BH 2021.10.284 Az ügyvezetővel szemben támasztható követelés érvényesítését elutasító taggyűlési határozat meghozatalának elmaradása, illetve a szabályszerű indítvány ellenére e tárgyban a határozathozatal mellőzése a kisebbség által képviselt társaság perlési jogosultságának hiányát eredményezi. A bíróságnak ítélettel kell elutasítania a perlésre nem jogosult által képviselt felperes keresetét. Amennyiben a per során a kisebbség által képviselt felperes kereshetőségi jogát megalapozó körülmények bekövetkeznek és a jogvesztő határidőn belül e határozatra hivatkozással változatlanul kéri az ügyvezető marasztalását, az ezt követően hozott érdemi határozat esetén nincs helye a kereset kereshetőségi jog hiánya miatt történő elutasításának [2006. évi IV. tv. (Gt.) 49. § (5) bek., 1952. évi III. tv. (rPp.) 130. § (1) bek. f), g) pont, 157. §].

Kapcsolódó határozatok:

Pécsi Törvényszék G.20343/2019/17., Pécsi Ítélőtábla Gf.40006/2020/5. (ÍH 2021.92), Kúria Pfv.21194/2020/5. (*BH 2021.10.284*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperesi gazdasági társaságot 1999-ben az a.-i halastavak újjáépítése és halászati hasznosítása céljából hozták létre. A halastavak rekonstrukciós munkáinak 2005. november 21-i lezárultát követően a felperes a tógazdaságot - szakértelem hiányában - bérbeadás útján hasznosította, amely tevékenység volt a társaság egyetlen jövedelemszerző tevékenysége.

[2] Az alperes 2009. október 17. napjától a felperes önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetője.

[3] A halastavak és az ezekhez tartozó víziközművek halászati üzemeltetése céljából a felperes mint haszonbérbeadó és a "T." H. Zártkörű Részvénytársaság mint haszonbérlő (továbbiakban: haszonbérlő) között 2006. április 15. és 2012. április 30. közötti időszakra határozott időre haszonbérleti szerződés jött létre. A szerződés tárgyát képező halastavak részben a felperes, részben V. B. tag tulajdonában álltak. A haszonbérleti szerződés 5. pontja szerint a haszonbérlő a haszonbérlet tárgyát köteles rendeltetésszerűen használni, a szükséges fenntartási, karbantartási és a rendeltetésszerű használattal összefüggő helyreállítási munkákat elvégezni. A haszonbérbeadónak joga van ezt rendszeresen ellenőrizni. A 7. pont szerint, amennyiben a határozott idő lejártával bármelyik szerződő fél nem kívánja a jogviszony fenntartását, a haszonbérlő a bérleti jogviszony lejártakor a bérleményt úgy köteles a haszonbérbeadónak visszaadni, hogy az további halászati hasznosításra alkalmas legyen.

[4] A felek a haszonbérleti szerződést 2011. december 19. napján a tényleges tulajdoni viszonyoknak megfelelően módosították, egyben a haszonbérlet időtartamát 2016. december 31. napjáig meghosszabbították. V. B. tag a tulajdonában álló területek után járó haszonbérleti díjat a felperesre engedményezte. A módosított szerződés 8. pontja - a korábbi 5. ponttal egyezően - tartalmazta a haszonbérlő rendeltetésszerű használattal összefüggő kötelezettségeit és a haszonbérbeadó ellenőrzési jogát, míg 4. pontja - a korábbi 7. ponttal egyezően - a haszonbérlő további hasznosításra alkalmas állapotban történő visszaadási kötelezettségét. A módosításban a felek rendelkeztek arról is, hogy amennyiben a megadott határnapig a haszonbérlő a további hasznosítása alkalmas állapotban történő visszaadási kötelezettségét nem teljesíti, úgy a haszonbérbeadó a költségek áthárítása mellett jogosult azt maga elvégezni.

[5] V. B. a 2013. szeptember 10-én, valamint 2016. május 3-án kelt, az alperes részére megküldött levelében jelezte a felperesnek, hogy a halastavak állapota aggasztó, az veszélyezteti a hosszú távú hasznosíthatóságot, illetve tájékoztatást kért a felperestől a tavak állagmegóvásával, azok nem rendeltetésszerű használatából eredő károk helyreállításával kapcsolatban. 2016. október 5-én a B. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyszíni ellenőrzése során szintén megállapította, hogy a tavak "jókarbantartása szükséges".

[6] A haszonbérleti szerződés a határozott idő lejártával, 2016. december 31. napján megszűnt, átadás-átvételre a felek között nem került sor.

[7] V. B. előzetes bizonyítás lefolytatása iránti kérelme alapján a közjegyző által kirendelt igazságügyi szakértő a 2017. május 24-én tartott helyszíni szemle alapján készített szakvéleményében megállapította, hogy a tavak leromlott állapotúak, rendeltetésszerű használatra alkalmatlanok. A szakértő a nettó felújítási, jó karba helyezési, helyreállítási költséget 130 millió forintra becsülte.

[8] Az alperes ezt követően egyeztetéseket kezdeményezett a haszonbérlővel a tavak szerződésben írt visszaadásának teljesítése érdekében, amelyek a per tartama alatt nem vezettek eredményre.

[9] Az alperes taggyűlése - bár V. B. azt korábban indítványozta - a 2017. november 21-én megtartott taggyűlésén nem vette napirendre az alperessel mint ügyvezetővel szembeni kárigény érvényesítésére vonatkozó indítványt, így arról határozat nem született. Akkor ezt V. B. nem sérelmezte, azt maga is szükségtelennek ítélte.

[10] Az alperessel mint ügyvezetővel szembeni kártérítési követelés érvényesítésére vonatkozó indítvány elvetésére csak a kereset benyújtását követő, 2018. május 23-án megtartott taggyűlésen hozott 2/2018. (V. 23.) számú határozattal került sor. Azzal egyidejűleg a taggyűlés az 1/2018. (V. 23.) számú határozattal a felperes 2017. évi gazdálkodására vonatkozó beszámolót elfogadta és az ügyvezető részére felmentvényt adott.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[11] A felperes nevében V. B. tag a 2017. november 7-én előterjesztett keresetében 87 209 890 forint kártérítés és annak 2017. január 1-től számított késedelmi kamata megfizetésére kérte az alperest kötelezni a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban: Gt.) 30. § (2) bekezdése, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: rPtk.) 339. §-a és 318. §-a alapján, hivatkozva a Gt. 49. § (5) bekezdésére.

[12] Keresetét a 2018. május 15-én érkeztetett beadványában fenntartotta. Ebben hivatkozott a 2018. május 23-án megtartott taggyűlésen hozott határozatra. Előadta, hogy a taggyűlés többségi szavazatával akként döntött, hogy nem kíván kárigényt érvényesíteni az alperessel szemben, amit sérelmezett. A taggyűlési jegyzőkönyvet a felperes 2018. augusztus 27-én csatolta.

[13] Keresetét többek között arra alapította, hogy az alperes mint a felperes ügyvezetője a haszonbérleti szerződéssel összefüggésben nem a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján járt el, mivel - V. B. tag többszöri jelzése ellenére - a halastavak állapotát közel 10 éven át nem ellenőrizte, és nem szólította fel a haszonbérlőt a rendeltetésszerű használatra, illetve annak elmaradása miatt nem mondta fel a haszonbérleti szerződést. Az elsődleges károkozó, a haszonbérlő károkozását ez tette lehetővé. Alperes a szerződés megszűnésekor sem hívta fel a haszonbérlőt a további rendeltetésszerű használatot lehetővé tévő állapot helyreállítására. Hivatkozott arra is, hogy a Gt. 49. § (5) bekezdése alapján kisebbségi tagként a társaság nevében a haszonbérlővel szemben nincs igényérvényesítési jogosultsága.