32002D0733[1]
A Bizottság határozata (2002. május 30.) a 96/48/EK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében említett nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer Energiaellátó alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról (az értesítés a C(2002) 1949. számú dokumentummal történt)
A Bizottság határozata
(2002. május 30.)
a 96/48/EK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében említett nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer Energiaellátó alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról
(az értesítés a C(2002) 1949. számú dokumentummal történt)
(EGT vonatkozású szöveg)
(2002/733/EK)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 1996. július 23-i 96/48/EK tanácsi irányelvre [1] és különösen annak 6. cikkének (1) bekezdésére,
mivel:
(1) A 96/48/EK irányelv 2. cikke c) pontjának megfelelően a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszert strukturális vagy funkcionális alrendszerekre osztják fel. Ezeket az alrendszereket az irányelv II. melléklete ismerteti.
(2) Az irányelv 5. cikke (1) bekezdésének megfelelően minden alrendszerre kidolgozzák a kölcsönös átjárhatóság műszaki előírásait (ÁME).
(3) Az irányelv 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően az ÁME-tervezeteket a közös képviseleti testületnek kell kidolgoznia.
(4) A 96/48/EK irányelv 21. cikke alapján létrehozott bizottság az irányelv 2. cikke h) pontjának megfelelően a Vasutak Kölcsönös Átjárhatóságának Európai Szövetségét (AEIF) jelölte ki közös képviseleti testületnek.
(5) Az irányelv 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően az AEIF megbízást kapott a járműalrendszerre vonatkozó ÁME-tervezet kidolgozására. Ezt a megbízást az irányelv 21. cikke (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően ítélték oda.
(6) Az irányelv 6. cikke (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően az AEIF kidolgozta az ÁME-tervezetet és egy költség-haszon elemzést tartalmazó bevezető jelentést.
(7) A tagállamok képviselői az irányelvvel létrehozott bizottság keretében, a bevezető jelentés figyelembevételével megvizsgálták az ÁME-tervezetet.
(8) A 96/48/EK irányelv 1. cikkében meghatározottaknak megfelelően a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága megvalósításának feltételei az irányelv hatálybalépése után üzembe helyezendő rendszer működését elősegítő infrastruktúra és járművek tervezésével, megépítésével, korszerűsítésével és működtetésével kapcsolatosak. Ezen ÁME hatálybalépésekor már üzemelő infrastruktúra és járművek tekintetében az ÁME-t attól az időponttól kell alkalmazni, amikor a tervezett infrastrukturális munkálatokat megkezdik. Az ÁME alkalmazása azonban a tervezett munkálatok jellegétől és mértékétől függően, valamint a tervezett alkalmazások következtében keletkező költségek és haszon függvényében változik. Annak érdekében, hogy ezek a részmunkálatok hozzájáruljanak a teljes kölcsönös átjárhatóság megvalósításához, következetes végrehajtási stratégián kell alapulniuk. Ebben az összefüggésben különbséget kell tenni a korszerűsítés, a felújítás és a karbantartással összefüggő csere között.
(9) Az 96/48/EK irányelvet és az ÁME-ket nem alkalmazzák a felújításokra vagy a karbantartással összefüggő cserére. Azonban kívánatos, hogy az ÁME-ket a felújításokra is alkalmazzák - ahogyan az a 2001/16/EK irányelv alapján a hagyományos vasúti rendszerre vonatkozó ÁME-k esetében is történik. Kötelező követelmények hiányában, valamint figyelembe véve a felújítási munkálatok mértékét, ösztönzik a tagállamokat arra, hogy az ÁME-ket lehetőség szerint a felújításokra és a karbantartással összefüggő cserére is alkalmazzák.
(10) Az e határozatban szabályozott ÁME jelenlegi változata a nagy sebességű rendszer különleges jellemzőit foglalja magában; általában nem tárgyalja a nagy sebességű és a hagyományos vasúti rendszer közös szempontjait. Az utóbbi kölcsönös átjárhatóságát egy másik irányelv szabályozza [2]. Mivel a kölcsönös átjárhatóság felülvizsgálatát a 96/48/EK irányelv 16. cikke (2) bekezdésének megfelelően az ÁME-k alapján végzik el, e határozat kihirdetése és a "hagyományos vasúti" ÁME-ket elfogadó határozatok kihirdetése közötti átmeneti időszak során meg kell állapítani azokat a feltételeket, amelyeket a mellékelt ÁME-n kívül be kell tartani. Emiatt szükséges, hogy minden tagállam tájékoztassa a többi tagállamot és a Bizottságot a kölcsönös átjárhatóság és a 96/48/EK irányelv rendszerkövetelményeinek való megfelelés érdekében használt nemzeti műszaki szabályokról. Mivel ezek nemzeti szabályok, minden tagállamnak tájékoztatnia kell a többi tagállamot és a Bizottságot azokról a testületekről, amelyeket a megfelelőség vagy az alkalmasság értékelésére, valamint az alrendszerek kölcsönös átjárhatóságának felülvizsgálatakor alkalmazott eljárás ellenőrzésére jelöltek ki a 96/48/EK irányelv 16. cikkének (2) bekezdése értelmében. E nemzeti szabályok esetében a tagállamok lehetőség szerint a 96/48/EK irányelvben előírt elveket és feltételeket alkalmazzák a 16. cikk (2) bekezdésének végrehajtására. Az eljárásokért felelős testületekként a tagállamok lehetőség szerint igénybe veszik a 96/48/EK irányelv 20. cikke alapján értesített testületeket. A Bizottság elemzi ezeket az információkat (nemzeti szabályok, eljárások, az eljárások végrehajtásáért felelős testületek, az eljárások időtartama), és adott esetben megvitatja a bizottsággal a meghozandó intézkedések szükségességét.
(11) Az e határozatban szabályozott ÁME nem írja elő különleges technológiák vagy műszaki megoldások alkalmazását, amennyiben ez a nagy sebességű transzeurópai vasúti hálózat kölcsönös átjárhatósága érdekében nem feltétlenül szükséges.
(12) Az e határozatban szabályozott ÁME a megfelelő tervezet előkészítésekor elérhető legjobb szakmai ismereteken alapul. A technológiai fejlődés vagy a társadalmi követelmények szükségessé tehetik ezen ÁME módosítását vagy kiegészítését. Adott esetben a 96/48/EK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően felülvizsgálati vagy korszerűsítési eljárást kezdeményeznek.
(13) Néhány esetben az e határozatban szabályozott ÁME engedélyezi, hogy válasszanak a különböző megoldások között, s lehetővé teszi, hogy a jelenlegi helyzettel összeegyeztethető, végleges vagy átmeneti kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő megoldásokat alkalmazzanak. Ezenkívül a 96/48/EK irányelv egyes különös esetekben különleges végrehajtási rendelkezéseket ír elő. Továbbá az irányelv 7. cikkében előírt esetekben lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok ne alkalmazzanak egyes műszaki előírásokat. Ezért a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a járműnyilvántartást minden évben közzétegyék és frissítsék. Ez a nyilvántartás a nemzeti járművek fő jellemzőit tartalmazza (például az alapvető paramétereket), és bemutatja, hogy mennyiben egyeznek meg az alkalmazandó ÁME-kben előírt jellemzőkkel. E célból az e határozatban szabályozott ÁME pontosan megadja, hogy milyen információkat kell feltüntetni a nyilvántartásban.
(14) Az e határozatban szabályozott ÁME alkalmazásakor figyelembe kell venni az üzembe helyezendő infrastruktúra és járművek, valamint annak a vasúti hálózatnak a műszaki és üzemeltetési összeegyeztethetőségével kapcsolatos konkrét feltételeket, amelybe integrálni akarják őket. Ezek az összeegyeztethetőséggel kapcsolatos követelmények összetett műszaki és gazdasági elemzést feltételeznek, amelyet minden egyes esetben el kell végezni. Az elemzésnek figyelembe kell vennie:
- a 96/48/EK irányelvben említett különböző alrendszerek közötti átfedéseket,
- a fenti irányelvben említett vasútvonalak és járművek különböző kategóriáit, és
- a meglévő vasúti hálózat műszaki és üzemeltetési környezetét.
Ezért alapvető fontosságú, hogy az e határozatban szabályozott ÁME végrehajtására egy stratégiát dolgozzanak ki, amelynek meg kell jelölnie azokat a műszaki szakaszokat, amelyek alapján a jelenlegi vasúti hálózat állapotából kiindulva létrehozzák a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő vasúti hálózatot.
(15) E határozat rendelkezései összhangban vannak a 96/48/EK irányelv által létrehozott bizottság véleményével,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Bizottság elfogadja a 96/48/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében említett nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer "energia" alrendszerével kapcsolatos ÁME-t. Az ÁME-t e határozat melléklete állapítja meg. Az ÁME-t a 96/48/EK irányelv I. mellékletében meghatározottak szerint teljes mértékben kell alkalmazni a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer infrastruktúrájára és járműveire, figyelembe véve a következő 2. és 3. cikket.
2. cikk
(1) A nagy sebességű és hagyományos vasúti rendszerek közös, de a mellékelt ÁME-ben nem szabályozott szempontjai tekintetében a 96/48/EK irányelv 16. cikkének (2) bekezdése értelmében a kölcsönös átjárhatóság felülvizsgálatával kapcsolatban teljesítendő feltételeket kell alkalmazni az e határozatban szabályozott alrendszer üzembe helyezését engedélyező tagállamban használt műszaki szabályokként.
(2) Az e határozatról szóló értesítést követő hat hónapon belül minden tagállam értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot:
- a 2. cikk (1) bekezdésében említett alkalmazandó műszaki szabályok jegyzékéről,
- a megfelelőségértékelési és ellenőrzési eljárásokról, amelyeket e szabályok alkalmazása során kell alkalmazni,
- az említett megfelelőségértékelési és ellenőrzési eljárások végrehajtására kijelölt testületekről.
3. cikk
(1) E cikk alkalmazásában:
- "korszerűsítés": az alrendszert vagy az alrendszer egy részét módosító jelentősebb munkálat, amely megváltoztatja az alrendszer teljesítményét,
- "felújítás": olyan jelentősebb munkálat, amely az alrendszert vagy az alrendszer egy részét cseréli le, de nem változtatja meg az alrendszer teljesítményét,
- "karbantartással összefüggő csere": a karbantartási és javítási munkálatok keretében az alkatrészek pótlása olyan alkatrészekkel, amelyek a működés és teljesítmény tekintetében megegyeznek a cserélendő alkatrésszel.
(2) Korszerűsítés esetén a szerződő szerv egy dokumentációt nyújt be az érintett tagállamnak a projekt leírásáról. A tagállam megvizsgálja a dokumentációt, és a mellékelt ÁME 7. fejezetében bemutatott végrehajtási stratégiát figyelembe véve adott esetben eldönti, hogy a munkálatok mértéke szükségessé teszi-e a 96/48/EK irányelv 14. cikke szerinti új üzembe helyezési engedélyt. Az üzembe helyezési engedélyt akkor kell kérelmezni, ha a tervezett munkálatok ténylegesen befolyásolják a biztonságot.
Amennyiben a 96/48/EK irányelv 14. cikke szerinti új üzembe helyezési engedély szükséges, akkor a tagállam megállapítja, hogy:
a) a projekt magában foglalja-e az ÁME teljes körű alkalmazását, amely esetben a 96/48/EK irányelvben előírt EK-ellenőrzési eljárást kell alkalmazni az alrendszerre; vagy
b) az ÁME teljes körű alkalmazása még nem lehetséges. Ebben az esetben az alrendszer nem felel meg teljes egészében az ÁME-nek, és a 96/48/EK irányelvben előírt EK-ellenőrzési eljárást csak az ÁME alkalmazott részeire kell alkalmazni.
Ebben a két esetben a tagállam tájékoztatja a 96/48/EK irányelvvel létrehozott bizottságot az ÁME alkalmazott részeit és a kölcsönös átjárhatóság elért szintjét tartalmazó dokumentációról.
(3) A felújítás és a karbantartással összefüggő csere esetében a mellékelt ÁME alkalmazása önkéntes.
4. cikk
A nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer alapvető paramétereiről szóló 2001/290/EK bizottsági ajánlás [3] vonatkozó részei a mellékelt ÁME hatálybalépésével hatályukat vesztik.
5. cikk
A mellékelt ÁME e határozatról szóló értesítés után hat hónappal lép hatályba.
6. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2002. május 30-án.
a Bizottság részéről
Loyola De Palacio
alelnök
[1] HL L 235., 1996.9.17., 6. o.
[2] Az Európai Parlament és a Tanács 2001. március 19-i 2001/16/EK irányelve a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról (HL L 110., 2001.4.20., 1. o.).
[3] HL L 100., 2001.4.11., 17. o.
--------------------------------------------------
MELLÉKLET
AZ ENERGIA ALRENDSZERREL KAPCSOLATOS KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁG MŰSZAKI ELŐÍRÁSA
"TARTALOM
1. BEVEZETÉS
1.1. Műszaki alkalmazási kör
Ez az ÁME a járműalrendszerre vonatkozik, amely a 96/48/EK irányelv II. mellékletének 1. pontjában felsorolt alrendszerek egyike.
Ez az ÁME egy hat ÁME-ből álló rendszer része, amely magában foglalja az irányelvben meghatározott mind a nyolc alrendszert. A felhasználókkal és a környezettel kapcsolatos alrendszerre vonatkozó műszaki előírásokat, amelyek a rendszerkövetelményeknek megfelelően a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának biztosítása érdekében szükségesek, az érintett ÁME-k határozzák meg.
Az energiaellátó alrendszerrel kapcsolatos további információk a 2. fejezetben találhatók.
1.2. Területi hatály
Ezen ÁME területi hatály a 96/48/EK irányelv I. mellékletében leírtaknak megfelelően a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszerre terjed ki.
Különösen a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló, 1996. július 23-i 96/1692/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban, illetve annak 21. cikkében előírt felülvizsgálat következtében frissített változatokban leírt transzeurópai vasúti hálózat vonalaira kell hivatkozni
1.3. Ezen ÁME tartalma
A 96/48/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének és az I. melléklet 1b. pontjának megfelelően ez az ÁME:
a) meghatározza az alrendszerekre és azok kapcsolódási pontjaira vonatkozó rendszerkövetelményeket (2. fejezet);
b) megállapítja a fent említett irányelv II. mellékletének 3. pontjában leírt alapvető paramétereket, amelyeknek meg kell felelniük a rendszerkövetelményeknek (4. fejezet);
c) megállapítja azokat a feltételeket, amelyeket a következő vasútvonal-kategóriák tekintetében meghatározott teljesítmények elérése érdekében teljesíteni kell (4. fejezet):
- I. kategória: különleges építésű, általában 250 km/h vagy nagyobb sebességre kialakított nagy sebességű vonalak,
- II. kategória: különleges fejlesztésű, 200 km/h sebességre kialakított nagy sebességű vonalak,
- III. kategória: különleges fejlesztésű nagy sebességű vonalak, amelyek a topográfiai, domborzati viszonyok, illetve a városrendezési körülmények miatt sajátos jellemzőkkel rendelkeznek, s amelyeken a sebességet mindig az adott esethez kell igazítani;
d) bizonyos különleges esetekben megállapítja a végrehajtási rendelkezéseket (7. fejezet);
e) meghatározza az európai előírásokkal szabályozandó kölcsönös átjárhatósági elemeket és kapcsolódási pontokat, beleértve azokat az európai szabványokat is, amelyek a rendszerkövetelmények betartása mellett a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának elérése érdekében szükségesek (5. fejezet);
f) minden vizsgált esetben megállapítja, hogy melyik, a 93/465/EGK határozatban meghatározott modult, illetve adott esetben melyik különleges eljárást kell alkalmazni annak érdekében, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségét vagy alkalmazhatóságát, valamint az alrendszer EK-ellenőrzését értékeljék (6. fejezet).
2. AZ ALRENDSZER MEGHATÁROZÁSA ÉS HATÁLYA
2.1. Hatály
A nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer energiaellátó alrendszere tartalmazza mindazokat a helyhez kötött létesítményeket, amelyek - az alapvető követelmények tekintetében - a vonat nagyfeszültségű egyfázisú vagy háromfázisú hálózatról történő energiaellátásához szükségesek.
Az energiaellátó alrendszer a következőkből áll:
alállomások : ezek a nagyfeszültségű hálózat primer oldalára csatlakoznak, a nagyfeszültség olyan feszültségre való transzformálásával és/vagy olyan energiaellátó rendszer részére való átalakításával, amely a vonatok részére megfelel. Szekunder oldalukon az alállomások a vasúti felsővezetékhez csatlakoznak,
szakaszolási pontok : elektromos berendezések, az alállomások közötti közbenső pontokon elhelyezve, a vonalak táplálására és párhuzamos kapcsolására, valamint védelem, leválasztás, kisegítő energiaellátás és kiegyenlítés céljára,
felsővezeték : a felsővezeték osztja el az áramot a pályán haladó vonatok részére és adja át a vonatoknak áramszedők útján. A felsővezeték fel van szerelve kézi vagy távműködtetésű kikapcsolókkal, amelyekre azért van szükség, hogy felsővezeték-szakaszokat vagy -csoportokat leválasszon, az üzemi szükségszerűségtől függően. A tápvonalak összes típusa is a felsővezetékekhez tartozik,
visszavezető áramkör : a vontatási áram a közvetlenül vagy közvetve földelt síneken és a visszatérő vezetőkön tér vissza az alállomáshoz. Ezért - ami ezt a szempontot érinti - a visszavezető áramkör az energiaellátó alrendszer része,
áramszedő : annak ellenére, hogy a járműre van felszerelve, az áramszedő fontos készülék, amelynek a működése közvetlenül kapcsolódik a felsővezetékhez. Ezért az energiaellátó alrendszer részének kell tekinteni.
Az energiaellátó alrendszer következő szempontjai kapcsolódnak a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer átjárhatóságához:
- villamosítási rendszer,
- felsővezetékek és áramszedők,
- áramszedők és felsővezeték-berendezések egymásra hatása,
- határok a nagy sebességű vonalak, korszerűsített vonalak és csatlakozó vonalak között.
2.2. Az alrendszer meghatározása
2.2.1. Villamosítási rendszer
Mint bármely elektromos készülék, a vontató egység olyan kialakítású legyen, hogy megfelelően működjön a csatlakozóira - azaz az áramszedőkre és kerekekre - csatlakoztatott névleges árammal és névleges frekvencián. A vonat tervezett teljesítményének a szavatolásához ezeknek a paramétereknek a változásait és határértékeit meg kell határozni.
Nagy sebességű vonatok megfelelően nagy teljesítményt igényelnek. Ezért annak érdekében, hogy a vonatot a minimális veszteséggel lehessen energiával ellátni, az energiaellátó rendszer feszültségét növelni, az ellenálláson fellépő veszteséget okozó áramot pedig csökkenteni kell. A villamosítási rendszert úgy kell megtervezni, hogy minden vonat a szükséges teljesítménnyel legyen táplálva. Ezért az egyes vonatok energiafogyasztása és az üzemeltetés menetrendje fontos szempont a teljesítményhez.
A korszerű vonatok visszatápláló fékrendszerrel vannak ellátva, amely energiát táplál vissza a villamosítási rendszerbe a teljes energiafogyasztás csökkentése érdekében. A villamosítási rendszernek ezért a visszatápláló fékezést is fogadnia kell.
Bármely elektromos rendszerben rövidzárlat és más hibaállapotok fordulhatnak elő. A villamosítási rendszert úgy kell kialakítani, hogy az alrendszer vezérlése azonnal érzékelje ezeket a hibákat, és intézkedéseket kezdeményezzen a rövidzárlati áram megszüntetésére és az áramkör hibás részének a leválasztására. Az ilyen események után a villamosítási rendszernek a lehető legrövidebb időn belül képesnek kell lennie a berendezés tápenergia-ellátásának a helyreállítására és az üzemeltetés folytatására.
2.2.2. Felsővezeték és áramszedő
Az átjárhatóság szempontjából a felsővezeték-berendezések és az áramszedők geometriája fontos szempont. A geometriai egymásra hatást illetően elő kell írnia felsővezeték magasságát a sínek felett, az oldalirányú elmozdulást szélcsendben és szélnyomás hatására, valamint a sarunyomást. Az áramszedő esetében az áramszedő fej geometriája szintén alapvető a helyes egymásra hatás szavatolására a felsővezetékkel, ugyanakkor figyelembe véve a járművek lengését.
2.2.3. A felsővezeték és áramszedő egymásra hatása
A nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer tervezett nagy sebessége esetén a felsővezeték és az áramszedő egymásra hatása nagyon fontos szempont a megbízható áramátvitel megvalósításában a vasúti berendezések és a környezet nem kívánatos zavarása nélkül. Ezt az egymásra hatást főleg a következők határozzák meg:
- statikai és aerodinamikai erők az áramszedő csúszóbetétjének jellegétől és az áramszedő kialakításától függően,
- a csúszóbetét anyagának összeférhetősége a felsővezetékkel, az alkatrészek kopásának a korlátozása tekintetében,
- a dinamikus viselkedés és az áramszedő minőségére gyakorolt hatások, valamint a célkitűzés a folyamatos, megszakítás nélküli energiaellátás, zavarok nélkül,
- az áramszedő és a felsővezeték-berendezés védelme az áramszedő csúszóbetétjének törése esetén,
- az üzemben lévő áramszedők száma és a közöttük levő távolság, amelynek alapvető hatása van az áramszedés minőségére, mivel az ugyanazon az áramvezető vonalon lévő áramszedők egymást zavarhatják.
2.2.4. A nagy sebességű vonalak és más vonalak közötti határok
A nagy sebességű vonalakat korszerűsített vonalakhoz vagy csatlakozó vonalakhoz kell kapcsolni. A határok helye az ilyen vonaltípusok között hatással van a tápenergia-ellátásra és a felsővezeték-rendszerre; ezért olyan szempont, amellyel az energia ÁME-ban foglalkozni kell.
2.3. Kapcsolat más alrendszerekkel és az alrendszeren belül
2.3.1. Bevezetés
Az energiaellátó alrendszernek sok kapcsolata van a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer más alrendszereivel az átjárhatóság tervezett teljesítményének elérése érdekében. Ezeket a kapcsolatokat a kapcsolódási pontok és teljesítménykritériumok meghatározása tartalmazza.
2.3.2. A villamosítási rendszerre vonatkozó kapcsolatok
- A feszültség és a frekvencia, valamint ezek megengedett tartománya illeszkedik a járműalrendszerhez.
- A vonalak beépített teljesítménye és az előírt teljesítménytényező határozza meg az átjárható nagy sebességű vasúti rendszer teljesítményét, és illeszkedik a járműalrendszerhez.
- A visszatápláló fékezés csökkenti az energiafogyasztást és illeszkedik a járműalrendszerhez.
- A helyhez kötött elektromos felszereléseket és a fedélzeti vontatási berendezéseket az alállomáson megfelelő berendezésekkel kell védeni a rövidzárlat ellen. Az alállomásokon és a vonatokon lévő megszakítók leoldását koordinálni kell; ezért illeszkedik az elektromos védelem a járműalrendszerhez.
- Az elektromos interferencia és a harmonikus kibocsátás illeszkedik a jármű, a forgalomirányító és a biztosítóberendezési alrendszerhez.
2.3.3. Kapcsolatok a felsővezeték-berendezésre és az áramszedőkre vonatkozóan
- Nagy sebességű vonalak esetében a felsővezeték magasságára különös figyelmet kell fordítani a felsővezeték túlzott kopásának elkerülése érdekében. A felsővezeték magassága illeszkedik az infrastruktúra- és járműalrendszerhez.
- A villamosítási rendszerek határain való áthaladáshoz a különböző rendszerek áthidalása nélkül a vonatokon levő áramszedők számát és elrendezését elő kell írni. Ezek illeszkednek a járműalrendszerhez.
- A járművek és áramszedők esetleges lengése illeszkedik a jármű- és infrastruktúra-alrendszerhez.
2.3.4. Kapcsolatok a felsővezeték és az áramszedő egymásra hatására vonatkozóan
- Az áramszedés minősége függ az üzemben levő áramszedők számától és a közöttük levő távolságtól. Az áramszedők elrendezése illeszkedik a járműalrendszerhez.
3. ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Az alapvető követelményeknek való megfelelés
A 96/48/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése alapján a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer, az alrendszerek és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelnek az irányelv III. mellékletének általános feltételeiben megállapított rendszerkövetelményeknek.
3.2. Az alapvető követelmények szempontjai
Az alapvető követelmények a következőkre terjednek ki:
- biztonság,
- megbízhatóság és rendelkezésre állás,
- az egészség megóvása,
- környezetvédelem,
- műszaki összeegyeztethetőség.
A 96/48/EK irányelvnek megfelelően a rendszerkövetelmények általában a teljes nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszerre, illetve külön az egyes alrendszerek és azok rendszerelemeinek bizonyos szempontjaira alkalmazhatóak.
3.3. Az energiaellátó alrendszer sajátos szempontjai
3.3.1. Biztonság
A 96/48/EK irányelv III. melléklete értelmében az alapvető követelmények az energiaellátó alrendszerre a biztonság tekintetében a következők:
1.1.1. A biztonság szempontjából kritikus rendszerelemek és különösen a szerelvények mozgásában részt vevő rendszerelemek tervezésének, megépítésének vagy összeszerelésének, karbantartásának és ellenőrzésének olyannak kell lennie, hogy a hálózatra vonatkozóan előírt céloknak megfelelően - beleértve egyes korlátozott üzemmód által meghatározott helyzeteket is - garantálja a biztonságot.
1.1.2. A kerék és a sín érintkezésével kapcsolatos paraméterek feleljenek meg a megengedett legnagyobb sebességgel történő utazás biztonságának garantálásához szükséges stabilitás-követelményeknek.
1.1.3. A felhasznált rendszerelemeknek el kell viselniük minden, az üzemi élettartamukra meghatározott szokásos, illetve rendkívüli igénybevételt. A véletlen meghibásodások biztonsággal kapcsolatos következményeit megfelelő eszközökkel korlátok közé kell szorítani.
1.1.4. Tűz esetén a rögzített berendezések és a járművek megfelelő konstrukciójával, továbbá a megfelelő anyagválasztással korlátozni kell a tűz és füst keletkezésének lehetőségét, terjedését és hatásait.
1.1.5. Minden, az utazóközönség használatára szolgáló eszközt úgy kell megtervezni, hogy akkor se tegyenek kárt az utasokban, ha azokat feltételezhetően nem a feltüntetett utasítások szerint használják.
Az 1.1.2. és 1.1.5. pontban említett szempontok nem vonatkoznak az energiaellátó alrendszerre.
A fenti 1.1.1., 1.1.3. és 1.1.4. alapvető követelmény teljesítése érdekében az energiaellátó alrendszert úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a 4. fejezet 4.2.2.2., 4.2.3.3., 4.3.1.2., 4.3.1.8., 4.3.2.1., 4.3.2.2. és 4.3.2.4. pontjában meghatározott követelmények teljesüljenek, és az alkalmazott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek feleljenek meg az 5. fejezet 5.3.1.1., 5.3.2.1., 5.3.2.4. és 5.3.2.2. pontjában meghatározott követelményeknek. Az alapvető követelmények akkor teljesülnek, ha a 4. és 5. fejezet előírásainak való megfelelés igazolt.
A 96/48/EK irányelv III. mellékletének megfelelő, a biztonságra vonatkozó következő alapvető követelményeknek különös jelentősége van az energiaellátó alrendszerre.
2.2.1. A villamosítási rendszerek működése nem csökkentheti sem a nagy sebességű vonat, sem a személyek (felhasználók, az üzemeltető személyzet, a pálya mentén lakók és harmadik személyek) biztonságát.
A fenti 2.2.1. alapvető követelmény teljesítése érdekében az energiaellátó alrendszert úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a 4. fejezet 4.1.1., 4.2.2.2., 4.2.2.3., 4.2.2.7., 4.2.2.9., 4.3.1.2., 4.3.1.5., 4.3.1.7., 4.3.2.1., 4.3.2.2. és 4.3.2.4. pontjában megállapított követelmények teljesüljenek, és az alkalmazott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfeleljenek az 5. fejezet 5.3.1.1. pontjában megállapított követelményeknek. Az alapvető követelmények akkor teljesülnek, ha a 4. és 5. fejezet előírásainak való megfelelés igazolt.
3.3.2. Megbízhatóság, rendelkezésre állás és karbantarthatóság
A 96/48/EK irányelv III. melléklete értelmében az energiaellátó alrendszerre vonatkozó alapvető követelmények a megbízhatóság, rendelkezésre állás és karbantarthatóság tekintetében a következők:
1.2. A vonatok mozgatásában szerepet játszó rögzített vagy mozgó rendszerelemek ellenőrzését és karbantartását úgy kell megszervezni, végrehajtani és ütemezni, hogy a rendeltetésüknek megfelelő feltételek között megőrizzék működőképességüket
Az 1.2. alapvető követelmény teljesítése érdekében az energiaellátó alrendszert úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a 4. fejezet 4.3.1.9. és 4.3.2.6. pontjában megállapított követelmények teljesüljenek. Az alapvető követelmények akkor teljesülnek, ha a 4. fejezet előírásainak való megfelelés igazolt.
3.3.3. Egészség
A 96/48/EK irányelv III. melléklete értelmében az alapvető követelmények az energiaellátó alrendszerre az egészség tekintetében a következők:
1.3.1. Tilos a vonatokon, illetve a vasúti infrastruktúrában olyan anyagokat felhasználni, amelyek használatuk módja következtében valószínűleg veszélyeztetnék azok egészségét, akik számára hozzáférhetőek.
1.3.2. Az anyagokat úgy kell megválasztani, elhelyezni, illetve felhasználni, hogy minél kisebb legyen az esélye káros és veszélyes gőzök és gázok keletkezésének, különösen tűz esetén.
Az 1.3.1. és 1.3.2. alapvető követelmény teljesítése érdekében az energiaellátó alrendszert úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a 4. fejezet 4.2.2.2., 4.2.3.2., 4.2.3.3., 4.3.1.2., 4.3.1.8., 4.3.1.10., 4.3.2.2. és 4.3.2.4. pontjában megállapított követelmények teljesüljenek, és az alkalmazott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfeleljenek az 5. fejezet 5.3.3.2. pontjában meghatározott követelményeknek. Az alapvető követelmények akkor teljesülnek, ha a 4. és 5. fejezet előírásainak való megfelelés igazolt.
3.3.4. Környezetvédelem
A 96/48/EK irányelv III. melléklete értelmében az alapvető követelmények az energiaellátó alrendszerre a környezetvédelem tekintetében a következők:
1.4.1. A nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer létrehozásának és üzemeltetésének környezetre gyakorolt káros hatásait fel kell mérni, és a rendszer tervezésének szakaszában a hatályos közösségi rendelkezéseknek megfelelően figyelembe kell venni.
1.4.2. A vonatokon és az infrastruktúrában felhasznált anyagoknak meg kell gátolniuk a környezetre ártalmas és veszélyes gőzök és gázok kibocsátását, különösen tűz esetén.
1.4.3. A járműveket és az energiaellátó rendszereket úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy biztosított legyen elektromágneses kompatibilitásuk azokkal a vasúti berendezésekkel, eszközökkel és nyilvános vagy magánhálózatokkal, amelyeket zavarhatnak.
Az 1.4.2. pontban említett szempontok nem vonatkoznak az energiaellátó alrendszerre.
Az 1.4.1. és 1.4.3. alapvető követelmény teljesítése érdekében az energiaellátó alrendszert úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a 4. fejezet 4.2.3.2., 4.2.3.3. és 4.3.1.5. pontjában meghatározott követelmények teljesüljenek. Az alapvető követelmények akkor teljesülnek, ha a 4. fejezet előírásainak való megfelelés igazolt.
A 96/48/EK irányelv III. mellékletének megfelelő, a környezetvédelemre vonatkozó következő alapvető követelménynek különös jelentősége van az energiaellátó alrendszerre.
2.2.2. A villamosítási rendszer működése nem zavarhatja a környezetet az előírt határértékeken túl.
A 2.2.2. alapvető követelmény teljesítése érdekében az energiaellátó alrendszert úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a 4. fejezet 4.2.3.2. és 4.3.1.5. pontjában meghatározott követelmények teljesüljenek. Az alapvető követelmények akkor teljesülnek, ha a 4. fejezet előírásainak való megfelelés igazolt.
3.3.5. Műszaki kompatibilitás
A 96/48/EK irányelv III. melléklete értelmében az alapvető követelmények az energiaellátó alrendszerre a műszaki összeegyeztethetőség tekintetében a következők:
1.5. Az infrastruktúra és a telepített berendezések műszaki jellemzői legyenek kompatibilisek egymással, valamint a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszerben forgalomban álló vonatok jellemzőivel.
Amennyiben a hálózat bizonyos szakaszain e jellemzők betartása gondot jelent, átmeneti jelleggel lehet olyan megoldásokhoz folyamodni, amelyek a jövőben biztosítják a kompatibilitást.
Az 1.5. alapvető követelmény teljesítése érdekében az energiaellátó alrendszert úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a 4. fejezet 4.1.1., 4.1.2., 4.2.2.1., 4.2.2.3., 4.2.2.4., 4.2.2.5., 4.2.2.6., 4.2.2.7., 4.2.2.8., 4.2.2.9., 4.2.2.10., 4.2.2.11., 4.2.2.12., 4.3.1.1., 4.3.1.3., 4.3.1.4., 4.3.2.1., 4.3.2.3., 4.3.2.5. és 4.3.3. pontjában megállapított követelmények teljesüljenek, és az alkalmazott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek feleljenek meg az 5. fejezet 5.3.1.2., 5.3.1.3., 5.3.1.4., 5.3.1.5., 5.3.1.6., 5.3.1.8., 5.3.2.2., 5.3.2.3., 5.2.3.4., 5.3.2.5., 5.3.2.6., 5.3.2.7., 5.3.2.9., 5.3.3.1., 5.3.3.2., 5.3.3.3. és 5.3.3.4. pontjában meghatározott követelményeknek. Az alapvető követelmények akkor teljesülnek, ha a 4. és 5. fejezet előírásainak való megfelelés igazolt.
A 96/48/EK irányelv III. mellékletének megfelelő, a műszaki összeegyeztethetőségre vonatkozó következő alapvető követelményeknek különös jelentősége van az energiaellátó alrendszerre.
2.2.3. A nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszerben alkalmazott villamosítási rendszernek:
- lehetővé kell tennie, hogy a vonatok elérjék az előírt teljesítményszintet,
- összeegyeztethetőnek kell lennie a vonatokra felszerelt áramszedő berendezésekkel.
A 2.2.3. alapvető követelmény teljesítése érdekében az energiaellátó alrendszert úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a 4. fejezet 4.1.1., 4.1.2.1., 4.1.2.2., 4.1.2.3., 4.3.1.1., 4.3.1.3., 4.3.2.1., 4.3.2.3. és 4.3.2.5. pontjában meghatározott követelmények teljesüljenek, és az alkalmazott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfeleljenek az 5. fejezet 5.3.1.1., 5.3.1.2., 5.3.1.4., 5.3.2.1., 5.3.2.5., 5.3.3.1. és 5.3.3.5. pontjában megállapított követelményeknek. Az alapvető követelmények akkor teljesülnek, ha a 4. és 5. fejezet előírásainak való megfelelés igazolt.
3.4. A megfelelőség ellenőrzése
Azt, hogy az energiaellátó alrendszer és annak alkotóelemei megfelelnek-e a rendszerkövetelményeknek, a 96/48/EK irányelvben és az ezen ÁME 6. fejezetének és az ahhoz kapcsolódó A-C. melléklet előírásaival összhangban kell megvizsgálni..
4. AZ ALRENDSZER JELLEMZÉSE
A nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer - amelyre a 96/48/EK irányelvet kell alkalmazni, és amelynek része az energiaellátó alrendszer - integrált rendszer, amely megköveteli az alapvető paraméterek, a kapcsolódási pontok és a teljesítmény ellenőrzését különösen annak biztosítása érdekében, hogy a rendszer lehetővé tegye a kölcsönös átjárhatóságot, és hogy teljesüljenek a rendszerkövetelmények.
4.1. Az energiaellátó alrendszer alapvető paraméterei
4.1.1. Feszültség és frekvencia
A vasúti szolgáltatásban a feszültség- és frekvenciaértékeket szabványosítani kell az átjárhatóság előírása szerint. A 4.1. táblázat a vonal kategóriája szerint sorolja fel az alkalmazandó feszültségeket és frekvenciákat.
4.1. táblázat
Feszültségek és frekvenciák
Feszültség és frekvencia | Vonal kategória |
Csatlakozó vonalak | Korszerűsített vonalak | Nagy sebességű vonalak |
25 kV-os váltakozó áram, 50 Hz | X | X | X |
15 kV-os váltakozó áram, 16,7 Hz | X | X | [1] |
3 kV-os egyenáram | X | X | [2] |
1,5 kV-os egyenáram | X | X | - |
Az alállomás csatlakozó kapcsain és az áramszedőn lévő feszültség ezen ÁME N. mellékletének felel meg. A feszültség frekvenciája ezen ÁME N. mellékletének felel meg. A feszültséget és frekvenciákat az infrastruktúra-nyilvántartásban kerül meghatározásra (ezen ÁME D. melléklete). A megfelelőségértékelést lásd a N.4. mellékletben.
4.1.2. Felsővezeték és áramszedő
A jövő nagy sebességű, korszerűsített és csatlakozó vonalain csak egy típusú áramszedő fej használata lehetséges az ezeken a vonalakon közlekedő valamennyi vonaton. Ennek a végrehajtására a jövőben minden nagy sebességű vonaton 1600 mm széles áramszedő fejjel ellátott áramszedőt kell használni. Minden újonnan megépített váltakozó feszültségű nagy sebességű felsővezeték-berendezés feleljen meg a 4.1.2.1., illetve a 4.1.2.3. pontnak. Ez vonatkozik az korszerűsített és csatlakozó váltakozó és egyenáramú vonalakra is.
4.1.2.1. A felsővezeték geometriai adatai váltakozó áramú rendszerekhez
A felsővezeték magassága a sínek felett, a felsővezeték lejtőszöge a vágányhoz képest, valamint a felsővezeték elhajlása oldalszél hatására egyaránt hatással van a nagy sebességű hálózat átjárhatóságára. A megengedett adatokat a 4.2. táblázat adja meg.
4.2. táblázat
A felsővezeték geometriai adatai váltakozó áramú rendszerekhez
Sz. | Leírás | Csatlakozó vonalak | Korszerűsített vonalak | Nagy sebességű vonalak |
1. | A felsővezeték névleges magassága (mm) | 5000 és 5750 között [3] [4] [5] | 5000 és 5500 között [3] [5] | 5080 vagy 5300 [5] |
2. | A felsővezeték megengedett lejtőszöge a vágányhoz képest és a lejtőszög változása | EN 50119, 2001. évi kiadás, 5.2.8.2. pont | Nincs tervezve megengedett lejtőszög |
3. | A felsővezeték megengedett oldalirányú kitérése oldalszél hatására (mm) [5] | ≤ 400 |
A felsővezeték geometriai adatai az ezen ÁME H. mellékletének 3.1. pontjában meghatározott követelményeknek feleljenek meg.
4.1.2.2. A felsővezeték geometriai adatai egyenáramú rendszerekhez
A transzeurópai átjárható vasúti hálózaton belül az egyenáramú rendszerek felsővezeték geometriáját meghatározó adatokat a 4.3. táblázat írja elő.
4.3. táblázat
A felsővezeték geometriai adatai egyenáramú rendszerekhez
Sz. | Leírás | Csatlakozó vonalak | Korszerűsített vonalak |
1. | A felsővezeték névleges magassága (mm) | 5000 és 5600 között [6] [7] [8] [9] | 5000 és 5500 között [8] [9] |
2. | A felsővezeték megengedett lejtőszöge a vágányhoz képest és a lejtőszög változása | EN 50119, 2001. évi kiadás, 5.2.8.2. pont |
3. | A felsővezeték megengedett oldalirányú kitérése oldalszél hatására (mm) [9] | ≤ 400 |
A felsővezeték geometriai adatai az ezen ÁME J. mellékletének 3.1. pontjában megállapított követelményeknek kell, hogy megfeleljenek.
4.1.2.3. Az áramszedő fej geometriája
Az áramszedő fej szélessége és működési tartománya, a csúszóbetét szélessége és az áramszedő fej profilja az átjárhatóság elérése érdekében kerül meghatározásra. A 4.4. táblázat mind a váltakozó áramú, mind az egyenáramú rendszerekre vonatkozóan meghatározza az adatokat. Az áramszedő fej profilját a 4.1. ábra ábrázolja.
4.4. táblázat
Az áramszedő fej geometriája váltakozó áramú és egyenáramú rendszerekhez
Sz. | Leírás | Minden kategóriájú vonalra |
1. | Az áramszedő fej szélessége (mm) | 1600 |
2. | Az áramszedő fej profilja | Lásd a 4.1. ábrát |
3. | Egyéb követelmények váltakozó áramú rendszerekre | Lásd az ezen ÁME H. mellékletének H.3.2. pontját |
4. | Egyéb követelmények egyenáramú rendszerekre | Lásd az ezen ÁME J. mellékletének J.3.2. pontját |
+++++ TIFF +++++
1. Szigetelőanyagból készült szár
2. A csúszóbetét legkisebb hossza
3. Kinyúló hossz
4. Az áramszedő fej működési tartománya
5. Az áramszedő fej szélessége
4.2. Az energiaellátó alrendszer kapcsolódási pontjai
4.2.1. A kapcsolódási pontok felsorolása
4.2.1.1. Az infrastruktúrához kapcsolódó kapcsolódási pontok
- Űrszelvények
- Érintésvédelem (földelés és testelés)
4.2.1.2. A vezérléshez és a jelzőrendszerhez kapcsolódó kapcsolódási pontok
- Harmonikus áramok, a jelzőrendszerre és belső hírközlésre gyakorolt hatás
- A fázis- és rendszerhatárokhoz szükséges vezérlőjelek
4.2.1.3. A járműhöz kapcsolódó kapcsolódási pontok
- A jármű kinematikus szerkesztési szelvénye
- A maximális energiafogyasztás határolása
- Áram nyugalmi helyzetben
- Feszültség és frekvencia
- Elektromos védelem koordinálása
- Áramszedők elrendezése
- Áthaladás a fázishatárokon
- Áthaladás a rendszerhatárokon
- Áramszedő sarunyomásának beállítása
4.2.1.4. A gördülőállománnyal közös teljesítménykritériumok
- Teljesítménytényező
- Visszatápláló fékezés
- Harmonikus jellemzők és a hozzátartozó túlfeszültségek a felsővezetéken.
4.2.2. A kapcsolódási pontok jellemző adatai
4.2.2.1. Űrszelvények
Az infrastruktúra-űrszelvény esetében figyelembe kell venni a felsővezetékkel érintkező áramszedő áthaladásához, és magának a felsővezeték-szerelvénynek a felszereléséhez szükséges helyet. Az alagutak és más szerkezetek kölcsönösen összeegyeztethetők legyenek a felsővezeték-szerelvény geometriájával és az áramszedő szerkesztési szelvényével. (Az áramszedő szerkesztési szelvényét az ezen ÁME H. mellékletének H.3.6. pontja határozza meg). A felsővezeték-berendezés telepítéséhez szükséges helyet az ajánlatkérőnek kell előírnia. A megfelelőségértékelést az infrastruktúra alrendszer értékelésén belül kell elvégezni.
4.2.2.2. Földelés és testelés, áramütés elleni védelem
Az infrastruktúra alrendszerben általános földelést kell megvalósítani az útvonal mentén, az EN 50 122 -1 szabványban előírt érintésvédelemnek való megfelelés érdekében. Az érintésvédelem követelménye üzem közben és hibaállapotban az érintési feszültség korlátozásával teljesül az EN 50 122-1 szabvány 1977. évi kiadásának 7. pontjában előírt elfogadható határértékre vonatkozóan. Az ajánlatkérő által végzett felülvizsgálatok eredményeit és a megfelelő sajátos rendelkezéseket közölni kell a követelményeknek való megfelelés igazolására. A megfelelőségértékelést az infrastruktúra alrendszer értékelésén belül kell végezni.
4.2.2.3. Harmonikus áramok hatása a jelzőrendszerre és belső hírközlésre
Az energiaellátó alrendszeren keresztül a jármű által keltett harmonikus áramok hatással vannak az ellenőrzés-irányító és jelző alrendszerre. Ezért ez a tárgykör az ellenőrzés-irányító és jelző alrendszeren belül kerül tárgyalásra. Az energiaellátó alrendszer nem igényel megfelelőségértékelést.
4.2.2.4. A jármű szerkesztési szelvénye
A felsővezeték-szerelvény kialakításának meg kell felelnie a kinematikus járműszelvénynek. Az elfogadott űrszelvény függ a vonalnak az infrastruktúra-nyilvántartásban meghatározott kategóriájától (ezen ÁME D. melléklete). A megfelelőségértékelést az energiaellátó alrendszeren belül kell elvégezni.
4.2.2.5. A maximális felvett teljesítmény korlátozása
A nagy sebességű vonal, a korszerűsített vonal és a csatlakozó vonal beépített teljesítménye határozza meg a vonatok megengedett teljesítményfelvételét. Ezért fedélzeti áramkorlátozó készülékeket kell felszerelni az ezen ÁME O. melléklete szerint. Az értékelést a járműalrendszerhez értékelésén belül kell elvégezni. Az ezen ÁME D. mellékletében meghatározott infrastruktúra-nyilvántartásnak tájékoztatást kell tartalmaznia a legnagyobb teljesítményfelvételre vonatkozóan.
4.2.2.6. A vonatok által álló helyzetben felvett áram korlátozása
Az 1,5 kV-os és 3,0 kV-os egyenáramú rendszerek esetében az álló helyzetben felvett áramot 300 A-ra, illetve 200 A-ra kell korlátozni áramszedőnként. Az értékelést a járműalrendszerhez értékelésén belül kell elvégezni.
4.2.2.7. Feszültség és frekvencia
A vonatoknak alkalmasaknak kell lenniük a 4.1.1. pontban megadott és az ezen ÁME N. mellékletében előírt feszültség- és frekvenciatartományban való működésre. A megfelelőségértékelést a járműalrendszer értékelésén belül kell elvégezni.
4.2.2.8. Az elektromos védelem koordinálása
A rövidzárlatok kezelésének optimalizálása érdekében szükség van az alállomás elektromos védelmének és a vontató egység elektromos védelmének koordinálására. (Ezen ÁME E. melléklete tartalmazza az alkalmazandó követelményeket.) Az ezen ÁME D. mellékletében meghatározott infrastruktúra-nyilvántartásnak tájékoztatást kell tartalmaznia az alállomások védelméről.
Amennyiben az alállomás kialakításáról és működéséről van szó, a megfelelőség értékelését az energiaellátó alrendszerrel kell végezni, amennyiben a vontató egységen lévő berendezésről van szó, a megfelelőségértékelését a járműalrendszerrel kell végezni.
4.2.2.9. Az áramszedők elrendezése
A vonatokon az áramszedők elrendezésénél ügyelni kell a vonat maximális hosszára. Az áramszedők között a legnagyobb távolság kevesebb, mint 400 m. Ezenkívül, három egymásután következő áramszedő esetén az osztásköznek 143 m-nél nagyobbnak kell lennie. Az áramszedők elfogadható száma és osztásközük a dinamikus teljesítménytől is függ. Váltakozó áramú villamosítási rendszer esetében az áramszedők nem köthetők össze elektromosan. Lásd az ezen ÁME H. mellékletének H.3.5. pontját
A megfelelőségértékelést a járműalrendszerrel kell végezni.
4.2.2.10. Fázishatáron való áthaladás
A vonatoknak alkalmasnak kell lenniük az egyik szakaszról a másik szakaszra való áthaladásra, a két fázis áthidalása nélkül.
Megfelelő eszközökről kell gondoskodni, hogy az a vonat, amely a fázishatáron áll meg, újra tudjon indulni. A tervezéshez lásd az ezen ÁME H. mellékletének H.3.3. pontját.
Az ezen ÁME D. mellékletében meghatározott infrastruktúra-nyilvántartásnak tájékoztatást kell tartalmaznia a fázishatárok kialakításáról.
A vonat (vontatási és segédberendezés) teljesítményfelvételét nullává kell tenni a fázishatárra való belépéskor. Ennek automatikusan kell végbemennie a vezető beavatkozása nélkül. Az áramszedő leengedésére nincs szükség.
Követelmények az energiaellátó alrendszer kialakítására
A jövőbeli vonalakra a fázishatárokra vonatkozóan kétféle kialakítást lehet elfogadni:
- a fázishatár olyan kialakítását, ahol a leghosszabb, az átjárhatóság követelményeinek megfelelő vonat összes áramszedője semleges szakaszon belül van. Ebben az esetben a vonat áramszedőinek elrendezésére és a közöttük levő távolságra semmilyen korlátozás nincs. A semleges szakasz hossza legalább 402 m. A részletes követelményeket lásd az ezen ÁME H. mellékletének H.3.3. pontját,
- rövidebb fázishatár látható az ezen ÁME H. mellékletének H.3.3. pontjában, az áramszedők elrendezésére vonatkozó korlátozással. Ennek a fázishatárnak a teljes hossza 142 m-nél rövidebb. Ennek a kialakításnak a használatához az szükséges, hogy három egymásután következő, üzemben lévő áramszedő között a távolság 143 m-nél nagyobb legyen.
Meglévő vonalakra különféle megoldásokat lehet elfogadni a vonat áramszedőinek elfogadott elrendezése alapján, az útvonaltervezéstől, a szükséges teljesítménytől és az ajánlatkérő által elfogadható beruházástól függően. Ha a meglévő fázishatárok kialakítása nem teszi lehetővé az átjárhatóság követelményeinek megfelelő, nagy sebességű vonatok áthaladását, akkor az ajánlatkérőnek megfelelő alternatív eljárásokról vagy kialakításokról kell gondoskodnia.
A fázishatárok kialakítására vonatkozóan az ezen ÁME D. mellékletében meghatározott infrastruktúra-nyilvántartásnak tájékoztatást kell tartalmaznia.
A fázishatár kialakítására a megfelelőség értékelését az energiaellátó alrendszer értékelésén belül kell elvégezni.
Követelmények az ellenőrző-irányító és járműalrendszerre
Nagy sebességű vonalakon az ellenőrző-irányító és jelző alrendszernek lehetővé kell tennie, hogy a jármű automatikusan működjön a fázishatár előtt és után is. A vontatási egységeken lévő berendezést a fázishatár előtt kellő időben kell indítani, teljes mértékben figyelembe véve a megengedett legnagyobb haladási sebességet. A megfelelőségértékeléshez a járműalrendszerrel, valamint az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel együtt funkcionális vizsgálatokat kell végezni.
4.2.2.11. Áthaladás rendszerhatáron
Általános rendelkezések
A vonatoknak alkalmasaknak kell lenniük az egyik villamosítási rendszerről az eltérő energiaellátást használó másik rendszerre való áthaladásra, a két rendszer áthidalása nélkül. A szükséges műveletek függenek mind a villamosítási rendszertől, mind a vonatokon levő áramszedők elrendezésétől, mind pedig a haladási sebességtől.
A vonat a rendszerhatáron kétféleképpen haladhat át:
1) a felsővezetékkel érintkezésben levő, felemelt áramszedővel;
2) a felsővezetékkel nem érintkező, leengedett áramszedővel.
A választásról az ajánlatkérőnek kell döntenie, és azt az ezen ÁME D. mellékletében meghatározott infrastruktúra-nyilvántartásban közölni kell.
Követelmények az energiaellátó alrendszer kialakítására
- Felemelt áramszedő
Ha a rendszerhatáron a vonat a felsővezetékkel érintkező, felemelt áramszedővel halad át, a következő feltételek alkalmazandók:
1) a rendszerhatár funkcionális kialakítására az előírás a következő:
- a felsővezeték különböző elemeinek a geometriája akadályozza meg az áramszedők rövidre zárását vagy a két villamosítási rendszer áthidalását a 4.2.2.9. pontban előírt áramszedő elrendezéssel,
- rövid semleges szakasz esetében a felsővezetékkel érintkező áramszedők mechanikai viselkedése feleljen meg az EN 50 119 szabvány 2001. évi kiadása 5.2. pontjának, maximális sebességnél,
- gondoskodni kell az energiaellátó alrendszerben a két egymás mellett levő villamosítási rendszer áthidalásának megakadályozásáról, ha a fedélzeti megszakító(k) kioldása nem történik meg,
- a rendszerhatár elrendezésére példát mutat be az ezen ÁME H. mellékletének H.4. ábrája;
2) mindkét rendszerben a felsővezeték magasságának azonosnak kell lennie, ha a sebesség 250 km/h-nál nagyobb. A részleteket és a tűréseket az ezen ÁME H. és J. melléklete tartalmazza;
3) a járműalrendszerben a készülékeknek automatikusan oldaniuk kell a megszakítót a rendszerhatár elérése előtt, és automatikusan fel kell ismerniük az új villamosítási rendszer feszültségét az áramszedőn, a megfelelő áramkörök bekapcsolása céljából.
- Leengedett áramszedő
Ha a rendszerhatáron a vonat leengedett áramszedővel halad át, a következő feltételek alkalmazandók:
1) a két különböző villamosítási rendszer között levő határ kialakításának biztosítania kell, hogy ha az áramszedő véletlenül érintkezik a felsővezetékkel, a két villamosítási rendszer áthidalása ne következzék be, és mindkét villamosítási rendszer kikapcsolásának indítása azonnal megtörténjék. Rövidzár kiváltása biztosítja a leválasztott szakaszok működését;
2) ezt a megoldást akkor kell választani, ha a felemelt áramszedővel való működés feltételei nem teljesülnek;
3) olyan nagy sebességű vonalakon, ahol a felsővezetékek magassága eltérő, és az ÁME követelményeinek nem megfelelő meglévő vonalak leválasztó szakaszain az áramszedőt le kell engedni a villamosítási rendszer váltása esetén, vagy ha a haladási sebesség nem teszi lehetővé megfelelő lejtésű átmeneti szakaszok beépítését (lásd az ezen ÁME H. és J. mellékletét);
4) a villamosítási rendszer olyan határai esetében, ahol az áramszedőt le kell engedni, az áramszedő leengedésének a vezető beavatkozása nélkül kell végbemennie, vezérlőjelek indítására.
Rendszerhatár kialakítására vonatkozóan a megfelelőségértékelést az energiaellátó alrendszeren belül kell elvégezni.
Az ellenőrző-irányító és járműalrendszerre vonatkozó követelmények
A különböző villamosítási rendszerek között levő határszakaszokon való áthaladás előtt a vontató egységek fő megszakítóját oldani kell a vezető beavatkozása nélkül, vezérlő jel indítására. Ennek megfelelő időben kell megtörténnie úgy, hogy a vontató egységen az előző villamosítási rendszerhez tartozó elektromos berendezés teljesen ki legyen kapcsolva az új villamosítási rendszer elérése előtt.
A vontató egység részére a megfelelő jeleket az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer adja.
A vontató egységet úgy kell kialakítani, hogy alkalmas legyen a vonal ellenőrző jeleinek fogadására, amelyek szükség esetén a vezető beavatkozása nélkül a főmegszakító kioldását és az áramszedő leengedését indítják. Ha az áramszedő a felsővezetékkel érintkezik, akkor a vontató egységen csak azok az áramkörök maradhatnak bekapcsolva, amelyek az adott pillanatban megfelelnek az áramszedővel érintkező villamosítási rendszernek.
A rendszer szétválasztás kialakítását és működését az ezen ÁME D. mellékletében meghatározott infrastruktúra-nyilvántartásban le kell írni.
A megfelelőségértékelést funkcionális vizsgálatokkal kell elvégezni, együtt az ellenőrző-irányító és járműalrendszerrel.
4.2.2.12. Az áramszedő sarunyomásának beállítása
Az 5.3.2.7. pontban előírt követelményeknek való megfelelés érdekében a járműnek lehetővé kell tennie az áramszedő sarunyomásának beállítását belső kezelőszervek segítségével. A megfelelőségértékelését a járműalrendszeren belül kell elvégezni.
4.2.3. Szabályozási és üzemi rendelkezések
4.2.3.1. Általános szabályozási feltételek
A nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer egységességének a szavatolására a következő szabályozási és üzemeltetési rendelkezések alkalmazandók:
4.2.3.2. A környezet védelme
A környezet védelmével az egyes projektek környezetre gyakorolt hatásának értékeléséről szóló 85/337/EGK tanácsi irányelv foglalkozik.
Sajátos követelményekre nincs szükség az átjárható nagy sebességű vonalak energiaellátó alrendszerére vonatkozóan.
4.2.3.3. Tűzvédelem
A tűzvédelemmel a 89/106/EGK irányelv, valamint annak az alapvető biztonsági követelményekről szóló "Tűzbiztonság" című 2. számú értelmező dokumentuma foglalkozik.
Sajátos követelményekre nincs szükség az átjárható nagy sebességű vonalak energiaellátó alrendszerére vonatkozóan.
4.2.3.4. Kivétel munkák végzése esetén
Az ÁME 4. és 5. fejezetében meghatározott energiaellátó alrendszerre és kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeire vonatkozó előírások a vonalakra rendes üzemi feltételek mellett, vagy a karbantartási terv alkalmazását megkövetelő váratlan üzemzavarok esetén alkalmazandók.
Egyes esetekben, amikor előre programozott munkálatokról van szó, az energiaellátó alrendszeren végzett módosítások közben esetleg nem lehet mindig ezeknek a rendelkezéseknek megfelelni.
Az ÁME szabályai alól ezeket az átmeneti kivételeket az érintett vonal ajánlatkérőjének meg kell határoznia, és ügyelnie arra, hogy ez az áthaladó vonat biztonságát ne veszélyeztesse, a következő átmeneti általános rendelkezések alkalmazásával:
- az engedélyezett kivételek ideiglenesek, meghatározott időtartamra tervezettek,
- a vonalon működő vasúti vállalkozásokat írásban értesíteni kell ezekről az ideiglenes kivételekről, azok földrajzi helyéről, jellegéről és sajátos jelzéséről, leírva az esetet és az alkalmazott sajátos jelzéseket. Az ilyen értesítés mintáját csatolni kell az ezen ÁME D. mellékletében meghatározott, az adott vonalra vonatkozó infrastruktúra-nyilvántartáshoz,
- minden kivételhez meg kell határozni a kiegészítő biztonsági intézkedéseket annak a biztosítására, hogy az előírt biztonsági szint megmaradjon. Ezek a kiegészítő intézkedések különösen a következők:
- intézkedések az adott munka külön felméréséről,
- az ajánlatkérő által a vonalszakaszon elrendelt sebességkorlátozás.
4.2.3.5. Az európai kölcsönösen átjárható vonalak infrastruktúra-nyilvántartása
A nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer minden vonalszakaszára az "Európai infrastruktúra-nyilvántartás"-nak nevezett egységes dokumentumot kell megfogalmaznia az ajánlatkérőnek vagy meghatalmazott képviselőjének. Ez a dokumentum összefoglalja az érintett vonal jellemzőit minden olyan alrendszerre, amely helyhez kötött berendezést tartalmaz.
Lehetővé teszi, hogy:
- az alrendszer üzembe helyezéséért felelős tagállam részére rendelkezésre álljon olyan dokumentum, amely a nagy sebességű transzeurópai vasúti hálózat összes vonalára leírja az üzemeltetésre megállapított fő paramétereket,
- a vonalon szolgáltatást nyújtó, vagy szolgáltatás nyújtását tervező vasúti vállalkozások kapjanak tájékoztatást a vonal sajátos jellemzőiről, ha a paraméterek vagy az átjárhatósági előírások az ajánlatkérő választásától függnek,
- az energiaellátó alrendszerre a vonal minden egyes homogén szakaszára és minden egyes berendezésére az elfogadott általános és sajátos előírásokat megadják, amelyeket meg kell jegyezni a vonal üzemeltetésére. Ezeknek a felsorolását ezen ÁME D. melléklete tartalmazza.
Az ajánlatkérőnek ezt a dokumentumot az energiaellátó alrendszer EK-hitelesítési nyilatkozatához kell csatolnia a 96/48/EK irányelv V. mellékletében leírt műszaki dokumentáció részeként a tagállam által történő üzembe helyezés engedélyezéséhez.
4.3. Előírt teljesítmény
4.3.1. Az áramellátó rendszer, az alállomások és jelzőberendezések teljesítménye
4.3.1.1. Beépített teljesítmény
Az energiaellátó alrendszer által elérendő teljesítmény a nagy sebességű transzeurópai vasúti hálózat minden kategóriájába tartozó vonalára előírt teljesítménynek felel meg, a következők tekintetében:
- a vonal legnagyobb sebessége,
- a legnagyobb teljesítmény az áramszedőnél, és a vonat által felvett teljesítmény,
- a legkisebb űrszelvénymagasság,
- a közepes hasznos feszültség.
Az ajánlatkérő az ezen ÁME F. melléklete, és az ezen ÁME D. mellékletében meghatározott infrastruktúra-nyilvántartás szerint nyilatkozik a vonal típusáról annak funkciójától függően. A villamosítási rendszer kialakításának szavatolnia kell, hogy az energiaellátás elérje az előírt teljesítményt. Ezért a 4.2.2.5. pont követelményt ír elő a járműalrendszerhez teljesítményfelvételének a korlátozására.
Az áramszedőnél vett számított közepes hasznos feszültség feleljen meg az ezen ÁME L. mellékletének.
4.3.1.2. Biztonság, földelés és testelés
A villamosítási rendszer, az alállomások és jelzőberendezések biztonságát ezeknek a berendezéseknek a kialakításával és vizsgálatával kell elérni az EN 50 122, 1997. évi kiadás 5., 7. és 9. pontja szerint. Az alállomásokat és jelzőberendezéseket korláttal kell védeni az illetéktelen hozzáférés ellen.
4.3.1.3. Teljesítménytényező
A teljesítménytényező elfogadható értékeit ezen ÁME G. melléklete írja elő. Nagy sebességű vonalakon a minimális érték 0,95 a fent említett dokumentumban leírt feltételek mellett. A megfelelőség értékelését a járműalrendszerhez értékelésén belül kell elvégezni.
4.3.1.4. Visszatápláló fékezés
A váltakozó áramú villamosítási rendszert úgy kell tervezni, hogy lehetővé tegye a visszatápláló fékezés használatát üzemi fékként úgy, hogy folyamatosan tudjon energiát átadni más vonatoknak vagy az elsődleges hálózat szolgáltatónak. Lásd az ezen ÁME K. mellékletét.
A vonat berendezése lehetővé teszi más fékrendszerek használatát ott, ahol a visszatápláló fékezés nem lehetséges.
Az ajánlatkérő eldöntheti, hogy elfogadja-e a visszatápláló fékezést egyenáramú rendszereken, vagy sem. Az ezen ÁME D. mellékletében meghatározott infrastruktúra-nyilvántartásnak tartalmazza a szükséges tájékoztatást.
A helyhez kötött berendezésekre a megfelelőségértékelését az ezen ÁME K. mellékletének K.4. pontjában előírt módon kell elvégezni.
A jármű megfelelőségértékelését a jármű ÁME-ban előírt módon kell elvégezni.
4.3.1.5. Külső elektromágneses összeférhetőség
A külső elektromágneses összeférhetőség nem a nagy sebességű transzeurópai vasúti hálózatra sajátos jellemző. A villamosítási berendezéseknek meg kell felelniük az EN 50 121-2 és EN 50 122 szabványsorozat előírásainak, hogy teljesítsék az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó követelményeket. Ezen az ÁME-on belül nincs szükség megfelelőségértékelésre.
4.3.1.6. Harmonikus kibocsátások a villamosítási hálózatba
A villamosítási hálózatba kibocsátott harmonikus hullámok tekintetében az ajánlatkérő feladata a nemzeti szabványoknak (vagy ha van, az európai szabványoknak) és az energiaszolgáltató vállalat követelményeinek való megfelelés. Ezen az ÁME-on belül nincs szükség megfelelőségértékelésre.
4.3.1.7. Harmonikus jellemzők és a kapcsolódó túlfeszültségek a felsővezetéken
A mozgó erősáramú egységek által keltett harmonikus hullámok hatására a felsővezetéken keletkező elfogadhatatlan túlfeszültségek elkerülésére a mozgó erősáramú berendezésnek meg kell felelnie az ezen ÁME P. mellékletének. A szükséges követelmények meghatározását a járműalrendszerhez tartalmazza, és a megfelelőségértékelést a járműalrendszerrel kell végezni, a P. melléklet meghatározása szerint.
4.3.1.8. Áramütés elleni védelem
A villamosítási rendszert egyesíteni kell az általános földelő rendszerrel a vonal mentén, hogy megfeleljen az EN 122-1 szabvány 1997. évi kiadásának 5., 7. és 9. pontjában előírt áramütés elleni védelemre vonatkozó követelményeknek. Az áramütés elleni védelem követelménye üzem közben és hibaállapotban az érintési feszültség korlátozásával teljesül az EN 50 122-1 szabvány 1977. évi kiadásának 7.2. és 7.3. pontjában előírt elfogadható határértékre. Minden berendezés esetében tanulmányt kell készíteni az áramütés elleni védelem igazolására. A tanulmány vizsgálatokat tartalmazhat.
4.3.1.9. Karbantartási terv
Az ajánlatkérőnek vagy meghatalmazott képviselőjének karbantartási tervet kell kidolgoznia annak a szavatolására, hogy az energiaellátó alrendszer előírt jellemzői a rájuk vonatkozóan előírt határok között maradnak.
A karbantartási tervnek legalább a következő elemeket tartalmazza:
- karbantartási feladatok az alállomásokon és jelzőberendezésekben,
- a feltételek, megállapítások és a szerzett tapasztalatok feljegyzése,
- azon biztonsági határértékek felsorolása, amelyek a vonatok sebességének a korlátozásához vezetnének a 4.1.1. pont előírásainak a teljesítése érdekében,
- az ellenőrzések gyakoriságának és a mért értékek tűrésének a megjelölése, az utóbbi esetében a 4.3.1. pontban idézett szabvány értékeivel való egyenértékűség szabályainak megadásával,
- a megtett intézkedések (sebességkorlátozások, javítási idő) az előírt értékek túllépése esetén.
A karbantartási eljárások nem mérsékelhetik a biztonsági intézkedéseket, mint például a visszavezető áramkör folytonosságát, túlfeszültségek korlátozását és zárlati helyek feltárását. Nem csökkenthetik a rendszer általános teljesítményét, és nem kerülhetik el a felsővezeték bármely részének áramtalanítását.
4.3.1.10. A tápenergia leválasztása veszély esetén
Berendezéseket kell felszerelni, és eljárásokat végrehajtani a vontató egységek és a villamosított vonalak feszültségmentesítésére olyan vészjelző készülékek segítségével, amelyek lehetővé teszik a tápenergia-ellátás üzemeltetője számára a vészhelyzeti intézkedések végrehajtását. A megfelelőségértékelést az energiaátviteli készülékek és eljárási utasítások ellenőrzésével kell végezni.
4.3.1.11. A tápenergia-ellátás folyamatossága üzemzavar esetén
A tápenergia-ellátást és a felsővezetéket úgy kell kialakítani, hogy üzemzavar esetén is lehetővé tegye a folyamatos működést. Ez a felsővezeték energia szakaszokra való szakaszolásával, valamint az alállomásokon redundáns berendezések telepítésével érhető el. A megfelelőségértékelést az áramköri kapcsolási vázlatok ellenőrzésével kell végezni.
4.3.2. A felsővezeték teljesítménye
4.3.2.1. Általános rendelkezések
A felsővezeték elérendő teljesítménye a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer vonalainak az egyes kategóriáira a következők függvényében előírt teljesítménynek felel meg:
- a legnagyobb vonali sebesség, és
- a vonatok teljesítményigénye az áramszedők helyén.
A felsővezeték kialakításának biztosítania kell az előírt teljesítményt az ajánlatkérő által a 4.3.1.1. pont keretében tett nyilatkozatnak megfelelően.
4.3.2.2. Biztonság, földelés és testelés
A felsővezeték biztonságát az EN 50 119 európai szabvány 2001. évi kiadásának 5.1.2. pontjának és az EN 50 122-1 európai szabvány 1997. évi kiadásának 5., 7. és 9. pontjának megfelelően kialakított berendezésekkel érik el. Minden feszültség alatt levő alkatrészt a felhasználók és más személyek által elérhető távolságon kívül kell felszerelni.
4.3.2.3. A dinamikai jellemzőkre és az áramszedés minőségére vonatkozó követelmények
A felsővezeték-berendezés kialakítása feleljen meg a dinamikai jellemzőkre vonatkozó követelményeknek. A felemelés a vonal tervezési sebessége esetén feleljen meg az EN 50 119, 2001. évi kiadásának 5.2.1.2. pontja, és az ezen ÁME 4.5. és 4.6. táblázata előírásainak.
Az áramszedés minőségének alapvető hatása van a felsővezeték élettartamára, és ezért egyeztetett és mérhető paramétereknek kell megfelelnie.
Az áramszedés minőségét a mért vagy szimulált sarunyomás Fm középértékével és σ normál eltérésével, vagy pedig az ívhúzások számlálásával lehet értékelni. Váltakozó áramú rendszerekre vonatkozó kritériumokat a 4.5. táblázat, az egyenáramú rendszerekre a 4.6. táblázat tartalmazza.
Az ajánlatkérőnek kell eldöntenie, hogy az egymásra hatás 1. számú kritériumát (sarunyomás), vagy a 2. számú kritériumát (ívhúzások száma) használja-e a 4.5. vagy a 4.6. táblázat szerint.
Az egymásra hatást az ezen ÁME előírásainak megfelelőnek kell tekinteni, ha teljesül
- a 4.5. táblázat 1. vagy 2. tétele, és
- a 4.5. táblázat 3. tétele.
Hasonló felsővezeték-rendszerből kapott eredmények felhasználhatók a megfelelőségértékelés alapjául.
Egynél több áramszedő esetén a teljesítmény minősítéséhez figyelembe kell venni azt az áramszedőt, amelynek több kritikus értéke van.
4.5. táblázat
Egymásra hatásra vonatkozó követelmények váltakozó áramú rendszer esetében
Szám | Leírás | Csatlakozó és korszerűsített vonalak | Nagy sebességű vonalak |
Meglévő | Új |
1. | Helyesbített közepes erő Fm (N) [10] | Lásd az 5.3.1.6. és az 5.3.2.7. pontot [11] | Lásd az 5.3.1.6. pontot [11] |
Normál eltérés a legnagyobb sebességnél σmax (N) | 0,3 Fm |
2. | Ívhúzás százalékos értéke a legnagyobb sebességnél NQ (%) | ≤ 0,14 |
3. | Szükséges hely a tartókar maximális fel-emeléséhez kedvezőtlen aerodinamikai feltételek esetén | Lásd EN 50 119, 2001. évi kiadás, 5.2.1.2. pont | 2 So [12] |
A meghatározásokat, értékeket és a vizsgálatokat lásd a Q. mellékletben |
4.6. táblázat
Egymásra hatásra vonatkozó követelmények egyenáramú rendszer esetében
Szám | Leírás | Csatlakozó és korszerűsített vonalak [13] |
1. | Helyesbített közepes erő Fm (N) [14] | Lásd az 5.3.1.6. és 5.3.2.7. pontot [15] |
Normál eltérés a legnagyobb sebességnél σmax (N) | 0,3 Fm |
2. | Ívhúzás százalékos értéke a legnagyobb sebességnél NQ (%) | ≤ 0,20 |
3. | Szükséges hely a tartókar maximális felemeléséhez kedvezőtlen aerodinamikai feltételek esetén | Lásd EN 50 119, 2001. évi kiadás, 5.2.1.2. pont [16] |
A meghatározásokat, értékeket és a vizsgálatokat lásd a Q. mellékletben |
4.3.2.4. Áramütés elleni védelem
A felsővezetéket integrálni kell a vonal mentén az általános földelő rendszerbe, hogy megfeleljen az EN 122-1 szabvány 1997. évi kiadásának 5., 7. és 9. pontjában előírt áramütés elleni védelemre vonatkozó követelményeknek. Az érintésvédelem követelménye üzem közben és hibaállapotban az érintési feszültség korlátozásával teljesül az EN 50 122-1 szabvány 1977. évi kiadásának 7.2. és 7.3. pontjában előírt elfogadható határértékre. Minden berendezésre vonatkozóan tanulmányt kell készíteni az érintésvédelem igazolására.
4.3.2.5. Statikus és aerodinamikai közepes sarunyomás
A névleges statikus nyomóerőt az ajánlatkérő írja elő a következő tartományokon belül:
- 70 N + 30 N/- 10 N, váltakozó áramú villamosítási rendszerekre
- 110 N ± 10 N, 3 kV-os egyenáramú villamosítási rendszerekre,
- 90 N ± 20 N, 1,5 kV-os egyenáramú villamosítási rendszerekre.
Egyenáramú rendszerekben a szén csúszóbetét és a felsővezeték érintkezésének javítása érdekében nagyobb, általában 140 N erőre van szükség a felsővezeték veszélyes felmelegedésének elkerülésére, ha a vonat álló helyzetben van, és segédberendezései működnek.
A teljes emelőerő értéke a jó minőségű áramszedéshez szükséges közepes Fm erőnek felel meg (lásd: 4.3.2.3., 5.3.1.6. és 5.3.2.7. pont).
A megfelelőségértékelést az "áramszedő" kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem értékelésével kell elvégezni.
4.3.2.6. Karbantartási terv
Az ajánlatkérőnek vagy meghatalmazott képviselőjének karbantartási tervet kell kidolgoznia annak a szavatolására, hogy az energiaellátó alrendszer előírt jellemzői a rájuk vonatkozóan előírt határok között maradnak.
A karbantartási terv legalább a következő elemeket tartalmazza:
- karbantartási feladatok a felsővezetékre,
- a feltételek, megállapítások és a szerzett tapasztalatok feljegyzése,
- biztonsági határértékek felsorolása a felsővezeték magasságára és oldalirányú eltérésére, amely a vonatok sebességének a korlátozásához vezetne az ezen ÁME 4.1.2.2. és 4.1.2.3. pontjának megfelelően,
- az ellenőrzések gyakoriságának, valamint a mért geometriai és dinamikai adatok tűrésének a megjelölése az ellenőrzésükre felhasznált eszközökkel együtt, utóbbi esetében a 4.3.2. pontban idézett szabvány értékeivel való egyenértékűség szabályainak megadásával,
- a megtett intézkedések, például sebességkorlátozások, várható javítási idő az előírt értékek túllépése esetén.
A karbantartási eljárások nem mérsékelhetik a biztonsági intézkedések szintjét, mint például a visszavezető áramkör folytonosságát, túlfeszültségek korlátozását és zárlati helyek feltárását. Nem csökkenthetik a rendszer általános teljesítményét.
4.3.3. A nagy sebességű vonalak és más vonalak határai
Az ajánlatkérő feladata a nagy sebességű vonalat más vonallal csatlakozó rövid útszakaszon azon hely meghatározása, ahol az energiaellátó alrendszer nagy sebességű vonalakra vonatkozó ÁME követelményei érvényesek, és előírt teljesítményük teljesül.
5. KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGOT LEHETŐVÉ TEVŐ RENDSZERELEMEK
5.1. Általános rendelkezések
A 96/48/EK irányelv 2. cikkének d) pontja értelmében a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek a következők:"azok az elemi rendszerelemek, rendszerelem-csoportok, szerkezeti részegységek vagy berendezések teljes egységei, amelyek egy olyan alrendszerbe illeszkednek vagy illesztendők be, amelytől közvetve vagy közvetlenül a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága függ."
A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek a 96/48/EK irányelv vonatkozó rendelkezéseinek hatálya alá tartoznak, és az energiaellátó alrendszert érintő rendszerelemeket az ezen ÁME 5.2. tartalmazza.
5.2. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek meghatározásai
A villamosítási alrendszer esetében a következő rendszerelemek kerülnek meghatározásra:
- felsővezeték: a járműszelvény felső határa felett elhelyezett vezeték, amely a járművet elektromos energiával látja el a tetőre szerelt, áramszedőnek nevezett berendezés útján. Nagy sebességű vasúti rendszerek esetében hosszláncrendszer felfüggesztésű felsővezetéket alkalmaznak, ahol a felsővezeték(ek) egy vagy több hosszirányú tartósodronyra van(nak) felfüggesztve. A tartóelemek, mint például az oszlopok, felsővezeték-oszlopok és alapozások nem érintik az átjárhatóságot, és ezért ezekkel ez az ÁME nem foglalkozik,
- áramszedő: az áramszedő olyan készülék, amely az áramot egy vagy több felsővezetékből veszi, csuklós szerkezettel kialakítva, amely lehetővé teszi az áramszedő fej függőleges mozgását. Az áramszedő fejen vannak a csúszóbetétek és szerelvényeik. Az áramszedő végét egy lefelé görbülő szarv alkotja,
- csúszóbetét: a csúszóbetétek az áramszedő fej cserélhető részei, amelyek közvetlenül érintkeznek a felsővezetékkel, és ennek következtében kopásnak vannak kitéve.
5.3. A rendszerelemek jellemzése
5.3.1. Felsővezeték
5.3.1.1. Általános kialakítás
A felsővezeték kialakítása az EN 50 119 szabvány 2001. évi kiadásának 5. és 6. pontjának felel meg. Kiegészítő követelményeket kifejezetten nagy sebességű vonalakra vonatkozóan a későbbi fejezetek írnak elő.
A felsővezeték az adott vonalra előírt teljesítménynek felel meg, különösen a legnagyobb haladási sebesség és áramterhelés tekintetében.
5.3.1.2. Áramterhelés
Az áramterhelés az olyan környezeti feltételektől függ, mint például a legnagyobb környezeti hőmérséklet, és a legkisebb oldalszélsebesség, amelyet az ezen ÁME D. mellékletében meghatározott infrastruktúra-nyilvántartás határoz meg minden egyes vonalra, valamint a felsővezeték elemeinek megengedett hőmérséklete és az áram időtartama. A felsővezeték tervezésénél ügyelni kell az EN 50 119, 2001. évi kiadásának B. mellékletében előírt legmagasabb hőmérsékleti határokra, figyelembe véve az EN 50 149 szabvány 1999. évi kiadásának 4.5. pontjában a 3. és 4. táblázatban megadott adatokat. Elemzéssel kell igazolni, hogy a felsővezeték alkalmas arra, hogy megfeleljen az előírt követelményeknek.
5.3.1.3. Alapvető paraméterek
A felsővezeték kialakítása 4.1.2.1. és a 4.1.2.2. pontban előírt alapvető paramétereknek felel meg.
5.3.1.4. Hullámterjedés sebessége
A felsővezetéken a hullámterjedés sebessége jellemző paraméter a felsővezeték nagy sebességű üzemre való alkalmasságának a megállapítására. Ez a paraméter a felsővezeték fajlagos tömegétől és igénybevételétől függ. A legnagyobb üzemeltetési sebesség nem lehet több, mint a hullámterjedési sebesség 70 %-a. Lásd még: EN 50 119, 2001. évi kiadás, 5.2.1.4. pont.
5.3.1.5. Rugalmasság és a rugalmasság egyenletessége
A rugalmasság és az egyenletesség egy oszlopközön belül lényeges a jó minőségű áramszedéshez, valamint a kopás és elhasználódás csökkentéséhez. A rugalmasság egyenletessége az u egyenletességi tényezővel értékelhető:
u =
emax-eminemax + emin·100%.
ahol:
emax a maximális rugalmasság egy oszlopközön belül,
emin a minimális rugalmasság egy oszlopközön belül.
Nagy sebességű vonalak esetében az u paraméter lehető legalacsonyabb értékére kell törekedni; az 5.1. táblázat határértékeket ad meg mindegyik típusú felsővezetékre elfogadott u értékére.
5.1. táblázat
A rugalmasság u egyenletessége %-ban kifejezve
A felsővezeték típusa | Haladási sebesség km/h |
200-230 | 230-300 | 300 felett |
Y függesztő nélkül | < 40 | < 40 | < 25 |
Y függesztővel | < 20 | < 10 | < 10 |
Nagy sebességű vonalak esetében az oszlopköz közepén a rugalmasságot 0,5 mm/N-nál kisebb értékre kell korlátozni. A felsővezeték az EN 50 119 szabvány 2001. évi kiadásának 5.2.1.3. pontjának felel meg.
5.3.1.6. Közepes sarunyomás
Ez a pont előírja azt a közepes sarunyomást, amelyre a felsővezetéket tervezni kell.
+++++ TIFF +++++
5.1. ábraAz Fm közepes sarunyomás előírt értéke váltakozó áramú rendszerekre, a haladási sebesség függvényében
SebességA sarunyomás statikus és aerodinamikus összetevőiből álló közepes Fm sarunyomás dinamikai helyesbítéssel, amely a felsővezetékre hat, az 5.1. ábrán látható váltakozó áramú rendszerekre, a haladási sebesség függvényében.
Ebben az összefüggésben az Fm célul kitűzött érték, amelyet el kell érni egyrészt az ívhúzásmentes áramszedés elérésére, másrészt pedig amelyet a kopás csökkentése és a csúszóbetét sérülésének elkerülése érdekében nem szabad túllépni.
Olyan vonatok esetében, amelyeken egyidejűleg több áramszedő van üzemben, az egyes áramszedőkre az Fm közepes sarunyomás nem lehet nagyobb, mint az 5.1. ábrán megadott érték, mivel az áramszedés kritériumainak minden egyes áramszedőre teljesülniük kell.
Az egyenáramú rendszerekre vonatkozóan a sarunyomás statikus és aerodinamikus összetevőiből álló közepes Fm sarunyomás dinamikai helyesbítéssel, amely 1,5 kV-os egyenáramú és 3,0 kV-os egyenáramú rendszerekre vonatkozik, az 5.2. ábrán látható a haladási sebesség függvényében. 1,5 kV-os egyenáramú vonalakra a statikus sarunyomásnak 140 N-nak kell lennie, ahol arra szükség van az áram tekintetében álló helyzetben.
Olyan vonatok esetében, amelyeken egyidejűleg több áramszedő vanüzemben, az egyes áramszedőkre az Fm közepes sarunyomás nem lehet nagyobb, mint az 5.2. ábrán megadott érték, mivel az áramszedés kritériumainak minden egyes áramszedőre teljesülniük kell.
+++++ TIFF +++++
5.2. ábraAz Fm közepes sarunyomás előírt értéke 1,5 kV-os egyenáramú és 3,0 kV-os egyenáramú rendszerekre, a haladási sebesség függvényében
5.3.1.7. Karbantartás
A gyártó minden szükséges tájékoztatást megad az ajánlatkérő részére, hogy az tervet dolgozhasson ki a karbantartásra, különös tekintettel a felsővezeték geometriájára, a felsővezeték kopására - különösen a kritikus pontokban, például felsővezetékek keresztezéseinél, váltóknál és utánfeszítéseknél.
5.3.1.8. Áram álló helyzetben
Álló helyzetben az áram megengedhető szintje legyen kielégítő mind a felsővezetékre, mind a csúszóbetétekre, hogy lehetővé tegye a vonatokra felszerelt segédberendezések megfelelő energiaellátását. 1,5 kV-os egyenáramú rendszerekre áramszedőnként 300 A áramerősséget, míg 3,0 kV-os egyenáramú rendszerekre áramszedőnként 200 A áramerősséget kell biztosítani. A felsővezetéket az EN 50 206-1 szabvány 1998. évi kiadása 6.13. pontjában előírt módszerrel vizsgálva, a felsővezeték hőmérséklete nem lépheti túl az EN 50 199 szabvány 2001. évi kiadásának B. mellékletében megadott határértékeket.
5.3.2. Áramszedő
5.3.2.1. Általános kialakítás
Az áramszedőnek meg kell felelnie az előírt teljesítménynek a legnagyobb haladási sebesség és áramterhelés tekintetében. Amennyiben nincs előírva, az EN 50 206 érvényes. Az áramszedő járművre történő felszerelésével a járműalrendszer foglalkozik.
5.3.2.2. Alapvető paraméterek
Az áramszedő kialakítása feleljen meg a 4.1. pontban előírt alapvető paramétereknek.
5.3.2.3. Áramterhelés
Az áramszedőt a járműre átadandó előírt áramra kell tervezni. A névleges áramot a gyártó adja meg. Különös figyelmet kell fordítani a fajlagos adatokra a váltakozó áramú vagy az egyenáramú rendszerben való használattól függően. Elemzéssel kell igazolni, hogy az áramszedő alkalmas az előírt áram vezetésére.
5.3.2.4. A szigetelés kialakítása
Az áramszedőt a jármű tetejére kell felszerelni, a földhöz képest szigetelten. A szigetelés tervezésénél figyelembe kell venni a villamos szilárdságot. Az ellenőrzendő adatokra való utalást az ezen ÁME N. melléklete tartalmazza a rendszerfeszültségekre vonatkozóan, és az EN 50 124-1, 1999. évi kiadásának 2. táblázata a szigetelési koordinálási követelményekre vonatkozóan. A szigetelést az EN 60 383 szerint kell vizsgálni.
5.3.2.5. Az áramszedő működési tartománya
Az áramszedőnek alkalmasnak kell lennie a felsővezeték 4800 mm és 6400 mm magassága közötti működésre. Az Egyesült Királyságban és Finnországban a korszerűsített vagy csatlakozó vonalakon való üzemeltetéshez a magasság eltérő. Lásd a 7.3. pontot.
5.3.2.6. Statikus sarunyomás
A statikus erő az áramszedő fej által a felsővezetékre függőlegesen felfelé kifejtett közepes erő, amelyet az áramszedő emelő készüléke idéz elő, amikor az áramszedő felemelt helyzetben, a jármű pedig álló helyzetben van.
Váltakozó áramú rendszerek esetében a statikus erőt 40 N és 120 N közötti tartományra lehet beállítani.
Egyenáramú rendszerekben a csúszóbetét és a felsővezeték jobb érintkezése érdekében nagyobb erőre lehet szükség a felsővezeték káros felmelegedésének elkerülésére a vonat álló helyzetében, ha a segédberendezések működnek. Egyenáramú rendszerek esetében a statikus erőt 50 N és 150 N közötti tartományra lehet beállítani.
Az áramszedőnek és a szükséges sarunyomást biztosító mechanizmusának biztosítania kell, hogy az áramszedő használható legyen minden típusú, az átjárhatóságnak megfelelő felsővezetékhez. A részleteket és az értékelést lásd az EN 50 206-1 szabvány 1998. évi kiadásának 6.3.1. pontjában.
5.3.2.7. Közepes sarunyomás és a felsővezeték/áramszedő rendszer egymásra hatása
A közepes sarunyomás a statikus és aerodinamikus hatásból adódó erő középértéke. Egyenlő a statikus sarunyomás (5.3.2.6. pont) és az áramszedő elemeire ható, a vizsgált sebességnél a levegő áramlásából eredő aerodinamikai erő összegével. A közepes felfelé ható erő az áramszedő jellemzője, adott járművre és az áramszedő adott kialakítására. A közepes sarunyomást az áramszedő fejen kell mérni a Q. melléklet (Q.4.2.2.) szerint.
A közepes sarunyomás értéke feleljen meg az 5.3.1.6. pontban előírt F közepes sarunyomásnak.
Meglévő csatlakozó, korszerűsített és nagy sebességű váltakozó áramú vonalakra, amelyek nem felelnek meg az 5.3.1.6. pontban előírt követelményeknek, az áramszedőt úgy kell kialakítani, hogy a haladási sebességtől függő Fm közepes sarunyomás az 5.1. ábrán vázolt előírt jelleggörbén kívül tegyen lehetővé más C.1. és C.2. beállítási jelleggörbét is.
Ezeket a jelleggörbéket a Q. melléklet (Q.4.1.) határozza meg.
Az áramszedő gyártójának gondoskodnia kell arról, hogy a fedélzeten át lehessen kapcsolni a három jelleggörbe között a megfelelő tájékoztatás esetén - például 1950 mm-es áramszedő használatára vagy a felsővezeték jellegére vagy feszültségére vonatkozóan. A meglévő vonalakra vonatkozó, ezen ÁME D. mellékletében meghatározott infrastruktúra-nyilvántartásban meg kell adni, hogy melyik jelleggörbét kell figyelembe venni, azaz az előírt jelleggörbét vagy a C.1. vagy C.2. jelleggörbét.
Olyan vonatok esetében, amelyeken egyidejűleg több áramszedő van üzemben, az Fm sarunyomás egyik áramszedőre sem lehet nagyobb, mint az 5.3.1.6. pontban az előírt jelleggörbén vagy a C.1. vagy C.2. jelleggörbén megadott érték, mivel az áramszedés kritériumainak minden egyes áramszedőre teljesülniük kell.
Ezeket a követelményeket a Q. melléklet írja elő.
Az értékelést a Q. mellékletnek megfelelően kell végezni.
5.3.2.8. Automatikus leengedő készülék
Az áramszedőket el kell látni olyan készülékkel, amely hiba esetén az áramszedőt leengedi az EN 50 206-1 szabvány 1998. évi kiadásának 4.9. pontja szerint.
5.3.2.9. Áram a vonat álló helyzetében
A vonat álló helyzetében felvett áram legyen elfogadható mind a felsővezetékre, mind az áramszedő csúszóbetétjére a fedélzetre felszerelt segédberendezések megfelelő energiaellátása céljából. Egyenáramú rendszerek esetében az 5.3.1.8. pont teljesítéséhez áramszedőnként 300 A áramerősséget kell biztosítani. Vizsgálattal kell igazolni, hogy az áramszedő alkalmas az előírt áram vezetésére álló helyzetben.
A megfelelőségértékeléshez lásd az EN 50 206-1 szabvány 1998. évi kiadásának 6.13. pontját és a Q. mellékletet.
5.3.3. Csúszóbetétek
5.3.3.1. Alapvető paraméterek
Az áramszedő csúszóbetétjei feleljenek meg a 4.1. pontban megadott alapvető paramétereknek.
5.3.3.2. Anyagok
Az áramszedő csúszóbetétjéhez felhasznált anyagok fizikailag és elektromosan összeférhetők legyenek a felsővezeték anyagával, a felsővezeték felületén a túlzott berágódás elkerülésére, hogy a kopás mind a felsővezetéken, mind a csúszóbetéten a lehető legkisebb legyen. Tiszta szén vagy adalékkal átitatott szén elfogadható a rézből vagy rézötvözetből készült csúszóbetéttel való együttműködésre. Ezt a kombinációt ezért előnyben kell részesíteni a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszerben való felhasználás céljára.
Egyéb anyagok is használhatók egyenáramú rendszerekben, többoldalú megállapodás alapján. Ebben az esetben a csúszóbetétek nem tekinthetők megfelelőnek az átjárhatóság szempontjából. Lásd az ezen ÁME M. mellékletének M.2. pontját.
5.3.3.3. Áramterhelés
A csúszóbetét anyagát és keresztmetszetét annak a maximális áramnak a figyelembe vételével kell megválasztani, amelyre a csúszóbetét méretezve van. A névleges áramot a csúszóbetéten a gyártónak fel kell tüntetnie. Típusvizsgálattal kell igazolni a megfelelést az ezen ÁME M. mellékletének M.4. pontjában előírtak szerint.
5.3.3.4. Áram a vonat álló helyzetében
A vonat álló helyzetében felvett áram legyen elfogadható mind a felsővezetékre, mind az áramszedő csúszóbetétjére a fedélzetre felszerelt segédberendezések megfelelő energiaellátása céljából. Egyenáramú rendszerek esetében az 5.3.1.8. pont teljesítéséhez áramszedőnként 300 A áramerősséget kell biztosítani. Vizsgálattal kell igazolni a csúszóbetétek alkalmasságát. A megfelelőségértékeléshez lásd az ezen ÁME M. mellékletének M.3. pontját.
5.3.3.5. Csúszóbetét törésének érzékelése
A csúszóbetétet úgy kell kialakítani, hogy a csúszóbetét minden hibáját érzékelje a rendszer, és indítójelet adjon az áramszedő leengedésére. Lásd az EN 50 206-1 szabvány 1998. évi kiadásának 4.9. pontját.
6. A MEGFELELŐSÉG ÉS/VAGY ALKALMAZHATÓSÁG ÉRTÉKELÉSE
6.1. Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek
6.1.1. Értékelési eljárások és modulok
Az ezen ÁME 5. fejezetében meghatározottak szerint a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének és alkalmazhatóságának értékelési eljárásait ezen ÁME A. mellékletének megfelelő modulok alkalmazásával végzik el.
Ha az ajánlatkérő ki tudja mutatni, hogy az előző alkalmazásokra elvégzett vizsgálatok vagy ellenőrzések érvényben maradnak az új alkalmazásra, akkor a bejelentett szervezet azokat figyelembe veszi a megfelelőség értékelésénél.
A megfelelőségértékelési eljárásokat a következő kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre: felsővezeték, áramszedő és csúszóbetét az ezen ÁME 5. fejezetének meghatározása szerint az ezen ÁME B. mellékletének B.1-B.3. táblázata tartalmazza.
Amennyiben az ezen ÁME A. mellékletében meghatározott modulok azt előírják, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének és alkalmazhatóságának értékelését - amennyiben azt jelzik abban az eljárásban, amelynek keretében a gyártó vagy a Közösségben székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselője benyújtotta a kérelmet - egy kijelölt testület végzi el.
A 96/48/EK irányelv 13. cikke (1) bekezdésének és IV. melléklete 3. fejezetének megfelelően a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem gyártója vagy a Közösségben székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselője egy EK megfelelőségi nyilatkozatot vagy EK alkalmazhatósági nyilatkozatot állít össze, mielőtt a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket forgalomba hozná. Az alkalmazhatóságra vonatkozó EK-nyilatkozat nem szükséges az energiaellátó alrendszer kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemei esetében.
6.1.2. A modulok alkalmazása
A villamosítási alrendszer minden egyes kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemének az értékelési eljárásához a gyártó vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője választhat a következők közül:
- a tervezési és fejlesztési fázisra az ezen ÁME A. mellékletének A.2. pontjában megjelölt típusvizsgálati eljárás (B modul), együtt az ezen ÁME A. mellékletének A.3. pontjában megjelölt típusmegfelelési eljárással (C modul) a gyártási fázisra, vagy
- valamennyi fázisra az ezen ÁME A. mellékletének A.4. pontjában megjelölt teljes minőségbiztosítás tervvizsgálati eljárással (H2 modul).
Az értékelési eljárást ezen ÁME A. melléklete határozza meg.
A H2 modult csak akkor lehet választani, ha a gyártó a bejelentett szervezet által jóváhagyott és felügyelt minőségügyi rendszert működtet a tervezésre, gyártásra, végtermék-ellenőrzésre és vizsgálatra.
A megfelelőségértékelésnek ki kell terjednie ezen ÁME B. mellékletének B.1., B.2. és B.3. táblázatában X-szel megjelölt fázisokra és jellemzőkre.
6.2. Energiaellátó alrendszer
6.2.1. Értékelési eljárások és modulok
A elbíráló szerv vagy a Közösségben székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselőjének kérelmére a kijelölt testület a 96/48/EK irányelv 18. cikkének (1) bekezdése és VI. melléklete, valamint az ezen ÁME F mellékletében meghatározottak szerint a vonatkozó modulok rendelkezéseinek megfelelően elvégzi az EK-ellenőrzést.
Amennyiben az elbíráló szerv bizonyítani tudja, hogy az előző alkalmazásokra vonatkozó próbák vagy ellenőrzések az új alkalmazásra is érvényesek, akkor a kijelölt testületek a megfelelőségértékelés során figyelembe veszik azokat.
Az energiaellátó alrendszer EK-hitelesítéséhez az értékelési eljárásokat az ezen ÁME C. mellékletének C.1. táblázata ismerteti.
Az ebben az ÁME-ben meghatározottaknak megfelelő mértékben az energia alrendszer EK-ellenőrzése figyelembe veszi a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer más alrendszereivel való kapcsolódási pontokat.
Az elbíráló szerv a 96/48/EK irányelv 18. cikke (1) bekezdésének és V. mellékletének megfelelően összeállítja az energia alrendszerre vonatkozó EK ellenőrzési nyilatkozatot.
6.2.2. Modulok alkalmazása
Az energia alrendszer ellenőrzési eljárásával kapcsolatban az elbíráló szerv vagy a Közösségben székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselője a következőket választhatja:
- az ezen ÁME A. mellékletének A.5. pontjában megjelölt egyedi ellenőrzési eljárás (SG-modul), vagy
- az összes szakasszal kapcsolatban az ezen ÁME A. (A.6.) mellékletében megadott teljes minőségbiztosítást a tervezésvizsgálati eljárással (SH2 modul).
Az SH2-modult csak akkor lehet választani, ha az ellenőrzendő alrendszer projekthez hozzájáruló összes tevékenység (tervezés, gyártás, összeszerelés, telepítés) valamely bejelentett szervezet által jóváhagyott és felügyelt tervezési, gyártási, végtermék-ellenőrzési és -vizsgálati minőségügyi rendszer alá tartozik.
Az értékelés az ezen ÁME C. mellékletének C.1. táblázatában megadott szakaszokra és jellemzőkre vonatkozik.
7. AZ ENERGIA ÁME VÉGREHAJTÁSA
7.1. Ezen ÁME alkalmazása az üzembe helyezendő nagy sebességű vonalakra és járművekre
Az ezen ÁME területi hatálya alá tartozó nagy sebességű vonalakra (lásd: 1.2. pont) és a járművekre, amelyet ezen ÁME hatálybalépését követően helyeznek üzembe, a 2-6. fejezet, valamint az alábbi 7.3. pont esetleges különös rendelkezései teljes mértékben alkalmazandók.
7.2. Ezen ÁME alkalmazása a már üzemben levő nagy sebességű vonalakra és járművekre
A már üzemben levő infrastruktúra-felszerelések és jármű tekintetében az ezen ÁME érvényes a rendszerelemekre az e határozat 3. cikkében előírt feltételek mellett. Ebben a sajátos összefüggésben alapvetően az átmeneti stratégia alkalmazására vonatkozik, amely a meglévő felszerelések gazdaságilag indokolható adaptálását teszi lehetővé a továbbüzemeltetési jogok elvének figyelembevételével. Az energiaellátásra vonatkozó ÁME esetében a következő elvek alkalmazandók.
Míg az ÁME teljes mértékben vonatkozik az új létesítményekre, a végrehajtás a meglévő vonalakon a meglévő létesítmények módosítását követelheti meg. A szükséges módosítás a meglévő létesítmények megfelelőségének a mértékétől függ. A Közösség tagállamaiban végrehajtási stratégiát csak egyedileg lehet végrehajtani adott vonalra vagy hálózatra. A 7.3. pont megjelöli azokat a tételeket, ahol a végrehajtáshoz a meglévő létesítmények módosítására van szükség. A 7.1. táblázat összefoglalja a megvalósítandó jellemzőket.
Az ajánlatkérő meghatározza azokat a gyakorlati intézkedéseket és a különböző fázisokat, amelyek a kívánt teljesítménnyel teszik lehetővé az üzembe helyezést. Ezek a fázisok magukban foglalhatják az üzembe helyezéshez szükséges, csökkentett teljesítményű átmeneti időszakokat.
7.1. táblázat
Az átjárhatósági műszaki előírások végrehajtása - Energiaellátó alrendszer
Végrehajtandó jellemző | Pont |
Feszültség és frekvencia | 4.1.1. |
Beépített teljesítmény, közepes hasznos feszültség | 4.3.1.1. |
Harmonikus áramok | 4.2.2.3. |
Elektromos védelem | 4.2.2.8. |
Külső elektromágneses összeférhetőség | 4.3.1.5. |
Érintésvédelem | 4.3.1.8., 4.3.2.4. |
Energiaellátás szigetelése | 4.3.1.10. |
Energiaellátás folytonossága | 4.3.1.11. |
Visszatápláló fékezés | 4.3.1.4. |
A felsővezeték geometriája | 4.1.2.1., 4.1.2.2., 5.3.1.3. |
Kinematikus járműszelvény | 4.2.2.4. |
Fázishatárok | 4.2.2.10. |
Rendszerhatárok | 4.2.2.11. |
Áramterhelés | 5.3.1.2., 5.3.2.3., 5.3.3.3. |
Hullámterjedés sebessége | 5.3.1.4. |
Rugalmasság és egyenletessége | 5.3.1.5. |
Közepes sarunyomás | 5.3.1.6. |
Biztonság, földelés és testelés | 4.3.1.2., 4.3.2.2. |
Dinamikai követelmények és az áramszedők minősége | 4.3.2.3. |
Áramszedők kialakítása | 4.1.2.3. |
Csúszóbetétek kialakítása | 5.3.3. |
Sarunyomás | 4.3.2.5. |
7.3. Sajátos esetek
A következő különös rendelkezések indokoltak a következő sajátos esetekben. Ezeket a sajátos eseteket két kategóriába soroljuk: a rendelkezések vagy állandó jelleggel ("P" esetek), vagy ideiglenesen érvényesek ("T" esetek). Az ideiglenes eseteket illetően ajánlatos a célul kitűzött rendszer elérése vagy 2010-re ("T1" eset) - amely célkitűzést a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló, 1996. július 23-i 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozat állapítja meg -, vagy 2020-ra ("T2" eset).
7.3.1. Ausztria hálózatának egyedi jellemzői
Csatlakozó vonalak
A korszerűsített és csatlakozó vonalakon, valamint az állomásokon a felsővezetéknek az 1600 mm-es euroáramszedő alkalmazása által támasztott követelményeknek való megfelelése miatti átalakításához szükséges beruházás költsége aránytalanul magas. Az ezeken a vonalakon áthaladó vonatokat el kell látni a közepes, legfeljebb 230 km/h-ás sebességen való működésre alkalmas, 1950 mm-es másodlagos áramszedővel, hogy a transzeurópai hálózatnak ezen a részein a felsővezetéket ne kelljen felkészíteni az euroáramszedő alkalmazására. Ezeken a területeken a felsővezeték 550 mm-es legnagyobb oldalirányú behajlása engedhető meg oldalszél hatására. A jövőben a korszerűsített és csatlakozó vonalakra vonatkozó tanulmányoknak figyelembe kell venniük az euroáramszedőt a választások helyességének igazolására.
Csatlakozó és korszerűsített vonalak (P eset)
Az 1950 mm szélességű áramszedőhöz való felsővezeték kialakításának elfogadása miatt nincs szükség változtatásra.
Csatlakozó vonalak (T1 eset)
A közepes hasznos feszültségre és a beépített teljesítményre vonatkozó követelmények teljesítése érdekében kiegészítő alállomásokra van szükség. A telepítést 2010-ig tervezik.
7.3.2. A belga hálózat egyedi jellemzői (T1 eset)
A meglévő nagy sebességű vonalak
A meglévő nagy sebességű vonalakon a fázishatárok nem felelnek meg a három áramszedő között előírt 143 m-nél nagyobb távolságnak. A meglévő nagy sebességű vonalak és az korszerűsített vonalak között nincs automatikus vezérlés, amely kiváltja a fő megszakító oldását a vontató járművön.
Mindkét tételt módosítani kell.
Csatlakozó és korszerűsített vonalak
Egyes vonalszakaszokon, hidak alatt a felsővezeték magassága nem felel meg az ÁME minimumkövetelményeinek, és módosítani kell. Az időpontokat még nem tűzték ki.
7.3.3. A német hálózat egyedi jellemzői (P eset)
A korszerűsített és csatlakozó vonalakon, valamint az állomásokon a felsővezetéknek az 1600 mm-es euroáramszedő alkalmazása által támasztott követelményeknek való megfelelése miatti átalakításához szükséges beruházás költsége aránytalanul magas. Az ezeken a vonalakon áthaladó vonatokat el kell látni a közepes, legfeljebb 230 km/h-ás sebességen való működésre alkalmas, 1950 mm-es másodlagos áramszedővel, hogy a transzeurópai hálózatnak ezen a részein a felsővezetéket ne kelljen felkészíteni az euroáramszedő alkalmazására. Ezeken a területeken a felsővezeték 550 mm-es legnagyobb oldalirányú behajlása engedhető meg oldalszél hatására. A jövőben a korszerűsített és csatlakozó vonalakra vonatkozó tanulmányoknak figyelembe kell venniük az euroáramszedőt a választások helyességének igazolására.
7.3.4. A spanyol hálózat egyedi jellemzői (P eset)
A korszerűsített és csatlakozó vonalakon, valamint az állomásokon a felsővezetéknek az 1600 mm-es euroáramszedő alkalmazása által támasztott követelményeknek való megfelelése miatti átalakításához szükséges beruházás költsége aránytalanul magas. Az ezeken a vonalakon áthaladó vonatokat el kell látni a közepes, legfeljebb 230 km/h-ás sebességen való működésre alkalmas, 1950 mm-es másodlagos áramszedővel, hogy a transzeurópai hálózatnak ezen a részein a felsővezetéket ne kelljen felkészíteni az euroáramszedő alkalmazására. Ezeken a területeken a felsővezeték 550 mm-es legnagyobb oldalirányú behajlása engedhető meg oldalszél hatására. A jövőben a korszerűsített és csatlakozó vonalakra vonatkozó tanulmányoknak figyelembe kell venniük az euroáramszedőt a választások helyességének igazolására.
A felsővezeték névleges magassága 5,50 m lehet Spanyolország jövőbeni nagy sebességű vonalainak egyes szakaszain; különösen a jövőben Barcelona és Perpignan között megépítendő nagy sebességű vonal esetében (ez Franciaországra is vonatkozik a spanyol határ és Perpignan között, ha ez az ország kéri).
A Madrid-Sevilla nagy sebességű vonalon a vonatokat 1950 mm-es áramszedővel kell felszerelni.
7.3.5. A francia hálózat egyedi jellemzői
A meglévő nagy sebességű vonalak (T2 eset)
A váltakozó áramú vonalakon az áramszedőkre vonatkozó és a dinamikai követelmények teljesítéséhez a felsővezeték-berendezések módosítása szükséges.
A meglévő nagy sebességű vonalakon a fázishatárok nem felelnek meg a három áramszedő között előírt 143 m-nél nagyobb távolságnak. A fázishatárokat módosítani kell.
Egy bizonyos nagy sebességű vonalon a felsővezeték módosítása szükséges a megengedett emelkedés biztosítására az áramszedőbe beépített ütközők nélkül.
Korszerűsített és csatlakozó vonalak
Az egyenáramú vonalakon az áramszedés kritériumainak a teljesítéséhez a felsővezeték-berendezés módosítására van szükség. Egyenáramú vonalak esetében a felsővezeték keresztmetszete nem elegendő az ÁME áramerősségre vonatkozó követelményeinek a teljesítéséhez, amikor a vonat az állomáson vagy olyan helyen tartózkodik, ahol a vonatokat előfűtik.
Spanyolországban a meglévő egyenáramú vonal 1950 mm-es egyenáramú áramszedőfejjel működik. Ahhoz, hogy ez a vonal az 1600 mm-es euroáramszedővel működjék, a felsővezetéket ennek megfelelően korszerűsíteni kell.
Minden kategóriájú vonalra:
Az áramszedőre a következők alkalmazandók:
- egyenáramú rendszerekhez 1600 mm-es euroáramszedő-fej szükséges a jelenleg a TGV-ken használatos 1450 mm-es trapézfej helyett,
- egyenáramú rendszerekhez 1600 mm-es euroáramszedő-fej szükséges a jelenleg a TGV-ken használatos 1950 mm szélességű trapézfej helyett,
- váltakozó áramú rendszerekhez egy átmeneti időszak alatt három előírt jelleggörbével (C.1., C.2. és előírt jelleggörbe) való működésre és Fm közepes sarunyomásra alkalmas áramszedőkre van szükség,
- egyenáramú rendszerekhez két Fm jelleggörbével való működésre alkalmas áramszedőkre lehet szükség, az egyik esetben 1,5 kV, a másikban 3 kV feszültségre.
Az átalakításra ütemtervet még nem határoztak meg.
7.3.6. Az angol hálózat egyedi jellemzői
Új nagy sebességű vonalak (T1 eset)
A tervbe vett Csatorna-alagút (CTRL, Channel Tunnel Railway Line) vonalon a fázishatárokat módosítani kell az ÁME előírásainak megfelelően. Ezt a módosítást a teljes szolgáltatás bevezetésével hajtják végre, beleértve a tehervonatokat is.
Korszerűsített vonalak (P eset)
Az East Coast Main Line (ECML) esetében egyes szakaszok nem felelnek meg a feszültségre és frekvenciára, a közepes hasznos feszültségre és a beépített teljesítményre vonatkozó előírásoknak. Ezen ÁME végrehajtását az ECML nagyobb léptékű korszerűsítésével együtt tervezik.
Az ECML és a West Coast Main Line (WCML) esetében a felsővezeték geometriája és a járműszelvény az UK1 szelvényen alapul. Egyedi esetként kezelik. A felsővezeték változó magassága megtartható 225 km/h sebességig, és a közepes sarunyomást úgy állítják be, hogy megfeleljen az EN 50 119 szabvány 2001. évi kiadásénak 5.2.1. pontjában az áramszedésre előírt követelményeknek.
A WCML vonalon a meglévő típusú fázishatárok megmaradnak.
7.3.7. Az olasz hálózat egyedi jellemzői
A meglévő nagy sebességű vonalak (T1 eset)
A felsővezetékek geometriáját a magasság tekintetében 100 km hosszúságú kettős vágányú szakaszon módosítani kell.
Ezt a módosítást 2010-ig végzik el.
Csatlakozó és korszerűsített vonalak (T1 eset)
A felsővezetékek geometriáját a magasság tekintetében az érintett vonalszakaszokon módosítani kell.
A közepes hasznos feszültségre és a beépített teljesítményre vonatkozó követelmények teljesítéséhez további alállomásokra van szükség.
Ezeket a módosításokat 2010-ig végzik el.
7.3.8. Írország és Észak-Írország hálózatainak egyedi jellemzői (P esetek)
Az írországi és észak-írországi hálózat villamosított vonalain az IRL1 ír szabványnak megfelelő űrszelvény és a szükséges térközök határozzák meg a felsővezeték névleges magasságát.
7.3.9. A svéd hálózat egyedi jellemzői (P eset)
A korszerűsített és csatlakozó vonalakon, valamint az állomásokon a felsővezetéknek az 1600 mm-es euroáramszedő alkalmazása által támasztott követelményeknek való megfelelése miatti átalakításához szükséges beruházás költsége aránytalanul magas. Az ezeken a vonalakon áthaladó vonatokat el kell látni a közepes, legfeljebb 230 km/h-ás sebességen való működésre alkalmas, 1950 mm-es másodlagos áramszedővel, hogy a transzeurópai hálózatnak ezen a részein a felsővezetéket ne kelljen felkészíteni az euroáramszedő alkalmazására. Ezeken a területeken a felsővezeték 550 mm-es legnagyobb oldalirányú behajlása engedhető meg oldalszél hatására. A jövőben a korszerűsített és csatlakozó vonalakra vonatkozó tanulmányoknak figyelembe kell venniük az euroáramszedőt a választások helyességének igazolására.
7.3.10. A finn hálózat egyedi jellemzői (P eset)
A felsővezeték névleges magassága 6150 mm (legkisebb magasság 5600 mm, legnagyobb magasság 6500 mm).
[1] Azokban az országokban, ahol a hálózatot jelenleg villamosítják 15 kV váltakozó áram, 16,7 Hz paraméterekkel, ez a rendszer használható az új vonalakhoz. Ugyanez a rendszer használható a szomszédos országokban, ha gazdaságosság szempontjából indokolható.
[2] A 3 kV-os egyenáramú energiaellátás Olaszországban és Spanyolországban használható meglévő vonalakhoz és 250 km/h sebességgel üzemeltetett új vonalakhoz, ha a 25 kV-os váltakozó áramú, 50 Hz-es villamosítás a földi és a fedélzeti jelzőberendezések zavarásának a veszélyével járna az új vonalhoz közel lévő meglévő vonalon.
[3] Vegyes teher- és személyforgalmú csatlakozó vonalakra, amelyeken túlméretes űrszelvényű kocsik közlekednek, a felsővezeték magassága nagyobb lehet, feltéve hogy az áramszedő alkalmas az áramszedésre az előírt minőséggel és az áramszedő kialakítása elegendő az 5.3.2.5. pont előírásai szerint.
[4] Vasúti átjáróknál a felsővezeték magasságát az országos irányelveknek megfelelően kell kialakítani.
[5] A felsővezeték magasságát és a figyelembe veendő szélsebességet az ezen ÁME D. mellékletében meghatározott infrastruktúra-nyilvántartásban kell meghatározni.
[6] Vegyes teher- és személyforgalmú csatlakozó vonalakra, amelyen túlméretes űrszelvényű kocsik közlekednek, a felsővezeték magassága nagyobb lehet, feltéve hogy az áramszedő alkalmas az áramszedésre az előírt minőséggel és az áramszedő kialakítása elegendő az 5.3.2.5. pont előírásai szerint.
[7] Vasúti átjáróknál a felsővezeték magasságát az országos irányelveknek megfelelően kell kialakítani.
[8] A 4.1. táblázat 2. lábjegyzetében említett olaszországi vonalakra a felsővezeték magassága 5000 mm és 5300 mm között van. A többi érték más típusú vonalakra vonatkozik.
[9] A felsővezeték magasságát és a figyelembe veendő szélsebességet ezen ÁME D. mellékletében meghatározott infrastruktúra-nyilvántartás határozza meg.
[10] Fm a sarunyomás dinamikailag helyesbített átlagértéke, a sarunyomás mért vagy szimulált eredményeinek statisztikai elemzése után.
[11] A dinamikai helyesbítéseket az 5.3.1.6. és 5.3.2.7. pontban kapott értékekre kell alkalmazni.
[12] S0 a felsővezeték számított, szimulált vagy mért felemelkedése az álló karnál, normál üzemi feltételek mellett egy vagy több áramszedő esetén, ahol a közepes sarunyomás Fm a vonalra megadott maximális sebességnél, az EN 50 119, 2001. évi kiadás 5.2.1.2. pontja értelmében.
[13] A 4.1. táblázat 2. megjegyzésében említett vonalakra Olaszországban és Spanyolországban, a korszerűsített vonalakra előírt értékek szintén érvényesek.
[14] Fm a sarunyomás dinamikailag helyesbített átlagértéke, a sarunyomás mért vagy szimulált eredményeinek statisztikai elemzése után.
[15] A dinamikai helyesbítéseket az 5.3.1.6. és 5.3.2.7. pontban kapott értékekre kell alkalmazni.
[16] A szükséges helyet a felsővezeték számított, szimulált vagy mért felemelkedése határozza meg az álló karnál, normál üzemi feltételek mellett egy vagy több áramszedő esetén, ahol a közepes sarunyomás Fm a vonalra megadott legnagyobb sebességnél.
--------------------------------------------------
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32002D0733 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32002D0733&locale=hu A dokumentum konszolidált változatai magyar nyelven nem elérhetőek.