A Kúria Pfv.20219/2012/7. számú precedensképes határozata kártérítés (SZERZŐDÉSSZEGÉSSEL okozott kár megtérítése) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 318. §, 339. §, 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 88. §, 90. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás

A határozat elvi tartalma:

Az OPNI-t megszüntető okiratban meghatározott jogutód kizárólag abból a szerződésszegésből eredő követelésekért tartozik helytállni, amit jogelődje elkövetett. Mivel az I. rendű alperes az OPNI-t alapító Egészségügyi Minisztériumnak nem jogutódja, az általa elkövetett esetleges jogsértésért felelőssége nem áll fenn. 1992. XXXVIII. Tv. 88. § (3), 1992. XXXVIII. Tv. 90. § (3)

***********

Pfv.IV.20.219/2012/7.szám

A Kúria a dr. Szilágyi Anna ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Dudás Gábor ügyvéd által képviselt I. rendű és a ... jogász által képviselt Nemzeti Erőforrás Minisztérium II. rendű alperesek ellen szerződésszegéssel okozott kártérítés iránt a Fővárosi Bíróság előtt 7.G.41.001/2008. számon megindult ügyben a Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.21.082/2011/5. számú jogerős rész- és közbenső ítélete ellen az I.r. alperes által 50. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

r é s z- és k ö z b e n s ő í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős rész- és közbenső ítélet felülvizsgálattal nem támadott rendelkezését nem érinti, felülvizsgálattal támadott rendelkezését részben hatályon kívül helyezi, az első fokú rész- és közbenső "részítéletet" részben megváltoztatja, és a felperesnek a 2008. január 1. napját követő szerződésszegésből eredő kártérítés iránti keresetét az I.r. alperessel szemben is elutasítja. Egyebekben a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartja.

A felperes és az I.r. alperes felülvizsgálati eljárási költségét személyenként 250.000 (kettőszázötvenezer) forintban állapítja meg.

Ez ellen a rész- és közbenső ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes az eredetileg az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI), majd megszűnését követően az alperesek ellen benyújtott és pontosított keresetében kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket, mint az OPNI jogutódjait. Az elsőfokú bíróság 7.G.41.001/2008/35. számú rész- és közbenső ítéletével - egyebek mellett - a keresetet a II.r. alperes jogelődjével, az Egészségügyi Minisztériummal szemben teljesen elutasította. Fellebbezés hiányában e részítélet jogerőre emelkedett.

A felperes ezt követően fenntartott keresetében az I.r. alperest 1.077.660.830 forint, továbbá 997.750 USD megfizetésére kérte kötelezni. Az I.r. alperes vitatta a kereset jogalapját és összegszerűségét.

Az elsőfokú bíróság - a hatályon kívül helyezést követő eljárásban - rész- és közbenső "részítéletet" (helyesen: ítéletet) hozott, amelyben megállapította, hogy a felperes és az OPNI között 2006. február 16-án létrejött szerződésben meghatározott mennyiségű vizsgálat megrendelésére az OPNI kötelezettséget vállalt, így azzal a magatartásával, hogy a 2006. március 1. és 2007. december 31. között a szerződött mennyiségű vizsgálatnál - a 2006-os év vonatkozásában a szerződött éves mennyiség arányos részénél - kevesebbet rendelt meg, a szerződést megszegte. Az I.r. alperes - mint az OPNI általános jogutódja - az ezzel okozati összefüggésben felperesnél felmerült kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

Megállapította továbbá, hogy az Egészségügyi Minisztérium - mint az OPNI törvényes jogutódja - azzal a magatartásával, hogy a 2006. február 16-án kelt szerződés továbbfolytatásáról 2008. január 1. napját követően nem gondoskodott, a szerződés teljesítését (vizsgálatok megrendelését) megtagadta. Az I.r. alperes - mint az OPNI-nak az Egészségügyi Minisztérium által kinevezett általános jogutódja - az ezzel okozati összefüggésben 2008. január 1. napját követően felmerült kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A felperesnek a megállapításra irányuló keresetét elutasította, amely rendelkezés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.

A felperes és az I.r. alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletét helybenhagyta. Kötelezte az I.r. alperest a felperes javára 200.000 forint + áfa másodfokú perköltség megfizetésére azzal, hogy a le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli.

A jogerős rész- és közbenső ítélet alapjául szolgáló tényállás lényegi tartalma szerint az OPNI nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására irányuló ajánlati felhívást tett közzé egészségügyi szolgáltatás megrendelésére. A közbeszerzési eljárást a felperes nyerte el és ennek alapján 2006. február 16-án megbízási, szolgáltatási szerződést kötött az OPNI-val. Az atipikus szerződés - egyebek mellett - azt tartalmazta, hogy a felperes az OPNI által igényelt MRI, CT, DSA és UH-vizsgálatok, átvilágítási és felvételi üzemmódban végzett rutin radiológiai vizsgálatok elvégzésére és digitális archiválására, valamint kutatási tevékenység orvostechnikai hátterének biztosítására vállalt kötelezettséget 2020. december 31. napjáig, díjfizetés ellenében. A felperes e tevékenységét 2006-ban megkezdte és az OPNI megrendeléseinek megfelelően folytatta. A szerződés az OPNI megrendeléseinek számára vonatkozóan kifejezett rendelkezést ugyan nem tartalmazott, de a XV.3. rendelkezése szerint "e szerződéses megállapodás részét képezi a megrendelő ajánlati felhívása, ajánlati dokumentációja, a szolgáltató ajánlata, valamint a közbeszerzési eljárás során keletkezett valamennyi további dokumentum, amelyek a szerződés mellékleteiként annak elválaszthatatlan részei, azok jelen szerződéssel együtt kezelendők és értelmezendők". A közbeszerzési ajánlat II.2. főcíme szerint meghatározta "a szerződés szerinti mennyiséget" vagy alkalmazási kört. A II.2.1. alpont pedig meghatározta az ajánlatkérő által igényelt, az alpontban részletezett beavatkozások várható éves mennyiségét, melytől a ténylegesen elvégzett beavatkozások ± 25 %-kal eltérhetnek.

Az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88. § (3) bekezdése alapján elhatározta az OPNI jogutód nélküli megszüntetését azzal, hogy a megszüntetés 2008. szeptember 30-án lép életbe. A megszüntető okirat szerint az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. tv. 4. § (6) bekezdése az OPNI részére közfinanszírozást már nem állapított meg. Rögzíti a megszüntető okirat, hogy az OPNI feladatainak ellátása a törvény 1. és 2. számú mellékletében meghatározott kapacitások és a 4. § (6) bekezdése alapján meghozott egészségügyi miniszteri határozatok alapján történik, azzal, hogy a feladat ellátását a Fővárosi és a Pest Megyei Önkormányzat, valamint a SOTE veszi át. A megszüntető okirat a "vagyoni jogok és kötelezettségek" tekintetében az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. tv. rendelkezése szerint úgy határozott, hogy az OPNI jogutódja az ingatlanvagyon tekintetében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, "egyéb vagyon" vonatkozásában az I.r. alperes. Az OPNI a működése alatt nem a szerződésben, illetve az ajánlatban meghatározott mennyiségű vizsgálatot rendelte meg a felperestől, illetve 2008. január 1-től kezdődően a felperes semmilyen megrendelést nem kapott, mert az Egészségügyi Minisztérium a felperes által nyújtott szolgáltatás tekintetében a szolgáltatás megrendelésére vonatkozóan rendelkezést nem tett.