62008CJ0365[1]

A Bíróság (negyedik tanács) 2010. május 20-i ítélete. Agrana Zucker GmbH kontra Bundesminister für Land- und Forstwirtschaft, Umwelt und Wasserwirtschaft. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Verwaltungsgerichtshof - Ausztria. Cukor - 318/2006/EK rendelet - 16. cikk - A termelési díj összegének számítása - A piacról kivont kvótacukor-mennyiség beszámítása a díj számítási alapjába - Az arányosság elve és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve. C-365/08. sz. ügy

C-365/08. sz. ügy

Agrana Zucker GmbH

kontra

Bundesminister für Land- und Forstwirtschaft, Umwelt und Wasserwirtschaft

(a Verwaltungsgerichtshof [Ausztria] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"Cukor - 318/2006/EK rendelet - 16. cikk - A termelési díj összegének számítása - A piacról kivont kvótacukor-mennyiség beszámítása a díj számítási alapjába - Az arányosság elve és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve"

Az ítélet összefoglalása

1. Mezőgazdaság - Közös piacszervezés - Cukor - Termelési díj - Számítási alap

(318/2006 tanácsi rendelet, 16. és 19. cikk; 290/2007 bizottsági rendelet, 1. cikk)

2. Mezőgazdaság - Közös piacszervezés - Cukor - Termelési díj - Számítási alap

(318/2006 tanácsi rendelet, 16. és 19. cikk, és 320/2006 tanácsi rendelet; 290/2007 bizottsági rendelet, (8) preambulumbekezdés)

1. A cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló 318/2006 tanácsi rendelet 16. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az e rendelet 19. cikke és a 318/2006 tanácsi rendelet 19. cikkében említett százaléknak a 2007/2008. gazdasági évre történő meghatározásáról szóló 290/2007 bizottsági rendelet 1. cikke alkalmazásával a piacról kivont kvótacukor-mennyiséget be kell számítani a termelési díj számítási alapjába.

A 318/2006 rendelet 16. cikkének tartalmából és rendszeréből ugyanis az következik, hogy az uniós jogalkotó a cukorágazat piacának közös szervezését érintő reform keretében egy olyan új díjat kívánt bevezetni, amelynek számítási alapja nem a ténylegesen megtermelt cukormennyiség, hanem az odaítélt cukorkvóta. Ily módon, míg e cikk (1) bekezdése előírja a cukrot gyártó vállalkozásoknak odaítélt cukorkvóta alapján fizetendő díj elvét, e cikk (2) bekezdésének egyedüli célja a szóban forgó díj rögzítése.

Ezt az elemzést a 318/2006 rendelet 16. cikkének (3) bekezdése is alátámasztja, amely a termelési díj kirovásának konkrét eljárási szabályait tartalmazza. Egyfelől ugyanis, első albekezdésében úgy rendelkezik, hogy az (1) bekezdésnek megfelelően fizetett teljes termelési díjat a tagállam a területén található vállalkozásokra az adott gazdasági év folyamán rendelkezésükre álló kvóta szerint rója ki. Másfelől, ugyanezen 16. cikk (3) bekezdésének második albekezdése megköveteli, hogy a díj megfizetését a vállalkozások legkésőbb az adott gazdasági év februárjának végéig teljesítsék. Márpedig, ebben az időpontban az e gazdasági évben termelt mennyiség még nem ismert, mivel a szóban forgó rendelet 1. cikke (2) bekezdésének megfelelően a gazdasági év október 1-jén kezdődik és a következő év szeptember 30-án ér véget.

Következésképpen sem a 318/2006 rendeletből, sem egyéb tényezőkből nem következik, hogy az uniós jogalkotó ki akarta volna vonni a termelési díj számítási alapjából a piacról az e rendelet 19. cikke értelmében kivont kvótacukor mennyiséget.

(vö. 22-25. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2. A piacról kivont kvótacukor-mennyiségnek a termelési díj számítási alapjába a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló 318/2006 rendelet 16. cikke értelmében történő beszámítása nem nyilvánvalóan alkalmatlan a szóban forgó rendeletben kitűzött cél elérésére, következésképpen nem minősíthető ellentétesnek az arányosság elvével.

Továbbá az ilyen beszámítás nem minősíthető a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvével ellentétesnek. Az bizonyos, hogy e beszámítás - e kivonás meghatározásának módja miatt - eltérő bánásmódot eredményezhet az esetlegesen hasonló helyzetben lévő, de különböző tagállamokban letelepedett vállalkozások között. Mindazonáltal a vállalkozásokkal szembeni ilyen bánásmód objektív módon igazoltnak tűnik. A kvóták vállalkozások közötti szétosztása, valamint azok kezelése ugyanis végeredményben a tagállamok feladata, továbbá a kvótákról történő lemondást is a tagállamok szervezik, és ez tagállamonként eltéréseket mutathat. E körülmények között, amint a 318/2006 tanácsi rendelet 19. cikkében említett százaléknak a 2007/2008. gazdasági évre történő meghatározásáról szóló 290/2007 rendelet (8) preambulumbekezdéséből kitűnik, szükséges figyelembe venni azt a tényt, hogy a kivonáshoz kapcsolódó korlátozások komoly gazdasági hatással lehetnek azon tagállamok vállalkozásaira, amelyek a Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításáról és a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005 rendelet módosításáról szóló 320/2006 rendelettel megállapított szerkezetátalakítási rendszer keretében rendkívüli erőfeszítéseket tettek, és egy ilyen hatás ellentétes lenne e rendszer célkitűzéseivel és a piacok közös szervezésével, amely ezen ágazat élet- és versenyképességét hivatott biztosítani. Ily módon a tagállamok tekintetében azonos kivonási százalékos arány alkalmazása alóli teljes vagy részleges kivétel célja a tagállamok által a kvóták végleges felszabadítása érdekében kifejtett erőfeszítés figyelembevétele.

(vö. 40., 45-47. pont)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács)

2010. május 20.(*)

"Cukor - 318/2006/EK rendelet - 16. cikk - A termelési díj összegének számítása - A piacról kivont kvótacukor-mennyiség beszámítása a díj számítási alapjába - Az arányosság elve és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve"

A C-365/08. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Verwaltungsgerichtshof (Ausztria) a Bírósághoz 2008. augusztus 11-én érkezett, 2008. július 4-i határozatával terjesztett elő az előtte

az Agrana Zucker GmbH

és

a Bundesminister für Land- und Forstwirtschaft, Umwelt und Wasserwirtschaft

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (negyedik tanács),

tagjai: J.-C. Bonichot tanácselnök, C. Toader, K. Schiemann, P. Kūris (előadó) és L. Bay Larsen bírák,

főtanácsnok: V. Trstenjak,

hivatalvezető: K. Malacek tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2009. november 19-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- az Agrana Zucker GmbH képviseletében W. Schwartz, H.-J. Prieß Rechtsanwälte, valamint B. Kurzai és H. Husemeyer,

- a spanyol kormány képviseletében F. Díez Moreno, meghatalmazotti minőségben,

- a litván kormány képviseletében D. Kriaučiūnas, meghatalmazotti minőségben,

- a lengyel kormány képviseletében M. Dowgielewicz, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Unió Tanácsa képviseletében M. Moore és Z. Kupčová meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében F. Erlbacher és P. Rossi, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2010. január 21-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendelet (HL L 58., 1. o.) 16. cikkének értelmezésére és érvényességének megállapítására irányul.

2 E kérelmet az Agrana Zucker GmbH (a továbbiakban: Agrana Zucker) által a Bundesminister für Land- und Forstwirtschaft, Umwelt und Wasserwirtschaft (mezőgazdasági, erdészeti, környezetvédelmi és vízügyi szövetségi miniszter) 2008. március 25-i, a 2007/2008. gazdasági évre vonatkozó termelési díj összegéről szóló határozata ellen benyújtott kereset tárgyában folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő.

Jogi háttér

A 318/2006 rendelet

3 A cukorágazat piacának közös szervezését érintő, 2006 folyamán végrehajtott reform keretében az Európai Unió Tanácsa által elfogadott 318/2006 rendelet új szabályokat írt elő, és ismét csökkentette a kvótákat. Ezenkívül "termelési díjnak" nevezett új díjat vezetett be, és az Európai Bizottság irányítása alatt működő olyan új piaci eszközöket írt elő, mint a piacról történő kivonás.

4 A termelési díj vonatkozásában a 318/2006 rendelet (19) preambulumbekezdése a következőképpen rendelkezik:

"Termelési díjat kell bevezetni, amely hozzájárul a cukorágazat piacának közös szervezése keretében felmerülő kiadások finanszírozásához."

5 A szóban forgó rendelet "Termelési díj" című 16. cikke így rendelkezik:

"(1) A 2007/2008. gazdasági évtől kezdve a [...] cukrot [...] gyártó vállalkozások birtokában lévő cukorkvótára [...] termelési díjat kell kivetni.

(2) A termelési díj mértéke 12,00 [euró] a kvótacukor [...] tonnájára vetítve [...].

(3) A[z] (1) bekezdésnek megfelelően fizetett teljes termelési díjat a tagállam a területén található vállalkozásokra az adott gazdasági év folyamán rendelkezésükre álló kvóta szerint rója ki.

A díj megfizetését a vállalkozások legkésőbb az adott gazdasági év februárjának végéig teljesítik.

(4) A közösségi cukor[...]gyártó vállalkozások megkövetelhetik, hogy a cukorrépa-, illetve cukornádtermelők, vagy a cikóriatermelők az adott termelési díj 50%-át viseljék."

6 A "kvótacukor" fogalmát a 318/2006 rendelet 2. cikkének 5. pontja úgy határozza meg, hogy az az érintett vállalkozás kvótája alapján egy adott gazdasági évnek tulajdonított cukortermelés mennyisége.

7 A 318/2006 rendelet 1. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a gazdasági év október 1-jén kezdődik és a következő év szeptember 30-án ér véget.

8 A piacról történő kivonást illetően e rendelet (22) preambulumbekezdése a következőképpen rendelkezik:

"A Bizottság irányítása alatt működő, új piaci eszközöket kell bevezetni. [...] [A]hhoz, hogy a cukorpiacok szerkezeti egyensúlyát a referenciaárhoz közeli árszinten lehessen tartani, lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy döntsön arról, hogy cukrot von ki a piacról addig, amíg a piac egyensúlya helyre nem áll."

9 A szóban forgó rendeletnek "A cukor kivonása" című 19. cikke értelmében:

"(1) Annak érdekében, hogy a piac szerkezeti egyensúlyát a referenciaárhoz közeli árszinten lehessen megőrizni, figyelembe véve a Közösségnek a[z EK-]Szerződés 300. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségeit, a kvótacukor [...] egy bizonyos - valamennyi tagállamban megegyező - százalékát a következő gazdaság év kezdetéig ki lehet vonni a piacról.

[...]

(2) Az (1) bekezdésben említett kivont százalékot a szóban forgó gazdasági év folyamán várható piaci trendek alapján legkésőbb ugyanazon gazdasági év október 31-ig meg kell határozni.

(3) Minden egyes, kvótával rendelkező vállalkozás a kivonás időtartama alatt a saját költségén tárolja azt a cukormennyiséget, amely igazodik az (1) bekezdésben említett százaléknak a vállalkozás által a szóban forgó gazdasági évre szóló kvóta alapján termelt mennyiségre történő alkalmazásához.

A valamely gazdasági év folyamán kivont cukormennyiségeket a következő gazdasági évre szóló kvóta alapján elsőként termelt mennyiségeknek kell tekinteni. Azonban, a várható cukorpiaci tendenciákat figyelembe véve, a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban döntés hozható arról, hogy a folyó és/vagy a következő gazdasági évre vonatkozóan a kivont cukor [...] teljes egészét vagy egy részét:

- olyan többlet cukornak [...] tekintsék, amely ipari cukorrá [...] alakításra rendelkezésre áll,

vagy

- ideiglenes kvótába tartozó termelésnek tekintsék, amelynek egy részét fenn lehet tartani exportra, tiszteletben tartva a Közösségnek a Szerződés 300. cikke értelmében megkötött megállapodásokból származó kötelezettségvállalásait.

[...]"

A 290/2007/EK rendelet

10 A 318/2006/EK tanácsi rendelet 19. cikkében említett százaléknak a 2007/2008. gazdasági évre történő meghatározásáról szóló, 2007. március 16-i 290/2007/EK bizottsági rendelet (HL L 78., 20. o) (8) preambulumbekezdése a következőképpen rendelkezik:

"Ebben az összefüggésben figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az óvintézkedéshez kapcsolódó korlátozások komoly gazdasági hatással lehetnek a tagállamok azon vállalkozásaira [helyesen: azon tagállamok vállalkozásaira], amelyek a 320/2006/EK rendelettel megállapított szerkezetátalakítási rendszer keretében rendkívüli erőfeszítéseket tettek. Egy ilyen esetleges hatás ellentétes lenne az említett rendszer célkitűzéseivel és a cukorpiac közös szervezésével, amelyek ezen ágazat élet- és versenyképességét hivatottak biztosítani. Ezért a tagállamok számára az említett szerkezetátalakítási rendszer keretében felszabadított nemzeti cukorkvóta százalékának arányában elő kell írni a százalékos kivonási arány alkalmazása alóli kivételt."

11 A 290/2007 rendelet 1. cikkének értelmében:

"(1) A 2007/2008. gazdasági évre vonatkozóan a 318/2006/EK rendelet 19. cikkének (1) bekezdésében említett százalék 13,5%-ban kerül megállapításra.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve:

a) az említett bekezdésben megállapított százalék nem vonatkozik azokra a vállalkozásokra, amelyek termelése a 2007/2008. gazdasági évben nem éri el kvótájuk 86,5%-át;

b) azon vállalkozások esetében, amelyek termelése a 2007/2008. gazdasági évben egyenlő kvótájuk 86,5%-ával vagy azt meghaladja, a 86,5%-os küszöb feletti mennyiségeket ki kell vonni;

c) az (1) bekezdésben előírt százalék nem vonatkozik az azokban a tagállamokban megtermelt mennyiségekre, ahol 2006. július 1-jétől a nemzeti cukorkvóta legalább 50%-a felszabadult annak következtében, hogy a kvótákról a 320/2006/EK rendelet 3. cikke értelmében lemondtak.

Azon tagállamokban, ahol 2006. július 1-jétől számítva a nemzeti cukorkvóta kevesebb mint 50%-a szabadult fel annak eredményeképpen, hogy a kvótákról a 320/2006/EK rendelet 3. cikke értelmében lemondtak, az (1) bekezdésben előírt százalékos kivonási arányt a felszabadult kvóta arányában kell csökkenteni.

Az e pont értelmében alkalmazandó százalékos arányt a melléklet határozza meg.

[...]

(4) A (2) bekezdés b) pontja és a (3) bekezdés értelmében kivont mennyiségeket a 2007/2008. gazdasági év vonatkozásában ipari cukorrá [...] való átalakításra rendelkezésre álló többletcukornak [...] kell tekinteni.

[...]"

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

12 2006-ban az illetékes közigazgatási hatóság 405 812,4 tonna cukorkvótát ítélt oda a 2006/2007. és 2014/2015. gazdasági évek közötti időszakra az Agrana Zuckernek. Ugyanezen hatóság a 290/2007 rendelet 1. cikke (1) bekezdése és (2) bekezdése b) pontja alapján az Agrana Zuckerrel szemben kvótájának 86,5%-át kitevő, azaz 351 027,73 tonna termelési küszöbértéket állapított meg a 2007/2008. gazdasági év vonatkozásában, ezáltal kvótája 13,5%-ának, azaz 54 784,67 tonna cukornak a kivonását írva elő e társaság számára.

13 2008. január 28-i határozatával az Agrarmarkt Austria (a támogatást folyósító szervezet) az Agrana Zucker által a 2007/2008. gazdasági évben fizetendő cukortermelési díjat 4 869 748,80 euró összegben állapította meg, és felszólította a felperest ezen összeg megfizetésére.

14 Mivel kifogásolta, hogy a termelési díjat a részére odaítélt kvóta alapján számolták ki, azaz beszámították azt a kivont, 54 784,67 tonna cukrot is, amelyet már nem értékesíthetett a kvótán belül termelt cukormennyiségként, az Agrana Zucker jogorvoslattal élt az Agrarmarkt Austria határozata ellen a Bundesminister für Land- und Forstwirtschaft, Umwelt und Wasserwirtschaftnál. Ez utóbbi az említett jogorvoslati kérelmet - a kérdést előterjesztő bíróság előtti eljárás tárgyát képező - 2008. március 25-i határozatával elutasította.

15 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az Agrana Zucker az alapeljárásban arra hivatkozik, hogy a termelési díj kiszámításakor a piacról kivont cukormennyiség figyelembevétele sérti az arányosság elvét és az EK 34. cikk (2) bekezdésében foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét. Az Agrana Zucker szerint ez a jogsértés elkerülhető lenne, ha a 318/2006 rendelet 16. cikkét az elsődleges joggal összeegyeztethetően értelmeznék.

16 A kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt állítja, hogy a felek jogi véleményére, a Bíróságnak a C-5/06. és C-23/06-C-36/06. sz., Zuckerfabrik Jülich és társai egyesített ügyekben 2008. május 8-án hozott ítéletére (EBHT 2008., I-3231. o.) valamint az alapügy felperesének a 318/2006 rendelet 16. cikke érvényességére vonatkozó fenntartásaira figyelemmel az uniós jog keretében felmerült kérdés megoldása nem egyszerű, és a Bíróság ítélkezési gyakorlatában sem található rá válasz.

17 E körülmények között a Verwaltungsgerichtshof felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

"1) Úgy kell-e értelmezni a [...] 318/2006[...] rendelet 16. cikkét, hogy a termelési díj számításának a [...] 290/2007[...] rendelet 1. cikke szerinti megelőző kivonás következtében nem kihasználható cukorkvóta is a részét képezi?

2) Az 1. kérdésre adott igenlő válasz esetén:

Összeegyeztethető-e a [...] 318/2006[...] rendelet 16. cikke az elsődleges joggal, különösen az arányosság elvével és az EK 34. cikkből levezethető hátrányos megkülönböztetés tilalmával?"

Az előzetes döntéshozatalra terjesztett kérdésekről

Az első kérdésről

18 Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy a 318/2006 rendelet 16. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy az ezen rendelet 19. cikke és a 290/2007 rendelet 1. cikke alkalmazásával a piacról történő kivonással érintett kvótacukor-mennyiséget be kell számítani a termelési díj számítási alapjába.

19 Az alapügy felperese, valamint a spanyol és a litván kormány úgy ítéli meg, hogy a termelési díjat a ténylegesen megtermelt, és ekként értékesíthető kvótacukor-mennyiségre kell alkalmazni, és nem magára a kvótára. Ebből az következik, hogy a piacról kivont cukor mennyisége nem vehető figyelembe a szóban forgó díj számítási alapjának meghatározásánál.

20 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a 318/2006 rendelet 16. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a 2007/2008. gazdasági évtől kezdve a cukrot gyártó vállalkozások birtokában lévő cukorkvótára termelési díjat kell kivetni. E rendelkezés ily módon egyértelműen megjelöli, hogy a szóban forgó kvóta alkotja a termelési díj számításának alapját. Ebből következik, hogy a cukrot gyártó vállalkozás által fizetendő díj számítási alapját az érintett gazdasági évben az e vállalkozásnak ítélt cukorkvóta alkotja.

21 Az bizonyos, hogy a 318/2006 rendelet (19) preambulumbekezdésében, valamint az e rendelet 16. cikkének címében és rendelkezéseiben szereplő "termelési díj" kifejezés zavart okozhat e díj számítási alapjának meghatározása tekintetében, mivel úgy tűnhet, hogy ez nem a kvótára alkalmazandó díjat, hanem a ténylegesen megtermelt árukra alkalmazandó díjat jelent. Ez igaz a szóban forgó rendelet 16. cikke (2) bekezdésének megfogalmazására is, amelynek értelmében a "termelési díj mértéke [12,00 euró] a kvótacukor [...] tonnájára vetítve", tekintettel arra, hogy a "kvótacukor" a szóban forgó rendelet 2. cikkének 5. pontjában úgy kerül meghatározásra, mint az érintett vállalkozás kvótája alapján egy adott gazdasági évnek tulajdonított cukortermelés mennyisége.

22 Mindenesetre, amint arra a főtanácsnok rámutat indítványának 46-51. pontjában, a 318/2006 rendelet 16. cikkének tartalmából és rendszeréből az következik, hogy az uniós jogalkotó a cukorágazat piacának közös szervezését érintő reform keretében egy olyan új díjat kívánt bevezetni, amelynek számítási alapja nem a ténylegesen megtermelt cukormennyiség, hanem az odaítélt cukorkvóta. Míg ugyanis e cikk (1) bekezdése előírja a cukrot gyártó vállalkozásoknak odaítélt cukorkvóta alapján fizetendő díj elvét, e cikk (2) bekezdésének egyedüli célja a szóban forgó díj rögzítése.

23 Ezt az elemzést a 318/2006 rendelet 16. cikkének (3) bekezdése is alátámasztja, amely a termelési díj kirovásának konkrét eljárási szabályait tartalmazza. Egyfelől ugyanis, első albekezdésében úgy rendelkezik, hogy az "(1) bekezdésnek megfelelően fizetett teljes termelési díjat a tagállam a területén található vállalkozásokra az adott gazdasági év folyamán rendelkezésükre álló kvóta szerint rója ki". Másfelől, ugyanezen 16. cikk (3) bekezdésének második albekezdése megköveteli, hogy a díj megfizetését a vállalkozások legkésőbb az adott gazdasági év februárjának végéig teljesítsék. Márpedig, ebben az időpontban az e gazdasági évben termelt mennyiség még nem ismert, mivel a szóban forgó rendelet 1. cikke (2) bekezdésének megfelelően a gazdasági év október 1-jén kezdődik és a következő év szeptember 30-án ér véget.

24 Következésképpen, sem a 318/2006 rendeletből, sem egyéb tényezőkből nem következik, hogy az uniós jogalkotó ki akarta volna vonni a termelési díj számítási alapjából a piacról az e rendelet 19. cikke értelmében kivont kvótacukor mennyiséget. Azt a feltételezést, miszerint ezt a díjat csak az odaítélt cukorkvóta és a piacról kivont kvótacukor mennyiség közötti különbségre kellene alkalmazni, különösen semmi nem támasztja alá a szóban forgó rendeletnek a jelen ítélet 20-23. pontjában elemzett 16. cikkében.

25 Következésképpen az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 318/2006 rendelet 16. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az e rendelet 19. cikke és a 290/2007 rendelet 1. cikke alkalmazásával a piacról kivont kvótacukor-mennyiséget be kell számítani a termelési díj számítási alapjába.

A második kérdésről

26 A második kérdés a 318/2006 rendelet 16. cikkének érvényességére vonatkozik. Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén a kérdést előterjesztő bíróság elsősorban arra keresi a választ, hogy e rendelkezés érvényes-e az arányosság elve és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve tekintetében.

A 318/2006 rendelet 16. cikkének az arányosság elve tekintetében való érvényességéről

27 Az alapügy felperese lényegében azt állítja, hogy a piacról kivont kvótacukor-mennyiségnek a termelési díj számítási alapjába történő beszámítása ellentétes az arányosság elvével, mivel egy olyan cukormennyiségre kivetett díjat eredményez, amely mennyiséget nem termeltek meg, tehát nem létezik, illetve egy olyan cukormennyiséget terhelő díjat, amely mennyiséget ténylegesen megtermeltek, de amely mennyiséget többletcukornak kell tekinteni, amely a kvótacukornál kétszer olcsóbban eladható ipari cukorrá alakítható, vagy kvótacukorként átvihető a következő gazdasági évre, amelynek során újból sújtani fogja a termelési díj. Az ily módon a cukorgyártó vállalkozásokra kirótt terhek nem szükségesek a 318/2006 rendelet (19) preambulumbekezdésében kitűzött cél eléréséhez, mivel a termelési díjból származó bevétel meghaladja a cukorágazat piaca közös szervezésének keretében felmerült kiadásokat.

28 Ezen állásponttal egyetért a spanyol, a litván és a lengyel kormány is, amelyek szintén úgy ítélik meg, hogy a termelési díj kivetése a piacról kivont kvótacukor mennyiségre az érintett vállalkozások számára újból aránytalan pénzügyi terhet jelent. A litván kormány - az alapügy felpereséhez hasonlóan - a Zuckerfabrik Jülich és társai ügyben hozott ítéletre hivatkozva rámutat különösen arra, hogy az intézményeknek az e területen rendelkezésére álló széles mérlegelési jogköre ellenére a termelők nem sújthatók annál nagyobb terhekkel, mint amekkorák az adóval elérni kívánt célok eléréséhez szükségesek. A lengyel kormány, amely ezenkívül azt hangsúlyozza, hogy a piacról kivont cukor nem keletkeztet semmiféle, a cukorágazat piacának közös szervezésével kapcsolatos költséget, úgy ítéli meg, hogy - figyelemmel a szóban forgó rendelkezés technikai jellegére- az intézmények e területen nem rendelkeznek széles mérlegelési mozgástérrel.

29 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az uniós jog általános elvei közé tartozó arányosság elve megköveteli, hogy az uniós intézmények aktusai ne haladják meg a szóban forgó szabályozás által kitűzött, jogos cél elérésére alkalmas és ahhoz szükséges mértéket, mivel több megfelelő intézkedés közül a kevésbé korlátozó jellegűt kell választani, és az okozott kellemetlenségek nem lehetnek aránytalanok az elérendő célhoz képest (a C-33/08. sz. Agrana Zucker ügyben 2009. június 11-én hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 31. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

30 Ezen elv megvalósulási feltételeinek bírósági felülvizsgálata esetén, az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében az uniós jogalkotó széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a közös agrárpolitika területén, és e jogkörre tekintettel az e tárgyban hozott intézkedésnek a hatáskörrel rendelkező intézmény által követni szándékozott célra nyilvánvalóan alkalmatlan jellege lehet csak hatással az ilyen intézkedés jogszerűségére (lásd a fent hivatkozott Agrana Zucker ügyben hozott ítélet 32. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

31 Így nem az a kérdés, hogy a jogalkotó által alkalmazott intézkedés volt-e az egyetlen vagy a lehető legjobb, hanem hogy az nyilvánvalóan alkalmatlan volt-e (a fent hivatkozott Agrana Zucker ügyben hozott ítélet 33. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

32 A jelen ügyben a 318/2006 rendelet (19) preambulumbekezdéséből az következik, hogy a termelési díjat a cukorágazat piacának közös szervezése keretében felmerülő kiadások finanszírozásához való hozzájárulás céljából vezették be.

33 Mivel a díj számítási alapja a vállalkozásoknak odaítélt kvóta, e díj lehetővé teszi az Unió költségvetése számára, hogy olyan állandó bevételekhez jusson, amelyek nem függnek a ténylegesen megtermelt vagy a piacról esetlegesen kivont mennyiségektől. Továbbá, e díj számítási alapjának ily módon történő meghatározása lehetővé teszi e bevételek beszedését a gazdasági év folyamán, amint azt a 318/2006 rendelet 16. cikkének (3) bekezdése előírja.

34 A cukorágazat piacának közös szervezése keretében felmerülő, a hivatkozott rendelet (19) preambulumbekezdésében szereplő kiadásokat illetően nem állapítható meg, hogy kizárólag a cukor és az izoglükóz export-visszatérítéséről, a vegyiparban használt cukor termelési visszatérítéséről és a raktározáshoz kapcsolódó költségekről van szó, amint azt az alapügy felperese állítja.

35 Amint ugyanis arra a főtanácsnok is rámutat indítványának 38-40. és 81-84. pontjában, a cukorágazat piacának közös szervezését érintő reform az új közös agrárpolitika keretében a jogalkotó azon akaratát fejezte ki, hogy az ár- és termeléstámogatási politikát fokozatosan megszüntetve a mezőgazdasági jövedelmek termeléstől függetlenített támogatásának politikájára történjen áttérés. A cukorágazat piactámogatásának csökkentését - legalábbis részben - a mezőgazdasági vállalkozások jövedelemtámogatása útján, közvetlen, "függetlenítettnek" nevezett támogatás formájában kompenzálták. Az új intézkedések költségét, amelyek elsődleges részét a közvetlen függetlenített támogatás alkotta, a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló (COM (2005) 263 végleges) tanácsi rendeletjavaslat 5. pontja szerint az export-visszatérítések kiadásainak jelentős csökkentéséből és a finomítás támogatásának megszüntetéséből eredő megtakarításokkal kellett kompenzálni, mivel a reformnak tiszteletben kellett tartani a költségeknek a közös agrárpolitikáról szóló javaslatok 2003 januárjában történt benyújtásakor előírt status quo-ját.

36 E körülményekre figyelemmel a 318/2006 rendelet (19) preambulumbekezdésében megfogalmazott célkitűzést úgy kell érteni, hogy a termelési díj hozzájárul a cukorágazatban hozott különböző intézkedések finanszírozásához, a közvetlen függetlenített támogatást is beleértve, amely a legmagasabb költségnek felel meg.

37 Márpedig az bizonyos, hogy a termelési díjból származó bevétel minden egyes gazdasági évben jóval alacsonyabb, mint e költségek összessége.

38 Meg kell tehát állapítani, hogy a termelési díj különbözik attól az intézkedéstől, amely a fent hivatkozott Zuckerfabrik Jülich és társai egyesített ügyekben hozott ítélet alapjául szolgáló ügy tárgyát képezte, amely ítéletben a Bíróság megállapította, hogy az ezen ítélet 57-60. pontjában elemzett illetékszámítási mód túlmegy a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK tanácsi rendelet (HL L 178., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 33. kötet, 17. o.) azon céljának eléréséhez szükséges mértéken, amely arra irányult, hogy méltányosan, de hatékonyan gondoskodjon arról, hogy a termelők állják teljes mértékben a Közösség termelési többleteinek értékesítési költségeit az önfinanszírozás elve alapján.

39 Az amiatt díjfizetésre kötelezett vállalkozásokra nehezedő pénzügyi terhet illetően, hogy a piacról kivont kvótacukor mennyiséget beszámítják a termelési díj számítási alapjába, meg kell állapítani, hogy e pénzügyi terhet részben kompenzálja az a kedvezmény, amelyhez a vállalkozások jutnak a piacról történő kivonásból, mivel ez - amint az a 318/2006 rendelet (22) preambulumbekezdéséből és 19. cikkének (1) bekezdéséből következik - arra irányul, hogy a piac szerkezeti egyensúlyát a referenciaárhoz közeli árszinten lehessen tartani, amíg a piac egyensúlya helyre nem áll. Rá kell továbbá mutatni, hogy ugyanezen rendelet 16. cikkének (4) bekezdése értelmében e vállalkozások megkövetelhetik, hogy a cukorrépa-, illetve cukornádtermelők, vagy a cikóriatermelők viseljék az adott termelési díj 50%-át.

40 A fentiek összességéből következik, hogy a piacról kivont kvótacukor-mennyiségnek a termelési díj számítási alapjába történő beszámítása nem nyilvánvalóan alkalmatlan a kitűzött cél elérésére, következésképpen, nem minősíthető ellentétesnek az arányosság elvével.

A 318/2006 rendelet 16. cikkének a hátrányos megkülönböztetés tilalma elve tekintetében való érvényességéről

41 Az alapügy felperese és a litván kormány azt állítja, hogy a piacról kivont kvótacukor-mennyiségnek a termelési díj számítási alapjába történő beszámítása az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetéshez is vezet. Mivel ugyanis a piacról történő kivonásokra a 290/2007 rendelet 1. cikkének (2) bekezdése értelmében nem egységes díj alkalmazásával, hanem tagállamonként különböző együtthatóktól függően került sor, egyes vállalkozások tekintetében a ténylegesen megtermelt cukormennyiséghez viszonyítva magasabb díjak kerültek megállapításra, mint az összehasonlítható helyzetben lévő, de más tagállamokban letelepedett vállalkozások tekintetében.

42 E tekintetben célszerű felidézni, hogy - az állandó ítélkezési gyakorlat szerint - a közös agrárpolitika keretén belül bármely hátrányos megkülönböztetés tilalmát megfogalmazó EK 34. cikk (2) bekezdésének második albekezdése nem más, mint az egyenlőség általános elvének a különös kifejeződése, amely megköveteli, hogy a hasonló helyzeteket ne kezeljék különbözőképpen, és a különböző helyzeteket ne kezeljék azonos módon, kivéve ha a különbségtétel objektív módon igazolható (a fent hivatkozott Agrana Zucker ügyben hozott ítélet 46. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

43 A jelen ügyben a 290/2007 rendelet 1. cikkének (1) bekezdése a 2007/2008. gazdasági év tekintetében valamennyi tagállam számára azonos módon, 13,5%-ban határozta meg a piacról kivont, a 318/2006 rendelet 19. cikkének (1) bekezdésében szereplő kvótacukor százalékos értékét. E rendelkezéstől való eltérésként a 290/2007 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének c) pontja először is előírja, hogy e százalékos arány nem vonatkozik az azokban a tagállamokban megtermelt mennyiségekre, ahol 2006. július 1-jétől a nemzeti cukorkvóta legalább 50%-a felszabadult annak következtében, hogy a kvótákról a Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításáról és a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. február 20-i 320/2006/EK tanácsi rendelet (HL L 58., 42. o.) 3. cikke értelmében lemondtak, másodszor pedig azt írja elő, hogy e százalékos arányt a felszabadult kvóta arányában kell csökkenteni azon tagállamokban, ahol 2006. július 1-jétől számítva a nemzeti kvóta kevesebb, mint 50%-a szabadult fel e rendelkezés jogcímén.

44 Ebből következik, hogy a vállalkozások számára az e gazdasági évre előírt, piacról történő kivonás mértéke többek között attól függően is változhat, hogy e vállalkozások mely tagállamban telepedtek le. Ennélfogva a termelési díj azon része, amelyet a vállalkozások a piacról kivont kvótacukor-mennyiség alapján fizetnek, szintén nagyobb vagy kisebb mértékű lesz attól függően, hogy melyik tagállamban letelepedettek.

45 E tekintetben a piacról kivont kvótacukor-mennyiségnek a termelési díj számítási alapjába történő beszámítása - e kivonás meghatározásának módja miatt - eltérő bánásmódot eredményezhet az esetlegesen hasonló helyzetben lévő, de különböző tagállamokban letelepedett vállalkozások között.

46 Mindazonáltal a vállalkozásokkal szembeni ilyen bánásmód objektív módon igazoltnak tűnik. Mivel ugyanis a kvóták vállalkozások közötti szétosztása, valamint azok kezelése továbbra is a tagállamok feladata, a kvótákról történő lemondást is a tagállamok szervezik, és ez tagállamonként eltéréseket mutathat. E körülmények között, amint a 290/2007 rendelet (8) preambulumbekezdéséből kitűnik, a Bizottság szükségesnek ítélte figyelembe venni azt a tényt, hogy a kivonáshoz kapcsolódó korlátozások komoly gazdasági hatással lehetnek azon tagállamok vállalkozásaira, amelyek a 320/2006 rendelettel megállapított szerkezetátalakítási rendszer keretében rendkívüli erőfeszítéseket tettek, és egy ilyen hatás ellentétes lenne e rendszer célkitűzéseivel és a piacok közös szervezésével, amelyek ezen ágazat élet- és versenyképességét hivatottak biztosítani. Ily módon a tagállamok tekintetében azonos kivonási százalékos arány alkalmazása alóli teljes vagy részleges kivétel célja a tagállamok által a kvóták végleges felszabadítása érdekében kifejtett erőfeszítés figyelembevétele (lásd analógia útján a fent hivatkozott Agrana Zucker ügyben hozott ítélet 51. pontját).

47 Ebből következik, hogy a piacról kivont kvótacukor-mennyiségnek a termelési díj számítási alapjába történő beszámítása nem minősíthető a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvével ellentétesnek.

48 A fentiekre tekintettel a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy annak vizsgálata során nem merült fel olyan körülmény, amely a 318/2006 rendelet 16. cikkének érvényességét érintené.

A költségekről

49 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:

1) A cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendelet 16. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az e rendelet 19. cikke és a 318/2006/EK tanácsi rendelet 19. cikkében említett százaléknak a 2007/2008. gazdasági évre történő meghatározásáról szóló, 2007. március 16-i 290/2007/EK bizottsági rendelet 1. cikke alkalmazásával a piacról kivont kvótacukor-mennyiséget be kell számítani a termelési díj számítási alapjába.

2) Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdés vizsgálata során nem merült fel olyan körülmény, amely a 318/2006 rendelet 16. cikkének érvényességét érintené.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: német.