ÍH 2022.123 SZAKVÉLEMÉNY, SZOMSZÉDJOG, SZEMÉLYISÉGI JOG MEGSÉRTÉSE

I. Nincs akadálya annak, hogy az ellenérdekű felek bizonyítási érdekkörébe tartozó eltérő szakkérdések tisztázására a bíróság az ellenérdekű felek eltérő indítványára egyidejűleg szakértőt rendeljen ki és magánszakértőt is alkalmazzon [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 302. §; Pp. 307. §; Pp. 313. § (2) bekezdés, Pp. 316. §].

II. A bizonyítás eredményének mérlegelésekor az aggályos szakvélemény semmilyen módon nem vehető figyelembe. A bizonyíték mérlegelésnek viszont az egyébként aggálymentes szakvélemény bizonyító erejének értékelésére is ki kell terjednie, ami akár azt is eredményezheti, hogy a bíróság nem állapítja meg a fél által szakvéleménnyel bizonyítani kívánt tény fennállását. [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 316. § (1)-(3) bekezdései]

III. A jogági jogellenesség hiánya nem ad önmagában mentesülést a dolog használatának magánjogi korlátai alól; a jogszabályban vagy közigazgatási engedélyben előírt zaj határértékek betartása esetén is szükségtelennek minősülhet a dolog használatával megvalósuló zavarás, mert azt a magánjogi jogviszony keretében a közjogi előírásoknak való megfeleléstől függetlenül kell értékelni. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:23. §]

IV. Szomszédjogi perben lakópark építésével együtt járó szükségtelen zavarás (por és zajártalom) alkalmas lehet személyiségi jogi sérelem okozására [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. §; Ptk. 6:519. §].

Az I-III. rendű felperesek társasház lakói. Az I. rendű felperes és párja 2012 novemberében költöztek be a 7. szám alatti III. emelet 16. számú lakásba; a II. rendű felperes és családja 2013 nyarán költözött be a 9. szám alatt lévő V. emeleti lakásba; a III. rendű felperes 2012-ben költözött be a 7. szám alatti II. emelet 12. számú lakásba. Ebben az időszakban a társasház környéke nem volt beépítve, a bokrokkal, fákkal benőtt területet a társasház lakói pihenésre, illetőleg játszótérként használták. A környéken gyér volt az autós forgalom, a társasház csendes, pormentes helyen állt.

A beépítetlen terület tulajdonosai az I-II. rendű alperesek voltak, akik 2017 májusában - építési engedély alapján - hozzákezdtek a 632 lakásos, négy épületből álló lakópark - és az ott elhelyezkedő üzletek, vendéglátóhelyek, irodák - felépítéséhez. A kivitelezési munkálatokat fővállalkozóként a III. rendű alperes végezte, az építési engedélyen az "A", "B", és "C" megjelölésű épületek kivitelezése 2020. január végéig tartott.

Az építkezés nagy zajjal és porral járt, a folyamatosan áthallatszó zaj és a lerakódó por lehetetlenné tette az I-III. rendű felperesek által lakott lakások teraszainak használatát. A zaj olyan mértékű volt, hogy az a lakáson belül is zavarta az otthon nyugalmát, valamint az éjszakai pihenést; a por a zárt nyílászárókon át is bejutott a lakásokba. A 2017. szeptember 14-15-i 24 órás zajmérés kimutatta, hogy a társasház homlokzata előtt a zajterhelés több, mint 10 dB-lel túllépte a megengedett határértéket. A III. rendű alperes kérelmet nyújtott be a zajhatárérték túllépésének engedélyezése iránt, amelyre megkapta a hatósági engedélyt. Az építési munkákkal együtt járó rezgések is érezhetőek voltak az I-III. rendű felperesek lakásában, ott néhány napon át nagyfokú rezgéshatás volt érzékelhető. Ezeken kívül is számos más kellemetlenség érte a felpereseket; az építkezésről bűz áradt át, a munkások hangosan kiabáltak, beláttak a társasházi lakásokba, nem egyszer megjegyzéseket tettek az ottlakókra; az építkezéshez szükséges szállítások miatt megnőtt a környék forgalma, ami megnehezítette a társasház lakóinak a közlekedését; a korábban csendes környék zajossá, porossá, szemetessé változott. A munkálatok számos alkalommal munkaidő után, az esti órákban is tovább folytatódtak, hétvégente is több alkalommal került sor munkavégzésre. Az I-III. rendű felperesek építkezéssel kapcsolatos panaszainak orvoslása érdekében az I-III. rendű alperesek nem tettek intézkedést, az e célból kijelölt "kapcsolattartó" elérhetetlen volt a felperesek számára. Az építkezéssel együtt járó változások zaklatottá tették az I-III. rendű felperesek életét, a zavaró hatások hosszantartó elviselése mindhármuk számára jelentős pszichés megterhelést jelentett.

Az I-III. rendű felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az I-II. rendű alperesek azzal, hogy a lakópark "A", valamint "B-C" épületeinek tulajdonos építtetőjeként szükségtelenül zavarták a szomszédban lakókat - e körben a meglevő szomszédos lakóépületekhez, lakókörnyezethez igazodó építési módtól kirívóan eltérő műszaki-építési megoldást valósítottak meg, a kivitelezési munkák során nem akadályozták meg az építési engedélyt sértő munkavégzéseket, illetve nem rendelték el zajvédő fal, hatékony pormentesítés, hatékony rezgésvédelem kialakítását, nem írtak elő olyan technológiai, munkaszervezési feltételeket, amelyek által az építkezés kevésbé lett volna zavaró a zaj-, por- és rezgéshatással kapcsolatban -, amivel megsértették a felperesek pihenéshez, hétvégi és éjszakai nyugalomhoz, valamint az egészséges és zavartalan környezethez fűződő személyiségi jogát.

Kérték annak megállapítását is, hogy a III. rendű alperes azon magatartásával, hogy a lakópark "A", valamint "B-C" épületeinek kizárólagos kivitelezőjeként az "A" épület 2017. május 12-től 2019. október 14-ig tartó, illetőleg a "B-C" épület 2017. július 13-tól 2020. január 24-ig tartó kivitelezési időszaka alatt többször az építési engedély tilalma ellenére végzett munkákat, a munkavégzés során túllépte a zaj határértékeket, vasárnapi napokon, illetve munkaidőn túl is végzett zajjal járó építési munkákat, nem alakított ki zajvédő falat, nem alkalmazott olyan technológiákat, amellyel a zaj- és porszennyezést, a rezgéseket a lehető legkisebb mértékűre csökkenthette volna, megsértette a felperesek pihenéshez, hétvégi és éjszakai nyugalomhoz, valamint az egészséghez és a zavartalan környezethez fűződő személyiségi jogait.

Kérték az I-III. rendű alperesek eltiltását a további jogsértéstől, valamint megfelelő elégtételadásra kötelezését akként, hogy számukra külön-külön, valamennyi alperes által jegyzett, az elkövetett jogsértések és az elszenvedett kellemetlenségek miatti sajnálkozó levelet küldjenek. Ezen túlmenően személyenként 2.000.000 forint sérelemdíj és ennek 2017. május 12. napjától járó törvényes mértékű késedelmi kamata megfizetésére tartottak igényt.

Az I-III. rendű alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Álláspontjuk szerint az I-III. rendű felperesek előtt ismert volt, hogy a társasház környéke beépítésre kerül, így számítaniuk kellett az építkezéssel szükségszerűen együtt járó zavaró hatásokra. Az építkezés során mindent megtettek annak érdekében, hogy csökkentsék a zajkibocsátást és a lehető legkisebbre szorítsák a további zavaró hatásokat. Szükségtelen zavarásnak nem tették ki az I-III. rendű felpereseket, nem sértették meg személyiségi jogaikat, így nem tartoznak sérelemdíj fizetési kötelezettséggel.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az I-II. rendű alperesek azzal, hogy a lakópark "A", valamint "B-C" épületeinek tulajdonos építtetőjeként nem rendelték el zajvédő fal, hatékony pormentesítés, hatékony rezgésvédelem kialakítását, nem írtak elő zaj-, por-, rezgéshatás csökkentő technológiai, munkaszervezési feltételeket a III. rendű alperes részére, a felpereseket szükségtelenül zavarták, megsértették a felperesek pihenéshez, hétvégi és éjszakai nyugalomhoz, valamint az egészséges és zavartalan környezethez fűződő személyiségi jogait.