62005CJ0138[1]

A Bíróság (második tanács) 2006. szeptember 14-i ítélete. Stichting Zuid-Hollandse Milieufederatie kontra Minister van Landbouw, Natuur en Voedselkwaliteit. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: College van Beroep voor het bedrijfsleven - Hollandia. Növényvédő szerek és biocid termékek forgalomba hozatalának engedélyezése - 91/414/EGK irányelv - 8. cikk - 98/8/EK irányelv - 16. cikk - Tagállami hatáskör az átmeneti időszakban. C-138/05. sz. ügy.

C-138/05. sz. ügy

Stichting Zuid-Hollandse Milieufederatie

kontra

Minister van Landbouw, Natuur en Voedselkwaliteit

(a College van Beroep voor het bedrijfsleven [Hollandia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"Növényvédő szerek és biocid termékek forgalomba hozatalának engedélyezése - 91/414/EGK irányelv - 8. cikk - 98/8/EK irányelv - 16. cikk - Tagállami hatáskör az átmeneti időszakban"

Az ítélet összefoglalása

1. Jogszabályok közelítése - Biocid termékek - 98/8 irányelv

(98/8 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 16. cikk, (1) bekezdés; 91/414 tanácsi irányelv, 8. cikk, (2) bekezdés)

2. Jogszabályok közelítése - Növényvédő szerek - 91/414 irányelv

(91/414 tanácsi irányelv, 8. cikk, (2) bekezdés)

3. Mezőgazdaság - Jogszabályok közelítése - Növényvédő szerek forgalomba hozatala - 91/41 irányelv

(91/414 tanácsi irányelv, 8. cikk, (2) bekezdés)

4. Mezőgazdaság - Jogszabályok közelítése - Növényvédő szerek forgalomba hozatala - 91/41 irányelv

(91/414 tanácsi irányelv, 8. cikk, (3) bekezdés)

5. Mezőgazdaság - Jogszabályok közelítése - Növényvédő szerek forgalomba hozatala - 91/41 irányelv

(91/414 tanácsi irányelv, 8. cikk, (3) bekezdés)

1. A biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8 irányelv 16. cikke (1) bekezdésének, amely átmeneti időszakot határoz meg, amelyen belül a tagállamok továbbra is alkalmazhatják nemzeti szabályozásukat, noha az nem felel meg az említett irányelv rendelkezéseinek, ugyanaz a jelentése, mint a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414 irányelv 8. cikke (2) bekezdésének, amely adott átmeneti időszakban megengedi a tagállamok számára, hogy az I. mellékletben nem szereplő, az irányelvről szóló értesítés után két évvel már forgalomban lévő hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek forgalomba hozatalát engedélyezzék területükön.

(vö. 37. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2. A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414 irányelv 8. cikkének (2) bekezdése, amely adott átmeneti időszakban megengedi a tagállamok számára, hogy az I. mellékletben nem szereplő, az irányelvről szóló értesítés után két évvel már forgalomban lévő hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek forgalomba hozatalát engedélyezzék területükön, nem minősül standstillkötelezettségnek. Azonban az EK 10. cikk második bekezdése, az EK 249. cikk harmadik bekezdése, valamint a 91/414 irányelv megköveteli, hogy a tagállamok az ezen irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében meghatározott átmeneti időszakon belül tartózkodjanak az olyan jellegű rendelkezések meghozatalától, amelyek komolyan veszélyeztetnék az említett irányelv által meghatározott eredményt. Különösen a tagállamok az említett átmeneti időszak alatt nem módosíthatják hatályos szabályozásukat oly módon, hogy annak körültekintő vizsgálata nélkül engedélyeznek az e rendelkezés hatálya alá tartozó növényvédő szert, hogy a szóban forgó termék milyen hatással lehet az emberi és állati egészségre, valamint a környezetre. Az engedélyezésről szóló határozat meghozatala pedig kizárólag az említett hatások megfelelő vizsgálatához szükséges adatokat tartalmazó iratok alapján történhet.

(vö. 48. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

3. A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414 irányelv 8. cikkének (2) bekezdése akként értelmezendő, hogy ha a tagállam az I. mellékletben nem szereplő, az irányelvről szóló értesítés után két évvel már forgalomban lévő hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek forgalomba hozatalát engedélyezi területén, akkor nem kell betartania ezen irányelv 4. cikkének vagy 8. cikke (3) bekezdésének rendelkezéseit.

(vö. 51. pont a rendelkező rész 3. pontja)

4. A 91/414 irányelv értelmében vett felülvizsgálat azt feltételezi, hogy a szóban forgó növényvédő szerre már adtak ki forgalomba hozatali engedélyt, és az a felülvizsgálat időpontjában még érvényes. Egyébként a 91/414 irányelv 4. cikke (5) bekezdésének és 8. cikke (3) bekezdésének együttes értelmezéséből kitűnik, hogy e felülvizsgálat nem valamely elszigetelt hatóanyag újabb értékelése, hanem a növényvédő szeré mint végterméké, és hogy ilyen felülvizsgálatot a nemzeti hatóságok, nem pedig az érintett magánszemélyek kezdeményezésére kell végezni A nemzeti bíróság feladata annak értékelése, hogy az e szabályozás által tiltott hatóanyagokat tartalmazó egyes növényvédő szereket mentesítő nemzeti szabályozás alapján végzett vizsgálat rendelkezik-e mindazon ismérvekkel, amelyek a 91/414 irányelv 8. cikkének (3) bekezdése szerinti felülvizsgálatot jellemzik, különösen amelyek itt említésre kerülnek.

(vö. 53-55. pont és a rendelkező rész 4. pontja)

5. A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414 irányelv 8. cikkének (3) bekezdését, amely szerint az I. mellékletben nem szereplő, az irányelvről szóló értesítés után két évvel már forgalomban lévő hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek felülvizsgálatakor - még a felülvizsgálat előtt - a tagállamok a benyújtandó adatokra vonatkozóan a 4. cikk (1) bekezdése b) pontjának i-v. alpontját és c)-f) pontját a nemzeti rendelkezéseknek megfelelően alkalmazzák, akként kell értelmezni, hogy az csupán a felülvizsgálathoz előzetesen szolgáltatandó adatokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

(vö. 58. pont és a rendelkező rész 5. pontja)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)

2006. szeptember 14.(*)

"Növényvédő szerek és biocid termékek forgalomba hozatalának engedélyezése - 91/414/EGK irányelv - 8. cikk - 98/8/EK irányelv - 16. cikk - Tagállami hatáskör az átmeneti időszakban"

A C-138/05. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a College van Beroep voor het bedrijfsleven (Hollandia) a Bírósághoz 2005. március 25-én érkezett, 2005. március 22-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Stichting Zuid-Hollandse Milieufederatie

és

a Minister van Landbouw, Natuur en Voedselkwaliteit

között,

az LTO Nederland

részvételével

folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (második tanács),

tagjai: C. W. A. Timmermans tanácselnök, R. Schintgen, R. Silva de Lapuerta, J. Klučka (előadó) és L. Bay Larsen bírák,

főtanácsnok: E. Sharpston,

hivatalvezető: R. Grass,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Stichting Zuid-Hollandse Milieufederatie képviseletében J. Rutteman, meghatalmazotti minőségben,

- a holland kormány képviseletében H. G. Sevenster és M. de Mol, meghatalmazotti minőségben,

- a dán kormány képviseletében A. Rahbøl Jacobsen, meghatalmazotti minőségben,

- a görög kormány képviseletében V. Kontolaimos és S. Papaioannou, meghatalmazotti minőségben,

- a francia kormány képviseletében G. de Bergues és R. Loosli-Surrans, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében B. Doherty és M. van Beek, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2006. május 4-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelv (HL L 230., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 11. kötet, 332. o.) átmeneti rendelkezéseinek, és a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló, 1998. február 16-i 98/8/EK európai parlament és tanácsi irányelv (HL L 123., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 23. kötet, 3. o.) átmeneti rendelkezéseinek értelmezésére irányul.

2 E kérelmet a Stichting Zuid-Hollandse Milieufederatie (a továbbiakban: Stichting) és a Minister van Landbouw, Natuur en Voedselkwaliteit (mezőgazdasági, természetvédelmi és élelmiszer-minőségügyi miniszter, a továbbiakban: miniszter) között, a peszticidtermékek forgalomba hozatala engedélyezésének holland jog szerinti eljárása tárgyában folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő.

Jogi háttér

A közösségi szabályozás

A 91/414 irányelv

3 A 91/414 irányelv kilencedik preambulumbekezdése szerint:

[...] Az engedélyezést szabályozó rendelkezéseknek magas szintű védelmet kell biztosítaniuk, amely megakadályozza az olyan növényvédő szerek engedélyezését, amelyeknek veszélyeit az egészségre, a talajvízre és a környezetre nem vizsgálták ki megfelelően, [...] és a növénytermesztés fejlesztésével szemben elsőbbséget kell biztosítani az emberek és állatok egészségének és a környezet védelmének;"

4 A 91/414 irányelv 2. cikkének (1) bekezdése szerint a növényvédő szer "hatóanyag, és egy vagy több hatóanyagot tartalmazó készítmény, olyan formában, ahogyan az a felhasználóhoz eljut", amelynek fő rendeltetése, hogy minden kártékony szervezettől védje a növényeket és növényi termékeket. Ezen irányelv 2. cikkének (4) bekezdése értelmében hatóanyag: "anyag vagy mikroorganizmus, beleértve a vírusokat is, amely általános vagy különleges hatást fejt ki" a kártékony szervezetek ellen vagy a növényekre, növények részeire vagy növényi termékekre.

5 Az említett irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében a tagállamok biztosítják, hogy növényvédő szereket kizárólag akkor engedélyeznek, ha "a szerben lévő hatóanyagok az I. mellékletben szerepelnek, és teljesül minden, ott előírt követelmény", valamint ugyanezen cikk (1) bekezdésének b)-f) pontjaiban írt minden követelmény.

6 A 91/414 irányelv 8. cikke tartalmazza az átmeneti intézkedéseket és az eltéréseket. E cikk (2) bekezdése szerint:

" A 4. cikktől eltérve és a (3) bekezdés, valamint a 79/117/EGK irányelv rendelkezéseinek sérelme nélkül a tagállamok az irányelvről szóló értesítést követő 12 éves időszakon belül területükön engedélyezhetik olyan, az I. mellékletben nem szereplő hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek forgalomba hozatalát, amely hatóanyagok az irányelvről szóló értesítés után két évvel már forgalomban voltak.

[...]"

7 Ugyanezen 8. cikk (3) bekezdése alapján "[a] (2) bekezdés körébe tartozó hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek felülvizsgálatakor vagy felülvizsgálatáig a tagállamok a benyújtandó adatokra vonatkozóan a 4. cikk (1) bekezdése b) pontjának i.-v. alpontját és c)-f) pontját a nemzeti rendelkezéseknek megfelelően alkalmazzák".

8 A 91/414 irányelv 13. cikkének (6) bekezdése szerint "az irányelvről szóló értesítéstől számított két éven belül már forgalomban lévő hatóanyagokra nézve a tagállamok a Szerződés rendelkezéseinek elvárható figyelembevételével folytathatják az adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó korábbi nemzeti jogszabályaik alkalmazását mindaddig, amíg ezeket a hatóanyagokat az I. mellékletbe fel nem veszik".

9 Ezen irányelv 23. cikkének értelmében az irányelvet "az értesítéstől számított két éven belül kell végrehajtani."

A 98/8 irányelv

10 A 98/8 irányelv a korábban nem mezőgazdasági peszticidek néven ismert biocidekre vonatkozik, amelyek az emberi és az állati egészségre ártalmas szervezetekkel szembeni védekezéshez, valamint a természetes és előállított termékeket károsító szervezetekkel szembeni védekezéshez szükségesek.

11 Ugyanezen irányelv 5. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a tagállamok biocid terméket csak akkor engedélyeznek, ha "a termékben lévő hatóanyag vagy hatóanyagok az I. vagy I. A. mellékletben szerepelnek és teljesül az e mellékletekben foglalt valamennyi követelmény", és ha számos más feltétel is teljesül.

12 A 98/8 irányelv átmeneti rendelkezésekről szóló 16. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy "a tagállamok [...] 10 éves időszakban folytathatják a biocid termékek forgalomba hozatalára jelenleg alkalmazott rendszerük vagy gyakorlatuk alkalmazását. Megtehetik például, hogy nemzeti szabályaiknak megfelelően olyan hatóanyagokat tartalmazó biocid termékek forgalomba hozatalát engedélyezik területükön, amelyek nem szerepelnek az I. és I. A. mellékletben [...]". Azonban az ilyen hatóanyagoknak ezen irányelv hatályba lépésétől számított legfeljebb 24 hónap elteltével, nem tudományos kutatási és fejlesztési, illetve nem termelési kutatási és fejlesztési rendeltetésű biocid termék hatóanyagaként már forgalomban kell lenniük.

A nemzeti szabályozás

13 A 2003. február 6-i törvénnyel (Stb. 2003, 62.) módosított, a peszticidekről szóló 1962. évi törvény (Bestrijdingsmiddelenwet; Stb. 1962, 288., a továbbiakban: a Bmw ) 2. cikkének (1) bekezdése ekként rendelkezik:

"Tilos Hollandiába szállítani, ott birtokban vagy készletben tartani, oda behozni vagy ott használni minden olyan növényvédő szert, amelyről nem állapítható meg, hogy a jelen törvény értelmében engedéllyel rendelkezik, illetve csekély kockázatot jelentő biocid termék esetén az, hogy nyilvántartásba vették."

14 A Bmw 3. cikke (1) bekezdésének fő célja a 91/414 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének átültetése. Közelebbről e 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának 1-10. alpontjai lényegében e 4. cikk (1) bekezdése b) pontjának i-v. alpontjaiban írtaknak, ugyanezen 3. cikk (1) bekezdésének b)-d) pontjai pedig e 4. cikk (1) bekezdése c)-e) pontjaiban írtaknak megfelelő feltételeket állapítanak meg. A Bmw 3. cikke (2) bekezdése a) pontjának célja a 91/414 irányelv 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának átültetése.

15 A Bmw 2003. február 8-án hatályba lépett 16aa. cikke a következőket tartalmazza:

"1. Ha sürgős mezőgazdasági érdek szükségessé teszi, az érintett miniszter mentességet vagy felmentést adhat a 2. cikk (1) bekezdésének és a 10. cikk (1) és (2) bekezdésének rendelkezései alól olyan hatóanyagot tartalmazó a növényvédő szer esetében, amelyet:

a. 1993. július 26-a előtt szállítottak;

b. amelyre nem vonatkozik a 3. cikk (2) bekezdése a) pontjában szereplő valamely közösségi intézkedés, és

c. amellyel kapcsolatban 2003. július 26-át követően kezdődött meg vagy zárult le a 91/414 irányelv 8. cikkének (2) bekezdése szerinti vizsgálat.

2. E mentesség illetve felmentés feltételekhez köthetők. Korlátozott körben nyújthatók, és bármikor visszavonhatók.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

16 2004. április 21-én a miniszter a Bmw 16aa. cikke alapján elfogadta a 2004. évben a növényvédő szerek után járó mentességekről szóló rendeletet (besluit "Vrijstellingen gewasbeschermingsmiddelen 2004", Stcrt. 2004., 77., a továbbiakban: a 2004. április 21-i miniszteri rendelet), amellyel az e rendeletben megnevezett felhasználókat az ott felsorolt kultúrák tekintetében mentesítette a Bmw 2. cikkének (1) bekezdésében és 10. cikkének (1) bekezdésében foglalt tilalmi rendelkezések alól, annak érdekében, hogy teljesüljenek a rendelet mellékletének I. fejezetében felsorolt növényvédő szerek használatra vonatkozó, ugyanebben az I. fejezetben meghatározott, a hollandiai szállítással, birtoklással, raktározással, behozatallal vagy használattal kapcsolatos szabályok. A 2004. április 21-i rendelet 2005. január 1-jén vesztette hatályát.

17 A 2004. április 21-i rendeletet módosító 2004. április 28-i rendelettel (besluit "Wijziging Besluit vrijstellingen gewasbeschermingsmiddelen 2004", Stcrt. 2004, 82., a továbbiakban: a 2004. április 28-i rendelet) a miniszter tizenhárom szakasszal egészítette ki a 2004. április 21-i rendelet I. mellékletét. E szakaszok azon növényvédő szerek különleges használatára vonatkoztak, amelyek esetében a fent említett tilalmi rendelkezésektől el lehetett térni.

18 A Stichting és a Stichting Natuur en Milieu (a továbbiakban, együtt: az alapítványok) 2004. június 9-i levelükben kifogást nyújtottak be a 2004. április 28-i rendelet ellen.

19 A miniszter 2004. október 18-i határozatával az alapítványok kifogásait részben elfogadhatatlannak, részben megalapozatlannak nyilvánította.

20 A Stichting 2004. október 28-án e határozat ellen keresetet nyújtott be a College van Beroep voor het bedrijfsleven-hez, aki, tekintve, hogy lényegében a Bmw 16aa. cikkének a közösségi joggal való összeegyeztethetősége kérdésével került szembe, felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal végett a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

"1) Alkalmazhatja-e a nemzeti bíróság a [91/414] irányelv 8. cikkét az ezen irányelv 23. cikkében írt határidő lejárta után?

2) Akként kell-e értelmezni a 98/8 irányelv 16. cikkét, hogy ugyanazt jelenti, mint a [91/414] irányelv 8. cikkének (2) bekezdése?

3) Akként kell-e értelmezni a [91/414] irányelv 8. cikkének (2) bekezdését, hogy az «standstill», vagyis a fennálló helyzet fenntartására irányuló kötelezettséget ír elő, azaz, hogy egy tagállam fennálló rendszerét vagy gyakorlatát csak abban az esetben változtathatja meg, ha ez a növényvédő szerek ezen irányelvnek megfelelő előzetes vizsgálatát eredményezi?

:4) A harmadik kérdésre adandó nemleges válasz esetén:

A [91/414] irányelv 8. cikkének (2) bekezdése korlátozza-e a biocid termékek forgalomba hozatalára vonatkozó nemzeti szabályozás módosítását, és ha igen, miben áll ez az esetleges korlátozás?

5) A negyedik kérdésre adandó nemleges válasz esetén:

Milyen ismérvek alapján kell megítélni, hogy olyan intézkedésekről van-e szó, melyek komolyan veszélyeztetik a [91/414] irányelvben előírt célt?

6) A második kérdésre adandó nemleges válasz esetén:

a) Akként kell-e értelmezni a [91/414] irányelv 8. cikkének (2) bekezdését, hogy ha a tagállam területén az I. mellékletben nem szereplő, és az irányelvről szóló értesítés után két évvel már forgalomban lévő hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek forgalomba hozatalát engedélyezi, akkor be kell tartania ezen irányelv 4. cikkének rendelkezéseit?

b) Akként kell-e értelmezni a [91/414] irányelv 8. cikkének (2) bekezdését, hogy ha a tagállam területén az I. mellékletben nem szereplő, és az irányelvről szóló értesítés után két évvel már forgalomban lévő hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek forgalomba hozatalát engedélyezi, akkor be kell tartania ezen irányelv 8. cikke (3) bekezdésének rendelkezéseit?

7) Akként kell-e értelmezni a [91/414] irányelv 8. cikkének (3) bekezdését, hogy az ott szereplő felülvizsgálat alatt egy már kereskedelmi forgalomban lévő növényvédőszer új alkalmazásának vizsgálata is értendő, amelynek során a peszticidekről szóló törvény 16aa. cikke szerinti ideiglenes intézkedés keretében meg kell vizsgálni, hogy nem jelent-e elfogadhatatlan veszélyt a felhasználóra illetve munkaerőre, az emberi egészségre és a környezetre?

8) Akként kell-e értelmezni a [91/414] irányelv 8. cikkének (3) bekezdését, hogy az csupán a felülvizsgálathoz szolgáltatandó adatokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, vagy akként, hogy az abban szereplő feltételek a felülvizsgálat szervezésének és elvégzésének módja szempontjából is lényegesek?"

A szóbeli szakasz újbóli megnyitása iránti kérelemről

21 2006. május 18-i levelében a holland kormány azt kérte a Bíróságtól, hogy az eljárási szabályzat 61. cikkének megfelelően rendelje el a szóbeli szakasz újbóli megnyitását. Kérelmét azzal indokolta, hogy a főtanácsnoki indítványnak az ötödik kérdésre vonatkozó része a holland szabályozás és a közösségi jogszabályok téves értelmezésén alapul.

22 Álláspontja szerint a főtanácsnoki indítvány először is figyelmen kívül hagyja a holland jog által előírt, a növényvédő szerre forgalomba hozatali engedélyt kérelmező ügyfelet terhelő, a miniszter részére történő adatszolgáltatási követelményt. Másodsorban, a holland kormány arra hivatkozik, hogy, ellentétben a főtanácsnok által kifejtettekkel, a 91/414 irányelv tizennegyedik preambulumbekezdése csak az olyan hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek ideiglenes engedélyezésére vonatkozik, amelyek nem szerepelnek ezen irányelv I. mellékletében, és az irányelvről szóló értesítéstől számított két éven belül még nem voltak forgalomban.

23 E tekintetben, a Bíróság eljárási szabályzata 61. cikkének megfelelően a Bíróság hivatalból, a főtanácsnok javaslatára vagy a felek kérelmére is elrendelheti a szóbeli eljárás újbóli megnyitását, ha úgy véli, hogy a tényállás nincs kellően feltárva, vagy ha az ügyet olyan érv alapján kellene eldönteni, amelyet a felek nem vitattak meg (lásd a C-17/98. sz. Emesa Sugar ügyben 2000. február 4-én hozott végzés [EBHT 2000., I-665. o.] 18. pontját, és a C-210/03. sz. Swedish Match ügyben 2004. december 14-én hozott ítélet [EBHT 2004., I-11893. o.] 25. pontját).

24 Nos, a jelen ügyben nem erről van szó. Egyrészt ugyanis a holland kormány lényegében csak kommentálja a főtanácsnoki indítványt, anélkül, hogy hivatkozna azokra a tényekre, vagy jogszabályokra, amelyekre a főtanácsnok támaszkodott, és amelyeket a felek nem vitattak. Másrészt meg kell állapítani, hogy tekintettel a rendelkezésére bocsátott információkra, a Bíróság olyan helyzetben van, hogy valamennyi feltett kérdésre válaszolni tud.

25 Következésképpen a szóbeli szakasz újbóli megnyitása iránti kérelem elutasítandó.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az elfogadhatóságról

26 A francia kormány a Bírósághoz benyújtott észrevételei bevezetőjében egyes kérdések elfogadhatóságát illetően kétségeit fejezi ki.

27 Először is megállapítja, hogy a kérdéseket előterjesztő bíróság első kérdésében a 91/414 irányelv 8. cikkének egészére utal, nem fejtve ki, hogy e cikk jelentősen különböző helyzetekre vonatkozó bekezdései közül melyiket érinti a kérdés. Ezt követően úgy véli, hogy ezen irányelv 23. cikke csupán ezen irányelv 4. cikkében szereplő egyes követelményekkel kapcsolatban ezen irányelv kölcsönös elismerésről szóló 10. cikke (1) bekezdése második francia bekezdésének alkalmazására vonatkozik. Következésképpen ez a kérdés elfogadhatatlan, mert annak megválaszolása az alapügybeli jogvita eldöntéséhez nem szükséges.

28 Végül a francia kormány a második kérdést is elfogadhatatlannak véli, mert szerinte az alapügy csak növényvédő szerekkel, nem pedig biocid termékekkel kapcsolatos.

29 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint, a Bíróság és a nemzeti bíróságok között az EK 234. cikkben foglalt együttműködés értelmében kizárólag az alapeljárásban eljáró és a meghozandó bírósági döntésért felelős nemzeti bíróság jogosult mérlegelni, az ügy sajátosságaira figyelemmel, egyrészt az előzetes döntéshozatal szükségességét annak érdekében, hogy döntését meghozhassa, másrészt azt, hogy a Bíróság számára feltett kérdések relevánsak-e. Így tehát amennyiben az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések a közösségi jog értelmezésével kapcsolatosak, a Bíróság főszabály szerint köteles eljárni (lásd többek között a C-415/93. sz., Bosman-ügyben 1995. december 15-én hozott ítélet [EBHT 1995., I-4921. o.] 59. pontját, a C-35/99. sz., Arduino-ügyben 2002. február 19-én hozott ítélet [EBHT 2002., I-1529. o.] 24. pontját, és a C-316/04. sz. Stichting Zuid-Hollandse Milieufederatie ügyben 2005. november 10-én hozott ítélet [EBHT 2005., I-9759. o.] 29. pontját).

30 Mindazonáltal a Bíróság azt is kifejtette, hogy kivételesen - saját hatáskörének vizsgálata céljából - jogosult megvizsgálni azokat a körülményeket, amelyek között a nemzeti bíróság hozzá fordult (lásd ebben az értelemben a 244/80. sz., Foglia-ügyben 1981. december 16-án hozott ítélet [EBHT 1981., 3045. o.] 21. pontját). A nemzeti bíróság előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéséről való határozathozatal megtagadásának csak akkor van helye, ha nyilvánvaló, hogy a kérdéses közösségi jogszabály értelmezése, amelyet a nemzeti bíróság kért, nincs kapcsolatban az alapeljárás tényeivel vagy tárgyával, vagy ha a probléma elméleti jellegű, illetőleg ha a Bíróság nem rendelkezik azon ténybeli, illetve jogi elemekkel, amelyek a feltett kérdések hasznos megválaszolásához szükségesek (lásd többek között a fent hivatkozott Bosman-ügyben hozott ítélet 61. pontját, és a fent hivatkozott Arduino-ügyben hozott ítélet 25. pontját, és a Stichting Zuid-Hollandse Milieufederatie ítélet 30. pontját).

31 A jelen ügyben nem állapítható meg egyértelműen, hogy az előterjesztett kérdések ebbe az esetkörbe tartoznának.

32 Egyrészt, noha a College van Beroep voor het bedrijfsleven első kérdésében nem jelölte meg, hogy a 91/414 irányelv 8. cikkének melyik bekezdésére vonatkozik a kérdés, azonban megadta a Bíróság számára a hasznos válaszadáshoz szükséges valamennyi elemet. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból ugyanis kétségtelenül kitűnik, hogy a College van Beroep voor het bedrijfsleven e 8. cikk (2) és (3) bekezdésének az ugyanezen irányelv I. mellékletében nem szereplő hatóanyagot tartalmazó és az irányelvről szóló értesítés időpontjában már két éve forgalomban lévő növényvédő szerekre vonatkozó részére, valamint ezen irányelv 23. cikke (1) bekezdésének az átültetési határidőt az irányelvről szóló értesítés időpontját követő két évben megállapító részére kérdez rá.

33 Másrészt, bár a Bmw 16aa. cikke szövege szerint nem a növényvédő szerekre (gewasbeschermingsmiddelen) vonatkozik, nem állítható, hogy a 98/8 irányelv 16. cikkének értelmezése ne függene össze az alapeljárás tényeivel vagy tárgyával, vagy hogy a probléma elméleti jellegű lenne. Utalva a C-306/98. sz. Monsanto -ügyben 2001. május 3-án hozott ítélet (EBHT 2001., I-3279. o.) 44. pontjára, ahol a Bíróság kimondta, hogy a 98/8 irányelv termékek forgalomba hozatalára vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, amelyek sok hasonlóságot mutatnak a 91/414 irányelv rendelkezéseivel, és lényegében arra keres választ, hogy a 98/8 irányelv 16. cikke (1) bekezdésének rendelkezései, amelyek szerint a tagállamok egy átmeneti időszakban folytathatják a biocid termékek forgalomba hozatalára jelenleg alkalmazott rendszerük vagy gyakorlatuk alkalmazását, megtalálhatók-e a 91/414 irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében is, a kérdést előterjesztő bíróság megfelelően megindokolta második kérdése megalapozottságát.

34 Így az összes előterjesztett kérdés elfogadható.

Az ügy érdeméről

A második kérdésről

35 Elsőként vizsgálandó második kérdésével a kérdéseket előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, ugyanaz-e a jelentésük az eltérő megfogalmazás ellenére a 98/8 irányelv 16. cikkének (1) bekezdésében és a 91/414 irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében szereplő átmeneti szabályoknak.

36 Emlékeztetni kell rá, hogy a fent hivatkozott Stichting Zuid-Hollandse Milieufederatie ítélet 59-63. pontjában a Bíróság már igennel válaszolt egy hasonló kérdésre.

37 Ennek megfelelően a második kérdésre az a válasz adandó, hogy a 98/8 irányelv 16. cikke (1) bekezdésének ugyanaz a jelentése, mint a 91/414 irányelv 8. cikke (2) bekezdésének..

A harmadik - ötödik kérdésről

38 A harmadik - ötödik kérdésében, amelyek együtt vizsgálandók, a kérdéseket előterjesztő bíróság arra vár választ, akként kell-e értelmezni a 91/414 irányelv 8. cikkének (2) bekezdését, hogy az standstill-kötelezettséget képez, illetve, hogy ez a cikk egyébként korlátozza-e a tagállamokat az átmeneti időszakban meglévő engedélyezési rendszerük módosításában. Konkrétabban, azt kérdezi, hogy az említett cikk akadálya-e olyan nemzeti szabályozás elfogadásának, amely szerint az ezen időszakban növényvédő szerre forgalomba hozatali engedélyt kérő ügyfelet nem terheli adatszolgáltatási kötelezettség, és amely nem teszi kötelezővé az illetékes hatóság számára annak vizsgálatát, hogy a kérdéses növényvédő szer és hatóanyagai nem jelentenek-e veszélyt az emberek és állatok egészségére, és az engedélyezés egyetlen jogi feltétele mezőgazdaság érdekében álló sürgős szükségesség megléte.

39 Először is meg kell állapítani, hogy standstill-kötelezettség a 91/414 irányelv 8. cikkének (2) bekezdésének szövegéből sem vezethető le, amely cikk ilyen értelmű kifejezett megfogalmazást nem tartalmaz (lásd értelemszerűen a fent hivatkozott Stichting Zuid-Hollandse Milieufederatie ítélet 37. pontját).

40 Ebből az következik, hogy a 91/414 irányelv 8. cikkének (2) bekezdése nem értelmezhető standstill-kötelezettséget létesítőként.

41 Azonban a tagállamok azon joga, hogy a növényvédő szerekre vonatkozó engedélyezési rendszereiket a 91/414 irányelv 8. cikkének (2) bekezdése által bevezetett átmeneti időszak folyamán módosítsák, nem tekinthető korlátlannak (lásd értelemszerűen a fent hivatkozott Stichting Zuid-Hollandse Milieufederatie ítélet 41. pontját).

42 Emlékeztetni kell ugyanis arra, hogy jóllehet a tagállamok nem kötelesek az átültetési intézkedéseket az arra előírt határidő lejárta előtt elfogadni, az EK 10. cikk második bekezdésének és az EK 249. cikk harmadik bekezdésének együttes alkalmazásából, valamint magából az irányelvből az következik, hogy e határidőn belül tartózkodniuk kell az olyan jellegű rendelkezések meghozatalától, amelyek komolyan veszélyeztetnék a szóban forgó irányelv által meghatározott célt (C-129/96. sz. Inter-Environnement Wallonie ügyben 1997. december 18-án hozott ítélet [EBHT 1997., I-7411. o.] 45. pontja). Magától értetődik, hogy ez a 91/414 irányelv 8. cikk (2) bekezdésében előírt átmeneti időszakra is vonatkozik (lásd értelemszerűen a fent hivatkozott Stichting Zuid-Hollandse Milieufederatie ítélet 42. pontját).

43 Ezzel kapcsolatban emlékeztetni kell rá, hogy a 91/414 irányelv célja nemcsak a növényvédő szerek közösségen belüli kereskedelmében fennálló akadályok megszüntetése és a növénytermesztés termelékenységének javítása, hanem az emberek és állatok egészségének valamint a környezet védelme is (lásd a C 174/05. sz. Stichting Zuid Hollandse Milieufederatie és Stichting Natuur en Milieu ügyben 2006.március 9-én hozott ítélet [EBHT 2006., I-2443. o.] 30. pontját).

44 Ilyen körülmények között a tagállamok, anélkül, hogy komolyan veszélyeztetnék az irányelv által meghatározott célt, a 91/414 irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében meghatározott átmeneti időszakban nem módosíthatják a hatályos szabályozásukat oly módon, hogy annak körültekintő vizsgálata nélkül engedélyeznek a 91/414 irányelv 8. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozó növényvédő szert, hogy a szóban forgó termék milyen hatással lehet az emberi és állati egészségre, és a környezetre.

45 Az említett hatások ilyen vizsgálata a tagállami hatóságok részéről azt is megköveteli, hogy az engedélyezésről szóló határozat meghozatala kizárólag az említett hatások megfelelő vizsgálatához szükséges adatokat tartalmazó iratok alapján történjen.

46 E vonatkozásban a 91/414 irányelv 13. cikkének (6) bekezdése, amely kimondja, hogy az átmeneti időszakban a tagállamok a Szerződés rendelkezéseinek elvárható figyelembevételével folytathatják az adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó korábbi nemzeti jogszabályaik alkalmazását, nem értelmezhető oly módon, hogy a tagállamok teljes mértékben mentesíthetik a növényvédő szer engedélyezését kérelmező ügyfeleket az adatszolgáltatási kötelezettség alól.

47 A kérdéseket előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy az alapügyben szereplő nemzeti szabályozás megfelel-e a jelen ítélet 44. és 45. pontjában kifejtett követelményeknek.

48 A harmadik - ötödik kérdésre tehát az a válasz, hogy a 91/414 irányelv 8. cikkének (2) bekezdése nem minősül standstill-kötelezettségnek. Azonban az EK 10. cikk második bekezdése, és az EK 249. cikk harmadik bekezdése, valamint a 91/414 irányelv megkövetelik, hogy a tagállamok ezen irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében meghatározott átmeneti időszakon belül tartózkodjanak az olyan jellegű rendelkezések meghozatalától, amelyek komolyan veszélyeztetnék az említett irányelv által meghatározott eredményt. Különösen, a tagállamok az említett átmeneti időszak alatt nem módosíthatják hatályos szabályozásukat oly módon, hogy annak körültekintő vizsgálata nélkül engedélyeznek az e rendelkezés hatálya alá tartozó növényvédő szert, hogy a szóban forgó termék milyen hatással lehet az emberi és állati egészségre, és a környezetre. Az engedélyezésről szóló határozat meghozatala pedig kizárólag az említett hatások megfelelő vizsgálatához szükséges adatokat tartalmazó iratok alapján történhet.

A hatodik kérdésről

49 Két részből álló hatodik kérdésével a nemzeti bíróság arra keres választ, hogy akként értelmezendő-e a 91/414 irányelv 8. cikkének (2) bekezdése, hogy ha a tagállam területén az I. mellékletben nem szereplő, és az irányelvről szóló értesítés után két évvel már forgalomban lévő hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek forgalomba hozatalát engedélyezi, akkor be kell tartania ezen irányelv 4. cikkének, vagy 8. cikke (3) bekezdésének rendelkezéseit.

50 Ezzel kapcsolatban emlékeztetni kell rá, hogy a Bíróságnak már volt alkalma válaszolni egy hasonló kérdésre a fent hivatkozott Stichting Zuid-Hollandse Milieufederatie ítéletben. Az említett ítélet 46-57. pontjából kitűnik, hogy a Bíróság nemleges választ adott a kérdésre.

51 A hatodik kérdésre tehát az a válasz, hogy a 91/414 irányelv 8. cikkének (2) bekezdése akként értelmezendő, hogy ha a tagállam területén az I. mellékletben nem szereplő, és az irányelvről szóló értesítés után két évvel már forgalomban lévő hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek forgalomba hozatalát engedélyezi, akkor nem kell betartania ezen irányelv 4. cikkének, vagy 8. cikke (3) bekezdésének rendelkezéseit.

A hetedik kérdésről

52 A College van Beroep voor het bedrijfsleven hetedik kérdése lényegében arra irányul, hogy a 91/414 irányelv 8. cikkének (3) bekezdésében szereplő "felülvizsgálat" alatt az alapügyben szereplő rendeletek elfogadása alkalmával a Bmw 16aa. cikke alapján végzett vizsgálat is értendő-e, amelynek célja annak megállapítása, hogy egy már forgalomban lévő növényvédő szer alkalmazási területének kiterjesztése nem jelent-e elfogadhatatlan veszélyt a felhasználóra illetve munkaerőre, az emberi egészségre és a környezetre.

53 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a 91/414 irányelv értelmében vett felülvizsgálat azt feltételezi, hogy a szóban forgó növényvédő szerre forgalomba hozatali engedélyt már kiadtak és az a felülvizsgálat időpontjában még érvényes (a fent hivatkozott Stichting Zuid-Hollandse Milieufederatie ítélet 67. pontja).

54 Egyébként a 91/414 irányelv 4. cikke (5) bekezdésének és 8. cikke (3) bekezdésének együttes értelmezéséből kitűnik, hogy e felülvizsgálat nem valamely elszigetelt hatóanyag újabb értékelése, hanem a növényvédő szeré, mint végterméké, és hogy ilyen felülvizsgálatot a nemzeti hatóságok, nem pedig az érintett magánszemélyek kezdeményezésére kell végezni (a fent hivatkozott Stichting Zuid-Hollandse Milieufederatie ítélet 68. pontja).

55 A hetedik kérdésre tehát az a válasz, hogy a nemzeti bíróság feladata annak értékelése, hogy a Bmw 16aa. cikkének végrehajtása során végzett vizsgálat rendelkezik-e mindazon ismérvekkel, amelyek a 91/414 irányelv 8. cikkének (3) bekezdése szerinti felülvizsgálatot jellemzik, különösen, amelyek a jelen ítélet 53. és 54. pontjában említésre kerülnek.

A nyolcadik kérdésről

56 Nyolcadik kérdésével a kérdéseket előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 91/414 irányelv 8. cikkének (3) bekezdése csupán a felülvizsgálathoz előzetesen szolgáltatandó adatokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, vagy azt akként kell értelmezni, hogy az abban szereplő feltételek a felülvizsgálat szervezésének és elvégzésének módja szempontjából is lényegesek.

57 Emlékeztetni kell rá, hogy a Bíróság ezt a kérdést már vizsgálta. A fent hivatkozott Stichting Zuid-Hollandse Milieufederatie ítélet 71-74. pontjában kimondta, hogy az említett cikket akként kell értelmezni, hogy az csupán a felülvizsgálathoz előzetesen szolgáltatandó adatokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

58 A nyolcadik kérdésre tehát az a válasz, hogy a 91/414 irányelv 8. cikkének (3) bekezdését akként kell értelmezni, hogy az csupán a felülvizsgálathoz előzetesen szolgáltatandó adatokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

Az első kérdésről

59 Első kérdésével a nemzeti bíróság arra vár választ, közvetlen hatálya van-e a 91/414 irányelv 8. cikke (2) és (3) bekezdésének ezen irányelv belső jogba való átültetése határidejének lejárta után.

60 A többi kérdésre adott válaszra figyelemmel az első kérdésre nem kell választ adni.

A költségekről

61 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján, a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:

1) A biocid termékek forgalomba hozataláról szóló, 1998. február 16-i 98/8/EK európai parlament és tanácsi irányelv 16. cikke (1) bekezdésének ugyanaz a jelentése, mint a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikke (2) bekezdésének.

2) A 91/414 irányelv 8. cikkének (2) bekezdése nem minősül standstill-kötelezettségnek. Azonban az EK 10. cikk első bekezdése, és az EK 249. cikk harmadik bekezdése, valamint a 91/414 irányelv megkövetelik, hogy a tagállamok ezen irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében meghatározott átmeneti időszakon belül tartózkodjanak az olyan jellegű rendelkezések meghozatalától, amelyek komolyan veszélyeztetnék az említett irányelv által meghatározott eredményt. Különösen a tagállamok az említett átmeneti időszak alatt nem módosíthatják hatályos szabályozásukat oly módon, hogy anélkül engedélyeznek az e rendelkezés hatálya alá tartozó növényvédő szert, hogy körültekintően megvizsgálnák, milyen hatással lehet a szóban forgó termék az emberi és állati egészségre, és a környezetre. Az engedélyezésről szóló határozat meghozatala pedig kizárólag az említett hatások megfelelő vizsgálatához szükséges adatokat tartalmazó iratok alapján történhet.

3) A 91/414 irányelv 8. cikkének (2) bekezdése akként értelmezendő, hogy ha a tagállam területén az I. mellékletben nem szereplő, és az irányelvről szóló értesítés után két évvel már forgalomban lévő hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek forgalomba hozatalát engedélyezi, akkor nem kell betartania ezen irányelv 4. cikkének, vagy 8. cikke (3) bekezdésének rendelkezéseit.

4) A nemzeti bíróság feladata annak értékelése, hogy a 2003. február 6-i törvénnyel módosított, a peszticidekről szóló 1962. évi törvény (Bestrijdingsmiddelenwet) 16aa. cikkének végrehajtása során végzett vizsgálat rendelkezik-e mindazon ismérvekkel, amelyek a 91/414 irányelv 8. cikkének (3) bekezdése szerinti felülvizsgálatot jellemzik, különösen, amelyek a jelen ítélet 53. és 54. pontjában említésre kerülnek.

5) A 91/414 irányelv 8. cikkének (3) bekezdését akként kell értelmezni, hogy az kizárólag a felülvizsgálathoz előzetesen szolgáltatandó adatokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: holland.