40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet

a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól

Veszélyhelyzeti normák

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (1) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. §[2]

(1) E rendeletet

a) a honvédelmi és katonai célú építmények,

b)[3] a honvédelmi és katonai célú ingatlanon álló, vagy oda tervezett építmények (a villamosenergia-ipari, távhőellátási és a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építmény kivételével),

c) az állami repülések céljára szolgáló repülőterek, valamint a közös felhasználású katonai és polgári repülőtérré fejleszthető állami repülések céljára szolgáló repülőterek

d)[4] a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények,

e)[5] a BSL3 és BSL4 minősítésű Nemzeti Biztonsági Laboratórium komplexum építményei

[az a)-e) pont a továbbiakban együtt: építmény] építésügyi hatósági eljárásaiban kell alkalmazni.[6]

(2) E rendeletet a honvédelmi és katonai célú ingatlant érintő telekalakítási eljárásokban kell alkalmazni.

2. §[7]

E rendelet alkalmazásában

1. eljárás: az 1. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott eljárások,

2. honvédelmi és katonai célú építmény: az az építmény, építményrész, építmény-együttes, és annak rendeltetésszerű működéséhez szükséges vonalas és nem vonalas műtárgyak, amelyek létrehozása során a honvédelmi és katonai rendeltetés - ideértve a nemzetközi katonai szerződésekből eredő kötelezettséget is - sajátosságából adódóan különös funkcionális, építészeti-műszaki, technológiai, valamint minősítettadat-védelmi és információvédelmi követelmények megállapítására és teljesítésére, illetve az építmény használata során ezek fenntartására van szükség,

3. honvédelmi és katonai célú ingatlan: az ingatlan-nyilvántartás szerint a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében álló földrészlet,

4. honvédelmi és katonai célú ingatlant érintő telekalakítási eljárás: olyan telekalakítási engedélyezési eljárás, amelyben a telekcsoport újraosztása, a telekfelosztás, a telekegyesítés vagy a telek-határrendezés honvédelmi és katonai célú ingatlan telekhatárának megváltozásával jár.

3. §

(1)[8] A Kormány az 1. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó eljárásokban az építésügyi hatósági jogkör, valamint az 1. § (2) bekezdése hatálya alá tartozó eljárásokban a telekalakítási hatósági jogkör gyakorlójaként, országos illetékességgel a honvédelemért felelős minisztert (a továbbiakban: katonai építésügyi hatóság) jelöli ki.

(2) A katonai építésügyi hatóság hatósági jogkörének gyakorlása során csak a jogszabályoknak van alárendelve, a hatósági ügyekben hozandó döntésében nem utasítható.

4. §

(1)[9]

(1a)[10] Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság hat hónapig felhasználható előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.

(2)[11]

(3)[12] Az eljárásban - ideértve az eljáráshoz kapcsolódó szakhatósági eljárást is - csak olyan személyek vehetnek részt, akik a Nemzeti Biztonsági Felügyelet által kiállított személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznek.

(4)[13] A szakhatósági közreműködés során a minősített adat védelméhez szükséges fizikai biztonsági feltételek hiányában a minősített adatok feldolgozása a katonai építésügyi hatóság hivatalos helyiségében történik.

5. §[14]

Az eljárásban - ide nem értve az 1. § (1) bekezdés d) pontja szerinti építményekkel kapcsolatos eljárásokat - a munkavédelmi, a tűzvédelmi, a közegészségügyi, a járványügyi, a sugárvédelmi, valamint az állami légügyi szakkérdések elbírálása vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszter jár el.

6. §

(1)[15] A katonai építésügyi hatóság

a) építési engedélyezési,

b) fennmaradási engedélyezési,

c) használatbavételi engedélyezési,

d) bontási engedélyezési,

e) engedély hatályának meghosszabbítása iránti engedélyezési,

f) az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési,

g) telekalakítási,

h) jogutódlás tudomásulvételi,

i) használatbavétel tudomásulvételi,

j) kötelezési,

k) végrehajtási,

l) szakhatósági,

m) hatósági bizonyítvány kiállítása iránti,

n) veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvételi,

o) az államhatárról szóló törvény szerint szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvételi, és

p) a menedékjogról szóló törvény szerint szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvételi

eljárásokat folytat.

(2)[16]

(3)[17] A katonai építésügyi hatóság közhírré teszi - tekintet nélkül a határozat véglegessé válására - azon határozatáról, valamint a szakhatósági állásfoglalásról szóló közleményt, amit olyan eljárásban hozott, amelyben a szakhatóságként eljáró környezetvédelmi hatóság a tevékenység következtében várható környezeti hatások jelentőségét vizsgálta.

(4)[18] A katonai építésügyi hatóság hatósági bizonyítványt ad ki[19]

a) az ügyfél kérelmére a honvédelmi és katonai célú ingatlan használatával kapcsolatos tény, állapot vagy egyéb adat igazolására;

b)[20] a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság, vagy az ingatlanügyi hatóság kérelmére, az ingatlan-nyilvántartásban honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított területként nyilvántartott földrészlet környezetvédelmi, vegyvédelmi, illetve tűzszerészeti mentesítése elvégzésének szükségessége, vagy megtörténte vonatkozásában.

(5)[21] A (4) bekezdés b) pontja szerinti hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül kell kiadni.

7. §

(1)[22] Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet a katonai építésügyi hatóság részére a 2. számú melléklet szerinti tartalommal és a (2) bekezdés szerinti mellékletekkel együtt a sajátos építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszeren kell előterjeszteni, azzal, hogy a jogszabályban meghatározott minősített adatot tartalmazó tervdokumentációt és műszaki leírást nem kell feltölteni, azokat a szükséges példányban papír alapon kell a katonai építésügyi hatóság részére előterjeszteni.

(1a)[23] Az (1) bekezdés szerinti kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő.

(2) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a)[24] a vagyonkezelő hozzájárulását, ha az építtető nem a vagyonkezelői jogokat gyakorló katonai szervezet,

b)[25] a tervezett építési munka külön jogszabályban meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációját 2 példányban, illetőleg az érintett szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban,

c)[26]

d)[27]

e) környezeti hatásvizsgálat-köteles építmény és tevékenység esetén a környezetvédelmi engedélyt.

f)[28] új veszélyes katonai objektum építményei építésére vonatkozó kérelem esetében a veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos hatósági eljárás rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott tartalmú biztonsági dokumentációt.

g)[29] ha az engedélyezési eljárás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül, a kérelemhez mellékelni kell a Khvr. mellékletében meghatározott, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló adatlapot.

h)[30] új épület építése vagy meglévő épület - épületfeltüntetési adatát érintő - bővítése esetén a használatbavételi vagy a fennmaradási engedély iránti kérelem, illetve meglévő épület bontása esetén a bontás megtörténte bejelentésének előterjesztésével egy időben a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez jogszabályban előírt tartalmi és formai követelményeknek megfelelő változási vázrajzot, két példányban.

i)[31] új sugárveszélyes munkahely létesítésére vonatkozó kérelem esetében az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott tartalmú Sugárvédelmi Leírást.

(2a)[32] Ha a kérelem vagy a hozzá csatolt mellékletek az (1) és (2) bekezdés, valamint a 2. számú melléklet szerinti követelményeknek nem felelnek meg, vagy a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges, a katonai építésügyi hatóság legfeljebb két ízben hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmezőt.

(3)[33] A katonai építésügyi hatóság a (2) bekezdés h) pontja szerinti változási vázrajzot a hatósági engedély véglegessé válását, illetve a bontás megtörténte bejelentésének előterjesztését követő 15 napon belül a honvédelmi és katonai célú ingatlanok nyilvántartását vezető katonai szervezet részére átvezetés céljából megküldi. Az Országos Építésügyi Nyilvántartásba a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő telkek épületfeltüntetési vázrajzát nem kell feltölteni.

(4)[34] A honvédelmi és katonai célú, valamint a nemzetbiztonsági célú és rendeltetésű építmények tekintetében nincs helye az építészeti és településrendezési tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti építészeti tervtanácsi, továbbá településképi véleményezési eljárásnak.

8. §[35]

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén a nemzetbiztonsági célú építmények

a) építésügyi hatósági engedélyezése során, ha az építésügyi hatóság helyszíni szemle megtartását rendeli el, a helyszíni szemlét három napon belül kell lefolytatni, és a helyszíni szemlén részt vevő szakhatóság állásfoglalását a helyszíni szemle keretében adja meg,

b) jogszerűtlen építésével kapcsolatban az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló kormányrendeletnek a jogszerűtlen építési tevékenység tudomásulvételi eljárására vonatkozó szabályai alkalmazhatók.

9. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

10. §[36]

E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr. hatálybalépését követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.

10/A. §[37]

E rendeletnek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelettel megállapított 7. § (1) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az építésügyi hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az építésügyi hatóság vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

11. §[38]

Ez a rendelet

a) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. és 4. cikkének, II. és IV. mellékletének, valamint

b) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/52/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkének

való megfelelést szolgálja.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelethez[39]

2. számú melléklet a 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelethez[40]

Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem adattartalma

1. Az építtető adatai: megnevezése, címe, a kapcsolattartó neve és elérhetősége.

2. A kérelemmel érintett építmény adatai: megnevezése, rendeltetése és azonosítója.

3. Az építési helyszín adatai: címe, helyrajzi száma.

4. A használó (katonai) szervezet adatai: megnevezése, címe, kapcsolattartó neve és elérhetősége.

5. A kérelmezett engedély fajtája.

6. A kérelem tárgya és annak rövid leírása.

7. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági határozatok megnevezése, száma, kelte, véglegessé válásának napja.[41]

8. A közreműködő tervező vagy tervezők neve, címe, jogosultsága.

9. A benyújtott mellékletek felsorolása és mennyisége.

10. Az építtető kérelme.

11. Keltezés, az építtető cégszerű aláírása.