A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21082/2011/5. számú határozata kártérítés tárgyában. Bírók: Hőbl Katalin, Madarász Anna, Tölg-Molnár László

Fővárosi Ítélőtábla

9. Pf. 21.082/2011/5.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla, dr. Szilágyi Anna ( Dr. Szilágyi Anna Ügyvédi Iroda) ügyvéd által képviselt felperesnek Dr. Dudás Gábor Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: dr. Dudás Gábor ügyvéd ) által képviselt Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet ( 1088 Budapest, Szentkirályi u. 21. ) I.r. és Dr. Bacsek György Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bacsek György ügyvéd ) által képviselt Egészségügyi Minisztérium ( 1051 Budapest, Arany János u. 6-8. ) II.r. alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2011. április 19. napján kelt 7. G. 41.001/2008/41. számú rész- és közbenső részítélete ellen a felperes 2011. május 23. napján 43. sorszámon és az I.r. alperes 2011. május 17. napján 42. sorszámon előterjesztett fellebbezése folytán - tárgyaláson - meghozta a következő

Rész- és közbenső ítéletet

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság rész- és közbenső részítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 ( tizenöt ) napon belül fizessen meg a felperesnek 200.000 ( kettőszázezer ) forint + áfa másodfokú perköltséget.

A le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli.

A rész- és közbenső ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás:

A felperes 2008. május 6. napján fizetési meghagyás kibocsátását kérte az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet ( OPNI ) kötelezettel szemben 413.123.024 Ft, ennek kamatai és a perköltség erejéig, mert 225.724.727 Ft számla szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette, továbbá a köztük létrejött szerződésben vállalt minimum szolgáltatás megrendelésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásával 187.398.297 Ft kárt okozott. Az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban előadta, hogy az OPNI, mint megrendelő, ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény ( Kbt. ) szerint közösségi értékhatárt meghaladó, nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására irányuló ajánlati felhívást tett közzé a részvételi felhívás tárgya szerinti szolgáltatás megrendelésére. A felperes nyertes ajánlatot tett, és az eredményes közbeszerzési eljárás alapján 2006. február 16. napján szolgáltatási szerződést kötött az OPNI-val ez utóbbi képalkotó diagnosztikai tevékenységének szolgáltatásba adása tárgyában. A szerződés tartalma szerint atipikus, mert tartalmazza a bérlet, adásvétel egyes elemeit amellett, hogy a főtárgya szerint vállalkozási és megbízási elemekkel vegyes, felperesi álláspont szerint a megbízási szerződéshez közelebb álló jelleggel. A szerződés tárgya az OPNI által igényelt MRI, CT, DSA és UH vizsgálatok, átvilágítási és felvételi üzemmódban végzett rutin radiológiai vizsgálatok elvégzése és digitális archiválása, valamint kutatási tevékenység orvostechnikai hátterének biztosítása az ajánlati dokumentáció szerint 2020. december 31. napjáig. A felperes a tevékenységét 2006-ban megkezdte, és a megrendelő egyedi megrendelései szerinti vizsgálatokat elvégezte. 2006. augusztus 15. napjára azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az OPNI a kötelezően megrendelni vállalt vizsgálatokat ( DSA, superselectiv lysis, nagyéren végzett beavatkozás ) szerződésszegő módon nem végezteti el annak ellenére, hogy voltak olyan betegek, akiknél ezek a vizsgálatok indokoltak lettek volna. A felperes 2006. augusztus 15. és szeptember 27. napján felhívta a megrendelőt a szerződéses kötelezettségei teljesítésére, de az OPNI válasza szerint nem keletkezett kötelezettsége az adott vizsgálatok megrendelésére, azokat a társadalombiztosítás nem finanszírozza, és ezért nem rendelte meg a szerződésben írt esetszámot. A felperes 2006. november 3. napján írásban felhívta a megrendelő figyelmét, hogy kötelező éves esetszámot ír elő a szerződés, és azt nem kötötte a társadalombiztosítási finanszírozás feltételéhez. A felperes a szerződésben írt tevékenységet folytatta, és nyújtott szolgáltatást 2007. december 31. napjáig, amikor is a megrendelő a gyógyító tevékenységét beszüntette. Az OPNI 2006. és 2007. évben összesen legalább 207 diagnosztikai katéterezést, 275 superselectiv lysist, 275 nagyéren végzett beavatkozást tartozott volna a felperestől megrendelni és az ellenértékét kifizetni. A felperes 2008. október 13. napján bejelentette, hogy az OPNI 2008. szeptember 30. napján jogutód megnevezése mellett megszűnt, ezért az I.r. alperest jogutódként perbe vonta, majd 2009. szeptember 15. napján a keresetét a II.r. alperesre, mint irányító, felügyeleti szervre kiterjesztette. A végleges kereseti kérelmét a következők szerint adta elő:

- elmaradt szolgáltatási díj címén 17.123.416 Ft és ennek 2008. december 30. napjától számított kamatai megfizetésére kérte kötelezni az I.r. alperest a Ptk. 478. §-a alapján. Igénye azon alapult, hogy egyeztető tárgyalás eredményeként az I.r. alperes 217.146.799 Ft-ot 2008. december 29. napján megfizetett oly módon, hogy a 225.724.727 Ft elmaradt szolgáltatási díjba beszámította a bérleti díj, villamos-energia fogyasztás címén fennálló 8.577.928 Ft felperesi tartozást. A szolgáltatási díj után a szerződés V.5. pontja alapján számított késedelmi kamat 17.123.416 Ft. Így a Ptk. 293. §-a alkalmazása mellett a fennmaradt tőketartozás és annak kamatai megtérítését kérte;

- szerződésszegés miatti a Ptk. 318. és 355. §-ain alapuló kártérítés iránti követelése keretében 2006. évre 50.508.480 Ft, 2007. évre 93.547.004 Ft elmaradt hasznot érvényesített minden évre a következő év január 1. napjától számított a Ptk. 301/A. §-a szerinti késedelmi kamattal. Igényéről előadta, hogy az I.r. alperes jogelődje elmulasztotta a megkötött szerződésben vállalt volumenben a szolgáltatást megrendelni, amivel szerződésszegést valósított meg. A kár számításának alapjául az első tárgyalást követően lefolytatott egyeztetés eredményeként az ajánlati felhívásban szereplő vizsgálati számok 75 %-át vette az azokra jutó költségekkel. A szerződés idő előtti megszűnésével összefüggésben kifejtette, hogy a vagyoni jogok és kötelezettségek jogutóda az I.r. alperes, és mint ilyen a szerződésszegéssel okozott károk megtérítésére is köteles. Az I.r. alperes 2008. szeptember 29. napján kelt irata alapján kétségtelenül megállapítható, hogy a maga részéről jogutódként a szerződés teljesítését megrendelői oldalról megtagadta. A szerződés jogutódlással nem szűnt meg, a szerződés a jövőben a jogutód és a másik szerződő partner között áll fenn és teljesítendő. A felperes általi teljesítés sem lehetetlenült el, mert a szerződés teljesítésének helyeként megjelölt ingatlanban a felperes a tevékenységet folytatni tudja, erre a gépei alkalmasak, és a betegellátás állami feladata sem szűnt meg. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény ( Áht. ) 2008. szeptember 30. napján hatályos 90. § (3), 91/A. § (1), (2) és (3) bekezdéseire utalva rögzítette, hogy az egészségügyi miniszter az OPNI-t a betegellátás racionalizálása, a hatékonyság növelése céljából szüntette meg, vagyis nemcsak a vagyoni jogok és kötelességek tekintetében volt köteles jogutódot kijelölni, hanem a feladatok ellátására is, bár azt nem vitatta, hogy az I.r. alperes mint jogutód nem rendelkezik a betegellátáshoz szükséges felhatalmazásokkal.