelő rendszert működtet,[1197]

3. szakmai irányítási jogkörhöz és a technológiai fejlesztési tevékenységhez kapcsolódóan a miniszter nevében a gépjárműfenntartó szervezetek, a műszaki vizsgáló állomások és műszaki vizsgabiztosok tevékenységének, a közúti közlekedésben részt vevők, valamint a közúti közlekedési szolgáltatást végzők ellenőrzése és azzal összefüggő jogkövetkezmények alkalmazása,

4. a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló rendelet alapján előkészíti a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításában közreműködő műszaki szakértők kijelölését, szervezi és végzi a szakértők szakmai felkészítését, műszaki szakértőként részt vesz a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításában eljáró hatóság munkájában,[1198]

5. végzi az ellenőrzési adatelemzések, ellenőrzési stratégia kidolgozását, a közúti és telephelyi ellenőrzési normatívák és azok szakmai tartalmának meghatározását,

6. kezdeményezi az első fokon eljáró hatóságnál alkalmazott vizsgálatok és ellenőrzések technológiai és ügyviteli módosítását,

7. vezeti és karbantartja az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 4. § (10) bekezdésében meghatározott típus-adatbázist,

8. tájékoztatást nyújt a hatóságok, állami szervezetek és ügyfelek által küldött megkeresésekkel kapcsolatban,

9. véleményezi a szakterülethez kapcsolódó jogszabálytervezeteket, előterjesztéseket, javaslatokat tesz a módosításokra a Hatósági Koordinációs Főosztály útján

10. elkészíti és kiadja a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének, továbbképzésének, utánképzésének tantervi vizsgakövetelményeit és az egyéb szakanyagokat,[1199]

11. részt vesz az intézményi keretben folyó közlekedésre nevelés irányításában, a közlekedést érintő ifjúságpolitikai és közművelődési feladatok ellátásában, a középfokú közlekedési szakképzés szakmai irányításában, fejlesztésben, a felnőttképzéssel összefüggő tevékenységek ellátásában,

12. ellátja a közúti közlekedési szakemberek jogszabályban meghatározott névjegyzékbe vételével kapcsolatos feladatokat,[1200]

13. kiírja az e-learning képzésben alkalmazható zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszerekhez és tananyagokhoz, illetőleg a járművezetési veszélyhelyzetek gyakorlására alkalmas szimulátor berendezések akkreditálásához szükséges pályázatokat.

14. végzi a vizsgálóállomások auditálását végző szervezet ellenőrzését, azzal összefüggő jogkövetkezmények alkalmazását,[1201]

15. közreműködik a szakterületéhez tartozó OSAP adatgyűjtések összeállításában,[1202]

16. véleményezi a szakterülethez kapcsolódó jogszabálytervezeteket, előterjesztéseket, javaslatokat tesz a módosításokra.[1203]

b) Koordinációs feladatai körében

1.[1204]

2. biztosítja a kormánytisztviselői, állami szolgálati jogviszony keretében műszaki vizsgabiztosi tevékenységet végző személyek továbbképzését,

3. véleményezi a muzeális minősítő bizottságban részt vevő szervezetek és a közlekedési hatóságok által tett, a muzeális minősítő bizottság szabályzatát érintő módosítási javaslatokat,

4. koordinálja a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének, továbbképzésének, utánképzésének és vizsgáztatásának szakmai, tartalmi és módszertani fejlesztését.

c) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. ellátja Magyarország tekintetében a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben a tagállam hatósága számára meghatározott feladatok tekintetében

1.1. a menetíró készülékkel foglalkozó fórum munkájában hazánkat képviselő személy kijelölésével,

1.2. a menetíró vezérképviseletek elismerésével,

1.3. a menetíró beépítését, javítását, vizsgálatát és illesztését végző szervezetekre és járműgyártókra vonatkozó nyilvántartással és adatkezeléssel,[1205]

1.4. a menetíró kibocsátásával, gyártásával, visszavonásával, nyilvántartásával, adatkezelésével és nemzetközi adatcseréjével,[1206]

1.5. a menetíró beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek engedélyezésével, nyilvántartásával és adatkezelésével kapcsolatos feladatokat,[1207]

2. vezeti és kezeli az alábbi országos névjegyzékeket, nyilvántartásokat, és gyakorolja a kapcsolódó hatásköröket:

2.1. műszaki vizsgabiztosi tevékenységet végző személyek nyilvántartása,

2.2. közúti ellenőrzést végző személyek nyilvántartása,

2.3. gépjármű-fenntartó szervezetek nyilvántartása,

2.4. központi bírságnyilvántartás,

2.5. vizsgabiztosi, a szakoktatói és az iskolavezetői névjegyzék,

2.6. engedélyezett képzőszervek nyilvántartása,

2.7. veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadók névjegyzéke,

2.8. a közúti szakértők nyilvántartása,

2.9. az engedélyezett vizsgahelyszínek nyilvántartása,

3. biztosítja és nyilvántartja a hatósági feladatok ellátásához szükséges - az alábbiakban felsorolt - speciális bélyegzőket, nyomtatványokat és eszközöket:

3.1. a járműmódszertani szakterülethez kapcsolódó nyomtatványok,

3.2. műszaki vizsgabiztosi és járműbontó bélyegzők,

3.3. hatósági alvázszámbeütő készletek,

3.4. AETR control bélyegzők és plombafogó betétek,

4. nyilvántartást vezet a járműfejlesztőkről és az autonóm járművek közúti tesztjeiről, elvégzi a tesztekhez kapcsolódó adatgyűjtéseket,

5. ellátja a közúti közlekedési szolgáltatási, a saját számlás áruszállítási, valamint a saját számlás személyszállítási tevékenységről szóló rendeletben meghatározott országos nyilvántartások vezetésével összefüggő hatósági feladatokat, valamint

5.1. a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. október 21 -i 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben,

5.2. a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló 2009. október 21 -i 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben,

5.3. az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet a módosításáról szóló 2009. október 21 -i 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben,

5.4. az autóbusszal végzett nemzetközi személyszállítás okmányaira vonatkozóan az 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról és a 2121/98/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. április 9-i 361/2014/EU bizottsági rendeletben,

5.5. a közúti fuvarozó vállalkozásokról vezetett országos elektronikus nyilvántartások összekapcsolására vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló 2010. december 16-i 1213/2010/EU bizottsági rendeletben,

5.6. a közúti fuvarozási vállalkozások nemzeti elektronikus nyilvántartásában rögzítendő adatokra vonatkozó minimális követelményekről szóló 2009. december 17-i 2009/992/EU bizottsági határozatban meghatározott országos nyilvántartások vezetésével összefüggő szakmai feladatokat,

6. ellátja a közúti járművezetők képzésének és utánképzésének engedélyezésével kapcsolatos feladatokat,

7. ellátja a közúti közlekedési szakemberek képzésének és továbbképzésének engedélyezésével kapcsolatos feladatokat,

8. ellátja a vizsgabiztosi, szakoktatói és iskolavezetői tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatósági feladatokat, ideértve a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének, továbbképzésének, utánképzésének, valamint a vizsgabiztosi, a szakoktatói és az iskolavezetői tevékenység hatósági ellenőrzéshez kapcsolódó bírságolását, országos illetékességgel

9. ellátja a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét a közúti szakértői tevékenység tekintetében,

10. akkreditálja az e-learning képzésben alkalmazható zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszereket és tananyagokat, illetőleg a járművezetési veszélyhelyzetek gyakorlására alkalmas szimulátor berendezéseket, továbbá előkészíti az ehhez szükséges pályázati kiírást,

11. ellátja a települések közúti járművezetői forgalmi vizsgahellyé nyilvánítását, vizsgaútvonalak, vizsgatermek, vizsgapályák alkalmassá nyilvánítását, a vizsgahelyszínek tárgyi feltételeinek előzetes engedélyezését, a tárgyi feltételek biztosításának ellenőrzését és az ellenőrzés következtében vizsgahelyszínek alkalmasságának felfüggesztését, visszavonását,

12. a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés m) pontja és (3) bekezdés c) pontja alapján honosítja a hatáskörébe tartozó képesítővizsgák, képesítések bizonylatait, okmányait,[1208]

13. országos illetékességi területen eljárva, hatáskörében ellenőrzési terv alapján vagy ad hoc jelleggel hatósági ellenőrzést folytat le, szakterületét érintő rendkívüli események során azzal kapcsolatban közreműködik.[1209]

14. országos lefedettséget biztosító műszaki vizsgálóállomás iránti kérelem elismerése iránti kérelmek elbírálásával, visszavonásával kapcsolatos eljárásokat folytat le,[1210]

15. a közúti járművek - ideértve a trolibuszokat is - típusbizonyítványaival, általános forgalomba helyezési, illetve sorozat forgalomba helyezési és átalakítási engedélyével, az egyedi és kis sorozatú gyártás útján létrehozott járművek előzetes összeépítési engedélyével és a hazai járműforgalmazók részéről a megfelelőségi nyilatkozat alapján történő forgalomba helyezéssel, továbbá a jármű megváltoztatására vonatkozó alkalmazási engedéllyel kapcsolatban[1211]

15.1. lefolytatja az engedélyezési, hozzájárulási eljárást, engedélyeket ad ki és von vissza,

15.2. műszaki adatlapokat bocsát ki,

15.3. végrehajtja a telephelyi ellenőrzéseket, szemléket,

15.4. megállapodásokat köt, illetve felmond a járműforgalmazókkal,

15.5. a jogszabályok megsértőivel szemben feladat- és hatáskörében lefolytatja a bírságolási eljárást,

16. a nem közúti mozgógépek beépítendő belsőégésű motorok típusjóváhagyásával kapcsolatban[1212]

16.1. lefolytatja az engedélyezési, hozzájárulási eljárást, engedélyeket ad ki és von vissza,

16.2. végrehajtja a telephelyi ellenőrzéseket, szemléket,

17. a közúti járműalkatrészek, járműtartozékok és járműtulajdonságok jóváhagyásának kiadásával, egyes pótalkatrészek és tartozékok minősítőjel-használatának engedélyezésével, valamint az alkalmazási engedély kiadásával kapcsolatban[1213]

17.1. lefolytatja az engedélyezési, hozzájárulási eljárást, engedélyeket ad ki és von vissza,

17.2. végrehajtja a telephelyi ellenőrzéseket, szemléket,

17.3. megtiltja termékek forgalmazását, elrendeli termékek megsemmisítését,

17.4. a jogszabályok megsértőivel szemben feladat- és hatáskörében lefolytatja a bírságolási eljárást,

17.5. a típusvizsgáló tanúsító szervezettel megköti a hatósági szerződést, valamint ellenőrzi a típusvizsgáló tanúsító szervezet tevékenységét, felügyeli a szolgáltatást, bírságot szab ki a közúti járművek típusjóváhagyásával kapcsolatos jogszabályok megsértőivel szemben,

17.6. feljogosítja a típusvizsgáló tanúsító szervezeteket, valamint az autóbusz-fenntartókat az emelt sebességhatárú autóbuszok vizsgálatára,

18. a kísérleti jármű, illetve kivételesen indokolt esetben egyéb járművek tekintetében a jogszabályi rendelkezések alóli eltérés, illetve felmentés engedélyezésével kapcsolatban[1214]

18.1. lefolytatja az engedélyezési, hozzájárulási eljárást, engedélyeket ad ki és von vissza,

18.2. végrehajtja a telephelyi ellenőrzéseket, szemléket,

19. Magyarország tekintetében a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben a tagállam hatósága számára meghatározott, a menetíró készülék, az adatrögzítő lap, valamint a tachográf-kártya jóváhagyási feladataival kapcsolatban[1215]

19.1. lefolytatja az engedélyezési, hozzájárulási eljárást, engedélyeket ad ki és von vissza,

19.2. végrehajtja a telephelyi ellenőrzéseket, szemléket,

19.3. a gépjármű-közlekedési műszaki (javítás, karbantartás, járműértékelés), környezetvédelem a közlekedésben, közúti szállítás, fuvarozás; közúti jármű-vizsgálat, közúti járműtervezés műszaki, közúti közlekedésbiztonsági műszaki (balesetelemzés), közúti közlekedési forgalmi, tároló és fenntartó létesítmények technológiai tervezése és fenntartása, mobil rakodógép, rakodásgépesítés szakterületeken, az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárásban az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellegének elbírálásához szakhatósági állásfoglalást ad ki,

19.4. nyilvántartást és műszaki adatbázist kezel a feljogosított típusvizsgáló tanúsító szervezetekről, valamint az emelt sebességhatárú autóbuszok vizsgálatára feljogosított autóbusz-fenntartókról,

19.5. nyilvántartja és közzéteszi a hatályos uniós jogszabályokban meghatározott, az új gépkocsik üzemanyagfogyasztási és kibocsátási adatait, összegyűjti a CO2-kibocsátás nyomonkövetési adatait és továbbítja az Európai Bizottság részére, továbbá gyűjti az üzemanyag-töltőállomásokra vonatkozóan a bejelentett adatokat, és ellátja az ezekkel kapcsolatos a tagállami bejelentési feladatokat,

19.6. végzi a járművek visszahívásával kapcsolatos hatósági feladatokat, a visszahívásokkal kapcsolatos adatokat rögzíti a RAPEX-ben,

19.7. országos illetékességi területen eljárva, hatáskörében ellenőrzési terv alapján vagy ad hoc jelleggel hatósági ellenőrzést folytat le, szakterületét érintő rendkívüli események során azzal kapcsolatban közreműködik,

19.8. eljár a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. február 5-i 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, a műszaki szolgálatok tevékenységével összefüggő pályázatok kiírása, a műszaki szolgálatok kijelölése, valamint a műszaki szolgálatokra vonatkozó hatósági feladatok ellátása során.

d) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. részt vesz az európai uniós tagsággal összefüggő közlekedési szakképzési feladatok, valamint a közúti járművezetői feladatok ellátásában,

2. előkészíti a következő adatszolgáltatásokat az Európai Unió részére:

2.1. adatszolgáltatás a Magyarországon honos vállalkozások által az európai uniós tagállamok területén különjárat és különcélú menetrend szerinti járat keretében végzett személyszállítási kabotázsról,

2.2. adatszolgáltatás a nemzetközi menetrend szerinti személyszállítás keretében végzett kabotázsengedélyek számáról,

2.3. adatszolgáltatás a kiadott közösségi engedélyek és hiteles másolatok számáról,

2.4. adatszolgáltatás az elvégzett közúti és telephelyi ellenőrzésekről,

3. részt vesz a bilaterális és multilaterális közúti ellenőrzések, az ECR rendezvények (csereprogram) munkaértekezletek szervezésében és bonyolításában.

4. részt vesz a Típusjóváhagyó Hatóságok Találkozója (TAAM) és a Típusjóváhagyó Hatóságok Szakértői Csoportja (TAAEG) munkájában.[1216]

e) Egyéb feladatai körében

1. felelős a főosztály feladatkörébe tartozó hirdetmények továbbításáért a honlapra és a központi elektronikus szolgáltató rendszerre feltöltés céljából, valamint felel ezek szakmai tartalmáért és naprakészségéért,

2. kivizsgálja a hatáskörébe tartozó ügyekben a közérdekű bejelentéseket és panaszokat, továbbá megteszi a szükséges intézkedéseket,

3. végzi a hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben a hatósági díjbevételek és bírságbevételek beazonosítását.

4. a Közúti Központi Információs Rendszer használó járműforgalmazók részére jogosultságokat biztosít, oktatásokat tart,[1217]

5. a Hatósági Koordinációs Főosztállyal együttműködik a szakterületét érintő közlekedési hatósági informatikai szakrendszerek működésével összefüggő döntések meghozatalában, az azzal kapcsolatos adatszolgáltatások teljesítésében.[1218]

I.6.8.3.11. Vasúti Igazgatási Szerv[1219]

A Főosztály feladatai

a) Funkcionális feladatai körében

1.[1220]

2.[1221]

3.[1222]

4.[1223]

5.[1224]

6.[1225]

7.[1226]

8. elkészíti a vasúti igazgatási ellenőrzési tervet, valamint ellenőrzési jelentést,

9. elkészíti, szükség szerint aktualizálja és közzéteszi a vasúti katasztrófa-balesetekre vonatkozó fedezeti összeghatárok kiszámításához alkalmazandó módszertant,

10. teljesíti a vasúti működési engedélyekkel kapcsolatos európai uniós, valamint a KSH részére teljesítendő, továbbá a vasúti közlekedéssel, valamint a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységekkel kapcsolatban előírt vasúti igazgatási szervi adatgyűjtési és adatszolgáltatási kötelezettségeket,[1227]

11. figyelemmel kíséri a vasúti közlekedési piac működését, az arra vonatkozó jogszabályokban, a vasúti igazgatási szerv határozataiban, valamint a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltak megtartását, és arról elemzést készít,

12. felügyeli a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztási folyamatát, részt vesz a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet által kezdeményezett egyeztetéseken,

13. részt vesz a kapacitás-elosztó szervezet által szervezett összehangolási eljárásban,

14. részt vesz a kapacitás-elosztó szervezettel, a pályahálózat-működtetőkkel és az érintett hozzáférésre jogosultakkal együtt a teljesítményösztönző rendszer tapasztalatainak értékelésében,

15. tárgyalást kezdeményez díjmegállapító szervezetnél a díjképzési rendszer elemeire vonatkozóan, felügyeli a díjképzési rendszer elemeivel kapcsolatban a kapacitásigénylő, a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet, a pályahálózat-működtető és a vasúti igazgatási szerv által kezdeményezett tárgyalásokat,

16. nyilvántartást vezet a Hálózati Üzletszabályzat mindenkor hatályos változatáról,

17. nyomon követi, elemzi és értékeli a vasúti közlekedési, valamint a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységek piacának fejlődését,

18. egyeztetést folytat a vasúti áru- és személyszállítási szolgáltatások igénybevevőinek képviselőivel a vasúti piacra vonatkozó álláspontjuk megismerése érdekében,

19. együttműködik a vasúti közlekedési hatósággal, a jogszabályban meghatározott esetekben ajánlásokkal látja el,

20. együttműködik a vasúti piac felügyeletével és a vasúti utasok jogainak védelmével kapcsolatban a Gazdasági Versenyhivatallal,

21. országos illetékességi területen eljárva, hatáskörében ellenőrzési terv alapján vagy ad hoc jelleggel hatósági ellenőrzést folytat le, szakterületét érintő rendkívüli események során azzal kapcsolatban közreműködik,[1228]

22. elkészíti, szükség esetén aktualizálja és közzéteszi a vasúti igazgatási szerv hatáskörébe tartozó ügyekben a kérelmek benyújtására, valamint a működési engedély kiadási feltételei fennállásának igazolására, valamint a felügyeleti díj alapját képező, belföldön fizetett hálózat-hozzáférési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére szolgáló formanyomtatványokat,

23. nyilvántartást vezet az ügyfelek által a vasúti igazgatási szerv hatáskörébe tartozó eljárásokban befizetett igazgatási szolgáltatási díjakról,

24. részt vesz a vasúti igazgatási szakterületet érintő jogszabályok szakmai előkészítésében.

b) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1.[1229]

2.[1230]

3.[1231]

4.[1232]

5.[1233]

6.[1234]

7.[1235]

8.[1236]

9.[1237]

10.[1238]

11. dönt a vasúti működési engedély, valamint az ideiglenes működési engedély kiadása, módosítása, felfüggesztése, visszavonása, a működési engedélyhez kötött tevékenység megkezdése határidejének meghosszabbítása tárgyában,

12. nyilvántartást vezet a vasúti működési engedélyekről,

13. ellenőrzi a működési engedély kiadása feltételeinek fennállását, a működési engedélyben foglaltaknak való megfelelést, valamint a jogszabályban meghatározott esetekben felülvizsgálja a működési engedélyt,

14. dönt a működési engedéllyel rendelkező vasúti társaságok adatmódosítási kérelme tárgyában,

15. dönt a működési engedélyhez nem kötött vasúti tevékenységek és pályahálózat-működtetés bejelentésének tudomásul vételéről,

16. nyilvántartást vezet a tudomásul vett bejelentéssel rendelkező szervezetekről, valamint a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző személyekről és szervezetekről,

17. vizsgálja a működési engedélyhez nem kötött vasúti tevékenység és pályahálózat-működtetés esetén a bejelentési kötelezettség teljesítését,

18. ellenőrzi a működési engedélyhez nem kötött vasúti tevékenységet és pályahálózat-működtetést végző szervezet kárfedezeti képességgel kapcsolatos feltételeknek való megfelelőségét, a feltételek nem teljesítése esetén dönt a tevékenység megtiltásáról,[1239]

19. tudomásul veszi az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes másik államban kiadott engedély alapján működő vasúti társaság Magyarország területén nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat igénybe vételével vasúti tevékenységet folytatni kívánó szervezet bejelentését,

20. kijelöli a térségi és elővárosi vasúti pályahálózatokat,

21. dönt a vasúti pályahálózat nyílt hozzáférés alóli mentesítésére irányuló kérelmekről,

22. a pályahálózat-működtető működésével kapcsolatban vizsgálja a függetlenségi feltételek érvényesülését,[1240]

23. ellenőrzi a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 79/B. § (1) bekezdésében meghatározottakat a vasúti piacfelügyeleti tevékenysége keretében,

24. ellenőrzi, hogy a hálózati üzletszabályzat nem tartalmaz-e diszkriminatív rendelkezéseket vagy nem ruházza-e fel a pályahálózat-működtetőt olyan mérlegelési jogkörrel, amelyet fel lehetne használni a kapacitásigénylőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetésre,

25. ellenőrzi a Vtv. 67/L. §-a szerinti foglalási díj tekintetében a hálózati üzletszabályzatban azon feltételek meglétét, amelyek alapján megállapítható a kiosztott menetvonalak kihasználásának elmulasztása, valamint azt, hogy e feltételek nem valósítanak-e meg hátrányos megkülönböztetést,

26. meghatározza a kiszolgáló létesítményekben nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint e szolgáltatások nyújtása iránti kérelem kiszolgáló létesítmény üzemeltetője általi elbírálásának határidejét,

27. dönt a kiszolgáló létesítményekre vonatkozó kapacitásigényekkel kapcsolatban az igények kielégíthetetlensége és működőképes alternatíva hiánya esetén,

28. dönt a kiszolgáló létesítményekhez és a vasúthoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzáférésről szóló 2017/2177/EU bizottsági végrehajtási rendelet 2. cikke szerinti mentességi kérelmekről, valamint a mentességek visszavonásáról,

29. lefolytatja a Vtv. 85/B. § (3) bekezdésében és 85/E. § (3) bekezdésében meghatározott eljárást,

30. ellenőrzi a pályahálózat-működtetők, a kiszolgáló létesítmény üzemeltetői, valamint a vállalkozó vasúti társaságok számviteli elkülönítésre vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését,

31. ellenőrzi a vasúti hálózat-hozzáférési díjrendszer keretében alkalmazott díjak, kedvezmények és felárak jogszabályi előírásoknak való megfelelőségét, alkalmazásuk feltételeit,

32. ellenőrzi a piaci szegmensek listáját a vasúti hálózat-hozzáférési díjrendszer kereteiről, valamint a hálózat-hozzáférési díjak képzésének és alkalmazásának alapvető szabályairól szóló rendeletben meghatározottak szerint,

33. ellenőrzi a Díjképzési Módszertanban meghatározott adatgyűjtés és költségfelosztás megfelelőségét,

34. ellenőrzi a hálózat-hozzáférési díjak meghatározásához felhasznált költségek és ráfordítások indokolt költségek körébe tartozását és indokoltságát,

35. vizsgálja a kiszolgáló létesítményekben felszámított díjak ésszerű nyereségtartalmát,

36. dönt a Vtv. 67/C. § (1) bekezdése szerinti díj további felszámításának jóváhagyása iránti kérelemről,

37. ellenőrzi a környezetvédelmi díjakból befolyó bevételeknek a Vtv. 67/C. § (4) bekezdése szerinti felhasználását,

38. dönt az integrált vasúti társaság belső megállapodásának jóváhagyásáról, ellenőrzi az abban foglaltak megtartását,

39. dönt a vasúti pályahálózat működtetője, továbbá a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet, valamint a hozzáférésre jogosult közötti keretmegállapodás jóváhagyása, valamint a keretmegállapodás egyoldalú módosításához való előzetes hozzájárulás iránti kérelemről,

40. dönt a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról szóló keretmegállapodásokra vonatkozó eljárások és kritériumok megállapításáról szóló 2016/545/EU bizottsági végrehajtási rendelet 10. cikk (2) bekezdésében szereplő, a keretmegállapodások és a menetvonal-kérelmek értékelésére szolgáló kritériumok kiegészítésének és súlyozásának jóváhagyására irányuló kérelmekről,

41. dönt a keretszerződésben, illetve a hálózat-hozzáférési szerződésben a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaktól történő eltéréshez való hozzájárulásra irányuló kérelemről,

42. dönt a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet és a vasúti társaság, valamint annak kapcsolt vállalkozása közötti jogviszony létesítéséhez való előzetes hozzájárulás iránti kérelemről,

43. eljár a Vtv. 79/B. §-a szerinti jogvitás eljárásban,

44. ellenőrzi a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogaira vonatkozó jogszabályi és üzletszabályzati rendelkezéseknek a vasúti társaságok, valamint a közlekedésszervezők általi megtartását,

45. elbírálja az utasok által a vasúti társaságok és a közlekedésszervezők panaszkezelésének igénybevétele után benyújtott, a vasúti személyszállítással kapcsolatban az Sztv. 18. § (1) bekezdése szerinti panaszokat,

46. dönt a vasúti társaságok személyszállítási üzletszabályzatának, valamint a közlekedésszervezők üzletszabályzatának vasúti közlekedést érintő részei jóváhagyására irányuló kérelmekről,

47. a vasúti közlekedéssel összefüggő jogsértés megállapítása esetén piacfelügyeleti vagy utasjogi szankciókat alkalmaz,

48.[1241]

49. vizsgálja a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlya veszélyeztetését,

50. dönt az Sztv. 48. §-a alapján a vasúti közszolgáltatást végző vasúti társaságot a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésben rögzített kötelezettségek ellentételezésének biztosítása érdekében megillető pénzügyi ellentételezésről,

51. ellenőrzi a vasúti piacfelügyeleti díj megfizetésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítését, szükség esetén megállapítja a fizetési kötelezettséget, túlfizetés esetén rendelkezik a különbözet jóváírásáról,

52. ellátja a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységek bejelentésének tudomásulvételével, az e tevékenységet végző személyek és szervezetek felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos kormányrendeletben meghatározott részletes szabályoknak való folyamatos megfelelés ellenőrzésével, e tevékenységek megtiltásával kapcsolatos feladatokat, dönt a bejelentésre vonatkozó követelményeket nem teljesítő személyre vagy szervezetre vonatkozóan bírság kiszabása tekintetében.[1242]

c) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1.[1243]

2.[1244]

3. együttműködik a más államok nemzeti vasúti igazgatási és utasjogi szerveivel, valamint engedélyező hatóságaival, részt vesz a vasúti igazgatási szervek hálózatának munkájában,

4. részt vesz a vasúti igazgatási szerveknek a pályahálózat-működtetők együttműködésének, valamint a vasúti árufuvarozási korridoroknak a felügyeletét érintő, továbbá a nemzetközi személyszállítási szolgáltatásokra vonatkozó eljárásokkal kapcsolatos kooperációjában, szükség esetén konzultál az érintett vasúti igazgatási szervekkel és adatot szolgáltat számukra,

5. együttműködik az Európai Bizottsággal és az Európai Unió Vasúti Ügynökségével,

6. részt vesz az Európai Bizottság felkérésére a 2012/34/EU irányelv III. melléklete módosítása előkészítésében,

7. részt vesz az Európai Bizottság felkérésére az Európai Bizottságnak a vasúti piac nyomon követésére vonatkozó feladatában,

8. részt vesz az Európai Bizottság felkérésére az Európai Bizottságnak a teljesítményösztönző rendszerben meghatározott késési kategóriák és alkategóriák módosításaira vonatkozó feladatában.

d) Egyéb feladatai körében végzi a hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben a hatósági díjbevételek és bírságbevételek beazonosítását.

I.6.8.3.12. Közúti Közlekedési Ellenőrzési Főosztály

A Főosztály feladatai

a) Funkcionális feladatai körében

1. gondoskodik a közúti ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos ügyeleti tevékenységről, vezeti az ügyeleti naplót,

2. részt vesz a szakterületet érintő jogszabályok előkészítésében,

3. gondoskodik a Nemzeti Tengelysúlymérő rendszerhez kapcsolódó ellenőrzési tevékenységek helpdesk feladatainak ellátásáról.

4. működteti a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló kormányrendelet szerinti elektronikus fuvarregisztrációs rendszert,[1245]

5. az Sztv. 41. § (1) és (2) bekezdésében szereplő nemzetközi menetrend szerinti személyszállítási engedélyekkel, valamint a nemzetközi közúti áruszállítási engedélyekkel, a nemzetközi szerződések szerint engedélyköteles személyszállítási tevékenységet végző autóbuszok járati engedélyeivel és a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája (Conférence Européenne des Ministres des Transport, a továbbiakban: CEMT) által létrehozott közlekedési engedélyekkel kapcsolatban[1246]

5.1. ügyfélszolgálatot és pénzkezelő helyet működtet,

5.2. engedély-nyilvántartási, pénzkezelési és számviteli feladatokat lát el,

6. figyelemmel kíséri az autóbuszos személyszállítási szolgáltatási piac működését,[1247]

7. elkészíti az autóbuszos piacfelügyeleti és utasjogi ellenőrzési tervet,[1248]

8. elemzi a 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, az Sztv.-ben, továbbá az autóbuszos személyszállítási szolgáltatásnak a 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben nem szabályozott részletes feltételeire, valamint a 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak alóli mentességekre, a közúti személyszállítási üzletszabályzatra, továbbá annak jóváhagyására vonatkozó szabályokat tartalmazó kormányrendeletben, az autóbuszos személyszállító szolgáltatók személyszállítási üzletszabályzatában és a közlekedésszervezők személyszállítási üzletszabályzatában foglaltak megtartását,[1249]

9. együttműködik a közúti gépjármű-közlekedési hatóságokkal, a személyszállítási tevékenységi engedélyekkel és a járati engedélyekkel kapcsolatban,[1250]

10. részt vesz az autóbuszos piacfelügyeleti és utasjogi szakterületet érintő jogszabályok szakmai előkészítésében,[1251]

11. együttműködik az autóbuszos piac felügyeletével és az autóbuszos utasok jogainak védelmével kapcsolatban a Gazdasági Versenyhivatallal,[1252]

12. elkészíti, szükség esetén aktualizálja és közzéteszi az autóbuszos utaspanaszok benyújtását segítő formanyomtatványt.[1253]

b) Koordinációs feladatai körében a Közúti Gépjármű-közlekedési Hatósági Főosztállyal együttműködve szakmai egyeztetéseket szervez.

c) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. ellátja a közúti árufuvarozási és személyszállítási tevékenység Kormány által meghatározott célzott ellenőrzését, ennek keretében jogosult a Kkt. 20. § (1) bekezdésében és 33/A. § (1) bekezdésében foglaltak - közlekedési hatósági hatáskörbe utalt - ellenőrzésére, továbbá közúti és telephelyi ellenőrzést végezni országos illetékességgel, az ellenőrzés eredményeként jogosult a jogszabályban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazni,

2. ellátja a Kkt. 21. § (1) d) és i) pontjaiban foglalt magatartások ellenőrzését, továbbá lefolytatja az ezzel összefüggő első fokú bírságolási eljárásokat.

d) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. képviseletet lát el nemzetközi szakmai szervezetekben,

2. szakmai anyagokat készít a nemzetközi közúti közlekedéssel kapcsolatos vegyes bizottsági tárgyalások előkészítéséhez, a tárgyalásokon részt vesz,

3. előkészíti a szakterületét érintő nemzetközi adatszolgáltatásokat,

4. részt vesz a bilaterális és multilaterális közúti ellenőrzéseken, részt vesz az ECR rendezvények (csereprogram) munkaértekezletek szervezésében és bonyolításában.

5. az Sztv. 41. § (1) és (2) bekezdésében szereplő nemzetközi menetrend szerinti személyszállítási engedélyekkel, valamint a nemzetközi közúti áruszállítási engedélyekkel, a nemzetközi szerződések szerint engedélyköteles személyszállítási tevékenységet végző autóbuszok járati engedélyeivel és a CEMT által létrehozott közlekedési engedélyekkel kapcsolatban[1254]

5.1. lefolytatja az engedélyezési, hozzájárulási eljárást, engedélyeket ad ki és von vissza,

5.2. végrehajtja a közúti és telephelyi ellenőrzéseket,

6. az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. október 21-i 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, az autóbusszal végzett nemzetközi személyszállítás okmányaira vonatkozóan az 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról és a 2121/98/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 9-i 61/2014/EU bizottsági rendeletben meghatározott hatósági feladatok ellátása során[1255]

6.1. lefolytatja az engedélyezési, hozzájárulási eljárást, engedélyeket ad ki és von vissza,

6.2. végrehajtja a telephelyi ellenőrzéseket, szemléket,

7. gyakorolja az Sztv. 41. § (1) és (2) bekezdése szerinti engedélyekkel, valamint a nemzetközi közúti áruszállítási engedélyekkel, a nemzetközi szerződések szerint engedélyköteles személyszállítási tevékenységet végző autóbuszok járati engedélyeivel és a CEMT által létrehozott közlekedési engedélyekkel kapcsolatos hatásköröket, végzi a CEMT engedély pályázatokkal kapcsolatos feladatokat,[1256][1257]

8. ellenőrzi az autóbuszos személyszállítási működési engedélyhez kötött tevékenység végzésével, az autóbuszos személyszállítási szolgáltatási piac működésével kapcsolatos jogszabályok megtartását,[1258]

9. az autóbuszos személyszállítási működési engedélyhez kötött tevékenység végzésével kapcsolatos kötelezettségek súlyos és ismétlődő megszegése esetén vagy az utasok jogaira vonatkozó kötelezettségek súlyos és ismétlődő megszegése esetén kezdeményezi a működési engedély felfüggesztését vagy visszavonását,[1259]

10. felügyeli az autóbuszos személyszállítási szolgáltatást igénybe vevő, vagy igénybe venni szándékozó utasok jogaira vonatkozó rendelkezéseknek a szolgáltatók, valamint a közlekedésszervezők általi megtartását,[1260]

11. elbírálja az autóbuszos személyszállítási szolgáltatók és közlekedésszervezők panaszkezelésének igénybevétele, vagy annak megkísérlése után hozzá benyújtott panaszokat,[1261]

12. jóváhagyja az autóbuszos személyszállítási szolgáltatást végző társaságok személyszállítási üzletszabályzatát, valamint a közlekedésszervezők üzletszabályzatát az autóbuszos közlekedést érintő részek tekintetében,[1262]

13. ellenőrzi a 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, az Sztv.-ben, továbbá az autóbuszos személyszállítási szolgáltatásnak a 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben nem szabályozott részletes feltételeire, valamint a 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak alóli mentességekre, a közúti személyszállítási üzletszabályzatra, továbbá annak jóváhagyására vonatkozó szabályokat tartalmazó kormányrendeletben, az autóbuszos személyszállító szolgáltatók személyszállítási üzletszabályzatában és a közlekedésszervezők személyszállítási üzletszabályzatában foglaltak megtartását,[1263]

14. hivatalból vagy kérelemre az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatásokkal kapcsolatban piacfelügyeleti eljárást folytat le,[1264]

15. az autóbuszos közúti személyszállítással összefüggő jogsértés megállapítása esetén piacfelügyeleti vagy utasjogi szankciókat alkalmaz,[1265]

16. az autóbusszal közlekedő utasok széles körét érintő jogsértés esetén hivatalból hatósági eljárást folytat le,[1266]

17. ellenőrzi az autóbuszos piacfelügyeleti díj megfizetésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítését, szükség esetén megállapítja a fizetési kötelezettséget, túlfizetés esetén rendelkezik a különbözet jóváírásáról,[1267]

18. együttműködik az autóbuszjáratok engedélyezése területén az uniós és egyéb európai államok minisztériumaival, hatóságaival,[1268]

19. ellátja az autóbusszal közlekedő utasok jogairól és a 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. február 16-i 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott nemzeti végrehajtó szervi feladatokat,[1269]

20. együttműködik a más EGT államok nemzeti autóbuszos utasjogi szerveivel, valamint az Európai Bizottsággal.[1270]

e) Egyéb feladatai körében

1. végzi az ellenőrzési adatelemzések, ellenőrzési stratégia kidolgozását, a közúti és telephelyi ellenőrzési normatívák meghatározását,

2. kivizsgálja a hatáskörébe tartozó ügyekben a közérdekű bejelentéseket és panaszokat,

3. végzi a hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben a hatósági díjbevételek és bírságbevételek beazonosítását,

4. biztosítja a társfőosztályok számára a szakterületével kapcsolatos statisztikai adatszolgáltatásokat,

5. a Hatósági Koordinációs Főosztállyal együttműködve közreműködik a szakterületének tevékenységét érintő közlekedési hatósági informatikai szakrendszer működésével összefüggően felmerülő döntések meghozatalában, azzal kapcsolatos adatszolgáltatások teljesítésében.

I.6.8.3.13. Légügyi Hatóság Vezetője[1271]

1. összehangolja, koordinálja, irányítja, felügyeli - egyedi közhatalmi aktusokra nem kiterjedően - a légiközlekedési hatósági feladatokat ellátó főosztályok tekintetében a jelen SZMSZ szerinti kodifikációs, funkcionális, koordinációs és egyéb feladatai körében ellátott tevékenységet,

2. jogosult a légügyi hatóság vezetője (Head of Civil Aviation Authority) elnevezés használatára, egyúttal képviseli a légiközlekedési hatóság közös érdekeit a hazai, valamint a nemzetközi szervezetekkel - különös tekintettel az ICAO, az EASA, valamint az Európai Szervezet a Légiközlekedés Biztonságáért (Eurocontrol) - való kapcsolattartásban,

3. írásban kijelöli az ICAO, valamint az EASA nemzeti koordinátorait.

4. jóváhagyja az éves LSSIP (Local Single Sky Implementation Plan) jelentést.[1272]

I.6.9.[1273]

I.6.10. A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységek[1274]

I.6.10.0.1. Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkári Kabinet[1275]

a) Funkcionális feladatai körében

1. ellátja az államtitkár tevékenységéhez kapcsolódó titkársági, ügyviteli feladatokat, szervezi az államtitkár hatáskörében tartott ügyek előkészítését, véleményezi az intézkedéseket,

2. figyelemmel kíséri és koordinálja az államtitkár felügyelete alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét, ügyintézését,

3. nyilvántartja, előkészíti, összehívja, megszervezi az államtitkár feladatkörébe tartozó egyeztetéseket, vezetői értekezleteket, szervezi és nyilvántartja az államtitkár hivatalos programjait és sajtószerepléseit,

4. elbírálja szakmai és pénzügyi szempontból a GFA terhére az OFA Nonprofit Kft. részére nyújtandó támogatási kérelmeket és miniszteri döntésre felterjeszti, továbbá ezen szerződéstervezeteket elkészíti, a beszámolókat szakmai és pénzügyi szempontból ellenőrzi,

5. ellátja a szakmai kezelésébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos szakmai kezelői feladatokat.

b) A Kiemelt Programok Osztály útján

1. ellátja a feladatkörébe utalt európai uniós programok fenntartásával kapcsolatos feladatokat,

2. nyomon követi a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár által felügyelt, a GINOP 5. prioritása által finanszírozott kiemelt európai uniós programok tekintetében a projekt szinten rögzített szakmai elvárások teljesülését.

I.6.10.0. 2. NFA Pénzügyi Főosztály[1276]

I.6.10.1. A munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

I.6.10.1.1. Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

A Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság segíti a munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár tevékenységének ellátását, ennek keretében ellátja az 1. melléklet 106. §-ában rögzített titkársági feladatokat, továbbá funkcionális feladatai körében

1. szervezi a helyettes államtitkár hatáskörébe tartozó ügyek előkészítését, véleményezi az intézkedéseket, ellátja az ügyviteli feladatokat,

2. figyelemmel kíséri és koordinálja a helyettes államtitkár felügyelete alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét, ügyintézését.

I.6.10.1.2. Munkaerőpiaci Stratégiai Főosztály[1277]

A Főosztály feladatai

1. közreműködik a Kormány foglalkoztatáspolitikai stratégiájának kidolgozásában,

2. részt vesz az álláskeresési ellátásokhoz, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokhoz, a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokhoz kapcsolódó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítésében,[1278]

3. feladat- és hatáskörébe tartozó hazai finanszírozású országos munkaerőpiaci programokat dolgoz ki, irányítja azok végrehajtását,[1279]

4. kidolgozza és gondozza a feladat-és hatáskörébe tartozó hazai finanszírozású országos munkaerőpiaci programokra, a súlyosan hátrányos helyzetű személyekre, a közfoglalkoztatottak elhelyezkedési juttatására vonatkozó módszertani útmutatókat,[1280]

5.[1281]

6. részt vesz a GFA foglalkoztatási alaprész központi és decentralizált kerete arányának meghatározásában, a decentralizálás elveinek kidolgozásában, valamint javaslatot tesz a központi keret felhasználására,[1282]

7. ellátja a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal és hazai finanszírozású programokkal kapcsolatos szabályozási és monitoring feladatokat,[1283]

8. előkészíti a minimálbér és a garantált bérminimum megállapításáról szóló előterjesztést,

9. javaslatokat dolgoz ki a versenyszféra makroszintű bértárgyalásain a versenyszféra keresetalakulására és a legkisebb munkabérek meghatározására vonatkozó kormányzati tárgyalási pozíciókra,

10. figyelemmel kíséri a keresetalakulást, a regisztrált kollektív bérmegállapodásokat, a szakszervezetek és a munkavállalók várakozásait, prognosztizálja az éves keresetnövekedést, közreműködik a közszféra bérpolitikájának kialakításában,

11. működteti a Versenyszféra és Kormány állandó Konzultációs Fórumát (VKF), az OKÉT-ot, valamint a KOMT-ot,

12. ellátja a jogszabályok által meghatározott nyilvántartások vezetésével kapcsolatos, valamint a munkaügyi szervezet központi informatikai rendszere adatbázisán alapuló statisztikai feldolgozási, elemzési és tájékoztatási feladatokat,

13. közreműködik különböző két- és többoldalú együttműködésekben, nemzetközi szervezetek munkájában, teljesíti nemzetközi kötelezettségeit (különösen az ILO, az OECD, az Európai Unió és a WAPES részére),

14. ellátja a kormányzati társadalmi felelősségvállalási (CSR) stratégia megalkotásával, megvalósításával, koordinálásával és monitorozásával kapcsolatos feladatokat, valamint gondoskodik a feladatok végrehajtásával kapcsolatos jelentéstételi kötelezettség teljesítéséről.

15. ellátja a munkaerő szabad áramlásával kapcsolatos általános feladatokat,[1284]

16. ellátja a közalkalmazotti területen működő szakszervezetek reprezentativitásának megállapításával, valamint az Országos Reprezentativitást Megállapító Bizottság munkájával kapcsolatos kormányzati feladatokat,[1285]

17. működteti a Munkaügyi Kapcsolatok Információs Rendszert, kialakítja a kollektív munkajogi érdekviták és békéltetés esetén a kollektív munkaügyi jogviták szakmailag független támogató rendszerét, továbbá koordinálja az alternatív vitarendezési szolgáltatás működését, működteti a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálatot,[1286]

18. ellátja a kollektív szerződések ágazatra történő kiterjesztésére, valamint a kiterjesztés visszavonására irányuló hatósági eljárással kapcsolatos feladatokat, nyilvántartja a kollektív szerződéseket és az üzemi tanács (európai üzemi tanács) választási eredményeket,[1287]

19. részt vesz az ágazati párbeszéd bizottságok tagszervezetei részére nyújtott költségvetési támogatás felhasználási szabályainak kialakításában, kezeli a támogatást, valamint felügyeli annak felhasználását, továbbá ellátja az ágazati párbeszéd bizottságok, az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság, az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa létrejöttével, működésével és funkcióik továbbfejlesztésével kapcsolatos kormányzati feladatokat, a társadalmi párbeszéddel összefüggő kérdésekben együttműködik az ágazati szociális partnerekkel,[1288]

20. ellátja az Országos Munkavédelmi Bizottság titkársági feladatait.[1289]

I.6.10.1.3. Munkaerőpiaci Programok Főosztály[1290]

A Főosztály feladatai

1. koordinálja a Strukturális Alapok és Közösségi Kezdeményezések igénybevételére vonatkozó tervek és intézkedések szakmai kidolgozását, végrehajtását és monitorozását a foglalkoztatáspolitika területén,

2. kidolgozza a foglalkoztatási szakpolitikával összefüggésben az európai uniós forrásokat (Európai Szociális Alap, Európai Szociális Alap Plusz, REACT-EU és Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)) érintő szabályozással kapcsolatos magyar álláspontot, valamint ellátja és koordinálja a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár képviseletét az európai uniós források tervezésében és végrehajtásában érintett ágazatközi és tárcaközi bizottságokban,

3. megtervezi a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár szakpolitikai felelősségébe tartozó uniós programokat, illetve azok foglalkoztatási fejezetét, valamint nyomon követi megvalósulásukat,

4. szakpolitikai javaslatot készít az európai uniós finanszírozású foglalkoztatási programok kidolgozására és végrehajtására, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatásának segítése és a válsághelyzetből adódó kedvezőtlen munkaerőpiaci hatások csökkentésére,

5. javaslatot tesz a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár szakpolitikai felelősségébe tartozó európai uniós foglalkoztatási programok tekintetében az egyes pályázati programok végrehajtására vonatkozó stratégiai és éves munkatervekre,

6. megtervezi a foglalkoztatáspolitikát érintő európai uniós finanszírozású programok szakmai koncepcióját, a programok meghirdetése, bírálata és a végrehajtás nyomon követése tekintetében együttműködik az érintett irányító hatóságokkal,

7. a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár foglalkoztatáspolitikát érintő szakpolitikai felelősségébe tartozó európai uniós források tekintetében nyomon követi az e forrásokból finanszírozott kiemelt projektek végrehajtását és e célból kapcsolatot tart azok végrehajtóival,

8. ellátja a minisztérium mint kedvezményezett által megvalósított foglalkoztatási célú európai uniós finanszírozású munkaerőpiaci programok részletes megtervezésével, a megvalósítás szakmai és operatív irányításával, koordinálásával, a pénzügyi előrehaladás nyomon követésével kapcsolatos feladatokat,

9. kidolgozza és gondozza a minisztérium mint kedvezményezett által megvalósított foglalkoztatási célú európai uniós finanszírozású munkaerőpiaci programokhoz kapcsolódó eljárásrendeket és módszertani útmutatókat,

10. közreműködik a GFA tervezésével összefüggő feladatok tekintetében a projektek előfinanszírozását biztosító előirányzat meghatározásában, a források allokációjában,

11. kialakítja és működteti az európai uniós finanszírozású, foglalkoztatási célú munkaerőpiaci programok monitoring rendszerét, közreműködik a jelentéstételi kötelezettségek teljesítésében, külső értékelésekben, hatásvizsgálatokban,

12. ellátja az Ifjúsági Garancia Rendszer működtetésével kapcsolatos koordinációs feladatokat,

13. közreműködik a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár feladatkörét érintően az egyes kormányzati stratégiák, nemzeti programok részanyagainak kidolgozásában és jelentéstételében,

14. koordinálja a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár felelősségébe tartozóan az Európa 2020 stratégiával, valamint az Európai Szemeszterrel összefüggő feladatokat, részt vesz a Nemzeti Reform Program foglalkoztatási fejezetének összeállításában és a kapcsolódó, illetve egyéb foglalkoztatáspolitikai érintettségű stratégiák, intézkedési tervek elkészítését, valamint ellátja a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár képviseletét az e vonatkozásban szervezett európai uniós és nemzetközi találkozókon,

15. ellátja a Magyarország európai uniós tagságából adódó - foglalkoztatáspolitikát érintő - szakmapolitikai feladatokat, kidolgozza és képviseli a magyar álláspontot egyes európai uniós szintű bizottságokban (például EMCO és albizottságai, ESZA-Bizottság és Technikai Munkacsoportja), illetve testületekben (például EGAA),

16. részt vesz, illetve ellátja a szakpolitika képviseletét a hatáskörét érintő EKTB szakértői munkacsoportok munkájában (Foglalkoztatáspolitika, Regionális politika, strukturális eszközök koordinációja, Többéves pénzügyi keret, Versenyképességi, Oktatás és képzés, Szociálpolitika és esélyegyenlőség, Társadalmi befogadás, Európa 2020), közreműködik a tanácsi működés megfelelő szintjein a hatáskörébe tartozó kérdésekben a magyar álláspont előkészítésében,

17. ellátja a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár felelősségébe tartozó kérdésekben Magyarország képviseletét az OECD vonatkozó munkacsoportjaiban, valamint az OECD szakbizottságainak munkájában való részvételt (például ELSAC, WPE).

I.6.10.1.4. Munkaerőpiaci Irányítási Főosztály[1291]

A Főosztály feladatai

1. előkészíti a foglalkoztatáspolitikát érintő, a munkaügyi kapcsolatok, a közszféra országos szociális párbeszéde, valamint az ágazati szociális párbeszéd rendszerére vonatkozó jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és kormány-előterjesztések tervezetét, koncepcióját,

2. a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben ellátja az európai uniós jogalkotásból fakadó jogharmonizációs feladatokat, részt vesz az Európai Bizottság foglalkoztatási tárgyú feladatokat ellátó szakértői munkacsoportjaiban,

3. véleményezi a szakterülethez érkező, az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő, előzetes döntéshozatali kérelmeket, továbbá részt vesz az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek (különösen az ENSZ, az ILO, az OECD és az Európa Tanács) számára készülő beszámolók és nemzeti jelentések szakmai tartalmú dokumentumainak elkészítésében,

4. irányítja az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok jogalkalmazó tevékenységét, melynek keretében folyamatosan figyelemmel kíséri az állami foglalkoztatási szervek szakmai tevékenységét, hatósági eljárásait, elemzi és vizsgálja a tevékenység jogszerűségét,

5. elbírálja az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által hozott szakhatósági állásfoglalások ellen benyújtott fellebbezéseket, az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal eljárása tekintetében bejelentésre, és hivatalból - szükség esetén - intézkedik a felügyeleti eljárás lefolytatásáról, a felügyeleti szervként meghozandó intézkedések, döntések előkészítéséről,[1292]

6. az 5. alpont szerinti eljárásokban hozott döntések tekintetében a közigazgatási perekben és nemperes eljárásokban jogi képviseletet lát el,

7. előkészíti a bérgarancia-támogatásra vonatkozó szabályok egységes alkalmazásának elősegítésére, a külföldi munkavállalók magyarországi munkavállalásának engedélyezésére, a harmadik országbeli munkavállalók magyarországi munkavállalásának összevont kérelmezési eljárás alá tartozó idegenrendészeti eljárás szakhatósági eljárására, valamint a magán-munkaközvetítők és a munkaerő-kölcsönzők nyilvántartásba vételére, csoportos létszámleépítések bejelentésének kezelésére, az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján alkalmazott egyes iratminták használatára, továbbá a de minimis támogatás szabályainak alkalmazására és a GFA-t érintő fizetési, valamint visszafizetési kötelezettségekről és a követelések állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint járási (fővárosi kerületi) hivatalok által történő érvényesítésére vonatkozó eljárásrendeket, szakmai iránymutatásokat, tájékoztatókat, módszertani útmutatókat,[1293]

8. működteti a Munkajogi Információs Szolgálatot, melynek keretében választ ad az állami foglalkoztatási szervtől, külső szervezetektől, állampolgároktól érkezett munkajogi és foglalkoztatási jogi tárgyú beadványokra,

9.[1294]

10.[1295]

11.[1296]

12.[1297]

I.6.10.1.5. Munkavédelmi Irányítási Főosztály[1298]

A Főosztály feladatai

1. részt vesz a munkavédelmet érintő jogszabálytervezetek, szabványok előkészítésében,

2. ellátja a munkavédelmi hatóság szakmai irányításával és ellenőrzésével kapcsolatban a jogszabályban a miniszter hatáskörébe utalt feladatokat, ideértve a szakmai informatikai rendszer működtetését, a munkavédelmi hatóság új belépői felkészítésének és vizsgáztatásának szervezését, valamit a munkavédelmi hatóságot támogató módszertani útmutatók, szakmai ajánlások és tájékoztató anyagok készítését,

3. országos munkavédelmi célvizsgálati programokat és akciókat rendel el, elkészíti az országos célvizsgálatok és akció-ellenőrzések vizsgálati szempontjait, segédleteit; értékeli és elemzi a munkavédelmi hatóság által küldött jelentéseket, összefoglaló jelentést készít,

4. meghatározza a munkavédelmi hatóság törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésének előzetes tartalmát, ellátja az ellenőrzéssel kapcsolatosan a feladat- és hatáskörébe tartozó feladatokat,

5. ellátja az egyéni védőeszközök megfelelőségét tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésével és bejelentésével kapcsolatosan hatáskörébe utalt feladatokat,

6. évente előkészíti a munkavédelmi szakterületre vonatkozó ellenőrzési irányelvet, éves hatósági ellenőrzési tervet és teljesítmény célkitűzést, továbbá értékeli ezek megvalósulását,

7. részt vesz a foglalkozási megbetegedések kivizsgálásában, részt vehet a fokozott expozíciós esetek és munkabalesetek kivizsgálásában, továbbá elemzi és értékeli a halálos munkabalesetek hatósági kivizsgálását,

8. felügyeleti eljárás keretében hivatalból megvizsgálja a munkavédelmi ügyben eljáró hatóság eljárását, illetve döntését, ennek alapján megteszi a szükséges intézkedést a jogsértő mulasztás felszámolására, illetve gyakorolja a felügyeleti jogkört,

9. a hatáskörébe tartozó munkavédelmi közigazgatási perekben jogi képviseletet lát el,[1299]

10. egyedi ügyekben - országos érvényességű megbízólevél alapján - a munkavédelmet érintően ellenőrzést végez,

11.[1300]

12. elkészíti a munkavédelem nemzetgazdasági helyzetéről szóló jelentés tervezetét, időközi munkavédelmi tájékoztatókat ad közre, továbbá részt vesz a Munkavédelmi Nemzeti Politikája kialakításában és megvalósításában,

13. tájékoztatást nyújt munkavédelmet érintő kérdésekben,

14. részt vesz az európai uniós Munkafelügyeleti Vezető Tisztségviselők Bizottsága és munkacsoportjainak tevékenységében, kijelölt nemzeti kapcsolattartóként ellátja a Knowledge Sharing Site rendszerrel kapcsolatos feladatokat, továbbá működteti az Európai Munkavédelmi Ügynökség Nemzeti Fókuszpontját,

15. ellátja az "Együttműködés a munkahelyek biztonságáért" partnerségi programmal kapcsolatos pályázatokkal összefüggő feladatokat.

16. ellátja az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vételhez szükséges szakmai gyakorlati idő szakirányú jellegének igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiadásával kapcsolatos feladatokat,[1301]

17. ellátja a jogszabályban meghatározott piacfelügyeleti hatósági feladatokat, továbbá a munkaeszközöket, egyéni védőeszközöket érintően a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer kapcsolattartói feladatait, valamint részt vesz a Piacfelügyeleti Munkacsoport munkájában,[1302]

18. szakmai irányítóként - megbízólevél alapján - részt vehet a munkavédelmi hatóság helyszíni ellenőrzésében szakmai iránymutatás céljából.[1303]

I.6.10.1.6. Foglalkoztatásfelügyeleti Irányítási Főosztály[1304]

A Főosztály feladatai

1. részt vesz a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági tevékenységet érintő jogalkotási feladatok ellátásában, szükség szerint kezdeményezi jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz kidolgozását vagy módosítását, az elsőfokú foglalkoztatás-felügyeleti hatóság szakmai munkájának egységesítését elősegítő, támogató módszertani és tájékoztató anyagokat készít,[1305]

2. tájékoztatást nyújt a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági tevékenységet érintő kérdésekben,[1306]

3. ellátja az elsőfokú foglalkoztatás-felügyeleti hatóság szakmai irányításával és ellenőrzésével kapcsolatban a jogszabályban a miniszter hatáskörébe utalt feladatokat, ideértve az országosan egységes, teljesen különálló informatikai rendszer működésével, fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátásában történő közreműködést,[1307]

4. országos cél- és akció-ellenőrzéseket rendel el, elkészíti ezek vizsgálati szempontjait, adatgyűjtési táblázatait; értékeli és elemzi az elsőfokú foglalkoztatás-felügyeleti hatóság által küldött jelentéseket, összefoglaló jelentést, továbbá időszakos jelentést készít,[1308]

5. meghatározza az elsőfokú foglalkoztatás-felügyeleti hatóság törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésének előzetes tartalmát, ellátja az ellenőrzéssel kapcsolatosan a feladat- és hatáskörébe tartozó feladatokat,[1309]

6. szervezi a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság új belépőinek szakmai felkészítését, záróvizsgáját; gondoskodik az ellenőrzésre jogosító informatikai azonosító kiadásáról,[1310]

7. évente előkészíti a szakterületébe tartozó, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységét meghatározó ellenőrzési irányelveket, éves hatósági ellenőrzési tervet, meghatározza a szakterületét érintő éves szakmai teljesítmény-célkitűzéseket, szakterületét érintően értékeli az elsőfokú foglalkoztatás-felügyeleti hatóság szakmai munkáját,[1311]

8. felügyeleti eljárás keretében hivatalból intézkedik az elsőfokú foglalkoztatás-felügyeleti hatóság eljárását, illetve döntését érintően, gyakorolja a felügyeleti jogkört, valamint a hatáskörébe tartozó közigazgatási perekben jogi képviseletet lát el,[1312]

9. ellátja az illegális migráció felszámolásával kapcsolatos hatósági együttműködés operatív feladatait és a társhatósági együttműködésből adódó főosztályi feladatokat, illetve ellátja az emberkereskedelem elleni küzdelemmel kapcsolatos, jogszabály által meghatározott feladatokat,

10. együttműködik az Európai Unió tagállamainak foglalkoztatás-felügyeleti feladatokat ellátó hatóságaival, kijelölt kapcsolattartóként ellátja a Belső Piaci Információs Rendszer (IMI) munkavállalók kiküldetésével kapcsolatos moduljának felhasználói feladatait, valamint a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásával összefüggő, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységét érintően a minisztérium hatáskörébe tartozó feladatokat, kijelölés alapján részt vesz az Európai Unió és más nemzetközi szervek, szervezetek hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos munkacsoportjaiban, egyéb szakmai rendezvényein,[1313]

11. ellátja a rendezett munkaügyi kapcsolatok megállapításának alapjául szolgáló, az egységes munkaügyi jogsértéseket érintő, valamint a be nem jelentett munkavállalókról szóló nyilvántartással kapcsolatos hatósági nyilvántartási feladatokat, annak tartalmáról hatósági bizonyítványt állít ki,

12. ellátja az "Együttműködés a munkahelyek biztonságáért" partnerségi programmal kapcsolatos általános koordinációs és a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzést érintő feladatokat.[1314]

I.6.10.1.7. Munkaerőpiaci Fejlesztési Főosztály[1315]

A Főosztály feladatai

1. részt vesz a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos jogi szabályozás előkészítésében, előkészíti a munkaerőpiaci szolgáltatásokra vonatkozó szabályok egységes alkalmazásának elősegítéséről szóló szakmai iránymutatásokat, tájékoztatókat, módszertani útmutatókat, eljárásrendeket,

2. ellátja az Európai Foglalkoztatási Szolgálattal (a továbbiakban: EURES) kapcsolatos koordinációs feladatokat, ellátja az EURES Nemzeti Koordinációs Iroda feladatait a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatáról (EURES), a munkavállalók mobilitási szolgáltatásokhoz való hozzáféréséről és a munkaerőpiacok további integrációjáról, valamint a 492/2011/EU és az 1296/2013/EU rendeletek módosításáról szóló, 2016. április 13-i (EU) 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében,

3. koordinálja az állami foglalkoztatási szerv többcsatornás ügyfélkiszolgáláshoz köthető, elsősorban online és elektronizált szolgáltatásaival kapcsolatos tevékenységeit, illetve az ezekhez kötődő kommunikációs tevékenységet, gondoskodik az online, foglalkoztatási információkat biztosító weblap működéséhez szükséges információk rendelkezésre állásáról, az üzemeltető részére történő átadásról. A Nemzeti Virtuális Munkaerőpiac fejlesztéséhez, működtetéséhez szakmai-módszertani támogatást nyújt,

4. koordinálja a főosztály szakterületéhez tartozó európai uniós és egyéb projektek projektvezetési és -lebonyolítási feladatait, valamint munkaerőpiaci programokat megalapozó pilot programokat indít,

5. előkészíti, koordinálja, támogatja a képzésekhez (munkaerőpiaci alkalmazkodás támogatásához) tartozó feladatokat,

6. ellátja a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalai mint állami foglalkoztatási szervként eljáró szervek minőségirányítással kapcsolatos feladatainak országos koordinálását, szakmai irányítását, ellátja az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok hatósági ellenőrzési feladatainak szakmai felügyeletét,

7. szakmailag előkészíti a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra - kivéve a helyettes államtitkári titkárság más szervezeti egységének hatáskörébe tartozó támogatásokra - vonatkozó szabályok egységes alkalmazásának elősegítéséről szóló eljárásrendeket, szakmai iránymutatásokat, tájékoztatókat, módszertani útmutatókat, szakmai koordinációt folytat a képzési tevékenység értékelése érdekében,

8. véleményezi, jóváhagyásra előkészíti az állami foglalkoztatási szerv honlapján meghirdeti a főváros és megyei kormányhivatalok által készített megyei munkaerőpiaci programterveket, szükség szerint értékelést, elemzést készít azok végrehajtásának eredményeiről és tapasztalatairól,

9. koordinálja és segíti az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalok álláskeresők nyilvántartásba vételével, ellátás megállapításával, közérdekű munkával kapcsolatos szakmai feladatait,

10. koordinálja és ellenőrzi az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok munkaerőpiaci szolgáltatás igénybevételével, a munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtók részére adható támogatással kapcsolatos feladatait,

11. meghatározza az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok szolgáltató tevékenységére vonatkozó szakmai követelményeket, szakmai támogatást nyújt a személyes és online állásközvetítés fejlesztésével kapcsolatos feladatok végrehajtásához, módszertani támogatást nyújt a munkaközvetítés magas szintű megvalósítása érdekében, szakmai támogatást nyújt a belső és külső humán szolgáltatásokat nyújtó szervezeti egységek, illetve szakemberek felé,

12. az ügyfél-kategorizálás és a szolgáltatási-támogatási rendszer összefüggéseihez szakmai sztenderdeket, módszertani ajánlásokat dolgoz ki és működtet, valamint felügyeli azok megvalósulását,

13. koordinálja a fővárosi és megyei kormányhivatal foglalkoztatási, foglalkoztatás-felügyeleti és munkavédelmi munkatársai kompetenciáinak meghatározását, valamint a munkatársak felkészítését segítő belső képzések kidolgozását és megvalósítását,

14. koordinálja a vállalati kapcsolattartók tevékenységét, munkájukhoz folyamatos szakmai-módszertani támogatást nyújt, támogatja az üres álláshelyek feltárásnak folyamatát,

15. szakmailag előkészíti és koordinálja az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok munkaerőpiaci tervezéséhez kapcsolódó feladatait,

16. koordinálja az állami foglalkoztatási szerv szakmai feladatainak, szolgáltatásainak, támogatásainak, eszközeinek és informatikai rendszereivel kapcsolatos fejlesztési folyamatokat, a minisztérium érintett szakmai főosztályaival, illetve az informatikai fejlesztésekben részt vevő partnerszervezetekkel együttműködésben,

17. gondoskodik az EURES-hálózat szolgáltatásainak fejlesztéséről, a tevékenységek megvalósulásáról, ellátja a nemzetközi munkaerőpiaci mobilitást, valamint a méltányos mobilitást segítő feladatokat, új partnerségeket készít elő, ellátja az egyéb határ menti partnerségek központi feladatait,

18. ellátja a munkavállalók foglalkoztatásának kölcsönös cseréjére, valamint a szociális biztonságra vonatkozó nemzetközi szerződések végrehajtása során keletkező hatósági feladatokat, valamint a GFA Pénzügyi Főosztállyal együttműködve ellátja a tagállamok közötti munkanélküli ellátások megtérítésével kapcsolatos szakmai feladatokat,

19. nemzetközi feladatokat lát el, amelynek keretében koordinálja a foglalkoztatási szolgálat nemzetközi tevékenységét, elősegíti az ILO-WAPES- és európai uniós tagságból adódó feladatok végrehajtását,

20. irányítja, koordinálja, nyilvántartja és nyomon követi a fővárosi és megyei kormányhivatal foglalkoztatáspolitikai, foglalkoztatás-felügyeleti és munkavédelmi szakmai feladatait támogató informatikai rendszerekkel kapcsolatos fejlesztési folyamatokat, előkészíti az Állami Alkalmazás-fejlesztési Környezethez, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség részére szükséges dokumentációt. Kapcsolatot tart a minisztérium Ágazati Integrátorával, valamint a Belügyminisztériumon keresztül a NISZ Zrt.-vel,

21. ellátja az EURES-tagként, EURES-partnerként történő nyilvántartásba vétellel, valamint a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezetek nyilvántartásba vételével kapcsolatos döntések előkészítését.

I.6.10.1.8. GFA Pénzügyi Főosztály[1316]

A Főosztály feladatai

1. előkészíti a főosztály feladatkörébe tartozó belső szabályzatokat, jogszabálytervezeteket, előterjesztéseket,

2. ellátja a GFA-val kapcsolatos gazdasági feladatokat (tervezés, pénzügyi ellenjegyzés, érvényesítés, fedezetigazolás, pénzügyi, számviteli feladatok ellátása, beszámolók készítése, adatszolgáltatások teljesítése),

3. meghatározza a GFA pénzügyi-számviteli rendszerének informatikai fejlesztésével kapcsolatos pénzügy-számviteli szakmai feladatokat,

4. felel a GFA egységes számviteli szabályozásának elkészítéséért,

5. ellátja a területi GFA egységek GFA kezeléssel kapcsolatos pénzügyi-számviteli irányítását,

6. ellátja a területi GFA egységek adatszolgáltatásainak ellenőrzését, összesítését,

7. elkészíti a GFA elemi éves költségvetését, költségvetési - számszaki és szöveges - beszámolóját,

8. a GFA terhére biztosított támogatások esetén - kivéve az OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. részére biztosított támogatásokat - pénzügyi szempontból véleményezi a miniszteri döntések tervezetét, szerződéstervezeteket, támogatói okiratokat, beszámolókat, pályázati kiírásokat,

9. ellátja az EGT-n belül szabadon mozgó munkavállalók számára megállapított munkanélküli ellátásoknak a szociális biztonsági koordinációs rendeletekben szabályozott megtérítésével kapcsolatos, a GFA szolidaritási alaprészhez kapcsolódó pénzügyi és számviteli feladatokat; feladata a kapcsolattartás más tagállamok felelős intézményeivel,

10. elkészíti a GFA foglalkoztatási alaprész keretfelosztására, a decentralizált keret allokálására és a központi keret felhasználására vonatkozó javaslatot,

11. elkészíti a GFA terhére nyújtott támogatások, ellátások eljárásrendjében, módszertani útmutatójában a pénzügyi folyamatokra vonatkozó szabályozást,

12. ellenőrzi a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró szervezeti egysége fővárosi és megyei GFA kerettel kapcsolatos szakmai és pénzügyi tevékenységét,

13. ellenőrzi a szakképzési államigazgatási szerv GFA kezeléssel kapcsolatos pénzügyi tevékenységét,

14. a szakmai és pénzügyi tevékenység ellenőrzésére vonatkozóan eljárási rendet készít,

15. a GFA Pénzügyi Főosztály vezetője az Ávr. alapján ellátja a GFA gazdasági vezetői feladatait,

16. jóváhagyja a GFA elemi költségvetését, időközi költségvetési jelentését, és időközi mérlegjelentését.

3. függelék

A minisztérium szervezeti egységei

4. függelék[1323]

A MINISZTER ÁLTAL IRÁNYÍTOTT, FELÜGYELT HÁTTÉRINTÉZMÉNYEK

I. Költségvetési szervek

II. A minisztérium alapítói joggyakorlása alatt álló alapítványok

5. függelék[1326]

A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI DÖNTÉSEK, VALAMINT AZ EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ÁTRUHÁZOTT JOGKÖRBEN TÖRTÉNŐ KIADMÁNYOZÁSI RENDJE

A) A kiadmányozási jogkör átruházása egyéb ügyekben[1327]