A Fővárosi Ítélőtábla Kf.700299/2022/8. számú határozata alperes (alperes címe) alperest képviselő kamarai jogtanácsos mulasztási per tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. § (1) bek., 39. § (3) bek., 46. § (1) bek., 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 20. § (2) bek., 2011. évi CXCIV. törvény (Gst.) 28. § (1) bek., 29. § (1) bek., 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 6. § (1) bek., 7. § (1) bek., 15. § (1) bek., (2) bek., 35. § (1) bek., 39. §, 40. §, 41. §, 42. §, 46. § (1) bek., 50. § (1) bek., (2) bek., 80. § (1) bek., (2) bek., 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83. § (1) bek., 95. § (1) bek., 102. § (6) bek., 346. § (4) bek., (5) bek., 2017. évi CL. törvény (Art.) 6. § (2) bek., 2017. évi CLI. törvény (Air.) 9. §, 2017. évi I. törvény (Kp.) 4. § (1) bek., (3) bek., 35. § (1) bek., 84. § (2) bek., 86. § (4) bek., 99. § (1) bek., (3) bek., 100. § (1) bek., 108. § (1) bek., 109. § (1) bek., 127. §, 129. § (1) bek., (3) bek., Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXIV. cikk, XXVIII. cikk, 40. cikk, 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Bt. Vhr.) 4. § (4) bek., 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. § (3) bek., 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet 3. § (4) bek., (5) bek., 4. § (2) bek.] Bírók: Drávecz Margit Gyöngyvér, Robotka Imre, Stumpf-Rádai Ágota

A határozat elvi tartalma:

A perbeli felek közötti közigazgatási jogviszony, annak egyes elemei hatósági jogviszonyt jelentenek: a fizetési kötelezettséget adott esetben megállapítja az alperes, ellenőrzéshez kapcsolódóan nyilvántartást is vezet, valamint a jogkövetés elmozdítására közigazgatási szankciót alkalmaz. Az alperes hatósági ügyben jár el, amikor a kiegészítő bányajáradékkal összefüggő döntést hoz: így, amikor a kiegészítő bányajáradékot a kötelezett helyett - szükségszerűen - megállapítja és megfizetésre kötelez. A felperes által előterjesztett tárgyi kérelem jogi hatása az, hogy az alperes számára eljárási, illetve döntési kötelezettség keletkezett. Az alperes köteles lett volna a felperes visszafizetés iránti kérelméről az Ákr. 35. §-a és a 80. § (1) bekezdése alapján - figyelemmel az Ákr. 80.§ (2) bekezdésére is - dönteni. Az alperes, általa sem vitatottan e döntési kötelezettségét elmulasztotta, sem végzés, sem határozati formában nem bírálta el a felperes kérelmét, azaz mulasztott.

***********

Fővárosi Ítélőtábla 2

3.Kf.700.299/2022/8.

Fővárosi Ítélőtábla

Az ügy száma: 3.Kf.700.299/2022/8.

A felperes: felperes (felperes címe)

A felperes képviselője: felperesi képviselő (felperesi képviselő címe; eljáró ügyvéd: ügyvéd)

Az alperes:

Az alperes képviselője: A per tárgya: alperes (alperes címe) alperest képviselő kamarai jogtanácsos mulasztási per

A fellebbezett határozat: Fővárosi Törvényszék 103.K.702.145/2022/8. számú ítélete

A fellebbezést benyújtó fél: az alperes, 9. sorszám alatt

Í T É L E T

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 24.000 (huszonnégyezer) forint másodfokú perköltséget.

A fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2021. november 2. napján az alperes jogelődjénél, a központi hivatalnál (a továbbiakban: központi hivatal, hatásköri jogelőd) előterjesztett kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a gazdaság újraindítása érdekében fizetendő kiegészítő bányajáradékról szóló 404/2021. (VII.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) az Európai Unió kötelező jogi aktusába, más jogszabályba, valamint az Alaptörvénybe ütközik, ezért a Rendelet nem alkalmazható, [a felperes] nem köteles a Rendelet szerinti kiegészítő bányajáradék megfizetésére, így nem terheli a 2021. július, augusztus és szeptember hónapokra a kiegészítő bányajáradék alapjaként bevallott 3.533.881.000 forint összeg után számított 3.180.492.000 forint összegű kiegészítő bányajáradék. Erre tekintettel kérte továbbá a már teljesített 3.180.492.000 forint összegű túlfizetése visszatérítését. A kérelmében bemutatta, hogy kiegészítő bányajáradékra vonatkozó rendelkezés miként ellentétes az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (a továbbiakban: EUMSZ), az Európai Unió Alapjogi Chartájában, az Alaptörvényben, valamint a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényben (a továbbiakban: Jat.) foglaltakkal.

[2] Az alperes, mint hatásköri jogutód, a határkör átruházása folytán a bányafelügyeleti ügyekben 2022. január 1. napjától az alperesi határköri jogelőd helyébe lépett. A hatásköri jogelőd és az alperes a felperes kérelméről alakszerű döntést nem hozott.

A felperes keresete és az alperes védirata

[3] A felperes mulasztási pert kezdeményezett annak megállapítása iránt, hogy az alperes nem tett eleget az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 15. § (1) bekezdése szerint eljárási kötelezettségének, mert alperes hatásköri jogelődjéhez előterjesztett kérelméről nem döntött. Hivatkozása szerint az alperesi hatásköri jogelőd és az alperes is elmulasztotta a kérelem elbírálására irányuló eljárás lefolytatását és a döntés (határozat) meghozatalát, annak közlését ügyintézési határidőn belül; a hatásköri jogutódlás miatt az eljárási kötelezettség 2022. január 1. napját követően az alperest terhelte. A mulasztás akadályozza jogvédelme érvényesítését a Rendelet rendelkezéseivel szemben. Az ügyintézési határideje a sommás eljárásban nyolc napon belül, illetve a teljes eljárásra meghatározott 60 napos határidőn belül lejárt, így az alperes 2022. január 1. napjától mulasztásban van. Nyilatkozott arról, hogy a mulasztás orvoslására szolgáló közigazgatási eljárás kezdeményezésére nem volt lehetősége, mert az alperes nem rendelkezik felügyeleti (jogorvoslati) szervvel.

[4] Az alperes a védiratában kérte a kereset elutasítását. Elismerte, hogy az iktatás körében felmerült adminisztrációs hiba miatt az alperesi hatásköri jogelőd nem adott hivatalos választ a felperes megkeresésére, azonban utalt arra, hogy korábban a felek között e-mailben informális egyeztetés történt. Hivatkozott továbbá arra is, hogy a felperes által kért hatósági normakontroll elvégzésére hatáskörrel nem rendelkezik, ezért az Ákr. 15. § (1) bekezdése alapján nem keletkezhetett eljárási kötelezettsége és nem kellett a beadvány alapján döntést hoznia, mert az nem tekinthető kérelemnek. Egyébként sem kell minden beadvány tekintetében alakszerű döntést hozni, mert az ellentétes lenne az Ákr. 6. § (1) bekezdésében foglalt jóhiszeműség elvével. A felperes kérelmének a célja nem hatósági eljárás generálása volt, hanem az alperesi válasz alapján a bírósághoz fordulás és a peres eljárásban előzetes döntéshozatali eljárás, illetve normakontroll kezdeményezése. Az Ákr. 46. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hatásköre hiányában a beadványt más hatósághoz, illetve az Alkotmánybírósághoz nem tehette át, emiatt csak a kérelem visszautasításáról hozhatott volna nem érdemi döntést. A kereset jogi érvelésének érdeme tekintetében nyilatkozatot nem tett, kérte a felperesi indítványok (előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése, alkotmánybírósági normakontroll kezdeményezése) elutasítását, utalt arra is, hogy a felperes nincs elzárva alkotmányjogi panasz előterjesztésétől.