A Kúria Pfv.21443/2014/7. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 275. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 57. §] Bírók: Molnár Ambrus, Simonné dr. Gombos Katalin, Szűcs József

A határozat elvi tartalma:

Nonprofit szervezet megszüntetése után az általa kötött szerződésből eredő kárigény elbírálása. 1952. III. Tv. 386/A. § (3), 1952. III. Tv. 3. § (3), 1959. IV. Tv. 57. § (1)

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.41001/2008/113., Fővárosi Törvényszék G.41001/2008/41., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21082/2011/5., Kúria Pfv.20219/2012/7., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20501/2014/6., *Kúria Pfv.21443/2014/7.*

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.V.21.443/2014/7.

A Kúria dr. Szilágyi Anna ( Dr. Szilágyi Anna Ügyvédi Iroda) ügyvéd által képviselt felperesnek, Dr. Dudás Gábor Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Dudás Gábor ügyvéd ) által képviselt alperes ellen, kártérítés megfizetése iránt, a Fővárosi Bíróság előtt, 7. G. 41.001/2008 szám alatt megindított, majd a Fővárosi Ítélőtábla 2014. július 8. napján meghozott, 9.Pf.20.501/2014/6. számú jogerős ítéletével befejezett perében, az alperes részéről, 121. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 400.000 (Négyszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Megállapítja, hogy a le nem rótt 3.500.000 (Hárommillió-ötszáztezer) forint felülvizsgálati eljárási illeték az államot terheli.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A perben nem vitás tényállás szerint nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására irányuló ajánlati felhívást tett közzé egészségügyi szolgáltatás megrendelésére. A közbeszerzési eljárást a felperes nyerte el és ennek alapján 2006. február 16-án atipikus szerződésnek minősülő megállapodást az ... Ebben a felperes arra vállalt kötelezettséget, hogy díjfizetés ellenében, által igényelt MRI, CT, DSA és UH-vizsgálatok, átvilágítási és felvételi üzemmódban végzett rutin radiológiai vizsgálatokat elvégzi, azok eredményét digitálisan archiválja, valamint biztosítja az ezzel összefüggő kutatási tevékenység orvostechnikai hátterét. Felek a szerződést 2020. december 31. napjáig terjedő határozott időre kötötték. A felperes a kötelezettsége teljesítését 2006-ban megkezdte és a megrendeléseinek megfelelően folytatta. A szerződés a megrendeléseinek számára vonatkozó kifejezett rendelkezést nem tartalmazott, de a szerződés részévé vált közbeszerzési ajánlat II.2.1. alpontja meghatározta az ajánlatkérő által igényelt beavatkozások várható éves mennyiségét, melytől a ténylegesen elvégzett beavatkozások ± 25 %-kal eltérhetnek.

Az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88. § (3) bekezdése alapján elhatározta a jogutód nélküli megszüntetését azzal, hogy a megszüntetés 2008. szeptember 30-án lép hatályba. A megszüntető okirat szerint az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. tv. 4. § (6) bekezdése a közfinanszírozást már nem állapított meg. A megszüntető okirat a "vagyoni jogok és kötelezettségek" tekintetében az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. tv. rendelkezése szerint úgy határozott, hogy a jogutódja az ingatlanvagyon tekintetében a Tanács, "egyéb vagyon" vonatkozásában az I.r. alperes. A működése alatt nem a szerződésben, illetve az ajánlatban meghatározott mennyiségű vizsgálatot rendelte meg a felperestől, illetve 2008. január 1-től kezdődően a felperes semmilyen megrendelést nem kapott, mert a Minisztérium a felperes által nyújtott szolgáltatás tekintetében a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó rendelkezést nem tett.

A Kúria a Pfv.IV.20.219/2012/7. számú rész-és közbenső ítéletében úgy foglalt állást, miszerint a felperessel kötött szerződésben nem csak jogosultságot szerzett az egészségügyi szolgáltatások megrendelésére, hanem az ajánlat II.2.1. alpontjában írt korrekciós lehetőséggel, meghatározott mennyiségű egészségügyi szolgáltatás megrendelésére vállalt kötelezettséget. Ezért amennyiben a szerződött mennyiség 25 %-ánál kevesebbet rendelt meg, úgy a szerződést megszegte, amelyért a Ptk. 318. § alapján alkalmazandó Ptk. 339. § (1) bekezdése értelmében kártérítési felelősséggel tartozik. Rámutatott azonban, hogy az I. rendű alperes, mint a jogutóda, kizárólag azon szerződésszegésből eredő követelésekért tartozik helytállni, amit jogelődje elkövetett. A megszűnését követően a más által elkövetett esetleges jogsértésért azonban önmagában abból eredően, hogy a vagyoni jogok tekintetében a jogutódja, a felelőssége már nem állapítható meg. A 2008. január 1-jét követően a szerződéses megrendelések elmaradásából eredő kárért tehát az I. rendű alperes már nem köteles helytállni. Ezért a Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.21.082/2011/5. számú jogerős rész-és közbenső ítéletét részben hatályon kívül helyezte és a felperesnek a 2008. január 1. napját követő szerződésszegésből eredő kártérítés tekintetében a keresetet elutasította, míg a 2006. március 1-től 2007. december 31-ig terjedő időben tanúsított szerződésszegő magatartás tekintetében az I. rendű alperes felelősségének fennállást kimondó közbenső ítéleti rendelkezést hatályában fenntartotta.