32004R0600[1]

A Tanács 600/2004/EK rendelete (2004. március 22.) az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászati tevékenységekre vonatkozó bizonyos technikai intézkedések megállapításáról

A TANÁCS 600/2004/EK RENDELETE

(2004. március 22.)

az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászati tevékenységekre vonatkozó bizonyos technikai intézkedések megállapításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére[1],

mivel:

(1) A 81/691/EGK határozat[2] a Közösség nevében jóváhagyta az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezményt, amely 1982. május 21-én lépett hatályba.

(2) Az egyezmény megfelelő keretet biztosít a regionális együttműködésre az antarktiszi tengeri élővilág védelmében és kezelésében azáltal, hogy létrehozta az Antarktisz tengeri élővilágának védelmével és kezelésével foglalkozó bizottságot (a továbbiakban "CCAMLR"), illetve védelmi intézkedések elfogadására a CCAMLR által, melyek kötelezővé válnak az egyezmény szerződő felei számára.

(3) A CCAMLR elfogadott bizonyos intézkedéseket a halállományok védelmére és kezelésére, amelyek többek között bizonyos technikai előírásokat állapítanak meg az Egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászati tevékenységekre. Ezek az intézkedések rendelkezéseket tartalmaznak egyes halászfelszerelés-típusok használatára, bizonyos, a környezetre károsnak tartott felszerelések tilalmára, a halászat által például a tengeri madarak és tengeri emlősök fajaira gyakorolt káros hatások csökkentésére és a halászhajók fedélzetén adatgyűjtés céljából tartózkodó tudományos megfigyelők tevékenységére vonatkozóan. Ezek az intézkedések kötelezőek a Közösségre, ezért végrehajtandók.

(4) Néhány, a CCAMLR által elfogadott technikai intézkedést már átültettek a közösségi jogba az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezmény XXIV. cikke szerint létrehozott megfigyelési és ellenőrzési rendszer alkalmazásáról szóló, 1990. december 19-i 3943/90/EGK tanácsi rendelettel[3] és a Déli-sarkvidéken folytatott halászati tevékenységekre alkalmazandó egyes védelmi és ellenőrző intézkedések megállapításáról szóló, 1997. december 18-i 66/98/EK tanácsi rendelettel[4].

(5) Új védelmi intézkedések CCAMLR általi elfogadása és a fenti rendeletek elfogadása óta már hatályban lévő intézkedések kiigazítása miatt e rendeleteket később módosítani kell.

(6) Annak biztosítása érdekében, hogy a közösségi szabályok egyértelműbbek legyenek, a halászati tevékenységek ellenőrzésére vonatkozó és a tisztán technikai intézkedéseket külön kell átültetni. Ez okból a 3943/90/EGK és a 66/98/EK rendeletet hatályon kívül kellett helyezni az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászati tevékenységekre alkalmazandó bizonyos ellenőrző intézkedések megállapításáról szóló, 2004. március 22-i 601/2004/EK tanácsi rendelettel[5], és a közösségi rendelkezéseket ki kell egészíteni e rendelettel. Ez nem érinti a csak egyes felderítő halászatokra érvényes technikai intézkedések felvételét a Közösség által évente elfogadott, a közösségi hajók számára kiosztott halászati lehetőségekről és az ezzel kapcsolatos feltételekről (éves "TAC és kvóta"-rendeletek) szóló rendeletekbe.

(7) Az e rendelet végrehajtásához és a mellékleteknek a CCAMLR által az Egyezmény szerint elfogadott technikai intézkedések rendszeres módosításaival való összehangolásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskör gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EGK határozatnak[6] megfelelően kell elfogadni.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet technikai intézkedéseket határoz meg azon közösségi halászhajók tevékenységére vonatkozóan, amelyek az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) hatálya alá tartozó területen élő tengeri erőforrásokból tengeri szervezeteket fognak és tartanak a fedélzeten.

(2) E rendelet az Egyezmény rendelkezéseinek sérelme nélkül alkalmazandó és előmozdítja annak céljait és elveit, illetve azon konferencia záróokmányának rendelkezéseit, amelyen az Egyezményt elfogadták.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

a) "az Egyezmény területe": az Egyezmény alkalmazási területe, amint azt annak 1. cikke meghatározza;

b) "az antarktiszi konvergenciahatár": a szélességi és hosszúsági körök következő metszéspontjait összekötő vonal: 50° D, 0° - 50° D, 30° K - 45° D, 30° K - 45° D, 80° K - 55° D, 80° K - 55° D, 150° K - 60° D, 150° K - 60° D, 50° NY - 50° D, 50° NY - 50° D, 0°;

c) "közösségi halászhajó": a Közösségben lajstromozott és a Közösség valamely tagállamának lobogója alatt hajózó halászhajó, amely az Egyezmény területének tengeri élővilágából tengeri szervezeteket fog és tart a fedélzetén;

d) "pontosan lehatárolt téglalap": a statisztikai alterület vagy körzet északnyugati sarkától mért 0,5o szélességi fok, 1o hosszúsági fok nagyságú terület. Egy téglalap meghatározása legészakibb határa szélességi fokáról és a 0o-hoz legközelebb eső határa hosszúsági fokáról történik;

e) "új halászat": a FAO antarktiszi statisztikai alterületén, meghatározott halászati módszerrel folytatott halászat egy olyan fajra, amelyről:

i. eddig még nem nyújtottak be a CCAMLR-nek az elterjedésére, állománybőségére, populációjára, lehetséges hozamára és állományazonosságára vonatkozóan átfogó kutatásokból/felmérésekből vagy felderítő halászatból származó adatokat; vagy

ii. eddig még nem nyújtottak be a CCAMLR-nek fogási és erőkifejtési adatokat; vagy

iii. eddig még nem nyújtottak be a CCAMLR-nek fogási és erőkifejtési adatokat az utolsó két halászati szezonból;

f) "felderítő halászat": olyan halászat, amelyet előzőleg az e) pontban meghatározott "új halászatként" soroltak be. Addig tart a felderítő halászati besorolás, amíg elegendő információ nem áll rendelkezésre:

i. a célfajok elterjedésének, állománybőségének és populációjának becsléséhez, amely a halászat lehetséges hozamának becslését lehetővé teszi;

ii. a halászat függő vagy járulékos fajokra gyakorolt lehetséges hatásainak vizsgálatához; és

iii. ahhoz, hogy a CCAMLR tudományos bizottsága tanácsokat adjon a megfelelő fogási szintekről, és adott esetben az erőkifejtési szintekről és a halászfelszerelésről.

II. FEJEZET

HALÁSZFELSZERELÉSEK

3. cikk

Különleges halászatokhoz engedélyezett halászfelszerelések

(1) A Dissostichus eleginoides halászatát a FAO 48.3 statisztikai alterületen olyan hajók végezhetik, amelyek kizárólag horogsort és rákcsapdát használnak.

(2) A Dissostichus eleginoides halászatát a FAO 58.5.2 statisztikai körzetben olyan hajók végezhetik, amelyek kizárólag vonóhálót és horogsort használnak.

(3) A Champsocephalus gunnari halászatát a FAO 48.3 statisztikai alterületen olyan hajók végezhetik, amelyek kizárólag vonóhálót használnak. Ezen alterületen a Champsocephalus gunnari fenékvonóhálóval végzett célzott halászata tilos.

(4) A Champsocephalus gunnari halászatát a FAO 58.5.2 statisztikai alterületen olyan hajók végezhetik, amelyek kizárólag vonóhálót használnak.

(5) A (4) bekezdésben említett halászat céljára engedélyezett halászterület a FAO 58.5.2 statisztikai körzet azon része, amelyet a következő vonal határol:

a) azon ponttól kezdve, ahol a 72° 15' K hosszúsági kör átszeli az Ausztrália és Franciaország közötti tengeri megállapodásban meghatározott határt, e hosszúsági kör mentén délre, amíg az keresztezi az 53° 25' D szélességi kört;

b) aztán keletre e szélességi kör mentén, amíg az keresztezi a 74° K hosszúsági kört;

c) aztán északkeletre a geodetikus vonal mentén az 52° 40' D szélességi kör és a 76° K hosszúsági kör metszéspontjáig;

d) aztán északra a hosszúsági kör mentén az 52° D szélességi körrel való metszéspontjáig;

e) aztán északnyugatra a geodetikus vonal mentén az 51° D szélességi kör és a 74° 30' K hosszúsági kör metszéspontjáig; és

f) aztán délnyugatra a geodetikus vonal mentén a kezdőpontig.

(6) Rákhalászatot a FAO 48.3 statisztikai alterületen olyan hajók végezhetnek, amelyek kizárólag rákcsapdát használnak.

4. cikk

Szembőség

(1) Olyan vonóháló, dán kerítőháló és más hasonló háló, amelynek bármely részén az I. mellékletben meghatározott legkisebb szembőségnél kisebb szembőség található, nem használható a következő fajokra vagy fajcsoportokra irányuló célzott halászat esetén:

a) Champsocephalus gunnari;

b) Dissostichus eleginoides;

c) Gobionotothen gibberifrons;

d) Lepidonotothen squamifrons;

e) Notothenia rossii;

f) Notothenia kempi.

(2) Tilos minden olyan eszköz vagy készülék alkalmazása, amely elzárhatja vagy csökkentheti a szembőséget.

5. cikk

A szembőség ellenőrzése

A 4. cikkben említett hálók esetében az I. mellékletben előírt legkisebb szembőséget a II. mellékletben meghatározott előírásoknak megfelelően kell meghatározni.

6. cikk

Rákhalászat a FAO 48.3 statisztikai alterületen

(1) A rákhalászat az ivarérett hímrákokra korlátozódik, minden nőstény vagy méreten aluli hímrákot sértetlenül el kell engedni. Paralomis spinosissima és Paralomis formosa esetén a 94 mm, illetve 90 mm páncélszélességű hímeket lehet a fogásban megtartani.

(2) A tengeren feldolgozott rákokat rákdarabonként kell lefagyasztani, hogy a rákok mérete később meghatározható legyen.

7. cikk

A műanyag csomagolószalagok közösségi halászhajókon való használata és ártalmatlanítása

(1) Tilos a közösségi halászhajókon a csali dobozainak felerősítésére műanyag csomagolószalagok alkalmazása.

Tilos másfajta csomagolószalagok más célú használata olyan halászhajókon, amelyek nem alkalmaznak fedélzeti hulladékégető berendezést (zárt rendszerek).

(2) Minden olyan csomagolószalagot, amelyet egyszer már eltávolítottak a csomagokról, úgy kell elvágni, hogy az ne alkosson folyamatos hurkot, és az első adandó alkalommal el kell égetni a fedélzeti hulladékégető berendezésben.

(3) Minden műanyag hulladékot a kikötő eléréséig meg kell őrizni a hajón, és semmi esetre sem szabad a tengerbe dobni.

(4) E cikk alkalmazásának részletes szabályait a 20. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

8. cikk

A tengeri madarak véletlen elpusztulása horogsorral végzett halászat során

(1) A horogsorral végzett halászati műveleteket olyan módon kell folytatni, hogy a csalival ellátott horgok a vízbe helyezés után a lehető leggyorsabban lemerüljenek. A horogsorral végzett halászat spanyol módszerét alkalmazó hajók esetében nehezékeket kell kiereszteni még mielőtt a zsinór megfeszülne; legfeljebb 40 méteres szakaszonként elhelyezve legalább 8,5 kg súlyú, vagy legfeljebb 20 méteres szakaszonként elhelyezve legalább 6 kg súlyú nehezékeket kell alkalmazni. Csak kiolvasztott csali használható.

(2) A (7) bekezdés sérelme nélkül a horogsorokat csak éjjel szabad elhelyezni (azaz a tengeri naplemente és napkelte szürkületei közötti sötétség idején).

A horogsorok elhelyezését lehetőleg legalább három órával a napkelte előtt be kell fejezni.

A horogsorral végzett éjszakai halászat során csak a biztonság érdekében feltétlenül szükséges hajófények alkalmazhatók.

(3) A (8) bekezdés sérelme nélkül a horogsorok elhelyezése során a szerves hulladék ürítése tilos. A horogsorok kiemelése során a szerves hulladék ürítését el kell kerülni, ha lehetséges. Ha a kiemelés során elkerülhetetlen a szerves hulladék ürítése, akkor az ürítést a horogsor kiemelésének helyéhez képest a hajó ellenkező oldalán kell végrehajtani. Ürítés előtt el kell távolítani a hulladékból és a halfejekből a csalihorgokat.

A hajókat úgy kell kialakítani, hogy fedélzeti hulladékfeldolgozó berendezéssel vagy fedélzetükön a hulladék tárolására megfelelő kapacitással rendelkezzenek, vagy lehetőség legyen a hulladék ürítésére a horogsor kiemelésének helyéhez képest a hajó ellenkező oldalán.

(4) Mindent meg kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a horogsorral történő halászat során horogra került madarakat élve szabadítsák ki, és a horgokat lehetőleg a madár életének veszélyeztetése nélkül távolítsák el.

(5) A hajónak szalagokkal felszerelt kötelet kell vontatnia, amely elriasztja a madarakat attól, hogy a csalira rárepüljenek, miközben a sorhorgot elhelyezik. A szalagos szerkezet részletes leírását és elhelyezésének módszerét a III. melléklet tartalmazza. A forgócsuklók számával és elhelyezésével kapcsolatos szerkezeti paramétereket mindaddig változtathatják, amíg a szalagos szerkezet által védett halászati tengerfelület nem lesz kisebb, mint a III. mellékletben bemutatott minta. Ugyancsak változtathatóak a kötél megfeszítésére szolgáló, vízben vontatott eszköz paraméterei is.

(6) A szalagos kötél kivitelére vonatkozó más változatokat is meg lehet vizsgálni olyan hajókon, amelyeken két megfigyelő tartózkodik, akik közül legalább az egyiket a CCAMLR nemzetközi tudományos megfigyelési tervnek megfelelően jelölték ki, feltéve hogy az (1)-(5) és a (7) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek.

(7) A (2) bekezdésben előírt nappali horogsor-elhelyezési tilalmat nem kell alkalmazni a FAO 48.6 statisztikai alterületen a 60° D-től délre, a 88.1, a 88.2 statisztikai alterületen és az 58.4.2 körzetben végzett halászat során, ha a következő feltételek teljesülnek:

a) az e halászatra szóló engedély kibocsátásakor az érintett hajó be tudja mutatni az illetékes hatóságoknak:

i. hogy teljes mértékben meg tud felelni a horogsorok kihelyezésére a IV. mellékletben meghatározott felderítő jegyzőkönyvek valamelyikének. A tagállamok jelentik a CCCAMLR-nek az egyes engedélyezett hajókon e célból végzett technikai ellenőrzések eredményeit;

ii. hogy megtette az intézkedéseket a tudományos megfigyelők jelenlétének biztosítására, akiket a 14. cikk (2) bekezdésének megfelelően fel kell vennie a fedélzetre;

b) az érintett hajó be tudja mutatni, hogy a horogsor merülési sebessége folyamatosan legalább 0,3 m/s a halászati műveletek során;

c) az érintett hajó legfeljebb két tengeri madarat foghat. Ha egy hajó összesen három madarat fog, azonnal vissza kell térnie az éjszakai halászathoz.

(8) A (3) bekezdéstől eltérve a (7) bekezdésben említett halászatnál nem lehet hulladékot üríteni.

(9) E cikk alkalmazásának részletes szabályait a 20. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

9. cikk

A tengeri madarak és tengeri emlősök véletlen elpusztulása vonóhálóval végzett halászat során

(1) Vonóhálóval végzett halászat során hálófigyelő kábelek használata tilos.

(2) A közösségi halászhajók mindig úgy rendezik el a fények helyét és szintjét, hogy a hajó biztonságos működésével összhangban minimalizálják a hajóból kiszűrődő világítást.

(3) Hulladék ürítése a tengeren a vonóhálók kivetése és kiemelése során tilos.

(4) E cikk alkalmazásának részletes szabályait a 20. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

III. FEJEZET

HALÁSZATI TEVÉKENYSÉGEK FOLYTATÁSA

10. cikk

A hajók mozgása járulékos halfogásuk szintjének megfelelően

(1) Az új vagy a felderítő halászaton kívüli halászatok esetén, a közösségi halászhajók járulékos halfogásuk szintjének megfelelően mozognak az V. melléklet A. szakaszával összhangban.

(2) Új és felderítő halászat esetén, a közösségi halászhajók járulékos halfogásuk szintjének megfelelően mozognak az V. melléklet B. szakaszával összhangban.

11. cikk

A Dissostichus spp. felderítő halászatára alkalmazandó különleges intézkedések

(1) Azon közösségi halászhajók, amelyek az Egyezmény területén a Dissostichus spp. vonóhálóval vagy horogsorral folytatott, felderítő halászatában vesznek részt, a (3)-(6) bekezdésben meghatározott előírásokkal összhangban tevékenykednek, kivéve azokat, amelyek olyan halászatot folytatnak, amelyre a CCAMLR különös mentességet biztosított.

(2) E cikk alkalmazásában egy kivetés a vonóháló egyszeri kihelyezését jelenti. Hosszú horogsoros halászatnál egy kihelyezés egy vagy több horogsor ugyanazon helyen való kihelyezését jelenti.

(3) A halászatnak a lehető legnagyobb földrajzi és batimetrikus kiterjedésűnek kell lennie. E célból bármely pontosan lehatárolt téglalapban folytatott halászatot be kell szüntetni, ha a 601/2004/EK rendelet 12. cikkének megfelelően jelentett fogás eléri a 100 tonnát, és ezt a téglalapot a halászat elöl le kell zárni a szezon hátralevő részében. Bármely pontosan lehatárolt téglalapban egyszerre csak egy hajó halászhat.

(4) A (3) bekezdés alkalmazása érdekében:

a) vonóhálóval végzett halászatban egy kivetés pontos földrajzi helyzetét a kivetés kezdőpontja és végpontja közötti útvonal középpontjával kell meghatározni;

b) horogsorral végzett halászatban egy kihelyezés pontos földrajzi helyzetét a kihelyezett horogsor vagy horogsorok középpontjával kell meghatározni;

c) az a pontosan lehatárolt téglalap, amelyikben egy hajó halászik, az, amelybe a kivetés pontos földrajzi helye esik;

d) úgy kell tekinteni, hogy egy hajó az összes horogsor kivetésének kezdetétől a kivetés végéig ugyanabban a pontosan lehatárolt téglalapban halászik.

(5) Egy horogsor kivetésekor a merítési idő nem haladhatja meg a 48 órát, a kivetési eljárás befejezésétől a behúzás kezdetéig számítva, kivéve ha különleges körülmények állnak fenn, melyeket a hajó nem tud befolyásolni (például jég vagy időjárási feltételek).

(6) E cikk alkalmazásának részletes szabályait a 20. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

12. cikk

A FAO 48.3 statisztikai alterületen a Champsocephalus gunnari halászatára alkalmazandó különleges intézkedések

(1) A Champsocephalus gunnari halászata a Dél-Georgia partjaitól számított 12 tengeri mérföldön belül a március 1. és május 31. közötti időszakban (ívási idő) tilos.

(2) Ha egy fogás több mint 100 kg Champsocephalus gunnari-t tartalmaz, vagy a Champsocephalus gunnari több mint 10 %-a kisebb, mint 240 mm teljes hosszúságú, a halászhajónak egy másik, legalább öt tengeri mérföld távolságra levő halászati helyre kell mennie. A halászhajó legalább öt napig nem térhet vissza azon hely öt tengeri mérföldes körzetébe, ahol a kis Champsocephalus gunnari-fogás meghaladja a 10 %-ot. Az a hely, ahol a kis Champsocephalus gunnari véletlen fogása meghaladja a 10 %-ot, az az út, amelyet a hajó megtett a halászfelszerelés kihelyezése és behúzása között.

(3) Ha egy hajó összesen húsz tengeri madarat fog, a halászatot be kell szüntetnie, és ebben az idényben a halászatban való részvételből ki kell zárni.

(4) A március 1. és május 31. közötti időszakban az e halászatban részt vevő hajóknak a VI. mellékletben előírt módon legalább húsz kutatási célú vonóháló-kivetést kell végeznie.

(5) E cikk alkalmazásának részletes szabályait a 20. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

IV. FEJEZET

TUDOMÁNYOS MEGFIGYELŐK AZ EGYEZMÉNY TERÜLETÉN TEVÉKENYKEDŐ HAJÓK FEDÉLZETÉN

13. cikk

Cél és hatály

Az Egyezmény XXIV. cikke szerint a CCAMLR által elfogadott tudományos megfigyelési rendszer e fejezetnek megfelelően alkalmazandó az Egyezmény területén halászati és kutatási tevékenységeket végző közösségi halászhajókra.

14. cikk

A tudományos megfigyelésnek alávetett tevékenységek

(1) A közösségi halászhajók minden halászati szezon alatt legalább egy tudományos megfigyelőt visznek a fedélzetükön és lehetőség szerint további egyet a következő halászatok esetén:

a) Champsocephalus gunnari halászata a FAO 48.3 statisztikai alterületen és az 58.5.2 körzetben;

b) rákhalászat a FAO 48.3 statisztikai alterületen;

c) Dissostichus eleginoides halászata a FAO 48.3 statisztikai alterületen és az 58.5.2 körzetben; vagy

d) Martialia hyadesi halászata a FAO 48.3 statisztikai alterületen.

(2) A közösségi halászhajók legalább két tudományos megfigyelőt visznek a fedélzetükön, akik közül az egyik a 15. cikkel összhangban kijelölt CCAMLR tudományos megfigyelő, ha egy, az e rendelet 11. cikkében említett felderítő halászatban vagy a 601/2004/EK rendelet 7. cikkével összhangban engedélyezett, egyéb felderítő halászatban vesznek részt.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve a FAO 48.3.a és 48.3.b statisztikai körzetben Dissostichus spp. felderítő halászatában részt vevő halászhajók legalább egy CCAMLR tudományos megfigyelőt visznek a fedélzetükön, és lehetőség szerint még egyet.

(4) E cikk alkalmazásának részletes szabályait a 20. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

15. cikk

Tudományos megfigyelők

(1) A tagállamok a CCAMLR által elfogadott megfigyelési rendszer e rendelettel összhangban történő végrehajtásával kapcsolatos feladatok elvégzésére feljogosított tudományos megfigyelőket jelölnek ki.

(2) A hajók fedélzetén szállított tudományos megfigyelők kötelezettségeit és feladatait a VII. melléklet tartalmazza.

(3) A tudományos megfigyelők az őket kijelölő tagállam állampolgárai. Meg kell felelniük azon hajó hatályos szokásainak és szabályainak, amelyen megfigyeléseiket végzik.

(4) A tudományos megfigyelőknek a megfigyelés tárgyát képező halászati és tudományos kutatási tevékenységek, az Egyezmény rendelkezései és az az alapján elfogadott intézkedések terén jártasnak kell lenniük, és megfelelő képzettséggel kell rendelkezniük kötelességeik szakszerű ellátásához. Továbbá azon hajó lobogó szerinti tagállamának nyelvén, melyen tevékenységüket végzik, kommunikációképesnek kell lenniük.

(5) Minden megfigyelőnek magánál kell tartania egy, az őt kijelölő tagállam által kibocsátott, és a CCAMLR által jóváhagyott okmányt, amely őt CCAMLR tudományos megfigyelőként azonosítja.

(6) A tudományos megfigyelők legkésőbb egy hónappal a megfigyelési időszak vége után vagy azután, hogy a megfigyelők visszatérnek származási országukba, jelentést tesznek a CCAMLR tudományos bizottsága által jóváhagyott megfigyelési formanyomtatvány alkalmazásával minden elvégzett megfigyelésről az őket kijelölő tagállamokon keresztül a CCAMLR-nek. Egy másolatot továbbítani kell az érintett hajó lobogó szerinti tagállamának és a Bizottságnak.

(7) E cikk alkalmazásának részletes szabályait a 20. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

16. cikk

Megállapodások a megfigyelők fedélzetre küldéséről

(1) A tudományos megfigyelőknek a halászati és tudományos kutatási tevékenységeket végző közösségi halászhajók fedélzetére való küldése az e célból egy másik CCAMLR tagállammal kötött kétoldalú megállapodással összhangban történik.

(2) Az (1) bekezdésben említett kétoldalú megállapodások a következő elveken alapulnak:

a) A tudományos megfigyelőket fedélzeti tartózkodásuk alatt tisztnek kell tekinteni. Ennek megfelelően kell számukra szállást és ellátást biztosítani.

b) A lobogó szerinti tagállam biztosítja, hogy a hajók üzemeltetői minden segítséget megadjanak a lobogója alatt hajózó hajók fedélzetén lévő tudományos megfigyelőknek kötelességeik elvégzéséhez. Többek között a tudományos megfigyelőknek szabadon hozzá kell férniük a hajó adataihoz és tevékenységeihez annak érdekében, hogy elvégezhessék kötelességeiket a CCAMLR által előírt módon.

c) A lobogó szerinti tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy a lobogója alatt hajózó hajók fedélzetén a tudományos megfigyelők biztonságát és jólétét biztosítsa feladataik ellátása során, gondoskodjon egészségügyi ellátásukról, szabadságuk és méltóságuk biztonságáról.

d) Biztosítani kell, hogy a tudományos megfigyelők a kommunikációs berendezések használatával és a rádiókezelő segítségével üzeneteket küldhessenek és fogadhassanak. Az e közléseknél felmerülő ésszerű költségeket általában a tudományos megfigyelőket kijelölő CCAMLR-tag állja (továbbiakban: a kijelölő ország).

e) A tudományos megfigyelők szállításával és fedélzetre szállásával kapcsolatos megállapodásokat úgy kell szabályozni, hogy a halászati és kutatási tevékenységeket a lehető legkevésbé akadályozzák.

f) A tudományos megfigyelők jelentéseik másolatát azok kérésére átadják az érintett kapitányoknak.

g) A kijelölő országok biztosítják, hogy tudományos megfigyelőik az érintett CCAMLR-tagnak megfelelő biztosítással rendelkezzenek.

h) A kijelölő országok felelnek a tudományos megfigyelőknek a beszállási helyre és onnan történő elszállításáról.

i) Eltérő megállapodás hiányában a tudományos megfigyelők felszereléséért, ruházatáért és fizetéséért, valamint juttatásaiért általában a kijelölő ország, míg a fedélzeten való szállásért és ellátásért a fogadó ország hajója felel.

(3) E cikk alkalmazásának részletes szabályait a 20. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

17. cikk

Az információk jelentése

(1) A tudományos megfigyelőket kijelölő tagállamok a lehető leghamarabb és legkésőbb a 11. cikkben említett egyes kétoldalú megállapodások megkötéséig elküldik a CCAMLR-nek a megfigyelési programok részleteit. A következő adatokat kell biztosítani minden megfigyelővel kapcsolatban:

a) a megállapodás megkötésének időpontja;

b) a hajó neve és lobogója, amely a megfigyelőt felveszi;

c) a megfigyelők kijelöléséért felelős tagállam;

d) a halászati terület (CCAMLR statisztikai terület, alterület és körzet);

e) a megfigyelők által gyűjtött és a CCAMLR-titkárságnak elküldött adatok típusa (járulékos fogás, célfajok, biológiai adatok stb.);

f) a megfigyelési program kezdetének és végének várható időpontja; és

g) a megfigyelők származási országukba való visszatérésének várható időpontja.

(2) E cikk alkalmazásának részletes szabályait a 20. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. cikk

A mellékletek módosítása

Az I-VII. mellékletet a Közösségre kötelezővé váló védelmi intézkedésekkel párhuzamosan a 20. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell módosítani.

19. cikk

Végrehajtás

A 7., 8., 9., 11., 12., 14., 15., 16. és 17. cikk végrehajtásához szükséges intézkedéseket a 20. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

20. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet[7] 30. cikke szerint létrehozott bizottság segíti.

(2) Ha e bekezdésre hivatkoznak, az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott időtartam egy hónap.

(3) Ha e bekezdésre hivatkoznak, az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott időtartam egy hónap.

(4) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

21. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. március 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. WALSH

I. MELLÉKLET

LEGKISEBB HÁLÓSZEMBŐSÉG A 4. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK ÉRTELMÉBEN

Faj Háló típusa Legkisebb szembőség

Notothenia rossii vonóhálók, dán kerítőhálók és hasonló hálók 120 mm

Dissostichus eleginoides vonóhálók, dán kerítőhálók és hasonló hálók 120 mm

Gobionotothen gibberifrons vonóhálók, dán kerítőhálók és hasonló hálók 80 mm

Notothenia kempi vonóhálók, dán kerítőhálók és hasonló hálók 80 mm

Lepidonotothen squamifrons vonóhálók, dán kerítőhálók és hasonló hálók 80 mm

Champsocephalus gunnari vonóhálók, dán kerítőhálók és hasonló hálók 90 mm

II. MELLÉKLET

ELŐÍRÁSOK A LEGKISEBB HÁLÓSZEMBŐSÉG MEGHATÁROZÁSÁRA AZ 5. CIKK ÉRTELMÉBEN

A. A szembőségmérő eszköz leírása

1. A szembőség meghatározására szolgáló szembőségmérő eszköz 2 mm vastag, lapos, tartós anyagból készül, és képes alakjának megtartására. Párhuzamos peremű oldalsorral rendelkezik, amelyet közbenső elkeskenyedő szegélyek kötnek össze mindkét oldalon egy 1-8-as kúppal, vagy pedig csak a fentiekben említett kúppal elkeskenyedő peremei vannak. A legkeskenyebb részén lyuk található.

2. Minden szembőségmérő eszköznek mind az elülső oldalán, mind a párhuzamos oldalú részén - ha van ilyen - mind pedig az elkeskenyedő részén bevésik a szélességet milliméterben. Az utóbbi esetben a szélességet 1 mm-es szakaszonként kell bevésni, és azonos távonként jelölni kell.

B. A szembőségmérő eszköz használata

1. A hálót ki kell feszíteni a szövés hosszanti átlója irányában.

2. Az A. pontban leírt szembőségmérő eszközt a legkeskenyebb végénél a háló síkjával merőlegesen be kell illeszteni a hálószembe.

3. A szembőségmérő eszközt kézzel, illetve nehezék vagy dinamométer segítségével addig kell befelé tolni a hálószembe, amíg azt az elkeskenyedő peremeknél a szem ellenállása meg nem állítja.

C. A megmérendő hálószemek kiválasztása

1. A mérésre kiválasztott szemeknek a háló hosszanti tengelyének irányában futó 20 egymás utáni szemből álló sort kell képezniük.

2. A zsinóroktól vagy kötelektől 50 cm-en belül elhelyezkedő hálószemeket nem kell megmérni. Ezt a távolságot a zsinórokra és kötelekre merőlegesen kell mérni a hálónak a mérés irányában kifeszített állapota mellett. Nem kell megmérni azokat a szemeket sem, amelyek javítottak, vagy amelyek elszakadtak, illetve ahol a szemnél függelékeket rögzítettek a hálóhoz.

3. Az 1. ponttól eltérően a megmérni kívánt szemeknek nem kell egymás után következniük, ha a 2. pontban meghatározott feltételek fennállnak.

4. A hálókat csak nedves, és nem fagyott állapotban szabad megmérni.

D. Az egyes hálószemek mérése

Az egyes hálószemek méretét a szembőségmérő eszköznek azon a ponton mért szélessége adja, ahol a szembőségmérő eszköz a B. pont szerinti alkalmazása során megállt.

E. A háló szembőségének meghatározása

A háló szembőségét a C. és D. szakaszban meghatározottak szerint kiválasztott és megmért összes szem méretének számtani középértéke adja milliméterben, ahol a számtani középértéket egész milliméterre kerekítik.

A megmérendő szemek számát az F. szakasz tartalmazza.

F. Az ellenőrzési eljárás menete

1. Az ellenőr a szembőségmérő eszköz kézi beillesztésével, azaz nehezék vagy dinamométer alkalmazása nélkül megmér egy 20 szemből álló sorozatot, amelyet a C. szakasznak megfelelően választottak ki. Ezután a háló szembőségét az E. szakasznak megfelelően határozzák meg.

Ha a szembőség kiszámítása azt mutatja, hogy a szembőség láthatóan nem felel meg a hatályban lévő szabályoknak, akkor a C. szakasznak megfelelően kiválasztott további két, 20 szemből álló sorozatot mérnek meg.

Ezután a szembőséget az eddig megmért 60 szem figyelembevételével az E. szakasznak megfelelően újra kiszámítják. A 2. pont sérelme nélkül ez a háló szembősége.

2. Ha a hajóparancsnok vitatja az 1. pontnak megfelelően meghatározott szembőséget, akkor ezt a mérést nem lehet figyelembe venni a szembőség meghatározásánál, és a hálót újra kell mérni, a szembőségmérő eszközhöz kapcsolt nehezék vagy dinamométer alkalmazásával; az ellenőr dönt, hogy nehezéket vagy dinamométert használjanak-e. A nehezéket a szembőségmérő eszköz legkeskenyebb részén található szemhez kell rögzíteni (egy kampó alkalmazásával). A dinamométer a szembőségmérő eszköz legkeskenyebb részén található szemhez rögzíthető, vagy pedig a szembőségmérő eszköz legszélesebb végén alkalmazható. A nehezék vagy a dinamométer pontosságát a megfelelő nemzeti hatóságoknak kell tanúsítaniuk.

Az 1. pontnak megfelelően meghatározott 35 mm vagy ennél kisebb szembőségű hálók esetében 19,61 newton (2 kilogramm tömegnek megfelelő) erőt kell, egyéb hálók esetében pedig 49,03 newton (öt kilogrammos tömegnek megfelelő) erőt kell alkalmazni.

A háló szembőségének az E. szakasz szerint (amikor nehezéket vagy dinamométert használnak) történő meghatározása céljából csak egy 20 szemből álló sorozatot mérnek meg, akár nehezéket akár dinamométert alkalmaznak.

III. MELLÉKLET

A 8. CIKK (5) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT SZALAGOKKAL FELSZERELT KÖTÉL RÉSZLETES LEÍRÁSA ÉS ALKALMAZÁSA

1. A szalagokkal felszerelt kötelet a hajó tatjához kell rögzíteni, és a víz felett mintegy 4,5 m magasságban kell felfüggeszteni úgy, hogy a kötél közvetlenül a fölött a pont fölött legyen, ahol a csali beleér a vízbe.

2. A felszalagozott kötél körülbelül 3 mm átmérőjű, legalább 150 méter hosszú, és a végén van egy feszítőkészülék, hogy a főkötél oldalszélben is pontosan a hajó mögött maradjon.

3. A hajóhoz való csatlakoztatástól kezdődően 5 m-es távolságonként, öt elágazó szalagot kell a kötélre kapcsolni, amelyek mindegyike két nagyjából 3 mm átmérőjű szalagból áll. A szalagok hossza a hajóhoz legközelebb még kb. 3,5 m, míg az ötödik helyzetben lévő szalag esetében már kb. 1,25 m-re csökken. Amikor a felszalagozott kötél kifeszül, az elágazó szalagok elérik a tenger felszínét, és rendszeresen bemerülnek, ahogy a hajó ringatózik. A felszalagozott kötélbe forgócsuklókat kell beilleszteni a vontatási pontnál, minden elágazó szalag csatlakozási pontja előtt és után, valamint közvetlenül a felszalagozott kötél végénél elhelyezett nehezék előtt. Minden egyes elágazó szalagnak ugyancsak van forgócsuklója a felszalagozott kötélhez való csatlakozási pontjánál.

IV. MELLÉKLET

A 8. CIKK (7) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT HOROGSOROK KIHELYEZÉSÉNEK KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYVEI

A. JEGYZŐKÖNYV

A1. A hajó a tudományos megfigyelő megfigyelése mellett:

a) legalább öt horogsort helyez ki, horogsoronként legalább négy merülési időmérő készülékkel (TDR);

b) a TDR-eket véletlenszerűen helyezi el a horogsorokon és a horogsorok között;

c) minden egyes hajóra visszaemelt TDR-re egyedi merülési sebességet számol, ahol:

i. a merülési sebességet a felszíntől (0 m) 15 méterre való lemerüléshez szükséges idő középértékeként kell mérni; és

ii. e merülési sebesség legalább 0,3 m/s;

d) ha a legkisebb merülési sebességet (0,3 m/s) nem érik el mind a 20 mintavételi ponton, a próbát addig ismétli, amíg összesen 20 0,3 m/s legkisebb merülési sebességű próbát jegyeznek fel; és

e) a próbákon ugyanazokat a berendezéseket és halászfelszereléseket használja, amelyeket az Egyezmény területén használnak.

A2. Ha egy hajó az éjszakai horogsor-elhelyezésre vonatkozó rendelkezések alól mentességet kap, a halászat során a CCAMLR tudományos megfigyelője folyamatosan felügyeli a horogsor merülését. A hajó együttműködik a CCAMLR-megfigyelővel, aki:

a) azon fáradozik, hogy minden, a műszakja alatt kihelyezett horogsoron egy TDR-t elhelyezzen;

b) hétnaponta minden rendelkezésre álló TDR-t egyetlen horogsorra helyez, hogy meghatározza az esetleges merülési sebesség különbségeket a horogsor hosszán;

c) a TDR-ket véletlenszerűen elhelyezi a horogsorokon és a horogsorok között;

d) minden egyes hajóra visszaemelt TDR-re egyedi merülési sebességet számol; és

e) a merülési sebességet a felszíntől (0 m) 15 méterre való lemerüléshez szükséges idő középértékeként méri.

A3. A hajó:

a) biztosítja, hogy az átlagos merülési sebesség legalább 0,3 m/s legyen;

b) naponta jelent a halászati felelősnek; és

c) gondoskodik róla, hogy a horogsor merülési vizsgálatainál gyűjtött adatokat a jóváhagyott formában feljegyezzék, és a halászati szezon végén továbbítsák a halászati felelősnek.

B. JEGYZŐKÖNYV

B1. A hajó a tudományos megfigyelő megfigyelése mellett:

a) legalább öt, az Egyezmény területén előírt legnagyobb hosszúságú horogsort helyez ki, legalább négy üvegpróbával (l. B5-B9. szakasz) a horogsor középső harmadán;

b) az üvegpróbákat véletlenszerűen helyezi el a horogsorokon és a horogsorok között, figyelve, hogy a próbák a nehezékek között félúton helyezkedjenek el;

c) minden egyes üvegpróbára egyedi merülési sebességet számol, ahol a merülési sebességet a horogsor felszíntől (0 m) 10 méterre való lemerüléséhez szükséges időként méri;

d) e merülési sebesség legalább 0,3 m/s;

e) ha a legkisebb merülési sebességet (0,3 m/s) nem érik el mind a húsz mintavételi ponton (négy-négy próba öt horogsoron), a próbát addig ismétli, amíg összesen húsz 0,3 m/s legkisebb merülési sebességű próbát jegyeznek fel; és

f) a próbákon ugyanazokat a berendezéseket és halászfelszereléseket használja, amelyeket az Egyezmény területén használnak.

B2. Ha egy hajó a 7. cikk (8) bekezdésében előírt mentességet kap, a halászat során a CCAMLR tudományos megfigyelője folyamatosan felügyeli a horogsor merülését. A hajó együttműködik a CCAMLR-megfigyelővel, aki(nek):

a) az a feladata, hogy minden, a műszakja alatt kihelyezett horogsoron egy üvegpróbát elhelyezzen, figyelve, hogy a próba a horogsor középső harmadán történjen;

b) hétnaponta legalább négy üvegpróbát egyetlen horogsorra helyez, hogy meghatározza az esetleges merülésisebesség-különbségeket a horogsor hosszán;

c) az üvegpróbákat véletlenszerűen helyezi el a horogsorokon és a horogsorok között, figyelve, hogy a próbák a nehezékek között félúton helyezkedjenek el;

d) minden egyes üvegpróbára egyedi merülési sebességet számol; és

e) a merülési sebességet a horogsor felszíntől (0 m) 10 méterre való lemerüléséhez szükséges időként méri.

B3. A hajó, míg e mentesség alapján tevékenykedik:

a) biztosítja, hogy a horogsorokat úgy súlyozzák, hogy a legkisebb merülési sebesség legalább 0,3 m/s legyen;

b) naponta jelent nemzeti ügynökségének; és

c) gondoskodik róla, hogy a horogsor merülési sebességének felügyeletekor gyűjtött adatokat a jóváhagyott formában feljegyezzék, és a halászati szezon végén továbbítsák az illetékes nemzeti ügynökségnek.

B4. Egy üvegpróbát a következőképpen kell elvégezni.

Az üveg felhelyezése

B5. 10 méter 2 mm-es több ágú nejlonfonalat vagy ezzel egyenértékű fonalat hozzá kell erősíteni egy 750 ml-es műanyag üveg[8] nyakához (úszóképesség 0,7 kg körül), és a másik végén egy horogzsinórkapocshoz kell csatlakoztatni. A hosszúságot a csatlakozási ponttól (kapocsvég) az üveg nyakáig kell mérni, és az ellenőrnek két-három naponta ellenőriznie kell.

B6. Az üveget fényvisszaverő ragasztószalaggal kell körberagasztani, hogy éjszaka is lehessen megfigyeléseket végezni. Az üveg belsejébe egy darab vízálló papírt kell elhelyezni, amelyen az azonosító szám elég nagy legyen ahhoz, hogy néhány méterről el lehessen olvasni.

Próba

B7. Az üveget ki kell üríteni, nem kell visszazárni, és a fonalat az üveg köré kell csavarni a kihelyezéshez. A fonallal körbecsavart üveget rögzíteni kell a horogsorhoz[9], a nehezékek között félúton (a rögzítési pont).

B8. A megfigyelő feljegyzi a másodpercek számát[10], attól az időponttól, amikor a rögzítési pont a vízbe ér (t1), addig az időpontig, amíg az üveg teljesen elmerül a vízben (t2). A próba eredményét a következőképpen kell kiszámítani:

Merülési sebesség = 10(t2-t1)

B9. Az eredménynek legalább 0,3 m/s-nak kell lennie. Ezeket az adatokat a megfigyelő elektronikus hajónaplójában megadott helyre kell bejegyezni.

V. MELLÉKLET

AZ EGYEZMÉNY TERÜLETÉN FOLYTATOTT HALÁSZATOK JÁRULÉKOS HALFOGÁSAIRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A. Szabályozott halászatok

1. Ha a Dissostichus eleginoides FAO 48.3 statisztikai alterületen végzett célzott halászata esetén a járulékos halfogás bármely fajból egy fogásban legalább egy tonna, a halászhajónak egy másik, legalább öt tengeri mérföldre található halászati helyre kell mennie. A halászhajó legalább öt napig nem térhet vissza azon hely öt tengeri mérföldes körzetébe, ahol a járulékos halfogás meghaladta az egy tonnát.

2. Ha a Champsocephalus gunnari FAO 48.3 statisztikai alterületen végzett célzott halászata esetén a járulékos halfogás egy fogásban a következő fajokból: Chaenocephalus aceratus, Gobionotothen gibberifrons, Lepidonotothen squamifrons, Notothenia rossii vagy Pseudochaenichthys georgianus

a) több mint 100 kg vagy meghaladja az összes halfogás 5 %-át; vagy

b) legalább két tonna,

a halászhajónak egy másik, legalább öt tengeri mérföldre található halászati helyre kell mennie. A halászhajó legalább öt napig nem térhet vissza azon hely öt tengeri mérföldes körzetébe, ahol a járulékos halfogás a fent említett fajokból meghaladta az 5 %-ot.

3. Ha a Dissostichus eleginoides vagy a Champsocephalus gunnari FAO 58.5.2 statisztikai körzetben végzett célzott halászata esetén a járulékos halfogás egy fogásban a Channichthys rhinoceratus, Lepidonotothen squamifrons, Macrourus spp.fajokbólvagy valódi rájafélékből legalább két tonna, a halászhajó legalább öt napig nem halászhat e halászati módszerrel azon hely öt tengeri mérföldes körzetében, ahol a járulékos halfogás a fent említett fajokból meghaladta a két tonnát.

Ha a fenti halászatok esetén, a járulékos halfogás egy fogásban bármely egyéb járulékos fajból, amelyre a közösségi előírások határokat szabtak, legalább egy tonna, a halászhajó legalább öt napig nem halászhat e halászati módszerrel azon hely öt tengeri mérföldes körzetében, ahol a járulékos halfogás a fent említett fajokból meghaladta az egy tonnát.

4. Ha az Electrona carlbergi FAO 48.3 statisztikai alterületen végzett célzott halászata esetén a járulékos halfogás egy fogásban bármely, a célfajon kívüli fajból

a) több mint 100 kg, vagy meghaladja az összes halfogás 5 %-át, vagy

b) legalább két tonna,

a halászhajónak egy másik, legalább öt tengeri mérföldre található halászati helyre kell mennie. A halászhajó legalább öt napig nem térhet vissza azon hely öt tengeri mérföldes körzetébe, ahol a járulékos halfogás bármely, a célfajon kívüli fajból meghaladta az 5 %-ot.

5. Az a halászati hely, ahol a járulékos halfogás meghaladta az 1-4. pontban említett mennyiségeket, az az út, amelyet a halászhajó megtett a halászfelszerelés kihelyezése és behúzása között.

B. Új és felderítő halászatok

1. Ha a járulékos halfogás egy fajból legalább egy tonna egy fogásban, a halászhajónak egy másik, legalább öt tengeri mérföldre található halászati helyre kell mennie. A halászhajó legalább öt napig nem térhet vissza azon hely öt tengeri mérföldes körzetébe, ahol a járulékos halfogás meghaladta az egy tonnát. Az a halászati hely, ahol a járulékos halfogás meghaladta az egy tonnát, az az út, amelyet a halászhajó megtett a halászfelszerelés kihelyezése és behúzása között.

2. Az 1. pont alkalmazásában:

a) járulékos halfogás bármely, a célfajon kívüli faj fogása;

b) a Macrourus spp. és a valódi rájafélék mindig egyetlen fajnak számítanak.

VI. MELLÉKLET

KUTATÁSI CÉLÚ KIVETÉSEK A CHAMPSOCEPHALUS GUNNARI, FAO 48.3 STATISZTIKAI ALTERÜLETEN VÉGZETT HALÁSZATA ESETÉN ÍVÁSI IDŐSZAKBAN

1. A Shag Rocks/Black Rocks területen 12 kutatási célú kivetést kell végezni. Ezt az 1. ábrán bemutatott négy szektor között kell elosztani: 4-4 az NW és az SE szektorban, és 2-2 az NE és az SW szektorban. További 8 kutatási célú kivetést kell végezni Déli-Georgia északnyugati selfjén 300 méternél sekélyebb vízben (l. 1. ábra).

2. Az egyes kivetéseket egymástól legalább öt tengeri mérföld távolságra kell végezni. Ez a távolság azt biztosítja, hogy mindkét területről információkat lehessen szállítani a Champsocephalus gunnari hosszúságára, ivarára, ivarérettségére és tömegösszetételére vonatkozóan.

3. Ha a Déli-Georgia felé vezető úton halkoncentráció található, a kutatási célú kivetéseken kívül is halászni kell azokat.

4. A kutatási célú kivetések során a hálót legalább 30 percig vontatni kell. A nap folyamán a hálót a tengerfenékhez közel kell vontatni.

5. A kutatási célú kivetések fogásaiból a fedélzeten tartózkodó nemzetközi tudományos megfigyelők mintát vesznek. A szabvány mintavételi módszerek szerint vett mintáknak legalább száz halra kell kiterjedniük. A mintában minden halnál meg kell határozni legalább a hosszúságot, az ivart és az ivarérettséget és, ha lehetséges, a tömeget. Ha a fogás nagy és az idő engedi, még több halat kell megvizsgálni.

[pic]

1. ábra

A Champsocephalus gunnari-ra végzett húsz felderítő halászati kivetés eloszlása a Shag Rocksnál (12) és Déli-Georgia körül március 1-jétől május 31-ig. A kivetések elhelyezkedése Déli-Georgia körül szemléltető jellegű.

VII. MELLÉKLET

AZ EGYEZMÉNY TERÜLETÉN TUDOMÁNYOS KUTATÁST VAGY AZ ÉLŐ TENGERI ERŐFORRÁSOK HALÁSZATÁT FOLYTATÓ HAJÓK FEDÉLZETÉN TARTÓZKODÓ TUDOMÁNYOS MEGFIGYELŐK JOGOSULTSÁGAI ÉS FELADATAI A 15. CIKK (2) BEKEZDÉSÉNEK MEGFELELŐEN

A. A tudományos kutatást vagy az élő tengeri erőforrások halászatát folytató hajók fedélzetén tartózkodó megfigyelők feladata az Egyezmény területén folytatott halászati tevékenységek megfigyelése és jelentése az Egyezmény célkitűzéseinek és alapelveinek figyelembevételével.

B. E feladat teljesítésekor a tudományos megfigyelők a következő feladatokat vállalják a CCAMLR tudományos bizottsága által jóváhagyott megfigyelési formanyomtatványok használatával:

a) a hajó által folytatott tevékenység részleteinek feljegyzése (pl. a kutatással, halászattal, utazással stb. töltött idő és a hálókivetések részletei);

b) mintavételek a fogásokból a biológiai jellemzők meghatározására;

c) a biológiai adatok feljegyzése a kifogott fajoknak megfelelően;

d) a járulékos fogások, azok mennyisége és egyéb biológiai adatok feljegyzése;

e) a tengeri madarak és emlősök fennakadásának és véletlen pusztulásának feljegyzése;

f) azon eljárás feljegyzése, amellyel a fogási tömeget meghatározták, és az adatok összegyűjtése, figyelemmel az élősúly és a végtermék közötti átváltási tényezőre, ha a fogást a feldolgozott termék súlya alapján jegyezték fel;

g) a tudományos bizottság által jóváhagyott megfigyelési formanyomtatványok alkalmazásával megfigyelési jelentések készítése és ezek továbbítása az illetékes hatóságok számára;

h) a jelentések másolatának továbbítása a hajó kapitánya részére;

i) kérésre segítség a hajó kapitányának a fogások feljegyzésénél és jelentésénél;

j) az érintett felek által a kétoldalú megállapodásban kölcsönösen meghatározott egyéb feladatok elvégzése;

k) gyakorlati adatok gyűjtése és jelentése azon halászhajókról, melyeket az Egyezmény területén lát, beleértve a hajó típusát, helyzetét és tevékenységét; és

l) információ gyűjtése elveszett halászfelszerelésről és a hajók által a tengerbe ürített hulladékról.

[1] 2003. december 16-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[2] HL L 252., 1981.9.5., 26. o.

[3] HL L 379., 1990.12.31., 45. o.

[4] HL L 6., 1998.1.10., 1. o. A legutóbb a 2742/1999/EK rendelettel (HL L 341., 1999.12.31., 1. o.) módosított rendelet.

[5] HL L 97., 2004.4.1., 16. o.

[6] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[7] HL L 358., 2002.12.31., 59. o.

[8] Olyan műanyag vizesüvegre van szükség, amelynek kemény műanyag csavarható dugója van. Az üveg dugóját nyitva kell hagyni, hogy merülés után vízzel megtelhessen. Így a műanyag üveg újra felhasználható, mert a víznyomás nem töri össze.

[9] Automatikus horogsornál a főzsinórhoz, a spanyol típusnál a horogzsinórhoz.

[10] A pontosabb megfigyeléshez távcsőt kell használni, különösen rossz idő esetén.