BH 2010.9.261 I. A különleges rendeltetésű (honvédelmi) építmények esetén is alkalmazandó általános építésügyi előírások szerepe.

II. A jogaik és jogos érdekeik érintettsége alapján ügyfélként a hatóságok által elismert személyek kereshetőségi jogának hiányára az eljárt hatóság sikerrel nem hivatkozhat, mert ezzel saját határozatának törvénysértő voltát állítja.

III. A Natura 2000 védettség alatt álló terület szomszédságában történő beruházás megítélésének szempontjai [1997. évi LXXVIII. tv. 36. §, 1952. évi III. tv. 327. §, 40/2002. (III. 21.) Korm. r. 6. §, 7. §, 2004. évi CXL. tv. 15. §, 275/2004. (X. 8.) Korm. r. 10. § 10/A. §].

Az alperesi beavatkozó - mint építtető - megbízásából a H-B M. Szolgáltató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság a Magyar Állam tulajdonában, a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő 0319 hrsz. alatti földrészleten, természetben a Tubes tetőn lévő Magyar Honvédség Híradóállomás területén épületek bontása és korszerűsítése, a Tubes 3D radarállomás megvalósításához kapcsolódó építési tevékenység végzése tárgyában építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet nyújtott be a Honvédelmi Minisztérium Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatal Építéshatósági Osztályánál, mint elsőfokú építési hatóságnál.

Az elsőfokú hatóság a kérelem és a benyújtott tervdokumentáció megvizsgálását követően beszerezte az érintett szakhatóságok hozzájárulásait.

A XXIX. rendű felperes, több magánszemély és társadalmi szervezet bejelentette, hogy ügyfélként részt kíván venni az eljárásban, bejelentésüket az elsőfokú hatóság elfogadta, majd a 2007. április 19-én kelt határozatával a kérelmezett építési tevékenységet - feltételek előírása mellett - engedélyezte.

Az elsőfokú határozat ellen a későbbi XXIX. rendű felperes polgármestere, a III. rendű felperes, az V. rendű felperes, továbbá több magánszemély fellebbezést nyújtott be.

Az eljárásban megkeresett másodfokú szakhatóságok az elsőfokú szakhatósági állásfoglalásokat nagyobb részt helybenhagyták, a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala feltételeket fogalmazott meg.

A Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztere alperes 2007. június 20-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot akként változtatta meg, hogy az engedély egyrészt vonatkozik az MH híradóállomás területén - természetben a Tubes tető 0319 hrsz.-ú területen - található építmények két ütemben történő elbontására, valamint a természetben a Tubes tető 0320 hrsz.-ú területre a 0319 hrsz.-ú területről ráépítés következtében átnyúló építmény bontására, másrészt vonatkozik a Tubes 3D híradó objektum korszerűsítésére, illetve a 3D radarállomás megvalósításához kapcsolódó építési tevékenységre. Egyebekben a másodfokú határozat az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

Az alperes határozata ellen az I-XXXII. rendű felperesek nyújtottak be keresetet, egyúttal kérték a felülvizsgálni kért határozatok végrehajtása felfüggesztésének elrendelését.

A Fővárosi Bíróság az I-XXXII. rendű felperesek keresetei alapján indult pereket egyesítette.

Az építtető - a Honvédelmi Minisztérium Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség - 2008. március 18-án a perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott.

A Fővárosi Bíróság 2007. október 9-én kelt végzésével elutasította a felperesek végrehajtás felfüggesztésének elrendelése iránti kérelmét. A végzés ellen a II-VIII. rendű és a XXXII. rendű felperesek fellebbezéssel éltek. A fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla 2008. február 7-én kelt végzésével a Fővárosi Bíróság végzését megváltoztatta és elrendelte az alperes perbeli határozata végrehajtásának a per jogerős befejezéséig történő felfüggesztését.

A XXVI-XXVIII. rendű felperesek 2008. január 22. napján kelt beadványukban a keresetüktől elálltak, ezért a Fővárosi Bíróság 2008. május 9. napján kelt végzésével e felperesek vonatkozásában a pert megszüntette, így a XXXII. rendű felperes megjelölése XXIX. rendűre változott.

Az elsőfokú bíróság 2008. szeptember 17. napján kelt végzésével megállapította, hogy a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa a perbe - valamennyi felperes pernyertessége érdekében - beavatkozott, az alperesi beavatkozó fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla 2009. március 5. napján kelt végzésével az elsőfokú bíróság végzését - tartalmánál fogva - beavatkozás engedélyezése tárgyában hozott végzésnek minősítette és az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.

Az elsőfokú bíróság 2008. szeptember 18. napján kelt, a H. Község és O. Község Önkormányzatának beavatkozás engedélyezése iránti kérelmét elutasító végzését a fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla 2009. március 5. napján kelt, végzésével megváltoztatta, és H. és O. Önkormányzatok beavatkozását - pontosan meg nem határozott körű felperesek pernyertessége érdekében - engedélyezte.

Ezt követően a Fővárosi Bíróság 2009. május 12. napján részítéletet hozott, mellyel az I., II., IV. és VI-XXVIII. rendű felperesek keresetét elutasította, megállapítva, hogy nevezett felpereseknek nincs a perben az általuk megjelölt jogszabálysértések vonatkozásában kereshetőségi joga. A Fővárosi Bíróság a felperesek kereshetőségi jogát - tekintettel arra, hogy a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról szóló 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) az általa szabályozott sajátos építményfajták körére vonatkozóan nem tartalmaz speciális ügyfélfogalmat - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15. § (1)-(2) bekezdései alapján, a Ket. 15. § (4)-(5) bekezdéseire is tekintettel vizsgálta.

A Fővárosi Bíróság megállapította, hogy a felperesek egyike sem minősül a határozattal érintett ingatlannal/ingatlanokkal közvetlen, vagy nem közvetlen szomszédnak, így érintettségükre a Ket. 15. § (1) bekezdése nem alkalmazható.

A jogerős részítélet indokolásában rögzítette, hogy az objektum esetleges károsító hatása nem szignifikáns, a lakosságra megengedett expozíciós határértéket nem lépi túl, tartósan a határérték alatt van, a melléknyalábban is olyan kicsi, hogy nem mérhető/értékelhető. Ennek alapján a Ket. 15. § (2) bekezdése (hatásterületi ügyfélfogalom) szerint sem állapítható meg a felperesek kereshetőségi joga.

A Ket. 15. § (4) bekezdésének alkalmazását legfeljebb a XXIX. rendű felperesre találta alkalmazhatónak a Fővárosi Bíróság, míg a Ket. 15. § (5) bekezdésének rendelkezései is csak a III. és V. rendű felperesekre alkalmazhatók. E felperesekre nem terjed ki a részítélet rendelkező része.

A Fővárosi Bíróság részítélete ellen az I., VII., XIX., XXIV. és XXVI. rendű felperesek, az I. rendű felperesi beavatkozó, valamint a II. rendű felperes terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet. A IV. rendű felperes felülvizsgálati kérelmét a Legfelsőbb Bíróság elkésettség okán hivatalból elutasította.

A Legfelsőbb Bíróság az I. rendű felperesi beavatkozó felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasította, mert megállapította, hogy az nem tesz eleget a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 73/A. § (1) bekezdés a) pontjában előírt, a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára kötelező jogi képviseletre vonatkozó rendelkezéseknek.