62013CJ0143[1]

A Bíróság (kilencedik tanács) 2015. február 26-i ítélete. Bogdan Matei és Ioana Ofelia Matei kontra SC Volksbank România SA. A Tribunalul Specializat Cluj (Románia) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. 93/13/EGK irányelv - Az eladó vagy szolgáltató és fogyasztó között kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek - A 4. cikk (2) bekezdése - A szerződési feltételek tisztességtelen jellegének megítélése - A szerződés elsődleges tárgyára, vagy az ár, illetve a díjazás megfelelésére vonatkozó feltételek kizárása, amennyiben ezek a feltételek világosan és érthetően vannak megfogalmazva - Szerződési feltételek, amelyek a hitelezőnek fizetendő »kockázati jutalékot« tartalmaznak, és bizonyos körülmények esetén feljogosítják őt a kamatláb egyoldalú megváltoztatására. C-143/13. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (kilencedik tanács)

2015. február 26. ( *1 )

"93/13/EGK irányelv - Az eladó vagy szolgáltató és fogyasztó között kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek - A 4. cikk (2) bekezdése - A szerződési feltételek tisztességtelen jellegének megítélése - A szerződés elsődleges tárgyára, vagy az ár, illetve a díjazás megfelelésére vonatkozó feltételek kizárása, amennyiben ezek a feltételek világosan és érthetően vannak megfogalmazva - Szerződési feltételek, amelyek a hitelezőnek fizetendő »kockázati jutalékot« tartalmaznak, és bizonyos körülmények esetén feljogosítják őt a kamatláb egyoldalú megváltoztatására"

A C-143/13. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Tribunalul Specializat Cluj (Románia) a Bírósághoz 2013. március 20-án érkezett, 2012. november 26-i határozatával terjesztett elő az előtte

Bogdan Matei,

Ioana Ofelia Matei

és

az SC Volksbank România SA

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (kilencedik tanács),

tagjai: K. Jürimäe tanácselnök, M. Safjan és A. Prechal (előadó) bírák,

főtanácsnok: N. Wahl,

hivatalvezető: L. Carrasco Marco tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2014. november 19-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- az SC Volksbank România SA képviseletében D. Ciubotariu, G. Murgulescu, G. Vintilă, M. Clough QC és B. Papandopol ügyvéd,

- a román kormány képviseletében R.-H. Radu és I.-R. Haţieganu, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében C. Gheorghiu, M. Owsiany-Hornung és M. van Beek, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.) 4. cikke (2) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.

2 Ezt a kérelmet a B. Matei, I. O. Matei (a továbbiakban, együtt: hitelfelvevők) és az SC Volksbank România SA (a továbbiakban: Volksbank) között a fogyasztói hitelszerződésekben foglalt feltételek állítólagos tisztességtelen jellege miatt folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő, amelyek egyrészt a Volksbanknak fizetendő "kockázati jutalékot" írnak elő, másrészt feljogosítják az utóbbit, hogy bizonyos körülmények esetén egyoldalúan megváltoztassa a kamatlábat.

Jogi háttér

Az uniós jog

A 93/13 irányelv

3 A 93/13 irányelv tizenkettedik, tizenkilencedik és huszadik preambulumbekezdése kimondja:

"mivel [...] a tagállamok nemzeti jogszabályainak jelenlegi állapotában csak egy részleges harmonizáció tervezhető; mivel ez az irányelv csak a kifejezetten nem egyedi szerződési feltételekkel foglalkozik; mivel a tagállamok számára meg kell hagyni azt a lehetőséget, hogy a[z EGK-]Szerződés rendelkezéseinek tiszteletben tartásával saját nemzeti jogszabályaikban az ebben az irányelvben előírtaknál szigorúbb rendelkezésekkel biztosítsanak magasabb szintű védelmet a fogyasztóknak;

[...]

mivel ennek az irányelvnek az alkalmazásában a tisztességtelen jelleg megítélésének nem kell kiterjednie a szerződés elsődleges tárgyát képező, sem pedig a szállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások ár/minőség viszonyát meghatározó feltételekre; mivel a szerződés elsődleges tárgyát képező és a szállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások ár/minőség viszonyát meghatározó feltételeket mindezek ellenére figyelembe lehet venni egyéb feltételek tisztességes jellegének megítélésénél; [...]

mivel a szerződéseket egyszerű, érthető nyelven kell megfogalmazni; mivel a fogyasztó számára lehetőséget kell biztosítani, hogy megismerhesse az összes feltételt [...]"

4 Ezen irányelv 1. cikkének (1) bekezdése szerint:

"Ennek az irányelvnek az a célja, hogy közelítse a tagállamoknak az eladó vagy szolgáltató és fogyasztó között kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit."

5 Ezen irányelv 3. cikke szerint:

"(1) Egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel abban az esetben tekintendő tisztességtelen feltételnek, ha a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára.

[...]

(3) A melléklet tartalmazza azoknak a feltételeknek a jelzésszerű és nem teljes felsorolását, amelyek tisztességtelennek tekinthetők."

6 A 93/13 irányelv 4. cikkének szövege a következő:

"(1) A 7. cikk sérelme nélkül, egy szerződési feltétel tisztességtelen jellegét azon áruk vagy szolgáltatások természetének a figyelembevételével kell megítélni, amelyekre vonatkozóan a szerződést kötötték, és hivatkozással a szerződés megkötésének időpontjában az akkor fennálló összes körülményre, amely a szerződés megkötését kísérte, valamint a szerződés minden egyéb feltételére vagy egy olyan másik szerződés feltételeire, amelytől e szerződés függ. [Helyesen: Valamely szerződési feltétel tisztességtelen voltát - a 7. cikk sérelme nélkül - a szerződés tárgyát képező áru vagy szolgáltatás természetének a figyelembevételével és a szerződés megkötésének időpontjában fennálló összes olyan körülményre hivatkozva kell megítélni, amely a szerződés megkötését kísérte, valamint a szerződés minden egyéb feltételére vagy egy olyan másik szerződés feltételeire hivatkozva, amelytől e szerződés függ.]

(2) A feltételek tisztességtelen jellegének megítélése nem vonatkozik sem a szerződés elsődleges tárgyának a meghatározására, sem pedig az ár vagy díjazás megfelelésére az ellenértékként szállított áruval vagy nyújtott szolgáltatással, amennyiben ezek a feltételek világosak és érthetőek. [Helyesen: A feltételek tisztességtelen jellegének megítélése nem vonatkozik sem a szerződés elsődleges tárgyának a meghatározására, sem pedig az árnak vagy díjazásnak az ellenértékként szállított árunak vagy nyújtott szolgáltatásnak való megfelelésére, amennyiben ezek a feltételek világosak és érthetőek."

7 Ezen irányelv 5. cikke a következőképpen rendelkezik:

"Olyan szerződések esetében, amelyekben a fogyasztónak ajánlott valamennyi feltétel, vagy a feltételek némelyike írásban szerepel, ezeknek a feltételeknek világosnak [helyesen: feltételeknek mindig világosnak] és érthetőnek kell lenniük. [...]"

8 Az említett irányelv 8. cikke szerint:

"A tagállamok az [...] irányelv által szabályozott területen elfogadhatnak vagy hatályban tarthatnak a Szerződéssel összhangban lévő szigorúbb rendelkezéseket annak érdekében, hogy a fogyasztóknak magasabb szintű védelmet biztosítsanak."

9 Ugyanezen irányelvnek a 3. cikk (3) bekezdésében említett feltételekre vonatkozó mellékletének 1. pontja azon feltételek nem kimerítő felsorolását tartalmazza, amelyeket tisztességtelennek lehet tekinteni. Ezen 1. pont j) alpontjában szerepelnek azok a feltételek, amelyek tárgya vagy hatása az, hogy "feljogosítják az eladót vagy szolgáltatót a szerződési feltételek egyoldalú megváltoztatására a szerződésben feltüntetett és érvényes indok nélkül". Az említett 1. pont l) alpontjában szerepelnek azok a feltételek, amelyek tárgya vagy hatása az, hogy "engedélyezik [...] a szolgáltatás nyújtójának, hogy egyoldalúan megemelje az árakat, [...] anélkül, hogy ennek megfelelő jogot biztosítanának a fogyasztó számára a szerződés felmondására abban az esetben, ha a megemelt ár lényegesen magasabb annál, mint amiben a szerződés megkötésekor megállapodtak".

10 E melléklet 2. pontja a melléklet 1. pontjának g), j), és l) alpontjára vonatkozik. E 2. pont b) alpontja kifejti többek között, hogy az említett melléklet 1. pontjának j) alpontja "nem akadályozza azoknak a feltételeknek az alkalmazását, amelyek szerint a pénzügyi szolgáltatások nyújtója fenntartja a jogát a fogyasztó által fizetendő vagy őt megillető kamatláb, vagy a pénzügyi szolgáltatások nyújtásáért fizetendő bármilyen más összeg értesítés küldése nélküli megváltoztatására, ha erre érvényes indoka van, azzal a kikötéssel, hogy a pénzügyi szolgáltatások nyújtója köteles erről a másik szerződő felet vagy feleket a lehető legrövidebb időn belül értesíteni, és hogy az utóbbi jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani". Ugyanezen melléklet 2. pontjának d) alpontja kimondja, hogy e melléklet 1. pontjának l) alpontja "nem akadályozza árindexálási záradékok alkalmazását, amennyiben azok megengedettek, és az árváltoztatási módszerről egyértelmű leírás áll rendelkezésre".

A 2008/48/EK irányelv

11 A fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 133., 66. o.; helyesbítés: HL 2009. L 207., 14. o., HL 2010. L 199., 40. o., HL 2011. L 234., 46. o.) a hitelező számára általános kötelezettséget ír elő, amely szerint a szerződéskötést megelőzően és a kölcsönszerződésben jeleznie kell a fogyasztó számára bizonyos adatokat, köztük a teljes hiteldíjmutatót (a továbbiakban: THM). A THM harmonizált kiszámítási módjáról ezen irányelv I. melléklete rendelkezik.

12 A 2008/48 irányelv 2. cikkének (2) bekezdése szerint: "Ez az irányelv nem alkalmazandó a következőkre: [...]"

a) olyan hitelmegállapodások, amelyek fedezete ingatlanfedezetű jelzálog vagy a tagállamokban az ingatlanokra általánosan alkalmazott más hasonló biztosíték vagy az ingatlanokhoz kapcsolódó valamely jog;

13 Ezen irányelv 3. cikke a következőképpen rendelkezik: "Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók: [...] [...] [...]"

g) |»a hitel fogyasztó által viselt teljes költsége«: minden költség, ideértve a kamatot, jutalékot, az adókat és bármely olyan egyéb díjat, amelyet a fogyasztónak a hitelmegállapodás vonatkozásában meg kell fizetnie és amelyek a hitelező előtt ismertek, kivéve a közjegyzői költségeket; továbbá a hitelmegállapodáshoz kapcsolódó járulékos szolgáltatások költségei is, különösen a biztosítási díjak, amennyiben ezenfelül egy szolgáltatási szerződés megkötése a hitel megszerzéséhez, vagy a meghirdetett feltételek melletti megszerzéséhez kötelező;

i) »[THM]«: a hitel fogyasztó által viselt teljes költsége a teljes hitelösszeg éves százalékában kifejezve [...]

A román jog

A 193/2000. sz. törvény

14 A kereskedők fogyasztókkal kötött szerződéseiben szereplő tisztességtelen feltételekről szóló 193/2000. sz. törvény újból kihirdetett változatának (Monitorul Oficial al României, I. rész, 2008. április 18-i 305. sz., a továbbiakban: 193/2000. sz. törvény) célja a 93/13 irányelv belső jogba történő átültetése.

15 A 193/2000. sz. törvény 1. cikkének (3) bekezdése szerint:

"Tilos tisztességtelen feltételek kikötése a kereskedők fogyasztókkal kötött szerződéseiben."

16 E törvény 4. cikke a következőképpen rendelkezik: "(1) A fogyasztóval közvetlenül meg nem tárgyalt szerződési feltétel abban az esetben tekintendő tisztességtelen feltételnek, ha önmagában vagy a szerződés más rendelkezéseivel együtt a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára. (2) Egy szerződési feltétel minden olyan esetben a fogyasztóval közvetlenül meg nem tárgyalt feltételnek tekintendő, ha azt úgy határozták meg, hogy a fogyasztó nem tudta annak tartalmát befolyásolni, mint ahogyan a szabványszerződések, illetve a kereskedők által valamely termék vagy szolgáltatás piacán alkalmazott általános adásvételi szerződési feltételek esetében. (3) Az a tény, hogy a szerződési feltételek bizonyos elemeit vagy az egyik feltételt a fogyasztóval közvetlenül megtárgyaltak, nem zárja ki a jelen törvény rendelkezéseinek alkalmazhatóságát a szerződés többi részére, ha a szerződés átfogó megítélése arra enged következtetni, hogy a szerződés mégiscsak egy, a kereskedő által egyoldalúan előre meghatározott szerződés. Olyan esetekben, amikor egy kereskedő arra hivatkozik, hogy egy szabványfeltételt a fogyasztóval közvetlenül megtárgyalt, ennek bizonyítása őt terheli. (4) A jelen törvény mellékletében szereplő, annak elválaszthatatlan részét képező felsorolás példálózó jelleggel tartalmazza a tisztességtelennek tekintett feltételeket. (5) A jelen törvény rendelkezéseire is figyelemmel, egy szerződési feltétel tisztességtelen jellegét a következők alapján kell megítélni: (6) A feltételek tisztességtelen jellegének megítélése nem vonatkozik sem a szerződés elsődleges tárgyának a meghatározására, sem pedig az árnak vagy díjazásnak az ellenértékként szállított árunak vagy nyújtott szolgáltatásnak való megfelelésére, amennyiben ezek a feltételek világosak és érthetőek."

a) azon áruk vagy szolgáltatások természete a szerződés megkötésének időpontjában, amelyekre vonatkozóan a szerződést kötötték;

b) az összes körülmény, amely a szerződés megkötését kísérte;

c) a szerződés minden egyéb feltétele vagy egy olyan másik szerződés feltételei, amelytől e szerződés függ.

17 A 193/2000. sz. törvény 4. cikkének (4) bekezdésében hivatkozott melléklet 1. pontjának a) alpontja szó szerint átveszi a 93/13 irányelv melléklete 1. pontjának j) alpontját és 2. pontjának b) alpontját.

Az 50/2010. sz. kormányrendet

18 A fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló 50/2010. sz. sürgősségi kormányrendelet (Monitorul Oficial al României, I. rész, 2010. június 11-i 389. sz., a továbbiakban: 50/2010. sz. kormányrendelet) célja a 2008/48 irányelv belső jogba való átültetése.

19 Az 50/2010. sz. kormányrendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint:

"Ezt a sürgősségi kormányrendeletet kell alkalmazni a hitelmegállapodásokra, beleértve az ingatlanfedezetű jelzálog révén vagy valamely ingatlanra vonatkozó joggal fedezett hitelmegállapodásokat és azokat a hitelmegállapodásokat, amelyek célja valamely meglévő vagy tervezett ingatlanra vonatkozó tulajdonjog megszerzése vagy fenntartása, vagy valamely ingatlan felújítása, átalakítása, megerősítése, helyreállítása, bővítése vagy értéknövelése, tekintet nélkül a teljes hitelösszegre."

20 Az 50/2010. sz. kormányrendelet 36. cikke előírja:

"A nyújtott hitelért a hitelező kizárólag hitelbírálati díjat, hitelkezelési vagy folyószámlavezetési-díjat, előtörlesztési díjat, adott esetben biztosítási díjakat, büntetéseket, valamint a fogyasztó kérésére nyújtott szolgáltatásokért külön díjat alkalmazhat."

21 Az 50/2010. sz. kormányrendet 95. cikke így szól:

"(1) A már létező szerződések esetében a hitelezők a jelen sürgősségi kormányrendelet hatálybalépését követő 90 napon belül kötelesek biztosítani a szerződésnek a jelen sürgősségi kormányrendelet rendelkezéseivel való összhangját.

(2) A már létező szerződéseket a jelen sürgősségi kormányrendelet hatálybalépését követő 90 napon belül kiegészítő záradékokkal módosítani kell.

[...]"

A 288/2010. sz. törvény

22 A fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló 50/2010. sz. sürgősségi kormányrendelet jóváhagyásáról szóló, 288/2010. sz. törvény (Monitorul Oficial al României, I. rész, 2010. december 30-i 888. sz.) I. cikke első bekezdésének 39. pontja szerint:

"[Az 50/2010. sz. kormányrendet] 95. cikke a következőképpen módosul:

95. cikk - A jelen sürgősségi kormányrendelet rendelkezéseit - a 37a. cikk, a 66-69. cikk [...], az 50-55. cikk, az 56. cikk (2) bekezdése, az 57. cikk (1) és (2) bekezdése és a 66-71. cikk rendelkezéseinek kivételével - nem kell alkalmazni a jelen sürgősségi kormányrendelet hatálybalépésekor már létező szerződésekre".

23 A 288/2010. sz. törvény II. cikke szerint:

"1. A szerződések és az [50/2010. sz. kormányrendet] rendelkezései közötti összhang biztosítása érdekében a jelen törvény hatálybalépésének időpontjáig megkötött és aláírt kiegészítő záradékok a szerződés felek által meghatározott feltételeinek megfelelően fejtik ki a hatásukat.

2. A fogyasztók által alá nem írt kiegészítő záradékok, amelyek a jelen törvény hatálybalépésének időpontjáig hallgatólagosan elfogadottnak tekintendők, a bennük megfogalmazott feltételeknek megfelelően fejtik a hatásukat, kivéve, ha ez ellen a fogyasztó vagy a hitelező a jelen törvény hatálybalépésének időpontjától számított 60 napon belül kifogást emel."

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

24 A hitelfelvevők két hitelmegállapodást kötöttek a Volksbankkal. A folyó személyes kiadások fedezése céljából 2008. március 4-én megkötött első szerződés 8000 euróra vonatkozott. Ezt a hitelt, amelyet ötéves időszak alatt kellett visszafizetni, a megkötésekor aktuális 9,00%-os fix éves kamatláb, és 20,49% THM kikötésével nyújtották.

25 A 2008. március 7-én megkötött második szerződés 103709,18 svájci frank (CHF) összegű, ingatlanvásárlás finanszírozása céljából nyújtott hitelre vonatkozik, amelynek az ezen az ingatlanon alapított jelzálogjog a biztosítéka. Ezt a hitelt 25 éves időszak alatt kell visszafizetni, és annak megkötéskor aktuális éves kamatlábát 3,99%-ban, THM-jét pedig 19,55%-ban határozták meg.

26 E két szerződésnek a kamatláb változó jellegére vonatkozó különös feltételei 3. pontjának d) alpontja szerint "a bank fenntartja a jogot az aktuális kamatláb felülvizsgálatára, amennyiben a pénzügyi piacon jelentős változások következnek be, az új kamatlábról pedig tájékoztatja a hitelfelvevőt; a megváltoztatott kamatláb a tájékoztatás napjától kezdve alkalmazható."

27 A hitelmegállapodások általános feltételeinek az alapügy tárgyát képező 3.5. pontja, amely a "kockázati jutalék" címet viseli, akként rendelkezik, hogy a hitel rendelkezésre bocsátásáért az adósnak a hitel egyenlege alapján számított kockázatijutalék-fizetési kötelezettsége keletkezhet a bank felé, és az a hitelmegállapodás teljes időtartama alatt havonta fizetendő.

28 Az említett szerződések különös feltételeinek 5. pontja, amely szintén a "kockázati jutalék" címet viseli, kifejti, hogy ez a jutalék az euróban felvett hitel összegének 0,74%-a, és a svájci frankban felvett hitel 0,22%-a. Az e jutalék címén fizetendő teljes összeg 1397,17 euró az euróban felvett hitel, és 39955,98 CHF a svájci frankban felvett hitel esetében.

29 2010. június 22., az 50/2010. sz. kormányrendelet hatálybalépésének időpontja után a Volksbank lépéseket tett annak érdekében, hogy az alapügyben szóban forgó hitelmegállapodások összhangba kerüljenek e rendelet rendelkezéseivel. Ez a bank ennélfogva azt javasolta, hogy ezen hitelmegállapodások kiegészítő záradékainak tervezeteiben a "kockázati jutalékra" vonatkozó feltételek elnevezését - a feltételek tartalmának megváltoztatása nélkül - a "hitelkezelési jutalék" elnevezéssel váltsák fel, amely utóbbi kikötésére kifejezetten feljogosít az említett rendelet 36. cikke. A hitelfelvevők ellenezték ezt a javaslatot, következésképpen megtagadták ezen kiegészítő záradékok aláírását.

30 A hitelfelvevők - mivel úgy vélték, hogy az alapügyben szóban forgó hitelmegállapodások feltételeinek egésze, köztük a kamatláb változó jellegére és a "kockázati jutalékra" vonatkozó feltételek a 193/2000. sz. törvény 4. cikke értelmében véve tisztességtelen jellegűek - azt követően, hogy a nemzeti fogyasztóvédelmi hatósághoz fordultak, amely a kérelmüknek nem adott helyt, keresetet nyújtottak be a Judecătoria Cluj-Napocához (elsőfokú bíróság, Kolozsvár) az érintett feltételek tisztességtelen jellegének, következésképpen semmisségének megállapítása érdekében.

31 Ez a bíróság a 2011. december 12-i ítéletével részben helyt adott a hitelfelvevők keresetének.

32 Az említett bíróság kimondta, hogy bizonyos feltételek tisztességtelen jellegűek, következésképpen azokat semmisnek kell tekinteni. Ugyanezen bíróság szerint ennek a kamatláb változó jellegére vonatkozó feltétel esetében is így kell lennie, mivel a "pénzügyi piacon jelentős változások" fogalma túl homályos, így az lehetővé teszi a bank számára, hogy önkényesen megváltoztassa a kamatlábat.

33 E bíróságnak azonban az volt az álláspontja, hogy a "kockázati jutalékra" vonatkozó feltételeket, valamint a "hitelkezelési jutalékra" vonatkozó feltétel tervezetét nem lehet tisztességtelennek minősíteni, mivel nem e bíróság feladata, hogy megítélje a bank által vállalt konkrét kockázatot vagy a szerződéses biztosítékok hatékonyságát.

34 A Tribunalul Specializat Cluj - amelyhez ezen ítélettel szemben mind a hitelfelvevők, mind a Volksbank fellebbezést nyújtottak be - rámutat arra, hogy noha a Bíróság még nem döntött abban a kérdésben, hogy a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése szerinti "elsődleges tárgyhoz" és/vagy az "árhoz" tartoznak-e az alapügyben szóban forgó "kockázati jutalékra" vonatkozó szerződési feltételekhez hasonló szerződési feltételek, egyes román bíróságok már kimondták, hogy az ilyen feltételek nem tartoznak a 193/2000. sz. törvény 4. cikkének (6) bekezdésében szereplő, említett fogalmakhoz, amely rendelkezés szó szerint átveszi a 93/13 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének szövegét, ezért e bíróságok szerint e feltételek esetében nincs kizárva az esetleges tisztességtelen jelleg megítélése.

35 E bíróságoknak állítólag az az álláspontja, hogy az ilyen kizárás ezekre a feltételekre nem vonatkozik, többek között mivel a hitelező egyáltalán nem nyújt olyan, ellenértéknek minősülő szolgáltatást, amely igazolná e jutalék szedését, ezenkívül e feltételek megfogalmazása nem egyértelmű.

36 E körülmények között a Tribunalul Specializat Cluj felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:

"Tekintettel arra, hogy a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése alapján a feltételek tisztességtelen jellegének megítélése nem vonatkozik sem a szerződés elsődleges tárgyának a meghatározására, sem pedig az árnak vagy díjazásnak az ellenértékként szállított árunak vagy nyújtott szolgáltatásnak való megfelelésére, amennyiben ezek a feltételek világosak és érthetőek, és mivel a 2008/48 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján a hitel fogyasztó által viselt teljes költségének a 2008/48 irányelv 3. cikkének g) pontja szerinti fogalommeghatározása - amely szerint a szóban forgó költség magában foglal minden jutalékot, amelyet a fogyasztónak a fogyasztói hitelmegállapodás vonatkozásában meg kell fizetnie - nem alkalmazható az ingatlanfedezetű jelzáloggal biztosított hitelmegállapodások tárgyának meghatározására, fel kell tenni a kérdést, hogy az »elsődleges tárgynak« és/vagy az »árnak« a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése szerinti fogalmát lehet-e úgy értelmezni, hogy e fogalmak - az ingatlanfedezetű jelzáloggal biztosított hitelmegállapodás »elsődleges tárgya« és/vagy az abban foglalt »ár« - a hitelintézetnek fizetendő ellenszolgáltatást jelentő elemek között magukban foglalják az ingatlanfedezetű jelzáloggal biztosított hitelmegállapodásban szereplő [THM-et] is, amelyet többek között a fix vagy változó kamatláb, a banki díjak, valamint a hitelmegállapodásban foglalt és meghatározott egyéb költségek képeznek?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

Az elfogadhatóságról

37 A Volksbank előterjeszti, hogy a felek közötti alapjogvita a hitelfelvevőkkel való egyezségkötés útján rendeződött. Mivel a kérdést előterjesztő bíróság előtt nincs folyamatban az eljárás, az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre már nem szükséges választ adni, és a Bíróságnak az eljárási szabályzata 100. cikkének (2) bekezdése alapján meg kell állapítania, hogy a hatáskörével kapcsolatos feltételek már nem teljesülnek.

38 Ebben a tekintetben a Bíróság ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy amennyiben a Bíróság megállapítja, hogy az eljárás ténylegesen nincs folyamatban a kérdést előterjesztő bíróság előtt, ezért az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre adott válasznak jogvita megoldása szempontjából semmilyen haszna nincs, a Bíróság kimondja, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelemről nem szükséges határozni (lásd ebben az értelemben, többek között: Djabali-ítélet, C-314/96, EU:C:1998:104, 16., 21. és 22. pont; García Blanco-ítélet, C-225/02, EU:C:2005:34, 23. és 29-31. pont, és Mohammad Imran-végzés, C-155/11 PPU, EU:C:2011:387, 14. és 19-21. pont).

39 A jelen esetben rá kell mutatni, hogy a 2014. február 14-i levelében a kérdést előterjesztő bíróság arról tájékoztatta a Bíróságot, hogy a Volksbank és a hitelfelvevők egyezséget kötöttek egymással.

40 Ez a bíróság mindazonáltal ugyanebben a levélben közölte, hogy nem vette tudomásul ezt az egyezséget a Volksbanknak fizetendő "kockázati jutalékra" vonatkozó szerződési feltételek állítólagos tisztességtelen jellegét illetően, mivel ezt a kérdést olyan közrendi jellegű kérdésnek kell minősíteni, amelyről a felek nem köthetnek egyezséget, következésképpen a kérdést előterjesztő bíróság számára az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés Bíróság általi megválaszolása továbbra is alapvető fontosságú az alapjogvita megoldása érdekében.

41 E körülmények között a jelen ítélet 38. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlat által megerősített elv alapján nem állapítható meg az, hogy ténylegesen semmilyen eljárás nincs folyamatban a kérdést előterjesztő bíróság előtt. A kérdést előterjesztő bíróság által nyújtott információkból ezzel ellenkezőleg kifejezetten az következik, hogy az előterjesztett kérdés Bíróság általi megválaszolása nemcsak továbbra is hasznos, hanem meghatározó is az alapjogvita megoldása szempontjából.

42 Következésképpen el kell utasítani a Volksbank által felhozott elfogadhatatlansági kifogást, és határozni kell az előzetes döntéshozatal iránti kérelemről.

Az ügy érdeméről

43 Először is meg kell határozni az előterjesztett kérdés terjedelmét.

44 E kérdés, a megfogalmazása szerint, arra vonatkozik, hogy az "elsődleges tárgynak" és/vagy az "árnak" a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése szerinti fogalmát lehet-e úgy értelmezni, hogy e fogalmak a hitelintézetnek fizetendő ellenértéket jelentő elemek között magukban foglalják a hitelmegállapodásban szereplő THM-et is, amelyet többek között a fix vagy változó kamatláb, a banki díjak, valamint az e megállapodásban foglalt és meghatározott egyéb költségek képeznek.

45 Az említett kérdés szövegében szerepel továbbá, hogy a kérdés arra vonatkozik, hogy az "elsődleges tárgy" és/vagy az "ár" fogalma kiterjed-e az ingatlanfedezetű jelzáloggal biztosított fogyasztói hitelmegállapodás összes feltételére, amely feltételek a fogyasztó által a hitelezőnek fizetendő ellenértéket tartalmaznak, és amelyek a 2008/48 irányelv 3. cikkének g) pontjában meghatározott "a hitel fogyasztó által viselt teljes költsége" fogalmához, következésképpen a THM-hez tartoznak.

46 Márpedig meg kell állapítani egyrészt, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozat indokolásának egészéből az következik, hogy az alapeljárás - amely a kérdést előterjesztő bírósághoz benyújtott fellebbezés szakaszában került felfüggesztésre - a fogyasztó által a hitelezőnek fizetendő ellenértékre vonatkozó, és az alapügyben szóban forgó hitelmegállapodásokban foglalt feltételeknek legfeljebb két típusát érinti, nevezetesen: a hitelezőnek fizetendő "kockázati jutalékot" előíró feltételeket, és azokat a feltételeket, amelyek bizonyos körülmények esetén feljogosítják a hitelezőt a kamatláb megváltoztatására. A jelen eljárás keretében az a kérdés merül fel, hogy ezek a feltételek a 193/2000. sz. törvény 4. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartoznak-e, amely rendelkezés célja a 93/13 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének a román jogba történő átültetése.

47 Másrészt a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése szerinti "elsődleges tárgy" és "ár" fogalmának pontos terjedelmét nem lehet meghatározni 2008/48 irányelv 3. cikkének g) pontja szerinti "a hitel fogyasztó által viselt teljes költségének" fogalma alapján.

48 Az utóbbi fogalmat ugyanis rendkívül tágan határozták meg úgy, hogy a fogyasztói hitelmegállapodásokban legyen egyértelműen feltüntetve a fogyasztót terhelő, és a hitelezőknek, illetve a harmadik személyeknek teljesítendő kifizetésekre vonatkozó összes díj vagy költség teljes összege, mivel ez az eljárási kötelezettség hozzátartozik az átláthatóságnak a 2008/48 irányelv által követett elsődleges célkitűzéséhez.

49 Mivel azonban a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése ekképpen kivételt biztosít a tisztességtelen feltételek tartalmi vizsgálatának azon rendszere alól, amelyet az ezen irányelv által bevezetett fogyasztóvédelmi rendszer előír, e rendelkezést szigorúan kell értelmezni (Kásler és Káslerné Rábai ítélet, C-26/13, EU:C:2014:282, 42. pont).

50 Egyébiránt a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében szereplő, "a szerződés elsődleges tárgya" és "az árnak vagy díjazásnak az ellenértékként szállított árunak vagy nyújtott szolgáltatásnak való megfelelés[e]" kifejezéseket az egész Európai Unióban önállóan és egységesen kell értelmezni, figyelembe véve e rendelkezés összefüggéseit és a kérdéses szabályozás célját (lásd ebben az értelemben: Kásler és Káslerné Rábai ítélet, EU:C:2014:282, 37. és 38. pont).

51 A Bíróság az ítélkezési gyakorlatában egyébiránt kialakította az említett fogalmak értelmezési szempontjait, amelyek éppen a 93/13 irányelv saját célkitűzését veszik figyelembe, nevezetesen azt, amely szerint a tagállamokat olyan rendszer létrehozására kell kötelezni, amely biztosítja minden, egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel esetleges tisztességtelen jellegének ellenőrizhetőségét a fogyasztó számára amiatt nyújtandó védelem érdekében, hogy az eladóhoz vagy szolgáltatóhoz képest hátrányos helyzetben van mind tárgyalási lehetőségei, mind pedig információs szintje tekintetében (lásd ebben az értelemben: Kásler és Káslerné Rábai ítélet, EU:C:2014:282, 39. és 40. pont).

52 Következésképpen meg kell állapítani, hogy a kérdést előterjesztő bíróság a kérdésével lényegében arra keresi a választ, hogy a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy "a szerződés elsődleges tárgya" és "az árnak vagy díjazásnak az ellenértékként szállított árunak vagy nyújtott szolgáltatásnak való megfelelés[e]" kifejezések kiterjednek az alapügyben szóban forgóhoz hasonló, az eladó vagy a szolgáltató és a fogyasztó között megkötött hitelmegállapodásokban szereplő feltételtípusokra, amelyek egyrészt bizonyos körülmények esetén lehetővé teszik a hitelező számára, hogy egyoldalúan megváltoztassa a kamatlábat, másrészt a hitelezőnek fizetendő "kockázati jutalékot" írnak elő.

53 E tekintetben, noha egyedül a kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy e feltételek minősítéséről az adott ügy körülményeire tekintettel határozatot hozzon, a Bíróság hatáskörébe tartozik az, hogy a 93/13 irányelv rendelkezéseiből, a jelen esetben a 4. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseiből levezesse azokat a szempontokat, amelyeket a nemzeti bíróságnak kell vagy lehet alkalmaznia a szerződési feltételek e körülményekre tekintettel történő vizsgálatakor (Kásler és Káslerné Rábai ítélet, EU:C:2014:282, 45. pont).

54 A Bíróság kimondta, hogy a szerződés azon feltételeit, amelyek a "szerződés elsődleges tárgyának" a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése szerinti fogalma alá tartoznak, úgy kell érteni, mint amelyek e szerződés alapvető szolgáltatásait állapítják meg, és amelyek ilyen szolgáltatásokként jellemzik azt. Ezzel szemben azok a feltételek, amelyek magának a szerződéses kapcsolatnak a lényegét meghatározó feltételekhez képest járulékos jelleggel rendelkeznek, nem tartozhatnak a "szerződés elsődleges tárgyának" említett fogalma alá. A kérdést előterjesztő bíróságnak kell az érintett kölcsönszerződés természetére, általános rendszerére és kikötéseire, valamint azon jogi és ténybeli összefüggésekre tekintettel megítélnie, amelyekben az elhelyezkedik, hogy az érintett feltétel az adós azon szolgáltatása alapvető elemének minősül-e, amely abból áll, hogy a hitelező által a rendelkezésére bocsátott összeget visszafizesse (lásd ebben az értelemben: Kásler és Káslerné Rábai ítélet, EU:C:2014:282, 49-51. pont).

55 A Bíróság megállapította továbbá, hogy a 93/13 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének szövegéből következik, hogy a feltételek második csoportja, amelyek esetében nem végezhető el az esetlegesen tisztességtelen jelleg megítélése, korlátozott terjedelemmel rendelkezik, mivel e kizárás kizárólag az árnak vagy az előírt díjazásnak az ellenértékként szállított árunak vagy nyújtott szolgáltatásnak való megfelelésére vonatkozik, és ennek a kizárásnak az a magyarázata, hogy nincsen semmilyen díjtáblázat vagy jogi szempont, amely behatárolhatná és vezérelhetné ezt a megfelelést (lásd ebben az értelemben: Kásler és Káslerné Rábai ítélet, EU:C:2014:282, 54. és 55. pont).

56 A fogyasztó által a hitelezőnek fizetendő ellenértékre vonatkozó, vagy a fogyasztó által a hitelezőnek fizetendő tényleges árat befolyásoló feltételek tehát főszabály szerint nem tartoznak a feltételek e második csoportjába, kivéve azt a kérdést, hogy a szerződésben kikötött ellenérték vagy ár összege megfelel-e a hitelező által ellenértékként nyújtott szolgáltatásnak.

57 Így különösen ami az alapügyben szóban forgó szerződési feltételeknek - a 93/13 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének alkalmazása céljából - a jelen ítélet 54-56. pontjában felidézett szempontokra tekintettel történő minősítését illeti, először is azon feltételek esetében, amelyek bizonyos körülmények esetén lehetővé teszik, hogy a hitelező egyoldalúan megváltoztassa a kamatlábat, számos tény utal arra, hogy azok nem tartoznak az e rendelkezésben előírt kivétel hatálya alá.

58 Mindenekelőtt ugyanis arra kell emlékeztetni, hogy a Bíróság már kimondta, hogy a fogyasztónak nyújtandó szolgáltatások díjai módosításának mechanizmusára vonatkozó hasonló feltétel nem tartozik a 93/13 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének hatálya alá (Invitel-ítélet, C-472/10, EU:C:2012:242, 23. pont).

59 Továbbá meg kell állapítani, hogy azok a feltételek, amelyek a hitelező számára lehetővé teszik a kamatláb egyoldalú megváltoztatását, kifejezetten szerepelnek a 93/13 irányelv melléklete 1. pontjának j) alpontjában, amely melléklet ezen irányelv 3. cikke (3) bekezdésének megfelelően azoknak a feltételeknek a jelzésszerű és nem teljes felsorolását tartalmazza, amelyek tisztességtelennek tekinthetők. E melléklet 2. pontjának b) alpontja meghatározza azokat a körülményeket, amelyek esetén az említett 1. pont j) alpontja nem akadályozza ezen feltételek alkalmazását.

60 Figyelembe véve a 93/13 irányelv melléklete által követett célt, azaz azon feltételek "szürke listájának" összeállítását, amelyek tisztességtelennek tekinthetők, a hitelező számára a kamatláb egyoldalú megváltoztatását lehetővé tevő feltételek e listára történő felvétele nemigen érvényesülhetne hatékonyan, amennyiben ezen feltételek esetén eleve kizárt lenne az esetleges tisztességtelen jellegüknek a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése értelmében való megítélése.

61 Ugyanez vonatkozik az alkalmazandó román jogszabályra is, és különösen a 193/2000. sz. törvény 4. cikkének (4) bekezdésére, amelynek a 93/13 irányelv 3. cikke (3) bekezdésének, és az e rendelkezésben hivatkozott mellékletnek az átültetése a célja, a tisztességtelennek tekintendő feltételek "fekete listájának" összeállításából álló mechanizmus útján. Végeredményben az ilyen mechanizmus azon szigorúbb rendelkezések közé tartozik, amelyeket a tagállamok, az uniós jog tiszteletben tartása mellett a 93/13 irányelv által szabályozott területen elfogadhatnak vagy hatályban tarthatnak annak érdekében, hogy - az irányelv 8. cikke értelmében - a fogyasztóknak magasabb szintű védelmet biztosítsanak.

62 Ezenkívül az is az ilyen feltételek járulékos jellegét valószínűsítő körülménynek minősülhet, hogy nem tűnik úgy, hogy ezek a feltételek - amelyek lényegében a kamatlábat meghatározó feltétel megváltoztatását a hitelező számára lehetővé tévő kiigazítási mechanizmust tartalmaznak - leválaszthatók volnának a kamatlábat rögzítő feltételről, amely a szerződés elsődleges tárgyához tartozhat.

63 Végül úgy tűnik, hogy ezek a feltételek kívül esnek a 93/13 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének hatályán, mivel - azzal, hogy ezt a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia - a Bíróság rendelkezésére álló iratokból az látszik kitűnni, hogy a feltételek tisztességtelen jellegére nem a megváltoztatott kamatláb szintje és az e változtatás fejében nyújtott valamely ellenérték közötti állítólagos meg nem felelés miatt hivatkoztak, hanem azon körülmények és szempontok - így különösen a "pénzügyi piac[...] jelentős változás[aira]" vonatkozó indok - miatt, amelyek a hitelező számára lehetővé teszik a változtatást.

64 Másodszor, ami az alapügyben szóban forgóhoz hasonló, a hitelezőnek fizetendő "kockázati jutalékot" előíró feltételt illeti, számos tényező alapján lehet arra következtetni, hogy azok nem tartoznak a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése szerinti két kizárt csoport valamelyikébe.

65 Mindenekelőtt az a kérdés merül fel, hogy az ilyen feltételek tartozhatnak-e az említett 4. cikk (2) bekezdése szerinti kizárás hatálya alá, ha megállapításra kerül - aminek vizsgálata, ahogyan az a Bíróság a jelen ítélet az 54. pontjában már kimondta, a kérdést előterjesztő bíróság feladata -, hogy azok a szerződés "elsődleges tárgyát" meghatározó szerződéses feltételekhez tartoznak.

66 Így e bíróság feladata annak megítélése, hogy - figyelembe véve az említett 54. pontban megfogalmazott megfontolásokat - ezek a feltételek az alapügyben szóban forgó szerződésekben előírt valamelyik alapvető szolgáltatást határozzák-e meg, vagy azok inkább járulékos jellegűek a szerződéses viszony lényegét meghatározó feltételekhez képest.

67 Ezen vizsgálat keretében az említett bíróságnak figyelembe kell vennie többek között a "kockázati jutalékkal" elérni kívánt alapvető célt, amely a hitel visszafizetéséből áll, amely - a hitelösszeg rendelkezésre bocsátásának ellenértékeként - nyilvánvalóan a fogyasztót terhelő lényeges kötelezettségnek minősül.

68 Egyébiránt - figyelembe véve a fogyasztóvédelem jelen ítélet 51. pontjában felidézett célkitűzését, amelynek a 93/13 irányelv rendelkezéseinek értelmezésénél irányadónak kell lennie - azon kérdés megítélése szempontjából, hogy a "kockázati jutalékot" előíró szerződési feltételek a szerződés "elsődleges tárgyát" határozzák-e meg, nincs jelentősége önmagában annak a ténynek, hogy a "kockázati jutalék" esetében megállapítható, hogy az viszonylag jelentős részét teszi ki a THM-nek, és így annak a bevételnek, amelyre a hitelező az érintett hitelmegállapodásokból szert tesz.

69 A kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia továbbá azt a kérdést is, hogy az alapügyben szóban forgóhoz hasonló, a hitelezőnek fizetendő "kockázati jutalékot" előíró feltételek a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében foglalt második kizárt csoportba tartozhatnak-e. Márpedig úgy tűnik, hogy a Bíróság rendelkezésére álló iratokban szereplő bizonyos információk inkább arra utalnak, hogy ez nincs így.

70 Úgy tűnik ugyanis - és ezt szintén a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia -, hogy az említett információk némelyike arra utal, hogy az alapeljárás tárgya nem ezen jutalék összegének a hitelező által nyújtott valamely szolgáltatásnak való megfelelése, hiszen az előterjesztettek szerint a hitelező egyáltalán nem nyújt olyan tényleges szolgáltatást, amelyet e jutalék ellenértékének lehetne tekinteni, és így nem merülhet fel a jutalék megfelelésének kérdése (lásd, analógia útján: Kásler és Káslerné Rábai ítélet, EU:C:2014:282, 58. pont).

71 Ezzel szemben úgy tűnik, hogy a Bíróság rendelkezésére álló iratokban szereplő információk arra utalnak, hogy az alapeljárás az érintett feltételeket igazoló indokok kérdésére, és különösen arra a kérdésre összpontosít, amely szerint a 93/13 irányelv 3. cikke értelmében tisztességteleneknek kell-e tekinteni ezeket a feltételeket - amennyiben azok a hitel visszafizetésnek biztosítása érdekében annak ellenére jelentős összegű jutalék fizetésére kötelezik a fogyasztót, hogy ez a kockázat - az előterjesztettek szerint - jelzáloggal már biztosítva van, és hogy a bank e jutalék fejében nem nyújt a fogyasztónak a kizárólag a fogyasztó érdekében álló tényleges szolgáltatást.

72 Végül meg kell állapítani, hogy amennyiben a kérdést előterjesztő bíróság a Bíróság által az előterjesztett kérdésre adott válaszában nyújtott információk alapján arra a következtetésre jutna, hogy az érintett feltételek mégiscsak a szerződés elsődleges tárgyához tartoznak, vagy pedig azokat valóban az ár vagy díjazás megfelelésére tekintettel vitatták, ezen feltételek esetleges tisztességtelen jellegét akkor is meg kell ítélni, ha megállapításra kerül - és ennek vizsgálata szintén a kérdést előterjesztő bíróság feladata -, hogy ezek a feltételek nem világosak és érthetők (lásd, ebben az értelemben: Kásler és Káslerné Rábai ítélet, EU:C:2014:282, 61. pont).

73 Ebben a tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a szerződési feltételek átláthatóságának a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében és 5. cikkében foglalt követelménye - amely rendelkezések végeredményben azonos hatállyal rendelkeznek - nem korlátozható kizárólag azok alaki és nyelvtani szempontból érthető jellegére (lásd ebben az értelemben: Kásler és Káslerné Rábai ítélet, EU:C:2014:282, 69. és 71. pont).

74 Így különösen, a 93/13 irányelv 3. és 5. cikkéből, valamint ezen irányelv melléklete 1. pontjának j) és l) alpontjából, illetve 2. pontjának b) és d) alpontjából az következik, hogy az átláthatóság követelményének tiszteletben tartása szempontjából alapvető jelentőséggel bír az, hogy a kölcsönszerződés átlátható jelleggel tünteti-e fel a kamatláb megváltoztatása mechanizmusának okait és sajátosságait, valamint az e feltétel és a hitelező díjazására vonatkozó többi feltétel közötti viszonyt oly módon, hogy a tájékozott fogyasztó egyértelmű és érthető kritériumok alapján előreláthassa a számára ebből eredő gazdasági következményeket (lásd ebben az értelemben: Kásler és Káslerné Rábai ítélet, EU:C:2014:282, 73. pont).

75 Ezt a kérdést a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia tekintettel az összes releváns ténybeli elemre - amelyek között szerepel a kölcsönszerződés megkötése során közzétett reklám és tájékoztatás -, és figyelembe véve a szokásosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztótól elvárható figyelmi szintet (lásd ebben az értelemben: Kásler és Káslerné Rábai ítélet, EU:C:2014:282, 74. pont).

76 Márpedig, az alapügyben szóban forgó szerződési feltételek közül először is azok esetében, amelyek lehetővé teszik a hitelező számára a kamatláb egyoldalú megváltoztatását, azt meg kell vizsgálni, hogy ezek a hitelező által a "pénzügyi piac[...] jelentős változás[ainak]" szempontja alapján elvégezhető kamatlábemelések előreláthatóak-e a fogyasztó számára, amely szempont - noha önmagában nyelvileg világosan és érthetően van megfogalmazva - első ránézésre nemigen átlátható.

77 Másodszor a "kockázati jutalékot" előíró feltételeket illetően az a kérdés merül fel, hogy az érintett kölcsönszerződés átlátható jelleggel tünteti-e fel az e jutaléknak megfelelő díjazás indokait, mivel vitatott, hogy a hitelező köteles tényleges ellenszolgáltatást nyújtani az említett jutalék fejében, azon a tényen kívül, hogy a jutalék fedezi a hitel vissza nem fizetésének kockázatát, amely kockázat - az előterjesztettek szerint - a jelzálog révén már biztosítva van. Egyébiránt úgy tűnik, hogy az alapügyben szóban forgó szerződésekben feltüntetett, e feltételeket igazoló indokok átláthatóságának hiányát megerősíti a jelen ítélet 29. pontjában felidézett azon tény is, hogy a jelen esetben a hitelező azt javasolta a hitelfelvevőknek, hogy az említett feltételek elnevezését - a feltételek tartalmának megváltoztatása nélkül - a "hitelkezelési jutalék" elnevezéssel váltsák fel.

78 A fenti megfontolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az alapügyben szóban forgóhoz hasonló körülmények között "a szerződés elsődleges tárgya" és "az árnak vagy díjazásnak az ellenértékként szállított árunak vagy nyújtott szolgáltatásnak való megfelelés[e]" kifejezések főszabály szerint nem terjednek ki az alapügyben szóban forgóhoz hasonló, az eladó vagy a szolgáltató és a fogyasztó között megkötött hitelmegállapodásokban szereplő feltételtípusokra, amelyek egyrészt bizonyos körülmények esetén lehetővé teszik a hitelező számára, hogy egyoldalúan megváltoztassa a kamatlábat, másrészt a hitelezőnek fizetendő "kockázati jutalékot" írnak elő. Mindazonáltal az említett szerződési feltételek e minősítését a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia az érintett szerződések természetére, általános rendszerére és kikötéseire, valamint azon jogi és ténybeli összefüggésekre tekintettel, amelyekben azok elhelyezkednek.

A költségekről

79 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (kilencedik tanács) a következőképpen határozott:

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az alapügyben szóban forgóhoz hasonló körülmények között "a szerződés elsődleges tárgya" és "az árnak vagy díjazásnak az ellenértékként szállított árunak vagy nyújtott szolgáltatásnak való megfelelés[e]" kifejezések főszabály szerint nem terjednek ki az alapügyben szóban forgóhoz hasonló, az eladó vagy a szolgáltató és a fogyasztó között megkötött hitelmegállapodásokban szereplő feltételtípusokra, amelyek egyrészt bizonyos körülmények esetén lehetővé teszik a hitelező számára, hogy egyoldalúan megváltoztassa a kamatlábat, másrészt a hitelezőnek fizetendő "kockázati jutalékot" írnak elő. Mindazonáltal az említett szerződési feltételek e minősítését a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia az érintett szerződések természetére, általános rendszerére és kikötéseire, valamint azon jogi és ténybeli összefüggésekre tekintettel, amelyekben azok elhelyezkednek.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: román.